Népszabadság, 1973. május (31. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-31 / 125. szám

­ Munkaterületük, szakmájuk legjobb ismerői TÖBB TÁMOGATÁST A MUNKÁS A munkásújítók jelentő­ségéről eléggé megoszlanak a vélemények. Egyesek sze­rint ma már nem érvénye­sülhetnek úgy a munkások az újítómozgalomban, mint 20—25 évvel ezelőtt, mert a technika azóta nagyot lé­pett előre. A statisztikai ki­mutatások szerint az újítá­sok száma csökkent, minő­ségi színvonaluk azonban jelentékenyen megnöveke­dett, többségben azok az újítások kerülnek kivitele­zésre, amelyek magasabb műszaki hozzáértést igé­nyelnek. Nem kevés viszont azok száma sem, akik fontosnak tartják a munkások újítá­sait, mert azt a további fej­lődés egyik feltételének te­kintik. Véleményem szerint is ez a helyes álláspont. A munkás ugyanis közvetlen részvevője a termelésnek, s ötlete, javaslata, ha nem is mindig látványos, de hasz­nos. Vannak műszaki meg­oldások, amelyek hibái csak a gyakorlati alkalma­zás során derülnek ki. Gyakran a műveletterv mó­dosítása vagy egy-egy gépi berendezés kisebb átalakí­tása is növelheti a termelé­kenységet. Kedvelő hatású lehet az újítás akkor is, ha az a termék minőségét ja­vítja, de az meg különösen hasznos, ha az új eljárás a jobb munkakörülmények megteremtését segíti elő. Ezekben a módosításokban jelentős szerepe lehet a munkásoknak. A világpiacon óriási a ver­seny. Ha azt akarjuk, hogy ott megálljuk a helyünket, feltétlenül szükséges, hogy üzemeinkben a legapróbb részletekig, a lehető legés­szerűbb megoldásokat al­kalmazzunk. A nagy­ talál­mányok ritkák, de a techni­kai fejlődés ütemét nagy­mértékben befolyásolja a meglevő eszközök apróbb módosítása, korszerűsítése újítóknak is. Ebben nélkülözhetetlen a munkások részvétele, hiszen ők dolgoznak a gépeken, munkaterületük legjobb is­merői, az esetleges módosí­tásokra ők tehetnek legtöbb javaslatot. A munkásúyítók helyes törekvéseit gátolja az oly­kor még ma is előforduló tekintélyféltés. Egyes terve­zők azt gondolják, hogy el­veszítik a tekintélyüket, ha az általuk tervezett gépi be­rendezés üzembe állításánál az ott dolgozó munkás mó­dosító javaslatát figyelem­be veszik. Pedig akkor csök­ken a tekintélyük, ha az ésszerű megoldást vissza­utasítják. Véleményem szerint ab­ban az üzemben, ahol az újítómozgalom egészségesen fejlődik, sok kisebb-na­­gyobb ötlet, javaslat, újítás születik, amelyek ha kü­­lön-külön nem is jelentenek túlságosan nagy hasznot, de sok kicsi sokra megy ,ala­pon feltétlen számottevő nyereséget eredményeznek. Ez a kérdésnek az anyagi oldala, amely már magá­ban véve is figyelmet érde­mel. De a szóban forgó kér­déseknek van másik oldala is, az erkölcsi vonatkozású, amelynek szintén nagy a je­lentősége. Ösztönzi, segíti egyebek között a munka­­csoportok tagjainak jobb együttműködését, amely a jobb eredmények eléréséhez, szükséges. A munkásokat nemcsak az anyagi, hanem az erkölcsi elismerések is ösztönzik teljesítményük növelésére. Hiba lenne ezt a lényeges és fontos szempon­tot figyelmen kívül hagyni. Társadalmunkban a mun­kások mind nagyobb meg­becsülésben részesülnek. Ezt bizonyítják sok egyéb mel­lett a kormány által el­rendelt legutóbbi béremelé­sek is. Jó