Népszabadság, 1976. december (34. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-07 / 289. szám

10 A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A változó világkép. VI. 8.57: Zenekari muzsika. 10.05—10.35: Iskolarádió. 2015: Gluck: Herkules és Hébé me­nyegzője. Operaszerenád. 11.45: Nagy könyvgyűjtemények. 12.35: Melódiakoktél. Közben: 13.10: Törvénykönyv. 14.00: Az élő népdal. 14.10: Ezeregy délután. 14.10: Éneklő Ifjúság. 15.10: Operettdalok. 15.31: Pete Seege énekel. 15.44: Magyarán szólva . .. 17.05: Harsan a kürtszó! 16.35: Beethoven: István király. 17.07: Fiatalok Stúdiója. 17.30: Liszt tantermében. IV. Is.op: A Szabó család 19.15: Mindenki zeneiskolája. 21.00: Gazdasági minifórum. 21.30: Nóták. 22.20: Berg: Három zenekari darab. 22.42: Meditáció. 22.52: Wagner: A walkür. Részi. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Citeramuzsika. 8.20: Svédasztal. 1.33: Szirmai operettjeiből. 9.33: Derűre is derű. 12.00: Népi zene. 12.33:­ Arcképek a lengyel irodalomból. 12.50: Két Haydn-trió. 13.25: Állatbarátok öt perce. 13.33: Bárdos Lajos kórusaiból. Kettőtől hatig . . . Zenés délután. 14.00: Operaslágerek. 14.30: Tánczenei koktél. 15.20: Könyvről — könyvért. 15.36: Örökzöld dallamok. 16.33: Csúcsforgalom. 18.00: Barátság-slágerexpressz. 18.33: Kórusok. 19.15: Véleményem szerint. 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: Finn hangjátékok hete. 21.11: A hanglemez-katalógusokról. VI. 21.30: Krisztina kisasszony. Zenés já­ték. 23.42: Kocsár: Nagyrédei lakodalmas. 3. MŰSOR 14.05: Kórusok. 14.22: Glenn Gould zongorázik. Szt. 15.05: Írószobám. Tamás Aladár val­lomása 16.03: Gounod operáiból. 16.30: Nemzetközi magazin. 17.00: Leonard Bernstein vezényel. Szt. 18.03: Dalok, hangszerszólók. 18.23: Brahms-művek. Szt. 19.15: Orosz társalgás. * 19.33: Verdi: Don Carlos. Részi. Szt. 20.35: Zenekari hangverseny. Szt. 22.05: Dzsesszfelvételek. Szt. 22.31: Decsényi János műveiből. TELEVÍZIÓ 7.59: Tévétorna (sz.). 8.05: Élővilág 8. o. (ism. 13.05). 9.00: Ének (ism. 14.00). 9.05: Környezetism. 4 o. (ism. 14.05). 10.05: Élővilág 6. o. (ism. 14.55). 11.05: Világnézet (ism 15.25). 12.05: Földrajz 5. o. (ism. 16.50). 17.23: Hírek. 17.35: Feltűnés nélkül. Mindenki iskolája. (18.10: Fizika. 18.45: Biológia.) 19.15: Esti mese. 19.20: Tévétorna (sz.). 19.30: Tv Híradó. 20.00: Századunk. A ,,Margaréta-terv" című rész Magyarország német megszállásának körülményeit idézi fel. Amíg Hitler Horthyval tárgyal, a németek átlépik a magyar határt. A kormányzó megtilt mindennemű ellenállást 21.20: Az arhangelszki „Szever" együt­tes műsora. 21.40: Az ötszemközt emlékezetes. 1. 22.50: Tv Híradó. 2. MŰSOR 20.00: NDK-tájfilm Szász-SvájcróL 20.35: Bayreuthi próbák. 21.30: Násznép. Tv-film. NÉPSZABADSÁG 1978. december 7., kedd m­­mmmw és tekhnika Rendellenességek a légkörben A LÉGNYOMÁS Az idei december első hete meteorológiai szenzációt hozott: roha­mosan csökkenni kezdett a légnyomás, és az ország egész területén olyan alacsonyra szállt le, amilyenre legalább százhúsz esztendő óta nem volt példa. Mindez abból következett, hogy a fölöttünk levő lég­körben páratlanul kivételes állapot alakult ki. Mi okozza a változásokat? A levegő többféle gáznak a ke­veréke, s a gázmolekulák viszony­lag szabadon száguldoznak a tér­ben, amíg valamilyen határoló fe­lületnek nem ütköznek. Ha pél­dául egy zárt tartályban mozog­nak, mozgási energiájuk követ­keztében a zárt tartály falának ütközve nyomást fejtenek ki rá. A Föld felületén kialakuló lég­nyomásnak is ez a magyarázata, mert a Föld felszíne a légkörnek — a mi nézőpontunkból tekintve — alsó határfelülete. Ebből már az is világos, hogy amikor a földfelszínt terhelő lég­tömeg sűrűsége, vagyis a benne száguldó gázmolekulák száma csökken (meleg levegő), kisebb lesz a légnyomás — vagyis a földfelszínt terhelő légoszlop sú­lya —, mint amikor a molekulák száma növekszik (hideg levegő). A légnyomás a tenger szintjén kereken egyenlő egy olyan hi­ganyoszlopnak a nyomásával, amelynek alapterülete egy négy­zetcentiméter, magassága pedig 