Népszabadság, 1972. június (30. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-24 / 147. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér NÉPSZABADSÁG 1972. június 21. szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXX. évfolyam, 117. szám BEFEJEZŐDÖTT A NYÁRI ÜLÉSSZAK Az országgyűlési elfogadta a bírói és az ügyészi törvényt Dr. Korom Mihály beszéde — Dr. Szakács Ödön és dr. Szénási Géza jelentése — Benkei András felszólalása Pénteken az országgyűlés folytatta a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Apró Antal elnöki megnyitó szavai után elsőnek dr. Petri Gábor szólalt fel. DR. PETRI GÁBOR (Csongrád megye 2. vk.), a szegedi sebészeti klinika igazgató főorvosa az egészségügy különböző problémáiról szólt. Megállapította: az egészségügy tevékenységét az utóbbi években az jellemezte, hogy erejéből esetenként csak a legsürgősebb feladatok megoldására futotta. Az egészségügyi elKádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, továbbá Aczai György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politizázottság anövekvő kiadások el lenére sem tud lépést tartani a gyors tudományos és műszaki fejlődéssel. Felszólalása további részében a rendelőintézetek zsúfoltságáról és az ott dolgozó orvosok túlterheléséről szólt. RUBÓCZKI ISTVÁNNÉ (Szabolcs-Szatmár megye 5. vk.), az ibrányi takarékszövetkezet elnöke a tanácsi gazdálkodási önállóság tapasztalatait elemezte, s szólt a bevételi források problémáiról. kai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Szabolcs-Szatmárban például a 117 helyi tanácsnál csaknem 13 millió forint tervezett bevétel maradt el. Messze elmaradtak a tanácsok számításaitól a termelőszövetkezetek befizetései is: a kiesés 86 helyi tanácsnál elérte a 18 millió forintot. Ez lehetetlenné teszi a biztonságos tervezést, márpedig a tanácsok költségvetésében a folyamatosan működő intézmények pénzügyi fedezetét erre a bevételi forrásra alapozták. CSERNA SÁNDOR (Baranya megye, 5. vk.), a Mecseki Ércbánya Vállalat csapatvezető vájára a munkásközvélemény kérését tolmácsolta az illetékesekhez: az eddiginél fokozottabban ellenőrizzék az árak alakulását, vessenek gátat az indokolatlan áremeléseknek. A továbbiakban a Mecseki Ércbánya Vállalat munkájáról beszélt, majd beszámolt Pécs megyei város tanácsának 1971. évi gazdálkodásáról. PAKURÁR MIKLÓSNÉ pedagógus (Hajdú-Bihar megye, 14. vk.) az alsó- és középfokú oktatás fejlesztésének gondjairól, eredményeiről szólt. Örömmel nyugtázta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága a legfontosabb teendők közé sorolta a közoktatás fejlesztését. Felvetette, hogy a frissen végzett nevelők oda nyújtják be pályázatukat, ahol jobb, kedvezőbb élet- és munkakörülményeket biztosít az iskola. Félő, hogy emiatt még tovább fokozódik az iskolák között a már meglevő színvonalkülönbség. A tanyai osztatlan vagy részben osztott iskolákat folyamatosan meg lehetne szüntetni, ha másutt is követnék Hosszúpályi község két termelőszövetkezetének példáját: itt közösen vásároltak autóbuszt a tanyasi gyerekek iskolába szállításához. HORVÁTH LÁSZLÓ (Somogy megye, 4. vk.), a nagybajomi Lenin Tsz elnöke egyebek közt a mezőgazdaság állami támogatásának rendszerével foglalkozott. Elmondta, hogy a kedvezőtlen adottságú tsz-ek új támogatási gyakorlata segítette a gazdaságok erőteljesebb fejlődését. Helyeselte különböző kategóriák kialakítását és a kategóriák közötti támogatási kulcsok megállapítását, de csupán a sík vidéken gazdálkodó szövetkezeteknél. A dombvidéken települt tsz-elvnek nem kedvez ez a gyakorlat. A továbbiakban a mezőgazdaság beruházási helyzetéről szólt. PÁZSIT ÁRPÁD (Budapest, 44. vk.), a Telefongyár osztályvezetője a készletek alakulásával, növekedésével foglalkozott. Felhívta a figyelmet a kereskedelmi készletek elégtelenségére, mint a termelést jelentősen befolyásoló tényezőre. Bírálta a jelenlegi helyzetet, amelyben az iparvállalatok viszonylag nagy készleteket tartalékolnak a termelés biztonsága érdekében, a készletező, illetve a kereskedelmi vállalatok ezzel szemben, érdekeltségüknél fogva minimális tartalékolásra törekszenek. Szünet után Varga Gáborné elnöklésével folytatta munkáját az országgyűlés. Mivel a tavalyi zárszámadásról szóló jelentéshez újabb hozzászólást nem jelentettek be, az elnök a vitát lezárta és Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek adta meg a szót, aki összegezte a vita tapasztalatait és válaszolt az elhangzott észrevételekre. A költségvetési f&crwss&mMMmnás vitája. Elutazott Janthra Gandhi Közös közleményt taeítseth ki maiftgurországi tárgyalásairól Péntek délelőtt az Országház minisztertanácsi termében befejeződtek a magyar-indiai hivatalos tárgyalások. A tárgyalásokról közös közleményt hoznak nyilvánosságra. Péntek délután elutazott Magyarországról Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke, aki