Népszabadság, 1974. október (32. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-29 / 253. szám

10 Változékony idő Európa fölött egy nagy kiterjedésű alacsony nyomású légköri kép­ződmény helyezkedik el. Ennek nyugati oldalán szabad pályán mozog­nak a különböző ned­­vességtartalmú, de job­bára hideg, sarkvidéki származású levegőhul­­lámok dél-délnyugat fe­lé. Keleti oldalán vi­­szonyt a Földközi-tenger térsége felől enyhe, ned­ves levegőim­zámok ér­keznek a Szovjetunió európai területe fölé. Az alacsony nyomású lég­köri képződmény Itatá­sára Európa-szerte vál­tozékony időjárás ala­kult ki. Sokfelé esik az eső, záporeső, helyen­ként zivatarok kelet­keznek. A Skandináv­­félsziget északi részein — ahol napközben is faevnont közelében ma­rad a hőmérséklet — havazik. Hózá­porokat jelentenek még Közép-Európa magasabban fekvő hegycsúcsairól is. Kdet-Európában és Finnországban a hőmérséklet megfelel az évszaknak megfelelő értéknek, vagy kevéssel meg is haladja azt. Európa más vidé­kein viszont az október végének meg­felelő értél­ alatt marad Hazánkban hétfőn erősen felhős vagy borult volt az ég Többfelől je­lenhettek már a délelőtti órákban is esőt. Bár az éjszakai lehűlés nem volt túlságosan erős (a talajközeli jégré­­tegben is csak egy-két helyen volt fagyi, a nappali felmelegedés mégis az évszaknak megfelelő érték alatt maradt: a kora délutáni órákban­ sem érte el sehol sem a hőmérséklet a 10 fokot. A Mátra magasabb csúcsain ha­vazott és ott már 2 centiméter vastag­ságú összefüggő, olvadó hórc­eg ta­lálható. A nyugat-északnyugat felől érkező különböző nedvességtartalmú, de túl­nyomóan hideg levegőhullámok to­vábbra is a Kárpát-medence fölött vonulnak kelet, délkelet felé. Hatá­sukra országunkban is folytat­ódik a változékony, az évszakhoz képest hű­vös időjárás. Várható időjárás ma estig: Túlnyomóan borult idő, többfelé esővel, a hegyeken havas esővel, ha­vazással. Mérsékelt, időnként élénk déli, délnyugati, majd a Dunántúlon megerősödő, északnyugatira forduló szél. Várható legmagasabb hőmérsék­let 6—11 fok között. A Duna vízállása hétfőn Budapest­nél 450 centiméter volt, mára 465 cen­timéter várható. 1974. október 28. hétfő 11 óra. A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 8.22: Harsan a kürtszó! 8.56: Cornelius: A bagdadi borbély. Kétfelv. vígopera közben: 10.05—10.35: Iskolarádió. 10.05: Énekóra 3. o., 10.20: Középfokú francia társalgás. 11.27: Paganini: D-dúr hegedűverseny. 1­.20: Ki nyer ma? 12.35: Melódiakoktél. 13.58: Rádiójáték gyermekeknek. 11.43: Éneklő Ifjúság. 15.10: Rádióiskola: Pszichológia­­ mindenkinek. Zenei fölfedező­­utakon 10.05: Richard Tauber énekel. 16.19: Elhangzott . . 16.39: Lajtha: VII. vonósnégyes. 17.05: Fiatalok Stúdiója. 17.25: A XVII. sz. német fúvós­­zenéjéből. 17.35: Szezonzárás. Az idegenforgalomról. 18.­­0: A muzsikus válaszol. 18.30: A Szabó család. 19.25: Népdalest. 20.30: Haydn­ D-dúr zongoraverseny. 20.33: Stan Cetz­e játszik. 21.03: Kilátó. 22.30: Zenekari hangverseny. 0.10: Filmzene. PETŐFI RÁDIÓ 8.00: Versenyművek. 9.03: Az Állami Népi E. műsorából. 9.53: Könyvek, tájak, emberek, b­.op.12.00: a zene hullámhosszán. 12.00: Kantáta. 12.06: opera részi. 13.0­7: Törvénykönyv. 13.20: Schumann: Spanyol daljáték. Kettőtől hatig... Zenés délután. 14.00: Tánczenei koktél. 14.50: Zene, zene, zene. 16.00: Könnyűzenei híradó. 16.30: Hírek 16.33: Műsorismertetés. 16.36: Csúcsforgalom. 18.10: A XX. sz. mítoszai. IV. 18.40: Régi hangszerek világa. IV. 19.00: Könnyűzene. 19.33: Beethoven hegedű-zongoraszo­nátái. I1. (Kovács D., Bischer M.). Közv. a Zeneakadémiáról. Kb. 21.28: Verbunkosok, muzsika. 21.36: Női különítmény. Daljáték. 23.15: Nóták. 