Népszabadság, 1974. július (32. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-17 / 165. szám

1074. július 17., szerda NÉPSZABADSÁG Sike­res évet zártak az egyetemi és főiskolai KISZ-szervezetek Tovább erősödik az egyetemi demokrácia a KISZ-esek a felvételi bizottságokban Felkészülés a következő tanévre (Tudósítónktól.) Az oktatási év befejeztével az egyetemi és főiskolai KISZ-szer­­vezetek is elérkeztek az 1973— 74-es mozgalmi év végére. A nyár az elmúlt időszak tapasz­talatainak összegzésére és a kö­vetkező tanévre való felkészülés­re nyújt kitűnő lehetőséget. A fő­iskolai és egyetemi KISZ-veze­­tők a saját intézményeikben fo­lyó munka értékelésén kívül több táborban is összeülnek, hogy ki­cseréljék tapasztalataikat, és meg­határozzák a legfontosabb közös feladatokat. Nemrég Balatongyö­rökön 250 KISZ-titkár és szerve­ző titkár gyűlt össze ezzel a cél­lal, de szerveznek hasonló tábo­rokat a reszortfelelősük részére is. Az elmúlt tanévben előtérbe kerültek a felsőoktatásban dolgo­zó fiatal tanárok és dolgozók problémái. Az ebben a témában rendezett első országos konferen­cián felhívták a figyelmet a szak­mai és pedagógiai továbbképzés szükségességére. Több helyen, például a József Attila Tudo­mányegyetemen, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, a Szegedi Orvostudományi Egyete­men ezeknek a fiataloknak külön is tartottak ifjúsági parlamente­ket. Előrelépés történt a főiskolai és egyetemi demokratizmus terüle­tén is. Most már minden felső­­oktatási intézményben, az egye­temi, főiskolai és kari tanácsok­ban megtalálhatjuk a hallgatók képviselőit, s a legtöbb helyen to­vább erősödött a tanszékek és a KISZ-szervezetek kapcsolata is. A fizikai dolgozók gyerekeit se­gítő akció számokkal kifejezhető eredményeit csak a felvételi vizs­gák lezajlása után­ lehet értékel­ni, de mindenképpen pozitív az a fejlődés, mely arra irányul, hogy az akciók részvevői job­ban hangolják össze tevékenysé­güket, s a segítség az általános iskolától egészen az egyetem be­fejezéséig terjedjen. Ez volt egyébként a végkövetkeztetése az ebben az évben tartott országos tanácskozásnak is. Mindenütt jól sikerültek a for­radalmi ifjúsági napok rendez­vényei. A hazafiságról és interna­cionalizmusról tartott alapszerve­zeti vitákon a tagság aktívan vett részt, ami annak is köszönhető, hogy a rendezvényeken és ün­nepségeken egyre inkább előtérbe kerültek a vonzó, fiatalos formák. Jelentős esemény volt az idén az NDSZ XI. kongresszusa. A kül­földi részvevők több egyetemre és főiskolára ellátogattak, s ez to­vább élénkítette az egyetemek, főiskolák külföldi kapcsolatait is. Jelenleg több ezer­­hallgató dol­gozik a hazai és külföldi építőtá­borokban, s természetesen hoz­zánk is érkeztek vendégek ha­sonló céllal. Emellett a nyár má­sik fontos eseményét a felvételi vizsgák jelentik. Minden felvéte­­liztető bizottságban teljes jogú tagként részt vesznek a KISZ- szervezet képviselői, s több KISZ- szervezetnél már gyakorlattá vált, hogy szeptemberben jelzést kül­denek a középiskoláknak a beér­kezett jellemzésekről. A következő tanév kezdetén a legfontosabb feladat a KISZ kb áprilisi határozatának