Népszabadság, 1973. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-11 / 84. szám
rT.TT • -j■■■■■■■■ 5«ar iíiiiiiiíiiiii«iiii] • 'iiuiiimin.iL^roiiiRiiiiiii •■■■■■■■■■ ■■■■■■■3 >•■■■ ■' m -• * ■■■__ BÜ! ■■■■» '■■■■■« - ■■■ ■!■■■' «■■■ 5 ■ . íiu«i ? ;-:S: =■=: * «■: » ::::r 3 ” 33:33 li 131" IV “1331 ” -m 33: ""■l *? SSf itf 1árM-* J&Ű : jjjjj^:i.*njjj:iijBjjr^jjhjjjn«»jj‘**ni-j"*;:jj;jg:""" :::::::::::::::::::::::::::::::: Az ágazati önálló elszámolás előnyei AZ ADONYI MÁRCIUS 21. TSZ TAPASZTALATAIBÓL A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Központi Sajtószolgálat üzem- és munkaszervezési pályázatának egyik I. díját az alábbi írás nyerte. Szövetkezeten belül a társadalmi, szervezeti és gazdasági funkciók összefonódása szükségessé teszi olyan irányítási rendszer kialakítását, melynek keretében a vezetés korszerűsítése egybeesik a szövetkezeti jelleg erősítésével, a tagság érdekeltségének fokozásával. Mi erre az útra léptünk. Az adonyi Március 21. Tsz természeti és közgazdasági adottságai az átlagosnál kedvezőtlenebbek. A hatvanas évek elején még gyengén gazdálkodó, mérleghiányos szövetkezetünk az évtized közepére megerősödött. Az eredményben rendkívül nagy szerepe volt a megfelelően megválasztott és igen változatos munkadíjazásnak. Éppen ezért hosszú ideig figyelmünket nagyrészt erre fordítottuk. 1967-ben a korábbi évek gazdálkodásának elemzése azt mutatta, hogy a közös gazdaság jövedelmének megteremtésében nem minden vezető és kollektíva vesz részt — képességeihez és adottságaihoz mérten — egyenlően. Nyilvánvalóvá vált, hogy a jövedelem növelése végett fokozottan előtérbe kell állítani a kisebb kollektívák és a vezetők anyagi ösztönzését. Célunk az volt, hogy mindenki munkájának igazi hatékonysága szerint jusson előnyhöz a jövedelem növeléséből. Decentralizált vezetés Ehhez a termelőszövetkezet belső irányítási mechanizmusát is meg kellett változtatni. Ez az új irányítási rendszer lehetővé tette: — a termelés szerkezete egyszerűsödjék; — az egyes ágazatokban a termelés mérete növekedjék; — megfelelő képzettségű szakember kerüljön minden irányítóhelyre, alapvetően megjavuljon a szövetkezeti légkör, a tagság hangulata. E célok elérésére decentralizáltuk a vezetést. Az operatív gazdaságvezetési feladatokat az önálló és önelszámoló ágazatok vezetői részére adtuk át. Megfelelő szakvezetést valósítottunk meg, így — mint a szövetkezet elnöke — mentesülhettem a gazdaságirányítási feladatok többségétől. Figyelmemet a társadalmi-szervezeti funkcióra összpontosíthattam, így vált lehetővé az is, hogy több segítséget nyújtsak az ágazatvezetők munkájához. Elősegíthettem, hogy a vezetőség és a küldöttközgyűlés, valamint a közgyűlés — a gazdasági helyzet, a szabályozók és az erőforrások elemzése révén — helyesen szabja meg a termelési feladatokat, s az üzemágak tervelőirányzatait. Több időm marad a távlati elgondolásokra, az ellenőrzésekre is. Számunkra a legnagyobb gondot az ágazatok feladatainak helyes megszabása okozta. Tapasztalatunk szerint az önállóan gazdálkodó ágazatoknak lényegében egyetlen — a jövedelem szintjét megszabó — mutató előírása is elegendő. Az ágazatok megfelelő működése érdekében nagyfokú önállósággal ruháztuk fel az ágazatvezetőket. Küldöttgyűlési határozat szabja meg az ágazatok minimális nettó jövedelmét. A részletek kimunkálása, a végrehajtás során adódó problémák megoldása az ágazat szakembereire és kollektívájára tartozik. Maguk döntenek: — a technológia megválasztásáról; — a termelőeszközök beszerzéséről a rendelkezésükre álló keretből; — a bérezésről és a foglalkoztatásról; — a munkadíjaknak a meghatározott elvek szerint történő elszámolásáról. A feladatok megoldásához szükséges termelőeszközökkel maguk rendelkeznek. 