Népszabadság, 1972. december (30. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-17 / 297. szám

i TEREMFUTBALL MISKOLCON isLabdaa­agys] Csak a Ferencváros veretlen (Tudósítónktól.) Némi csökkenő érdeklődéssel folytatódott szombat délután a miskolci sportcsarnokban a Képes Sport fedettpályás labdarúgótor­nája. Most már keményebbé vált a küzdelem, a taktikázás is na­gyobb szerephez jutott, s a két fővárosi csapat került ki győzte­sen az összecsapásokból. Különösen a két Vasas-csapat — a diósgyőri és fővárosi együttes — mérkőzésén döntően közreját­szott az úgynevezett „okos” já­ték. A DVTK — akárcsak az elő­ző napon — most is lendületesen kezdett, és pompás Kolláth-góllal vezetést szerzett (0:1). A budapes­tiek azonban egyre inkább ráéb­redtek — nyilván Barók­ utasítá­sára —, hogy a labda gyorsabb, mint a játékos, s a pontos adoga­tások, állandó helyváltoztatások megzavarták a diósgyőrieket. Igaz, Tamás sem panaszkodhatott, többször csak nagy bravúrral őrizte meg kapuját az újabb gól­tól. A 9. percben szép összjáték­­ból Komjáti egyenlített, majd Kovács előnyt szerzett a Vasas­nak (2:1). Érdekes, hogy amíg Baróti többször cserélte a kezdő hatost, addig Brenner csak a 17. percben küldte a pályára a cse­resort. Szünet után a Vasas maradt mezőnyfölényben, mégis a DVTK egyenlített, váratlan akcióból (2:2). Sokan már új fejleményt vártak, hogy büntetőrúgások döntik majd el, melyik csapat nyer, erre azonban nem került sor, mert a befejezés előtt Gass egyéni akcióból megszerezte a Va­sas győztes gólját (3:2). A Vasas higgadt csapatjátékával megérde­melte a győzelmet, a DVTK nem tudta megismételni a Tatabánya elleni játékát. Vasas: Tamás — Török, Kom­játi, dr. Puskás, Váradi, Gass. Csere: Mészáros, Fábián, Ssakin­­ger, Szabó, Kovács, Bazsánt. DVTK: Veréb — Vass, Kolláth, Hajas, Udvarov, Sikora. Csere: Oláh, Kendi, Kiss, Horváth, Gör­­gei. Izgalomban nem maradt el az előbbitől a Ferencváros—Tatabá­nya mérkőzés sem. Itt is gyor­san, már az első percben jött az első gól (Arany), egy perccel ké­sőbb Szőke egyenlített (1:1). Et­től kezdve a bányászcsapat csa­tárai — elsősorban Takács — szinte sorozatban hibázták el a kapu előtti helyzeteket. Így ment egészen 19 és fél percig, amikor Arany szabálytalansága miatt­­ tíz percre kiállt, s a szabadrúgás-­­ specialista Szőke a kiskapuban is pontosan megtalálta a bal felső sarkot (2:1). Fordulás után még ember­előnyt élveztek a zöld-fehérek, amikor újra Szőke rúgta a lab­dát a hálóba (mesterhármas). Most már a Ferencváros köny­­nyedén játszadozott. Bálint, majd megint Szőke, és végül­ Juhász góljával 6:1 arányban nyert. Ferencváros: Géczi — Bálint, Juhász, Branikovits, Szőke, Mu­­cha. Csere: Vörös, Bartosik, Vé­­pi, Megyesi, Fü­si, Engelbrecht. Tatabánya: Csepecz — Nyírő, Szabó, Takács, Arany, Tóth. Cse­re: Kovács, Zöldi, Lódi, Horváth, Laczkó. Ma délután, a torna utolsó napján (Vasas—Tatabánya, Fe­rencváros—DVTK), a Ferencvá­rosnak minden esélye megvan a kupa elnyeréséhez. A torna állása: 1. Ferencváros 2 1 — 8: 2­3 2. Diósgyőr­­ 2 113:83 3. Vasas 2 1 1­4: 4­3 