Népszabadság, 1972. október (30. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-06 / 236. szám

1992. október 6. péntek NÉPSZABADSÁG Fiatal közgazdászok országos találkozója A fiatal közgazdászok második országos találkozója csütörtökön kezdődött el Szombathelyen és Kőszegen, illetve a főváros és Vas megye között. Az ország kétszáz ifjú közgazdásza ugyanis külön­­vonattal utazott Budapestről Szombathelyre, s a 3 és fél órás utazás alatt 4 szekcióülésen idő­szerű gazdaságpolitikai témákról folytattak eszmecserét, amelyet dr. Huszár István államtitkár, a KSH elnöke, dr. Garamvölgyi Ká­roly, a pénzügyminiszter első he­lyettese, Bérczi Gyula, az Orszá­gos Vezetőképző Központ főigaz­gatója és dr. Nagy József, a Ba­ranya megyei pártbizottság titká­ra, valamint a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem több oktatója vezetett. Ma Szombathelyen dr. Gonda György, a Vas megyei tanács el­nöke a megye gazdasági helyze­téről tájékoztatja a fiatal közgaz­dászokat. Indiai táncművészek a Fővárosi Operettszínházban A budapesti művészeti hetek keretében, az indiai kulturális hét eseményeként csütörtökön indiai művészegyüttes mutatko­zott be a Fővárosi Operettszín­ház­ban. Közreműködött Ábelul Kálim Jaffar Khan gitárművész, ismert zeneszerző. A legősibb in­diai táncból Krish Naveni Laiks­­man művésznő adott ízelítőt. Táncdrámát komponált és ko­­reografált a klasszikus hindu táncok egyik legkifinomultabb változatának, az Odisszinek ki­emelkedő művésze, Sanjukta Pa­­nigrah­i. Az esten megjelent társadalmi, politikai, művészeti életünk sok kiválósága. Ott volt C. B. Mut­­hamma, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete is. Az együttes szombaton a Fő­városi Művelődési Házban, va­sárnap pedig a Csepel Művek munkásotthonában lép fel. Ezt követően Pécsett, Kaposvárott, Szekszárdon, Székesfehérvárott és Ajkán, vendégszerepel. Textil- és ötvösmunkák bemutatója Csütörtök délután a budapesti Vörösmarty téri Csontváry Te­remben megnyitották a Képcsar­nok és az Iparművészeti Vállalat közös pályázatán részt vett és dí­jazott textil-, illetve ötvösmun­kákból összeállított kiállítást. Az összesen félszáz művet fel­vonultató bemutató október 21-ig lesz nyitva, hátköznaponként dél­előtt fél 10-től este 6 óráig, szom­batonként 9-től délután 2 óráig tekinthetik meg az érdeklődők. A „városba megy“ Algyő, Gyálarét, Kiskunt­orozs-m­a, S­­öreg és Tápé A környező községek egyesülnek Szegeddel Százötvenezer lakos — Nem szorít a körtöltés — A tanácsok már döntöttek A hazai nagyvárosok közül utolsóként Szeged is egyesül a­­ környező községekkel. Tápéra,­­ Kiskundorozsmára eddig is vil­­­­lamos járt, itt is, meg a szőregi­­ oldalon is találhatók utcák, ahol az egyik oldal városi, a másik fa­lusi, az egyik ház még ide, a szom­széd már amoda tartozik, és a kerítés a közigazgatási határ. A községek lakói gyakorlatilag már régóta szegediek, a városba jár­­­­nak dolgozni, vásárolni, szórakoz­ni, a rendelőintézetbe, kórházba, a gyerekek pedig tanulni. Ennek ellenére húzódott az egyesülés, sőt Szeged még egy ki­csit fordítva is élt, mint hasonló társai. Amikor azok összeolvad­tak a szomszédos településekkel, az óriás területű Szegedből egy­szerre kilenc község szakadt ki. A város beszorult a körtöltés gyű­rűjébe, s még családi házaknak se jutott éveken át hely, így ért­hető, hogy Szegednek miért