Népszabadság, 1973. június (31. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-08 / 132. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: SO fillér 1973. június 8., péntek AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXXI. évfolyam 132. szám A helsinki döntés Amikor 1972. november 22-én a helsinki Dipoli konferenciaterem­ben ünnepélyesen megnyitották az európai biztonsági értekezlet elő­készítésére hivatott nagyköveti konzultációt, az optimista megfi­gyelők latolgatták: vajon decem­ber végére sikerül-e mindenben megállapodni, vagy karácsonyi szünetet tartanak és aztán fejezik be munkájukat 32 európai és két észak-amerikai ország nagyköve­tei. S bár az előkészítő tanácskozás végül is hat és fél hónapig tartott, a végeredmény szempontjából jo­gos volt az akkori optimizmus, hi­szen létrejött a megállapodás: jú­lius 3-án (megközelítően a szocia­lista országok által javasolt idő­ponttal egyezően), összeül a föld­részünk történetében páratlan vál­lalkozás, az európai biztonsági és együttműködési konferencia, amely hivatott lesz kidolgozni kontinensünk biztonsági rendsze­rének alapelveit. A helsinki nagyköveti tanácsko­zás munkájáról csak az elismerés hangján lehet megemlékezni. Gondoljuk el: szinte minden dön­tésre kerülő kérdésben tucatnyi vagy még több különböző — nem­egyszer ellentmondó — álláspon­tot kellett közös nevezőre hozni, mert a konzultáción csakis az egy­hangú döntések emelkedhettek határozattá. Ezt csupán úgy old­hatták meg, hogy a részvevők az ügy iránti kellő felelősséggel ül­tek a tárgyalóasztalhoz, józanul mérlegelték a véleményeket és el­lenvéleményeket, ésszerű és köl­csönös engedményeket tettek. Bízvást hihetjük, hogy így lesz a még hátralevő problémák megol­dása során is. A nagykövetek kormányukat képviselték Helsinkiben és Euró­pa országainak hármas tagozódá­sa — Varsói Szerződés, NATO, semlegesek — formailag nem ját­szott osztószerepet. Nyilvánvaló­­ volt azonban, hogy például a szo­cialista országok aktivitása, kez­deményezőkészsége a konzultá­ció minden szakaszában ösztön­zően hatott a Dipoliban folyó egész munkára. A szocialista or­szágoktól származik sok fontos alapjavaslat a konferencia idő­pontjára, részvevőire, napirend­jére, színhelyére. Segítette a meg­állapodásokat a többi ország ru­galmas magatartása is olyan hely­zetekben, amikor nehezebben ha­ladtak a tárgyalások. Nehézségek természetesen vol­tak, bizonyos államok különböző feltételekhez kívánták kötni bele­egyezésüket a megállapodásokhoz, kísérletek történtek, hogy Helsin­kit függővé tegyék a bécsi tárgya­lásoktól, mások a konferencia na­pirendjére kívántak tűzni oda nem való témákat, vagy az előkészítés helyett belemenni olyan vitákba, amelyek már az érdemi tárgyalá­sokra tartoznak, ismét mások pe­dig néha makacsul védelemzték egyéni elképzeléseiket a többi harminchárommal szemben. A dipoli üléseket ugyan szigo­rúan zárt ajtók mögött tartották, a tanácskozások azonban nem légüres térben folytak. A legutób­bi hetekben felgyorsult a munka és ez természetszerűen összefügg a kontinensünk politikai légköré­ben végbement további enyhülés­sel, amelynek csak az olyan ki­emelkedő eseményeit említjük, mint Brezsnyev bonni­ látogatása, amerikai útjának bejelentése és a két német állam alapszerződésé­nek ratifikálása az NSZK-ban. Most majd a külügyminiszterek veszik át a szót. Meggyőződésünk, hogy az európai biztonság megte­remtésének ügye jó sínen van és az 1973. év kontinensünk történe- • tének emlékezetes esztendeje lesz. C. Tóth Béla MEGÁLLAPODÁS AZ ELŐKÉSZÍTŐ KONZULTÁCIÓN Július 3-án kezdődik Helsinkiben az európai biztonsági értekezlet Július 3-án délelőtt ül össze Hel­sinkiben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Álta­lános, de írásba nem foglalt meg­állapodás szerint a külügyminisz­terek találkozója 5-8 napig tart majd. A döntés az előkészítő konzultá­ció csütörtök délelőtti ülésén szü­letett, azt­­követően, hogy a mun­kacsoportokban befejezték két na­pirendi pont bizottsági feladatter­vének szerkesztését. Az európai biztonsági értekezlet jóváhagyott napirendje a következő: 1. Az európai biztonsággal összefüggő kérdések. 