Népszabadság, 1976. április (34. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-03 / 80. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér népszabadság 1976. április 3., szombat AZ HI S Z M P K* X P O X TI LA PJ A XXIV. évfolyam 80. szám Terv és igény A megyékben már befejeződ­tek, a városokban is a végéhez közelednek azok a viták, amelyek a tanácsüléseken bontakoztak ki az ötéves terv helyi feladatairól, teljesítésének módjairól, költsé­geiről. Most már a községeken a sor, ott, ahol a tervkészítők és a lakosság kapcsolata a legközvet­lenebb, szinte mindennapos. A kö­vetkező hetekben több ezer ta­nácsnak kell a „virágzó falvak” kifejezéshez tartalmat és távlatot adnia. A községi tanácsoknak azt is bizonyítaniuk kell, hogy meny­nyire jártasak a véges anyagi esz­közök elosztásában, képesek-e he­lyesen rangsorolni az igényeket, sikerült-e olyan kapcsolatot te­remteniük a lakossággal, az ipa­ri és a mezőgazdasági üzemekkel, amely megnöveli a lehetőségeket, anyagi és kétkezi hozzájárulásban kamatozik. Ha volna mottó a községek öt­éves tervjavaslatait tartalmazó előterjesztések első oldalán, akkor minden bizonnyal a leg­fontosabb követelményt idézné a programok megvitatóinak: a ren­delkezésre álló forintokat úgy el­osztani — beosztani! —, hogy azok az alapellátást, a falvak né­pének mind szélesebb körét szol­gálják. Akad nem is egy olyan feladat, amelyben ez a kívánalom az első betűtől az utolsóig testet ölt. Ilyen például a közművesí­tés. Ahogy negyedszázaddal ez­előtt a villamosítás jelképezte és fejezte ki érzékletesen a törek­vést a falvak életének felemel­kedésére, napjainkban a köz­műves ellátás. A magyar falvak arculatát megváltoztak magán­­lakásépítkezések az utóbbi másfél évtizedben tömegessé váltak, s legalább ennyire tömegesek — te­gyük hozzá, maguktól értetődőek is — a kívánalmak, hogy az új, modern, kényelmes családi ott­honok lakói vezetékes vizet kap­janak, a megépített konyhához, fürdőszobához csatorna, szenny­vízelvezető hálózat is legyen. Az sem kétséges, hogy az emberek szívesen hoznak áldozatot az ilyen költséges, munkaigényes fel­­adatok elvégzéséért, amelyek elő­nyösen hatnak a községfejlesz­­tésre és az ember életkörülmé­nyeire. A közművesítés mellett ott a másik követelmény is, amelyet a tervek összeállítóinak feltétlenül figyelembe kell venniük, ha a vá­rosi színvonalhoz közelítés és a községek lakosságának döntő többségét érintő fejlesztéseket fontolgatják, az általános iskolai hálózat gazdagításáról van szó, új épületek emeléséről és régiek új­jávarázsolásáról csakúgy, mint be­rendezésük és felszerelésük gya­rapításáról. Enélkül nem érhet­jük el, hogy az országban minden gyermek azonos eséllyel rajtoljon a műveltséghez. Minden eddiginél fontosabb, hogy a tanácsok a több község összefogásában rejlő tartalékot ki­aknázzák. A községek korábban eredményesebben hangolták ösz­­sze terveiket az üzemekkel, a tár­sadalmi szervekkel , mint egy­mással. Pedig van „fantázia” ab­ban, hogy a vízhálózat, az isko­lák, az orvosi rendelők, a költség­­vetési üzemek építése, felújítása, működtetése közös vállalatok dol­ga legyen, közös kasszából. Ugyan­ilyen hasznos, ha a városok és a környező községeik megismertetik egymást terveikkel, összehangol­ják őket, s az ésszerűség jegyé­ben fűzik szorosabbra mindazo­kat a szálakat — munkaerő, köz­lekedési kapcsolat, középiskola, kereskedelem, egészségügyi ellá­tás —, amelyek az egész vonzás­­körzet fejlődéséhez vezethetnek. Fekete Gábor Befejeződött a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusa Ismét Todor Zsivkovot választották a központi bizottság első titkárává kiküldött munkatársunk, Kis Tibor jelenti Szófiából. Péntek délben ünnepélyes zá­róülésen fejezte be ötnapos mun­káját a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusa. Előzőleg, a délelőtti órákban, a küldöttek zárt ülésen egyhangú­lag megválasztották a központi bizottság 154 tagját és 121 