Népszabadság, 1972. október (30. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-11 / 240. szám

2. október 11. szerda Az osztrák—magyar közlekedési vegyes bizottság ülése Győrött jn­ni három nemzetközi autóbuszjárat indításáról tárgyalnak államközi megállapodások A hat esztendeje együtt­­.e osztrák—magyar közle­t­i vegyes bizottság tagjai itt tartják soron következő­ket. A Herbert Wild minisz­­anácsos és a dr. Tőzsér Ist­­minisztériumi főosztályvezető isével kedden megkezdődött napos tanácskozáson az Ik és magyar közlekedési mberek egyebek között meg­­ílják az autóbuszmenetren­dekkel, díjszabással kapcsolatos tapasztalatokat és megállapod­nak újabb járatok indításában is. A három tervezett új járat kö­zöl, az egyik München—Prága— Bécs—Budapest—Belgrád—Szara­jevó—Dubrovnik—Zadar—Ljubl­jana—Salzburg—München, a má­sik Bécs—Sárvár—Badacsony— Révfülöp—Aszófő, míg a harma­dik Bécs—Sopron—Badacsony—­­ Balatonfüred—Tihany és Siófok­­ útvonalon közlekedik majd. Október 31. Világtakarékossági nap den év októberének utolsó a napja sok országban a akarékosság napja. Ezen a Budapesten Saját otthon, erőből állami támogatással és kiállítást rendez az OTP,­tatva a lakásépítésben be­­. másfél évtizedes szerepét, város kerületeiben, megyék­­városokban, falvakban a n­­at tartanak. Budapesten a városban, az OTP-fiók a éti KISZ-bizottsággal októ-I ber 1-vel ifjúsági takarékossági I . hónapot rendez. Egyes OTP-fió- t­o­kokban jutalomsorsolást tartanak­­ a világtakarékossági nap idősza- t­o kában elhelyezett takarékbetétek­­ tulajdonosai között. Minden me­­­­gyében és a fővárosban, az előző évekhez hasonlóan, az október 30-ról 31-re virradó éjszaka első szülötteit az OTP betétkönyvvel ajándékozza meg. A Posta a vi­­­­lágtakarékossági nap alkalmával a leveleket az erre az alkalomra készült bélyegzővel látja el. Áradások Románia déli részén Kk helyen megszakadt a vasúti és közúti forgalom szeptemberben és október el­­apjaiban lehullott bőséges déli következtében Románia területein, mindenekelőtt szág déli részén a folyók ki­­t medrükből. Braila, Buzau, Tita, Prahova, Dimbovita, N­­­Teleorman, Arges, Olt, Delj­­dedinti megyékben több tíz­hektár területet árasztottak számos ipari, valamint me­­zdasági létesítmény víz alá­­. Sok helyen megszakadt a f és vasúti forgalom. Az­t megrongálta a folyók gát­­os hidakat sodort magával. Őrség mezőgazdaságában és iparában, valamint a lakosság személyi javaiban tetemes károk keletkeztek. A katasztrófa sújtotta megyék­ben nagy erőket — köztük a fegy­veres erők alakulatait — mozgó­sítottak a gátak megerősítésére, az állatállomány és a termés megmentésére. Az elárasztott épü­letekből több ezer családot telepí­tettek ki. A kitelepítettek megfe­lelő segélyt kaptak. Mivel az ország nagy részén megállás nélkül esik, a folyók al­só szakaszán a vízállás emelke­dik. enfelé sok tanítványom volt, gyárban is: Kollár, Tóth, j, Németh... Nem em­lék­­ már valamennyiükre. # "Mi a géplakatosok legfon­­to szerszáma? Villáskulcsok, reszelők, csi­­ók... A legfontosabb? Egy géplak­atos a kalapácsot hidegvágót mindig magával Ineth József, a tmk csoportf­őre, az alapszervezeti párt­őség tagja, 23 éve lakatos, szerkezeti lakatos, mint őre, Kovács Ferenc, ő gép­­es lett, ami nagy különbség, plakatos a gépeket kopog­­vizsgálja, akár az orvos­a őket. Öröm, amikor vissza­­egy-egy szerkezet egészség Mi az, amit mesterétől ta-Türelmet, pontosságot, rajz­etet. Ezek ugyan nem kö­vességek, de nagy hasznukat­­. Persze, tanultam én rit­­sszámba menő fogásokat is: nyökszerkesztést, kúpszer- ist és így tovább. A legutób­­eiben magam is foglalkoz­­fiatalokkal, igyekeztem to­­ldni, amit tanultam. Az a hajú fiú, Maróti László, pad mellett az én tanítva-Mit változott a lakatosok úra a legutóbbi két évtized-Valaha satuba fogtuk a lé- és úgy kalapálgattuk. Ezt az élhajlító gép végzi. A lé­cet lemezollóval vágjuk, kitűnő autogénvágó gépünk,­­ az úgynevezett mester­­ét letapogatja, pontosan ki-­i az előírt mintát. Nincs az a biztos kezű munkás, aki ilyen­­ egyenes vonalat tudna vágni,­­ Könnyebb lett a munkánk és ...