Népszabadság, 1976. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-02 / 129. szám

1976. június 2., szerda NÉPSZAB­ADS­ÁG. HEVES MEGYE V. Ö TÉ­VÉS TERVE Kórház-rekonstrukció, 380 új bölcsődei hely 35—40 százalékkal növelik a szolgáltatásokat FOLYTATJÁK AZ EGRI VÁR REKONSTRUKCIÓJÁT Heves megye az V. ötéves terv tanácsi fejlesztéseinek csaknem felét célcsoportos és társasházi lakások építésére fordítja. Jelen­tős összeget költenek kórházfej­lesztésre, a vízellátás és a csator­názás javítására, s az oktatási és kulturális ágazat tevékenységének javítására. A megye három váro­sában és Heves nagyközségben 2130 új tanácsi lakást terveznek. Gondoskodnak a telepszerű lakás­építés komplex megvalósításáról, a telepszerűen épülő társasházak ellátásához kapcsolódó létesítmé­nyekkel, ily módon Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban és He­vesben 1980-ig legalább 2800 tár­saslakás szervezett megvalósítá­sát, terület-előkészítését biztosít­ják. Az ötödik ötéves tervidőszak végére a megye lakosságának 80 százaléka közműves ivóvízellátás­ban részesül, a szennyvízcsatorna­hálózatba kapcsolt lakások ará­nyát a megyeszékhelyen 70 száza­lékra, a­­középfokú központokban átlag 47 százalékra emelik. Az egészségügyi és szociális el­látás javítása érdekében a megyei kórház 410 ágyas rekonstrukciós beruházásának első ütemeként az intézményt 250 ággyal bővítik és 30 munkahelyes rendelőintézetet építenek. Felújítják a gyöngyösi városi kórházat is, azonban a re­konstrukció előkészítését csak az ötödik ötéves tervidőszak végén kezdhetik meg. A járóbeteg-ellá­tásnál főként az üres orvosi ál­láshelyek betöltésére törekednek. A népesedéspolitikai intézkedé­sek hatására a városokban jelen­tős a bölcsődei férőhelyhiány. He­ves megyében száz bölcsődés korú gyermekre 6,1 hely jut, országos átlagban viszont 10, 1980-ig ezért 380 új bölcsődei hellyel számolnak a tanácsiak. Sajátos probléma az Eger alatt húzódó pincerendszer. Megerősí­tési munkákra az idén az Állami Tervbizottság a lakóházjavítási előirányzatot több mint 56 millió­ forinttal, a helyi utak, hidak fenntartási keretét pedig 2,6 mil­lió forinttal megnövelte. Tovább gyarapítják az óvodai helyek számát — a tervek szerint csaknem kétezerrel, míg az álta­lános iskolai hálózat előrelátha­tóan több mint 120 tanteremmel bővül. Folytatják az egri vár és környékének rendezését, rekonst­rukcióját. A lakossági szolgáltatások fej­lesztésének támogatására 1980-ig Heves megye 59 millió forinttal számol. Ez a tervidőszak végére a szolgáltató tevékenység közel 35—40 százalékos növelésére ad lehetőséget. Egerben, Gyöngyösön, vegytisztító szalon, Hatvanban Patyolat-kisüzem létesül. Füzes­abonyban, Recsken új autószer­vizt építenek s az előzetes elkép­zelések szerint a háztartási gépek és a híradástechnikai berendezé­sek javítását további hét korszerű szerviz üzembe állítása javítja. A kereskedelmi és áruszállítási szol­gáltatás fejlesztésének támogatá­sára mintegy 6 millió forintot szánnak. Új bizományi áruház lé­tesül Egerben, barkácsműhely Gyöngyösön és a megyeszékhe­lyen. T. E. TUDOMÁNYOS TANÁCSÜLÉS A szövetkezetek szocialista jellegének tová­bbfejlesztéséről (Tudósítónktól.) Kedden kibővített ülést tartott a Szövetkezeti Tudományos Ta­nács. Gyenes Antal elnök meg­nyitója után Szabó József, az MSZMP KB Politikai Főiskolájá­nak rektorhelyettese tartott elő­adást A szövetkezetek szocialista jellegének továbbfejlesztéséről