Népszabadság, 1976. április (34. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-17 / 92. szám
1976. április 17., szombat NÉPSZABADSÁG 1. ashri ifit riftg foycsista as indiai ipari és húsellátási minisztért Lázár György, a Minisztertanács elnöke pénteken hivatalában fogadta Tonsze Anath Pait, az Indiai Köztársaság ipari és közellátási miniszterét, a magyar—indiai gazdasági, műszaki és tudományos együttműködési vegyes bizottság indiai tagozatának elnökét, aki a bizottság második ülésszakán tartózkodik Budapesten. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, a vegyes bizottság társelnöke; jelen volt K. P. S. Menen, India budapesti nagykövete. Magyar—jugoszláv konzultációs megbeszélések Roska István külügyminiszterhelyettes április 15-én és 16-án Nikola Milicsevics jugoszláv külügyminiszter-helyettes meghívására Belgrádban tartózkodott és konzultációs megbeszéléseket folytatott a két ország kapcsolatairól, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Roska Istvánt fogadta Lázár Mojszov ügyvezető külügyminiszter. TEJPORGYÁR ÉPÜL MÁTÉSZALKÁN Mátészalkán 170 millió forint értékben tejporgyár épül. Az új üzem berendezéseit a svéd Alfa-Laval cégtől vásárolták. Jelenleg a technológiai szerelés folyik. Az üzem naponta majd kétszázezer liter tejet tud feldolgozni. (Balogh P. László felvétele / MTI Fotó.) való alkotó viszony, ezen felül abből adódóan, ennek a rétegnek közösség növekvő jelentősége, a gyermekei közül is kevesen tanulkölcsönös segítsége jüak tovább, vagyis ez a réteg „új- Beszélt a munkáról, mint az ráterhelődik”. A javulást nem életmódot meghatározó és arra visz- utolsósorban a technika jÖVő- szaható egyik legfontosabb tényező- beli erőteljes fejlődésétől várrott hatjuk, mely megfelelő áttétellel . A munka az életmódnak kihat a munkáséletmód alakulábizonyára egyik legfontosabb man-sára s azon belül is a szocialistának többi elemére is ható tar -elemek erősödésére. talmi sajátossága, amely a szocialista életmód kialakulásában is alapvető szerepet játszik, mégpedig sok tekintetben leginkább differenciáló hatással. Másképpen fogalmazva: az, hogy valaki munkás vagy paraszt, szakmunkás, betanított vagy segédmunkás, fizikai vagy szellemi munkát végez, és így tovább, alapvetően befolyásolja — egyebek között — a különböző csoportok életmódját, ezen belül szabadidő-felhasználását, érdeklődési körét, személyes vágyait, s nem utolsósorban igényei kielégítésének konkrét anyagi feltételeit is. Adódhatnak ilyen különbségek, például a munka technikai szintjéből is. Közismert, hogy Magyarországon az iparban — sőt sokszor egy vállalaton belül is — megtalálható a technikai fejlődés szinte minden szakasza, a legegyszerűbb technológiától a legkorszerűbb automata berendezésig. Ez a differenciáltság kihat a munkások életmódjára is, hiszen a különböző szintű technika kiszolgálása eltérő felkészültséget, különböző mértékű pontosságot, fegyelmezettséget kíván. A fejlettebb technika azonban a szakképzettség növelésére, magasabb általános képzésre ösztönzi a munkást. Ez pedig közvetlenül érinti a munkások magatartását, életmódját, személyes törekvéseit. A munkáséletmód mostani nagyfokú differenciáltsága miatt főként a leginkább elmaradott rétegekre kell különös gondot fordítanunk, így a nehéz fizikai munkát végző segédmunkásokra. Ők esnek ki talán leginkább a tömegtájékoztatási eszközök tudatformáló hatóköréből is, és körülményeik. Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy a most még jelentős életmódkülönbségek megszüntetése, a szocialista életmód elemeinek erősítése nehéz és bonyolult gazdaság- és társadalompolitikai feladat is. De ehhez szükséges még valami: a szocialista életmódminta kialakítása. — A marxista módszer megkívánja, hogy — felhasználva a klasszikusok tanításait — a valóságból induljunk ki. Ez annál is célravezetőbb, mert a társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődés hatására — úgy mondhatjuk, közvetlen beavatkozás nélkül is — változik, alakul az emberek életmódja. Megjelennek és sokasodnak az életmód új elemei, míg mások eltűnnek. Ez a történelmi folyamat „kitermeli” az életmód szocialista elemeit is. A társadalomtudományok művelői és köztük a szociológusok feladata, hogy vizsgálják az életmód változásait és a sokféle sajátosság közül felhívják a figyelmet az előremutatóakra, amelyek összhangban vannak szocialista társadalmunk céljaival. Ezekből állnak össze a kívánatos életmódminták. Hangoztatni kell azonban, hogy nem , fogalmazhatunk meg „életmódkódexet”, hiszen maga a társadalom — és benne minden ember — állandóan változik. — Hogyan érhetjük el, hogy a szocialista életmód társadalmunkban általánossá váljék? — A szocializmus felbecsülhetetlen előnye, hogy tudatos társadalomalakító politikájával befolyásolhatja és bizonyos határok között irányíthatja azokat a társadalmi és gazdasági folyamatokat, melyek kitermelik az életmód feltételeit, a követendő példákat, a választásra ható tényezőket. Ez a folyamat persze tele van ellentmondásokkal, hiszen ahogy nehéz elvárni az elemi megélhetési gondokkal küszködő emberektől, hogy szocialista módon éljenek, úgy az is igaz, hogy az életszínvonal lényeges javulása sem csupán az életmód pozitív változásaival jár. Utalok ezzel kapcsolatban arra, hogy a végzett munkával nem arányos magas jövedelmek kedvezőtlenül hatnak mások életmódjára, gondolkodására. A gazdasági, társadalmi feltételek megteremtésén azonban nagyon sok múlik. Gondoljunk például az ingázók, a családjuktól távol lakók több százezres rétegére; az ő életmódjuk megváltoztatásához sokféle összehangolt intézkedésre van szükség. Vagy vegyünk egy másik példát. Az urbanizációs folyamat, a városok átalakulása, új városrészek építése alakítja az életmódot is, méghozzá alapvetően kedvező irányba. S ahogy az eddigiekből következik, hogy a szocialista életmód kialakításához nélkülözhetetlen az anyagi, gazdasági feltételek átalakulása, úgy az is igaz, hogy a tudat befolyásolása nélkül sem érhetjük el, hogy az emberek szocialista módon éljenek. Fontos szerepük van ebben a tudatra ható közvetlen eszközöknek, módszereknek, a tanításnak, a nevelésnek, a propagandának, a meggyőzésnek, az újság, a rádió és a televízió hatásának. S ami talán mindennél fontosabb: a szoros összhang megteremtése az életmódra ható gazdasági, anyagi feltételek alakítása és a tudat befolyásolása között. A tudatos beavatkozás e bonyolult folyamatokba csakis akkor lehet eredményes, ha helyesen értékeljük a szocialista életmód vonásait, a megfelelő eszközöket és módszereket alkalmazzuk, továbbá mélyrehatóan elemezzük a várható következményeket. Kovács Dénes Készülnek az új kollektív szerződések Készülnek a középtávú tervek a vállalatoknál, s e nagy munkával párhuzamosan dolgozzák ki 1976—80-ra a kollektív szerződéseket. Négy vállalatnál szerzett tapasztalataink bizonyítják, hogy az egyes kollektívák józanul számolnak a lehetőségekkel, olyan pontokat iktatnak a készülő kollektív szerződésekbe, amelyek megteremtik az alapot a dolgozók munka- és életkörülményeinek további javításához. Csepel, Egyedi Gépgyár: Kétszáz javaslat a tervezet heez Sokoldalú vita, széles körű véleménycsere alapozta meg az új kollektív szerződés kidolgozását a Csepel Vas- és Fémművek Egyedi Gépgyárában. Az előző szerződés végrehajtásáról szóló igazgatói beszámolót és a szakszervezeti