Népszabadság, 1973. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-11 / 84. szám
1973. április 11., szerda FCTi.r.Tra NEVELÉSRŐL. Testi nevelés a családban Amióta az iskolaérettség vizsgálatát bevezették és rendszeresen vizsgálják a 6—7 éveseket, azóta azt tapasztalják az orvosok, hogy a fizikailag, idegrendszerileg, értelmileg iskolára éretlen gyermekek száma évről évre növekszik. Országos statisztikai összesítés nincs ugyan ezekről az eredményekről, de a különböző orvosi jelentések erről számolnak be. A növekedés mértéke nem jelentős, inkább mint jelzést kell figyelembe venni ezeket. Annál riasztóbb egy orvos-egészségügyi bizottság felmérésének tapasztalata, amely a Művelődésügyi Minisztérium megbízásából végzett vizsgálatot Budapest négy kerületében és az ország négy megyéjében. Az eredmény szerint a megvizsgált fiataloknak 23 százaléka nem kielégítő testi fejlődésről tanúskodik. A 18 évesekről pedig a katonai sorozási adatok jeleznek elgondolkoztató tényeket: a katonakötelesek 30—35 százaléka nem válik be, magyarán, alkalmatlan valamilyen betegség, fejlődési rendellenesség vagy fizikai fejletlenség miatt. Más források szerint a fiatalok között olyan betegségek kezdenek feltünedezni, amelyek eddig ismeretlenek voltak az ifjúság körében: szívpanaszok, vérkeringési rendellenességek, mozgásszervi elváltozások stb. Kisgyermek korban növekszik a nagyothallók és a rövidlátók száma is. Ezek igen riasztó jelzések, és — bár hozzá kell tenni az igazság kedvéért, hogy ezeket az utóbbi jelzéseket széles körű, s így igazán hiteles vizsgálatok még nem tápasztották alá — nemcsak gondolkodásra, hanem cselekvésre késztetnek. A fiatalság kielégítő fiziológiai, egészségügyi fejlődése társadalmi ügy, ezért elsősorban az iskolai nevelésben kell rá gondot fordítani. Ennek ellenére azt is látni kell, hogy a gyerekek testi nevelése nem 6—7 éves korban kezdődik, hanem sokkal hamarább, ezért a családi nevelésben is jobban oda kell rá figyelni és tervszerűen — mondhatni szakszerűen — kell törekedni az egészséges és kielégítő életmód kialakítására, a gyermekek testifejlesztésére. A mai, elfoglalt szülők egy része csak addig fordít gondot a gyermek fizikumának fejlesztésére, amíg megtanítja járni. Azután a nevelés többnyire fékezéssé, korlátozássá és fegyelmezéssé válik. Az ideális gyermekszoba — városi körülményekről beszélve, ahol udvar csak nagyon kevés gyermeknek jut — tágas, és csak a minimális berendezési tárgyakat tartalmazza. Fontosabb lenne például bordással, mint szekrény. Nagy tér és lehetőség hiányában a kisgyermek mozgásigényét játszótéren, parkokban és az utcán kell kielégíteni mindaddig, míg rendszeres sportot nem tudunk számára biztosítani. A játszótér sok kedvező lehetőséget kínál, de sokan ezeket is rosszul használják ki, azt gondolván, eleget tettek a gyermek fizikai nevelésének, ha egy-egy órára leviszik, és otthagyják, azt csinálni, amit akar, illetve, amit tud. Minél nagyobb a gyerek, annál inkább irányítani kell a játszótéri mozgását is. Ha az iskola elkezdődik, tennivaló akkor is marad a szülők számára. A hét végén ajánlatos nagyobb kirándulást tervezni, minél több gyaloglással, játékkal. A mai gyerekek játékait többnyire a filmek és a tévé aktuális műsorai befolyásolják. Tömegjátékokat a városi gyerekek nemigen tudnak játszani, ezért meg kell őket tanítani a régebben közismert, sok mozgást igénylő játékokra: „adj király katonát”, „hosszúméta”, „fogócska”, „bakugrás” stb. pontos a játék, de nem pótole■ mindent. A sport a legalkalmasabb a tervszerű testi nevelésre. Sok példa bizonyítja, hogy az ideges, fáradékony, izgága gyerekek milyen hatalmas fejlődést érnek el, amikor például úszni kezdenek. Az is közismert, hogy a sportegyesület fiatal tagjai testileg-lelkileg milyen kiegyensúlyozottak. Az utóbbi évtizedek fiataljai (pontosabban a háború utáni generáció) meggyorsult biológiai fejlődést mutatnak: testhosszuk