Népszabadság, 1973. július (31. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-15 / 164. szám

NÉPEK MESÉIBŐL: A zsugori gazda és a furfangos béres Belorusz népmesé­ ­­lt egyszer egy igen zsugori és ra-E vasz gazda, aki jól értett ahhoz, hogy jóformán ingyen dolgoz­tassa béreseit, napszámosait. Dolgozott a béres kora reggeltől késő estig, enni azonban napjában csak egyszer kapott. Reggel leültette a bérest reggelizni, amit bőségesnek egyáltalán nem lehetett nevezni. Reggeli után meg így szólt a gazda: — Egyúttal meg is ebédelhetnél. Ké­sőbb legalább nem lesz rá gondod. — Jól van — egyezett bele a béres. — Adja hát az ebédet is. No, az sem volt sok, időt sem kellett vesztegetni rá s bizony, evett volna még a béres. Látta ezt a gazda s megszólalt nyomban: — Ha úgy gondolod, a vacsorádat is odaadhatom. Este, ha megjössz a mun­kából, nem kell időznöd vele, mindjárt le is fekhetsz! — Nem bánom,­legyen meg a vacso­ra is — felelte a béres, mert mi tagadás, a sovány reggeli és ebéd után éhes ma­radt. Megkapta a vacsoráját is, utána dolgozott sötétedésig, s a munkából ha­zatérve éhesen mehetett aludni. A zsugori gazdánál egymást váltották a béresek. Egy hétnél tovább senki sem tudta elviselni ezt a bánásmódot. Ha­nem egyszer olyan béresre akadt, aki alaposan túljárt az eszén. Amikor az első napon munkába állt a béres, min­den úgy történt, mint az előbbiekkel. A sovány reggeli után kínálta a gazda az ebédet, az ebéd után meg a vacsorát. Hanem amikor már a vacsorát is elfo­gyasztotta a béres, így szólt a zsugori gazdához: — No, gazduram, mutassa meg, hol lesz a szállásom, mert én most aludni akarok! — Te aludni akarsz? — lepődött meg a zsugori gazda. — Hiszen csak most kezdődik a nap. S mi lesz a munkával? Ki megy akkor a mezőre? — Megbolondult, gazduram? — kér­dezte vissza a béres. — Miféle munká­ról beszél nekem? A vacsorával az én napom mára befejeződött. Hol látott már olyasmit, hogy rendes ember va­csora után menjen a mezőre és dolgozni kezdjen? Ha az ember megvacsorázott, feküdjön le és pihenje ki magát más­nap reggelig! A zsugori gazda csak tátogott, kékült­­zöldült, majdnem a guta ütötte meg, de a furfangos béres ügyet sem vetett reá, ment a szállására, megvetette az ágyát és lefeküdt aludni. S mivel látta már a zsugori gazda, hogy ezúttal emberére akadt, ügyelt arra, hogy a béres tisz­tességes reggelit, ebédet, vacsorát kap­jon. Már ahhoz sem volt bátorsága, hogy fukarkodjon a bérrel. Azt mesélik, hogy ez a talpraesett béres igen sokáig megmaradt a zsugoriságáról híres gaz­dánál, mert az ellátás meg a bér miatt nem volt oka a panaszra. Fordította: FONYÓ JÁNOS MEGFEJTÉS - NYERTESEK Keresztrejtvény: Ausden. Champion. Ale­xander. Dixh­end. — Aranycsillag. Névjegyrejtvény: Békés Ákos hentes; Aradi Ágnes, Nagykőrös; Dósa Zsuzsa, Hatvan; Fábián Csilla, Nyírbátor; Falaky Csaba, Esztergom; Fiskus Erzsébet, Vál; Gyurácz Gyöngyi, Tapolca; Hrnngyel Mária, Göd; István Katalin, Miskolc; Jung Judit, Hódmezővásárhely; Káli Mónika, Tatabánya; Kálmán Ildikó, Ajka; Kovács Zsolt, Heves; Mészáros Szilvia, Répcelak; Nagy Mária, Sü­meg; F. Nagy Sándor, Füzesgyarmat; Pesto­­vics János, Tiszapalkonya; Petrucz Katalin, Nyírbogát; Rosza Pál, Gyoma; Savella Zol­tán, Cibakháza; Spisák Zsuzsa, Jobbágyi; Sudár Anna, Bátaszék; Tamási Ibolya, Vaja; Tarr Tamás, Teskánd; Tátrai Attila, Velen­ce ; ifj. Tomka János, Püspökladány; Tompa Márta, Balatonkenese; Torma Judit, Székes­­fehérvár; Zsolnai Katalin, Kisv­árda; Szántó Katalin, Vikulics Anikó, Budapest. KISS DÉNES: Gyerekhangra 1. Antanténusz, szór­eke ténusz,­­ szóreke, tike-teke ela-bela bambusz! Táncoljunk hát szó-karikákat, szó forog, ripeg-ropog tere-fere ' tánca. 