volt már 1910-ben annyi lakosa, mint most, és miért csak 1360-ban lé­­j­pett be im­már másodszor a száz­­­­ezresek klubjába. Egyesek szerint a dal az oka mindennek, amelyik azt mondja: „Szeged híres város, Tápéval­ határos ..Márpedig ha megszűnik Tápé, mi lesz a hír­névvel? szempontból előnyösebb. Az ellá­tás, a szolgáltatás jobb, olcsóbb, s még az államigazgatás is maga­sabb színvonalú, szakszerűbb és gazdaságosabb a nagyobb egysé­gekben. összkomfortos lakáshoz is könnyebben jutnak a városla­kók, mivel ott érdemesebb épít­kezni, mint a falvakban. Sokan kéttik, hogy Szeged számára is előnnyel jár az egyesülés. Az el­lene szólók éveken át azzal ér­veltek, hogy ne vegyen a város újabb terhet a nyakába, minek tetézi még a járhatatlan, csator­názatlan utcák stb. gondjait. Csakhogy Szeged eddig is félig­­meddig városi ellátást nyújtott a környező falvak lakóinak anél­kül, hogy ezt a tervezéskor figye­lembe vehette volna. Az egyesü­léssel a város területe háromszo­rosára, 33 ezer hektárra nő, s így lehetőség lesz például arra, hogy telkeket adjanak a családiház­építőknek. Ez csak a kezdet Egyetlen varázsütésre termé­szetesen nem válik várossá az említett öt község. Az érintett te­lepülések tanácsainak határozata alapján, a Csongrád megyei ta­nács végrehajtó bizottságának döntése után az egyesülést jóvá­hagyásra a Minisztertanács, illet­ve az Elnöki Tanács elé terjesz­tik. Mindez azonban az első idő­szakban csak jogilag, államigaz­­gatásilag jelent változást. A ne­gyedik ötéves terv adott, és csak arra nyújt lehetőséget, hogy Sze­ged és az öt község terveit vég­rehajtsák. Közös célok megvaló­sítására, újabb fejlesztésre ebben az időszakban csak akkor lesz le­hetőség, ha a tanács bevételei a tervezettnél jobban nőnek. Az elképzelések szerint az ál­lamigazgatásban egyelőre nem történik változás, de később a Szegedhez került községek már vár­osi tanácstagokat választanak, és a tanácsnak kirendeltségei lesznek ezekben a kerületekben. Az olaj­mező és Fehértó Szeged már a környező telepü­lések fejlődését is figyelembe vet­te távlati fejlesztési terveinek ké­szítésekor. Az ötödik ötéves ter­vet pedig már együttesen fogják elkészíteni, s a 26 ezer lakossal gyarapodó 150 ezres város ter­mészetesen nagyobb fejlesztési le­hetőségekhez jut. Az algyői olajmunkások eddig is Szegedre települtek, a számuk­ra épülő lakások és új lakótelep hozzájárult a város gyorsabb fej­lődéséhez. Az egyesüléssel a munkahelyük, a most elkészült ipartelep, és az egész olajmező is Szegedhez fog tartozni. A város közelében levő fehér­tói természetvédelmi terület és halgazdaság nem tartozik egyet­len érintett településhez sem, de a megyei tanács célszerűnek tart­ja, hogy a közigazgatási változás­sal egyidőben ezt a területet is a városhoz csatolják, s ennek meg­felelően készítették az előterjesz­tést Szeged új határáról. P. A. Ki jár jól? A közelmúltban lezajlott falu­gyűlések, majd tanácsülések hoz­zászólásai nemcsak azt igazolták, politikai hiba lett volna tovább halasztani az egyesülést, de azt is, nemcsak a községek, de a na­gyobbik testvér igénye is, hogy a falvak sajátos, népművészeti, kul­turális történelmi hagyományait őrizni, ápolni kell, mert ezek is színesebbé, gazdagabbá teszik a szegedi életet. Az urbanizáció világszerte tá­­gabb lehetőséget ad a fejlődéshez. Városlakónak lenni majd minden Melegebb idő A