Népszabadság, 1973. december (31. évfolyam, 281-304. szám)

1973-12-01 / 281. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! [C­ Ára: 80 fillér NtPsmmAG 1973. december 1., szombat AZ MSZMP KÖZPONTI L­APJA XXXI. évfolyam 281. szám A béke és barátság nevében Leonyid Brezsnyev indiai láto­gatásit joggal jellemzik így Del­hiben: a béke és a barátság kül­detése. A tárgyalások eredményeit rögzítő dokumentumok részletes elemzéséhez még idő kell, de az máris világosan látható: a szov­jet—indiai csúcspárbeszéd nem­csak a kétoldalú kapcsolatokban hozott minőségileg újat, hanem további lehetőségeket nyitott az ázsiai és a nemzetközi biztonság jövője ügyében is. Ne feledjük: Delhiben ezen a héten két olyan nagy ország veze­tői találkoztak, amelyekben együt­tesen az emberiség negyede él. S ha ehhez hozzátesszük, hogy az egyik ország a Szovjetunió, a szo­cializmus nagyhatalma, a másik állam, India pedig az antiimpe­­rialista töltetű el nem kötelezett­ség egyik úttörője, nyilvánvaló, hogy Leonyid Brezsnyev és Indira Gandhi tárgyalása önmagában is nemzetközi horderejű esemény. A szovjet—indiai viszony fejlő­dése a koegzisztencia rendkívül figyelemre méltó modelljét adja. Előbb a békés egymás mellett élés, majd­­az ennek bázisán ki­alakuló barátsági és együttműkö­dési szerződés,, most pedig az adott keretek mind újabb és je­lentősebb tartalommal való kitöl­tése. Példaként elég itt arra utal­ni, hogy a Szovjetunió és India most új utat nyit a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésében, amikor tizen­ötéves gazdasági kooperációs meg­állapodását kiegészíti a tervező szervek együttműködési egyezmé­nyével, a munkamegosztás hosszú távú programjával. Valójában azonban a delhi lá­togatás nem csupán a szovjet— indiai barátság és együttműködés nagy hete volt. Ez a látogatás nemcsak idő­rendben követte a bonni, a wa­shingtoni és a párizsi utat, hanem a szovjet békeprogram belső logi­kája szerint is. Ez a békeprogram ugyanis globális: célja éppen az, hogy egyre újabb területeket von­jon be az enyhülés békés együtt­működésre serkentő vérkörébe. Brezsnyev elvtárs az indiai par­lamentben felhívta a figyelmet: megérett a helyzet, hogy Ázsia is párbeszédet kezdjen a térség biz­tonságáról, békés együttműködé­séről. Valóban az idők jele, hogy a szovjet—indiai közös nyilatkozat­ban tükröződik: az ázsiai stabili­tás és együttműködés igénye ele­ven, a térség minden államának ez irányú erőfeszítésére szükség van, sőt a nyilatkozat az állam­közi kapcsolatok több olyan alap­vető elvét is felsorolja, amelyek kulcsfontosságúak mind az ázsiai, mind az általános koegzisztencia szempontjából. Aki megismerkedik a szovjet— indiai nyilatkozat szövegével, megérti, mennyire légből kapott és ostoba a pekingi rádió kiroha­nása, amikor drámai hangon te­szi fel a kérdést: ugyan ki ellen és mivégre akarja a Szovjetunió „beugratni” Indiát a kollektív ázsiai biztonságba. Delhiben nem folyt holmi Kína-ellenes játszma (arról nem is szólva, hogy a kol­lektív biztonság és a békés együtt­működés Kínának magának is ja­vára szolgálna). Brezsnyev elvtárs indiai külde­tése napjaink kiemelkedően fon­tos világeseménye. A két ország kapcsolatainak szorosabbra fűzé­se a szovjet békeprogram meg­valósításának újabb fontos lépése. Delhi, 1973. november 30. Serény Péter ••Ülést tartott a Minisztertanács A­ jövő évi nyugysztasági terv és költség­vetés, a hitelpolitikai iranszelvek, az áruellátás, a népesedés­politikai feladatok, szociálpolitikai intézkedések a­ kormányülés napirendjén A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács pénteken ülést tartott. A kormány elfogadta az Orszá­gos Tervhivatal elnökének előter­jesztését az 1974. évi népgazdasági tervről és meghatározta a végre­hajtás feladatait. A pénzügyminiszter és az igaz­ságügyminiszter előterjesztése alapján a Minisztertanács megtár­gyalta az 1971. évi állami költ­ségvetés részletes előirányzatait és úgy határozott, hogy a tör­vényjavaslatot az országgyűlés elé terjeszti. A Magyar Nemzeti Bank elnö­ke