2. Együttműködés a gazdaság, a tudomány, a technika és a kör­nyezetvédelem területén. 3. Együttműködés emberiessé­gi és egyéb területeken. 4. További lépések a konfe­rencia után. Mind a négy ponthoz részletes feladatterv csatlakozik, kijelölve azokat a témákat, amelyekkel majd a második konferencia má­sodik szakaszában összeülő szak­értői bizottságok foglalkoznak. Mértékadó forrásból származó értesülés szerint a 2. pont feladat­­tervének szerkesztésénél a közös érdeklődésre számot tartó európai tervek tárgyában végül magyar javaslat alapján jött létre a komp­romisszum. A szóban forgó közös tervek az energiagazdálkodásra, a nyersanyagok kiaknázására, a közlekedés és szállítás fejlesztésé­re vonatkoznak. A 3. pontot illetően ,szintén ta­láltak kompromisszumos fogal­mazást a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására a kulturális és oktatási együttmű­ködésben. A konzultáció délutáni plenáris ülésén folytatódott a még megol­datlan kérdések tisztázására irá­nyuló munka. A nagykövetek megkezdték a munkacsoportokban kidolgozott dokumentumok felül­vizsgálatát és elfogadását. Jóvá­hagyták a pénzügyi csoport aján­lását, amely egymillió dollárt irá­nyoz elő a külügyminiszteri talál­kozó költségeire, majd döntöttek az ügyrend egyik vitatott pontjá­ról. Az 1. napirendi pont feladatter­vének utolsó részletéről és a kon­ferencia részvevőinek köréről vi­szont nem született határozat, mert a különvéleményt képviselő delegációk még nem kaptak fel­hatalmazást kormányuktól állás­pontjuk módosítására. A nagykövetek ma délelőtt újabb plenáris ülést tartanak. (MTI) en ülést tartott a Minisztertanács iránttés a fővárosi buihtázásokról, a lakosság­ ellátásáról A Kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány jóváhagyólag tudo­másul vette a külügyminiszter je­lentését a Bolgár Népköztársaság­ban tett látogatásáról. A tárgyalá­sokat a teljes nézetazonosság jel­lemezte az összes megvitatott kér­désben. A külügyminiszterek meg­elégedéssel állapították meg, hogy a két nép testvéri barátsága és sokoldalú együttműködése állan­dóan fejlődik. A Minisztertanács meghallgat­ta a fővárosi tanács elnökének tá­jékoztató jelentését a főváros ta­valyi fejlesztési terveinek végre­hajtásáról és az idei beruházási feladatokról. A korábbi évekhez viszonyítva színvonalasabb volt a tervező- és az előkészítő munka, javult a gazdaságosság és nőtt a hatékonyság. A tanács terveinek megvalósításához nagymértékben hozzájárult, hogy a kormány je­lentős összeget biztosított többlet­beruházásokhoz. Ennek nyomán javult a tömegközlekedés és a köz­műellátás. Javult a főváros lakos­ságának ellátása is. A tanács erő­feszítéseit ez évben is elsősorban a lakásépítkezésekre és az ezek­hez kapcsolódó közmű- és intéz­ményi ellátás biztosítására, a tö­megközlekedés javítására össz­pontosítja. A Minisztertanács a je­lentést tudomásul vette. A kormány megtárgyalta az épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter és a Minisztertanács Taná­csi Hivatala elnökének jelentését a túlzott igényű, költséges város­­központok létesítésének megaka­dályozására tett intézkedésekről, amelyekre a kormány az elmúlt évben határozatot hozott. A Mi­nisztertanács a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette. Felhívja az előterjesztőket, hogy az enge­délyezési eljárás során továbbra is megfelelő szigorúsággal járja­nak el, továbbá vizsgálják meg a fővárosban a határozat végrehaj­tásának helyzetét és erről ez év végéig számoljanak be. A külkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján a kormány — megállapítva, hogy a külföldi hivatalos kiállítások mind politi­kai, mind gazdasági szempontból egyaránt hasznosak