2. En ten dém, szó raka tém, szó raka tike-taka, ela-bela bomusz! Táncoljunk láb-kopogóst, láb dobog, kipeg-kopog usi-buli tánc. Én te ő szó-keverő, szót rakok ide-oda, sete-suta szót! Táncoló betűk Hogy hol volt, azt nem tudom már, de volt egyszer egy iskola, ahová minden gyerek örömmel járt, csak egy kisfiú nem: a Gál Feri. Bizony ő még mindig jobban szeretett játszani, mint az óvodá­ban és pajkoskodni, csintalankodni, hogy ne unatkozzék annyira. Mire eljött a tél és a hó nagy pelyhek­­ben hulldogált, minden első osztályos gyerek megtanult olvasni, csak Gál Feri nem. — Olvasás nélkül is megleszek én — gondolta Feri —, hógolyózni is tudok, meg hóembert csinálni. Mit vesződtem akkor az olvasással. A tanító néni viszont mást gondolt. — Olyan értelmes kisfiú ez a Feri, vajon miért nem tud olvasni. — töpren­gett. El is határozta nyomban, hogy hol­naptól kezdve, többet foglalkozik a kis lustával. Olvasásorán Ferit szólította fel elsőnek. — Keresd meg az 1 betűt és olvass. Feri belelapozott a könyvbe: vajon hol van az „1” betű? Lapozott előre, la­pozott hátra, nem találta sehol. A többi gyerek már régen meglelte, néhányan már jelentkeztek is, hogy majd olvasnak ők Feri helyett. De a tanító néni leintette őket. — Maradjatok csendben, ne zavarjá­tok Ferit. Tessék, Feri, kezdd el. Ám Feri még mindig csak lapozgatott. A tanító néni odament a padja mellé. Türelmesen várt. Feyi riadtan kapta fel a fejét. — Tanító néni kérem, nincs — mond­ta nagyokat nyeldesve. — Mi nincs? — kérdezte a tanító néni. — Az 1 betű. Nincs a könyvben. — Csak nem szökött meg? — mosoly­gott a tanító néni. — No, keressük csak együtt, talán megtaláljuk. Kettőt lapozott a tanító néni és meg is találta. — Látod, itt van ez a kis haszontalan, de úgy látszik, elbújt előled, mert tudja, hogy nem szereted. — Szeretem én — mondta csodálkoz­va Ferkó. — Nem bántottam sohasem. — Nem is kell, de tudod, a betűk sze­retik, ha olvasgatják őket. Máskülönben megharagszanak és elbújnak. Mint most az 1 betű. No, de most már megvan, tes­sék, olvass. Bizony, nehezen ment az olvasás. Azt még csak kinyögte Feri, hogy lő, él, meg hogy ló, de tovább nem tudta folytatni. A tanító néni megint ránézett. — Most mi baj van, Feri? — Tanító néni kérem — csillant fel Feri szeme —, a betűk nem akarnak megállni, táncolnak. Az osztály nevetett, a tanító néni csendre intette a gyerekeket, aztán Feri­hez fordult. — Ne hagyd őket ugrabugrálni. Ez nem óvoda. Már iskolába járnak, nekik is el kell végezni a feladatukat, mint ne­ked. Na, majd én segítek neked, hogy el­menjen a kedvük a táncolástól. Együtt olvasta a szöveget Ferivel. Másnap is, meg harmadnap is. Aztán Feri egyedül próbálgatta otthon. Eltelt egy hét, talán kettő is, amikor a tanító néni megkérdezte Feritől: — Na, Feri, táncolnak még a betűk? — Tanító néni kérem, az én köny­vemben már nem. Ha rájuk nézek, rög­tön abbahagyják a táncolást. Tessék meghallgatni. És valóban Feri úgy olvasott, mint a többi gyerek. Talán egy kicsit még bát­rabban is. A tanító néni ezért egy nagy ötöst adott neki. — Hát ezt miért kaptad, kisfiam? — kérdezte az anyukája, amikor Feri bol­dogan mutatta az ötöst. — Azért, mert nem engedtem táncolni a betűket a könyvemben.