Népszabadság, 1972. szeptember (30. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-27 / 228. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér NÉPSZABADSÁG 1972. szeptember 27, szerda AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXX. évfolyam, 228. szám Kísérletező KISZ-fiatalok Kétéves kísérletet értékelt a KISZ központi bizottságának középiskolai és szakmunkástanulótanácsa. A lényege: a középiskolákban vegyes életkorú KISZ- alapszervezetek alakultak, az azonos érdeklődésű diákok kerültek egy alapszervezetbe, felbomlott a merev „egy osztály — egy alapszervezet” forma. Az osztályok közösségi életének irányítása az osztálybizottságok feladatává vált. Mindez abban az 53 iskolában történt, melyet a kísérletre két évvel ezelőtt kijelöltek. A formai változtatás célja az volt, hogy javuljanak a politikai, az érdemi közösségi munka feltételei, hogy színesebbé váljék az iskolai KISZ-élet. A kísérlet sikerült, bizonyos, hogy az 53 iskolában a korábbinál érdekesebb, jobb lett a mozgalmi élet. Ilyenformán megfelelő előkészületek után további iskolákban választhatják majd ezt az új szervezeti formát. Persze nem az idén. Hiszen a kísérleti iskolákban is előbb a tárgyi és személyi feltételeket teremtették meg, s ahol ez elmaradt — például egyes szakmunkásképző intézetekben —, ott csupán formális elemekkel bővült a mozgalom, nem követte tartalmi megújulás. Az előkészület időszaka következik tehát, amikor is tanácsos az értékelés egyéb észrevételeit is megszívlelni. Nevezetesen azokat, melyek a pozitív tényezőket veszik számba. Például: hatékonyabbá vált az iskolai pártszervezetek segítő tevékenysége, bővült a KISZ-munkát segítő pedagógusok köre; nőtt a konkrét megbízatásokkal rendelkező KISZ-tagok száma; politikusabb lett az alapszervezetek munkája; önállóbban dolgoztak a fiatalok stb. Nos, ezek nyilvánvalóan tartalmi változások, melyeknek ugyan lehetne serkentője a formai újdonság, de a lényeg mégiscsak az, hogy a pedagógusok és diákok többet vállaltak magukra, valóban élni akartak az új lehetőségével. Tévedés volna azt remélni, hogy az ifjúsági mozgalmi munkát eddig közömbösen szemlélő pedagógus a vegyes életkorú alapszervezet láttán lelkesülten tervez, tanácsot ad, irányít, s naivitás volna minden fékező elemet a hagyományos forma számlájára írni. A középiskolások mozgalmi munkája valóban sok unalmas, felesleges „akciótól”, álrendezvénytől nehézkes. Gyakran túlságosan az iskolai alá- és fölérendeltséget másolja, elkülönülnek egymástól azosztályra épülő alapszervezetek, nagy a távolság az iskolai párt- és KISZ-szervezet között — pontos képet adva ezzel a tanár—diák viszonynak. Persze nem minden iskolában. Nagyon jó példákat is találunk a hagyományosan felépített KISZ- szervezetek között. Számukra a kötetlenebb, több fantáziát igénylő forma sem lesz új, mert eddigi gyakorlatuk is hasonló volt. Félő viszont, hogy a kísérleti iskolákban bevált formát éppen a gyenge, az inkább papíron, mintsem a valóságban működő KISZ- szervezetekben fogadják csodaszerként, hogy azután ezt is szürke, semmitmondó és kényelmes „programokkal” telítsék. A felkészülés időszaka éppen az iskolákban meglevő szellemi erő számbavételére szükséges, amitől egyébként a tradicionális mozgalmi munkának is érezhetően javulnia kell. Remélhetőleg a kétéves kísérletnek most ilyen országos hatását ismerhetjük meg. Maros Dénes Huszonöt éves a népgazdasági tervezés Tudományos ülésszak a jubileum alkalmából Az Országos Tervhivatal, a Magyar Közgazdasági Társaság és az MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Egyesület rendezésében kedd délelőtt az Akadémián háromnapos tudományos ülésszak kezdődött a népgazdasági tervezés bevezetésének 25. évfordulója alkalmából. A megnyitóülésen megjelent dr. Ajtai Miklós, dr. Tímár Mátyás és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Bálint József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, dr. Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, jelen volt a kormány több tagja. Mintegy 500 magyar szakemberen kívül az ülésszakon részt vesznek más szocialista országok és szervezetek delegációi is. A külföldi küldöttségeket B. Belesen, a bolgár, K. Újházi, a csehszlovák, S. Mandzsuka, a jugoszláv, J. Pajeszka, a lengyel, Zs. Dorligzsav, a mongol, W. Krause, az NDK, A. V. Bacsurin, a szovjet tervbizottság elnökhelyettese, illetve G. H. Siclovan, a román tervbizottság elnökének tanácsadója vezeti. Az ülésszakon részt vesznek a KGST titkársága, valamint a KGST szocialista világrendszer közgazdasági problémáival foglalkozó nemzetközi intézet képviselői is. Dr. Tímár Mátyás felszólalása Az ülésszakot Friss István akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet igazgatója nyitotta meg, majd dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese köszöntötte az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében a tudományos ülésszak részvevőit. Hangsúlyozta: " Az utóbbi negyedszázadban pártunk és kormányunk politikájában meghatározó tényező volt a marxizmus klasszikusainak az a tétele, hogy a szocializmus és a tervgazdálkodás elválaszthatatlan. A szocialista termelési viszonyok kialakításának kezdetétől vallottuk és valljuk ma is, hogy a szocialista tulajdon létrejöttével nemcsak lehetővé, hanem szükségessé is válik a népgazdasági méretekben érvényesülő tervszerűség érvényre juttatása. Pártunk és kormányunk a fejlődés meggyorsítására és a gazdálkodás hatékonyságának növelésére 1968-ban továbbfejlesztette az irányítás rendszerét. Az utóbbi öt év tapasztalatai bizonyítják, hogy a változások kedvezően hatottak a gazdaság fejlődésére. Javították a tervszerűséget, segítették a szükségletek jobb kikielégítését, a lakosság jobb áruellátását, és kedvezően befolyásolták az adottságainknak megfelelő termelési szerkezet kialakítását. Irányítási rendszerünk egyes elemeinek javításával igyekszünk következetesebben megvalósítani céljainkat. (Folytatás a 4. oldalon.) MAI SZÁMUNKBAN: Megkezdődött az európai fővárosok vezetőinek budapesti találkozója (3. oldal.) A celldömölki szenzáció (5. oldal.) Mongóliai ősz 2. Amíg valakiből munkás lesz (6. oldal.) A színház nem múzeum (7. oldal.) Az V. és a VI. békekölcsön sorsolásának nyereményjegyzéke (9. oldal.) Közgazdaság A fogyasztói árak változása 1972-ben (10. oldal.) Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalása az ENSZ-ben Javaslat az erőszakról való lemondásra, az atomfegyverek betiltására A dán külügyminiszter után szólásra emelkedő szovjet külügyminiszter beszédét a nemzetközi élet eseményeinek elemzésével kezdte. A Szovjetunió számára a béke politikája saját társadalmi rendszerének a külpolitikában való tükröződését jelenti. Az SZKP XXIV. kongresszusának határozataiban a Szovjetunió a béke és a nemzetközi együttműködés programját terjesztette elő, amelyről köztudott, hogy az nem csupán egy állam vagy államcsoport érdekeit — hanem a népek, az egész emberiség törekvéseit fejezi ki — mondotta Gromiko, majd hozzátette: — Ha agreszsziót követnek el, a Szovjetunió mindig az agresszió áldozatának oldalán áll. Ha szövetségeseink vagy barátaink bajban vannak, mi mindig segítségükre sietünk. És amikor szerződéseket írunk alá, akkor érvényesítjük őket, és teljesítjük kötelezettségeinket. . Ezután a szovjet külügyminiszter az államközi kapcsolatokban végbement változások jelentőségét méltatta, ezzel kapcsolatban szólt a Szovjetunió, illetve a Lengyel Népköztársaság és az NSZK között életbe lépett szerződésekről, amelyek aláhúzzák az európai határok sérthetetlenségét, „beleértve az NDK és az NSZK államhatárát és Lengyelország nyugati határait”. A háború következményeinek