Népszabadság, 1972. október (30. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-11 / 240. szám
s Mit vár 1972. utolsó negyedétől?... Az év utolsó hónapjait sok helyen a munka ütemének gyorsulása jellemzi. Sűrűsödnek a feladatok. Mit vár az utolsó negyedévtől? — ezt a kérdést tettük fel a Centrum Áruházak vállalat, a Fővárosi Idegenforgalmi Igazgatóság és a Hungarshotels vezetőinek. ...a kereskedő k 1972-re 6,2 százalékos forgalomnövekedést terveztünk, s ehhez még 2 milliárd 150 millió bevételre van szükségünk — mondja Kovács Jenő, a Centrumvállalat kereskedelmi igazgatója. — Az árualap megvan, és reméljük, hogy a decemberi csúcsforgalom, de általában a téli vásárlási szezon meghozza a vevőket is. Jelenleg 1 milliárd 200 millió forint értékű áru található raktárainkban. Szerződéseink szerint november 30-ig minden téli jellegű árut megkapunk az ipartól, és éves import-előirányzatunk 50 százaléka is most érkezik áruházainkba, így bizakodva nézhetünk az év végi csúcsforgalom elé. A téli hónapokra általában jó az áruellátás. Kabátokból, szövetekből, kötöttáruból megfelelő a választék, és nem lehet panasz a női csizmák hiányára sem. A következő hetekben körülbelül 70—80 ezer különböző kardigán, pulóver érkezik tőkés importból, gazdagítva a karácsonyi választékot. A kereskedelmi igazgató azonban bizonyos gondokról is beszél. Az idén például kevesebb a szőrme- és a műszőrmeáru, s bár jelenleg van női harisnyanadrág, a gyár még mindig kevesebbet szállít, mint amennyire a hűvösebb időszakban szükség lenne. Igaz, nem tartozik a kimondottan divatcikkek közé, de télen fontos a flanell. Női flanellruhákból, férfi flanellpizsamákból ugyancsak kevés van. Decemberben fontos ajándékcikk a játék. Az áruházakban már most átrendezték a játékosztályokat. Lesz miből válogatni, bár az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy a mechanikai játékokból többet is el tudnának adni. ...az utazásiiroda,vezető Az év utolsó hónapjai mozgalmasak az idegenforgalom számára is." — Eddigi forgalmunkra sem panaszkodhattunk, hiszen fizetővendég-szobáink állandóan telve voltak, a római-parti kempingünk és a hárshegyi üdülőfalu sem fogadhatott volna több vendéget. Igazgatóságunk szeptember elejéig több mint 250 ezer vendéggel állt kapcsolatban, és ezek 70 százaléka külföldi volt — így kezdi válaszát Baranyai Ferenc, a Budapest Tourist, a Fővárosi Ideglenforgalmi Igazgatóság vezetője. — Nálunk az év vége zsúfolt programot jelent, hiszen a főváros látogatottsága kiegyensúlyozott, nem olyan időszakos, mint mondjuk a Balatoné. Jönnek külföldiek, érkeznek országot járó magyarok, de Budapestről is szervezünk egy-két napos vidéki, illetve ezeknél hosszabb időtartamú külföldi programokat. A látogatók egy-két napos budapesti kirándulás során ismerkedhetnek a főváros nevezetességeivel, kulturális programokon vesznek részt és felkeresik a szórakozóhelyeket. A „Színházi esték Budapesten”, a „Vidám napok Budapesten” és a „Budapesti folklór”programok közül már sokat lefoglaltak. A budapestiek számára novemberben-decemberben disznótoros túrákat és hétvégi kirándulásokat szerveznek, és sok iskola jelezte, hogy tanulmányi kirándulásaira szintén igénybe veszi az Idegenforgalmi Igazgatóság gépkocsijait. ...it szállodás Dr. Gonda Ágnes, a Hungarhotels értékesítési osztályvezetője az első hallásra meglepően kezdi a választ: — A negyedik negyedévben az a legnagyobb gondunk, hogy mi lesz 1973-ban. Most kötjük a jövő évi szerződéseket. Legnagyobb partnerünkkel, az