Népszabadság, 1973. március (31. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-24 / 70. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: »o fillér NÉPSZABADSÁG 1973. március 24., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXXI. évfolyam, 70. szám Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Törvény a büntetőeljárásról — Ismét dr. Szakács Ödön a Legfelsőbb Bíróság elnöke — Interpellációk Pénteken a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Napirend szerint a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat megvitatásával folytatták munkájukat a képviselők. A törvényjavaslatot dr. Korom Mihály igazságügyminiszter terjesztette elő. A szovjet-iraki állami és pártkapcsolatok fejlesztéséért Brezsnyev fogadta Szaddam Husszeint Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára pénteken fogadta a baráti látogatáson Moszkvában tartózkodó Szaddam Husszein Takrilit, az iraki Baath-párt főtitkárhelyettesét, az iraki forradalmi parancsnokság tanácsának alelnökét. A meleg, baráti légkörben lezajlott találkozón a két fél megtárgyalta a szovjet—iraki kapcsolatok fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, valamint a két párt viszonyát. A találkozó részvevői hangsúlyozták, hogy a közel-keleti kérdés igazságos rendezése és a béke helyreállítása a térségben csak az izraeli agresszió során megszállt arab területek teljes felszabadításával valósítható meg. A felek megelégedettségüknek adtak hangot a szovjet—iraki baráti kapcsolatok alakulását illetően és síkraszálltak azok további fejlesztése mellett, a két ország népei javára, a közel-keleti béke és biztonság megteremtése érdekében. (TASZSZ) A tárgyalóasztalnál Brezsnyev és Gromsko, illetve az iraki politikusok, jobbról a második Szaddam Husszein. Prágában és Bonnban bejelentették: Áprilisban folytatódnak a megbeszélések a csehszlovák—NSZK viszony rendezéséről Prágában és Bonnban pénteken bejelentették, hogy április 12. és 13-án Bonnban folytatódnak a csehszlovák—nyugatnémet megbeszélések a két ország kapcsolatainak kérdéséről. A csehszlovák delegációt Jiri Götz külügyminiszter-helyettes, a nyugatnémet küldöttséget pedig dr. Paul Frank külügyi államtitkár vezeti. A csehszlovák fővárosban utalnak arra, hogy ez lesz immáron a hatodik úgynevezett puhatoló megbeszélés. Utoljára a felek tavaly júniusban találkoztak Prágában, s ezután nyugatnémet részről gondolkodási szünetet kértek. Csehszlovákia eddig már számos esetben kinyilvánította őszinte hajlandóságát a viszony normalizálására, amelynek fő akadálya a müncheni diktátum problémaköre. Az utóbbi időben felelős csehszlovák párt- és állami vezetők többször hangsúlyozták: a két fél jó szándéka esetén kölcsönösen elfogadható álláspontot lehet kialakítani. (MTI) Plenáris ülés Helsinkiben A biztonsági konferencia ügyrendi, eljárási és pénzügyi kérdéseiről tárgyaltak Az európai biztonsági és együttműködési értekezletet előkészítő helsinki tanácskozás harmadik fordulója során a nagykövetek pénteken foglalkoztak először a tervezett konferencia lényegbevágó ügyrendi, eljárási és munkamódszerbeli kérdéseivel és ehhez kapcsolódva a lebonyolítás pénzügyi vonatkozásaival is. A plenáris ülést igen aktív, jó munkalégkör jellemezte, a vitában tizennégy nagykövet kért szót. A felszólalók többsége, közöttük Rónai Rudolf, hazánk képviselője hangsúlyozta azt az igényt, hogy az előkészítő tanácskozás mostani, kissé hosszabbra nyúló harmadik szakaszában a tervezett biztonsági értekezlet minél több fontos kérdését vitassák meg és megnyugtatóan zárják is le. Az ülésen a konferencia háromszakaszos lebonyolításán — külügyminiszteri találkozó, majd szakértői bizottságokban tárgyalás a négy napirendi pontról, végül magas szintű zárókonferencia és a közös dokumentumok aláírása — kívül a nagykövetek szót ejtettek a részvevők köréről és bizonyos ügyrendi kérdésekről is. (MTI) A& igas&szrgüt yminiszter c&pa&éja m büntetőeljárási íterveMMBjzerve&Gthesi Tisztelt országgyűlési A Minisztertanács megbízásából előterjesztem a büntetőeljárásról rendelkező törvényjavaslatot. A javaslat azokat a jogi rendelkezéseket tartalmazza, amelyek megállapítják a