­­ egyúttal nehezebb is. A tmk-mun- j­ukát­ manapság nem fizetik túl, s i.e?.árt sokan kiléptek tőlünk. Akik­­ viszont ittmaradtak, azoknak több s­­­bet kellett vállalniuk. Bizonyára k­i tudja, hogy tavaly a vállalat nem­­ fizetett nyereséget. De az is elő-­­ fordult, hogy túlórát sem tudtak r­s adni. S most ne értsen félre, nem­­ dicsekvésből mondom el, de az öntödei szocialista brigád tagjai i­i nemegyszer maradtak itt munka­­­­idő után, vagy jöttek be szabad­­ szombaton, minden fizetség nél­­­­kül, és kijavították a gépeket,­­ hogy hétfőn megindulhasson a termelés. Elgondolkodva nézem őt, amint szerényen, de már a felnőtt fér­fiak határozottságával helyet fog­­­­lal az asztal mellett. Kék szeme­m rám villan, s a szája szöglete óva­tos mosolyra húzódik. Maróti László általános lakatos 22 éves. — Vajon tisztában van-e vele, milyen súlya volt előbbi monda­tának? — Nem tudnám magamat el­képzelni máshol, más helyzetben,­­ csak itt, a gépek között. Azt csinálni egy életen át, amit­­ szeretünk, van-e ennél nagyobb boldogság? Ehhez persze idejé­ben el kell döntenünk, hogy mit akarunk. Ő vajon honnan tudta? — Gyermekkoromban volt a szomszédunkban egy lakatos, aki háztartási gépeket javított, kerí­téseket készített, és megengedte, hogy a műhelyében reszeljek, ka­lapáljak. Ott szerettem meg ezt a munkát. Úgy látszik, néha ilyen egysze­rű ez. Egy lakatos a szomszédban, egy ismerős, az apa példája... Maróti László az általános iskola után lakatos-szakmunkástanuló-­­ nak jelentkezett, s harmadéves­­ korától itt tanult Németh József keze alatt. — Megfontolt, biztos kezű em­ber a Józsi bácsi, érti, amit csinál. Jó vele együtt dolgozni — mond­ja mesteréről. — ő tanított meg a szállítószalagok szerelésére, vele mentem fel először a darukra, ő mutatta meg az öntödei gépek szerkezetét. A fiatalember munkaruhája­­ még szinte teljesen új. Maróti László két napja érkezett meg az NDK-ból, ahol három évig dolgo­zott. A rostocki hajógyárban 10— 12 ezer tonnás hajókat szerelt, he­gesztett, ha esett, ha fújt, „mert ott szigorúbban fogták fel ezt”. Tanult, tapasztalatokat szerzett, mint hajdani elődjei, akik a mes­teri joghoz szükséges vándorlási időt külföldi gépgyárakban töltöt­ték — és elsajátította a német nyelvet. A jövőjéről mit mondhatnánk? Ha visszajön a katonaságtól, 24 éves lesz, aztán lakásra gyűjt, megházasodik, s hogy később mi lesz? — Ki tudja? Idővel ő is ta­nítványokat nevel, s a mesterség íratlan titkait, amelyek apáról fiúra szállnak, akár az örökség — továbbadja. Érhetik őt is kelle­metlenségek, kerülhet nehéz hely­zetbe, de nem fog gyötrődni amiatt, hogy rossz helyre vető­dött, talán máshol lenne a helye. — Nem bántam meg, hogy ezt a szakmát választottam — mond­ja 22 éve frisseségével." S aztán mielőtt válaszolna, kicsit csodál­kozva rám pillant. — Igen, elégedett, boldog va­gyok — mondja, és elmosolyodik, talán mert olyan különösnek tart­ja, olyan feleslegesnek érzi a két­ Tamás Mihály NÉPSZABADSÁG 9 Háromszorosára nő a földgáztermelés Elkészült az első nagy gázüzem Szegeden Ezen a téren már naponta 6 millió köbméter gázt termelnek (Tudósítónktól.) Jelentős állomásához érkezett­ a szegedi olajmező feltárása: egy-­­­más után készülnek el a végleg­­­ess létesítmények. Már költöznek a műhelyek, laboratóriumok­ és irodák az új központi ipartelep­re, s kedden elkészült az úgyne­vezett szabadgázüzem első fele is. Az olajkísérő gázok tisztításá­ra már régebben felszereltek egy francia üzemet, amelyik napon­ként egymillió köbméteres ter­melésével főképp Szegedet és a környékét látja el fűtőanyaggal. A csak földgázt termelő kutakat először tavaly kapcsolták be az országos hálózatba, s a gáz elő­készítésére akkor ide telepítették az ugyancsak egymillió köbméte­res ideiglenes szanki gázüzemet. A jelentős sz­egedi földgázvagyon hasznosítására a tervek szerint naponkénti 8 millió köbméter gázt tisztító és fogyasztásra elő­készítő üzem épül Szeged hatá­rában. Ennek első fele, mintegy 300 millió