felszámolásához - hangsúlyozta Gromiko — hozzá tartozik az NDK és az NSZK kapcsolatainak normalizálása is. A szovjet külpolitika erőfeszítéseiről szólva megemlékezett a Szovjetunió és Japán közötti békeszerződés előkészítéséről, és aláhúzta a szovjet—francia kapcsolatok pozitív alakulását. — A májusban Moszkvában tartott szovjet—amerikai csúcstalálkozó új kezdetet jelent a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak átformálásában. Országunk nagy jelentőséget tulajdonít az Egyesült Államokkal, egy más társadalmi rendszerhez tartozó nagyhatalommal való kapcsolatai alakulásának. A magunk részéről minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy fejlesszük ezeket a kapcsolatokat... (Folytatás a 2. oldalon.) Tudósítónk New York-i telexjelentése: Kedden az ENSZ-közgyűlés általános vitájának második napján került sor Andrej Gromiko külügyminiszternek, a szovjet ENSZ-küldöttség vezetőjének felszólalására. A szovjet külügyminiszter felszólalásának előestéjén a Szovjetunió ENSZ-missziójának helyiségében találkozott William Rogersszal, az Egyesült Államok külügyminiszterével: két és fél órás átfogó megbeszélésük konstruktív, jó légkörben folyt le. Az amerikai külügyminiszter meghívta Andrej Gromikót, hogy a közeli napokban, látogasson el Washingtonba. A fővárosban fogadjaa szovjet külügyminisztert Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke is. liszt nitttkit a földeken A rozs és az árpa negyedét már elvetették • Aratják a rizst, szüretelik a szőlőt (Tudósítónktól.) Kedden a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban ismét ülésezett az őszi mezőgazdasági munkák segítésére létrehozott országos operatív bizottság. Mészáros István főosztályvezető, az operatív bizottság elnöke számolt be az őszi munkák helyzetéről. Elmondotta, hogy az ország egyes vidékein az elmúlt két hajnalon enyhe talajmenti fagyok voltak, még nem lehet megítélni, milyen kárt okozott ez a mezőgazdaságnak. Az időjárás a múlt héten nem akadályozta az őszi munkát, volt ugyan a Dél-Alföldön és az északi megyékben kisebb-nagyobb zápor, de általában az egész országban tudtak dolgozni a földeken. Teljes erővel készítették elő a talajt a vetésekhez, de a tavalyihoz képest még mindig kisebb területeken végezték el a vetés-előkészítő talajmunkákat. A múlt hét végéig az őszi vetésre kerülő terület 56—58 százalékát szántották meg a tszek és az állami gazdaságok. Most már erőteljesebb ütemben vetnek a mezőgazdasági, üzemek. Eddig az őszi árpának 25, a rozsnak 26, a takarmánykeveréknek 25 százalékát vetették el. Most van az őszi árpa vetésének az optimális ideje, a tsz-ek és az állami gazdaságok ezért is gyorsítják a munkát, hiszen csak így tudják szeptember utolsó napjaiban, október elején minden erejüket a búzavetésre összpontosítani. A múlt évhez képest — az érés elhúzódása miatt — a betakarítás is hátrányban van. A burgonyának eddig 78 százalékát szedték fel, a napraforgónak 25—28 százalékát aratták le. Jó ütemben halad viszont a silókukorica betakarítása, eddig 75 százaléka került le a termőterületről. A kukorica betakarítását még csak azok az üzemek kezdték meg, amelyeknek van szárítóberendezésük. Néhol már hozzáláttak a háztáji kukorica töréséhez is. Eddig a kukorica 3—4 százalékát takarították be. Befejezés előtt tart a lucerna negyedik és a rétek harmadik kaszálása. A cukorrépa 8, 9 százalékát takarították be a gazdaságok a múlt hét végéig. Meggyorsult az alma szedése, eddig a termés 30 százalékát sikerült betakarítani. A háztáji gazdaságok jó részében már túl vannak ezen a munkán. Megkezdődött a szőlőszüret és a rizsaratás. A novai Vörös Zászló Termelőszövetkezetben megkezdték a búza vetését. A több község határára kiterjedő közös gazdaságban az ősszel 1500 holdon vetnek búzát és őszi árpát. (Koppány György felvétele / MTI Fotó.)