Népszabadság, 1972. június (30. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-09 / 134. szám

2 (Bonni tudósítónktól.) „Ha a CDU—CSU nemcsak beszélt volna arról, hogy az új választások kiírása lenne a legrokonszenvesebb megoldás, akkor ez a mai összejövetel már választási gyűlés lehetett volna” — ezekkel a szavakkal kezdte beszédét csütörtök délután a kölni szociáldemokraták nagygyűlésén Willy Brandt szövetségi kancellár. Mindjárt hozzá is fűzte ehhez a megjegyzéséhez azt a megállapítását, hogy az új választások szükségessége csakis azért olyan nyilvánvaló, mert a CDU— CSU a leggátlástalanabb eszközökkel próbálta meghamisítani a választók akaratát. És ha képviselőcsábítással új többséget nem is sikerült Barrelnak összehoznia, a kormány munkáját a kiprovokált parlamenti patthelyzettel mind elviselhetetlenebbül akadályozza az ellenzék. Bonnban napról napra erősödik az a benyomás mind a politikusok, mind a megfigyelők körében, hogy ez év november második felében vagy december elején új választások lesznek. Méghozzá akkor is, ha a jobboldali blokk megkísérli a politikai kibontakozásnak ezt az útját is elzárni. A kormány pillanatnyilag azon fáradozik, hogy az állami költségvetést a szükségesnek mutatkozó takarékossági intézkedések figyelembevételével törvényerőre emelje. A jobboldali blokk ugyanis éppen a költségvetés parla■ menti vitája ürügyén akart újabb csapást mérni a koalícióra abban a reményben, hogy a takarékoskodni akaró pénzügyminiszter. Karl Schiller és a költségvetésüket féltő szakminiszterek között áthidalhatatlan nézeteltérések keletkeztek. A jelek szerint azonban a kormány tagjai nem hagynak így éket verni a koalíció sorai közé. Ilyen körülmények között viszont a CDU—CSU arra kényszerül, hogy mindenáron szembehelyezkedjék a kormány költségvetésével és ez visszatetszést szül az ország közvéleményében, mert nyilvánvalóvá válik az obstrukciós szándék. Alternatív programja ugyanis az ellenzéknek nincs. A kormánykoalíció június végéig még fenntartja azt az ajánlatát, hogy hajlandó az ellenzékkel egyetértésben, tehát előzetes megállapodás után elindítani az új választási kampányt. Ha Bartel ebbe nem akar, vagy Strauss nyomására nem tud belemenni, akkor az elképzelések szerint Brandt szeptember második felében felveti a bizalmi kérdést. A kidolgozott terv szerint a kormánypártok a szavazástól való tartózkodással gyakorlatilag lehetővé tennék e szavazás után a kormány lemondását. Azt most már mindenki látja, hogy a CDU —CSU-nak Brandt helyére aligha sikerül Bartelt ültetnie új választások nélkül, mert kancellárjelöltjük nem kapja meg a többséget a parlamentben, ha még egyszer megkísérelné ugyanazt a manővert, amellyel áprilisban próbált hatalomra jutni. Az SPD —FDP koalíció tehát úgy indul szükségszerűen a választási kampányba, hogy a Brandt-kormány ügyvivő kabinetként hivatalban marad és az ebből fakadó előnyöket joggal kihasználhatja. __ Szaporodnak a jelei annak, hogy a jobboldali pártok sorait mély belső ellentétek szabdalják különböző klikkekre. Mi sem jellemzőbb erre, mint hogy még a Springer-konszern lapja, a Welt is kénytelen beismerni: a CDU— CSU tekintélyét és esélyeit kikezdték a „májusi események”. Az események alatt a moszkvai és a varsói szerződés ratifikálása és a CDU—CSU ezzel kapcsolatban mutatott példátlanul gyáva magatartása értendő. Hajdú János Az NSZK-ban késő ősszel előreláthatólag új általános választásokat tartanak Belső viták osztják meg az ellenzéket Rendkívüli állapot bevezetésére