Népszabadság, 1972. június (30. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-23 / 146. szám
v (Folytatás az 1. oldalról.) e fizetésének emelésére. Ami a magántevékenységből származó jövedelmeket illeti, itt is az a cél, hogy a többi keresőhöz hasonlóan e réteg jövedelmei is a társadalmi hasznossághoz igazodjanak, és ne alakuljanak ki indokolatlan aránytalanságok. Ezért az idén a korábbinál hatékonyabb adórendszert alkalmaznak, amely erőteljesen mérsékli a magas jövedelmeket, különösen azokat, amelyek nincsenek arányban a végzett munka társadalmi értékével. A visszaélési lehetőségek, a jövedelemeltitkolás megakadályozására fokozzák a rendszeres adóellenőrzést. Azokkal szemben, akik az adójogszabályokat megszegik, következetesebben alkalmazzuk a törvényes szankciókat. A kormány 1971-ben tovább folytatta annak az elvnek az érvényesítését, amelynek célja egyfelől a munkából származó jövedelmeknek a teljesítmény alapján történő differenciálása, másfelől a családi jövedelmek keresőeltartott arány miatti különbségeinek kiegyenlítése. Ez utóbbi célt szolgálta egyebek közt a három- és többgyermekes családok, valamint az egyedülálló egy- és kétgyermekes szülők családi pótlékának felemelése. A családtámogatás rendszerét tovább kívánják fejleszteni. Az egészségügy és oktatás területén tovább bővítettük az intézmények hálózatát, emeltük ezek szakmai színvonalát. Az idén hozott egészségügyi törvény alapján állampolgári joggá fogjuk emelni az egészségügyi ellátást. Az állami oktatási rendszerben az állam anyagi eszközeivel mindinkább az oktatás tartalmi elemeinek erősödését kell elősegíteni. Ez évben megtettük az első lépéseket olyan irányban, hogy azok a gyermekek, akik nem járnak óvodába, iskolaelőkészítő tanfolyamon vehetnek részt. A következő ötéves terveink során érezhetően javítjuk a legkorszerűbb oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket. 2 A beruházás csak fokozatosan teremthető meg A miniszter megállapította, hogy a lakosság jövedelme tavaly az áruellátásban is megalapozott volt. A kereskedelem folyó áron számolva, 9 százalékkal több árut adott el, a növekedés változatlan áron mérve is, meghaladta a 7 százalékot. Gyarapodott az alacsonyabb jövedelműek igényeit kielégítő áruk mennyisége. Egyes termékekből, például sertéshúsból, kötöttáruból javult a kínálat. Bővült a tartós fogyasztási cikkek választéka, amit szemléletesen bizonyít a forgalom 12 százalékos növekedése. Tavaly a tervezett 71 ezer helyett 75 ezer lakás épült. A negyedik ötéves terv nagy feladatai szükségessé teszik a lakásépítés és a gazdálkodás javítását, mind a központi, mind a tanácsi szerveknél és vállalatoknál. Az állami költségvetés vállalja a hatósági árváltozások fedezetét, de nem nyújthat forrást minden költségnövekedésre. Éppen ezért a tervben előírt mutatókat — épületszint, alapterület, felszereltség, szanálás — szigorúan be kell tartani; az eltérés veszélyeztetné az előirányzott lakások megépítését. A lakosság életkörülményeit nagymértékben a tanácsok alakítják. A tanácsi gazdálkodás 1971. évi tapasztalatai alapjában kedvezőek. Helyesebb arány alakult ki a központi és tanácsi pénzalapok közt. Az új bevételi rendszer megyei szinten megfelelően szolgálta a kívánt célokat, az egyes területek ellátási színvonalkülönbségeinek mérséklését. A vállalatok és szövetkezetek a tanácsok fejlesztési alapjába csaknem 2,5 milliárd forintot utaltak át, hogy ily módon, a településfejlesztési tervekbe illeszkedően lakóházakat, közműveket, óvodákat, napközi otthonokat hozzanak létre. Hasznos kezdeményezések ezek, indokolt hát, hogy mindenütt, ahol ennek reális helyi társadalmi és gazdasági alapjai megvannak, megértésre és támogatásra találjanak. A beruházásokról szólva a beszámoló kiemelte: 1971-ben még nem enyhült a feszültség, és a befejezetlen beruházások állománya az év végén az esztendő beruházási értékének 80 százaléka. A megtett