Népszabadság, 1972. június (30. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-24 / 147. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér NÉPSZABADSÁG 1972. június 21. szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXX. évfolyam, 117. szám BEFEJEZŐDÖTT A NYÁRI ÜLÉSSZAK Az országgyűlési elfogadta a bírói és az ügyészi törvényt Dr. Korom Mihály beszéde — Dr. Szakács Ödön és dr. Szénási Géza jelentése — Benkei András felszólalása P­énteken az országgyűlés foly­tatta a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vett Lo­­sonczi Pál, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke. Apró Antal elnöki megnyitó szavai után elsőnek dr. Petri Gá­bor szólalt fel. D­R. PETRI GÁBOR (Csongrád m­egye 2. vk.), a szegedi sebészeti klinika igazgató főorvosa az egészségügy különböző problé­máiról szólt. Megállapította: az egészségügy tevékenységét az utóbbi években az jellemezte, hogy erejéből esetenként csak a legsürgősebb feladatok megoldá­sára futotta. Az egészségügyi el­Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, továbbá Aczai György, Apró An­tal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politi­zázottság a­­növekvő kiadások el­­ lenére sem tud lépést tartani a gyors tudományos és műszaki fejlődéssel. Felszólalása további részében a rendelőintézetek zsú­foltságáról és az ott dolgozó or­vosok túlterheléséről szólt. R­UBÓCZKI ISTVÁNNÉ (Sza­­bolcs-Szatmár megye 5. vk.), az ibrányi takarékszövetkezet elnö­ke a tanácsi gazdálkodási önálló­ság tapasztalatait elemezte, s szólt a bevételi források problémáiról. k­ai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a bu­dapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. S­zabolcs-Szatmárban például a 117 helyi tanácsnál csaknem 13 millió forint tervezett bevétel ma­radt el. Messze elmaradtak a ta­nácsok számításaitól a termelő­­szövetkezetek befizetései is: a ki­esés 86 helyi tanácsnál elérte a 18 millió forintot. Ez lehetetlen­né teszi a biztonságos tervezést, márpedig a tanácsok költségve­tésében a folyamatosan működő intézmények pénzügyi fedezetét erre a bevételi forrásra alapoz­ták. CSERNA SÁNDOR (Baranya megye, 5. vk.), a Mecseki Ércbá­nya Vállalat csapatvezető vájára a munkásközvélemény kérését tolmácsolta az illetékesekhez: az eddiginél fokozottabban ellenőriz­zék az árak alakulását, vessenek gátat az indokolatlan áremelé­seknek. A továbbiakban a Mecseki Ércbánya Vállalat munkájáról beszélt, majd beszámolt Pécs me­gyei város tanácsának 1971. évi gazdálkodásáról. PAKURÁR MIKLÓSNÉ peda­gógus (Hajdú-Bihar megye, 14. vk.) az alsó- és középfokú okta­tás fejlesztésének gondjairól, eredményeiről szólt. Örömmel nyugtázta, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottsága a legfontosabb teendők közé sorolta a közokta­tás fejlesztését. Felvetette, hogy a frissen végzett nevelők oda nyújtják be pályázatukat, ahol jobb, kedvezőbb élet- és munka­­körülményeket biztosít az iskola. Félő, hogy emiatt még tovább fokozódik az iskolák között a már meglevő színvonalkülönbség. A tanyai osztatlan vagy részben osz­tott iskolákat folyamatosan meg lehetne szüntetni, ha másutt is követnék Hosszúpályi község két termelőszövetkezetének példáját: itt közösen vásároltak autóbuszt a tanyasi gyerekek iskolába szál­lításához. HORVÁTH LÁSZLÓ (Somogy megye, 4. vk.), a nagybajomi L­enin Tsz elnöke egyebek