készül a brit kormány a vasutasok akciói miatt (Londoni tudósítónktól.) Miután holtpontra jutott a vasutas-szakszervezetek és az állami vasúti hivatal tárgyalása, a munkások képviselői csütörtökön különmegbeszélésbre jöttek össze, amelyen elhatározták, hogy további ipari akciókat indítanak 14 százalékos béremelési követelésük kiharcolására. A három szakszervezet bejelentette, hogy az új ipari akció kedden éjfélkor kezdődik. Nem nyilatkoztak azonban arról, hogy visszatérnek-e a vasúti szabályzatok kínosan pontos betartásával előidézett forgalomlassításhoz, amelyet az ipari bíróság törvényen kívül helyezett, vagy pedig más harci formához, esetileg a vasúti szállítás teljes leállításához folyamodnak. Annyi bizonyos, hogy már ma életbe léptetik a túlóratilalmat és a hét végén valószínűleg megismétlik az egyszer már alkalmazott 32 órás általános vasutassztrájkot. A Whitehallból kiszivárgott hírek szerint a kormány a végsőkre is elszánta magát, hogy leszámoljon a vasutasokkal (és ezzel elégtételt vegyen a bányászoktól elszenvedett világraszóló vereségéért). Értesülések szerint a kabinet eldöntötte, hogy az újabb vasutasakciókra a rendkívüli állapot bevezetésével fog válaszolni. A vasutasokkal kapcsolatban az elmúlt két hónapban már kipróbálták a Carr-féle szakszervezetellenes törvény minden módozatát, egészen addig, hogy bírói úton leállították mozgalmukat, és kényszerszavazást rendeltek el arról: a munkások ,,valóban akarják-e követni” a szakszervezeti vezetők sztrájkharcpolitikáját. A vasutasok 5:1 arányban a harc folytatása mellett szavaztak, és ezzel formja szerint jogot nyertek a további ipari akciókhoz. Ha a kormány bevezeti a rendkívüli állapotot, akkor bebizonyítja, hogy az „ipari viszonyok” elnevezésű hírhedt törvényt csakis a munkásokra tartja kötelet önök, a munkáltatókra nem. Szabó L. István Több millió francia dolgozó vett részt az egynapos általános sztrájkban Több millió dolgozó vett részt szerdán a CGT által kezdeményezett 24 órás sztrájkban, amely a legnagyobb méretű megmozdulás volt Franciaországban 1968 óta. A sztrájk nemcsak a fontosabb iparvidékeken éreztette hatását, hanem az ország valamennyi részén évek óta nem tapasztalt nagy számban vett részt abban a francia dolgozók valamennyi rétege. Különösen impozáns erővel jutott kifejezésre a milliós tömegek harci akarata azokon a nagyszabású tüntetéseken, amelyeket 150 francia városban tartottak, s amelyeken összesen több mint egymillió sztrájkoló vett részt. NÉPSZABADSÁG KÜirösiDX események mi néhány torban Tito jugoszláv államelnök, a JKSZ elnöke, a kíséretében levő állami és pártvezetőkkel, valamint Andrej Kirilenkóval, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjával, a központi bizottság titkárával együtt csütörtökön Rigából visszautazott Moszkvába. Két ismeretlen személy csütörtökön hatalmába kerítette, majd a Frankfurt közelében fekvő Weidennél leszállásra kényszerítette a csehszlovák légiforgalmi társaság egy utasszállító repülőgépét. A gép rendszeres forgalmat bonyolított le Marianske Lazne és Prága között. A gépen 15 utas, közöttük egy egyéves gyermek, valamint kétfőnyi személyzet volt. A gép földetérése után tűziharc robbant ki, melynek során a pilóta életét vesztette. A nyugatnémet rendőrség a géprablókat őrizetbe vette — közölték Prágában. (MTI) Szótöbbséggel elfogadta az amerikai szenátus külügyi bizottsága azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében 38,5 millió dollárt irányoznak elő az 1972—1973. pénzügyi