Népszabadság, 1975. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-25 / 121. szám
(0 Zánka nyitott kapui Várost avatnak ma. A városi ranghoz szükséges jegyeket könnyen felfedezhetjük az új településen. Vasútállomás, hajókikötő fogadja az érkezőt. A városkapu vendégváróan nyitott. Szomszédságában áll a főporta épülete, amit a helybeliek, alakja miatt, Napóleon kalapjának becéznek. Merthogy az itteni városlakók fantáziája végtelen. Szükségük is lesz rá, hiszen nevet kell adni az utcáknak, a parkoknak. Egyelőre neve a helységnek van: Balatoni Úttörőváros, Zánka. Polgárai a gyerekek, az úttörők. Akik éppen a nemzetközi gyermeknapon vehetik át a mintegy ötszázmillió forinttal épült várost. Várost és nem tábort, miként az építmények ismerői mondják. Romantika a kövek között A hely kiválasztása alapos körültekintést igényelt. A feltétel: legyen a Balaton partján, de kirándulásra is alkalmas környezetben, lehetőleg romantikusan szép tájban. Zánkát dombok övezik, a városon keresztül folyik a Csorsza-patak. Völgye néhány száz méterrel odébb még szinte érintetlenül őrzi a természeti szépségeket. A táj a hét évvel ezelőtt kezdődött építkezéssel alakult át. A tereprendezés volt az első. Aztán 1969. augusztus 15-én elhelyezték az alapkövet. A terület 385 kataszteri hold, tíz kilométer szilárd burkolatú úton közlekedhetnek — egymástól szigorúan elválasztva — a gyalogosok és a járművek. A patak fölött apró hidak ívelnek át. A tervek szerint a budapesti Dunahidakat utánozzák majd. De ez már dekoráció, a gyerekeket foglalkoztató játék lesz — a nagy építkezés befejeződött. A kikötő és a strand elhódított a nádasból egy darabkát. Több tucat vízi járművet, csónakot tárolhatnak a csónakházban, és közvetlen szomszédságában megmaradt a „vadludak természetes tanyázóhelye”, mint a várost ismertető kiadványban olvasható. A központi épület magasan kiemelkedik a tájból. Az irodákon kívül ebben kapott helyet a könyvtár, az úttörőtörténeti múzeum, több tanácskozó és társalgó. A tetőről sorra vehetjük a többi létesítményt: a háromezer adagos konyhát és éttermet, a félezer gyereket befogadó előadótermet — benne korszerűen felszerelt színpad —, a sportcsarnokot és a stadiont, 3000 fős lelátóval. Odébb egészségház. A domboldalon a nyolc téliesített lakóépület, egyenként 120 úttörő és öt vezető szálláshelye. A Csorszapatak másik oldalán a nyáron üzemelő 16 nyári tábor épületei találhatók. A víztorony 36 méter magas. A központi épületmögötti parkban szoborkiállítást rendeztek, a nyári hónapokra bocsátották műveiket a tábor rendelkezésére a művészek. Rádióadó a repülőben A talapzatoknak, a köveknek is történetük van. A szobrászok ugyanis sóvárogva nézték, milyen szép, vörös és fehér tömböket állítanak szobraik alá. Két kőbánya adta a legjobbat a gyerekeknek. A szobrokból néhány bizonyára állandó lakója lesz a városnak, s néhány év múlva szoborparkban gyönyörködhetnek a gyerekek és a látogatók. A mozgalmi múzeum anyagát sok helyről gyűjtötték. Az úttörőszövetség harmincadik születésnapjára lesz teljes az addigi esztendők dokumentumait felölelő anyag. A könyvtárban az ifjúsági és gyermekkönyvek, valamint az úttörőszövetséggel foglalkozó kiadványok a törzsállomány. A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége megfogalmazásában „Funkciója szerint a könyvtár gyűjti a 10—14 éves korosztálynak szóló magyar nyelvű gyermek- és ifjúsági irodalmat, folyóiratokat, valamint a gyermekek számára is alkalmas felnőtteknek szóló népszerű tudományos, ismeretterjesztő kiadványokat.” Az állomás szomszédságában páncélvonat a Tanácsköztársaság idejéből, múzeumi értékű mozdony — csillog a napfényben, nemhiába gondozzák a tapolcai fűtőház dolgozói. Erdő közepén állították fel a haditechnika eszközeit. Repülő, harckocsi, ágyú. A repülőgépben — pontosan ott, ahol az igaziban dolgozik a rádiós — adó-vevő készüléket működtethetnek a pajtások. Kell igazibb játék? A kérdés az, vajon a nagy költséggel megépült város mi célt szolgál? A legjobb úttörők mozgalmi oktatását elsősorban. Nyáron kéthetes turnusokban háromezer úttörőt fogadnak, a tanév hónapjaiban őrsvezetőket képeznek, akiknek iskolai oktatását is az úttörővárosban végzik. Évente 25 ezer pajtás élvezheti Zánka örömeit. Becslés szerint minden őrsvezetőre kétszer kerülhet sor úttöréseiben. Azaz, ami Zánkán elhangzik, amit Zánkán bemutatnak, amit ki lehet próbálni, annak hatnia kell az ország minden részében. Az úttörőváros alkalmas arra, hogy az úttörőszövetség mozgalmi bázisa legyen. Részleges működésének tapasztalatai szerint —először 