volna, ha a vál­lalatok irányítói a központi intézkedéseket mélyreha­tóbban elemeznék, és az egyes megoldásra váró kér­déseket, így többek között a munkásújító­ mozgalom ak­tívabb támogatását is napi­rendre tűznék. A rendeletek vagy azok módosítása sok tekintetben meghatározzák az újítók helyzetét, de a munkásújítók sikeres sze­replése végső soron tovább­ra is a vállalatok belső in­tézkedésein múlik. Úgy gon­dolom, érdemes ezzel többet törődni, ezt a hatékonyabb termelékenység és a morális szempontok egyaránt igény­lik. Szabó Lajos esztergályos csoportvezető, Taurus Gépgyára LEVELESNE FIGYEL A svéd csapat egyik játékosa meg­betegedett bárányhimlőben. — Érdekes, fiacskám, a múltkor meg azt hallottam, hogy a magyar csapatnak van gyermekbetegsége! (Mészáros András rajza.) Kényszerű ácsorgás Az újhartyáni MÁVAUT- autóbuszjárat reggel 4 óra 55 perckor indul a vásár­térről a a inárcs-kakucsi vasúti végállomáshoz. 5 óra 10 perckor érkezik meg a vasútállomásra és a csat­lakozó vonatra több mint félórát k­ell várakoznunk, így van ez évek óta, hogy hajnalban 30—35 percet kényszerű ácsorgással töl­tünk. Az újhartyáni busz utasai azt szeretnék, ha a MÁVAUT-autóbusz in­dulási idejét úgy módosíta­nák, hogy az kedvezőbb legyen az újhartyáni utazók számára. Például, ha a kér­déses járatot 13—20 perc­cel korábban indítanák, el­érhetnénk az inárcs-kaku­csi állomásról 5 óra 5 perckor induló vonatot. Berta János és 21 utazótársa Cshartyán ÜZENETEK Sípos Lajosné, Budapest: Három éven aluli gyermek rendszeres meglátogatását ál­talában csak a gondozás he­lyén engedélyezheti a gyámha­tóság. Az így engedélyezett lá­togatás együttes időtartama nem haladhatja meg a nyolc órát, egy-egy látogatás pedig a két órát. Tamás Istvánná, Nyírtura: községben nem üdülőterületen és nem főútvonal mentén épí­tési engedély nélkül is elvégez­hető — a többi között — az épület tetőzetének vagy hom­lokzatának felújítása, átalakítá­sa. Az építési munka ez eset­ben is csa­k a község rendezési terve, továbbá az általános ér­vényű építési és más hatósági (közegészségügyi, tűzrendészeti stb.) előírások megtartásával végezhető. A helyi tanács ad­hat közelebbi és részletesebb felvilágosítást. Juhász Pál, Apó: A pénzügy­­miniszter 1973. január 1-i ha­tállyal módosította és kiegé­szítette az illetékekre vonatko­zó jogszabályokat. Az építés­ügyi hatósági eljárás illetékét is szabályozó rendelkezés több hivatalos lapban, például a Magyar Közlöny, s a Pénzügyi Közlöny 1972. december 31-i számában is megtalálható. A vízvezeték bekötésének építés­ügyi eljárási illetéke 200 fo­rint, az illeték megállapítása tehát jogszerű. Okály Péter, Zalaegerszeg: Az épületgépészeti szakközép­iskolában továbbtanuló — ál­talános gépipari technikumot végzett — dolgozók csupán a harmadik osztályban, a gép­elemek tantárgyból mentesül­nek az órák látogatása és a vizsga alól. Más tantárgyból nem kaphatnak felmentés­t. Kovács Mihály, Zalaeger­szeg: A nyugdíjas önálló ke­resettel nem rendelkező ház 73.s­ társa, illetőleg élettársa is igénybe veheti — megfelelő igazolás ut£h — a nyugdíjas­­bérletkedvezményt. A Fővárosi Mozgóképüzemi Vállalat fenti utasítását — 1971. szeptember 23-án, körtelefonon — az ösz­­szes budapesti