tanács kiegészítő értékelését 53 szakszervezeti csoport tárgyalta meg. A beszámolási időszak első felében — amint ""ez a vitában több helyütt elhangzott — a kollektív szerződés néhány pontját nem tartották be. Különösen a túlóráztatásnál sértették meg az előírásokat. De helytelennek bizonyult a szabály is, amely a túlóra elrendelését kizárólag a gazdasági vezetők hatáskörébe utalta. Az 1974-ben végrehajtott módosítás szerint az igazgató és a szakszervezeti bizottság egyetértésben osztotta fel a túlórakeretet, s az üzemekben az üzemvezető a műhelybizottsággal, egyetértésben rendelhetett el túlmunkát. Ezt a rendszert a dolgozók helyeselték, és azt kívánták, hogy az új szerződésben is ez a szabályozás érvényesüljön. A dolgozók véleménye alapján az új szerződéstervezet a korábbinál nagyobb elismerésben részesíti a több műszakos beosztást. A délutános műszakra 10 százalék helyett 15-öt, éjszakára 20 százalék helyett 30 százalékot javasolnak pótlékként fizetni. Külön 7-8 százalékos pótlékkal kívánják ösztönözni a nagy termelékenységű berendezések három műszakos kihasználását. Rendezi az új tervezet a jutalomszabadság adományozását, pontosan meghatározza, hogy milyen kitüntetéshez mennyi jutalomszabadságot lehet adni. A szerelők úgynevezett magassági pótlékát (a nagykanizsai tvtorony szerelésén) úgy szabályozzák, hogy az összhangban legyen a tröszt többi gyárában alkalmazott szabályokkal. Lényeges új pontként került a szerződéstervezetbe a bizalmi egyetértési jogának érvényesítése a bérfejlesztéseknél. A tervezetet a szakszervezeti tanács ülésén megtárgyalták, és szakszervezeti taggyűléseken terjesztették a dolgozók elé. Most folyik a csaknem 200 észrevétel öszszegezése és értékelése, a szerződésbe való beépítése. Ezt követően a szakszervezeti tanács ülésén kerül sor a végleges szerződés elfogadására, aláírására. S. E. Egyesült Vegyiművek: Javulnak a nők kereseti arányai Az Egyesült Vegyiművekben még nem zárult le a vita az előző kollektív szerződés végrehajtásáról szóló beszámoló fölött. Annyi azonban már megállapítható, hogy a kollektív szerződés jövedelempolitikai szabályai jól szolgálták a vállalat fejlődését és a dolgozók életszínvonalának emelését. A személyi jövedelmek öt év alatt a tervezett 26—28 százalékkal szemben 34 százalékkal növekedtek. A munkások jövedelme 36 százalékkal, az alkalmazottaké 30 százalékkal haladja meg az öt év előttit, s ezzel a két kategória jövedelme azonos szintre került. Különösen sokat juttatott a kollektív szerződés a dolgozó nőknek. A bérfejlesztés sorrendjében évről évre első helyet biztosított a szakmunkásnőknek, s kiemelt feladatként kezelte a betanított és a segédmunkásnők béremelését is. E céltudatos jövedelempolitika eredményeként valamelyest javultak a nők kereseti arányai, s a következő kollektív szerződés egyik fő célkitűzése tovább erősíteni ezt a javulást. Jelentős kedvezményt juttatott a kollektív szerződés az elmúlt években az 50. életévüket betöltött dolgozó nőknek azzal, hogy az átlagos bérfejlesztésen felül évi 2 százalékos emelést kaptak. A kedvezménynek ezt a mértékét a vállalat anyagi helyzete jelenleg nem teszi lehetővé, de 1 százalékos emelést az átlagos bérfejlesztésen felül az új szerződés kidolgozásánál továbbra is fenn kívánnak tartani. Ugyancsak megtartják azt a szabályt, amely a gyermekgondozási segélyen levő dolgozó nőknek a segély összegével arányos év végi nyereségrészesedést biztosít. A vállalat anyagi lehetőségeit a kollektív szerződés a lakáshelyzet javítására koncentrálja, és olyan intézkedéseket tervez, amelyek 1980-ig megoldják a jelenleg nyilvántartott száz lakásigénylő dolgozó problémáját. Jelentős kötelezettséget