címmel. Az előadó hangsúlyozta,­­ hogy pártunk bevált szövetkezetpoliti­kájának eredményeként szövet­kezeti mozgalmunk minden ága­zata erőteljesen fejlődött a leg­utóbbi években is. Gazdasági és társadalmi életünkben egyaránt fontos szerepet töltenek be a kü­lönféle rendeltetésű szövetkeze­tek, amelyekre hosszú távon is nagy feladatok várnak népgazda­sági terveink és társadalmi cél­jaink megvalósításában. Amint a XI. kongresszus határo­zata és pártunk programnyilatko­zata is kimondja, változatlanul nagy gondot kell fordítani a szö­vetkezetek szocialista jellegének erősítésére. Igen sokat tehetnek ezért maguk a szövetkezetek, de minden erre irányuló tennivalót önmaguk nem végezhetnek el, feltétlenül szükséges hozzá az egész társadalom és gazdálkodási rendszerünk tevékeny, segítő köz­­­­reműködése is. A szocialista jel­leg továbbfejlesztésének három legjelentősebb tényezőjeként a tulajdonviszonyoknak, az elosz­tás módjának és szövetkezetekben dolgozó emberek gondolkozás­módjának a helyes alakítását, tö­kéletesítését jelölte meg az elő­adó. A vitaindító után Seres Imre tanszékvezető egyetemi tanár, Zsarnóczai Sándor tanszékvezető egyetemi tanár, a Közgazdasági Szemle főszerkesztője, Kádár Ist­ván, a SZÖVOSZ vezetőképző in­tézetének igazgatója és Göndör György KISZÖV-elnök mondott kiegészítő előadást, majd hozzá­szólások következtek. A tanácskozáson kialakult vi­tában egyebek között az állam és a szövetkezetek viszonyáról, a szövetkezeti tulajdon fejlődésé­nek irányáról, az oszthatatlan ala­pok szerepéről, a társulásokról­ és a szerződéses kapcsolatokról, va­lamint a szocialista tudat formá­lásának módszereiről folytattak eszmecserét. BIVALYOK Salamon Ferenc, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója emlék­szik rá, hogy nekik valamikor még volt otthon bivalyuk. Festék is, ami azonban dupla munka volt, mert — ki tudja, miért — az bizony csak akkor tejelt, ha valaki közben kolompolt neki. Máskülönben ritkaság volt a pa­rasztházaknál ez az igénytelen jó­szág. Fényűzés is lett volna tar­tani, mert inkább csak igaz­onás­­ra használták: az évente 800 li­ter — bár jó zsíros — tejet adó már bő hozamúnak számított. Ezért inkább az uradalmakban, no meg a nagykáptalani birtokon foglalkoztak vele, ahol elfért a többi marha között, de hogy mek­kora is volt az a bivalycsorda, azt a szakember sem tudja pontosan, hiszen nem káptalan a feje. A nemzeti park éppen a 24. órá­ban hozta vissza a pusztára ezt az itt régtől honos állatot. Néhány tsz-nek, gazdaságnak akad még belőle, de sorra szabadulnak tő­lük: alig néhány helyen nem szedték még fel az évtizedek gyűr­te síneket, a bivaly vontatta lő­rék — akarom mondani „bivaly­­rék” — alól. A huszonnegyedik órát bizonyítja, hogy az első ötöt akkor fedezték fel, amikor a kö­zeli tsz éppen egy hentesnek ad­ta el őket, aki foglalkozása után ítélve, feltehetőleg nem rezervá­tumot alapítandó vette meg a fél­tonnás feketéket. Pentezugban, ahol tavaly ősz­szel biztonságos helyre kerültek, mindjárt nagyot léptek rangban előre, hiszen visszatelepítésükről még a HNP alapító határozatában is szó esik. Érezhették is ezt a rangot, mert mentek azok ugyan a magyartarka gulyával, amerre csak a pásztor — Kelemen bácsi — akarta, de a három bivalylé­­pés-távolságot azért mindig meg­tartották a gulya és maguk kö­zött. Háziasított vagy félig háziasí­tott? — vita­tkoznak néha még ma is a hozzáértők. Aki a bivaly