Népszabadság, 1975. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-05 / 260. szám

4 Előlépteté­­ek a Szelügymm­inisztériumában­ A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 58. évfordulója alkal­mából ünnepséget rendeztek a Belügyminisztériumban. A Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a Belügyminisztériumban végzett eredményes munkája el­ismeréseként dr. Kelemen Miklós rendőr ezredest kinevezte rendőr vezérőrnaggyá. Négy belügyi dol­gozónak a Vörös Csillag Érdem­rend kitüntetést, 39-nek a Kiváló Szolgálatért Érdemrend kitünte­tést adományozta. A belügymi­niszter nyolc alezredest ezredessé előléptetett, főtiszteket, tiszteket, tiszthelyetteseket, a Belügymi­nisztérium önkéntes segítőit a Ha­za Szolgálatáért Érdemérem, a Közbiztonsági Érem és a Tűzren­dészet Érem arany, ezüst foko­zatával tüntette ki. A kitünteté­seket és előléptetéseket Benkei András belügyminiszter adta át. Az ünnepségen részt vett Bisz­­ku Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára, Havasi Ferenc, a Közpon­ti Bizottság tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Rácz Sán­dor, az MSZMP KB osztályveze­tője, a társ fegyveres testületek képviselői, valamint a Belügymi­nisztérium tábornoki és parancs­noki karának több tagja. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a kormány nevében Havasi Ferenc köszöntötte az előléptetésben és kitüntetésben részesülteket. Kinskiírnak az ifjúsági munka segítéséért A Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség Központi Bizottsága a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 58. évfordulója alkalmá­ból kedden kitüntetési ünnepsé­get rendezett a Hotel Ifjúságban. Dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának el­ső titkára köszöntötte a megje­lenteket, majd kormánykitünteté­seket és az ifjúsági szövetség ki­tüntetéseit nyújtotta át az ifjúsá­gi szövetségben, illetve a KISZ munkájának segítésében végzett kiemelkedő munka elismeréseként 60 kitüntetettnek. S Kiszerződt­ek a magyar-csehszlovák­oki­működési bizottság tárgyalásai Emlékeztető okmány aláírásá­val kedden befejeződött a magyar —csehszlovák gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműködé­si bizottság elnöki találkozója. Az okmányt a Parlamentben dr. Sze­kér Gyula, a Minisztertanács elnök­­helyettese és dr. Rudolf Rohlicek, a csehszlovák kormány elnökhe­lyettese, az együttműködési bi­zottság két társelnöke írta alá. A tárgyalásokon a felek meg­vizsgálták a bizottság 12. üléssza­kán a kitűzött feladatok végre­hajtását, és a két ország közötti gazdasági együttműködés tovább­­terjesztésének lehetőségeit. In­tézkedéseket fogadtak el az 1976 —1980. évi népgazdasági tervek egyeztetéséből adódó feladatok végrehajtására és az ugyancsak a következő öt évre szóló hosszú le­járatú kereskedelmi egyezmény előkészítésére. Részletesen foglalkoztak a ter­melési szakosítás és a kooperációs együttműködés helyzetével. Elha­tározták újabb szakosítási és koo­perációs szerződések előkészítését. Ezek közül a legfontosabbak a vasúti és a közúti járműgyártást érintik. A megállapodások jelen­tősen hozzájárulnak a termelési szakosítás és a részegység-koope­ráció, valamint a kölcsönös áru­csere-forgalom bővüléséhez. A bizottság társelnökei megbe­szélést folytattak a Nagymaros— Gabcikovo dunai vízlépcsőrend­szer építésének előkészítéséről. * Kedd este elutazott Budapest­ről dr. Rudolf Rohlicek. Búcsúz­tatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Szekér Gyula, ott volt dr. Václav Moravec, Cseh­szlovákia budapesti nagykövete. a közélet híres SZMBT-küldöttség érkezett hazánkba Kedden az MSZBT meghívá­sára Mihail Afanaszjevics Szolov­­jevnek, az OSZSZSZK miniszter­­­tanácsa állami filmbizottsága el­nökhelyettesének vezetésével Bu­dapestibe érkezett a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság háromtagú küldöttsége, hogy részt vegyen a november 7. alkalmából rendezett ünnepségeken. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Regös Gá­bor, az MSZBT titkára fogadta. Ott volt Iván Vasziljevics Szali­­mon, a budapesti szovjet nagykö­vetség tanácsosa, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének ma­­gyarországi képviselője. Filmkoktél a koreai nagykövetségen Kim Ze Szuk, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság buda­pesti nagykövete a Koreai Mun­kapárt Központi Bizottságának lapja, a Nodon Színműn meg­alakulásának 30. évfordulója al­kalmából kedden a nagykövetsé­gen filmkoktélt adott, amelyen részt vett a magyar sajtó több ve­zető munkatársa, és ott voltak a Külügymi­nisztérium képviselői. Elutaztak hazánkból a jugoszláv szövetségi bíróság képviselői Kedden elutazott Budapestről a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi bíróságá­nak dr. Pero Korobar elnök ál­tal vezetett küldöttsége, amely dr. Szakács Ödönnek, a Magyar Nép­­köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének meghívására látogatott hazánkba. A vendégek tanulmá­nyozták a magyar igazságszolgál­tatás szervezetét, legfelsőbb bíró­ságunk munkáját, elvi irányító tevékenységét. Látogatást tettek dr. Korom Mihály igazságügy­miniszternél és dr. Szíjártó Ká­roly legfőbb ügyésznél. A kül­döttséget fogadta dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. A delegációt a pályaud­varon dr. Szakács Ödön búcsúz­tatta. Jelen volt Bos­co Srdanov, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője. Befejezte magyarországi látogatását a mongol tanácsi delegáció A C. Gotov, a Mongol Népköztár­saság Nagy Népi Hurálja elnök­ségének titkára által vezetett ta­nácsi delegáció kedden elutazott hazánkból. A küldöttség magyar­­országi tartózkodása alatt láto­gatást tett a fővárosi tanács elnö­kénél, a Győr-Sopron megyei ta­nácsnál és Sopron városban. A­­ küldöttséget fogadta dr. Traut-­­mann Rezső, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes el­nöke és Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese. A kül­döttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Varga József, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának elnök­­helyettese búcsúztatta. Jelen volt Bamdarim­ Dn­gerszüren, a Mon­gol Népköztársaság nagykövete. 1975. november 5., szerda NÉPSZABADSÁG NOVEMBER 7-E TISZTELETÉRE Kórházat, ifjúsági házat, kenyérgyárat avattak Kiállítás a Szovjetunióról, barátságpark emlékművel Budapesten a Pataky István té­ren elkészült több mint 110 mil­lió forintos költséggel a kerület új kultúrcentruma, a művelődési központ és ifjúsági ház. A keddi avatóünnepségen megjelent Né­meth Károly, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára és Szépvölgyi Zol­tán, a fővárosi tanács elnöke. A művelődési központot Garamvöl­gyi József kulturális miniszter­­helyettes adta át a kerület lakói­nak. Ugyancsak kedden az V. kerü­leti Molnár utcában átadták a 20 millió forintos költséggel épült belvárosi ifjúsági házat és tan­uszodát. Az ötszintes épület a ke­rület tanulóinak és munkásfia­taljainak művelődését és tested­zését szolgálja. Az avatóünnep­ségen Farkasinszky Lajos, a fő­városi tanács elnökhelyettese mondott megnyitó beszédet. Régen várt egészségügyi léte­sítményt adtak­ át rendeltetésének tegnap Szabolcs-Szatmár megyé­ben: dr. Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter — több megyei vezető jelenlétében — felavatta a kisvárdai kórházat. A 332 ágyas intézet a tervezők és a kivitele­zők összefogásának eredménye­ként a tervezett határidő előtt fél esztendővel készült el, sőt a 70— 70 ágyas szülészeti és gyermek­­gyógyászati osztályt már koráb­ban használatba vették. A korszerű létesítményben a hagyományos osztályokon kívül olyan részlegek is dolgoznak, mint például az intenzív terápia, a traumatológia és a kórszövet­tan. Ugyancsak a kórház irányí­tása alá tartozik a 16 munkahe­lyes rendelőintézet. A százezer embert ellátó egészségügyi kom­binátot a többi között 60 szemé­lyes orvos-nővérszállás és gyógy­szertár teszi teljessé. Szegeden kedden avatták fel a Dél-Alföld legnagyobb s legkor­szerűbb kenyérgyárát. Naponként harminckét tonna