1971 nyarán fogadott kétezer gyereket, tavaly már több mint húszezer magyar és hatszáz külföldi pajtás lakott itt — a zánkai módszerek „kapósak”. Nádházi Lajos, a város főigazgatója mondta: — Amikor céljainkról kérdeznek, elmondjuk nevelési teendőinket. Valóban azt szeretnénk, ha a gyerekek „rászoknának” a jó mozgalmi munkára, ha felébresztenénk igényeiket a tartalmasabb iránt. De hadd mondjam el, hogy miként akarjuk, ezt elérni. A gyerekek alapvető tevékenységi formái nálunk a következők: sokat kirándulnak, amit nevezhetünk fizikai edzettségük növelésének, de az élmény ebből a túra, a környék történelmi emlékeinek, természeti adottságainak megismerése. Strandolnak, úszni tanulnak. Kulturális rendezvényeket látogatnak — neves művészeket hívunk meg, és a gyerekek önálló produkcióit engedjük a színpadra. A gyermekalkotások galériájában a hazai és nemzetközi gyermeki alkotások kapnak helyet. A galéria kapcsolatot tart a képzőművészetben tehetséges gyerekekkel. Karneválokat, játékokat rendezhetnek, találkoznak kiváló tudósokkal, a munkásmozgalom veteránjaival, a munka hőseivel. A vezetőképzésnek egyik fontos eleme, hogy végigjátszhatják teljes komolysággal a vezetést, a döntést, maguk mérhetik le, mit jelentenek a jó vezetői erények és így tovább. Tulajdonképpen azt szeretnénk, ha a gyerekekben ittlétük alatt kialakulna a helyes életvitel. Valami olyasmi, amit mi felnőttek is szeretnénk elérni: a tevékenységeket úgy váltogatni a nap folyamán, hogy mindig pihentető kövesse a fárasztót. Szellemi a fizikait, játékos az elmélyülést igénylőt. A helyes életvitel A nevelés feladata csak részben hárul a pedagógusokra. A várost úgy építették, és úgy rendezték be, hogy neveljen. A szoborkiállítás, a galéria esztétikai érzékre, a könyvtár az olvasásra — beleértve a könyvkiválasztás módját, a könyvtár használatának tudnivalóit is. A múzeum, ahová mindenkit bevezetnek, a történelmi események ismeretére sarkall, a haditechnikai parkban a hazaszeretet, a honvédelem kötelessége juthat a gyerekek eszébe. A fákról, a különböző helyről gyűjtött kőzetekről tábla árulja el a fontosabb adatokat. Nemes Péter, az úttörőszövetség titkára mondta: — Ami Zánkán kialakulhat, az teljesen új a mozgalom történetében. A város romantikáját megtalálják-e a gyerekek, erre a kérdésre várjuk a gyakorlattól a választ. A nagyvárosok vonzó erejét érezzük, tapasztaljuk, nagyon nehéz lenne egy-két mondatban megmondani, hogy miben rejlik. Zánkán a gyerekek egy város életének irányításában, életritmusának, szokásainak kialakításában vesznek részt. Mit éreznek ebből magukénak, ki mondja majd, hogy az úttörőváros teljes jogú polgára és milyen alapon? A zánkai programot megtervezett, kötetlen programként tartjuk nyilván. Azaz a gyerekek szabadon választhatnak különböző tevékenységi formákból. Mindig csinálnak valamit. De nem úgy, ahogy az úttörőtáborokban szokásos. Itt plakát hirdeti, hogy mit játszanak a moziban, itt program lehet a séta a patak partján. A város készen áll. Messze a környéken hasonlóan felszerelt iskola, művelődési objektum nincs. Az őslakók megszokták, befogadták a várost. A felnőtt dolgozók nagy részét a környék falvai adják. A köpenyükön jelvényt viselnek, más színűt az újak, most a törzsgárda tagjai. Utóbbiak már az úttörőélet minden fortélyának ismerői. A takarító néni sokszor jobban izgul a verseny előtt, mint a gyerekek, tudja, mi a helyes válasz, előkészíti a gyerekek ruhatárát... Felnőttekre várva — Nem akarjuk, hogy az úttörőváros valamiféle rezervátummá váljék — mondta Szűcs Istvánné, a Magyar Úttörőszövetség főtitkára. — A társadalom eddig is sokat segített, a város továbbra is nyitott kapukkal várja a felnőttek támogatását, szeretetét. Máris együttműködési megállapodást kötöttek a néphadsereg, a határőrség és szovjet katonai alakulatokkal, a Magyar Képzőművészek Szövetségével, a Képző- és Iparművészeti Lektorátussal, az Országos Oktatástechnikai Központtal, a tapolcai fűtőházzal. Az építkezés idején a szakmunkásfiatalok mintegy 30 millió forint értékű munkával járultak hozzá az Úttörővároshoz. Veszprém megyéből a párt- és társadalmi szervezetek tagjai dolgoztak kommunista szombaton a gyerekekért. Az ajándék, a gyereknapra elkészült ajándék így, ettől is teljes. Mit kívánhatunk a legfiatalabb városnak , melynek lakói véglegesen kibérelték a legfiatalabb korúak,városa jelzőt? Sok boldog évet, Úttörőváros! MAROS DÉNES nagyi Látkép a főépület tetejéről. (MIKÓ LÁSZLÓ felvételei.) Az űttörőváros csónakkikötője ... és haditechnikai parkja. NÉPSZABADSÁG ♦ VASÁRNAPI MELLÉKLET