4. Tatabánya 2 — 2 4:13 — Játékvezetői szemmel a rendcsinálásról és a sárga lapról JÓVAL, TÖBB SZÓ esett a já­tékvezetőkről a most befejezett labdarúgó idényben, mint bármi­kor a megelőző években. Sajtó­ban, lelátókon gyakran volt té­ma a működésük, nemegyszer vegyes érzelmeket kiváltva. Ugyanezek a sportemberek más­kor csak mint az év végi statisz­tikák szerény, száraz számadatai szerepeltek , ki hány mérkőzést vezetett itthon, külföldön. Két mondattal elintézték működésü­ket, és az mindig a legnagyobb dicséret a pályán, pályán kívül, ha a játékvezető a lehető legke­vesebbet van szem előtt. Pedig oktatóik, ellenőreik most is ugyanazok voltak és a nevelés alapelvei sem változtak: „Minél kevesebbet avatkozni a játékba, annál kisebb a hibaszázalék”. Azonos szereplők, azonos elvek, de ... két, merőben új feladatot róttak ki idény elején a játék­vezetőkre. AZ EGYIK: elhatározta az MLSZ, hogy a tribünökön elural­kodó tűrhetetlen hangot, kórusba szervezett sértegetést a játékve­zetőknek kell megakadályozniuk. Visszatekintve az idényre, el­mondhatjuk, hogy nem volt sze­rencsés ezt a feladatot a bírókra hárítani. Hiba volt fegyelmező és nevelő szerepüket megpróbálni kiterjeszteni a nézőtérre is. Rend­kívül nehéz rendet tartani magán a játéktéren. Azért, mert ezt éve­ken át példásan és nagyvonalúan oldotta meg az élgárda, kár volt­­következtetni, hogy a partvona­lon túl terjedhet hatósugaruk. Ez arra kényszerítette a játékveze­tőt, hogy időnként szakítsa meg a játékot, egy ideig ácsorogjon a pálya közepén, majd sétáljon be az öltözőjébe, jöjjön vissza és­­ folytassa ott a játékot, ahol abba­hagyta. Csak arra volt jó, hogy három-négy percekre, teljesen feleslegesen és önhibáján kívül, a bíró kerüljön a rivaldafénybe. Anélkül, hogy rászolgálna, tehát egy helytelen intézkedés követ­keztében negatív főszereplővé válik valaki, aki pedig szeretné igazán feltűnés nélkül végezni feladatát. Holott a rendező, a klub felelős a nézőtér rendjéért! EGY MÁSIK VITATOTT KÉR­DÉS: a sárga cédula. A gondolat a mexikói olimpián született meg, kizárólag a nyelvi nehézségek át­hidalására. Egymás meg nem ér­tése gondot okozhat ott valóban, ahol a játékvezető, a partjelzők és a két csapat már eleve öt kü­lönböző nyelvet beszél, nem szól­va a világ minden részéről össze­verődött nézők kábeljéről a tribü­nökön. Ilyen szituációban van lét­­jogosultsága valamilyen egységes jelrendszernek. A színes cédulák, min­t valami újfajta Bérli­tz­­nyelvtanfolyam, ott valóban be is váltak. Ez az egyetlen érv ha­zai, tehát nyilván „egynyelvű mérkőzéseiben’’ elesik. Angliában Olaszországban nem is vezették be és mikor nálunk szóba került, a hazai élgárda nagy szótöbb­séggel elvetette a sárga cédula bevezetését. Az MLSZ mégis más­ként intézkedett, s másfél év ta­pasztalatai alapján nyugodtan mondhatjuk: játékvezető, játékos, közönség körében alig képzelhe­tő el intézkedés, mely ennél ke­vesebb megértésre találhatna. A jóindulatú szemlélő (és a mérkőzés ellenére is) az egysé­ges játékvezetés hiányát érzi fo­kozottabban a sárga lappal, me­lyet ahány