Népszabadság, 1975. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-01 / 257. szám

1975. november 1., szombat 11­­PSZABADSA­G Biszku Béla látogatása Borsod megyében Biszku Béla, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Borsodban. Szerdán a Borsod megyei párt­­bizottság székházában dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság el­ső titkára, valamint Borsod me­gye és Miskolc vezetői fogadták Biszku Bélát, aki részt vett és fel­szólalt a megyei pártbizottság ki­bővített üllésén, majd Kazincbar­cikára látogatott. Felkereste a Borsodi Vegyi Kombinátot, majd az üzem és a város vezetőinek társaságában megtekintette a ter­melő és az épülő gyáregységeket. Ellátogatott az olefinprogram ke­retében épülő Poc­­ll-hoz is. Az üzemlátogatást követően a Politi­kai Bizottság tagja baráti eszme­cserét folytatott a város és a kom­binát párt-, állami és társadalmi vezetőivel. A megbeszélésen dr. Vékony Ernő, a városi pártbizott­ság első titkára a város, Körtvé­­lyes István igazgató az üzem fej­lődéséről, építéséről adott tájé­koztatást Biszku Béla csütörtökön találko­zott a városi párt-végrehajtó bi­zottság tagjaival, a politikai és társadalmi szervezetek, az Ózdi Kohászati Üzemek vezetőivel, akiknek jelenlétében Vajda Ist­ván, a­­ városi pártbizottság első titkára adott tájékoztatót a város és az üzem fejlődéséről. l­léstá­r­sHolá a sikersíílss-sí3 gyáris rázolás­ig Pénteken Katona Imrének, az MSZMP KB tagjának, a buda­pesti pártbizottság első titkárának elnökletével kibővített ülést tar­tott a budapesti pártbizottság. Az ülés napirendjén szerepelt a pártbizottság intézkedési terve a párttagsági könyvek cseréjének politikai és szervezeti előkészíté­séről és a XI. kongresszus hatá­rozatai feldolgozásának tapaszta­latai a propagandában és a tö­megpolitikai munkában. Ezt kö­vetően a pártbizottság megtár­gyalta a budapesti pártbizottság feladattervét a XI. kongresszus és a budapesti pártértekezlet hatá­rozatainak végrehajtására. Az ülésen részt vett és felszó­lalt Bullai Árpád, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának titkára. Befejeződtek­ a magyar—svéd kü­lü­gyminiszteri tárgyalások Sven Andersson, a Svéd Király­ság külügyminisztere magyaror­szági hivatalos látogatásának má­sodik napján, péntek délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a Ma­gyar Hősök Emlékművét. Az ese­ményen jelen volt Nagy János külügyminiszter-helyettes, dr. Bé­kési László, a fővárosi tanács el­nökhelyettese és Farkas Mihály ezredes, a budapesti helyőrség parancsnoka. Délelőtt Gáspár Sándor, az El­nöki Tanács helyettes elnöke, a SZOT főtitkára fogadta Sven An­­derssont; a megbeszélésen részt vett Puja Frigyes és Lőrincz Nagy János, a Magyar Népköztársaság stockholmi nagykövete. A svéd külügyminiszter és fe­lesége pénteken díszebédet adott külügyminiszterünk és felesége tiszteletére a Duna Intercontinen­tal Szállóban Részt vett az ese­ményen Bondor József építésügyi és városfejlesztési, dr. Orbán László kulturális miniszter, Nagy János külügyminiszter-helyettes és Udvardi Sándor külkereske­delmi miniszterhelyettes. A dísz­ebéden a két külügyminiszter po­­hárköszöntőt mondott. Délután a Külügyminisztérium­ban tartott megbeszélésekkel be­fejeződtek a hivatalos magyar— svéd külügyminiszteri tárgyalá­sok, amelyeken a kétoldalú kap­csolatokról és nemzetközi kérdé­sekről volt szó. A tárgyaló cso­portok tagja volt Nagy János, Lő­­rincz Nagy János, továbbá For­gács Egon, a Külügyminisztérium főosztályvezetője és Wéber Lász­ló, a Külügyminisztérium­ skan­dináv referense, illetve Leif Lef­­land, a külügyminisztérium poli­tikai főigazgatója, Gustaf Borndé, a Svéd Királyság budapesti nagy­követe, Lars Bergquist külügymi­­nisztériumi főosztályvezető, Hans Dahlgren és Karl-Erik Norman külügyminisztériuma első titkár, valamint­ Kersti Sjöden külügy­­minisztériumi titkár. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke hivatalában fogadta Sven Anderssont és eszmecserét folytatott vele kétoldalú kapcso­latainkról, valamint időszerű nemzetközi kérdésekről. A talál­kozón jelen volt Pója Frigyes és Lőrincz Nagy János stockholmi magyar nagykövet, részt vett Gustaf Bonde budapesti svéd nagykövet. _ A svéd külügyminiszter sajtókonferenciája (Tudósítónktól.) Svédország és Magyarország kapcsolatai jók, a kilátások ked­vezőek az ipari, a kulturális együttműködés bővítésére, így összegezte budapesti tárgyalásait Sven Andersson svéd külügymi­niszter pénteki sajtóértekezletén. Elmondotta, hogy a tárgyalásokon a nemzetközi kérdések közül nagy figyelmet szenteltek annak, ho­gyan lehet a gyakorlatba átültet­ni az európai biztonsági konferen­cia határozatait, ajánlásait. A megbeszéléseken érintették a cip-í­rusi és közel-keleti helyzetet, és szó volt Spanyolországról, vala­mint Portugáliáról is. Sven Andersson közölte, hogy­­ Pója Frigyes külügyminisztert­­ svédországi látogatásra hívta meg, magyar részről pedig megerősí­tést nyert Olof Palme svéd kor­mányfő meghívása. Sven Andersson elmondotta, hogy Svédország síkraszáll a két Vietnam ENSZ-tagsága mel­lett és bírálja az Egyesült Ál­lamokat, mert ezt vétójogával megakadályozta. Elmondotta, hogy Svédország jelentős segítséget nyújt a két Vietnam újjáépítésé­hez. Már megkezdték annak a 700 millió svéd korona értékű pa­pír- és cellulózgyárnak építését Észak-Vietnamban, amelynek va­lamennyi költségét Svédország fedezi. Ithirazon a szíriai tioarvédelmi satárkszter­ Pénteken elutazott Budapestről Musztafa Tiassz altábornagy, a Szíriai Arab Köztársaság fegyve­res­­ erői főparancsnokának he­lyettese, hadügyminiszter, aki — küldöttség élén — Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi minisz­ter meghívására hivatalos baráti látogatást tett Magyarországon. A két fél tanácskozásain a köl­csönös megértés és barátság je­­gyében tájékoztatta egymást or­szágaik, hadseregeik helyzetéről, s eszmecserét folytattak a közös érdeklődésre számot tartó nem­zetközi kérdésekről. A tárgyalá­sok során megállapodtak a két hadsereg közötti együttműködés továbbfejlesztéséről, meghatároz­ták a kapcsolatok fejlesztésének további feladatait. A vendégek megkoszorúzták a Magyar Hősök Emlékművét, katonai alakulatok­nál, illetve tanintézeteknél tettek látogatást, megtekintették a ma­gyar néphadsereg egyik köteléké­nek harcászati gyakorlatát. A kül­döttség ellátogatott a Bábolnai Állami Gazdaságba is. Musztafa Tiassz altábornagyot és a kísére­tében levő vezető katonai szemé­lyiségeket fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Czinege Lajos vezérez­redes, továbbá a Honvédelmi Mi­nisztérium katonatanácsának és a tábornoki karnak több tagja bú­csúztatta; jelen volt Abdul-Halim Kaddour, a Szíriai Arab Köztár­saság budapesti nagykövete, va­lamint a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek sok ka­tonai és légügyi attaséja. 