a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának meghívására hivatalos látogatást tett hazánkban. Az indiai kormányfővel együtt elutazott kísérete is. Az indiai nép képviselőit ünnepélyesen, meleg baráti szeretettel búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren, amelyet magyar és indiai zászlók, magyar és hindi nyelvű feliratok díszítettek. A miniszterelnök asszony búcsúztatására több ezer fővárosi lakos gyűlt össze a repülőtéren. A betonon katonai díszegység sorakozott fel csapatzászlóval. A búcsúztatáson megjelentek , Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apród Antal, az országgyűlés elnöke, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Bíró József, dr. Horgos Gyula, Péter János, dr. Szekér Gyula, a kormány tagjai, dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság új-delhi nagykövete, valamint a politikai élet több más vezető személyisége, a tábornoki kar több tagja. Jelen volt a búcsúztatásnál C. B. Muthamma, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. Ott volt a búcsúztatásnál a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. Eljöttek a miniszterelnök asszony búcsúztatására a budapesti indiai kolónia tagjai is. Díszjel harsant, majd a díszegység parancsnoka jelentést tett Indira Gandhinak. Felcsendült a magyar és az indiai himnusz, közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le a magas rangú vendég tiszteletére. Indira Gandhi Fock Jenő társaságában ellépett a díszegység arcvonala előtt, s köszöntötte a katonákat. Az indiai kormányfő ezután szívélyes búcsút vett a megjelent magyar közéleti személyiségektől, a diplomáciai testület képviselőitől, majd Fock Jenő társaságában elhaladt a búcsúztatására megjelent fővárosi dolgozók hosszú sorai előtt. Magyar és indiai zászlócskák emelkedtek a magasba, s a budapesti dolgozók képviselői szeretettel búcsúztak Indira Gandhitól, s éltették a magyar és az indiai nép barátságát. A díszegység díszmenete után úttörők virágcsokrokat nyújtottak át az indiai kormányfőnek és a kíséretében levő személyiségeknek, akik ezután elfoglalták helyüket a különrepülőgépen. Indira Gandhi a beszállás előtt baráti kézfogással szívélyes búcsút vett Fock Jenőtől. Néhány perc múlva a repülőgép a magasba emelkedett. (Indira Gandhi péntek délelőtti sajtókonferenciájáról tudósításunk a 4. oldalon.) Fock Jenő és Indira Gandhi elutazás előtt a Ferihegyi repülőtéren. A pénzütyminiszter stílusa A pénzügyminiszter bevezetőben megállapította, hogy a másfél napos parlamenti vita egyöntetűen azt tükrözte, hogy gazdaságunk általános fejlődése töretlen, az alapvető tervcélokat elértük. Egységes vélemény alakult ki abban, hogy a kormány kellő időben hozott intézkedései jó hatást váltottak ki, mindenekelőtt azok az intézkedések, amelyeknek célja a nagyobb tervszerűség elérése, rendteremtés a beruházások körében, továbbá azok az intézkedések is, amelyeknek a jövedelemaránytalanságok és az ezzel kapcsolatos visszásságok megszüntetése volt a céljuk. Az elhangzott észrevételek közül a pénzügyminiszter főként azokat emelte ki, amelyek a tavalyi gazdálkodással kapcsolatban arra mutattak rá, mely területen nem használták fel elég hatékonyan a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat, hol gazdálkodtak rosszul, milyen módon lehetne elérni az anyagi eszközök ésszerűbb elosztását stb. Hozzáfűzte: a maga részéről derűlátó az említett kérdések megoldását illetően. Ugyanis a vita is azt tükrözte, hogy az említett területeken dolgozóknak, valamint az országgyűlés tagjainak kellő tapasztalata és nagyon sok jó elgondolása van ahhoz, hogy további előrehaladást tudjunk elérni. Részletesen foglalkozott a tanácsi gazdálkodás problémáival. Megállapította, hogy a tanácsi szabályozási rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Hangoztatta: a központi költségvetésnek mindenképpen biztosítania kell, hogy egyetlen iskola, egyetlen kórház működését se zavarja meg átmeneti pénzhiány. Bejelentette: a tavalyi tapasztalatok alapján a tanácsi költségvetések számára biztosított 1973. évi állami támogatást már ennek a félévnek a közepén — az egész évre szóló összeget — kiutalták, kérte a tanácsokat: ésszerűen, beosztva gazdálkodjanak az eszközökkel. A továbbiakban a pénzügyminiszter a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos észrevételekre válaszolt. Egyetértett azzal, hogy a mezőgazdaság támogatását szolgáló akciók csak akkor lehetnek igazán eredményesek, ha mindenütt a legtöbb hozamot biztosító, a leghatékonyabb technológiát alkalmazzák és nem mindenkinek egyformán, hanem az anyagi teljesítmény és a megtérülés arányában juttatnak támogatást. Népgazdaságunk helyzetéről szólva, hangoztatta: figyelemre méltó a termelékenység javulása, hasonlóképpen az export-import (Folytatás a 2. oldalon.)