pót­tagját, továbbá a központi ellen­őrző és revíziós bizottságot. Ezt követően az újonnan megválasz­tott központi bizottság első ülé­sén ismét Todor Zsivkovot vá­lasztotta a BKP KB első titkárá­vá. Ugyancsak megválasztották a KB Politikai Bizottságát és Titkár­ságát. A politikai bizottság tag­jai: Tano Colov, Cola Dragojcse­­va, Grisa Filipov, Pencso Kuba­­dinszki, Alekszandr Lilov, Iván Mihajlov, Sztanko Todorov, Bo­risz Velcsev és Todor Zsivkov. A politikai bizottság póttagjai: Dob­­ri Dzsurov, Petr Mladenov, Todor Sztojcsev, Peko Takov, Krasztju Tricskov, Drazsa Valcseva. A központi bizottság titkárai: Ognjan Dojnov, Grisa Filipov, Alekszandr Lilov, Iván Pramov, Borisz Velcsev. A központi bi­zottság titkárságának tagjai: Vla­dimír Bonev, Szava Dalbokov, Georgi Jordanov, Miso Misev. A központi ellenőrző és reví­ziós bizottság első ülésén a bi­zottság elnökének tisztségébe új­jáválasztotta Sztojan Karadzso­­vot. A központi bizottság, illetve a központi ellenőrző és revíziós bi­zottság döntéseit a kongresszuson Todor Zsivkov ismertette. A választások eredményeinek bejelentését követően Todor Zsiv­kov záróbeszédében a központi bizottság nevében köszönetét fe­jezte ki a kongresszusnak a biza­lomért, s köszönetet mondott a meghívott külföldi delegációknak részvételükért. — Biztosíthatjuk önöket, tisztelt vendégeink — mondotta —, hogy a BKP, Bla­­goev és Dimitrov pártja mindig rendíthetetlenül hűséges marad a marxizmus—leninizmus, a prole­tár internacionalizmus eszméihez, mindig a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom harci sorai­ban fog haladni, támogatja a nemzeti felszabadítási mozgalmak igazságos ügyét, a világ vala­mennyi becsületesen gondolkodó emberével együtt aktívan részt vesz a békéért, a szabadságért és a függetlenségért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért vívott harcban. Todor Zsivkov emlékeztetett rá, hogy a bolgár párt történetében mindig rendkívüli események vol­tak a kongresszusok, amelyek ha­talmas mértékben befolyásolták a nép sorsát, az ország társadalmi­politikai, gazdasági és kulturális fejlődését. — Pártunk a nép eleven ré­sze, általánosan elismert és sze­retett vezetője. A bolgár nép po­litikailag művelt nép, a párt ve­zetésével becsülettel helytállt a fasizmus és a kapitalizmus ellen vívott kemény harcban. E veze­téssel csodákat művelt az új élet építésében, és most nincs olyan erő a világon — sem belső, sem külső —, amely szét tudná zúzni ezt az egységet és megbonthatná a párt odaadását a nép iránt, és a nép hitét a pártban. A kongresszus munkájáról szól­va a BKP KB első titkára rámu­tatott: a tanácskozás rávilágított, milyen hatalmas sikereket ért el a szocialista Bulgária a gazdaság és a kultúra fejlesztésében, a szo­cialista demokrácia elmélyítésé­ben. A párt azonban — hangoz­tatta a továbbiakban — nemcsak az eredményeket, hanem a hiá­nyosságokat és a fogyatékosságo­kat is jól látja, maga vezeti a harcot ezek leküzdéséért. A társadalmi-gazdasági felada­tokat számba véve, Todor Zsivkov meggyőződését fejezte ki, hogy a bolgár nép a BKP vezetésével si­keresen megoldja a fejlett szocia­lista társadalom építésének össze­tett és bonyolult feladatait. — Vitathatatlan — mondotta —, hogy most számunkra, a kong­resszus küldöttei és minden kom­munista számára a kongresszus határozatainak teljesítése a leg­fontosabb. A VII. ötéves terv reá­lis, de feszített. Ennek az ötéves tervnek a magasfokú hatékonyság és a jó minőség ötéves tervévé kell válnia. A zárszót követően hosszú per­cekig zúgott a taps, a kongresszus lelkesen éltette a Bolgár Kommu­nista Pártot, az SZKP-hoz fűző­dő, megbonthatatlan barátságot. A Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusa az Internacionálé hangjaival ért véget. Pénteken Szófiában a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottsága ünnepi fogadást adott a kongresszuson részt vevő vendé­gek és küldöttek tiszteletére. Az