végrehaj­tása, amely átfogja az egész if­júsági mozgalom életét. Ez a munka egyébként már tavasszal megindult, de a nyári felkészü­léstől is nagymértékben függ a majd csak később felmérhető eredmény. MEGNYÍLT a dunagyöngye A forgalomból néhány éve kivont Deák Ferenc személyhajó most ismét a közönség szolgálatába állt. A pesti Duna-par­­ton, a Lánchíd és a Vigadó tér között kötötték ki, és vízi étte­remnek és eszpresszónak rendezték be. A Dunagyöngye nevet vi­selő hajóéttermet kedden nyitották meg. (Mike László felvétele.) Megkezdődik a Felszabadulás téri aluljárók építése Forgalomkorlátozás a Kossuth Lajos utcában Terelőkorlátok zárják el a Kos­suth Lajos utca két középső for­galmi sávját: megkezdődtek a Felszabadulás téri csomópont rendezésének előkészületei. A Belváros szívében, a Felsza­badulás téren épülő metróállo­más utasforgalma várhatóan igen jelentős lesz, a teljes észak—déli metróvonal üzembe helyezése után meghaladja majd a napi több tízezret. A metró mélyállo­mása a Károlyi Mihály utca— Felszabadulás tér torkolata alatt helyezkedik majd el, és a mozgó­lépcsők felszín alatti gyalogos­aluljáróba érkeznek. Ezen a csomóponton a Károlyi Mihály utcát és a Petőfi Sándor utcát az Erzsébet-híddal Y alakú közúti aluljáró köti majd össze. A Kígyó utca átmenő forgalma megszűnik, s helyén sétálóutca lesz. A metrókijáratot magába foglaló gyalogos-aluljárón és a közúti aluljárón kívül még két gyalogos-aluljáró épül a téren. Az egyik a Veres Pálné utca torko­latát köti össze a Kígyó utcával és a Párizsi udvarral, a másik pedig a Váci utca torkolatában épül, s a Váci utca két részét kö­ti össze. A tervezett három gyalo­gos- és egy közúti aluljáró teljes alapterülete megközelíti a két­ezer négyzetmétert. Az aluljárók­ban néhány kisebb üzlet is helyet kap majd. A gyalogos-aluljárók padlózata világos színű gránitból, oldalfalai kékes színű pirogránit­­ból készülnek. Az oszlopokat zo­máncozott acéllemezekkel burkol­ják, az aluljárókban kör alakú lámpák világítanak majd. A Felszabadulás tér forgalmi rendezése a tervek szerint mint­egy 160 millió forintba kerül, s a jövő évben elkészül az új csomó­pont. A felszínen mindebből még csak az említett néhány terelő­korlát látszik, pedig a környező mellékutcák alatt a házak pincéi­ben már javában dolgoznak; a közművek a különböző kábelek, vezetékek átkötését végzik, a pos­tások most értek ki a Kossuth La­jos utcába, azokat az árkokat, vé­dőcsöveket ássák, fektetik, ame­lyekbe később a telefonkábelek kerülnek. Ez a munka már nem megy a forgalom zavarása nélkül. De az építők ügyelnek arra, hogy két-két sáv a gépkocsik és autó­buszok rendelkezésére­­álljon. Az utcát egyébként két helyen is megbontják, a Petőfi Sándor, il­letve a Városház utca torkolatá­nál. A forgalomkorlátozás várha­tóan három hétig tart. A főváro­si tanács közlekedési főigazgató­sága megértést kér a gépjármű­vezetőktől, s felhívja a figyelmet, hogy az autósok lehetőleg kerül­jék el a Kossuth Lajos utcát, fo­kozott óvatossággal közlekedje­nek a Felszabadulás tér környé­kén, s adjanak előnyt a­­ tömeg­­közlekedési járműveknek. Javult a mohácsi ételmérgezettek állapota A mohácsi