760 milliméter. Ez azonban a lég­nyomásnak csak az átlagos értéke. A légnyomás ugyanis nem állan­dó, hanem az időjárással együtt jelentékeny mértékben ingadozik: ha hidegebb, sűrűbb légrétegek vannak felettünk, akkor nagyobb; ha melegek, ritkák a légtömegek, akkor kisebb. A légnyomás igen jelentékeny nagyságú. Egy négyzetméter felü­letre például a levegő akkora nyo­móerőt fejt ki, mint egy olyan hi­ganyoszlop, amelynek egy négy­zetméter az alapja, és kereken 760 milliméter a magassága. Minthogy a higany igen súlyos anyag (13,56- szor nehezebb a víznél!), ezért en­nek a higanyoszlopnak a súlya nem kevesebb, mint megközelítő­leg tíz tonna. Ez történt december 3-án Fél évszázad óta a rádió min­dennap bemondja a déli időjárás­­jelentésben (ez idő szerint 13 óra 45 perckor) a Budapesten fennál­ló, tengerszintre átszámított lég­nyomást. Legtöbbször olyan érté­keket hallunk, amelyek aránylag kevéssé térnek el a 760 millimé­teres átlagértéktől: rendszerint 750 és 770 milliméter közé esnek. Évente egy-két alkalommal az is előfordul, hogy a tengerszinti lég­nyomás 745 milliméter közelébe száll le. Ennél kisebb értékek Kö­­zép-Európában már meteorológiai ritkaságnak számítanak. 1976 de­cember 2-án délben azonban a tengerszinti légnyomás csupán 732 milliméter volt De még mindig nem ez volt a mélypont. A légnyomás zuhanása ugyanis délután és este tovább tartott, és a legalacsonyabb érték csak december 3-án, pénteken 0 és 2 óra között következett be. Ek­kor a tengerszintre átszámított légnyomás mindössze 727,3 milli­méter lett. Itt meg kell magyaráznunk, h­ogy miért beszélünk mindig ten­gerszinti légnyomásról. Azért, mert a légnyomás értéke a ma­gasságtól függően erősen változik. Ha tíz méterrel magasabbra emel­kedünk, akkor a légnyomás kö­rülbelül egy milliméterrel csök­ken, vagyis már egy házon belül is emeletenként más és más a lég­nyomás. Ezért kell minden egyes légnyomási adatot a tenger szint­jére átszámítani. Budapest sík területi részei va­lamivel több mint 100 méterrel, a budai lakónegyedek egy része 200 —400 méterrel fekszik a tenger szintje felett. Ezért a lakásaink­ban levő barométerek még keve­sebbet is mutattak a fenti 727 mil­liméternél. Az Országos Meteoro­­lógiai Szolgálat budapest-lőrinci obszervatóriumában észlelt tény­leges legkisebb légnyomás 715 milliméter volt. A műszer már nem tudta írni A barográfok (légnyomásíró mű­szerek) színes tintával papírsza­lagra rajzolják fel a légnyomás változásait. Ezúttal azonban a lég­nyomás olyan alacsonyra süllyedt, hogy az írókar lecsúszott az elő­­nyomtatott papírszalag alá, s ezért a légnyomási görbe (amint ké­pünkön látható) hosszabb időre megszakadt. A meteorológiában (általában az egész geofizikában) nem szo­katlan esemény az, hogy rendkí­vüli állapotok idején a műszerek mutatói „kiütnek” a skálájukból, és a leolvasás lehetetlenné válik. A földrengésjelző készülékek író­fejei például részletesen felrajzol­ják a távoli országokban pusztító földlökéseket, de ha magának az obszervatóriumnak a helyét éri erősebb földrengés, akkor a túlsá­gosan durva hatás miatt a műsze­rek finom­íróberendezései fel­mondják a szolgálatot. Lehetne persze olyan légnyo­másíró műszereket is szerkeszte­ni, amelyek a százévenként egy­szer előforduló kivételes nyomás­értékeket is feljegyzik, ez azon­ban nagyon drága volna. Egyéb­ként a higanyos barométerek a kivételesen kicsiny vagy kivétele­sen nagy légnyomási értékeket is hűséges pontossággal megmutat­ják, s mutatták most is. Amikor azt mondjuk, hogy ilyen kis légnyomás legalább 120 éve nem fordult elő fővárosunk­ban, akkor a legalább szón van a hangsúly. Könnyen lehet ugyanis, hogy évszázadok alatt sem volt ilyen kicsiny a légnyomás, de ezt feljegyzések hiányában nem le­het megállapítani. Légkörünk sok száz millió éves története folya­mán sokféle rendellenesség fel­léphetett, amiről nincsen tudo­másunk. Az egyetlen olyan ismert eset, amely bizonyos mértékig össze­­mérhetőnek mondható a mostani légnyomászuhanással, 112 eszten­dővel ezelőtt, 1864. március 28-án fordult elő Réthly