— mondta Feri büszkén. — Ne is engedd, és akkor tőlem meg kapsz egy meséskönyvet. Nem is engedte Feri. Ő lett a legjobb olvasó. Tanú rá az első Q osztály, és az a szép könyv, amit anyukájától kapott vakációra, hogy néha olvasgasson is, ne­hogy szeptemberben megint táncolja­nak a betűk a könyvében. BÁBA MIHÁLY Az üstökösök Ez a téma most két üstökös miatt is aktuális. Az évezredek óta ismert Halley (ejtsd Helli) üstökös 76 évenként meg­kerülve a Napot, 1910-ben okozott ria­dalmat, és legközelebb 1906-ban jár is­mét földközelben. A másik, az 1973 f jelzésű, új üstökös, amely ez év decemberében és a jövő év januárjában igen fényes lesz. Napközel­sége harmad Merkur-távolság, azaz 21 millió km teszt ekkor lesz a legfénye­sebb, de sajnos, a Nap közelsége miatt nemigen láthatjuk, csak amikor január­ban már eltávolodik a Nap irányától. A feltevés szerint a naprendszer külső zónájában milliárdnyi üstökös kering. Ezek közül csak azokat figyelhetjük meg, amelyek bekerülnek a bolygórend­­szer belsőbb terébe. Parányi égitestek ezek, a legnagyobbak mérete sem ha­ladja meg a 30 kilométert, legtöbbjük azonban csak néhány kilométernyi át­mérőjű. Az üstökösök régebben egészen várat­lanul jelentek meg, ezért sok babonás előítélet fűződött hozzájuk. Newton óta tudjuk, hogy az üstökösök a tömeggel rendelkező égitestek, pályájuk előre ki­számítható. Sok üstököst ismerünk, amelyeknek pályája jól ismert, vissza­térésüket a csillagászati évkönyvek elő­re jelzik — ezek a visszatérő, vagy pe­riodikus üstökösök. Vannak azonban olyanok, amelyek több százezer év alatt kerülik meg a Napot, korábbi megjele­nésükről nincsenek feljegyzések, és ezért ma is váratlanul tűnnek fel. Ma már ezek pályáját is ki tudjuk számí­tani. Az üstökös közvetlen megfigyelése még nem történt meg, de van olyan terv, hogy űrhajóval megközelítve, alaposan megvizsgálják. A megfigyelhető jelensé­gek alapján mégis van elképzelésünk. Az üstökös szilárd részét magnak nevez­zük. Ez különböző méretű fém- és kőzet­darabokból álló test, amit különböző anyagok jege cementez össze. Amíg az üstökös távol jár a Naptól, csupán e magból áll. A Jupiter pály­­án belülre érve, a Nap melegére az összetartó, illé­kony jég , párologni kezd és a szilárd magot ködszerű burok veszi körül, ami­be esetleg finom por is vegyül. Ezt a ködszerű burkot nevezzük kómának, vagy üstöknek. A maggal együtt ez al­kotja az üstökös fejét. Még közelebb jut­va a Naphoz, a párolgás mind hevesebb lesz, a napsütötte oldalon erős gáz- és porkiáramlás kezdődik­­ a Nap irányá­ba. E részecskék parányi méretűek, rend­szerint tízezred mm-nél is kisebbek és az ilyen parányi testekre már erősen érvé­nyesül a napsugárzás taszító hatása, a sugárnyomás és a Napból kiáramló töl­tött részecskéknek árama, a napszél. A Nap irányában kilépő részecskéket ez a taszító erő ellenkező irányba fordítja, így keletkezik a Nappal rendszerint el­lentétes irányban a csóva, amelynek hossza gyakran több száz millió kilomé­ter is lehet.