filmszínházzal közölték. A kedvezmények ügyében hamarosan országos szintű intézkedés várható. Ek­kor körlevélben is utasítják majd a filmszínházak vezetőit a bérletkedvezménnyel kap­csolatos rendelkezések betar­tására. KÉRDÉS - VÁLASZ A mezőgazdasági lakosság ad­óked­vezményéről Kiss Zoltán marcalgergelyi olvasónk kérdése: Tudomásom szerint azok a falusi emberek, akiknek a körülményei indokolják, 50 százalékos adókedvezmény­ben részesülhetnek. Én 75 százalékos hadirokkant va­gyok. Járadékot nem kapok, mert a fizetésem az öt­száz forintot meghaladja. Házá­m, kevéske ingatlanom után jövedelmemhez képest elég sok adót fizetek. Kér­tem a helyi tanács adóügyi megbízottját, hogy körül­ményeimre való tekintettel részesítsenek 50 százalékos adókedvezményben. Azzal utasított el, hogy adókedvez­mény csak az ipari rokkantaknak jár. Szeretném tudni, hogy rokkantságomra való tekintettel részesülhetek-e adókedvezményben ? Czobor Istvánnak, a Veszprém megyei tanács pá­pai járási hivatala pénzügyi osztálya vezetőjének válasza: A mezőgazdaságban dolgozó lakosság jövedelemadó­ját szabályozó rendelet, valamint a végrehajtására ki­adott utasítás valóban lehetőséget ad adófizetési ked­vezményekre. Ezek szerint 35 százalékos, de legfeljebb 1000 forintig terjedhető adókedvezmény illeti m­eg a 65. életévet betöltött férfi, illetőleg a 60. életévét betöltött nő adózót, ha mező- és erdőgazdasági termelőmunkából származó jövedelmén kívül más adóköteles jövedelem­mel nem rendelkezik és munkaképes — vele együtt adózó — férfi családtagja nincs. A­ jogosults­ág elbírálá­sánál más adóköteles jövedelemnek azt kell tekinteni, ami után az adózónak általános jövedelemadót kell fi­zetnie (ipari tevékenységből származó jövedelem stb.). A ház (lakás) nem idényjellegű bérbeadásából származó jövedelmet figyelmen kívül kell hagyni. A rendelet értelmében munkaképes férfi családtag­nak kell tekinteni az adózóval közös háztartásban élő fiúgyermeket, ha az adóévet megelőző évben a 16. élet­évét betöltötte és az együtt adózó nagykorú férfi csa­ládtagot, ha nem munkaképtelen. A családtag munka­képtelenségét hatósági orvosi bizonyítvánnyal kell iga­zolni. Nem lehet a munkaképes családtagok közé so­rolni azt, aki tényleges katonai szolgálatát teljesíti, vagy iskolai tanulmányai miatt szüleitől távol él A hivatkozott jogszabályok nem tartalmaznak olyan rendelkezést,­ amely szerint csökkent munkaképesség vagy rokkantság esetében adómentességet, illetve adó­­kedvezményt lehetne engedélyezni. A rendelet, illetve a végrehajtási utasítás a tárgyévre kivetett jövedelem­­adónak mérséklését illetve elengedését abban az eset­ben teszi lehetővé, ha az adóévben az adózótól függet­lenül (önhibáján kívül) bekövetkezett rendkívüli körül­mény folytán az adózó gazdasági helyzetében olyan kedvezőtlen változás történt, hogy a kivetett adó be­hajtása az adózó és vele közös háztartásban élő család­tagok megélhetését veszélyeztetné. Ilyen például a ha­láleset, tartós betegség, baleset stb. Az e címen történő adó mérséklésére vagy elenge­désére irányuló méltányossági kérelmet a föld fekvé­se szer­int illetékes községi szakigazgatási szervnél (adó,valóságnál) kell benyújtani. POSTÁNKBÓL Elismerés