forintért elkészült, s vele együtt készen áll a terme­lésre 21 gázkút és 3 szabadgáz­­gyűjtő állomás. A kutakból 120 atmoszféra nyomással feltörő földgázból az üzemben leválaszt­ják a cseppfolyós termékeket, és 60 atmoszféra nyomáson táplálják az országos hálózatba a napon­ként 4 millió köbméter földgázt. Ezzel a Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Váll­alat szegedi üzemében 6 mil­lió köbméterre növelhető a napi termelés, s ez a fele az egész ha­zai olajipar ta­valyi napi ter­melésének. A sze­gedi olajmezőre mind nagyobb szerep vár a ha­zai földgázellá­tásban. Míg ta­valy 380 millió, az idén már mint­egy 900 millió köbméter lesz a teljes termelés, jövőre pedig, mi­után elkészül a most átadott gáz­üzem társa is, a termelés 1,5—1,6 milliárd köbmé­terre növekszik. Épül már az új feldolgozóüzem is, ahol a gázból nyert cseppfolyós termékek lepár­lásával gazolint, propán-butánt és több vegyipari alapanyagként használható szénhidrogén-termé­ket állítanak majd elő. Az új gázüzemet a Budapesti Kőolajipari Gépgyárban készített magyar készülékekkel szerelték fel, és csak a műszereket vásá­rolták külföldön. A keddi mű­szaki átadás után megkezdik a próbatermelést Tegnap átadták a magyar berendezésekkel fel­szerelt szegedi gázüzemet. (Somogyi Károlyné felvétele.) Őszi mezőgazdasági munka a földeken A héten meggyorsul a búzavetés • A kukorica nagy része még betakarításra vár Üzemanyaghiány gátolja a gépek munkáját (Tudósítónktól.) A MÉM-ben kedden ülésezett az őszi munkák segítésére létre­hozott, operatív bizottság. Mészá­­­­ros István főosztályvezető, az operatív bizottság elnöke,­­az őszi­­ munkák helyzetéről elmondotta, hogy a múlt hét végi esőzés miatt a déli megyékben meglassult az­­ őszi betakarítás, szántás-vetés­­ üteme, és vasárnap sem tudtak dolgozni az ország többi részén sem az eső miatt, pedig a háztá­ji gazdaságokban a pihenőnapot szerették volna felhasználni a sző­lőszüretre és a kukorica betaka­rítására. Szerencsére azonban a hét töb­bi napján az ország minden vi­dékén a talaj állapota lehetővé tette, hogy viszonylag kevés mun­kával jó magágyat készíthesse­nek az üzemek. A múlt hét vé­géig a vetésre kerülő terület 73 százalékát, 1,2 millió hektárt szántottak meg a tsz-ek és az ál­lami gazdaságok. Nagyobb az el­maradás a vetéselőkészítő mun­kában Baranyában, Somogyban, Tolnában és Zalában. Várható, hogy a vetés ezen a héten az egész országban meggyorsul. Eddig az őszi árpának 84, a rozsnak 66, a búzának 25 százalékát vetették el. A múlt évhez képest az érés el­húzódása miatt a betakarítás ké­sőbb kezdődött. A burgonyaterü­let 91 százalékáról, összesen 109 ezer hektárról már felszedték a termést. A napraforgó 64 százalé­kát, a rizs 35 százalékát, a kuko­ricának pedig 21 százalékát taka­rították be a múlt hét végéig. Jó ütemben halad az almaszedés:ed­dig a termés 65—70 százalékát ta­karították be. A szőlőszüret is meggyorsult, a szőlőterület 45 szá­zalékáról szüretelték le a termést. Az operatív bizottság ülésén Nagy László, a Cukoripari Válla­latok Trösztjének vezérigazgatója beszámolt a betakarítás és a fel­dolgozás helyzetéről. Elmondta, hogy az idén lényegesen gyor­sabban halad a betakarítás, mint tavaly. Eddig a termés egyharma­­dát takarították be a gazdaságok. Tavaly a terület 40 százalékáról, az idén pedig már 65 százalékáról tudják teljesen gépesítve betaka­rítani a termést. Az operatív bizottság megálla­pította, hogy az őszi munkákhoz a legszükségesebb anyagi-műszaki feltételek rendelkezésre állnak, kivétel a gázolaj. A múlt héten ugyanis a déli megyékben nagyon sok mezőgazdasági üzemben, Ba­ja, Makó, Kistelek környékén le kellett állni a gépeknek, mert az Áfor nem gondoskodott üzem­anyagról. Jó szerszám — Könnyű munka Húsok és húskészítmények feldolgozásához, kiméréséhez a­jánljuk a S­IS MÁRKÁJÚ, különleges minőségű késeket Megvásárolható a 8, 9, 11 és 12”-os tőkekés 5"-os csontozókés 12”-os szakácskés 12"-os sonkaszeletelő kés 8”-os húsvilla Vállalat 8. sz. boltjában Budapest Vill., Baross u. 47.

Next