Népszabadság, 1976. április (34. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-03 / 80. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér népszabadság 1976. április 3., szombat AZ HI S Z M P K* X P O X TI LA PJ A XXIV. évfolyam 80. szám Terv és igény A megyékben már befejeződtek, a városokban is a végéhez közelednek azok a viták, amelyek a tanácsüléseken bontakoztak ki az ötéves terv helyi feladatairól, teljesítésének módjairól, költségeiről. Most már a községeken a sor, ott, ahol a tervkészítők és a lakosság kapcsolata a legközvetlenebb, szinte mindennapos. A következő hetekben több ezer tanácsnak kell a „virágzó falvak” kifejezéshez tartalmat és távlatot adnia. A községi tanácsoknak azt is bizonyítaniuk kell, hogy menynyire jártasak a véges anyagi eszközök elosztásában, képesek-e helyesen rangsorolni az igényeket, sikerült-e olyan kapcsolatot teremteniük a lakossággal, az ipari és a mezőgazdasági üzemekkel, amely megnöveli a lehetőségeket, anyagi és kétkezi hozzájárulásban kamatozik. Ha volna mottó a községek ötéves tervjavaslatait tartalmazó előterjesztések első oldalán, akkor minden bizonnyal a legfontosabb követelményt idézné a programok megvitatóinak: a rendelkezésre álló forintokat úgy elosztani — beosztani! —, hogy azok az alapellátást, a falvak népének mind szélesebb körét szolgálják. Akad nem is egy olyan feladat, amelyben ez a kívánalom az első betűtől az utolsóig testet ölt. Ilyen például a közművesítés. Ahogy negyedszázaddal ezelőtt a villamosítás jelképezte és fejezte ki érzékletesen a törekvést a falvak életének felemelkedésére, napjainkban a közműves ellátás. A magyar falvak arculatát megváltoztak magánlakásépítkezések az utóbbi másfél évtizedben tömegessé váltak, s legalább ennyire tömegesek — tegyük hozzá, maguktól értetődőek is — a kívánalmak, hogy az új, modern, kényelmes családi otthonok lakói vezetékes vizet kapjanak, a megépített konyhához, fürdőszobához csatorna, szennyvízelvezető hálózat is legyen. Az sem kétséges, hogy az emberek szívesen hoznak áldozatot az ilyen költséges, munkaigényes feladatok elvégzéséért, amelyek előnyösen hatnak a községfejlesztésre és az ember életkörülményeire. A közművesítés mellett ott a másik követelmény is, amelyet a tervek összeállítóinak feltétlenül figyelembe kell venniük, ha a városi színvonalhoz közelítés és a községek lakosságának döntő többségét érintő fejlesztéseket fontolgatják, az általános iskolai hálózat gazdagításáról van szó, új épületek emeléséről és régiek újjávarázsolásáról csakúgy, mint berendezésük és felszerelésük gyarapításáról. Enélkül nem érhetjük el, hogy az országban minden gyermek azonos eséllyel rajtoljon a műveltséghez. Minden eddiginél fontosabb, hogy a tanácsok a több község összefogásában rejlő tartalékot kiaknázzák. A községek korábban eredményesebben hangolták öszsze terveiket az üzemekkel, a társadalmi szervekkel , mint egymással. Pedig van „fantázia” abban, hogy a vízhálózat, az iskolák, az orvosi rendelők, a költségvetési üzemek építése, felújítása, működtetése közös vállalatok dolga legyen, közös kasszából. Ugyanilyen hasznos, ha a városok és a környező községeik megismertetik egymást terveikkel, összehangolják őket, s az ésszerűség jegyében fűzik szorosabbra mindazokat a szálakat — munkaerő, közlekedési kapcsolat, középiskola, kereskedelem, egészségügyi ellátás —, amelyek az egész vonzáskörzet fejlődéséhez vezethetnek. Fekete Gábor Befejeződött a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusa Ismét Todor Zsivkovot választották a központi bizottság első titkárává kiküldött munkatársunk, Kis Tibor jelenti Szófiából. Péntek délben ünnepélyes záróülésen fejezte be ötnapos munkáját a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusa. Előzőleg, a délelőtti órákban, a küldöttek zárt ülésen