­­ A csóva tehát üstökösanyag, amely végleg eltávozik az üstökösből. Sűrű­sége rendkívül kicsiny, annyira, hogy a fényes csillagok számára átlátszó. Ta­láló, de kissé mégis túlzás az a mondás, hogy az üstökös végeredményben egy „látható semmi”. Az üstökösök élettartamát csökkenti az a jelenség, hogy a magjának apró ré­szecskéit összetartó, különféle jég elpá­rolog, az üstökös testén beomlások tör­ténnek és a szabaddá váló darabkák szétszóródnak a térben. További útja során az üstököst a belőle kivált részek nagy kiterjedésű felhője kíséri. Ezekkel az esetben is találkozhat a Föld, ha ma­ga az üstökös sok millió kilométernyire halad el mellettünk. Az ilyen tájélkoz­­ásokat, mint hullócsillagesőt, meteor­rajt igen jól ismeri a csillagászat. Mivel az üstökös és a földpálya találkozási pontja a térben meghatározott hely, a Föld a naptári év meghatározott nap­jain találkozik ilyen szétbomló üstökö­sök maradványaival. A legkisebb periódusú üstökös, az Éneke, mely 3,3 évenként kerül földkö­zelbe. Az évenként visszatérő és újon­nan felfedezett üstökösök száma tíz körül van. Ír midig nem ismert, új fényes üstökös bármikor feltűnhet. Az új üstö­­kösök jelentős részét az egész égboltot áttekintő amatőr csillagászok fedezik fel, és ennek lehetősége minden kis csilla­gász előtt is nyitva áll. DR. KULIN GYÖRGY Az 1965-ös Ikeya-Seki-Üstökös. Az 1970-ben fényképezett Bennett­­üstökös. ­ KERESZTREJTVÉNY A vízszintes 3., 23. és a füg­gőleges 31., valamint a külön­álló sor egy-egy hazánkban is termesztett almafajta neve. Vízszintes: 1. A kadmium vegyjele. 11. Szén, koksz el­égetése után visszamaradó anyag. 13. Alkatrészekből ösz­­szerakja, összeállítja, például a kerékpárját. 14. Származik va­lahonnan, valakitől, valamiből. 16. D. M. 17. Szarvasfajta. 18. Zeneszerző, hegedűművész (1764—1820). 21. E. E. E... 28. A. I. 29. Az egyik földrész. 31. A gondolkodás szerve. 33. Jut­tat, régiesen. 35. Angol főne­mesi cím. 36. a feudalizmus korában előjogokat élvező sze­mélyek. 39. Tömeges, fejvesz­tett rémület. 40. Ez a nap. Függőleges: 1. Patak, mely­ben II. Lajos halálát lelte. 2. Takarmánygabona-őrlemény. 3. Tó a Szovjetunióban. 4. Indí­ték. 5. D. S. 6. Borsod megyei nehézipari központ. 7. 1853 mé­ter magas csúcs a keleti Kár­pátokban. 8. Betűt vet. 9. Bí­rósági ügy. 10. Nem kell több belőle. 12. Ol­csó húsnak híg a . . . 15. Vers. 19. A földtör­téneti középkor első szakasza. 20. Az egyik szülő. 22. Két párhuzamos vízszintes rúdból álló tornaszer. 24. Imre becézve. 25. Város Svájcban. 26. Az útnak az árok felé levő ré­sze. 27. Helyeslést, beleegyezést kifejező szó. 30. A Fekete-tengerbe nyúló félsziget. 32. Hegymászó közepe. 34. Német névelő. 37. Be­tű kimondva. 38. Kicsinyítő képző. 39. A pe­rui autók nemzetközi jelzése. Beküldendő a vízszintes 3., 23. és a függő­leges 31., valamint a különálló sor. (A kü­lönálló sorba a keresztrejtvény azonos szá­mú kockáinak betűit kell beírni.) T. D. MONDD KI! BB E­­ s, s, s, s, ii re Feladat: e rejtvények megfejtése, ha­sonlók kitalálása, esetleg a fordítottjaik­nak megkeresése, pl.: EE ÉÉ = ekék, ""ÉÉ EE = ékek stb. EE ÉÉ OO os oo ÉÉ EE KE A C­­­oo L S M ÉÉ S L M L M NÉPSZABADSÁG ♦ VASÁRNAPI MELLÉKLET

Next