3 K­O Z L K­ M I'] \ Losonczi t­ól jszom­áliiai látfo­gat­ásáról Pénteken magyar—Szomáliai kö­zös közleményt adtak ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnöké­nek október 27. és 31. között a Szomáli Demokratikus Köztársa­ságban tett hivatalos baráti láto­gatásáról. Ez alkalommal Loson­czi Pál és Mohammed Sziad Barre, a Szomáli Demokratikus Köztár­saság Legfelsőbb Forradalmi Ta­nácsának elnöke hivatalos meg­beszéléseket folytatott, és a két fél szakértői között is tárgyalá­sokra került sor. A barátság és a kölcsönös meg­értés szellemében lefolytatott tár­gyalásokon Mohammed Sziad Bar­re tájékoztatást adott Szomália tör­ténetének egyes szakaszairól, a gyarmati múlt szomorú örökségé­ről és az 1969. október 21-én ki­bontakozott népi forradalom utá­ni időszak eredményeiről. A szo­­máli fél hangsúlyozta: a szomáli nép a fejlődés és a haladás egye­dül helyes útját, a szocializmust választotta. Az elnök tájékoztatta vendégét a forradalmi kormány­nak a haladó és igazságos társa­dalmi rendszer felépítésében el­ért eredményeiről és tapasztala­tairól. Losonczi Pál tájékoztatást adott a hazánkban folyó szocialista épí­tőmunkáról, az ország előtt álló legfontosabb feladatokról, ame­lyeket az MSZMP XI. kongresz­­szusa határozott meg. A felek megállapították, hogy a két ország közötti, kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági, mű­szaki-tudományos és kulturális együttműködés fejlesztése és el­mélyítése megfelel mindkét nép érdekeinek A felek kereskedelmi megálla­podást, műszaki-tudományos együttműködési egyezményt és kulturális együttműködési egyez­ményt írtak alá. Kifejezték remé­nyüket, hogy az együttműködés bővítéséről folytatott tárgyalások és az aláírt okmányok jó alapot biztosítanak a Magyar Népköztár­saság és a Szomáli Demokratikus Köztársaság baráti kapcsolatai­nak további fejlesztéséhez. A két elnök kölcsönösen tájé­koztatta egymást kormányaik nemzetközi tevékenységéről.. Vé­leményt cseréltek a legfontosabb nemzetközi kérdésekről és meg­elégedéssel nyugtázták, hogy né­zeteik azonosak,vagy nagyon kö­zel állnak egymáshoz. Megállapították, hogy a nem­zetközi békét mindaddig veszély fenyegeti, amíg megsértik az alap­vető emberi jogokat, amíg a világ több részén gyarmati kizsákmá­nyolás és faji elnyomás létezik Az afrikai helyzet áttekintése so­rán az államfők megelégedéssel üdvözölték Mozambik, a Zöld­­foki-szigetek, Sao Thomé és Prin­­cipe felszabadító erőinek a por­tugál gyarmati rendszer fölötti győzelmét, és örömmel nyugtáz­ták e területek függetlenné válá­sát. A közlemény megállapítja: a még elnyomás alatt élő afrikai népek újabb és újabb győzelmet aratnak elnyomóikon. A jövő azt ígéri, hogy közeledik a fajüldözés és a gyarmati rendszer teljes fel­számolása. Elítélték az emberi méltóság megcsúfolását, a dél-af­rikai rezsim fajüldöző politikáját, amely az afrikaiak millióit em­bertelen elnyomásban tartja. Rámutat a közlemény, hogy a dél-afrikai rezsim számára erköl­csi és anyagi támogatást nyújtó országoknak meg kell szüntetniük fegyverszállításaikat, amelyekkel hozzájárulnak a faji megkülön­böztetés fenntartásához és erősí­téséhez. „ A felek aggodalmukat fejezték ki az imperialista és reakciós erők angolai mesterkedései miatt, ame­­­­lyek az ország feldarabolását cé­lozzák. Felháborodással