Népszabadság, 1972. szeptember (30. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-27 / 228. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér NÉPSZABADSÁG 1972. szeptember 27, szerda AZ MS­ZMP KÖZPONTI LAPJA XXX. évfolyam, 228. szám Kísérletező KISZ-fiatalok Kétéves kísérletet értékelt a KISZ központi bizottságának kö­zépiskolai és szakmunkástanuló­tanácsa. A lényege: a középisko­lákban vegyes életkorú KISZ- alapszervezetek alakultak, az azo­nos érdeklődésű diákok kerültek egy alapszervezetbe, felbomlott a merev „egy osztály — egy alap­szervezet” forma. Az osztályok közösségi életének irányítása az osztálybizott­ságok feladatává vált. Mindez abban az 53 iskolában történt, melyet a kísérletre két évvel ezelőtt kijelöltek. A formai változtatás célja az volt, hogy javuljanak a politikai, az érdemi közösségi munka felté­telei, hogy színesebbé váljék az is­kolai KISZ-élet. A kísérlet sike­rült, bizonyos, hogy az 53 iskolá­ban a korábbinál érdekesebb, jobb lett a mozgalmi élet. Ilyen­formán megfelelő előkészületek után további iskolákban választ­hatják majd ezt az új szervezeti formát. Persze nem az idén. Hi­szen a kísérleti iskolákban is előbb a tárgyi és személyi felté­teleket teremtették meg, s ahol ez elmaradt — például egyes szak­munkásképző intézetekben —, ott csupán formális elemekkel bővült a mozgalom, nem követte tartal­mi megújulás. Az előkészület időszaka követ­kezik tehát, amikor is tanácsos az értékelés egyéb észrevételeit is megszívlelni. Nevezetesen azokat, melyek a pozitív tényezőket ve­szik számba. Például: hatéko­nyabbá vált az iskolai pártszer­vezetek segítő tevékenysége, bő­vült a KISZ-munkát segítő peda­gógusok köre; nőtt a konkrét megbízatásokkal rendelkező KISZ-tagok száma; politikusabb lett az alapszervezetek munkája; önállóbban dolgoztak a fiatalok stb. Nos, ezek nyilvánvalóan tar­talmi változások, melyeknek ugyan lehetne serkentője a for­mai újdonság, de a lényeg mégis­csak az, hogy a pedagógusok és diákok többet vállaltak magukra, valóban élni akartak az új lehe­tőségével. Tévedés volna azt re­mélni, hogy az ifjúsági mozgal­mi munkát eddig közömbösen szemlélő pedagógus a vegyes élet­korú alapszervezet láttán lelke­sülten tervez, tanácsot ad, irá­nyít, s naivitás volna minden fé­kező elemet a hagyományos for­ma számlájára írni. A középiskolások mozgalmi munkája valóban sok unalmas, felesleges „akciótól”, álrendez­vénytől nehézkes. Gyakran túlsá­gosan az iskolai alá- és föléren­deltséget másolja, elkülönülnek egymástól az­­osztályra épülő alapszervezetek, nagy a távolság az iskolai párt- és KISZ-szerve­­zet között — pontos képet adva ezzel a tanár—diák viszonynak. Persze nem minden iskolában. Nagyon jó példákat is találunk a hagyományosan felépített KISZ- szervezetek között. Számukra a kötetlenebb, több fantáziát igény­lő forma sem lesz új, mert ed­digi gyakorlatuk is hasonló volt. Félő viszont, hogy a kísérleti is­kolákban bevált formát éppen a gyenge, az inkább papíron, mint­sem a valóságban működő KISZ- szervezetekben fogadják csoda­szerként, hogy azután ezt is szür­ke, semmitmondó és kényelmes „programokkal” telítsék. A felkészülés időszaka éppen az iskolákban meglevő szellemi erő számbavételére szükséges, ami­től egyébként a tradicionális moz­galmi munkának is érezhetően javulnia kell. Remélhetőleg a két­éves kísérletnek most ilyen orszá­gos hatását ismerhetjük meg. Maros Dénes H­uszonöt éves a népgazdasági tervezés Tudományos ülésszak a jubileum alkalmából Az Országos Tervhivatal, a Ma­gyar Közgazdasági Társaság és az MTESZ Szervezési és Vezeté­si Tudományos Egyesület rende­zésében kedd délelőtt az Akadé­mián háromnapos tudományos ülésszak kezdődött a népgazda­sági tervezés bevezetésének 25. évfordulója alkalmából. A meg­nyitóülésen megjelent dr. Ajtai Miklós, dr. Tímár Mátyás és­ Vá­­lyi Péter, a Minisztertanács el­nökhelyettesei, Bálint József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, dr. Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, jelen volt a kormány több tagja. Mintegy 500 magyar szakembe­ren kívül az ülésszakon részt vesznek más szocialista országok és szervezetek delegációi is. A külföldi küldöttségeket B. Bel­esen, a bolgár, K. Újházi, a cseh­szlovák, S. Mandzsuka, a­ jugo­szláv, J. Pajeszka, a lengyel, Zs. Dorligzsav, a mongol, W. Krause, az NDK, A. V. Bacsurin, a szov­jet tervbizottság elnökhelyettese, illetve G. H. Siclovan, a román tervbizottság elnökének tanács­adója vezeti. Az ülésszakon részt vesznek a KGST titkársága, va­lamint a KGST szocialista vi­lágrendszer közgazdasági problé­máival foglalkozó nemzetközi in­tézet képviselői is. Dr. Tímár Mátyás felszólalása Az ülésszakot Friss István aka­démikus, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudomá­nyi Intézet igazgatója nyitotta meg, majd dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese köszöntötte az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében a tudományos ülésszak részve­vőit. Hangsúlyozta: " Az utóbbi negyedszázadban pártunk és kor­mányunk politikájában meghatá­rozó tényező volt a marxizmus klasszikusainak az a tétele, hogy a szocializmus és a tervgazdálko­dás elválaszthatatlan. A szocialis­ta termelési viszonyok kialakítá­sának kezdetétől vallottuk és vall­juk ma is, hogy a szocialista tu­lajdon létrejöttével nemcsak le­hetővé, hanem szükségessé is vá­lik a népgazdasági méretekben érvényesülő tervszerűség érvény­re juttatása.­­ Pártunk és kormányunk a fejlődés meggyorsítására és a gazdálkodás hatékonyságának nö­velésére 1968-ban továbbfejlesz­tette az irányítás rendszerét. Az utóbbi öt év tapasztalatai bizo­nyítják, hogy a változások kedve­zően hatottak a gazdaság fejlődé­sére. Javították a tervszerűséget, segítették a szükségletek jobb ki­kielégítését, a lakosság jobb áru­ellátását, és kedvezően befolyá­solták az adottságainknak megfe­lelő termelési szerkezet kialakítá­sát. Irányítási rendszerünk egyes elemeinek javításával igyekszünk következetesebben megvalósítani céljainkat. (Folytatás a 4. oldalon.) MAI SZÁMUNKBAN: Megkezdődött az európai fővárosok vezetőinek budapesti találkozója (3. oldal.) A celldömölki szenzáció (5. oldal.) Mongóliai ősz 2. Amíg valakiből munkás lesz (6. oldal.) A színház nem múzeum (7. oldal.) Az V. és a VI. békekölcsön sorsolásának nyereményjegyzéke (9. oldal.) Közgazdaság A fogyasztói árak változása 1972-ben (10. oldal.) Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalása az ENSZ-ben Javaslat az erőszakról való lemondásra, az atomfegyverek betiltására A dán külügyminiszter után szólásra emelkedő szovjet kül­ügyminiszter beszédét a nemzet­közi élet eseményeinek elemzé­sével kezdte.­­ A Szovjetunió számára a béke politikája saját társadalmi rendszerének a külpo­litikában való tükröződését jelenti. Az SZKP XXIV. kongresszusának határozataiban a Szovjetunió a béke és a nemzetközi együttmű­ködés programját terjesztette elő, amelyről köztudott, hogy az nem csupán egy állam vagy államcso­port érdekeit — hanem a népek, az egész emberiség törekvéseit fe­­­jezi ki — mondotta Gromiko, majd hozzátette: — Ha agresz­­sziót követnek el, a Szovjetunió mindig az agresszió áldozatának oldalán áll. Ha szövetségeseink vagy barátaink bajban vannak, mi mindig segítségükre sietünk. És amikor szerződéseket írunk alá, akkor érvényesítjük őket, és teljesítjük kötelezettségeinket. . Ezután a szovjet külügyminisz­ter az államközi kapcsolatokban végbement változások jelentősé­gét méltatta, ezzel kapcsolatban szólt a Szovjetunió, illetve a Len­­­gyel Népköztársaság és az NSZK között életbe lépett szerződések­ről, amelyek aláhúzzák az euró­pai határok sérthetetlenségét, „beleértve az NDK és az NSZK államhatárát és Lengyelország nyugati határait”. A háború kö­vetkezményeinek