évben a Szabad Európa rádió és a „Szabadság’’ rádióállomás tevékenységének finanszírozására. (TASZSZ) Súlyos ítéleteket hozott tíz háborús bűnös ügyében az északkaukázusi katonai körzet hadbírósága. A vádlottak a második világháború idején a megszállt Pjatyigorszkban a fasisztákat kiszolgálva sok száz szovjet hazafi elpusztításában működtek közre. A haditörvényszék négy vádlottat golyó általi halálra, négyet 15 évi, egyet 12 évi, egyet pedig 10 évi börtönbüntetésre ítélt. (MTI) Szato a hónap közepén lemond ? Kaszuga Iikko, az ellenzéki demokratikus szocialista párt elnöke kijelentette, véleménye szerint ez év novemberében feloszlatják a japán parlamentet, s új választásokat írnak ki. Az ellenzéki politikus úgy tudja, hogy Szato miniszterelnök június 17-én jelenti be a liberális demokrata párt elnöki tisztségéről való lemondását a parlament két házának liberális demokrata képviselői előtt. (MTI) 1972. június 9. péntek Demokrata elnökjelöltek versenyfutása Jelentősen megnőttek McGovern esélyei A keddi amerikai próbaválasztások után, amelyeken a liberális,háborúellenes programmal fellépő McGovern szenátor impozáns győzelmet aratott négy államban — Kaliforniában, Új- Mexikóban, New Yerseyben és Dél-Dakotában — tisztázódni kezd a helyzet a demokrata pártban. Világossá vált, hogy az elnökjelöltségre már csak McGovern és Humphrey pályázhat eséllyel. Az NBC országos tv-hálózat szerdai jelentése szerint Muskie szenátor, aki a választási hadjárat első szakaszában a demokraták éllovasa volt, időközben azonban visszalépett, most már azt fontolgatja, hogy támogatását és a neki elkötelezett elektori szavazatokat McGovern szenátornak adja. A végleges döntését Muskie — előreláthatólag — a washingtoni országos sajtóklubban fogja bejelenteni pénteken. Jelek szerint a demokrata pártban nagy befolyású Kennedycsoport is hajlzik arra, hogy aktívan támogassa a politikai törekvéseiben hasonló McGovernt. Kathleen Kennedy, a néhai Robert Kennedy húszéves lánya szerdán McGovern választási stábjával együtt New Yorkba érkezett, hogy részt vegyen a szenátor ottani kampányában. Nagyon készül a júniusi konvencióra Humphrey is, a demokrata párt hagyományos centrumának képviselője, aki a próbaválasztásokon mindjobban lemarad McGovern mögött. Humphrey a pártgépezet támogatásába veti minden reményét. Kaliforniai veresége után azonnal Texasba utazott, hogy a demokrata párti kormányzók konferenciáján próbálja megszerezni olyan államok elektori szavazatait, amelyekben nem rendeztek prófeaválasztásokat. Sőt, a jelek szerint ennél többre is hajlandó, mert kijelentette, hogy alelnökjelöltként esetleg számításba veszi Wallace kormányzót, a déli konzervatív demokrata párti tömb vezéralakját. A keddi próbaválasztások után mindenesetre nagyon megnőttek McGovern jelölésének az esélyei. A miami konvencióig akár 1200—■ 1300 elkötelezett elektor szavazatára is számíthat és ha Muskie valóban mellé áll, akkor az első szavazási menetben megszerezheti az elnökjelöltséghez szükséges 1509 szavazatot. (MTI) Az Odera—Neisse-határ nemzetközi jogi elismerése a lengyel külpolitika sikere Jaroszewicz miniszterelnök beszéde a szejmben A lengyel nemzetgyűlés csütörtöki ülésén az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről beszédet mondott Piotr Jaroszewicz miniszterelnök. Az európai helyzetet elemezve, a többi között megállapította : — A szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződés ratifikálása lezárta a háború utáni Európa történetének egy