előterjesztést tett a népgazda­sági tervbe foglalt célok meg­valósítását szolgáló hitelpolitik­a irányelveire és az 1974. évi hitel­kontingensekre. Az ideinél na­gyobb összegű beruházási hitelke­reteket elsősorban a kiemelt fej­lesztési programokra, a szocialista gépimport fokozására, a konver­tálható export-árualapokat növelő kapacitások létrehozására, a fo­lyamatban levő beruházások gyors befejezésére, valamint a la­kásépítkezésekre és a tanácsok kommunális céljaira összpontosít­ják. A kormány az előterjesztést elfogadta. Az Országos Anyag- és Árhiva­­tal elnökének előterjesztése alap­ján a kormány megtárgyalta az 1974. évi árszabályozás feladatait, és úgy határozott, hogy a fogyasz­­tóiár-színvonal emelkedése a jö­vő évben nem haladhatja meg a 2 százalékot. A belkereskedelmi miniszter tá­jékoztatta a kormányt a lakosság idei áruellátásáról és a kereske­delem jövő évi felkészüléséről. 1973-ban a­ kereskedelem — a burgonya és a zöldség kivételével — a múlt évinél kedvezőbb áru­kínálatot biztosított. Várható, hogy 1974-ben a fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom az ed­diginél nagyobb ütemben növek­szik. A kormány a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsának főtitkára, a munkaügyi miniszter és az igazságügyminisz­ter javaslatot terjesztett elő a né­pesedéspolitikai feladatokról szóló kormányhatározat társadalombiz­tosítást érintő intézkedéseinek végrehajtására. A Miniszterta­nács a korábban hozott két ren­deletét módosítva előirányozta az állami szociális juttatások 1974-től mintegy évi 1 milliárd 660 millió forinttal történő növelését, és úgy határozott, hogy azt az 1974. évi költségvetési törvényja­vaslatban az országgyűlés elé ter­jeszti. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi minisz­ter, a SZOT főtitkára és az egész­ségügyi miniszter előterjesztését a nyugellátások és egyéb ellátások évenkénti rendszeres emeléséről szóló rendelkezések és eljárások kisebb módosításáról. Az intézke­déseket az 1974-es népgazdasági terv keretében a Minisztertanács a jövő évi állami költségvetés tör­vényjavaslatában terjeszti az or­szággyűlés elé. Az építésügyi és városfejleszté­si miniszter, valamint az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnöke javas­latot terjesztett a Minisztertanács elé a ráckevei Duna-üdülőkörzet regionális rendezési és vízgazdál­kodás-fejlesztési tervéről. A terv célja, hogy biztosítsa az üdülő­körzetben a tervszerű területfel­használást, a vízgazdálkodási és közlekedési viszonyok rendezését, a terület üdülési és idegenforgal­mi, valamint vízi sportolási cé­lokra történő hasznosítását és az ehhez szükséges létesítményekkel való ellátását. A kormány az elő­terjesztést elfogadta. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) MAI SZÁMUNKBAN: Odaadó munkát, példamutató tetteket (3. oldal.) Japán olajzene (4. oldal.) Családjog Erkölcsi parancs (5. oldal.) Kereskedelem Decemberi gondokr (5. oldal.) Folyóirat-olvasó (6. oldal.) Jávor Ottó: Őszi utazás Ménesmajorba (6. oldal.) Dimitrov szellemében (7. oldal.) Indul a Kálvin téri építkezés (9. oldal.) Ezt mondja a jogszabály (10. oldal.) ÖTNAPOS HIVATALOS INDIAI LÁTOGATÁSÁNAK BEFEJEZTÉVEL Leonyid Brezsnyev hazaérkezett Moszkvába A tárgyalásokról közös közleményt adtak ki Új-Delhiben Leonyid Brezsnyev, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára pén­teken, befejezvén Indiában tett ötnapos látogatását, hazaérkezett Moszkvába. Az Indira Gandhival folytatott tárgyalásokról Új-Del­­hiben közös közleményt adtak ki. (Ezt lapunk 2. oldalán ismertet­jük.) A szovjet küldöttség elutazása előtt a repülőtéren Leonyid Brezs­nyev és Indira Gandhi is beszé­det mondott. Indira Gandhi beszédében hang­súlyozta, hogy a szovjet vezetők­kel folytatott megbeszélések igen hasznosak voltak. " Azt a célt követtük, hogy tovább erősítsük a béke és a stabilitás ügyét, szilár­dítsuk az együttműködés terüle­tét. Leonyid Brezsnyev látogatása új távlatokat nyitott országaink kapcsolatainak fejlődése előtt — mondotta. Az SZKP