egyhangúlag megválasztották a központi bizottság 154 tagját és 121 póttagját, továbbá a központi ellenőrző és revíziós bizottságot. Ezt követően az újonnan megválasztott központi bizottság első ülésén ismét Todor Zsivkovot választotta a BKP KB első titkárává. Ugyancsak megválasztották a KB Politikai Bizottságát és Titkárságát. A politikai bizottság tagjai: Tano Colov, Cola Dragojcseva, Grisa Filipov, Pencso Kubadinszki, Alekszandr Lilov, Iván Mihajlov, Sztanko Todorov, Borisz Velcsev és Todor Zsivkov. A politikai bizottság póttagjai: Dobri Dzsurov, Petr Mladenov, Todor Sztojcsev, Peko Takov, Krasztju Tricskov, Drazsa Valcseva. A központi bizottság titkárai: Ognjan Dojnov, Grisa Filipov, Alekszandr Lilov, Iván Pramov, Borisz Velcsev. A központi bizottság titkárságának tagjai: Vladimír Bonev, Szava Dalbokov, Georgi Jordanov, Miso Misev. A központi ellenőrző és revíziós bizottság első ülésén a bizottság elnökének tisztségébe újjáválasztotta Sztojan Karadzsovot. A központi bizottság, illetve a központi ellenőrző és revíziós bizottság döntéseit a kongresszuson Todor Zsivkov ismertette. A választások eredményeinek bejelentését követően Todor Zsivkov záróbeszédében a központi bizottság nevében köszönetét fejezte ki a kongresszusnak a bizalomért, s köszönetet mondott a meghívott külföldi delegációknak részvételükért. — Biztosíthatjuk önöket, tisztelt vendégeink — mondotta —, hogy a BKP, Blagoev és Dimitrov pártja mindig rendíthetetlenül hűséges marad a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus eszméihez, mindig a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom harci soraiban fog haladni, támogatja a nemzeti felszabadítási mozgalmak igazságos ügyét, a világ valamennyi becsületesen gondolkodó emberével együtt aktívan részt vesz a békéért, a szabadságért és a függetlenségért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért vívott harcban. Todor Zsivkov emlékeztetett rá, hogy a bolgár párt történetében mindig rendkívüli események voltak a kongresszusok, amelyek hatalmas mértékben befolyásolták a nép sorsát, az ország társadalmipolitikai, gazdasági és kulturális fejlődését. — Pártunk a nép eleven része, általánosan elismert és szeretett vezetője. A bolgár nép politikailag művelt nép, a párt vezetésével becsülettel helytállt a fasizmus és a kapitalizmus ellen vívott kemény harcban. E vezetéssel csodákat művelt az új élet építésében, és most nincs olyan erő a világon — sem belső, sem külső —, amely szét tudná zúzni ezt az egységet és megbonthatná a párt odaadását a nép iránt, és a nép hitét a pártban. A kongresszus munkájáról szólva a BKP KB első titkára rámutatott: a tanácskozás rávilágított, milyen hatalmas sikereket ért el a szocialista Bulgária a gazdaság és a kultúra fejlesztésében, a szocialista demokrácia elmélyítésében. A párt azonban — hangoztatta a továbbiakban — nemcsak az eredményeket, hanem a hiányosságokat és a fogyatékosságokat is jól látja, maga vezeti a harcot ezek leküzdéséért. A társadalmi-gazdasági feladatokat számba véve, Todor Zsivkov meggyőződését fejezte ki, hogy a bolgár nép a BKP vezetésével sikeresen megoldja a fejlett szocialista társadalom építésének összetett és bonyolult feladatait. — Vitathatatlan — mondotta —, hogy most számunkra, a kongresszus küldöttei és minden kommunista számára a kongresszus határozatainak teljesítése a legfontosabb. A VII. ötéves terv reális, de feszített. Ennek az ötéves tervnek a magasfokú hatékonyság és a jó minőség ötéves tervévé kell válnia. A zárszót követően hosszú percekig zúgott a taps, a kongresszus lelkesen éltette a Bolgár Kommunista Pártot, az SZKP-hoz fűződő, megbonthatatlan barátságot. A Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusa az Internacionálé hangjaival ért véget. Pénteken Szófiában