3. MŰSOR 18.10: Középfokú francia társalgás. 18.25: Hangverseny konárs osztrák zeneszerzők műveiből (szt.). Közben: kb. 19.10: Századunk osztrák lírájából. Kb. 20.10: A Stúdió 11 játszik (szt.). 20.38: Mozart: Cosi fan tutte. Részle­tek. (Sz­t.). 21.27: Liszt: Prométheusz — kantáta (szt.). 22.15: Magnósok, figyelem! TELEVÍZIÓ ITV: 8.05: Matematika (ált. isk. 5 oszt., ism. 13.35). 9.00: Énekeljünk együtt! F­gyszer egy királyfi . . . (ism. 14.30). 9.05: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt., Ism. 14.35). 9.30: Diákablak. Tarka műsor gyere­keknek (ism.). 11.53: Matematika (ált. isk. 7. oszt.). 13.05: Osztályfőnöki óra (középisk. I— II—ITT—TV. oszt.). Honvédelmi ismeretek. A haza védelme. 15.00: Magyar irodalom (ált. isk. 6. oszt.). 13.33: Magyar irodalom (ált. isk. 5. oszt.). 16.10: Matematika (ált. isk. 8. oszt., isk. 17.20). 16.35: Fizika (ált. isk. 8. oszt.). 17.53: Hírek. 18.03: Emberibb élet Szabolcsban. Ta­pasztalható, hogy a megyében megkezdődött valami, s minde­nütt érzékelhetők a fejlődés je­gyei. Zsugorodik a távolság is, amely a megyét az előbbre tartó országrészektől elválasztotta. A bekövetkezett ,,ipari robbanás”­­ról, a táj átalakulásáról, az em­berek változásáról szól a műsor. 18.43: Játék a betűkkel. 19.15: Esti mese. 19.30: TV Híradó. 20.00: Híres szökések. Francia filmso­rozat. Casanova szökése (sz.). 21.00: Brácsával a művészet körül. A TV Zenei Klubja. 21.30: TV Híradó 3. 22.00: Munka és erkölcs. Beszélgetés Huszár Tiborral. 2. MŰSOR 20.00: Leonyid Kogan hegedül. A ro­mán tv műsorából. 21.05: TV Híradó 2. 21.25: Egy ember Melbourne-ből. Ro­bin Maugham színművének NSZK-tv-filmváltozata. AZ ORSZÁGOS SZÁMÍTÓGÉPTECHNIKAI VÁLLALAT /NOTO-QSZV/ értesíti tisztelt ügyfeleit, hogy a vállalat október 21 -e és 28-a között A XI., BARTÓK BÉLA ÚT 104. SZÁM ALÁ KÖLTÖZIK Irányítószáma: 1113. A költözés miatt megváltoznak a telefonszámaink. Központi számok: 668-520, 668-466, 668-411. Műszaki Főosztály: 665-483. Kereskedelmi Főosztály: 666-642. Igazgatási Iroda: 451-944. Telex: 226269 NOTO-H. Gazdasági igazgatóhelyettes: 451-704. Vállalatunk a költözés után ismét készségesen áll tisztelt ügyfeleink rendelkezésére. trowiiinf és technika Az ember is megtanult sötétben látni AZ INFRATECHNIKA Az ember ősi törekvése, hogy természetadta képességeit eszközök segítségével kiterjessze. Az ember erejét, munkaképességét a ter­melő gépek, mozgási képességét a földi, vízi és légi járművek, látó­­képességét a távcsövek, mikroszkópok növelik. A távcsövek már több száz éve lehetővé teszik, hogy szemmel nem látható, távoli tárgyakat is megfigyelhessünk, megláthassunk, ha világos van, vagy ha maga a tárgy világít. De csak évszázadunkban valósultak meg a sötétben­­látás lehetőségei és eszközei, mégpedig az infratechnika segítségével. Ez a technika a sötétben való látás lehetőségén kívül még sok más vonatkozásban is segítséget nyújt az embernek. A csörgőkígyó megtalálja a madárfiókát A tár­gyak, testek egy része — a nap, a lámpák, az izzó testek — szemmel látható fénysugarakat bocsátanak ki magukból, amelye­ket szemünk érzékel, s ezért lát­juk e tárgyakat. De akkor is lát­juk őket, ha megvilágítjuk, mert a fényforrás fénysugarainak egy részét visszaverik, visszatükrözik, s ezeket a visszavert fénysugara­kat fogja fel a szemünk. A testek azonban nemcsak lát­ható sugarakat bocsátanak ki magukból, illetve vernek vissza, hanem többek között úgynevezett infravörös sugarakat is, amelye­ket az emberi szem közvetlenül nem érzékel. Minden test bocsát ki magából infravörös sugarakat. E sugárzás energiája, erőssége függ magától a testtől és hőmér­sékletétől, s ez utóbbitól függ a sugárzás színe is. (Az erősebb inf­ravörös sugarakat