vállal az Egyesült Vegyiművek kollektív szerződése a teljesítménybérben foglalkoztatottak arányának növelésére. Jelenleg a munkások 31 százaléka dolgozik teljesítménybérben, 1980-ra ezt 50 százalékra kívánják emelni. E. S. Beton- és Vasbetonipari Művek: Több lesz a béren kívüli juttatás A Beton- és Vasbetonipari Műveknél már a a múlt év végén megkezdődött az új kollektív szerződés előkészítése. Az új kollektív szerződés abban különbözik a korábbitól, hogy egységesen szabályozza a vállalati juttatásokat, korábban ugyanis ez gyáregységenként eltérően történt. Lényegesen változó tartalommal jelenik meg a béren kívüli juttatások című fejezet. Ennek oka, hogy a BVM-nek az eddigieknél nagyobb a jóléti alapja, több gondot fordíthatnak tehát a munkásszállók rekonstrukciójára, a munkásszállításra, a munkáslakás-építés támogatására is. A Beton- és Vasbetonipari Művek nyolc gyáregységében termelési tanácskozásokon vitatta meg több mint nyolcezer dolgozó a készülő kollektív szerződést. A dolgozók közül sokan kérték: a kollektív szerződés rögzítse, hogy a mozgóbért valóban a célfeladatokra tűzzék ki, s csak azok elvégzéséért fizessék ki. A legtöbb észrevétel a vállalati juttatásokra vonatkozott. A nehéz munkakörülmények között dolgozók arra panaszkodtak, hogy a munkaruha az előírtnál rövidebb idő alatt tönkremegy. Néhány üzemből azt kérték, hogy egységesítsék a munkakezdést. Különösen sok kifogás érte az üzemi konyha tisztaságát. Az alkalmazottak egy része — a nem dohányzók — azt szeretné, ha a kollektív szerződés megtiltaná a dohányzást az irodákban. Többen javasolták, hogy rendszeresítsék a munkahelyi tornát az irodákban és a műhelyekben. Jelenleg öt munkabizottság dolgozik a tervezeten, ezt az érvényben levő jogszabályokkal egyeztetik. Április végén a tervezet a vállalati szakszervezeti tanács elé kerül, majd különféle fórumokon a dolgozók vitatják meg. K. A. 5 Rábatex: atemterv szerint — néhány módosítással — Eddig minden az ütemterv szerint történt, legutóbb április 9-én, a vállalati szakszervezeti tanács ülésén adtunk előzetes tájékoztatást a készülő kollektív szerződésről — mondják a Rábatex Győri Textilipari Vállalatnál. A gyárban egyébként hét bizottságot alakítottak, amelyek témakörönként vizsgálták, hogy az előző ötéves időszakra szóló kollektív szerződést hogyan tartották be, és a bekövetkezett változások hatására milyen módosításokra van szükség. Különösen nagy gondot fordítanak a nők és a fiatalok helyzetére, munkakörülményeik javítására, hiszen a dolgozók 70 százaléka nő, és körülbelül azonos a fiatalkorúak aránya is. A szakszervezeti tanáccsal egyetértésben több módosítás is szerepel a készülő kollektív szerződésben. Változtatnak például a részesedési alap felosztásán. A nyereségrészesedéskor eddig a törzsgárda tagok fizetésük után emelkedő százalékú kiegészítést kaptak. Az új elképzelések szerint a fizetéstől függetlenül, az eltöltött évek után fix összegt adnak majd. Tavaly a rendeletekben előírt pótszabadságok és a különböző célokra megszavazott jutalomszabadságok következtében 5497 munkanap kiesése volt. Ez azt jelentette, hogy az amúgy is szűkös munkaerőhelyzetben egész éven át hússzal csökkent a termelői létszám. Most a törvényes rendelkezések szerint járó tanulmányi és egyéb szabadságot adják csak ki, a jutalomszabadságokat megszüntetik. Ugyancsak jelentős változás, hogy eddig a munkáslakás-építési akciót segítve, 100—200 ezer forint támogatástadtak, az új szerződés szerint ezt 400 ezer forintra emelik fel évente. A fegyelmezett, jobb minőségű munkára ösztönző kollektívszerződés-tervezetet május végéig minden dolgozóval ismertetik, aláírására június 15-ig kerül sor. K. I.