egybegyűlteket Todor Zsiv­kov, a Bolgár KP Központi Bi­zottságának első titkára üdvözöl­te. A külföldi küldöttségek nevé­ben Fjodor Kulakov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára szólalt fel. A fogadás szívélyes, testvéri hangulatban folyt le. Hazaérkezett az MSZMP küldöttsége Szófiából Pénteken hazaérkezett Szófiá­ból Nemes Dezső, a Politikai Bi­zottság tagja és Varga Gyula, a Központi Bizottság tagja, a Zala megyei pártbizottság első titkára, akik az MSZMP képviseletében részt vettek a Bolgár Kommunis­ta Párt XI. kongresszusán. Fo­gadtatásukra a Ferihegyi repülő­téren megjelent Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője; jelen volt Hriszto Markon, a Bolgár Nép­­köztársaság budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője. MAI SZÁMUNKBAN: Egyiptom Az olajmonarchiák „agylopása" (4. oldal.) Konzultáció Ideológiai harc az enyhülés időszakában (4. oldal.) Az Eredeti Borisz Godunov (6. oldal.) Tóth-Máté Miklós: Cselgáncs (6. oldal.) 11 ezer kilométer Magyar kamionnal a Közel-Keletre 3. Okosan kereskedni (8. oldal.) Fiataloknak Az érzelemtől a cselekvésig Beszélgetés a hazáról (10. oldal.) Érvénybe lépett az emberi jogok egyezségokmánya Március 23-ával törvényerőre emelkedtek az emberi jogok egyezségokmányában foglalt elő­írások, miután 35 ország ratifi­kálta a nemzetközi szerződést. A polgári és a politikai jogok­ról, valamint a gazdasági, a szo­ciális és a kulturális jogokról szóló egyezményeket az ENSZ 21. ülésszakán, 1966 decemberében fogadták el a világszervezet tag­országai. A nemzetközi szerződés aláírói közül eddig 35 ország tör­vényhozása hagyta jóvá a doku­mentumot, amely ezzel hatályba lépett. A nemzetközi szerződést hazánk is ratifikálta. (MTI) Kiváló és érdemes művészek Átadták az idei művészeti díjakat Kornidesz Mihály, a KB tudomá­nyos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. A kitüntetéseket dr. Orbán László kulturális miniszter adta át. Beszédében a többi között el­mondotta : — Hagyomány és jelkép is a ki­tüntetések április 4-éhez kapcso­lódó átadása. Jelkép kettős érte­lemben: kifejezése ez a művészet, a művészek iránti bizalomnak, annak, hogy hazánkban az alkotó, újat teremtő embert társadal­munk megbecsüléssel övezi; an­nak, hogy a művészet, a művé­szek szocialista életünk, építésünk aktív részesei. De emlékezés a mai alkalom országunk, népünk felszabadulására és benne a kul­túra, a művészet felszabadulá­sára. Történelmünk során — hangsú­lyozta a továbbiakban — sohasem volt olyan reális lehetőség mű és közönség tömeges találkozására és élő egymásra hatására, mint ma a szocializmusban. Az igazi értelmes alkotó munka inspiráló feltételeit teremtette meg népünk, de egyúttal nagy felelősséget is rótt az alkotókra. Felelősséget az igazság — szocialista valóságunk, céljaink, eszméink történelmi igazsága — iránt, felelősséget és feladatot a művészeti alkotások milliók közti elterjesztésére. Pénteken a Fészek klubban ad­ták át ünnepélyesen az idei iro­dalmi és művészeti díjakat. Ezen az ünnepségen is részt vett Aczél György, Óvári Miklós, dr. Korni­desz Mihály és dr. Orbán László, valamint politikai, művészeti éle­tünk sok ismert személyisége. Az elismerő kitüntetéseket dr. Pozs­­gay Imre kulturális miniszterhe­lyettes nyújtotta át. (A kitüntetettek névsorát la­punk 7. oldalán közöljük.) Pénteken az Országház kupola­­csarnokában ünnepélyesen kiosz­tották az 1976. évi kiváló és ér­demes művész címeket. Az ün­nepség elnökségében foglaltak he­lyet Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Aczél György, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Óvári Miklós, a Központi Bizott­ság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Orbán László kulturális miniszter és dr. ÁPRILIS 4. ELŐTT A főváros gyárnegyedeiben már felkerültek a gyárak, üzemek fő­épületeire az ünnepi dekorációk. Képünk a Sáing Gépgyár főépü­letéről készült. (Kéri Dániel felvétele.)

Next