tel­jes háziállat mivolta mellett te­szi le a voksot, az főképp az iga­vonásban szerzett érdemeivel ér­vel. Ha viszont a pusztai pászto­rokat kérdeznék meg ... nos, a nagy fekete „teheneket” itt még senki sem merte megfejni. Tény, hogy a „csökönyös, mint a bivaly” közmondás­okkal for­málódott róla. Ha elemében van és kedvére való pocsolyára lel, még a megrakott szekeret is be­lehúzza, és olyankor csak a hű­vös napnyugta hajtja ki onnét. Amikor Pentezugból Cserepes­re — véglegesnek szánt szállás­helyére — hajtották át a majdan húszas létszámúra növelendő kis csordát, toronyiránt, pontosabban a halastó felé terelték őket. És ezt nem kellett volna tenniük. Órákig rohangáltak az emberek kötésig a vízben, amíg tovább tudták indítani őket. A Tiszacsegéhez közeli Csere­pesen, a köves úthoz közeli lapá­lyon rendezik be a rezervátumot, hogy a bivalyokat majd a turisták is láthassák. E jeles alkalomból a kigödrösödött utat szép simára aszfaltozták. Később is jó lesz ezt az utat rendben tartani, mert ha megint kigödrösödne, kátyúk, ne­tán pocsolyák csillognának rajta. R. T. J. Társadalmi összefogással úttörőotthon Halásztelken (Tudó­silónktól.) A Pest megyei Halásztelken négy és fél millió forintért úttörő­­otthon épült. A mintegy hétezer lakosú nagyközség úttörőotthoná­nak építését társadalmi összefo­gással segítette a Csepel Vas- és Fémművek, a Duna MGTSZ, a Csepel Autógyár, a SZIMFI és még több vállalat. KÖZLEMÉNYEK a fővárosi vízművek június 3-án, csütörtökön hálózatfenntartási munkát végez, ezért 7 órától előre­láthatólag 19 óráig a XX. kerületben, Pesterzsébet területén, valamint a XVIII. és a XIX. kerület Pesterzsé­bettel határos körzeteiben nyomás­csökkenésre és helyenkénti vízhiány­ra kell számítani. Új orvosiműszer-bemutató terem Kedden a Népköztársaság útja 36. szám alatt megnyílt az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat be­mutatóterme. A 120 négyzetméte­res kiállítási terem mellett tár­gyaló- és egy 30—40 személyes előadóterem is helyet kapott. Ezentúl rendszeresen szerveznek majd itt szakkiállításokat, bemu­tatva az orvosi m­űszer­gyártás egy-egy ágát. Június 2. és 10. között az NDK Intermed külkereskedelmi válla­lata mutatja be exporttermékeit, köztük a modern csontsebészeti eszközök, fogászati és laborató­riumi műszerek széles választékát, amelyek egyébként az Omkernél már kaphatók is. Június közepén sebészeti kéziműszerekből, július­ban az egyszer használatos gyó­gyászati segédeszközökből rendez­nek bemutatót. NDK-gyár­tmányú orvosi műszerek a bemutatóteremben. (Bánhalmi János felvétele.) FÉLIDEI MÉ­RLE­G Elkapkodott könyvek, sokmilliós forgalom (Tudósítónktól.) Az­ ünnepi könyvhét félidejé­nek mérlege rendkívül kedvező: Budapestről és vidékről egyaránt nagy közönségsikerről számolnak be. A fővárosban nemcsak a már hagyományos belvárosi árusító­helyeken, könyvsátraknál, a Váci utcai „Könyvutcában” fogja körül az érdeklődők és vásárlók gyűrű­je az időjárás viszontagságaival is dacoló eladókat, hanem a kül­ső, nagy munkás kerületekben is. Csepelen például péntek délután óta a Tanácsház tér sátraiban mintegy százezer forintért vásá­roltak könyvet. Különösen kitett magáért Kő­bánya, az idei budapesti köz­ponti ünnepségek színhelye, ahol a sok tartalmas kulturális prog­ramot is tartalmazó könyvhét fe­lett a kerület mintegy negyven üzemének pártbizottsága vállalt védnökséget. Sok kőbányai szocia­lista brigád is bekapcsolódott