Népszabadság, 1974. október (32. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-29 / 253. szám
10 Változékony idő Európa fölött egy nagy kiterjedésű alacsony nyomású légköri képződmény helyezkedik el. Ennek nyugati oldalán szabad pályán mozognak a különböző nedvességtartalmú, de jobbára hideg, sarkvidéki származású levegőhullámok dél-délnyugat felé. Keleti oldalán viszonyt a Földközi-tenger térsége felől enyhe, nedves levegőimzámok érkeznek a Szovjetunió európai területe fölé. Az alacsony nyomású légköri képződmény Itatására Európa-szerte változékony időjárás alakult ki. Sokfelé esik az eső, záporeső, helyenként zivatarok keletkeznek. A Skandinávfélsziget északi részein — ahol napközben is faevnont közelében marad a hőmérséklet — havazik. Hózáporokat jelentenek még Közép-Európa magasabban fekvő hegycsúcsairól is. Kdet-Európában és Finnországban a hőmérséklet megfelel az évszaknak megfelelő értéknek, vagy kevéssel meg is haladja azt. Európa más vidékein viszont az október végének megfelelő értél alatt marad Hazánkban hétfőn erősen felhős vagy borult volt az ég Többfelől jelenhettek már a délelőtti órákban is esőt. Bár az éjszakai lehűlés nem volt túlságosan erős (a talajközeli jégrétegben is csak egy-két helyen volt fagyi, a nappali felmelegedés mégis az évszaknak megfelelő érték alatt maradt: a kora délutáni órákban sem érte el sehol sem a hőmérséklet a 10 fokot. A Mátra magasabb csúcsain havazott és ott már 2 centiméter vastagságú összefüggő, olvadó hórceg található. A nyugat-északnyugat felől érkező különböző nedvességtartalmú, de túlnyomóan hideg levegőhullámok továbbra is a Kárpát-medence fölött vonulnak kelet, délkelet felé. Hatásukra országunkban is folytatódik a változékony, az évszakhoz képest hűvös időjárás. Várható időjárás ma estig: Túlnyomóan borult idő, többfelé esővel, a hegyeken havas esővel, havazással. Mérsékelt, időnként élénk déli, délnyugati, majd a Dunántúlon megerősödő, északnyugatira forduló szél. Várható legmagasabb hőmérséklet 6—11 fok között. A Duna vízállása hétfőn Budapestnél 450 centiméter volt, mára 465 centiméter várható. 1974. október 28. hétfő 11 óra. A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 8.22: Harsan a kürtszó! 8.56: Cornelius: A bagdadi borbély. Kétfelv. vígopera közben: 10.05—10.35: Iskolarádió. 10.05: Énekóra 3. o., 10.20: Középfokú francia társalgás. 11.27: Paganini: D-dúr hegedűverseny. 1.20: Ki nyer ma? 12.35: Melódiakoktél. 13.58: Rádiójáték gyermekeknek. 11.43: Éneklő Ifjúság. 15.10: Rádióiskola: Pszichológia mindenkinek. Zenei fölfedezőutakon 10.05: Richard Tauber énekel. 16.19: Elhangzott . . 16.39: Lajtha: VII. vonósnégyes. 17.05: Fiatalok Stúdiója. 17.25: A XVII. sz. német fúvószenéjéből. 17.35: Szezonzárás. Az idegenforgalomról. 18.0: A muzsikus válaszol. 18.30: A Szabó család. 19.25: Népdalest. 20.30: Haydn D-dúr zongoraverseny. 20.33: Stan Cetze játszik. 21.03: Kilátó. 22.30: Zenekari hangverseny. 0.10: Filmzene. PETŐFI RÁDIÓ 8.00: Versenyművek. 9.03: Az Állami Népi E. műsorából. 9.53: Könyvek, tájak, emberek, b.op.12.00: a zene hullámhosszán. 12.00: Kantáta. 12.06: opera részi. 13.07: Törvénykönyv. 13.20: Schumann: Spanyol daljáték. Kettőtől hatig... Zenés délután. 14.00: Tánczenei koktél. 14.50: Zene, zene, zene. 16.00: Könnyűzenei híradó. 16.30: Hírek 16.33: Műsorismertetés. 16.36: Csúcsforgalom. 18.10: A XX. sz. mítoszai. IV. 18.40: Régi hangszerek világa. IV. 19.00: Könnyűzene. 19.33: Beethoven hegedű-zongoraszonátái. I1. (Kovács D., Bischer M.). Közv. a Zeneakadémiáról. Kb. 21.28: Verbunkosok, muzsika. 21.36: Női különítmény. Daljáték. 23.15: Nóták. 3. MŰSOR 18.10: Középfokú francia társalgás. 