nagyobb, hamarabb érnek. Ha ezt ameggyorsult testi növekedést nem támasztja alá a rendszeres, jól szervezett és sok mozgást tartalmazó életmód, akkor az egészség egyensúlya felborulhat. A szellemi terhelés ma elég nagy, az iskolai követelmények megnövekedtek. Az iskolai egyoldalú szellemi terhelés aránytalanságát csak a testi fejlesztés ellensúlyozhatja. Sok szülőnek van víkendháza, ahol a hét végét és szabadságát tölti. Ne felejtsük el, hogy a felnőttek pihenése más, mint a gyerekeké vagy a fiataloké. Az otthoni sportolásra is van lehetőség a víkendházakban, ha a feltételeket biztosítjuk hozzá, illetve, ha felszerelés van: asztalitenisz, tollaslabda, tenisz, kézi- és röplabda, télen korcsolya, síelés, nyáron úszás és minden időben a természetjárás, a nagy séták és a kirándulás. A felnőttek életmódja is sok kívánnivalót hagy maga után; azt szokták mondani, hogy sokat eszünk és keveset mozgunk. A fiataloknak pedig a felnőtteknél is többet kell mozogniuk. A szülőknek minden eszközzel arra kell törekedniük, hogy kielégítsék ezt az igényt, szervezzék és irányítsák a gyerekek testi fejlődését. Sarkadi László Július 10—23. Moszkvai nemzetközi filmfesztivál (Moszkvai tudósítónktól.) A nyolcadik moszkvai nemzetközi filmfesztivált az idén július 10. és 23. között rendezik meg — jelentették be kedden a fesztivál szervező bizottságának sajtóértekezletén. A fesztivál jelszava: A filmművészet a humanizmusért, a békéért és a népek barátságáért. Filipp Jermas, a Szovjet Filmművészeti Állami Bizottság elnöke, s egyúttal a fesztivál szervező bizottságának elnöke a szovjet és a nemzetközi sajtó képviselőinek bejelentette, hogy a szervező bizottság már szétküldte a meghívókat a különböző országok filmművészeinek, az UNESCO-nak és több más nemzetközi kulturális szervezetnek. A moszkvai filmfesztiválon minden ország egy játékfilmmel és dokumentum-, illetve ifjúsági filmekkel vehet részt. Az 1971. nyáron lebonyolított hetedik fesztivál tapasztalatai szerint a fesztivál műsorán mintegy 150 játékfilm és rövidfilm szerepel majd. Az idei moszkvai filmfesztiválon a játékfilmek kategóriájában három arany- és három ezüstdíjat osztanak ki. A filmalkotások egy részét meghívás alapján, versenyen kívül mutatják be. A legutóbbi fesztivál idején a versenyfilmeket a Kreml kongresszusi palotájában mutatták be. Az idén a bemutatók színhelye a Rosszija Szálló kétezer férőhelyes új hangversenyterme lesz. A filmfesztivállal egyidőben nagy nemzetközi filmvásárt tart a Szovexportfilm, amelyre a szervező bizottság sok producert, filmforgalmazót és mozivállalkozót hív meg. Az idén is megtartják a szovjet filmművészet legemlékezetesebb alkotásainak felújítását. A nyolcadik moszkvai filmfesztivál igazgatójává Vlagyimir Bászkákovot, a Filmművészeti Állami Bizottság elnökének helyettesét nevezték ki. NÉPSZABADSÁG A szocialista országok írószövetségeinek értekezlete Varsóban Varsóban kedden megkezdődött a szocialista országok írószövetségei képviselőinek 10. nemzetközi értekezlete. A találkozón a szocialista irodalom fejlődése, az irodalmi élet, a két- és a többoldalú tapasztalatcsere és együttműködés időszerű kérdéseiről folytatnak eszmecserét. A találkozón a Magyar Írószövetség küldöttségét Dobozy Imre főtitkár vezeti. A Madách Színház prágai vendégjátékának kritikai visszhangja őszinte elismerés hangján ír a csehszlovák sajtó a Madách Színház prágai vendégszerepléséről, Csehov Sirály című drámájának és Tamási Áron Énekes madár című játékának bemutatójáról. A Rudé Právo kritikusa meleg szavakkal méltatja Ádám Ottó rendezését, s hangoztatja, hogy az előadás mindenben megfelelt a klasszikus szerző szándékainak. A kritikus lelkesen üdvözli Tamási Áron Énekes madarának prágai bemutatóját, s részletesen beszámol a cseh olvasóknak a nagy magyar író pályájáról. A Rudé Právo dicséri mindkét darab kiváló díszleteit és jelmezeit, valamint a szcenikai színvonalat. Részletes bírálatot közöl