Népszabadság, 1973. június (31. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-08 / 132. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: SO fillér 1973. június 8., péntek AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXXI. évfolyam 132. szám A helsinki döntés Amikor 1972. november 22-én a helsinki Dipoli konferenciateremben ünnepélyesen megnyitották az európai biztonsági értekezlet előkészítésére hivatott nagyköveti konzultációt, az optimista megfigyelők latolgatták: vajon december végére sikerül-e mindenben megállapodni, vagy karácsonyi szünetet tartanak és aztán fejezik be munkájukat 32 európai és két észak-amerikai ország nagykövetei. S bár az előkészítő tanácskozás végül is hat és fél hónapig tartott, a végeredmény szempontjából jogos volt az akkori optimizmus, hiszen létrejött a megállapodás: július 3-án (megközelítően a szocialista országok által javasolt időponttal egyezően), összeül a földrészünk történetében páratlan vállalkozás, az európai biztonsági és együttműködési konferencia, amely hivatott lesz kidolgozni kontinensünk biztonsági rendszerének alapelveit. A helsinki nagyköveti tanácskozás munkájáról csak az elismerés hangján lehet megemlékezni. Gondoljuk el: szinte minden döntésre kerülő kérdésben tucatnyi vagy még több különböző — nemegyszer ellentmondó — álláspontot kellett közös nevezőre hozni, mert a konzultáción csakis az egyhangú döntések emelkedhettek határozattá. Ezt csupán úgy oldhatták meg, hogy a részvevők az ügy iránti kellő felelősséggel ültek a tárgyalóasztalhoz, józanul mérlegelték a véleményeket és ellenvéleményeket, ésszerű és kölcsönös engedményeket tettek. Bízvást hihetjük, hogy így lesz a még hátralevő problémák megoldása során is. A nagykövetek kormányukat képviselték Helsinkiben és Európa országainak hármas tagozódása — Varsói Szerződés, NATO, semlegesek — formailag nem játszott osztószerepet. Nyilvánvaló volt azonban, hogy például a szocialista országok aktivitása, kezdeményezőkészsége a konzultáció minden szakaszában ösztönzően hatott a Dipoliban folyó egész munkára. A szocialista országoktól származik sok fontos alapjavaslat a konferencia időpontjára, részvevőire, napirendjére, színhelyére. Segítette a megállapodásokat a többi ország rugalmas magatartása is olyan helyzetekben, amikor nehezebben haladtak a tárgyalások. Nehézségek természetesen voltak, bizonyos államok különböző feltételekhez kívánták kötni beleegyezésüket a megállapodásokhoz, kísérletek történtek, hogy Helsinkit függővé tegyék a bécsi tárgyalásoktól, mások a konferencia napirendjére kívántak tűzni oda nem való témákat, vagy az előkészítés helyett belemenni olyan vitákba, amelyek már az érdemi tárgyalásokra tartoznak, ismét mások pedig néha makacsul védelemzték egyéni elképzeléseiket a többi harminchárommal szemben. A dipoli üléseket ugyan szigorúan zárt ajtók mögött tartották, a tanácskozások azonban nem légüres térben folytak. A legutóbbi hetekben felgyorsult a munka és ez természetszerűen összefügg a kontinensünk politikai légkörében végbement további enyhüléssel, amelynek csak az olyan kiemelkedő eseményeit említjük, mint Brezsnyev bonni látogatása, amerikai útjának bejelentése és a két német állam alapszerződésének ratifikálása az NSZK-ban. Most majd a külügyminiszterek veszik át a szót. Meggyőződésünk, hogy az európai biztonság megteremtésének ügye jó sínen van és az 1973. év kontinensünk történe- • tének emlékezetes esztendeje lesz. C. Tóth Béla MEGÁLLAPODÁS AZ ELŐKÉSZÍTŐ KONZULTÁCIÓN Július 3-án kezdődik Helsinkiben az európai biztonsági értekezlet Július 3-án délelőtt ül össze Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Általános, de írásba nem foglalt megállapodás szerint a külügyminiszterek találkozója 5-8 napig tart majd. A döntés az előkészítő konzultáció csütörtök délelőtti ülésén született, aztkövetően, hogy a munkacsoportokban befejezték két napirendi pont bizottsági feladattervének szerkesztését. Az európai biztonsági értekezlet jóváhagyott napirendje a következő: 1. Az európai biztonsággal összefüggő kérdések. 