játékvezető, annyi­képpen használ vagy nem hasz­nál. Sok furcsa helyzet is előadó­dik, s ha például valaki két cédu­lát kapott, tehát nem túl nagy a vétke, ez automatikusan egyheti eltiltást jelent. Ha már nagyobb a bűne és azonnal kiállítják , jö­vő hétre fel is menthetik és nyu­godtan játszhat. VISSZATÉRVE az élvonalbeli játékvezetők ez évi teljesítményé­re, érdekes a kép. A gárda átlagos életkora 42 év, nagyszerű kor. Va­lamennyien megszokták az erős, rendszeres edzéseket: helyezkedé­sük, gyorsaságuk, testsúlyuk már csak igazán egy-ketőjüknél hagy kívánnivalót. S hogy mégis jó­val többet voltak az idén táma­dások céltáblái, mint bármikor az előző években, ennek okát az említett elv bevezetésében látom. Minél előbb állítják vissza a régi állapotot, annál gyorsabban fog­nak ismét kevés feltűnést kelteni és sok segítséget adni a labdarú­gásnak. Zsolt István SZIKRA LAPNYOMDA INDEX: 25 001. NÉPSZAB­ADSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt központi lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: Sarlós István Kiállja a Hírlapkiadó Vállalat Előfizetési díj egy hóra 20,0 Ft Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIH., Blaha Lujza tér S. Telefon: 343—100, 142—220. — Levélcím: Budapest 70, postafiók 1. Terjesztő a Magyar Posta Előfizethető minden postahivatal­ban és a kézbesítőknél Első a NIM Szombat délután a Szentkirá­lyi utcai teremben lejátszott NIM —­Bp. Spartacus mérkőzéssel el­dőlt az idei női röplabdabajnok­ság sorsa. A NIM 3:0 (3, 0, 1) arányú fölényes győzelmet ara­tott a Bp. Spartacus ellen, s a 30 mérkőzésből elért 29 győzelmé­vel, 1 vereségével az V. Dózsa (57 pont) és az Előre (54) csapa­tai előtt megszerezte az idei baj­noki címet. A Nehézipari Mi­nisztérium csapata dicséretre méltó teljesítményt nyújtott, és a Magyar Népköztársasági Kupa mellé harmadszor szerezte meg a bajnokságot és bejutott az Euró­pa Kupa legjobb nyolc csapata közé is. Az idén is megrendezik Moszkvában a jégkorongtornát az Izvesz­tyija díjáért. Jelenet az első mérkőzésről: támad a svéd csapat a finnek ellen. ­ Szoros küzdelmek (Tudósítónktól.) Szombaton az előző napinál va­lamivel élérnkebb érdeklődés mel­lett folytatódott az országos súly­emelő-bajnokság háromnapos küzdelemsorozata. Ezúttal ismét három súlycsoportban, dőlt el a bajnoki cím és a helyezések sor­sa. Úgy indult a küzdelem, hogy ezúttal sem marad­t el a megle­petés. Váltósúlyban, az első fo­­gásnemiban, nyomásban a csepeli Fekete szerepelt a legjobban, mege­lőzve az esélyesebb váloga­tottakat, Starkot és Bagócsot. A folytatás azonban már a két vi­déki versenyzőnek sikerült job­ban. Egy súlycsoporttal lejjebb, könnyűsúlyban a csapeli Ambrózi a várakozásnak megfelelő fö­lénnyel, bizitosan szerezte meg a bajnoki címet és ezzel az első győzelmet a fővárosi súlyemelők számára. Szoros versengést, ugyancsak budapesti győzelmet hozott a kö­zépsúly. Itt hiányzott a mezőny­ből sérülése miatt az olimpián is szerepelt Horváth Gy., távollété­­ben Horváth K. és Rezső, vala­mint a szombathelyi Rehus ví­vott kiélezett harcot. A délutáni, jobbik