intézkedések hatásai már észrevehetőek. Csökkent a beruházók kereslete az építésiműszaki tervezés iránt, kevesebb rendelést utasít vissza az építőipar, kedvezőek az árellenőrzés hatásai is. Mindemellett a beruházási egyensúly csak fokozatosan teremthető meg. Az idei esztendő öt hónapjának tapasztalatai alapján úgy tetszik, hogy a beruházási színvonal a tervnek megfelelően alakulhat, ha mind a központi szervek, mind a vállalatok megértik és végrehajtják az érvényben levő rendelkezéseket. Külkereskedelmi forgalmunk alakulásában az egyensúly múlt évi romlása után biztató eredményként értékelhetjük, hogy az idén, öt hónap alatt a behozatal, a múlt év azonos időszakához képest csaknem 6 százalékkal csökkent, míg a kivitel 26 százalékkal magasabb. A népgazdaság fejlesztése, a nemzetközi munkamegosztás előnyeinek kihasználása szempontjából meghatározó számunkra együttműködésünk a KGST-országokkal, ezen belül is legfontosabb partnerünkkel, a Szovjetunióval. Kapcsolataink szilárd alapokon és hosszú lejáratú megállapodásokon nyugszanak. Hozzákezdtünk a szocialista integráció komplex programjának megvalósításához. Ez azt is jelenti — mondotta a miniszter —, hogy az együttműködésben még nagyobb szerepet kapnak a távlati gazdaságfejlesztési kérdések. Ennek megfelelően a KGST-ben elsősorban a több országot érintő új beruházási célok összehangolása fokozódott. Folytatódik az egyesített energiarendszer továbbfejlesztése, épül a Barátság II. kőolajvezeték. Különösen sikeresen fejlődik a gyártásszakosítás és a termelési kooperáció, az autóbusz-, a személy- és tehergépkocsi-gyártás, a számítástechnika és a vegyipar egyes területein. Kapcsolataink a nem szocialista országokkal ma már túlmutatnak az egyszerű adásvételi ügyleteken, örvendesen bővül áruforgalmunk a fejlődő országokkal is. A tőkés világgal — közöttük az Európai Gazdasági Közösség egyes országaival — fenntartott kapcsolatainkat is fejleszteni kívánjuk. Úgy azonban, hogy az megfeleljen a kölcsönös érdekeknek, ne tartalmazzon gazdaságilag számunkra hátrányos megkülönböztetést. Gazdasági munkánk eredményeire a tervek, a közgazdasági szabályozók és a szubjektív momentumok egyaránt befolyással vannak. Ez utóbbiak, vagyis az emberi tényezők jelentősége nagyobb, mint azt gyakran feltéelezik — mondotta Faluvégi La Ijós, majd a reális vállalati közgondolkodás szükségességére utalva, megállapította: " Most nemcsak elvileg, de gyakorlatilag is mindenkinek el kell fogadnia, hogy tartósan nem oszthatunk el többet, mint amennyit megtermelünk. A miniszter kifejtette:" a beruházási feszültségek enyhítésére irányuló intézkedéseinket félreértik azok, akik úgy gondolják, hogy azok lényege az ötéves beruházási terv leszállítása. Erről nincs szó, hiszen az ötéves tervben elhatározott célokat megvalósítjuk, a beruházásra előirányzott összeget végül is teljes egészében felhasználjuk, de erőink jobb összpontosításával. Gazdaságunk intenzív utakra való vezetésének feltétele a meglevő kapacitások jobb kihasználása. Célszerű tehát előnyben részesíteni azokat a fejlesztéseket, amelyek az adott kapacitások korszerűsítése, jobb kihasználása, a munkaszervezés javítása révén növelik az eszközhatékonyságot. Az állami intézmények és a tanácsok számára most az a legfőbb igazodási pont, hogy tévé- kenységüket az ötéves népgazdasági terv alapján folytassák, mindennapi gazdálkodásukat pedig saját bevételeik vagy a költségvetési támogatásuk keretei között tartsák. Befejezésül a pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy bár a fejlődés sokkal bonyolultabb, mintsem az nagyon röviden jellemezhető, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy mind az alapvető gazdasági folyamatokat, mind a költségvetési gazdálkodást a tervszerűség jellemezte még akkor is, ha az elmúlt év nem volt mentes a gondoktól. A jövőt tekintve bízhatunk a gondok enyhítését célzó intézkedések sikerében, ha a gazdasági élet minden területén, a vállalatoknál, a szövetkezeteknél, az intézményeknél, a tanácsoknál és a központi szerveknél egyaránt következetesen valóra is váltjuk azokat. Végezetül a miniszter kérte az Országgyűlést, hogy ezekkel a gondolatokkal kiegészítve fogadja el az 1971. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, és hagyja jóvá a beterjesztett törvényjavaslatot, mikus fejlődést elősegítő erőforrások felszabaduljanak. Megállapította, hogy a tavalyi költségvetési hiány a felhalmozás változatlan hevességű üteme miatt következett be. Az ez évi költségvetés tárgyalásakor az országgyűlés magáévá tette azt a kormányintézkedést, amely ezt a folyamatot az egész népgazdaság szempontjából hasznos mederbe kívánja szorítani. A zárszámadás megvitatása során a terv- és költségvetési bizottság egyöntetűen arra az álláspontra helyezkedett, hogy az intézkedések határozott végrehajtása létérdekünk, azokhoz feltétlenül ragaszkodnunk kell. Befejezésül elmondotta, hogy a népgazdaság egyensúlyi problémáinak megoldásához, a tartós eredmények eléréséhez — a kormányzati szervek határozottsága és felelőssége mellett —, a gondok megosztására, a lehetőségek felelős mérlegelésére, s a döntések végrehajtásában széles körű összefogásra van szükség. A bizottság nevében javasolta az országgyűlésnek, hogy az 1971. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló tövényjavaslatot általánosságban és részleteiben együttesen vitassa meg, s fogadja el. Ezután szünet következett. A A. költségvetési bizottság javaslat** tapssal fogadott pénzügyminiszteri referátum után Ollári István, a törvényjavaslat bizottsági előadója szólalt fel. Beszédében egyebek között hangoztatta, hogy az elmúlt esztendő gazdasági fejlődését a tervezettnek megfelelő növekedési ütem jellemezte. Különösen kedvező volt, hogy a nemzeti jövedelem növekedése teljes egészében a munka termelékenységének emelkedéséből származott. Gondot okozott azonban, hogy a létrehozott nemzeti jövedelmet továbbra is meghaladta a belföldi végső felhasználás. Éppen ezért a bizottságnak az a határozott véleménye, hogy az idén a költségvetés kiadásainak növekedése csak a bevételek emelkedésének függvényében engedhető meg. .Ez azonban csak fegyelmezett munkával és a rend szigorú megtartásával lehetséges. A képviselő elmondotta, hogy a munka szervezettsége valamelyest javult. Az is megállapítható, hogy a vállalatok többsége általában jól hasznosítja megnövekedett hatáskörét, a korábbinál megfontoltabb, előrelátóbb gazdálkodást folytat. Viszont a vállalatok egy részénél nem eléggé tudatos az anyagi és szellemi erőforrások feltárása. Sok vállalatnak nincs olyan fejlesztési elképzelése, amely távlatilag megfelel a népgazdasági tervben rögzített gazdaságpolitikai céloknak, s egyúttal rövidebb távon is meghozza a kívánt eredményt. Sürgette, hogy tisztázni kell a gazdaságtalan termelés fogalmát, már csak azért is, hogy az újabb, a további dina NÉPSZABADSÁG Külügyminiszterünk felszólalásában a nemzetközi viszonyok legújabb változásaival s ezek öszszefüggésében külpolitikai tevékenységünkkel foglalkozott. Hangsúlyozta: Nagyon jelentős megállapodások születtek a részleges atomcsend, az atomsorompó, a tenger mélye és a világűr, a bakteriológiai fegyverek, s legújabban mindezeknél nagyobb jelentőséggel a stratégiai fegyverek és a ballisztikus rakéták elhárítására alkalmas rakéták tekintetében — de változatlanul érvényes ma is a kommunista és munkáspártok 1969-ben megfogalmazott programja: minden demokratikus és békeszerető erő fő feladata a termonukleáris háború veszélyének az elhárítása. Annak, hogy mostanában erről kevesebbet beszélünk, mint korábban, objektív oka van. A legutóbbi két évtizedben a Szovjetunió úgy vált termonukleáris nagyhatalommá — a Szovjetunió népeinek nagy anyagi és szellemi áldozatai következtében —, hogy nem képzelhető el ma már olyan másik atomhatalom, amelyik az