hősugárzásként közvetlenül is érzékeljük.) Az állatvilágban több esetet is­merünk az infravörös sugarak közvetlen érzékeléséről. A bag­lyok például azért látnak éjjel is jól, mert szemük érzékeli az inf­ravörös sugarakat is. A polip a tenger mélyén is hőt kibocsátó testeket törzsének alsó végén el­szórtan elhelyezkedő, az infravö­rös sugarakat érzékelő termosz­­kopikus szemeivel veszi észre. Az Amerikában és Ázsiában honos csörgőkígyóknak rendkívül rossz a látó-, szagló- és hallóérzékük, mégis megtalálják — a legsűrűbb bozótban is — a megbúvó kis ál­latokat, például a madárfiókákat, mert érzékelik infravörös kisu­gárzásukat. A csörgőkígyók a fe­jükön, az orrlyukak és szemek között elhelyezkedő infravörös érzékelő szervükkel olyan tárgya­kat és testeket is észrevesznek, amelyek csak 0,2 Celsius-fokkal melegebbek a környezetüknél. Különleges távcsövek Az infravörös technikával már az első világháború idején is fog­lalkoztak, de akkoriban még csak olyan készülékeket szerkesztettek, amelyek, csak észlelték, azaz je­lezték, hogy valahol egy infravö­rös sugarakat kibocsátó test van — mint ahogyan a csukott szemű ember is észleli, ha például for­ró kályha közelébe kerül —, de képet a tárgyról ezek a készülé­kek még nem alkottak. A későb­biek során fejlesztették ki az inf­ravörös távcsöveket, amelyekben a tárgynak már a képe is megje­lent. Ebben a távcsőben a tárgyról érkező infravörös sugarakat­ egy lencserendszer az úgynevezett fo­­tokatódra juttatja, amely az inf­ravörös sugarak hatására elekt­ronokat bocsát ki. Ezeket az elekt­ronokat egy úgynevezett elektron­optikai rendszer az ernyőre viszi, amely már emberi szemmel is látható fényt bocsát ki, akárcsak a televíziós készülék képernyője. A keletkező kép élessége eléri a televíziós kép élességét. Távoli vagy gyengébben sugár­zó testek megfigyeléséhez két (esetenként együtt is alkalma­zott) módszert dolgoztak ki. Az egyiknél a távcsőbe úgynevezett képerősítőt építenek be, amely a fényerőt elektronikus úton erősí­ti. Ez drága és bonyolult dolog. A másik megoldásnál a vizsgá­landó terepet, tárgyat infravörös reflektorral, sugárvetővel megyi-Felül az infravörös sugárvető, alul a különleges távcső. Hasonló berendezést szerelnek vadászpus­kára is, tágítják. A reflektoros berendezé­seket aktív, az anélkülieket pe­dig passzív készülékeknek neve­zik. Ha jár a motor... Az infratechnikát ma már sok célra alkalmazzák. A katonai ké­szülékekkel embert reflektor nél­kül 1000 méter, reflektorral 5000 méter távolságból meg lehet fi­gyelni. A repülőgépek, rakéták igen erős infravörös kisugárzása miatt a megfigyelési távolságuk több tíz kilométer. A nappal felmelegedett föld, a rajta levő növényzet, úthálózat, víz, épületek stb. éjszaka eltérően hűlnek le, azaz, ha nappal egy­forma volt is a hőmérsékletük, éjszaka nem egyforma. Ennek kö­vetkeztében eltérő az infravörös kisugárzásuk is, ezért az infravö­rös kisugárzást érzékelő készülé­kekkel repülőgépről a föld felszí­nén levő tárgyak elhelyezkedésé­ről fénykép készíthető. Az infra­­sugárzás segítségével készült fénykép hasonló a megszokott fényképekhez; az erősebben su­gárzó részek a felvételen világo­sabbak lesznek. Jól alkalmazható ez az eljárás katonai célokra is. Egy harckocsinak vagy akár egy tehergépkocsinak is jelentékeny az infravörös kisugárzása, ha jár a motorja, hiszen a motor megin­dítása után rövid idővel a motor­tól távoli részei is felmelegszenek. Ezért ma már hiába álcázzák, sötétítik el a katonai járműveket, hogy repülőgépről ne legyenek felderíthetők, mert ha jár a mo­torjuk, tehát melegebbek környe­zetüknél, a kibocsátott infravörös sugarak a repülőgépen elhelyezett infravörös távcső számára azon­nal