csoport kö­zel négyórás küzdelmének vége hozta meg a bajnokság első or­szágos csúcsát. A váltósúlyúak lökésgyakorlatai során az orosz­lányi Bagócs 178 kg-ra javítot­ta Szarvas eddigi 177,5 kg-os re­kordját. Második napi eredmények: Könnyűsúly: L Ambrózi (­Csepel) 420 kg, 2. Pagonyi (DVTK) 387,5, 3. Szőke (Tatabánya) 330. Váltósúly: 1. Stark (Tatabánya) 4651, 2. Bagócs (Oroszlány) 445, 3. Fekete (Csepel) 440. Középsúly: 1. Rezső (MTK) 41&, 2. Rehus (Szombathely) 467,5, 3. Hor­váth K. (Kinizsi Húsos) 460. A bajnokság utolsó szakaszára, a félnehéz-, a nehéz- és az ólom­súlyú kategóriák összecsapására vasárnap délután kerül sor a Sportcsarnokban. 1. Gaprindasvili Vinjacka Bánján eldőlt a női sakkozók Európa Kupájának sor­sa: a világbajnok Gaprindasvili döntetlenül játszott Polihroniadé­­val, s 9 ponttal az első helyen végzett. A második helyen vég­zett az egymással döntetlenül játszott Verőci és a szovjet Alek­­szandrija, s hozzájuk csatlakoz­hat Ivánka is, ha legalább fél pontot szerez a Konarkovszka el­leni függő játszmájában. Elismerés Dauménak és az olimpiai közönségnek Andreotti olasz miniszterelnök január 29-én Rómában fogadja Willi Daumét, a müncheni olim­piai játékok szervező bizottságá­nak elnökét, a NOB alelnökét. Az olasz kormányfő ez alkalommal adja át a nyugatnémet sport­vezetőnek az első ízben kiírt „Arany olimpiai fáklya” díjat a nyári játékokon kifejtett munká­jáért. A nyugatnémet sportújságírók hatodszor ítélik oda a sportszerű­­ségi díjat. A kupát január 9-én Georg Kronawitzer, München fő­polgármestere veheti át városa nevében. Az elismerés indokolá­sa: a müncheni közönség az olimpia alatt rendkívül sportsze­rűen viselkedett, tárgyilagosan ítélte meg a teljesítményeket, egy­formán ünnepelte honfitársait és a vendég sportolókat. PALMA DE MALLORCA: Egy fü­g­gő játsam­át fejeztek be a nemzetközi sakkversenyen, Korcsnoj és Ljuboje­­vics 13 óra 38 percet a játék után döntetlenül végzett. A verseny állása az utolsó forduló előtt: Korcsnoij, Panno és Smejkal 9,5, Averbach és Andersson 9, Gheorghii és Poluga­­jevszkoj 8,5, Ljubojevics 7,5, Bilek­, Hag és Robatsch 5,5. EGERBEN vasárnap rendezik meg a Kolacskovszky modern gimnaszti­ka­ emlékversenyt, amelyen a mint­egy száz versenyző között ott lesz­nek a fővárosi együttesek, a Borso­di Bányász, a Debreceni Torna Egylet, valamint a házigazda egri és siroki versenyzők. A részvevők megemlékeznek a sportesemény név­adójáról­, Kolacskovszky Lajosról, aki a Tanácsköztársaság idején töltött be fontos szerepet Heves megyében. JÉGKORONGBAJNOKSÁG: BVSC— BKV Előre 8:3 (2:2, 3:1, 3:0). MAI SPORTMŰSOR Birkózás: Vasas Kupa felnőtt egyé­ni viadal döntői. Kőbányai út, 10.00. — Kézilabda: Női MNK-elődöntő. Já­­tékcsarnok, 18.00. — Labdarúgás* Képes Sport Kupa-teremtorna, Vasas —Tatabánya, utána FTC—Diósgyőr, 15.00. — Műugrás: Országos fedett­uszodai bajnokság (ifjúsági nők és férfiak), Sportuszoda, 14.00. — Súly­emelés : Felnőtt egyéni baj­nokság, Sportcsarnok, 10.00 és 10.00. — Úszás: Kecs­keméti Vízmű és a KSI országos versenye, Kecskemét, 9.30 és 15.30.

Next