a Madách Színház nagy sikerű prágai vendégjátékáról a Lidová Demokracie. Erőss Anna rádióbemondó kapta az idei Kazinczy-díjat Kedden a Művelődésügyi Minisztériumban házi ünnepségen nyújtotta át az alapító Péchy Blanka művésznő jelenlétében az idei Kazinczy-díjat dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese Konkolyné Erőss Annának, a Magyar Rádió bemondónőjének. A vauvenargues-i kastély parkjában lesz a gyászünnepség A vasárnap elhunyt Pablo Picasso holttestét a mougins-i villából kedd reggel átszállították az Aix-en Provence közelében levő vauvenargues-i kastélyba. A világhírű festőművészt a kastély parkjában helyezik örök nyugalomra. A temetés időpontja még nem ismeretes. Picasso 1959-től 1961-ig élt és alkotott, a középkori kastélyban, amelyet a második világháború után vásárolt. Kedden az Akadémia várbeli dísztermében harmadszor találkoztak Magyarországon Európa költői. A találkozón 19 ország költői vesznek részt. Jelen vannak magyar költők, valamint irodalmi, tudományos közéletünk ismert személyiségei. Az elnökségben foglalt helyet dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes és Illyés Gyula. Darvas József Kossuth-díjas író, a Magyar Írók Szövetségének elnöke nyitotta meg a tanácskozást. — A budapesti költőtalálkozó — mondotta —, reméljük, hagyományossá válik és missziót tölt be. A költészet sorsát sem nálunk, sem másutt nem az ilyen találkozók döntik el, de a személyes együttlét, a gondolatok kicserélése, sőt talán vitája, összeszikráztatása mégis adhat valamiféle megerősítést. Megerősítést abban a jogos hitben, hogy a költészetnek van jövője, s ami ezzel egy: van hivatása az ember, az emberiség életében. Hisszük, Magyarország azok közé az országok közé tartozik, amelyek erősíthetik ezt a reménységet. A mostani költőtalálkozó megrendezésének az alkalma: eddig élt legnagyobb költőnk, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója. A ma kezdődő eszmecserét is — legalábbis részben — neki, az ő költészetének szeretnénk szentelni. Van ebben — mit tagadjuk — némi önzés is. Szeretnénk, ha Európa itt jelenlevő költői, s rajtuk keresztül a szélesebb nemzetközi közvélemény jobban megismerné Petőfi jelentőségét, költészetét, költői nagyságát. Ha létezik egyáltalán tisztességes és adakozó nemzeti önzés, akkor az ilyen mindenképpen az: jobban megismertetni és ezáltal megosztani egymással szellemi értékeinket. Költőink közül, úgy hiszem, az egyetlen, akiről elmondhatjuk: tud róla a világ. Verseiből nagyon sok nyelvre fordítottak. A Szovjetunióban s néhány kelet-európai országban szinte a saját költőjükként tartják számon. Csak hálával és meghatottsággal beszélhetünk arról, hogy most, az évforduló alkalmából Európa, sőt más földrészek országaiban is mennyi helyen emlékeztek róla. Emlékbizottságok alakultak, új fordítások készültek, kiváló költők, fordítók közreműködésével, új válogatások, kötetek jelentek meg, tanulmányokat írtak, a párizsi Europe folyóirat különszámot adott ki, kiállítások nyíltak . . . Ám mindezzel együtt is azt kell mondanunk: ez a nagy költészet megérdemli, hogy jobban felfedezze a világ! Igaz, más a kor, mint amiben ő élt: másfelé (és nagyon sokfelé) ágaztak a költészet útjai. S ez így természetes. Még akik példának tekintjük is őt, emberi és költői magatartásának nem a külső jegyeit, hanem a mélyáramát tekintjük annak. Sokféleképpen értelmezhetjük a költészetet, az irodalom szerepét, lehetőségeit — de abban, gondolom, közösen hihetünk, hogy van felelőssége, hivatása az emberekért. Darvas József elnöki megnyitója után Fekete Sándor irodalomtörténész olvasta fel A Petőfi-tudomány új eredményeiről című előadást. Ezután Grigol Abasidze, Vas István, Jean Rousselot, Mihai Beniuc, Nemes Nagy Ágnes, E. B. Lukác, Radó György, Hilde Domin és Vilem Zavada méltatta Petőfi költészetét. A harmadik budapesti költőtalálkozó szerdán folytatja tanácskozását. A Magyar Írók Szövetsége, az Irodalmi