Népszabadság, 1973. március (31. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-24 / 70. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: »o fillér NÉPSZABADSÁG 1973. március 24., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXXI. évfolyam, 70. szám Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Törvény a büntetőeljárásról — Ismét dr. Szakács Ödön a Legfelsőbb Bíróság elnöke — Interpellációk Pénteken a Parlamentben foly­tatta munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A tanácskozá­son részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Ká­roly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, to­vábbá a Központi Bizottság tit­kárai és a kormány tagjai. A dip­lomáciai páholyokban helyet fog­lalt a Budapesten akkreditált dip­lomáciai képviseletek számos ve­zetője. Az ülést Varga Gáborné, az or­szággyűlés alelnöke nyitotta meg. Napirend szerint a büntetőeljárás­ról szóló törvényjavaslat megvita­tásával folytatták munkájukat a képviselők. A törvényjavaslatot dr. Korom Mihály igazságügyminiszter ter­jesztette elő. A szovjet-iraki állami és pártkapcsolatok fejlesztéséért Brezsnyev fogadta Szaddam Husszeint Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára pénteken fogadta a baráti látogatáson Moszkvában tartózkodó Szaddam Husszein Tak­­rilit, az iraki Baath-párt főtitkár­­helyettesét, az iraki forradalmi parancsnokság tanácsának alelnö­­két. A meleg, baráti légkörben le­zajlott találkozón a két fél meg­tárgyalta a szovjet—iraki kapcso­latok fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, valamint a két párt viszonyát. A találkozó részvevői hangsú­lyozták, hogy a közel-keleti kér­dés igazságos rendezése és a béke helyreállítása a térségben csak az izraeli agresszió során megszállt arab területek teljes felszabadítá­sával valósítható meg. A felek megelégedettségüknek adtak hangot a szovjet—iraki ba­ráti kapcsolatok alakulását ille­tően és síkraszálltak azok továb­bi fejlesztése mellett, a két ország népei javára, a közel-keleti béke és biztonság megteremtése érde­kében. (TASZSZ) A tárgyalóasztalnál Brezsnyev és Gromsko, illetve az iraki poli­tikusok, jobbról a második Szaddam Husszein. Prágában és Bonnban bejelentették: Áprilisban folytatódnak a megbeszélések a cseh­szlovák—NSZK viszony rendezéséről Prágában és Bonnban pénteken bejelentették, hogy április 12. és 13-án Bonnban folytatódnak a csehszlovák—nyugatnémet meg­beszélések a két ország kapcsola­tainak kérdéséről. A csehszlovák delegációt Jiri Götz külügymi­niszter-helyettes, a nyugatnémet küldöttséget pedig dr. Paul Frank külügyi államtitkár vezeti. A csehszlovák fővárosban utal­nak arra, hogy ez lesz immáron a hatodik úgynevezett puhatoló megbeszélés. Utoljára a felek ta­valy júniusban találkoztak Prá­gában, s ezután nyugatnémet részről gondolkodási szünetet kér­tek. Csehszlovákia eddig már számos esetben kinyilvánította őszinte hajlandóságát a viszony normali­zálására, amelynek fő akadálya a müncheni diktátum problémakö­re. Az utóbbi időben felelős cseh­szlovák párt- és állami vezetők többször hangsúlyozták: a két fél jó szándéka esetén kölcsönösen el­fogadható álláspontot lehet kiala­kítani. (MTI) Plenáris ülés Helsinkiben A biztonsági konferencia ügyrendi, eljárási és pénzügyi kérdéseiről tárgyaltak Az európai biztonsági és együtt­működési értekezletet előkészítő helsinki tanácskozás harmadik fordulója során a nagykövetek pénteken foglalkoztak először a tervezett konferencia lényegbevá­gó ügyrendi, eljárási és munka­módszerbeli kérdéseivel és ehhez kapcsolódva a lebonyolítás pénz­ügyi vonatkozásaival is. A plenáris ülést igen aktív, jó munkalégkör jellemezte, a vitá­ban tizennégy nagykövet kért szót. A felszólalók többsége, közöttük Rónai Rudolf, hazánk képviselője hangsúlyozta azt az igényt, hogy az előkészítő tanácskozás mostani, kissé hosszabbra nyúló harmadik szakaszában a tervezett biztonsági értekezlet minél több fontos kér­dését vitassák meg és megnyugta­tóan zárják is le. Az ülésen a konferencia három­­szakaszos lebonyolításán — kül­ügyminiszteri találkozó, majd szakértői bizottságokban tárgyalás a négy napirendi pontról, végül magas szintű zárókonferencia és a közös dokumentumok aláírása — kívül a nagykövetek szót ejtettek a részvevők köréről és bizonyos ügyrendi kérdésekről is. (MTI) A& igas&szrgüt­ yminiszter c&pa&éja m büntetőeljárási íterveMMBjzerve&Gthesi Tisztelt országgyűlési A Minisz­tertanács