közt a mezőgazdaság állami támo­gatásának rendszerével fog­lalkozott. Elmondta, hogy a ked­vezőtlen adottságú tsz-ek új tá­mogatási gyakorlata segítette a gazdaságok erőteljesebb fejlődé­sét. Helyeselte különböző kategó­riák kialakítását és a kategóriák közötti támogatási kulcsok meg­állapítását, de csupán a sík vidé­ken gazdálkodó szövetkezeteknél. A dombvidéken települt tsz-elv­nek nem kedvez ez a gyakorlat. A továbbiakban a mezőgazdaság beruházási helyzetéről szólt. PÁZSIT ÁRPÁD (Budapest, 44. vk.), a Telefongyár osztályvezető­je a készletek alakulásával, nö­vekedésével foglalkozott. Felhívta a figyelmet a kereskedelmi kész­letek elégtelenségére, mint a ter­melést jelentősen befolyásoló té­nyezőre. Bírálta a jelenlegi hely­zetet, amelyben az iparvállalatok viszonylag nagy készleteket tar­talékolnak a termelés biztonsága érdekében, a készletező, illetve a kereskedelmi vállalatok ezzel szemben, érdekeltségüknél fogva minimális tartalékolásra törek­szenek. S­zünet után Varga Gáborné elnöklésével folytatta munkáját az országgyűlés. Mivel a tavalyi zárszámadásról szóló jelentéshez újabb hozzászólást nem jelentet­tek be, az elnök a vitát lezárta és Faluvégi Lajos pénzügymi­niszternek adta meg a szót, aki összegezte a vita tapasztalatait és válaszolt az elhangzott észre­vételekre. A költségvetési f&crwss&mMMmnás vitája. Elutazott Janthra Gandhi Közös közleményt taeítseth ki maiftgur­országi tárgyalásairól P­éntek délelőtt az Országház minisztertanácsi termében befe­jeződtek a magyar-indiai hiva­talos tárgyalások. A tárgyalásokról közös közle­ményt hoznak nyilvánosságra. P­éntek délután elutazott Ma­gyarországról Indira Gandhi, az Indiai Köztár­saság miniszterel­nöke, aki a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsának meg­hívására hivatalos látogatást tett hazánkban. Az indiai kormány­fővel együtt elutazott kísérete is. A­z indiai nép képviselőit ün­nepélyesen, meleg baráti szere­tettel búcsúztatták a Ferihegyi re­pülőtéren, amelyet magyar és indiai zászlók, magyar és hindi nyelvű feliratok díszítettek. A miniszterelnök asszony búcsúzta­tására több ezer fővárosi lakos gyűlt össze a repülőtéren. A be­tonon katonai díszegység sorako­zott fel csapatzászlóval. A búcsúztatáson megjelentek­ , Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke, Apród Antal, az országgyű­lés elnöke, Fehér Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Kál­lai Gyula, a Hazafias Népfront­ Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Tí­már Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Bí­ró József, dr. Horgos Gyula, Pé­ter János, dr. Szekér Gyula, a kormány tagjai, dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság új-delhi nagykövete, valamint a politikai élet több más vezető személyisé­ge, a tábornoki kar több tagja. Jelen volt a búcsúztatásnál C. B. Muthamma, az Indiai Köztársa­ság budapesti nagykövete. Ott­­ volt a búcsúztatásnál a budapesti diplomáciai képviseletek sok ve­zetője és tagja. Eljöttek a mi­niszterelnök asszony búcsúztatá­sára a budapesti indiai kolónia tagjai is. D­íszjel harsant, majd a dísz­­egység­­ parancsnoka jelentést tett Indira Gandhinak. Felcsendült a magyar és az indiai himnusz, közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le a magas rangú vendég tiszteletére. Indira Gandhi Fock Jenő társaságában ellépett a díszegység arcvonala