KB főtitkára vála­szában hangsúlyozta, hogy a tár­gyalások lehetővé tették az új fontos célkitűzések megállapítá­sát a Szovjetunió és India barát­ságának és együttműködésének elmélyítéséhez. Leonyid Brezs­nyev elmondotta: — Felejthetet­len benyomásokkal telve, a vég­zett munkával való mély megelé­gedés érzésével hagyjuk el a ba­ráti India földjét. Bizonyosak va­gyunk a szovjet—indiai kapcsola­tok jó távlataiban. — Végül hang­súlyozta, hogy a szovjet emberek örülni fognak, ha a Szovjetunió­ban üdvözölhetik Indira Gandhit. Kifejezte meggyőződését, hogy ez a látogatás tovább erősíti majd a két ország népeinek barátságát. Leonyid Brezsnyev Indiát el­hagyja Indira Gandhihoz távira­tot intézett, amelyben ismét kife­jezte meggyőződését, hogy tárgya­lásaik „újabb fontos ösztönzést jelentenek a két ország baráti kapcsolatainak erősítésére”. Az SZKP KB főtitkára hazaté­rőben üdvööztő táviratot intézett Zulfikar Ali Bhuttóhoz, a Pakisz­táni Köztársaság miniszterelnöké­hez, valamint Mohammed Daud­­hoz, az Afgán Köztársaság el­nökéhez és miniszterelnökéhez. A Leonyid Brezsnyevet és a szovjet párt- és kormányküldött­séget szállító különrepülőgép pén­teken megérkezett Moszkvába. A küldöttséget Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke és több más szovjet vezető fogadta a repülőtéren. (TASZSZ) Leonyid Brezsnyev és Indira Gandhi az új-delhi repülőtéren. Losonczi Pál fogadta a lengyel parlamenti küldöttséget Jan Szydlak megbeszélései magyar vezetőkkel Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénte­ken fogadta a lengyel szejm kül­döttségét, amely Jan Szydlaknak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának ve­zetésével tartózkodik hazánkban. Az Elnöki Tanács elnöke szívé­lyes, baráti eszmecserét folytatott a lengyel képviselőkkel. A látoga­tásnál jelen volt Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke. Jan Szydlak a nap folyamán ta­lálkozott és megbeszélést folyta­tott Aczél Györggyel és Nyers Rezsővel, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjaival, a Központi Bizottság titkáraival és látoga­tást tett Huszár Istvánnál, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesénél. A­­lengyel parlamenti küldöttség pénteken találkozott dr. Papp La­jos államtitkárral, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának elnöké­vel is. A lengyel vendégek és a ma­gyar államférfiak találkozóin je­len volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság buda­pesti nagykövete. Tadeusz Hanuszek nagykövet pénteken fogadást adott a lengyel parlamenti küldöttség tiszteletére. A fogadáson­ részt vett Apró An­tal, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, az országgyűlés el­nöke, Huszár István, Varga Gá­borné, Katona István, az MSZMP KB osztályvezetője, dr. Papp La­jos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke s a politikai, gazdasági és kulturális élet több képviselője. Az egész országban járhatók az utak A síkosság okozza a legtöbb gondot A péntek esti helyzetkép azt mutatja, hogy a főváros közleke­désében fennakadás nincs, de fő­leg az autóbuszközlekedés jelen­tősen lassúbb a megszokottnál; ennek oka az utak síkossága. A Köztisztasági Hivatal ennek meg­szüntetésére összpontosítja erőit. Délután 120 speciális téli célgép­pel dolgoztak, szórták az utat, éjszaka is nagy erővel dolgoztak. A síkossági elleni küzdelem jel­lemzi egyébként az egész ország­­­­ban a közúti forgalom biztosítá­sán dolgozó osztagok tevékenysé­gét. Hóakadály sehol sincs, bár a hegyekben többfelé 15—20 cen­ti­méteres hó esett. Ezekről az utakról ekék takarították le a ha­­vat, nyomukban szórókocsik jár­tak. Sikerült biztosítani, hogy a nagy borsodi üzemek dolgozóit szállító autóbuszok késés nélkül érkeztek rendeltetési helyükre. A MÁVATIT hóügyeletétől ka­pott tájékoztatás ugyancsak arról szól, hogy járhatatlan út nincs, a síkosság viszont kisebb késéseket okoz a távolsági buszok közleke­désében. Egyelőre a vasútnak sem oko­zott gondot a havazás, mindössze kisebb késések fordultak elő.

Next