állapítot­ták meg: veszélyes helyzet ala­kult ki amiatt, hogy a dél-afrikai­­ és zsoldos erők nyíltan megsértet- t ték Angola területi integritását. A felek követelik minden külföldi csapat kivonását Angola terüle- | téről. A két elnök hasonlóképp aggo-­­­dalmát fejezte ki a namíbiai gyarmati elnyomás miatt, amely veszélyezteti a nemzetközi békét­­ és biztonságot. Közös vélemé­nyük, egyeztetett nemzetközi ak­ciók szükségesek ahhoz, hogy a Dél-afrikai Köztársaságot e terü­­­­let elhagyására kényszerítsék. Ez­­ a feltétele annak, hogy az ENSZ­­ betölthesse szerepét és azonnal hozzákezdjen a terület független­ségének előkészítéséhez. Megálla­pították: arra van szükség, hogy Zimbabwében a hatalmat békés úton adják át a többséget alkotó afrikai lakosságnak, hogy az or­­­­szág felszabadító erőinek, külön-­­­böző csoportjai szilárd egység­frontot hozzanak létre a kisebb­ségi rendszer uralmának meg­szüntetésére. A két elnök hangsúlyozta, hogy a­ Szomáti Párt francia kézben le­vő területe, népének azonnal és feltétel nélkül biztosítani kell függetlenségét. A két elnök egyetértett abban, hogy a közel-keleti kérdés tartós megoldásának egyetlen útja az át­fogó rendezés, amely magában foglalja a megszállt arab terüle­tek teljes felszabadulását. A Pa­lesztinai arab nép nemzeti jogai­nak helyreállítása a közel-keleti kérdés tartós és békés megoldá­sának alapvető tényezője. Nagy megelégedéssel üdvözöl­ték a hős vietnami nép történelmi győzelmét, és hangsúlyozták, hogy készek támogatni az indokínai népek erőfeszítéseit országaik új­jáépítésére. Nagyra értékelték a szocialista országok és a fejlődő országok szerepét a nemzetközi életben. Aláhúzták az el nem kötelezett országok erősödő mozgalmának, az Afrikai Egységszervezetnek és az ENSZ tevékenységének jelen­tőségét. Kijelentették, hogy tá­mogatják ezeket a nemzetközi szervezeteket. Kitér a közlemény arra, hogy az európai biztonságról és együttmű­ködésről szóló helsinki megálla­podás jótékonyan hatott a nem­zetközi légkör alakulására, hozzá­járul a nemzetközi stabilitás és a béke fenntartásához. A világ békéje és biztonsága érdekében meg kell akadályozni külföldi katonai bázisok létreho­zását az Indiai-óceán térségében, hogy az a béke térsége legyen. Egyetértettek a felek abban is, hogy a nemzetközi gazdasági kap­csolatokat a kölcsönös előnyök alapján, kielégítő módon rendezni kell. A fejlődő országok és a szocia­lista országok küzdenek a fejlődő országok ama jogának elismeré­séért és biztosításáért, hogy sza­badon rendelkezhessenek termé­szeti kincseikkel. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke köszöne­tét fejezte ki a Szomáli Demok­ratikus Köztársaság Legfelsőbb Forradalmi Tanácsa elnökének, a tanács tagjainak és a szomáli népnek azért a meleg, baráti fo­gadtatásért és vendégszeretetért, amelynek ezernyi felét tapasztal­ta Szomáliai tartózkodása során. Losonczi Pál magyarországi hi­vatalos baráti látogatásra hívta meg Mohammed Sziad Barre ve­zérőrnagyot, aki a meghívást elfo­gadta. E látogatás mindkét fél számára megfelelő időpontját dip­lomáciai úton fogják meghatá­rozni. (MTI) A n­ársasííí­tesiszervev.