elrettentő megtorlás kockázata nélkül bárhol támadásra vállalkozhatna nyalásokat is. A szovjet—amerikai kapcsolatok javulásában mi az emberiség békés jövőjének lényeges biztosítékát szeretnénk látni. A moszkvai találkozó, az ott elfogadott megállapodások sorozata, a megállapodások felszíne alatt rejlő sok lehetőség kedvező hatása, a ránk váró és általunk is formálandó események során csak akkor érvényesül, ha nem esünk illúziókba, hanem kérlelhetetlen harcokat vívunk új, kedvező eredményekért, az emberibb lét, a nemzetközi béke és biztonság javára, a harmadik világháború és ezzel a termonukleáris háború elhárításáért. Így tekintünk a moszkvai szovjet—amerikai tárgyalások várható következményeire, a vietnami háborúval kapcsolatban is, mert annak hatásai ebben a vonatkozásban is megmutatkozhatnak. Mind a Vietnami Demokratikus Köztársaság, mind a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya megtette azokat a javaslatokat, amelyek alapján az Egyesült Államok tisztességes körülmények között, katonai tekintetben kivonulhat a háborús területekről. Az Egyesült Államok vietnami háborúja a világtörténelem leggaládabb háborúja. Ha nem lenne mindez oly tragikus, ha nem okozná ezrek, tízezrek és százezrek véres tragédiáját, akkor azt kellene mon(Folytatás a 3. oldalon.) G PIÉTER JÁNOS: Az európai biztonság kérdései megérettek a megoldásra 1992. június 23. péntek A délelőtti vita szünet után az országgyűlés Varga Gábornénak, az országgyűlés alelnökének elnökletével folytatta a munkáját. Elsőként WEISZBÖCK REZSŐNÉ (Győr-Sopron megye, 15. vk.), a Soproni Szőnyeggyár igazgatója szólalt fel. Helyeselte azt a gyakorlatot, hogy az országgyűlés nemcsak jóváhagyja a költségvetést, hanem számonkéri annak teljesítését is. A továbbiakban a hatékonyabb termelés alakulásáról szólva, az anyagmozgatás korszerűsítésének fontosságát hangoztatta. A képviselő kérte az illetékeseket, hogy foglalkozzanak e problémával és szükség esetén a gazdasági szabályozók kiegészítésével vagy módosításával is serkentsék az üzemeket a korszerűbb anyagmozgatás bevezetésére. GÉCZI JÁNOS (Nógrád megye, 6. vk.) megyei tanácselnök, felszólalásában a zárszámadásnak a tanácsok tavalyi gazdálkodásáról szóló fejezeteivel foglalkozott részletesebben. Elmondotta, hogy bár a tanácsok múlt évi tevékenységének tapasztalatai nem nyújtanak módot általános értékű következtetésekre, az azonban bizonyos, hogy az új szabályozási gazdálkodási rendszer elvei, alapvető módszerei helyesek, összhangban vannak a tanácstörvény fő céljaival. Biztosítják a tanácsok önállóságának fokozatos fejlődését, és egyúttal jól szolgálják a lakosság igényeinek kielégítését is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tanácsi gazdálkodásnak még akadnak problémái is. A helyi tanácsok bevételei például nem egyenletesen alakultak. Megyéjükben 53 községnél volt bevételi hiány. DR. LUKÁCS JÁNOS (Zala megye, 2. vk.) pacsai állatorvos elmondotta, hogy megyéje mezőgazdaságának legfontosabb ágazata az állattenyésztés, és ezen belül is a szarvasmarhatartás. A zalai terület termelőszövetkezeteinek és háztáji gazdaságainak bevételei nagymértékben függnek az állattenyésztés helyzetétől, ezért több javaslatot tett a szarvasmarha-állomány növelését segítő ösztönző továbbfejlesztésről. Ezután ebédszünet következett, amely után Apró Antal elnökletével folytatódott a tanácskozás. Elsőként Péter János külügyminiszter kapott szót A termonukleáris háború elhárításának legfőbb tényezője a Szovjetunió A Szovjetunió nemzetközi szerepét abban is fel kell ismernünk, hogy a termonukleáris háborús veszély elhárításának legfőbb tényezője. Nemcsak a Szovjetunióhoz való viszonyunkban tekintjük ezt a tényt lényeges motívumnak, hanem harmadik országok hozzánk való viszonyánál is figyelembe vesszük az ilyen országnak a Szovjetunióhoz való viszonyát. Ilyen összefüggésben értékeljük a legújabb szovjet—amerikai tár