megbízásából előterjesz­tem a büntetőeljárásról rendelke­ző törvényjavaslatot. A javaslat azokat a jogi rendel­kezéseket tartalmazza, amelyek megállapítják a büntetőjogi fele­lősségre vonás rendjét, szabályoz­zák a büntetőeljárásban részt ve­vő hatóságok és személyek jogait és kötelezettségeit. Büntető jogszabályaink ren­deltetése, hogy jó fegyvert adja­nak a bűnüldöző és igazságszol­gáltató hatóságok kezébe a társa­dalmi, állami és gazdasági rend védelmére, a bűnüldözés haté­konyságának növelésére. A bűnö­zés a mi viszonyaink között még számottevő probléma, és sok gon­dot okoz mindannyiunknak. Ép­pen ezért a bűncselekmények fel­derítése, azok elkövetőinek törvé­nyes és gyors felelősségre vonása fontos közérdek. A bűnözés okai között lényege­sek ma még a régi társadalom tu­dati maradványai, az olyan jelen­ségek megléte vagy újr­atermelő­­dése, mint a kapzsiság, a nyerész­kedés, az egyéni haszonszerzés, a túlzott anyagiasság. Gyakran ki­mutatható a kapitalista környezet káros hatása is. Hiba lenne azon­ban csupán ezekben a tényezők­A bűnözés alakulásáról az or­szág lakosságát rendszeresen tá­jékoztatjuk. A helyzet azt bizo­nyítja, hogy a szocializmus építé­sének előrehaladásával a bűnözés nem csökken automatikusan. Ha az elmúlt éveket vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a bűnözés mennyisé­gében sem lényegesebb csökke­nés, sem emelkedés nincs, össze­tétele azonban változik; egyes bűncselekménycsoportokban csök­kenés, másokban viszont emelke­dés tapasztalható. Számos­ bűncse­lekménycsoport elkövetésének gyakorisága pedig egy szinten mo­zog. Hosszú évek óta alacsony az állam elleni bűncselekmények száma, viszont változatlanul szá­mottevő a vagyon elleni bűnözés és eléggé gyakoriak az erőszakos jellegű bűntettek. Jelentős a visz­­szaesők száma és érdemlegesen nem csökken a fiatalkorúak bű­nözése sem­­ben keresni a bűnözés okait. Azok még egyéb lényeges objektív és szubjektív okokra is visszavezet­hetők. Így a társadalmi fejlődé­sünkkel együtt járó ellentmondá­sok, nemegyszer a kellő szerve­zettség és ellenőrzés hiányosságai­nak csábításai, az alkoholizmus, a sokszor tapasztalható lazaság, az állampolgárok jogi ismereté­nek hiánya, a családi és iskolai nevelés gyakran nem kielégítő volta mind-mind megtalálhatók a bűnözés okai között — mondotta a miniszter, majd azokról a ten­nivalókról szólt, amelyek ezzel kapcsolatban az igazságügyi szer­vekre hárulnak. Majd így folytatta: " Az 1962. évi 8. számú tör­vényerejű rendelettel megalkotott és jelenleg hatályos büntetőeljá­rási jogszabályunk a feladatát alapvetően jól betöltő jogalkotás. Éppen ezért a most előterjesztett törvényjavaslat megőrzi és to­vábbfejleszti mindazokat az eljá­rási elveket és rendelkezéseket, amelyek eddig is gerincét képez­ték büntetőeljárásunknak. A bűnüldözés mai követelmé­nyei és az eljárási jogszabályok előírásai azonban nemegyszer el­lentmondásba kerülnek egymás­sal. A vitathatatlanul helyes el­veket érvényre juttatni kívánó részletszabályok ma már sok eset­ben feleslegesen bonyolulttá és hosszadalmassá, nehézkessé teszik a büntető igazságszolgáltatást. En­nek következtében az eljárás nem kellően differenciált és az elköve­tett bűncselekményeket nem min­dig tudja követni a gyors felelős­ségre vonás. Tisztelt képviselő elvtársak! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat­ban három alapvető cél jut kife­jezésre: a szocialista törvényes­ség további erősítése, a differen­ciálás követelményének jobb ér­vényre juttatása és a büntetőel­járás minden szakaszára — a nyo­mozásra, az ügyészség tevékeny­ségére, a bírósági eljárásra és a büntetés végrehajtására — egy­aránt kiterjedő egyszerűsítés. E célokat a javaslat a joggyakor­lat évtizedes tapasztalatainak, a hazai jogtudomány — és általá­ban a tudományok — újabb ered­ményeinek felhasználásával, va­lamint a nemzetközi, különösen a szocialista országok jogfejlődésé­nek figyelembevételével juttatja érvényre. Büntető igazságszolgáltatásunk vezérfonala, hogy az eljárás min­den szakaszában érvényesüljenek a törvényesség követelményei. E követelmények azt jelentik, hogy minden hatóság és állampolgár alapvető kötelessége a jogrend tisztelete, a jogszabályok előírá­sainak és szellemének követése, magatartásában, cselekedeteiben és intézkedéseiben egyaránt. (Folytatás a 2. oldalon.) Továbbfejlesztett büntetőeljárási elvek A képviselők dr. Korom­ Mihály expozéját hallgatják.

Next