felszámolásá­hoz -­ hangsúlyozta Gromiko — hozzá tartozik az NDK és az NSZK kapcsolatainak normalizá­lása is. A szovjet külpolitika erőfeszí­téseiről szólva megemlékezett a Szovjetunió és Japán közötti bé­keszerződés előkészítéséről, és aláhúzta a szovjet—francia kap­csolatok pozitív alakulását. — A májusban Moszkvában tartott szovjet—amerikai csúcstalálkozó új kezdetet jelent a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsola­tainak átformálásában. Országunk nagy jelentőséget tulajdonít az Egyesült Államokkal, egy más társadalmi rendszerhez tartozó nagyhatalommal való kapcsolatai alakulásának. A magunk részé­ről minden tőlünk telhetőt meg­teszünk, hogy fejlesszük ezeket a kapcsolatokat... (Folytatás a 2. oldalon.) Tudósítónk New York-i telex­jelentése: Kedden az ENSZ-közgyűlés ál­talános vitájának második nap­ján került sor Andrej Gromiko külügyminiszternek, a szovjet ENSZ-küldöttség vezetőjének fel­szólalására. A szovjet külügymi­niszter felszólalásának előestéjén a Szovjetunió ENSZ-missziójának helyiségében találkozott William Rogersszal, az Egyesült Államok külügyminiszterével: két és fél órás átfogó megbeszélésük konst­ruktív, jó légkörben folyt le. Az amerikai külügyminiszter meg­hívta Andrej Gromikót, hogy a közeli napokban, látogasson el Washingtonba. A fővárosban fo­gadja­­a szovjet külügyminisztert Richard Nixon, az Egyesült Ál­lamok elnöke is. liszt nittt­kit a földeken A rozs és az árpa negyedét már elvetették • Aratják a rizst, szüretelik a szőlőt (Tudósítón­któl.) Kedden a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban ismét ülésezett az őszi mezőgaz­dasági munkák segítésére létre­hozott országos operatív bizott­ság. Mészáros István főosztályve­zető, az operatív bizottság elnöke számolt be az őszi munkák hely­zetéről. Elmondotta, hogy az ország egyes vidékein az elmúlt két haj­nalon enyhe talajmenti fagyok voltak, még nem lehet megítélni, milyen kárt okozott ez a mező­­gazdaságnak. Az időjárás a múlt héten nem akadályozta az őszi munkát, volt ugyan a Dél-Alföl­­dön és az északi megyékben ki­­sebb-nagyobb zápor, de általában az egész országban tudtak dolgoz­ni a földeken. Teljes erővel ké­szítették elő a talajt a vetések­hez, de a tavalyihoz képest még mindig kisebb területeken végez­ték el a vetés-előkészítő talaj­munkákat. A múlt hét végéig az őszi vetésre kerülő terület 56—58 százalékát szántották meg a tsz­­ek és az állami gazdaságok. Most már erőteljesebb ütemben vetnek a mezőgazdasági, üzemek. Eddig az őszi árpának 25, a rozs­nak 26, a takarmánykeveréknek 25 százalékát vetették el. Most van az őszi árpa vetésének az op­timális ideje, a tsz-ek és az álla­mi gazdaságok ezért is gyorsítják a munkát, hiszen csak így tudják szeptember utolsó napjaiban, ok­tóber elején minden erejüket a búzavetésre összpontosítani. A múlt évhez képest — az érés elhúzódása miatt — a betakarítás is hátrányban van. A burgonyá­nak eddig 78 százalékát szedték fel, a napraforgónak 25—28 szá­zalékát aratták le. Jó ütemben halad viszont a silókukorica be­takarítása, eddig 75 százaléka ke­rült le a termőterületről. A kuko­rica betakarítását még csak azok az üzemek kezdték meg, ame­lyeknek van szárítóberendezé­sük. Néhol már hozzáláttak a ház­táji kukorica töréséhez is. Eddig a kukorica 3—4 százalékát taka­rították be. Befejezés előtt tart a lucerna negyedik és a rétek har­madik kaszálása. A cukorrépa 8, 9 százalékát takarították be a gazdaságok a múlt hét végéig. Meggyorsult az alma szedése, ed­dig a termés 30 százalékát sike­rült betakarítani. A háztáji gaz­daságok jó részében már túl van­nak ezen a munkán. Megkezdő­dött a szőlőszüret és a rizsaratás. A novai Vörös Zászló Termelőszövetkezetben megkezdték a búza vetését. A több község határára kiterjedő közös gazdaságban az ősszel 1500 holdon vetnek búzát és őszi árpát. (Koppány György felvétele / MTI Fotó.)

Next