1971-től kezdődően az ágazatok fejlesztési alapjukat is saját maguk képezik, természetesen bevételeikből és jövedelmükből. Ezzel az intézkedéssel kívánunk lehetőséget teremteni a jövedelmezőbb ágazatok gyorsabb fejlődéséhez. Így mérsékeljük azoknak az ágazatoknak a fejlesztését, ahol a hatékonyság kisebb. Mindemellett bizonyos fejlesztéseket központilag is támogatunk. Célszerű megoldások körülményeinkből adódóan ágazati elven működő önelszámoló egységeket alakítottunk ki. Ezek a következők: A növénytermesztési ágazat 2506 hektáron gazdálkodik, és négy növényt termeszt: búzát, kukoricát, napraforgót, repcét. Az ágazat feladata az elmúlt négy évben nyolcmillió forint nettó jövedelem elérése volt. Feladatát 65—70 fővel végzi. Hozzá tartozik és önelszámoló a traktorüzem is. Az erőgépvezetők érdekeltek saját egységük költségmegtakarításában és a növénytermesztési hozamok növelésében is. A szarvasmarha-tenyésztő ágazat állatállománya 400 tehén és annak szaporulata, mintegy ezer szarvasmarha. Az állatállomány eltartásához szükséges takarmánytermő és legelőterületet is az ágazat használja. Kis létszámú takarmánytermesztő brigádja is van, mely megfelelő erőgépekkel rendelkezik. Ennek a megoldásnak sok előnyét látjuk. Egy kézbe kerül — áttételek nélkül — a takarmányozás és takarmánytermelés. Nincs sem mennyiségi, sem minőségi vita. Az ágazat eredménye a takarmánytermő területtel együtt értékelhető. Egyértelművé válik a jövedelmezőség. A terület jobb kihasználása révén terület szabadul fel árunövények számára. Elősegíti a legelő és az értéktelen melléktermékek felhasználását. Az ágazat létszáma 60 fő. Feladatuk, hogy az igénybe vett takarmánytermő területek után a növénytermesztéssel arányos tiszta jövedelmet érjenek el. Az állattartás és -tenyésztés — tekintettel a jövedelmezőségi viszonyokra — eredménytervet nem kapott. 1973-tól kezdődően az érvényes árak és szabályozók alapján határozzák meg az elérendő jövedelmi szintet. A sertéstenyésztésben egy 400 kocás szakosított sertéstelep alkotja az ágazatot. Az állomány feltöltése 1970-ben kezdődött. A sertéstenyésztés minden terméket vásárol. Például a növénytermesztéstől a kukoricát 257 forintos felvásárlási áron. Van saját szárítóüzeme, ezért a kukoricát nyersen kapja. Az átvétel menynyiségileg, minőségileg a telepi mérlegen történik. A tárolási gondok is az ágazatot terhelik. Az 1972. év végéig bevételeiből fedezi kiadásait. 1973-tól kezdődően az árarányoktól függő jövedelemtervet kap. A létszám a telepen harminckettő. Ösztönző érdekeltség A gépjavítóműhely feladata, hogy a többi ágazat részére gépészeti, gépjavítási és energiaszolgáltatásokat nyújtson. Jövedelemtervet nem kap az ágazat, mert szolgáltatóüzem. A megtakarításokból eredményjavulás lehet. Ebből részesedik. Az építőszervezet feladata a termelőszövetkezet építési munkáinak kivitelezése, ezenkívül a közvetlen környékünkön lakóházak, iskolák és egyéb létesítmények építése. Évi eredménytervük 1972. évre 650 000 forint volt. A létszám 50 fő. Az ágazatokban elérhető eredményjavulásban érdekeltek az ott dolgozók, megkapják ugyanis az eredményjavulás összegének negyedrészét. Egynegyed rész az ágazat következő évi fejlesztési alapjába kerül. A fennmaradó kétnegyedrészt a szövetkezeti részesedés növelésére, illetve a szövetkezeti központi fejlesztési alapra fordítjuk. Azért, hogy a véletlen, a rossz tervezés, illetve feladatkitűzés miatt bizonyos csoportok indokolatlanul magas részesedéshez ne jussanak, ezt a részesedést a munkadíj 20°/0-ában maximáltuk. Ez persze csoportátlag, így a tagok, a végzett munkától függően, ennél többet vagy kevesebbet is kaphatnak. A részesedés mértékét az ágazat függetlenített vezetőiből és választott tagjaiból álló bizottság határozza meg személyre szólóan az év végén. Az ágazatok vezetői az ágazati csoportátlag kétszeresét kapják. Emellett az ágazatvezetőket az egész gazdaság eredményében is érdekeltté tettük, bár kisebb mértékben. Az egész szövetkezet eredményéért felelős vezetők (elnök, főkönyvelő, jogtanácsos stb.) kiegészítő javadalmazásukat az ágazatok átlageredménye és az egész gazdaság eredményjavulása alapján kapják. 