kenyeret készí­tenek az automatizált lisztszállító, tároló, dagasztó és sütőberendezé­sei. A berendezések korszerűségé­re jellemző, hogy működésüket mindössze kilenc sütőipari mun­kás irányítja. Szolnok megyében már kedden megkezdődtek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 58. év­fordulóját köszöntő ünnepségek. A szolnoki Ságvári Endre Műve­lődési Központ munkásmozgalmi klubjában a veteránok, a forra­dalmi küzdelmek, az illegális kommunista mozgalom egykori harcosai emlékeztek a történelmi jelentőségű napokra. Törökszent­­miklóson a városi művelődési házban kiállítás nyílt a Szovjet­unióiból. Karcagon az ünnep egyik eseményeként átadták a ruhaipari szövetkezet új, korszerű üzem­házát, Szolnokon üzembe helyez­ték a MÁV személypályaudvar környékén kiépített útvonalakat, a Csanádi György és a Mátyás király körutat. Monoron magyar—szovjet ba­rátsági parkot avattak, emlék­fákat ültettek és leleplezték a fel­­szabadulási emlékművet, majd át­adták rendeltetésének a Filmtech­nikai Vállalat, a Tüzép, valamint a Fűszért raktártelepét és Monor második postahivatalát. Ugyancsak tegnap avatták fel a dunavarsányi sütőipari üzemet. A mintegy 6 millió forint költség­gel épült üzemben naponként­­ 5000 kiló kenyeret sütnek Duna­­­varsány és több környező község­­ lakói számára. Vámosmikola víz­­i művel gazdagodott ezen a napon. A Volán 9. sz. kecskeméti vál­­l­lalatának bajai telepén új szociá­­l­lis létesítményt avattak. A pihen i nőszállóval a közelmúltban át­­­ adott dél-bácskai Volán-üzemegy­ség egészült ki. Ezzel az itt dol­gozó 200 gépjárművezetőnek, ra­kodómunkásnak teremtettek ké­nyelmes pihenő- és szórakozási lehetőséget. Öt Hajdú-Biha­r megyei fo­gyasztási szövetkezet összefogásá­val új húsüzemet létesítettek Hajdúdorogon. Az évenként 10 ezer sertés feldolgozására alkal­mas üzemet ugyancsak tegnap adták át. Negyedszázad alatt négymillió tonna tim­föld Jubileumi ünnepség az Almásfüzitői Timföldgyárban Huszonöt évvel ezelőtt kezdő­dött meg a termelés az Almásfü­zitői Timföldgyárban, amely e ne­gyedszázad alatt a magyar alumí­niumipar jelentős bázisává fejlő­dött. A gyár szovjet segítséggel épült fel. Az egész magyar alu­míniumipar szempontjából jelen­tős fordulat volt az 1962-es év, amikor megkötötték a szovjet— magyar timföld- és alumínium­­ipari egyezményt. Ez tette lehe­tővé és szükségessé a timföldgyár­tás további bővítését. 1962 és 1971 között mintegy másfél milliárd forintos költséggel több mint kétszeresére, 280 ezer tonnára nö­velték a gyár évi teljesítményét. A 25. évforduló tiszteletére ked­den ünnepi munkásgyűlést ren­deztek a gyár művelődési házá­ban, ahol többek között dr. Ju­hász Ádám nehézipari államtit­kár és Makri Pál, a Komárom megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a jubiláló dolgozókat. Wentzely Kálmán gyárigazgató ünnepi beszéde után mintegy félszáz dolgozónak adtak át ki­tüntetést. ROLLERBALL Két éve komoly betegséggel ke­zeltetem magam, most a további kezeléshez szükséges pénzt azúton tudnám megszerezni, ha valaki megvenné az egyik szememet, mert fél szemmel talán még soká élhetek. De a kezelés és az eset­leges operáció nagyon szükséges. A szememért 5000 dollárt kérnék, mert jelenleg ennyire lenne szük­ségem. Komoly vevő keressen fel. Mrs. J. Huny­ad­vári, 10 166 Mason Ave. Diamond, 44 412, Ohio, USA. Nem, ezt nem valami ki­_______________agyait rémr­e­gényben olvastam. Nem is va­lami század eleji újságban, ami­kor még Európa tömött kiván­dorlóhajókban küldte tönkrement, reménytelen parasztok, rongyok­ba burkolt városi proletárok szür­ke hadseregét az Újvilágba, aho­gyan azt réges-régi Chaplin-fil­­mek képei felvillantják. Nem is abból az időből való, amikor még híre-nyoma se volt a „jóléti tár­sadalomnak”, az alig használt ci­pőt, ruhát, autót, rádiót hulladék­ba dobó „society”-nak, s amikor még Jack London Martin Ede­n­­je és az Országúton című regénye született a vonatokra kapaszkodó, mindenre kapható csavargók és munkanélküli vándorok világá­ból. A feltehetően