18.25: Hangverseny konárs osztrák zeneszerzők műveiből (szt.). Közben: kb. 19.10: Századunk osztrák lírájából. Kb. 20.10: A Stúdió 11 játszik (szt.). 20.38: Mozart: Cosi fan tutte. Részletek. (Szt.). 21.27: Liszt: Prométheusz — kantáta (szt.). 22.15: Magnósok, figyelem! TELEVÍZIÓ ITV: 8.05: Matematika (ált. isk. 5 oszt., ism. 13.35). 9.00: Énekeljünk együtt! Fgyszer egy királyfi . . . (ism. 14.30). 9.05: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt., Ism. 14.35). 9.30: Diákablak. Tarka műsor gyerekeknek (ism.). 11.53: Matematika (ált. isk. 7. oszt.). 13.05: Osztályfőnöki óra (középisk. I— II—ITT—TV. oszt.). Honvédelmi ismeretek. A haza védelme. 15.00: Magyar irodalom (ált. isk. 6. oszt.). 13.33: Magyar irodalom (ált. isk. 5. oszt.). 16.10: Matematika (ált. isk. 8. oszt., isk. 17.20). 16.35: Fizika (ált. isk. 8. oszt.). 17.53: Hírek. 18.03: Emberibb élet Szabolcsban. Tapasztalható, hogy a megyében megkezdődött valami, s mindenütt érzékelhetők a fejlődés jegyei. Zsugorodik a távolság is, amely a megyét az előbbre tartó országrészektől elválasztotta. A bekövetkezett ,,ipari robbanás”ról, a táj átalakulásáról, az emberek változásáról szól a műsor. 18.43: Játék a betűkkel. 19.15: Esti mese. 19.30: TV Híradó. 20.00: Híres szökések. Francia filmsorozat. Casanova szökése (sz.). 21.00: Brácsával a művészet körül. A TV Zenei Klubja. 21.30: TV Híradó 3. 22.00: Munka és erkölcs. Beszélgetés Huszár Tiborral. 2. MŰSOR 20.00: Leonyid Kogan hegedül. A román tv műsorából. 21.05: TV Híradó 2. 21.25: Egy ember Melbourne-ből. Robin Maugham színművének NSZK-tv-filmváltozata. AZ ORSZÁGOS SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI VÁLLALAT /NOTO-QSZV/ értesíti tisztelt ügyfeleit, hogy a vállalat október 21 -e és 28-a között A XI., BARTÓK BÉLA ÚT 104. SZÁM ALÁ KÖLTÖZIK Irányítószáma: 1113. A költözés miatt megváltoznak a telefonszámaink. Központi számok: 668-520, 668-466, 668-411. Műszaki Főosztály: 665-483. Kereskedelmi Főosztály: 666-642. Igazgatási Iroda: 451-944. Telex: 226269 NOTO-H. Gazdasági igazgatóhelyettes: 451-704. Vállalatunk a költözés után ismét készségesen áll tisztelt ügyfeleink rendelkezésére. trowiiinf és technika Az ember is megtanult sötétben látni AZ INFRATECHNIKA Az ember ősi törekvése, hogy természetadta képességeit eszközök segítségével kiterjessze. Az ember erejét, munkaképességét a termelő gépek, mozgási képességét a földi, vízi és légi járművek, látóképességét a távcsövek, mikroszkópok növelik. A távcsövek már több száz éve lehetővé teszik, hogy szemmel nem látható, távoli tárgyakat is megfigyelhessünk, megláthassunk, ha világos van, vagy ha maga a tárgy világít. De csak évszázadunkban valósultak meg a sötétbenlátás lehetőségei és eszközei, mégpedig az infratechnika segítségével. Ez a technika a sötétben való látás lehetőségén kívül még sok más vonatkozásban is segítséget nyújt az embernek. A csörgőkígyó megtalálja a madárfiókát A tárgyak, testek egy része — a nap, a lámpák, az izzó testek — szemmel látható fénysugarakat bocsátanak ki magukból, amelyeket szemünk érzékel, s ezért látjuk e tárgyakat. De akkor is látjuk őket, ha megvilágítjuk, mert a fényforrás fénysugarainak egy részét visszaverik, visszatükrözik, s ezeket a visszavert fénysugarakat fogja fel a szemünk. A testek azonban nemcsak látható sugarakat bocsátanak ki magukból, illetve vernek vissza, hanem többek között úgynevezett infravörös sugarakat is, amelyeket az emberi szem közvetlenül nem érzékel. Minden test bocsát ki magából infravörös sugarakat. E sugárzás energiája, erőssége függ magától a testtől és hőmérsékletétől, s ez utóbbitól függ a sugárzás színe