1970-től kezdődően hűségjutalmat is fizetünk azoknak a tagjainknak, akik öt évnél több éve vesznek részt a szövetkezet munkájában. Mi ezt felhalmozási járadéknak is tekintjük, hiszen akik a szövetkezetben dolgoznak, a felhalmozásra fordított összegekkel évről évre hozzájárulnak a szövetkezeti vagyon gyarapításához. Az ágazati önelszámolás rendszeréhez megfelelő számvitel és ügyvitel szükséges. Az ágazatok között — mind a munkák, mind az anyagok tekintetében — szoros elszámolási kötelezettség van. Minden esetben érvényesítjük azt az alapelvet, hogy az ágazatok üzemen belül is forgalmi értékükön számolják el a termékeket és szolgáltatásokat. Máshol is alkalmazható Az ágazatok helyzetét vezetői megbeszélésen havonta értékeljük. Az üzemgazdász ad ismertetést. Ennek alkalmasnak kell lennie arra, hogy belőle következtetéseket vonjunk le, és intézkedni tudjunk, ha szükséges. A választott vezetőség hatékony munkájához a vezetői megbeszélések is nagyban hozzájárulnak. A vezetőség demokratikus működését segíti, hogy az ágazatokból létszámarányosan választottunk a vezetőségbe tagokat. Nekünk meggyőződésünk: csakis anyagi ösztönzéssel eddig sem lehetett, a jövőben pedig még kevésbé lehetséges elérni, hogy a tagság valóban tulajdonosként éljen és dolgozzék a szövetkezetben. A szövetkezésben rejlő lehetőségeket csak úgy tudjuk jól kihasználni, ha a kisebb kollektívák alaposan ismerik munkaterületük minden gondját, és alkotó módon részt vesznek azok megoldásában. Ehhez rendkívül fontos a rendszeres és alapos tájékoztatás. Az ágazatoknak kötelességük rendszeresen munkaértekezletet tartani. Ezen a végzett munka és a feladat értékelésén kívül a tagok tevékenységét, ha szükséges, személy szerint is értékelni kell. Négy év tapasztalatai alapján megállapítható, hogy szövetkezetünkben az üzemen belüli önálló elszámolás bevált. A munkadíjazási és -vezetési rendszer továbbfejlesztése segítette a szövetkezeti munka javulását. Módszerünk nem csodaszer, feltehetően más szövetkezetekben is alkalmazható. Szalóki László az adonyi Március 21. Tsz elnöke GAZDASÁGI JELZŐTÁBLA (az előző év azonos időszakának 5/6-ában) 1973. január-február A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1973 január-február hónapokban a szocialista ipar öszszesen 4,2%-kal, élelmiszeripar nélkül számítva 6,3%-kal termelt többet, mint egy évvel korábban. Az átlagosnál gyorsabban növelte termelését a vegyipar, a könnyűipar és a gépipar. Az élelmiszeripar termelése — a tavalyi viszonylag jelentős fejlődés után — 4%-kal csökkent. A mezőgazdasági üzemek több növényi terméket, kevesebb vágóállatot és állati terméket értékesítettek, mint egy évvel azelőtt. A lakosság központi forrásokból származó pénzbevétele 8%-kal volt több, mint egy évvel korábban. A bér- és bérjellegű bevételek — a márciusi béremelést megelőző két hónapban — 5,6%-kal, a tsz-tagok pénzrészesedéseként kifizetett összegek (a zárszámadási kifizetésekkel együtt) 7,60-kal emelkedtek. A mezőgazdasági termékértékesítésből származó lakossági pénzbevétel csökkent. A társadalombiztosítási kifizetések öszszege jelentősen emelkedett, amiben szerepe volt az árintézkedések ellensúlyozásával kapcsolatos kifizetéseknek, valamint az influenzajárvány következtében megemelkedett táppénz-kifizetéseknek. A január-februári kiskereskedelmi forgalom folyó árakon 9%kal, volumenben 5%-kal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Legnagyobb mértékben a vegyes iparcikkek forgalma emelkedett. A lakosság takarékbetét-állománya január-februárban 2,6 milliárd forinttal nőtt. A két hónap alatt gépekből kevesebbet, anyagokból, fogyasztási cikkekből és élelmiszerekből többet importáltunk, mint egy évvel azelőtt. Az összes behozatal 3%kal emelkedett. A múlt évi élénk exporttevékenység január-februárban folytatódott. A kéthavi kivitel 19%-kal nőtt. A január-februári beruházási folyósítások összege kevesebb volt a tavalyinál. Szocialista ipar A bruttó termelési érték volumene 104 Ezen belül: Kohászat 103 Gépipar 106 Vegyipar 109 Építőanyag-ipar 105 Könnyűipar 108 Élelmiszeripar 96 Foglalkoztatottak száma 101 Építőipar (állami és szövetkezeti szektor együtt) Építőipari termelés 102 Munkáslétszám 99 Külkereskedelem Behozatal 103 Kivitel 