az életmentőnek Izgalmas, nem minden­napi eseménynek voltak ta­núi a Kuka kishajó utasai, amikor a hajó május 20-án a Római parti állomáson várakozott. Közelében egy csónak két felnőttel és egy kisgyermekkel felborult. A két felnőtt viszonylag ha­mar biztonságba került, de a kisgyereket a hajó alá so­dorta a víz. Amikor a ha­jótól távolabb felbukkant, a Kuka személyzetének egyik embere habozás nélkül — ruhástul, karórástul — ug­rott a tíz fok körüli vízbe, s így sikerült elérnie a ful­dokló, már-már elmerülő gyereket. A gyors, bátor el­határozásnak köszönhető, hogy a kisgyermek meg­menekült a vízhaláltól. Mint később megtudtam, az életmentőt Kovács Pé­ternek hívják, s a történtek után még a felborult csóna­kot is a parthoz vitte. Úgy vélem, nagyon megérdemli a nyilvános elismerést. Dr. Dárday A. Gáborné Budapest V., Arany J. u. T. Bosszantó és veszélyes A Ferihegyi reptér mellett,, az úgynevezett MALÉV-há­­zakban, több mint fél­száz család lakik. Bárhova me­gyünk a telepről, egy olyan vasúti átjárón kell átha­ladnunk, amelyet a gépko­csiforgalom elől lezártak. Az átjáró vágányai között gyakran felszedik az útbur­kolatot és sokáig nem rak­ják vissza. Most is már egy hónapja van útburkolat nél­kül az átjáró. Naponta száz iskolás gyerek, sok felnőtt botorkál át a síneken. A kis­gyerekes anyák a gyerek­kocsit csak mások segítsé­gével tudják átvinni. Ren­geteg bosszúságot okoz ez az átjáró a telep lakóinak, nem beszélve arról, hogy ilyen körülmények között nagyon veszélyes itt a köz­lekedés. Jó lenne, ha mást nem is, de legalább ezt vennék figyelembe az ille­tékesek, s mielőbb vissza­rakatnák az elbontott utat. Kiss Gyula lakóbizottsági elnök Budapest, MALÉ­V-telep Ügyelnek a levegő tisztaságára A Szót kér az olvasó ol­dalon közölték Tóth Imréné levelét, amelyben arról írt, hogy a telepünket ketté­szelő Lakatos utcát valami­lyen savas jellegű permettel szennyezzük. Vállalatunk anyagi erőfor­rásaihoz mérten nagy erő­feszítéseket tesz, hogy ne szennyezzük kerületünk le­vegőjét. Ezért többek között a levegőt f­üs­tgázokkal szeny­nyező pakuratüzelésről — kilencmillió forintos beru­házási költséggel — vala­mennyi technológiai és egyéb célú fűtőberendezéseinkkel áttértünk a légtisztaságot nem veszélyeztető földgáz­­tüzelésre. Gépgyárunk nem folytat olyan tevékenysé­get, amelynek következté­ben savpermet keletkezhet­ne, így az nem kerülhetett üzemünkből a levegőbe. Vörös­­János, a budapesti Kőolajipari Gépgyár igazgatója Gondoljanak ránk is Az üzletek kirakatai, pult­jai kínálják a sok szép für­dőruhát. De amikor válasz­tani kell közülük, rájön a vásárló, hogy a nagy kínálat csak az úgynevezett mini bikiniből van, amit a fiata­labb korosztály kedvel. Azok számára, akik már nem jár­hatnak bikiniben, de csinos kétrészes fürdőruhában még igen, nincs, vagy alig van az üzletekben fürdőruha. Akik ezelőtt néhány évvel 44-es fürdőruhát viseltek, ma már — egy vagy több gyermekes édesanyák — életkori változásaikhoz iga­zodtak termetben is. Azt várjuk a kereskedelemtől, hogy kétrészes fürdőruhá­kat is árusítson megfelelő fazonban és méretben. Le­het az akár hazai, akár import cikk — csak csinos legyen. Szabó Lajosné 3526 Miskolc, Pozsonyi u. 63.

Next