íi és az ideológiai saiusaka eguisáée* Síratásánalk köszön­nedő fejlődésünk Ben­ke Valéria mondott beszédet a politikai könyvnapok váci megnyitóján Pénteken a váci gépipari szak­­középiskola dísztermében ünne­pélyes külsőségek között nyílt meg a politikai könyvnapok ese­ménysorozata. Az országos meg­nyitóünnepségen Papp József, a váci városi pártbizottság első tit­kára köszöntötte a megjelenteket, majd Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bi­zottságának elnöke mondott ün­nepi beszédet. A politikai könyv­napok jelentőségét méltatva, egye­bek között hangoztatta: — A marxizmus elmélete, a természet, a társadalom és a gaz­daság dialektikus materialista szemlélete jelen van az iskolák, a főiskolák és az egyetemek mun­kájában, ott van a marxista gon­dolat a maga világnézetet formá­ló hatásával a tudomány műhe­lyeiben csakúgy, mint a szocialis­ta eszmék, az építés sejtjeit je­lentő munkakollektívákban és so­kak egyéni meggyőződésében. Ez a fejlődés társadalomszervező és ideológiai munkánk együttes ha­tásának köszönhető. Az elmúlt évtizedek társadalmi és világné­zeti harcainak, a munkásosztály és pártja társadalomformáló tet­teinek hatása ugyanúgy részese ennek a fejlődésnek, mint propa­gandamunkát végző elvtársa­ik­­ és nélkülözhetetlen segítőtársaik,­­ a könyvek és folyóiratok terjesz­­t­­ői. Elismerés és köszönet illeti­­ mindazokat, akik közreműködnek abban, hogy a marxizmus, a szo­­ciaalista eszmék, a könyvek és fo­­­­lyóiratok eljussanak az érdekel­tekhez.­­ Állandó törekvésünk legyen,­­ hogy többen és alaposabban is­­­­merjék klasszikusaink munkáit­­ és azok szellemében végezzék fo­lyamatosan a maguk tevékenysé­gét. Ezt az igényt, a szocializmus erőinek eszmei fölvértezését, a magyar nép szellemi gyarapodá­­s­sát jól szolgálja a Kossuth Ki­adó. A klasszikusok művei mel­­­­lett találhatunk a kiadványok­­ közt a marxista társadalomtudo­­­­mányok hazai és külföldi műve­­­­lőinek munkáiból, a hazai és nem­­­­zetközi politika, a szocialista épí­­­­tés és a pártélet mindennapi kér- s­déseivel foglalkozó­ munkákat. A szocialista építés gyakorlatának­­ gazdag tapasztalatait tanulmá­­n­orozhatják a pártmunkások, a­­ gazdasági és közigazgatási veze­tők, s a társadalmi aktivisták a magyar párt vezetőinek könyvei­ben, valamint a testvéri szocia­lista országok vezetőinek sorra megjelenő köteteiben. Amiben hiány van — mondta a továbbiakban —, az a hazai tár­sadalom szocialista fejlődésével összefüggő olyan kérdések hite­les, érvényes, a gyakorlatot segí­tő­ megválaszolása, amelyekkel korábban nem találkoztunk. A társadalomtudományoktól szocia­lista fejlődésünk aktuális kérdései közül némelyikre konkrétabb, el­­igazítóbb válaszokat várnak a propagandisták. A gazdasági élet folyamatait elemzőbben, értel­mez­­hetőbben megvilágító munkákra csakúgy igény volna, mint az anyagi folyamatok és a tudati szféra kapcsolatait, kölcsönhatá­sait bemutató vagy a szocialista életmód kialakulását kutató és segítő írásokra. Benke Valéria beszéde után emlékplakettet és elismerő okle­velet nyújtottak át a politikai iro­dalom népszerűsítése terén ki­emelkedő munkát végző aktivis­táknak. Csípő Balázs, a nagykő­rösi városi pártbizottság osztály­­vezetője ezüst emlékplakettet, Ju­hász János, a péceli pártbizottság titkára és Szalai Árpád, a nagy­marosi községi pártbizottság tit­kára bronz emlékplakettet ka­pott, négyen pedig a kiváló ter­jesztőknek járó oklevelet vették át. A politikai könyvnapok or­szágos megnyitóünnepsége kul­turális műsorral folytatódott, majd a részvevők megtekintették a politikai művek kiállítását.

Next