ételmérgezettek szá­ma tovább növekedett: összesen 19 személy — köztük öt gyermek — került kórházba. Többen van­nak olyanok is, akiknél a mérge­zés viszonylag enyhe lefolyású volt, és otthonukban ápolják őket, orvosi felügyelettel. A kór­házban kezelt személyek állapota általában javult, kedden hetet elengedtek közülük, a többiek a következő napokban térhetnek haza, csupán három beteg álla­pota súlyos még, de ők sincsenek életveszélyben. Mint már közöltük: hétfőn vá­sár volt a Duna-parti városban, és az egyik lacikonyha romlott hurkát-kolbászt árusított. A rendőrség, továbbá a Baranya megyei KÖJÁL élelmiszer-egész­ségügyi osztálya vizsgálja a mér­gezés okait és körülményeit. Lesz-e a sportcsarnok mellett uszoda? Fürdőgondok Szegeden Amiben néhány falu is „lekörözik” a megyeszékhelyet Augusztus előtt az idén sem igen lesz strandja Szegednek. Bár ez a környék a hévízben gazdag Alföldnek is a leggazdagabb része, ezt legfeljebb Szeged zöld­­ségellátásánál lehet észrevenni, für­dőkultúráján semmiképp. Mond­hatni évtizedek óta él- és feltű­nik Szegeden a fürdővárosi, sőt gyógyfürdővárosi lehetőség, de ma már a legrózsaszínűbb nyel­vezetű prospektusok is csak azt merik írni: Szeged a napfény városa ... A környékijén nemcsak Gyula dicséretes példája mutatja a hévíz gyógyászati és fürdési lehetőségeinek okos hasznosítá­sát, hiszen tucatnyi kispénzű Bé­kés és Csongrád megyei község épített a jelenleg működő szege­dinél szebb és tágasabb fürdőt. Ma­ már a 160 ezres város polgá­rai, ha fürdeni akarnak, átutaz­nak Makóra vagy Vásárhelyre, ahol ugyancsak jobb a helyzet, mint a megyeszékhelyen. Pillanatnyilag Szegednek egyet­len 50 méteres uszodája van, ahol naponta több órán át ádáz küz­delmet vívnak egymással a spor­tolók és a fürdőzők, mindkettő­jük kárára. Ennek az ezerszemé­lyes uszodának mostanában na­ponta 5—8 ezer vendége van és ez az adat el is mond mindent, kivéve azt, hogy hányan van­nak, akik nem merik vállalni, hogy letapossák, vagy hányan nem kedvelik az ennyire „tö­mény” vizet... Van Szegednek tűrhető strandja, csak éppen sze­rencsétlen helyen, s így az utóbbi négy évből kettőben, csonkította meg a szezont a tiszai áradás. Egy-egy olyan magas vízállás, mint a mostani, több millió fo­rint bevételkiesés mellett, millió­kat kíván a tekintélyes iszap­réteg eltávolítására, a parkfürdő rendbetételére. Miért panaszkodnak, hiszen ott a Tisza? — mondhatja ezek után valaki, csakhogy a folyó egyre kevésbé alkalmas a fürdésre. A vize homokos és szennyezett, a zuhannyal felszerelt úszóházak pedig az életveszély határán kor­­nyadoznak, emellett a partfelépí­tés miatt szinte megközelíthetetlen távolságra vannak a városköz­ponttól , de a magas vízállás miatt különben sem használ­hatók. Hosszú készülődés után Szeged egyszer már fejest ugrott egy uszodába és egy sportcsarnokban kötött ki. A tervezők és építők által elrontott fedett uszoda he­lyett hamarosan megnyílik a sportcsarnok és ígérgetik melléje az uszodát is, de határidő nélkül. A szakemberek esküsznek rá, hogy a szeszélyes Tiszára nem lehet fürdőéletet építeni. De az említett falusi példák mutatják, hogy kellő ügyességgel, össze­fogással, társadalmi