magyar szár­mazású Mrs. J. Hunyadvári, az ajánlatot apróhirdetésben közli egy 1975. október 11. keltezésű kanadai emigráns újságban (díj­tétel: 15 szóig 2 dollár), más egyéb tárgyilagos, közhasznú hirdetések közt, amelyekben hirdetőtársai „házasságot diszkrécióval közve­títenek”, „pedikűrt, manikűrt hosszú európai gyakorlattal” vál­lalnak, ahol a Don Robertson­­cég tisztelettel meghívja „önt, családját és ismerőseit az 1975. október 16-án megnyíló 1976. évi Chrysler-Dodge autók bemu­tatójára”, s ahol az „Apollo Travel —Holiday Shop” közli, hogy ün­nepélyesen megnyitja megnagyob­bított irodáját. A csupa kellemességeket aján­ló világban teszi kellemetlen ér­­­zéseket keltő ajánlatát Mrs. Hu­nyadvári. Mert bármily üzleti­­ pontossággal jelenti is be, hogy mit hajlandó eladni minek a fe­jében, azért az apróhirdetés nem tudja teljesen visszafojtani a pa­nasz hangszíneit. Márpedig egy alián.annak az üzlet íratlan szabá­lyai szerint nem szabad panasz­kodnia, hiszen ezzel megzavarhat­ja azokat a tiszta és kellemes képzeteket, amelyekre pedig fel­tétlenül szükség van a vásárlási kedv felkeltéséhez. Így megkoc­káztatja, hogy az olvasó rögtön továbblapoz és átugrik a Queen Victoria Street-i masszázsszalon hirdetésére, ahol gőzszaunát, whirpool-fürdőt, yogát, fogyókú­rát, és komplett masszázst java­solnak a klienseknek. Mrs. Hunyadvári, szegény egy­kori honfitársunk, komoly vevők ajánlatát kéri még eladható sze­mélyes tulajdonára, a szemére vonatkozóan, s megérthető, hogy belső izgalma még a négysoron­­ként két dol­láros apróhirdetés szövegén is átérzik. Megérthető, hogy ilyen lépésre valaki csak akkor szánja rá magát, ha a re­mény minden sugara kialudt szá­mára, hogy életét másként meg­mentheti, s akkor is csak azok, akik elkeseredett harcukban vé­­gigpróbáltak mindent, amit végig lehet próbálni. Viszont az is meg­érthető, hogy amint valami áruvá válik, arra a piac törvényei érvé­nyesek a szabadvállalkozás tár­sadalmában. Nem mintha a vár, a tragédia, a fájdalom és a külö­nösség használhatatlan volna mint árucikk. Sőt nagyon is nagysza­bású üzlet rejlik benne. Évtize­dünk egyik legnagyobb­­szabású üzlete, lényegében ez is amerikai találmány, sőt tökéletesített, tel­jesen kifejlesztett találmány, amit százmillió dolláros tételekben le­het eladni. Csakhogy az nem szo­morúságot, reménytelenséget és szegényszagot áraszt, hanem ép­pen ellenkezőleg: az erősek, a len­dületesek, a kíméletlenek szeren­cséjét, a kegyetlenek igazát és fölülkerekedését hirdeti. Például itt van a Rollerball cí­mű amerikai film, amely mint egy kukoricábé takarító kombájn, úgy söpri be a dollárt, márkát, frankot a nézőmillióktól. A Rollerball vé­res is, tragikus is, a fájdalom minden kockáját átjárja. A filmtörténet William Harri­______________ sontól, az ar­kansaisi egyetem angol professzo­rától származik, aki egy vad basketmérkőzés­ után hazatérve otthonába, megpróbál tv-nézéssel kikapcsolódni. Egymás után vált­ja az állomásokat, s mindenütt csak véres, végsőkig eldurvult boksz-, rögbi- és rollermérkőzése­ket lát, ahol vér folyik. Harrison utána leül és megírja — először novellaformában — a Rollerballt. Valamikor, az évezred utolsó éveiben vagyunk, és Harrison no­vellája szerint a világon már nem­zetek feletti „konglomerátumok” uralkodnak. Nemzeti háborúk ugyan nincsenek, de a tömeg­agresszivitást óriási arénákban vezetik le. A mérkőzéseket a Vi­­lágtelevíziió közvetíti, s már nem százmilliók, hanem milliárdok nézik végig azokat. A „játék” módja a következő. A stadion pályaszélét rendkívül erős acél­háló veszi körül. A motorveze­­téses kerékpárversenyekéhez ha­sonlatos pályán két csapat áll fel szemben egymással. Náhányan erős motorkerékpárokon, néhá­­nyan görkorcsolyával és a csapat egy része a jéghoki botjához h­a­­sonló, mágneses labdafogó-szer­­számmal. Egy ágyúból több kilós ebonitgolyót lőnek ki, amely a centrifugális erőhatás következté­ben iszonyatos erővel és több száz kilométeres kezdősebességgel kör­­beszáguld a pályán. A golyót röp­

Next