IBUSZ-szal már megállapodtunk, méghozzá nem is egy, hanem két esztendőre. Az Express-szel, a Cooptouristtal és a MALÉV-val most folynak a tárgyalások. Mindezek ellenére foglalkoztat bennünket az idei eredmény is. 1972-re 1 milliárd forint bevételt terveztünk. Ismeretes, hogy főként az időjárás miatt augusztusban visszaesett a vendéglátó- és szállodaipar forgalma. Ha teljesíteni akarjuk az egymilliárdot, akkor a hátralevő hetekben 220—250 millió forintnyi bevételt kell elérni. Erre — amint azt a Hungarhotels vezetői mondják — minden lehetőség megvan, hiszen október 20-ig a főszezonnak megfelelő forgalom van a szállodákban. Jó néhány kongresszust, konferenciát rendeznek. Nagy érdeklődésre számítanak szilveszterkor. — Az igények növekedése megköveteli a szállodaipar kulturáltságának növelését — mondja az értékesítési osztály vezetője. — Ennek megfelelően néhány szállodánkban belső átalakítás szükséges. Szintén a hátralevő időszakhoz tartozik, hogy december 1-én lezárjuk a Szabadság Szálló egy részét. Oda, ahol eddig nem volt fürdőszoba, zuhanyozókat vagy fürdőszobákat építünk. Körülbelül 130—140 szobából 113-at alakítunk ki, s ezek közül 62 fürdőszobás, 51 zuhanyozófülkés lesz. Kapalyay Imre A pénzügyminiszter rendelete az OTP feladatairól A pénzügyminiszter — a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben, a Minisztertanács rendeletének végrehajtásaként — rendeletben szabályozta az Országos Takarékpénztár feladatait. Az új jogszabály az OTP lakossági szolgáltatásait nem érinti. Lényege, hogy a tanácstörvénnyel összhangban módosította, bővítette az OPT feladatait, s így most már jogszabály is rögzíti az egyéves gyakorlatot. Az OTP a tanácsok bankja is lett, kezeli a tanácsok és intézményeinek költségvetési és fejlesztési pénzeszközeit, lebonyolítja pénzforgalmukat, a beruházásokkal kapcsolatos pénzügyeiket. Az Országos Takarékpénztárnak — egyben mint a Pénzügyminisztérium Takarékpénztári Főigazgatóságának — korábban különféle a közületekre érvényes hatósági jogköre is volt, például nemcsak közreműködött a különféle sorsjátékokban, hanem engedélyezte is őket, a lottójátékot nemcsak szervezte és lebonyolította, hanem ellenőrizte is. Főigazgatóságként korábban felügyeletet gyakorolt — tulajdonképpeni versenytársa — a takarékszövetkezetek tevékenysége felett. A rendelet értelmében az OTP valamennyi előző hatósági jogköre a Pénzügyminisztériumhoz került. A rendelet kedden hatályba lépett, és ezzel együtt érvényét vesztette az OTP illetve a Takarékpénztári Főigazgatóság feladatára utaló egész sor korábbi részszabályozás, utasítás, amelyeket a mostani rendelet már magában foglal. (MTI) NÉPSZABADSÁG 1972. október 11, szerda Elhunyt Véjjli Hisso festőművész. Végh Dezső festőművész 75 éves korában Vácott elhunyt. Fiatal éveiben Párizsban és Rómában tanult. A modern művészet minden irányát bensőleg átélte, egyéni szintézisbe ötvözte. Tamási Áron műveinek első kiadásaihoz tervezett erdélyi hangulatú bori- írókat. Klasszikusok és modernek (Dickens, Villon, Sartre) könyveit illusztrálta. Utolsó tárlatát tavaly rendezte a váci városi képtárban. Csütörtök délután kísérik utolsó útjára a Vác-alsóvárosi sír- kertben. Magyar turisták Kubában Nyolcévi szünet után Kuba is-már magyar turistákat fogadott. A tizennégy tagú IBUSZ-csoport vasárnap érkezett Havannába. Az első két napon a kubai főváros nevezetességeivel ismerkedtek, kedden pedig tíznapos országjáró körútra indultak. Kuba átmeneti gazdasági nehézségei miatt nem tudott külföldi