munkával­­ lehet fürdőt építeni. Egyik he­lyen sem készítettek 70—100 mil­­­liós terveket, hanem szinte tég­lánként építették — mondván, a semminél-*#/, is több! — és az idő őket igazolta. Ne feledjük, nem luxusóhajról, hanem alap­vető igényről, a legolcsóbb nyári pihenési és sportolási lehetőség­ről van szó. Mert nemcsak a sze­gedieknek, de félmilliónyi nyári vendégnek sem elég már a nap­­fürdőzés. Pünkössi Árpád Egyelőre a Tisza fürdik a szegedi strandon. (Bánhalmi János felvétele.) ■ Fülledt, meleg idő A hűvösebb, óceáni származású levegőnek az a hulláma, amely hétfőn kisebb lehűlést és szórványos záporo­kat, zivatarokat okozott Közép-Európában, ked­den elérte Ukrajna ke­leti részét és a Fekete­­tenger térségét. Hatására ott is csökkent kissé a hőmérséklet és futó zá­porok, zivatarok alakul­tak ki. Ezzel egyidőben Nyu­­gat-Európában és a Skandináv-f­élsziget déli térségében erősen fel­hős időt és kiterjedt esőzéseket okoz az At­lanti-óceánról áramló hűvös, igen nedves le­vegő. A felsorolt két csapa­dékos zóna között, Kö­zép-Európában és a Bal­ti-tenger vidékén ked­den már lassú, leszálló légmozgások alakították az időjárást. Felhőoszlató hatásuk következtében száraz, napos, fokozatosan melegedő lett az idő. Kedden hazánk is a leszálló légmoz­gások zónájába tartozott, amelyek a hétfőn érkezett hűvösebb levegő nyu­galomba jutásával kerültek uralomra. A gyenge nappali gomolyfelhő-képző­­dés nem zavarta a napsütést, így a napsugárzás segítségével ismét erősö­dött a nappali felmelegedés. A hőmér­séklet a kora délutáni órákra minde­nütt elérte a 25, sőt az Alföldön több­­felé a 30 fokot. Mivel a nyugat-európai csapadék­zóna csak nagyon lassan terjeszkedik kelet felé, hazánknak és környékének időjárásában is csak lassú átalakulás várható. Várható időjárás ma estig: Nyugaton időnként megnövekvő fel­hőzet, szórványosan előforduló zápor­ral, zivatarral. Keleten továbbra is ke­vés felhő, száraz idő. Megélénkülő, a Dunántúlon helyenként megerősödő déli,­ délnyugati szél. Fülledt, meleg idő. Várható legmagasabb hőmérsék­let 30—35 fok között. A Duna vízállása kedden Budapest­nél 370 centiméter volt, mára 365 cen­timéter várható. A Balaton vizének hőmérséklete kedden Siófoknál 23 fok volt. Már áramlás m­eleg áramlás cslk a tüidee és a meleg levegő válaszlóvon­la (front) * ki, : kai, V ›**• R riritár 9­ 1 Irtják a szúnyogot a Balaton déli partján A Somogy megyei és a Tolna megyei Növényvédő Állomás két, úgynevezett aerosolozó gépe igyekszik segíteni abban, hogy a nyaralóvendégek minél nyugod­­tabban tölthessék idejüket a tó partján. A szúnyogok elleni had­járatnál a déli part teljes hosz­­szában, egy-két kilométer széles sávban a közterületeket, az üdü­lők, a kempingek, az úttörőtábo­rok környékét, a nádasokat per­metezik végig. Új módszerrel, úgynevezett ködösítéssel dolgoz­nak: az országos közegészségügyi intézet által engedélyezett szert ködszerűen permetezik ki a terü­letre. Ezt a munkát mindig éj­szaka végzik el. A két gép egy nap alatt ötszáz hektárt „szú­­nyogtalanít”. Kéthetenként pász­tázza végig a Balaton déli part­ját. A vegyszer az egészségre ártal­matlan.

Next