is. (Az erősebb infravörös sugarakat hősugárzásként közvetlenül is érzékeljük.) Az állatvilágban több esetet ismerünk az infravörös sugarak közvetlen érzékeléséről. A baglyok például azért látnak éjjel is jól, mert szemük érzékeli az infravörös sugarakat is. A polip a tenger mélyén is hőt kibocsátó testeket törzsének alsó végén elszórtan elhelyezkedő, az infravörös sugarakat érzékelő termoszkopikus szemeivel veszi észre. Az Amerikában és Ázsiában honos csörgőkígyóknak rendkívül rossz a látó-, szagló- és hallóérzékük, mégis megtalálják — a legsűrűbb bozótban is — a megbúvó kis állatokat, például a madárfiókákat, mert érzékelik infravörös kisugárzásukat. A csörgőkígyók a fejükön, az orrlyukak és szemek között elhelyezkedő infravörös érzékelő szervükkel olyan tárgyakat és testeket is észrevesznek, amelyek csak 0,2 Celsius-fokkal melegebbek a környezetüknél. Különleges távcsövek Az infravörös technikával már az első világháború idején is foglalkoztak, de akkoriban még csak olyan készülékeket szerkesztettek, amelyek, csak észlelték, azaz jelezték, hogy valahol egy infravörös sugarakat kibocsátó test van — mint ahogyan a csukott szemű ember is észleli, ha például forró kályha közelébe kerül —, de képet a tárgyról ezek a készülékek még nem alkottak. A későbbiek során fejlesztették ki az infravörös távcsöveket, amelyekben a tárgynak már a képe is megjelent. Ebben a távcsőben a tárgyról érkező infravörös sugarakat egy lencserendszer az úgynevezett fotokatódra juttatja, amely az infravörös sugarak hatására elektronokat bocsát ki. Ezeket az elektronokat egy úgynevezett elektronoptikai rendszer az ernyőre viszi, amely már emberi szemmel is látható fényt bocsát ki, akárcsak a televíziós készülék képernyője. A keletkező kép élessége eléri a televíziós kép élességét. Távoli vagy gyengébben sugárzó testek megfigyeléséhez két (esetenként együtt is alkalmazott) módszert dolgoztak ki. Az egyiknél a távcsőbe úgynevezett képerősítőt építenek be, amely a fényerőt elektronikus úton erősíti. Ez drága és bonyolult dolog. A másik megoldásnál a vizsgálandó terepet, tárgyat infravörös reflektorral, sugárvetővel megyi-Felül az infravörös sugárvető, alul a különleges távcső. Hasonló berendezést szerelnek vadászpuskára is, tágítják. A reflektoros berendezéseket aktív, az anélkülieket pedig passzív készülékeknek nevezik. Ha jár a motor... Az infratechnikát ma már sok célra alkalmazzák. A katonai készülékekkel embert reflektor nélkül 1000 méter, reflektorral 5000 méter távolságból meg lehet figyelni. A repülőgépek, rakéták igen erős infravörös kisugárzása miatt a megfigyelési távolságuk több tíz kilométer. A nappal felmelegedett föld, a rajta levő növényzet, úthálózat, víz, épületek stb. éjszaka eltérően hűlnek le, azaz, ha nappal egyforma volt is a hőmérsékletük, éjszaka nem egyforma. Ennek következtében eltérő az infravörös kisugárzásuk is, ezért az infravörös kisugárzást érzékelő készülékekkel repülőgépről a föld felszínén levő tárgyak elhelyezkedéséről fénykép készíthető. Az infrasugárzás segítségével készült fénykép hasonló a megszokott fényképekhez; az erősebben sugárzó részek a felvételen világosabbak lesznek. Jól alkalmazható ez az eljárás katonai célokra is. Egy harckocsinak vagy akár egy tehergépkocsinak is jelentékeny az infravörös kisugárzása, ha jár a motorja, hiszen a motor megindítása után rövid idővel a motortól távoli részei is felmelegszenek. Ezért ma már hiába álcázzák, sötétítik el a katonai járműveket, hogy repülőgépről ne legyenek felderíthetők, mert ha jár a motorjuk, tehát melegebbek környezetüknél, a kibocsátott infravörös sugarak a repülőgépen elhelyezett infravörös