a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága ünnepi fogadást adott a kongresszuson részt vevő vendégek és küldöttek tiszteletére. Az egybegyűlteket Todor Zsivkov, a Bolgár KP Központi Bizottságának első titkára üdvözölte. A külföldi küldöttségek nevében Fjodor Kulakov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára szólalt fel. A fogadás szívélyes, testvéri hangulatban folyt le. Hazaérkezett az MSZMP küldöttsége Szófiából Pénteken hazaérkezett Szófiából Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja és Varga Gyula, a Központi Bizottság tagja, a Zala megyei pártbizottság első titkára, akik az MSZMP képviseletében részt vettek a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusán. Fogadtatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője; jelen volt Hriszto Markon, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. MAI SZÁMUNKBAN: Egyiptom Az olajmonarchiák „agylopása" (4. oldal.) Konzultáció Ideológiai harc az enyhülés időszakában (4. oldal.) Az Eredeti Borisz Godunov (6. oldal.) Tóth-Máté Miklós: Cselgáncs (6. oldal.) 11 ezer kilométer Magyar kamionnal a Közel-Keletre 3. Okosan kereskedni (8. oldal.) Fiataloknak Az érzelemtől a cselekvésig Beszélgetés a hazáról (10. oldal.) Érvénybe lépett az emberi jogok egyezségokmánya Március 23-ával törvényerőre emelkedtek az emberi jogok egyezségokmányában foglalt előírások, miután 35 ország ratifikálta a nemzetközi szerződést. A polgári és a politikai jogokról, valamint a gazdasági, a szociális és a kulturális jogokról szóló egyezményeket az ENSZ 21. ülésszakán, 1966 decemberében fogadták el a világszervezet tagországai. A nemzetközi szerződés aláírói közül eddig 35 ország törvényhozása hagyta jóvá a dokumentumot, amely ezzel hatályba lépett. A nemzetközi szerződést hazánk is ratifikálta. (MTI) Kiváló és érdemes művészek Átadták az idei művészeti díjakat Kornidesz Mihály, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. A kitüntetéseket dr. Orbán László kulturális miniszter adta át. Beszédében a többi között elmondotta : — Hagyomány és jelkép is a kitüntetések április 4-éhez kapcsolódó átadása. Jelkép kettős értelemben: kifejezése ez a művészet, a művészek iránti bizalomnak, annak, hogy hazánkban az alkotó, újat teremtő embert társadalmunk megbecsüléssel övezi; annak, hogy a művészet, a művészek szocialista életünk, építésünk aktív részesei. De emlékezés a mai alkalom országunk, népünk felszabadulására és benne a kultúra, a művészet felszabadulására. Történelmünk során — hangsúlyozta a továbbiakban — sohasem volt olyan reális lehetőség mű és közönség tömeges találkozására és élő egymásra hatására, mint ma a szocializmusban. Az igazi értelmes alkotó munka inspiráló feltételeit teremtette meg népünk, de egyúttal nagy felelősséget is rótt az alkotókra. Felelősséget az igazság — szocialista valóságunk, céljaink, eszméink történelmi igazsága — iránt, felelősséget és feladatot a művészeti alkotások milliók közti elterjesztésére. Pénteken a Fészek klubban adták át ünnepélyesen az idei irodalmi és művészeti díjakat. Ezen az ünnepségen is részt vett Aczél György, Óvári Miklós, dr. Kornidesz Mihály és dr. Orbán László, valamint politikai, művészeti életünk sok ismert személyisége. Az elismerő kitüntetéseket dr. Pozsgay Imre kulturális miniszterhelyettes nyújtotta át. (A kitüntetettek névsorát lapunk 7. oldalán közöljük.) Pénteken az Országház kupolacsarnokában ünnepélyesen kiosztották az 1976. évi kiváló és érdemes művész címeket. Az ünnepség elnökségében foglaltak helyet Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Orbán László kulturális miniszter és dr. ÁPRILIS 4. ELŐTT A főváros gyárnegyedeiben már felkerültek a gyárak, üzemek főépületeire az ünnepi dekorációk. Képünk a Sáing Gépgyár főépületéről készült. (Kéri Dániel felvétele.)