német—lengyel sík­ságon, majd Ukrajna északi részén át a las­sú, leszálló légmozgás sávja húzódik, és időjá­rási szempontból három részre tagolja Európát. Az északi rész, amelybe a skandináv államok északi területei és a Szovjetunió európai ré­szének északi fele tar­tozik, a szeles, változé­kony, de enyhe időjá­rás zónájába tartozik. A legmagasabb nappa­li hőmérséklet 2—4 fok­kal lépi túl az évszak­nak megfelelő értéket. Az említett sávban csen­desebb az idő; reggel erősen párás, helyen­ként ködös, és az ég általában gyengén fel­hős. Ennek a zónának a déli része alkotja az átmenetet a harma­dik időjárási területre, amely az Alpok—Kárpátok vonalától délre fekvő része Európának, de bele­tartozik Ukrajna déli fele is. Az utóbbi szélrendszere enyhe le­vegőt hozott a Kárpát-medencébe és ugyanakkor annak északi felében gyenge, leszálló légmozgást is előidé­zett. A két hatás következtében a hő­mérséklet 14—16 fokig emelkedett a kora délutáni órákban, míg a kisebb esőkkel öntözött déli ország­részben még 15 órakor is csak 9—13 fokot mértek. A melegedés azonban megindult és így arra számíthatunk, hogy a hőmérsékleti viszonyok mind­jobban meg fogják közelíteni az év­szaknak megfelelő átlagokat. Távolabbi kilátások keddig: Kevés felhő, legfeljebb egy-két he­lyen kisebb eső. A szél mérséklődik, a nappali hőmérséklet emelkedik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 1—7, a legmagasabb nappali hő­mérséklet eleinte 11—14, később 15—19 fok között alakul. Jelentős mennyisé­gű eső (legalább 5 milliméter) az or­szág területének 30 %-án várható. Várható időjárás ma estig: Változóan felhős idő, valószínűleg eső nélkül. Lassan mérséklődő észak­keleti szél. A hőmérséklet kissé emel­kedik. Várható legmagasabb hőmér­séklet 12—17 fok között. „Harminckét nevem volt“ Ünnepi filmbemutató a Puskin moziban A budapesti művészeti hetek programjában csütörtök este ün­nepi bemutató volt a Puskin mo­ziban: a Harminckét nevem volt című új magyar filmet tűzték műsorra. Az új alkotás Ságvári Endre életének utolsó napjait ele­veníti fel. A filmet Hollós Ervin regényéből Maár Gyula írta és Keleti Márton háromszoros Kos­­suth-díja­s, kiváló művész rendez­te. Ságvári Endrét Huszti Péter személyesíti meg. Kívüle a főbb szerepeket Tahi Tóth László, Bod­nár Erika, Latinovits Zoltán, Bes­senyei Ferenc, Mensáros László, Pécsi Sándor és Törőcsik Mari játssza. Az ünnepi bemutatón jelen volt dr. Orbán László, a művelődés­­ügyi miniszter első helyettese, s politikai, művészeti és társadal­mi életünk sok ismert képvise­lője. Súlyos közlekedési baleset Miskolcon Csütörtök délután fél 4 után pár perccel súlyos közlekedési baleset történt Miskolc határában. Az Ómassáról Miskolc felé vezető úton egy városi autóbusz és egy ZIL-teherautó, az autóbusz veze­tőjének gyorshajtása miatt, össze­ütközött­ az autóbusz az útpad­kára csúszott, majd belezuhant a hat méter mély árokba. A bal­eset következtében az autóbusz utasai közül tizenkilencen meg­sérültek. A gépkocsivezető és hét utas súlyos, nem életveszélyes sé­rüléseket szenvedett, a többieket könnyebb sérüléssel szállították kórházba. LQSPON­T VERSENYNAPTÁR Október 7-én, szombat du. 1/2 3 órakor: ÜGETŐVERSENY ŐSZI KÍSÉRLETI VERSENY Október 8-án, vasárnap de. 11 órakor: GALOPPVERSENY MAGYAR SZ. LEGER Október 11-én, szerda du. 1/2 5 órakor: ÜGETŐVERSENY NOVEMBER 6-7: KÉTNAPOS