távcső számára azonnal elárulják hollétüket. Mit csinál a betörő? A rakéták mozgásának megfigyelésére ugyancsak jól alkalmazhatók az infravörös készülékek. A rakéta működés közben — sőt jó ideig még hajtóművének leállása után is — lényegesen melegebb környezeténél. Ezért külön infrareflektor alkalmazása nélkül, azaz passzív készülékkel is jól megfigyelhető. Infravörös készülékeket használnak már légi és földi célokat automatikusan követő berendezésekben is. A bűnüldözés egyik fontos része a bűnözők vagy gyanús személyek megfigyelése. Ezért nem kell különösebben hangsúlyoznunk, hogy a sötétben látó infratechnikai eszközök mekkora segítséget nyújtanak a rendőrségnek. A bűnözők tetteik végrehajtásához gyakran választják az éjszakai órákat, bízván benne, hogy mozgásukat leplezi a sötétség. Hollétük, mozgásuk megfigyelése céljából ezért mind nagyobb mértékben szerelik fel a rendőrséget is infravörös készülékekkel. Mesterséges holdakra szerelt infravörös érzékelők segítségével tanulmányozni lehet a föld hőkisugárzását. Ez jelentős segítséget nyújt a meteorológusoknak és a geológusoknak. A föld által kisugárzott infravörös hullámokat ugyanis a felhőzet — vastagságától függően kevésbé vagy jobban — elnyeli, s így a mesterséges holdra szerelt infravörös érzékelővel fénykép készíthető a felhőtakaró elhelyezkedéséről, ami a meteorológiai előrejelzés számára igen fontos információkat ad. A geológia számára pedig azért hasznosak a föld egyes helyeinek infrasugárzására vonatkozó ismeretek, mert belőlük következtetéseket lehet levonni a föld kérgében levő kőzetek, ércek elhelyezkedéséről, ez pedig segítséget ad a lelőhelyek felkutatásához. Az infravörös sugárzás érzékelése, mérése egyes betegségek felkutatásában, az orvosi diagnosztikában, a betegség megállapításában is hasznosítható. Ismert dolog, hogy a gyulladásos, beteg testrész általában melegebb a normálisnál, s ily módon — a test hőtérképének elkészítésével — a test belsejében levő gyulladásos részek is felderíthetők, pontosan behatárolhatók. Forró a csapágy! A környezeténél jobban felmelegedő test által kibocsátott infravörös sugarak megfigyelésével, érzékelésével ellenőrizhető szerkezetek működése is. A csapágyat például úgy méretezik és készítik el, hogy ha abban a csap forog, a lehető legkisebb legyen a súrlódás. Ha a csapágy nem kap megfelelő kenést, a súrlódás növekszik, emiatt az anyag felmelegszik, feltüzesedik, s erőteljes infravörös sugárzást bocsát ki. Infravörös érzékelők segítségével ezért azonnal észlelni lehet, ha a csapágy nem megfelelően működik. Érdekes alkalmazása e módszernek a vasúti járművek csapágyainak ellenőrzése a szerelvény haladása közben: a vasúti pálya mentén felszerelt infravörös érzékelők azonnal jelzik, ha az elhaladó szerelvény valamelyik kocsijának csapágya elromlott, vagyis felmelegedett. A hibás kocsit a szerelvényből kiemelve, súlyos balesetek előzhetők meg. Kísérletképpen a magyar vasutaknál is szereltek már fel ilyen berendezéseket. Az állatok éjszakai életének megfigyeléséhez is jelentős segítséget nyújt az infratechnika, s jó hasznát veszik az ilyen készülékeknek a vadászok is. Észrevétlenül figyelhetik meg velük a vad mozgását a sötétben. A vadászfegyverekre szerelhető infravörös készülékek nagy választékát ajánlják ma már egyes cégek. Adott a kérdés: ha az infratechnikai eszközök ennyi előnyt nyújtanak, miért nem elterjedtebb a békés célú alkalmazásuk? A válasz is adott: ezek a készülékek ma még nagyon drágák. Egy egyszerű infravörös távcső ára nagyjából megegyezik egy középkategóriájú személygépkocsi árával, s ugyanennyibe kerül az infravörös sugárvető is. Borszéki Sándor