2. Együttműködés a gazdaság, a tudomány, a technika és a környezetvédelem területén. 3. Együttműködés emberiességi és egyéb területeken. 4. További lépések a konferencia után. Mind a négy ponthoz részletes feladatterv csatlakozik, kijelölve azokat a témákat, amelyekkel majd a második konferencia második szakaszában összeülő szakértői bizottságok foglalkoznak. Mértékadó forrásból származó értesülés szerint a 2. pont feladattervének szerkesztésénél a közös érdeklődésre számot tartó európai tervek tárgyában végül magyar javaslat alapján jött létre a kompromisszum. A szóban forgó közös tervek az energiagazdálkodásra, a nyersanyagok kiaknázására, a közlekedés és szállítás fejlesztésére vonatkoznak. A 3. pontot illetően ,szintén találtak kompromisszumos fogalmazást a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására a kulturális és oktatási együttműködésben. A konzultáció délutáni plenáris ülésén folytatódott a még megoldatlan kérdések tisztázására irányuló munka. A nagykövetek megkezdték a munkacsoportokban kidolgozott dokumentumok felülvizsgálatát és elfogadását. Jóváhagyták a pénzügyi csoport ajánlását, amely egymillió dollárt irányoz elő a külügyminiszteri találkozó költségeire, majd döntöttek az ügyrend egyik vitatott pontjáról. Az 1. napirendi pont feladattervének utolsó részletéről és a konferencia részvevőinek köréről viszont nem született határozat, mert a különvéleményt képviselő delegációk még nem kaptak felhatalmazást kormányuktól álláspontjuk módosítására. A nagykövetek ma délelőtt újabb plenáris ülést tartanak. (MTI) en ülést tartott a Minisztertanács iránttés a fővárosi buihtázásokról, a lakosság ellátásáról A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter jelentését a Bolgár Népköztársaságban tett látogatásáról. A tárgyalásokat a teljes nézetazonosság jellemezte az összes megvitatott kérdésben. A külügyminiszterek megelégedéssel állapították meg, hogy a két nép testvéri barátsága és sokoldalú együttműködése állandóan fejlődik. A Minisztertanács meghallgatta a fővárosi tanács elnökének tájékoztató jelentését a főváros tavalyi fejlesztési terveinek végrehajtásáról és az idei beruházási feladatokról. A korábbi évekhez viszonyítva színvonalasabb volt a tervező- és az előkészítő munka, javult a gazdaságosság és nőtt a hatékonyság. A tanács terveinek megvalósításához nagymértékben hozzájárult, hogy a kormány jelentős összeget biztosított többletberuházásokhoz. Ennek nyomán javult a tömegközlekedés és a közműellátás. Javult a főváros lakosságának ellátása is. A tanács erőfeszítéseit ez évben is elsősorban a lakásépítkezésekre és az ezekhez kapcsolódó közmű- és intézményi ellátás biztosítására, a tömegközlekedés javítására összpontosítja. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A kormány megtárgyalta az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének jelentését a túlzott igényű, költséges városközpontok létesítésének megakadályozására tett intézkedésekről, amelyekre a kormány az elmúlt évben határozatot hozott. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Felhívja az előterjesztőket, hogy az engedélyezési eljárás során továbbra is megfelelő szigorúsággal járjanak el, továbbá vizsgálják meg a fővárosban a határozat végrehajtásának helyzetét és erről ez év végéig számoljanak be. A külkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján a kormány — megállapítva, hogy a külföldi hivatalos kiállítások mind politikai, mind gazdasági szempontból egyaránt hasznosak külkapcsolataink fejlesztésére — határozatot hozott, hogy a következő két évben mely országokban, milyen jellegű kiállításokon és vásárokon vegyenek részt a magyar külkereskedelmi szervek . A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) *1( MAI SZÁMUNKBAN: Közteherviselés a pártban (3. oldal.) Olaszország Kormány kerestetik (4. oldal.) „Miért nem építenek nekünk hegyet?” Város a síkságon (4—5. oldal.) Szemben és együtt A szovjet—amerikai kapcsolatok alakulásáról 4. Az erőeltolódás (6. oldal.) Utat vesztett múzeumok? (7. oldal.) Jövő heti rádió- és tv-műsor (10. oldal.) Bécsi konzultáció: Újabb plenáris tanácskozás várható Élénk diplomáciai tevékenységeit fejtenek ki a bécsi haderőcsökkentési konzultációt előkészítő küldöttségek — közölték a Hofburg sajtóközpontjában. Ezen a héten tovább folytatták a két- és többoldalú eszmecseréket. Várható, hogy néhány napon belül újabb plenáris ülést tartanak, de időpontjáról még nincs döntés. Megfigyelők szerint ehhez az szükséges, hogy a tárgyaló küldöttségek a napirend kialakítása körül felvetődő problémákra megoldást találjanak. (MTI) Tanaka szeptemberben utazik Moszkvába Japán külügyi források szerint Tanaka miniszterelnök szeptember vége felé utazik a Szovjetunióba, közvetlenül nyugat-európai látogatása előtt. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy Hatojama volt miniszterelnök 1956-ban lezajlott moszkvai látogatása óta ez lesz az első kormányfői színtű találkozó Japán és a Szovjetunió között. 4’ Le Dúc Tho és Kissinger vezetésével tárgyalt a két ország delegációja Három és fél órás megbeszélés — Ma újabb találkozó Le Dúc Tho és Henry Kissinger csütörtök délután folytatta konzultációit Párizs egyik elővárosában. Az újabb vietnami—amerikai megbeszélés-sorozat eredetileg csütörtök délelőttre kitűzött második ülését minden indoklás nélkül, a VDK küldöttségének szóvivője szerint amerikai kérelemre halasztották el délutánra. Kissinger újságírók érdeklődésére válaszolva azt mondotta, az ülés időpontja elhalasztásának „nincs különösebb oka,, csak több időre van szükségünk, hogy valamit elkészítsünk”. Azt persze nem közölte, hogy mi az a „valami”, de párizsi megfigyelők feltételezik, hogy a január 27-én aláírt vietnami békemegállapodás rendelkezéseinek szigorúbb végrehajtását célzó „kiegészítő okmányról” van szó. A csütörtöki ülés három és fél órán át tartott. A tanácskozáson részt vett a VDK és az Egyesült Államok teljes létszámú, 10—12 tagú küldöttsége is. A tanácskozás állásáról a tárgyalófelek nem nyilatkoztak a sajtónak. Ziegler, a Fehér Ház sajtófőnöke közölte, hogy Le Duc Tho és Kissinger ma délután folytatja a tárgyalást. (MTI) A tárgyalópartnerek a Gif-sur-Yvette-i villa előtt. (MTI Fotó : Külföldi képszolgálat.) Négyórás űrséta A Skylab két asztronautája kijavította a napelemszárnyat Csütörtökön közép-európai idő szerint 16 óra 23 perckor a Skylab amerikai űrlaboratórium utasai kinyitották a fedélzeti nyílást, és először Conrad, majd Kerwin kilépett a világűrbe, hogy az űrutazások történetében első ízben lezajló páros űrséta során kívülről próbálja meg kiszabadítani azt a napelemszárnyat, amely még a fellövéskor rongálódott meg és szorult be. A két űrhajósnak négyórás megfeszített munka után sikerült kiszabadítani a beszorult „szélmalomszárnyat”, s ennek napelemei már meg is kezdték a napenergia átalakítását elektromos energiává. A megrongálódott napelemszárny nem működik ugyan teljes kapacitással, de energiaszolgáltatása — a houstoni ellenőrző központ szerint — így is elegendő lesz a Skylab „krónikus energiaválságának” megszüntetéséhez és a program sikeres végrehajtásához. Conrad és Kerwin teljesítménye a maga nemében egyedülálló, nemcsak azért, mert először hajtottak végre páros űrsétát, hanem azért is, mert ez volt az első eset, hogy űrhajó műszaki hibáját asztronauták űrséta keretében javítsák ki. (MTI)