előtt, s kö­szöntötte a katonákat. Az indiai kormányfő ezután szívélyes bú­csút vett a megjelent magyar közéleti személyiségektől, a dip­lomáciai testület képviselőitől, majd Fock Jenő társaságában el­h­aladt a búcsúztatására megje­lent fővárosi dolgozók hosszú so­rai előtt. Magyar és indiai zász­lócskák emelkedtek a magasba, s a budapesti dolgozók képviselői szeretettel búcsúztak Indira Gandhitól, s éltették a magyar és az indiai nép barátságát. A díszegység díszmenete után úttörők virágcsokrokat nyújtottak át az indiai kormányfőnek és a kíséretében levő személyiségek­nek, akik ezután elfoglalták he­lyüket a különrepü­lőgépen. In­dira Gandhi a beszállás előtt ba­ráti kézfogással szívélyes búcsút vett Fock Jenőtől. N­éhány perc múlva a repülő­gép a magasba emelkedett. (Indira Gandhi péntek délelőtti sajtókonferenciájáról tudósítá­sunk a 4. oldalon.) Fock Jenő és Indira Gandhi elutazás előtt a Ferihegyi repülőtéren. A pénzüt­ym­iniszter stílus­a A pénzügyminiszter bevezető­ben megállapította, hogy a más­fél napos parlamenti vita egy­öntetűen azt tükrözte, hogy gaz­daságunk általános fejlődése tö­retlen, az alapvető tervcélokat elértük. Egységes vélemény ala­kult ki abban, hogy a kormány kellő időben hozott intézkedései jó hatást váltottak ki, mindenek­előtt azok az intézkedések, ame­lyeknek célja a nagyobb tervsze­rűség elérése, rendteremtés a be­ruházások körében, továbbá azok az intézkedések is, amelyeknek a jövedelemaránytalanságok és az ezzel kapcsolatos visszásságok megszüntetése volt a céljuk. A­z elhangzott észrevételek kö­zül a pénzügyminiszter főként azokat emelte ki, amelyek a ta­valyi gazdálkodással kapcsolat­ban arra mutattak rá, mely terü­leten nem használták fel elég ha­tékonyan a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat, hol gazdál­kodtak rosszul, milyen módon le­hetne elérni az anyagi eszközök ésszerűbb elosztását stb. Hozzá­fűzte: a maga részéről derűlátó az említett kérdések megoldását illetően. Ugyanis a vita is azt tükrözte, hogy az említett terüle­teken dolgozóknak, valamint az országgyűlés tagjainak kellő ta­pasztalata és nagyon sok jó el­gondolása van ahhoz, hogy to­vábbi előrehaladást tudjunk el­érni. R­észletesen foglalkozott a ta­nácsi gazdálkodás problémáival. Megállapította, hogy a tanácsi szabályozási rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Han­goztatta: a központi költségve­tésnek mindenképpen biztosíta­nia kell, hogy egyetlen iskola, egyetlen kórház működését se zavarja meg átmeneti pénzhiány. Bejelentette: a tavalyi tapaszta­latok alapján a tanácsi költség­­vetések számára biztosított 1973. évi állami támogatást már ennek a félévnek a közepén — az egész évre szóló összeget — kiutalták, kérte a tanácsokat: ésszerűen, beosztva gazdálkodjanak az esz­közökkel. A­ továbbiakban a pénzügy­­miniszter a mezőgazdaság fej­lesztésével kapcsolatos észrevéte­lekre válaszolt. Egyetértett azzal, hogy a mezőgazdaság támogatá­sát szolgáló akciók csak akkor le­hetnek igazán eredményesek, ha mindenütt a legtöbb hozamot biztosító, a leghatékonyabb tech­nológiát alkalmazzák és nem mindenkinek egyformán, hanem az anyagi teljesítmény és a meg­térülés arányában juttatnak tá­mogatást. N­épgazdaságunk helyzetéről szólva, hangoztatta: figyelemre m­éltó a termelékenység javulása, hasonlóképpen az export-import (Folytatás a 2. oldalon.)

Next