a programok szervezésébe, a szá­mos jól sikerült író-olvasó talál­kozó, s a könyvek iránti láthatóan megnövekedett érdeklődés bizo­nyítja, hogy nem eredménytele­nül. A XVII. kerületben az Egye­sült Vegyiművekben tartottak többek közt hangulatos könyv­heti ünnepséget, s a kerületben gépkocsival mozgó könyvárusítást is szerveztek. Kedden nagy sike­re volt a Ganz-Mávagban az üzem szocialista brigádjainak tisztele­tére tartott irodalmi műsornak. A Váci utcai sátraknál az első négy nap forgalma meghaladta a fél­millió forintot (tavaly az egész könyvheti volt 800 ezer forint), s Blaha Lujza téri, a Liszt Ferenc téri, a Kosztolányi Dezső téri könyvsátraknál négy nap alatt 120—150 ezer forintnyi forgalmat bonyolítottak le. Nem kevésbé sikeres a vidék könyvünnepe. Kedd estig mintegy kilencmillió forintos forgalmat bonyolítottak le a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat könyves­boltjai, sátrai. A könyvheti köny­vek közül igen nagy közönségsi­kert aratott a Kovács Margit mű­vészetét bemutató reprezentatív kötet — a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának pompás albu­mát a legtöbb helyen az első nap elkapkodták­­, Sütő András kis drámakötetéhez, Füst Milán Nap­lójához, s még jó néhány más műhöz hasonlóan. 9 Forgalomkorlátozás az országos úttörő-találkozó idején A VII. országos úttörő-találkozó fő­próbája idején az alábbi forgalmi válto­zások lesznek: június 3-án 13 órától 17 óráig a járműforgalom elől lezár­ják a Hősök tere—Délibáb utca—Baj­za utca—Benczúr utca—Felsőerdősor utca—Lövölde tér—Gorkij fasor—Baj­za utca—Damjanich utca—Bethlen Gábor utca—Dembinszky utca—Dózsa György út—Ajtósi Dürer sor—Nép­stadion út által határolt területet, itt már június 5-án 12 órától tilos gép­járművekkel várakozni. A zárás ide­je alatt a 20-as, 20/A, 30-as és 130-as autóbuszok mindkét irányú forgalma a Hősök tere—Népstadion út—Ajtósi Dürer sor—Dózsa György út vonalán történik. A 70-es, a 72-es és a 79-es trolibuszok nem közlekednek. A 75/A trolibusz a Népliget és a Thököly út között közlekedik; a 75-öst a Váci út és a Thököly út között autóbuszok pótolják a Hungária körút—Ajtósi Dürer sor—Népstadion út—Hősök tere —Dózsa György út vonalán; a 73-ast is autóbuszok pótolják, amelyek a Garay utcai végállomásról a Nefe­lejcs utca—Dembinszky utca—Bethlen Gábor utca—Damjanich utca—Rotten­­biller utca—Lövölde tér útvonalon, az ellenkező irányban a Majakovszkij utcától a Rottenbiller utca—Landler Jenő út—Bethlen Gábor utca vona­lán érik el az eredeti útvonalat. Június 5-én, a találkozó ideje alatt 8 órától 11 óráig zárt terület a Hő­sök tere—Délibáb utca—Bajza utca— Benczúr utca—Felsőerdősor utca—Lö­völde tér—Gorkij fasor—Bajza utca— Damjanich utca—Bethlen Gábor utca— Dembinszky utca—Dózsa György út— Ajtósi Dürer sor—Május 1. út—Lige­ti körút—Népköztársaság útja által határolt terület. A tömegközlekedési járművek útvonalának változásai meg­egyeznek a főpróba idején történt változásokkal, eltérés, hogy a 20, 20/A és 130-as autóbuszok mindkét irányban a Reitter Ferenc utcától a Hungária körúti felüljárón, a Hun­gária körúton és az Ajtósi Dürer so­ron érik el eredeti útvonalukat. A 75-ös trolibuszt pótló autóbuszok a Thököly úttól a Hungária körút—Ka­­csóh Pongrác út—Népköztársaság út­ja—Hősök tere vonalon érik el ere­deti útvonalukat mindkét irányban. A tilalom ellenére várakozó jármű­veket a rendőrség június 3-án 3 órá­tól elszállíttatja.

Next