Színpad és a Magyar Televízió kedd este az Irodalmi Színpadon irodalmi estet rendezett. A műsorban a költőtalálkozóra hazánkba meghívott európai költők és verseik szerepeltek. Az esten Garai Gábor Kossuth-díjas költő, a Magyar Írók Szövetségének főtitkár-helyettese mondott bevezetőt. Petőfit még jobban megismertetni a világgal Darvas József nyitotta meg a nemzetközi költőtalálkozót A VILÁG GYÁSZOLJA PICASSÓT Megemlékezések Franciaországban és Spanyolországban (Párizsi tudósítónktól.) Picasso holttestét kedden a Marseille közelében fekvő Vauvenargues-ba, a városka XVII. századbeli kastélyába szállították. Csak özvegye, családjának tagjai és legszűkebb baráti köre kísérte el. Itt helyezik végső nyugovóra a lehető legegyszerűbb szertartással. Virágtorlasz Mougins-ben A világ minden részéből szüntelenül áramlanak a részvéttáviratok a dél-franciaországi Mougins-be, ahol Pablo Picasso vasárnap délben meghalt. A házához vezető vasrácsos kaput szinte eltorlaszolták a városka és a környék lakóinak virágcsokrai. A Francia Kommunista Párt, amely Pablo Picassóban kiemelkedő harcosát és 1944 óta hű tagját gyászolja, Párizsban, a L’Humanité szerkesztőségének előcsarnokában jelképes ravatalt állított fel. Kedden egész nap hosszú sorokban vonultak ide a párizsiak, és bejegyezték nevüket az emlékkönyvbe. Este a dél-franciaországi Vallauris-ban rendeztek emlékünnepséget. Mielőtt ugyanis Mougins-be visszavonult, Picasso éveken át itt élt és a város egész életét átalakította. Itt kezdett intenzíven foglalkozni a szobrászattal (egy gyönyörű szobra a város főterén áll), főleg pedig a kerámiaművészettel. Ez utóbbi azóta a város világhírű iparművészeti ágává fejlődött. Ennek a városnak nevezetessége Picasso Háború és béke című freskója is, amelyet egy helyreállított középkori kápolna falára festett a koreai háború idején. Ez a freskósor sokszor váltotta ki a szélsőjobboldal gyűlöletét, fasiszta elemek néhány éve meg is rongálták. Az emlékünnepség idejére az egész város teljes gyászt öltött, mindenütt leállt a munka. A vallauris-i emlékünnepségre, a párizsi jelképes ravatalhoz, valamint Mougins-be rengeteg spanyol emigráns is ellátogatott. Ez utóbbiak nagy csoportja a spanyol köztársasági lobogó alatt vonult Picasso házához.A szabad haza háláját hoztuk a spanyol nép nagy fiának, aki egész életét és művészetét a szabadságnak szentelte” — mondotta vezetőjük. Beszámolnak a francia lapok arról, hogy a hivatalos Spanyolország tartózkodása sem tudja elnyomni Spanyolországban sem a nép nagy részvétét. Madrid és a spanyol nagyvárosok múzeumai kedden a gyász jeléül nem nyitottak ki, a dél-spanyolországi Malagában, Picasso szülőházán pedig vasárnap óta ott van az a gyászlepel, amelyet ismeretlen személyek helyeztek el rajta. José Maria Moreno Galvan, a világhírű spanyol művészettörténész — akit Franco hatóságai kétévi börtönre ítéltek, mert 1971 októberében, Picasso 90. születésnapján Madridban a művész életútjáról előadást tartott — a börtönből juttatta ki részvétnyilatkozatát. Szovjet lapok a nagy művészről Mély gyásszal fogadta a szovjet kulturális közélet Pablo Picasso halálhírét. Picassót a Szovjetunióban művészként, emberként, komunistaként szerették és becsülték. Képeit a leghíresebb szovjet múzeumok őrzik. Kiencvenedik születésnapja alkalmából Moszkvából a Puskin Múzeum tulajdonában levő híres kék és rózsaszín korszakbeli festményeket, a leningrádi Ermitázsból pedig néhány kubista képét küldték el Párizsba, a művész gyűjteményes kiállítására. E festményeken kívül magántulajdonban nagyszámú Picasso-grafika, köztük sok színes fametszet van. Ezeket Picasso ajándékozta az elhunyt Ilja Ehrenburgnak és más szovjetunióbeli barátainak. A keddi Szovjetszkaja Kultúra fényképes nekrológgal emlékezik meg a nagy spanyol művészről, a nemzetközi Lenin-Békedíj kitüntetettjéről. A Pravda párizsi tudósítója részletesen beszámol a franciaországi megemlékezésekről. m