MUNKASZÜNET Mivel november 7. az idén ked­di napra esik, s egy munkanap választja el a november 5-i vasár­naptól, a vasárnapi pihenőnapot a rendelkezések értelmében a köz­beeső munkanapon, vagyis hétfőn kell kiadni­ az ezt megelőző mun­kanapon, vagyis vasárnap a szom­bati munkaidő-beosztást kell al­kalmazni. Ennek megfelelően a munkaidő-beosztás a következő­képpen alakul: november 4-én, szombaton hétfői, 5-én, vasárnap szombati munkaidő-beosztás sze­rint kell dolgozni, november 6., hétfő pihenőnap, 7., kedd pedig munkaszüneti nap. Azoknál a vállalatoknál, ahol november 4. szabadszombat lenne, ezt a napot november 5-én kell kiadni és 4-én a hétfői munka­időt kell alkalmazni. Ezeken a helyeken november 4., szombat rendes munkanap, 5., vasárnap szabadnap, 6., hétfő heti pihenő­nap, 7., kedd munkaszüneti nap. A rendelkezések nem alkalmaz­hatók a megszakítás nélkül és a munkaszüneti napokon egyébként is működő vállalatoknál. A kereskedelmi, a közlekedési és a lakosság ellátását szolgáló más vállalatok dolgozóinak mun­kaidő-beosztását az illetékes mi­niszter határozza meg. (MTI) VILLAMOSVONAL ÚJPALOTÁN Az újpalotai lakótelep közlekedésének javítására villamosvonalat építenek a BKV dolgozói. Az új, három kilométeres szakaszt 1973-ban adják át rendeltetésének. (Bánhalmi János felvétele.) Tu­domá­nyos orvos taná­cskozá­sok Szovjet orvosi könyvkiállítás Budapesten Csütörtök az orvostanácskozá­­sok napja volt. Budapesten, az Orvos-Egészség­ügyi Dolgozók Szakszervezetének Münnich Ferenc utcai klubter­mében megnyílt az Üzemegész­ségügyi Tudományos Társaság háromnapos nagygyűlése; a két­évenként sorra kerülő találkozón a termelés korszerűsödésével, az új technológiák bevezetésével je­lentkező időszerű üzemorvosi kér­déseket vitatják meg. A Szentkirályi utcai Semmel­weis Teremben a Magyar Sebész­társaság háromnapos nagygyűlé­se kezdődött meg, amelyen Cseh­szlovákiából és az NDK-ból ér­kezett neves orvosok is részt vesz­nek. A nagygyűlésen­­ csaknem másfél száz előadás hangzik el; a plenáris ülés után a tanácskozást kerekasztal-konferencián folytat­ják. Az Igazságügyi Orvosok Társa­ságának nagygyűlése szintén teg­nap nyílt meg Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában. A részvevők több mint száz előadás alapján vitatják meg — egyebek közt — az alkoholiz­mus, a biztosítási orvostan, a kri­minalisztika, a közlekedés-orvos­tan aktuális problémáit moszkvai, kölni és berlini egyetemi pro­fesszorok részvételével. A Magyar Fogorvosok Egyesü­letének négyszáz fős kongresszusa is csütörtökön kezdődött Buda­pesten, a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében. A háromnapos kongresszuson ti­zenkét ország kiváló szakemberei is részt vesznek. Tegnap a kora esti órákban ért véget a Tudományos Akadémia székházában az Európai Cytoló­­giai Társaságok Szövetségének II. kongresszusa, ahol a daganatos betegségekkel kapcsolatos fontos sejttani problémákat vitatták meg, hogy általánosabbá válhas­­sék a rákbetegség korai felisme­rése. Folytatódott az audiológiai vi­lágkongresszus, s végül temati­kailag ehhez az eseménysorozat­hoz kapcsolódik a magyar—szov­jet kulturális együttműködést do­kumentáló szovjet orvosi könyv­kiállítás megnyitása a Liszt Fe­renc téri Könyvklubban. A gaz­dag kiállítási anyag a szovjet or­vosi szakirodalom magas színvo­naláról és sokrétűségéről tanús­kodik. 9

Next