szakaszát. Teljes siker koronázta államunk sokéves harcát azért, hogy az Odera—Neisse-határ végleges jellege nemzetközi jogi elismerést kapjon. Megkezdődött Lengyelország és az NSZK kapcsolatai rendezésének folyamata. A nemzetgyűlés ezt követően, Piotr Jaroszewicz miniszterelnök javaslatára elhatározta a mintegy 400 ezer volt frontharcos és ellenálló ügyeivel foglalkozó minisztérium megalakítását. Az új minisztérium élére Mieczyslaw Grudzient nevezték ki. A kétnapos parlamenti ülésszak interpellációs kérdésekkel és válaszokkal fejezdődött be. (MTI) #unpflBAfl A moszkvai tanácskozás évfordulóján Az SZKP központi lapjának csütörtöki száma terjedelmes szerkesztőségi cikket közöl, abból az alkalomból, hogy három évvel ezelőtt, 1969 júniusában tartották Moszkvában a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását. A szerkesztőségi cikk a legutóbbi három esztendő eseményeinek fényében elemzi, hogyan bizonyosodott be a tanácskozáson lefektetett tételek helyessége és miként valósultak meg az értekezleten kitűzött célok. Az antiimperialista harcnak a moszkvai tanácskozáson elfogadott platformja visszatükröződik az SZKP külpolitikai feladataiban, amelyeket a XXIV. pártkongresszus fogalmazott meg. A pártkongresszuson kidolgozott békeprogram mély hatással volt az egész nemzetközi fejlődésre. Nemzetközi szempontból nagy fontosságúak voltak a szovjet vezetők nemrég lezajlott tárgyalásai Nixon amerikai elnökkel, a megbeszélések során aláírt okmányok, amelyek előmozdítják a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése elvének érvényesülését, a béke ügyét és a népek biztonságát. A külföldi kommunisták megelégedéssel állapítják meg, hogy a Szovjetunió e tárgyalásokon elvi, internacionalista osztályálláspontra helyezkedett. A testvérpártok vezető szervei, politikusai és lapjai hangoztatják, hogy szerves kapcsolat áll fenn az 1969. évi moszkvai tanácskozás dokumentumai, a XXIV. pártkongresszus békeprogramja és ama gyakorlati intézkedések között, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja a nemzetközi küzdőtéren a tartós béke biztosítása, a népek biztonsága és szabadsága érdekében valósít meg. A továbbiakban a lap kiemeli, hogy az 1969. évi moszkvai tanácskozás megteremtette a kedvező feltételeket a kommunista mozgalom ideológiai egységéért vívott harc fokozásához. Ezen a területen is vannak sikerek. A kommunisták ideológiai összefogása a mostani időszakban különösen nagy jelentőségű, mert erősen kiéleződött a harc az ideológiai fronton. A testvérpártok helyesen hangoztatják, hogy a nacionalizmus kétszeresen veszedelmes, amikor szovjetellenes színezetet ölt — írja a lap és idézi Georges Marchais-nak, a Francia Kommunista Párt főtitkárhelyettesének megállapítását, hogy a szovjetellenesség bármilyen formában lép is fel és bárhonnan indul is ki, bűncselekmény a munkásosztály és a népeik érdekei ellen. Ennélfogva a nacionalizmus ellen, az opportunizmus minden válfaja ellen vívott harc napjainkban fontos helyet foglal el a kommunista mozgalomban. Több testvérpárt kiűzte soraiból azokat, akik a kommunistákat a jobboldali és a „balos” opportunizmus, az osztálymegalkuvás, a szovjetellenesség és az antikommunizmus útjára próbálták csábítani. Az 1969. évi moszkvai tanácskozás eszméivel felvértezve, a kommunista és munkáspártok biztos léptekkel vezetik a munkásosztály, a néptömegek harcát a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, a szocializmusért és a kommunizmusért — írja befejezésül a szerkesztőségi cikk.