119 Kiskereskedelmi forgalom (folyó árakon) 109 Ezen belül: Élelmiszerek 108 Ruházati cikkek 102 Vegyes iparcikkek 114 Felvásárlás 85 Ezen belül: Növényi termékek 120 Állatok 78 Állati eredetű termékek 97 Közlekedési vállalatok teljesítményei Áruszállítás (árutonna/km) alapján 111 Távolsági utasszállítás (utas/km) alapján 102 Foglalkoztatottak havi átlagbére Az iparban 103 Az építőiparban 103 Áralakulás Kiskereskedelmi árszínvonal 103,9 Piaci árszínvonal 101,5 Fejlődnek Magyarország és Mongólia gazdasági kapcsolatai Tavaly a magyar—mongol kereskedelem mind az export, mind az import oldalán erősen megközelítette a hosszú lejáratú árucsere-forgalmi egyezmény előirányzatát. A mostani 5 éves tervidőszakra aláírt hosszú lejáratú egyezmény a forgalom 20 százalékos növelését írja elő, ezen belül a magyar exportban 58 százalékkal részesednek a fogyasztási cikkek, 23 százalékkal a gyógyszerek, 13 százalékkal a gépipari termékek. Az import 75 százalákban anyagjellegű termékekből, 25 százalékban fogyasztási cikkekből áll. Az árucsere-forgalmon kívül egyéb gazdasági együttműködési kapcsolatok is kialakultak a két ország között, így Magyarország hitelben biokombinátot és húskombinátot épít, geológiai térképezési munkákat végez és segíti a vízkutatást és avízgazdálkodást Mongóliában. Mongólia gazdasági helyzetéről, a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködés jelentőségéről Dumangin Szodnom, a mongol állami tervbizottság elnöke, a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság mongol tagozatának alelnöke a következőket mondja: — Mongólia történelmileg rövid időszak alatt, a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével, a Szovjetunió és a többi szocialista ország hagyományos testvéri segítségével az egyik legelmaradottabb feudális országból a kapitalista fejlődési szakaszt átugorva szocializmust építő országgá alakult. Mongóliában a forradalom előtt ipar egyáltalán nem volt, a legutóbbi 10 évben pedig az ipari állóalapok értéke 2,3-szorosára, az ipar termelése 2,6-szeresére nőtt, az ipari munkások száma 40 százalékkal emelkedett. Az ország 1,3 milliós népességéből a munkaképes lakosság száma félmillió, ebből 250 ezren a mezőgazdaságban dolgoznak, a többiek az iparban és a népgazdaság más területein. A gazdaság legfontosabb ága az állattenyésztés, amely külterjes, hagyományos jellegű, — erre módot ad, hogy bőven vannak legelők. A párt programja szerint a fő cél az, hogy Mongólia a közeljövőben ipari-mezőgazdasági országgá váljék. Az állattenyésztésben változtatni akarunk a külterjes módszereken, egyszersmind a hagyományos formákon is javítani akarunk, vagyis növelni kívánjuk a takarmánybázist, az öntözött legelők területét. A hangsúlyt az állattenyésztésből eredő nyersanyagok hasznosítására helyezzük. Már most is itthon dolgozzuk fel a bőrök nagy részét, s itthon végezzük a gyapjú mosását és feldolgozását. A magyar—mongol együttműködés Mongólia gazdasági fejlődésének legfontosabb céljait segíti: Magyarország már régebben átadott egy ruhagyárat Ulánbátorban, most két olyan nagy létesítményt is épít, amelyek az említett ágazatokat segítik. Ulánbátor közelében hamarosan biokombinátot (gyógyszerek, állati tápszerek és állati eredetű orvosságok előállítására szolgáló korszerű biológiai-vegyészeti üzemet) adnak át, Darhanban pedig magyar segítséggel húskombinát épül. Ezenkívül a magyar szakemberek nagy segítséget nyújtanak vízgazdálkodásunkhoz, legelőink öntözéséhez. A két ország vezetői, a két párt és kormány által a legmagasabb szinten kitűzött feladatok megvalósítására létrehoztuk a magyar— mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottságot. Szoros a kooperáció a két ország tervhivatalai között. Mindezek nagymértékben segítik a két ország gazdasági együttműködésének további fejlődését. Telefon: 139 057. ---- 8 bős areaűMídiotápbák J 5k , MAGNETOFONOK , LEMEZJÁTSZÓKON,.., HŰTŐGÉPEK, HÁZTARTÁSI KISGÉPEK és alkatrészeik, X AUTÓFELSZERELÉSI ÉS ÁPOLÁSI CIKKEK, VILLANYSZERELÉSI ANYAGOK: 1 BUDAPEST VIl., RÁKÓCZI út 75. 1