turistákat fogadni, de most már újból megnyitotta kapuit a vendégek előtt. Az idén japán, kanadai, olasz, szovjet, NDK-beli turistákon kívül a magyarok, is gyönyörködhetnek a trópusi táj szépségeiben. Az idegenforgalom újbóli megindulását Havannában a szocialista Kuba gazdasági ereje növekedése egyik jelentős bizonyítékaként értékelik. A kubai idegenforgalmi hivatal vezetője egyébként a közeli napokban Magyarországra utazik, hogy a két ország idegenforgalmi,j kapcsolatairól tárgyaljon. Nemzetközi szimpozion az építőipari kisgépesítésről Pécsett A KGST gépipari állandó bizottság 9-es szekciója Pécsett, a Pollack Mihály műszaki főiskolán tartja ülését október 10-e és 19-e között, amelyen Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Jugoszlávia képviselői, szakértői vesznek részt. Az építőipari kisgépek gyártásszakosításának koordinálására a magyar gépgyártó ipar kapott megbízást. A mostani ülés feladata, hogy határozati javaslatba foglalják és a KGST gépipari állandó bizottsága elé terjesszék azt a programot, amely meghatározza az országonkénti gyártáselosztást. E szekcióülés keretében kedden kétnapos szimpozion kezdődött az építőipari kisgépesítésről a Gépipari Tudományos Egyesület építőgép-szakosztálya rendezésében, Pécsett. A tanácskozásra meghívták a hazai építőipari és építőgépgyártó vállalatok vezetőit, szakembereit, akik a KGST-tagországok képviselőinek előadásai, valamint gyakorlati bemutatók alapján megismerkednek az egyes országoknak az építőipari kisgépesítés terén elért eredményeivel, a fejlesztési elképzelésekkel, ugyanakkor véleményükkel segítik a szakosításra javasolt gépek kiválasztását. A KGST szekcióülését, valamint a szimpoziont Szeles Dezső, az ÉVM képviselője nyitotta meg a Pollack Mihály műszaki főiskola nagytermében, majd dr. Németh Lajos, Pécs megyei város tanácsának elnökhelyettese köszöntötte az ülés és a konferencia részvevőit. Ezután megkezdődtek az előadások, témájuk a szakosítási programnak megfelelően a tetőfedés, a vakolás, a burkolás gépesítése, az elektromos és pneumatikus kézi szerszámok, csőszerelőipari gépek, festőgépek ismertetése volt. Ma gyakorlati bemutató következik. A szocialista országokból érkezett, csaknem háromszáz építőipari kisgépet tekintenek meg a szimpozion részvevői, működés közben. KÖZLEMÉNYBE a fővárosi vízművek közti, hogy a karbantartási munkák miatt nyomáscsökkenéssel, illetve a magasabb emeleteken vízhiánnyal kell szállmolni a XVI. kerület, Havashalom és Budapesti út környékén október 16-án 8 és 15 óra között. A BUDAPESTI MŰVÉSZETI HETEK igazgatósága közli, hogy a Fővárosi Operettszínházban a kaposvári színház vendégjátéka — Weöres Sándor, Szent György és a sárkány —, amelyet október 23-ra hirdettek, technikai okok miatt elmarad. A megváltott jegyek a vásárlás helyén visszaválthatók. SZELLŐZŐK IKLADRÓL Az ikladi Ipari Műszergyár évenként több mint egymillió elektromotort és elektromos készüléket gyárt. Gyártmányfejlesztésük keretében sorozatban készítik például az EKT-szellőzöket, amelyeket a mezőgazdaságban használnak fel. (Király Krisztina felvétele / MTI Fotó.) HÁROM BOLDOG LAKATOS Maguk a gyáralapítók is lakatosok voltak. Egyikük, Oetl János így írt 1851-ben a pesti városi tanácshoz intézett kérvényében: „a lakatos mesterséget a’széhek szabályai szerint rendesen kitanultam ... — minden mások előtt az e’városbani mesteri jogot igényelhetem.” Testvére, Oetl Antal pedig 1861-ben, a gyár alapításának évében így kezdi kérését: „Alulírt a lakatos mesterséget rendesen