külkapcsola­­taink fejlesztésére — határozatot hozott, hogy a következő két év­ben mely országokban, milyen jel­legű kiállításokon és vásárokon vegyenek részt a magyar külke­reskedelmi szervek­ . A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) *1( MAI SZÁMUNKBAN: Közteherviselés a pártban (3. oldal.) Olaszország Kormány kerestetik (4. oldal.) „Miért nem építenek nekünk hegyet?” Város a síkságon (4—5. oldal.) Szemben és együtt A szovjet—amerikai kapcsolatok alakulásáról 4. Az erőeltolódás (6. oldal.) Utat vesztett múzeumok? (7. oldal.) Jövő heti rádió- és tv-műsor (10. oldal.) Bécsi konzultáció: Újabb plenáris tanácskozás várható Élénk diplomáciai tevékenysé­geit fejtenek ki a bécsi haderő­csökkentési konzultációt előkészí­tő küldöttségek — közölték a Hof­­burg sajtóközpontjában. Ezen a héten tovább folytatták a két- és többoldalú eszmecseréket. Várha­tó, hogy néhány napon belül újabb plenáris ülést tartanak, de idő­pontjáról még nincs döntés. Meg­figyelők szerint ehhez az szüksé­ges, hogy a tárgyaló küldöttségek a napirend kialakítása körül fel­vetődő problémákra megoldást találjanak. (MTI) Tanaka szeptemberben utazik Moszkvába Japán külügyi források szerint Tanaka miniszterelnök szeptem­ber vége felé utazik a Szovjetunió­ba, közvetlenül nyugat-európai lá­togatása előtt. Megfigyelők emlé­keztetnek rá, hogy Hatojama volt miniszterelnök 1956-ban lezajlott moszkvai látogatása óta ez lesz az első kormányfői színtű találkozó Japán és a Szovjetunió között. 4’ Le Dúc Tho és Kissinger vezetésével tárgyalt a két ország delegációja Három és fél órás megbeszélés — Ma újabb találkozó Le Dúc Tho és Henry Kissinger csütörtök délután folytatta kon­zultációit Párizs egyik elővárosá­ban. Az újabb vietnami—amerikai megbeszélés-sorozat eredetileg csütörtök délelőttre kitűzött má­sodik ülését minden indoklás nél­kül, a VDK küldöttségének szó­vivője szerint amerikai kérelemre halasztották el délutánra. Kissinger új­ságírók érdek­lődésére vála­szolva azt mon­dotta, az ülés időpontja elha­lasztásának „nincs különö­sebb oka,, csak több időre van szükségünk, hogy valamit el­készítsünk”. Azt persze nem közölte,­­ hogy mi az a „vala­mi”, de párizsi megfigyelők feltételezik, hogy a január 27-én aláírt vietnami béke­megállapodás rendelkezései­nek szigorúbb végrehajtását célzó „kiegészítő okmányról” van szó. A csütörtöki ülés három és fél órán át tartott. A tanácskozáson részt vett a VDK és az Egyesült Államok teljes létszámú, 10—12 tagú küldöttsége is. A tanácskozás állásáról a tár­gyalófelek nem nyilatkoztak a sajtónak. Ziegler, a Fehér Ház sajtófőnö­ke közölte, hogy Le Duc Tho és Kissinger ma délután folytatja a tárgyalást. (MTI) A tárgyalópartnerek a Gif-sur-Yvette-i villa előtt. (MTI Fotó : Külföldi képszolgálat.) Négyórás űrséta A Skylab két asztronautája kijavította a napelemszárnyat Csütörtökön közép-európai idő szerint 16 óra 23 perckor a Skylab amerikai űrlaboratórium utasai kinyitották a fedélzeti nyílást, és először Conrad, majd Kerwin ki­lépett a világűr­be, hogy az űruta­zások történetében első ízben le­zajló páros űrséta során kívülről próbálja meg kiszabadítani azt a napelemszárnyat, amely még a fellövéskor rongálódott meg és szorult be. A két űrhajósnak négyórás meg­feszített munka után sikerült ki­szabadítani a beszorult „szélma­lomszárnyat”, s ennek napelemei már meg is kezdték a napenergia átalakítását elektromos energiá­vá. A megrongálódott napelem­szárny nem működik ugyan teljes kapacitással, de energiaszolgálta­tása — a houstoni ellenőrző köz­pont szerint — így is elegendő lesz a Skylab „krónikus energiaválsá­gának” megszüntetéséhez és a program sikeres végrehajtásához. Conrad és Kerwin teljesítménye a maga nemében egyedülálló, nemcsak azért, mert először haj­tottak végre páros űrsétát, hanem azért is, mert ez volt az első eset, hogy űrhajó műszaki hibáját asztronauták űrséta keretében ja­vítsák ki. (MTI)

Next