büntetőjogi felelősségre vonás rendjét, szabályozzák a büntetőeljárásban részt vevő hatóságok és személyek jogait és kötelezettségeit. Büntető jogszabályaink rendeltetése, hogy jó fegyvert adjanak a bűnüldöző és igazságszolgáltató hatóságok kezébe a társadalmi, állami és gazdasági rend védelmére, a bűnüldözés hatékonyságának növelésére. A bűnözés a mi viszonyaink között még számottevő probléma, és sok gondot okoz mindannyiunknak. Éppen ezért a bűncselekmények felderítése, azok elkövetőinek törvényes és gyors felelősségre vonása fontos közérdek. A bűnözés okai között lényegesek ma még a régi társadalom tudati maradványai, az olyan jelenségek megléte vagy újratermelődése, mint a kapzsiság, a nyerészkedés, az egyéni haszonszerzés, a túlzott anyagiasság. Gyakran kimutatható a kapitalista környezet káros hatása is. Hiba lenne azonban csupán ezekben a tényezőkA bűnözés alakulásáról az ország lakosságát rendszeresen tájékoztatjuk. A helyzet azt bizonyítja, hogy a szocializmus építésének előrehaladásával a bűnözés nem csökken automatikusan. Ha az elmúlt éveket vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a bűnözés mennyiségében sem lényegesebb csökkenés, sem emelkedés nincs, összetétele azonban változik; egyes bűncselekménycsoportokban csökkenés, másokban viszont emelkedés tapasztalható. Számos bűncselekménycsoport elkövetésének gyakorisága pedig egy szinten mozog. Hosszú évek óta alacsony az állam elleni bűncselekmények száma, viszont változatlanul számottevő a vagyon elleni bűnözés és eléggé gyakoriak az erőszakos jellegű bűntettek. Jelentős a viszszaesők száma és érdemlegesen nem csökken a fiatalkorúak bűnözése semben keresni a bűnözés okait. Azok még egyéb lényeges objektív és szubjektív okokra is visszavezethetők. Így a társadalmi fejlődésünkkel együtt járó ellentmondások, nemegyszer a kellő szervezettség és ellenőrzés hiányosságainak csábításai, az alkoholizmus, a sokszor tapasztalható lazaság, az állampolgárok jogi ismeretének hiánya, a családi és iskolai nevelés gyakran nem kielégítő volta mind-mind megtalálhatók a bűnözés okai között — mondotta a miniszter, majd azokról a tennivalókról szólt, amelyek ezzel kapcsolatban az igazságügyi szervekre hárulnak. Majd így folytatta: " Az 1962. évi 8. számú törvényerejű rendelettel megalkotott és jelenleg hatályos büntetőeljárási jogszabályunk a feladatát alapvetően jól betöltő jogalkotás. Éppen ezért a most előterjesztett törvényjavaslat megőrzi és továbbfejleszti mindazokat az eljárási elveket és rendelkezéseket, amelyek eddig is gerincét képezték büntetőeljárásunknak. A bűnüldözés mai követelményei és az eljárási jogszabályok előírásai azonban nemegyszer ellentmondásba kerülnek egymással. A vitathatatlanul helyes elveket érvényre juttatni kívánó részletszabályok ma már sok esetben feleslegesen bonyolulttá és hosszadalmassá, nehézkessé teszik a büntető igazságszolgáltatást. Ennek következtében az eljárás nem kellően differenciált és az elkövetett bűncselekményeket nem mindig tudja követni a gyors felelősségre vonás. Tisztelt képviselő elvtársak! Az önök előtt fekvő törvényjavaslatban három alapvető cél jut kifejezésre: a szocialista törvényesség további erősítése, a differenciálás követelményének jobb érvényre juttatása és a büntetőeljárás minden szakaszára — a nyomozásra, az ügyészség tevékenységére, a bírósági eljárásra és a büntetés végrehajtására — egyaránt kiterjedő egyszerűsítés. E célokat a javaslat a joggyakorlat évtizedes tapasztalatainak, a hazai jogtudomány — és általában a tudományok — újabb eredményeinek felhasználásával, valamint a nemzetközi, különösen a szocialista országok jogfejlődésének figyelembevételével juttatja érvényre. Büntető igazságszolgáltatásunk vezérfonala, hogy az eljárás minden szakaszában érvényesüljenek a törvényesség követelményei. E követelmények azt jelentik, hogy minden hatóság és állampolgár alapvető kötelessége a jogrend tisztelete, a jogszabályok előírásainak és szellemének követése, magatartásában, cselekedeteiben és intézkedéseiben egyaránt. (Folytatás a 2. oldalon.) Továbbfejlesztett büntetőeljárási elvek A képviselők dr. Korom Mihály expozéját hallgatják.