kitanulván, mint ilyen vándorlási ideje alatt külföldön nagyobb szerű vasöntödékben volt alkalmazva...” Ők voltak hát az elsők, az Oetl testvérek, ők építették az „Árok utczában egy gőzmozdonnyal ellátott Vasöntödét”, a mai Élelmiiszeripari Berendezés és Gépgyártó Vállalat Gábor Áron Gyárájáak ősét. Azóta lakatosnemzedékek nőttek fel itt, és adták át egymásnak tapasztalataikat. Kovács Feenc Németh Józsefnek, Németh József Maróti Lászlónak, s a sor ezzel nem ér véget. Hány ilyen láncot lehetne kikutatni, s azon visszatapogatózni a múltba, ha a gyár másfél száz lakatosát meghallgatnánk. A régi fényképeken látható bajuszos, trikós, összefont karú férfiaktól a mai fotók megilletődöttszocialista brigádtagjaiig ívelne a sor, ahol a mesterek egymás kezét érintik, mert van tudás, amit tankönyvekben nem lehet rögzíteni, van, amit csak egymástól tanulhatunk meg, amihez csak mások példája nyomán juthatunk hozzá. Lakatosokról szóló íráshoz a hátteret mindig a kalapácsok döngése és a vaslemezek éktelen lármája adja. Ezért aztán kiabálni kell. Kovács Ferenc azonban még így is a füléhez illeszti a kezét és közelebb hajol. Bizonyos tartózkodással figyel, s minden szavára nagyon vigyáz. S eközben dirigál is. Időnként felemeli a mutatóujját. Ezt leírhatja, ha akarja, mondja, aztán megállít. — Ezt csak magának mondom, nem szükséges írni. S ha nem teszem le a tollat, elharapja a szót és nyugtalanul néz rám. Úgy viselkedik, mint aki rettenetes titkokat közöl. Novemberben lesz hatvanéves, jövőre nyugdíjba megy. Arcát vasporos barázdák szántják. Haja picikét hátrahúzódott a fejtetőre, mint azoké, akik sokat töprengtek életükben, s gyűrögették a homlokukat. Szemüvegét az asztalra teszi, enélkül tekintete kissé fátyolossá válik. — Vagy csak az emlékezés teszi? — Újpesten tanultam a mesterséget, de régen volt! Több mint negyven éve. Vissza is mentem egyszer megkeresni azt a műhelyt, de már nem létezik. Ott tanultam meg mindent. Akkoriban csak a csoportvezetők kapták kézbe a rajzot, és ők osztották szét a munkát. De én voltam olyan rafinált, hogy esténként kiloptam a fiókjukból a rajzokat, bevittem az inasszobába, s ott tanulmányoztam őket. A rajzolvasásról megilletődötten beszél, mint a tanár, mielőtt az ABC első betűjét a táblára rajzolná. — Nem elég vonalakat látni, el is kell képzelni a térben a munkadarabot. Képzelet nélkül egy lakatos semmire sem megy. Gyárakat említ, letűnt vállalatokat, ahol megbecsülték, s amelyeket az utcanevek alapján csak nagy nehezen tudok azonosítani. Mielőtt ide került, utoljára az Ikarusban dolgozott. Ott a harmadik napon megbízták egy bonyolult feladattal, amit reggelre el kellett készítenie. Amikor a kész lámpatartót letette az asztalra, tíz fillérrel magasabb órabérrel vették fel, mint ahogy ígérték. Sok ilyen emléke van, több, mint ahány kitüntetése. Műhelyeket hozott rendbe, volt hely, ahol ő tanította meg a lakatosokat hegeszteni, mert addig csakszögecseléssel dolgoztak. Ügy ám! Szeme most tiszta fénnyel ragyog. — Szóval, boldog élete volt? — kérdezem tőle. — Igen. Bár engem is érteke csapások. A lakásom leégett, 1954-ben súlyos motorbalesetet szenvedtem és több helyen eltört az állkapcsom. — Kissé sárga, tompa körmével a begyógyult hegeket tapogatja. — Ezt sohasem fogom elfelejteni. De azért szép, boldog életem volt. Szeretni kell a szakmát ahhoz, hogy az ember alkotni tudjon, ez az én elgondolásom. Én csak általános iskolával kezdtem, de a fiataloknak mindig azt mondom, nekik magasabbra kell törekedniük.