elárulják hollétüket. Mit csinál a betörő? A rakéták mozgásának megfi­gyelésére ugyancsak jól alkal­mazhatók az infravörös készülé­kek. A rakéta működés közben — sőt jó ideig még hajtóművének leállása után is — lényegesen me­legebb környezeténél. Ezért külön infrareflektor alkalmazása nélkül, azaz passzív készülékkel is jól megfigyelhető. Infravörös készü­lékeket használnak már légi és földi célokat automatikusan kö­vető berendezésekben is. A bűnüldözés egyik fontos ré­sze a bűnözők vagy gyanús sze­mélyek megfigyelése. Ezért nem kell különösebben hangsúlyoz­nunk, hogy a sötétben látó infra­­technikai eszközök mekkora se­gítséget nyújtanak a rendőrség­nek. A bűnözők tetteik végrehaj­tásához gyakran választják az éj­szakai órákat, bízván benne, hogy mozgásukat leplezi a sötétség. Hollétük, mozgásuk megfigyelése céljából ezért mind nagyobb mér­tékben szerelik fel a rendőrséget is infravörös készülékekkel. Mesterséges holdakra szerelt infravörös érzékelők segítségével tanulmányozni lehet a föld hőki­sugárzását. Ez jelentős segítséget nyújt a meteorológusoknak és a geológusoknak. A föld által kisu­gárzott infravörös hullámokat ugyanis a felhőzet — vastagságá­tól függően kevésbé vagy jobban — elnyeli, s így a mesterséges holdra szerelt infravörös érzéke­lővel fénykép készíthető a felhő­takaró elhelyezkedéséről, ami a meteorológiai előrejelzés számára igen fontos információkat ad. A geológia számára pedig azért hasz­nosak a föld egyes helyeinek inf­­rasugárzására vonatkozó ismere­tek, mert belőlük következtetése­ket lehet levonni a föld kérgé­ben levő kőzetek, ércek elhelyez­kedéséről, ez pedig segítséget ad a lelőhelyek felkutatásához. Az infravörös sugárzás érzéke­lése, mérése egyes betegségek fel­kutatásában, az orvosi diagnosz­tikában, a betegség megállapítá­sában is hasznosítható. Ismert do­log, hogy a gyulladásos, beteg testrész általában melegebb a normálisnál, s ily módon — a test hőtérképének elkészítésével — a test belsejében levő gyulladásos részek is felderíthetők, pontosan behatárolhatók. Forró a csapágy! A környezeténél jobban felme­legedő test által kibocsátott inf­ravörös sugarak megfigyelésével, érzékelésével ellenőrizhető szer­kezetek működése is. A csapágyat például úgy méretezik és készítik el, hogy ha abban a csap forog, a lehető legkisebb legyen a súr­lódás. Ha a csapágy nem kap meg­felelő kenést, a súrlódás növek­szik, emiatt az anyag felmeleg­szik, feltüzesedik, s erőteljes inf­ravörös sugárzást bocsát ki. Inf­ravörös érzékelők segítségével ezért azonnal észlelni lehet, ha a csapágy nem megfelelően műkö­dik. Érdekes alkalmazása e mód­szernek a vasúti járművek csap­ágyainak ellenőrzése a szerelvény haladása közben: a vasúti pálya mentén felszerelt infravörös ér­zékelők azonnal jelzik, ha az el­haladó szerelvény valamelyik ko­csijának csapágya elromlott, vagyis felmelegedett. A hibás ko­csit a szerelvényből kiemelve, sú­lyos balesetek előzhetők meg. Kí­sérletképpen a magyar vasutak­nál is szereltek már fel ilyen be­rendezéseket. Az állatok éjszakai életének megfigyeléséhez is jelentős segít­séget nyújt az infratechnika, s jó hasznát veszik az ilyen készülé­keknek a vadászok is. Észrevét­lenül figyelhetik meg velük a vad mozgását a sötétben. A vadász­­fegyverekre szerelhető infravörös készülékek nagy választékát ajánlják ma már egyes cégek.­­ Adott a kérdés: ha az infra­­technikai eszközök ennyi előnyt nyújtanak, miért nem elterjed­tebb a békés célú alkalmazásuk? A válasz is adott: ezek a készü­lékek ma még nagyon drágák. Egy egyszerű infravörös távcső ára nagyjából megegyezik egy középkategóriájú személygépkocsi árával, s ugyanennyibe kerül az infravörös sugárvető is. Borszéki Sándor

Next