Antal profesz­­szor adatai szerint ezen a napon a tengerszinti légnyomás 733,6 milliméterre csökkent, de ez még mindig 6 milliméterrel nagyobb volt a mostaninál. Érdekes azonban, hogy egy csaknem ugyanilyen eset a közel­múltban is lejátszódott, 1974. feb­ruár 7-én. Ekkor a budapesti ten­gerszinti légnyomás kereken 735 milliméterre szállt le. Könnyű légtömegek Az idei december 3-i kivételes légnyomásértékben csak egyik tünetét kell látnunk annak, hogy az egész légkör állapotában kivé­teles helyzet következett be. Sok száz kilométer széles sávban me­leg — vagyis ritka, könnyű — szubtrópusi származású légtöme­gek rendkívül heves áramlásban árasztották el Közép-Európát és a Szovjetunió európai területét. En­nek a légnyomás csökkenésén kí­vül egyik következménye volt a téli időponthoz képest rendkívül magas hőmérséklet is: december 2-án az ország nagy részén 10—15 fokot mutattak nappal a hőmé­rők, annak ellenére, hogy semmi napsütés nem volt, az égboltot vastag felhőtömegek borították. A szokatlan felmelegedést tehát ki­zárólag a meleg szél okozta. Ezzel párhuzamosan az ország egész területén bőséges esők hul­lottak, és még nyárias jellegű zi­vatar is kialakult. Következmények A légnyomás erős csökkenésé­nek több gyakorlati következmé­nye van. A robbanómotorok ilyen­kor kisebb hatásfokkal dolgoznak, mert kevesebb oxigénhez jutnak. A talajhézagokba bebörtönzött gázok gyorsabban áramlanak ki a légkörbe, vonatkozik ez elsősor­ban a talajban képződő széndi­oxidra és a radioaktív gázokra. A levegő radioaktivitása ilyenkor megnövekszik. Hazánktól távoli, más éghajlatú vidékeken a rend­kívül kis nyomású légtömegek határán alakulnak ki a hurriká­nok. A szubtrópusi levegő jelenléte hat az emberi szervezetre is, bár a legtöbben nem is tudják, hogy panaszaiknak a rendkívüli időjá­rás az oka. A szakembert meggondolásra késztetheti, hogy a légkör kivéte­les állapotáról tanúskodó rendkí­vüli légnyomáscsökkenések idő­pontjai ilyen sajátságosan csopor­tosulnak: 120 év alatt a három ki­emelkedő eset 1864-ben, 1974-ben és 1976-ban fordult elő, vagyis közülük kettő a legközelebbi múlt­ban. Ebből ugyanis az a megállapí­tás vonható le, hogy légkörünk jelenleg a kivételes háborgás idő­szakában van. Dr. Aujeszky László Képünkön az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előre­jelző Intézetében működő egyik légnyomásíró műszer regisztráló­­szalagja látható. A legkisebb légnyomás idején a görbe megsza­kadt, mert a légnyomás a műszer küszöbértéke alá szállt le. Az aszfalt szárazságra és légszomjra kárhoztatja a fákat Lélegző felületburkolás A városokban levő fák gyökér­zetét magába foglaló föld felszíné­nek részbeni lefedése vízzáró és légcserét gátló aszfalttal vagy be­tonnal, szinte sivatagi szárazság elviselésére és légszomjra kárhoz­tatja a gyökereket Emiatt nagyon megrövidül e fájt élettartama, és csökken környezet­javító képessé­gük is. Ezért most a szakemberek azt javasolják, hogy ne csak a fa főrészének közvetlen környékét hagyják fedetlenül, hanem körü­lötte minél nagyobb felületrészen rácsos betonl­apok lerakásával he­lyettesítsék a szokásos összefüggő felületburkolást. E célra kialakí­tottak már többféle, kisebb-na­­gyobb hézagokkal áttört betonla­pokat (nálunk is forgalomba ke­rültek ilyenek). Bármilyen is a kialakításuk, kétségtelenül sokkal kevésbé gá­tolják a víz beszivárgását és a légcserét, mint az összefüggő bur­kolatok. A gyalogos közlekedés és a gépkocsiforgalom szempontjá­ból sem jelentenek különösebb hátrányt, ha jó az alapozásuk és megfelelően rakják le őket. Ese­tek­ként csökkenthetik a vízmeg­rekedést és ezzel a csúszásve­szélyt is. Ráadásul a hézagokban előbb-utóbb megtelepedhetnek fű­félék és más apróbb növények, amelyek mérséklik a felszíni fel­­melegedést, a porképződést, való­sággal zöld szűrővé változtatva a terek és utcák így borított ré­szeit. . A fa körüli rácsos betonburkolat egyik változata. Kevesebb köd kontinensünket az Atlanti-óceán felől gyors mozgással határozott frontál zóna közelítette meg. Ezért a délutáni órákra Nyugat-Európában már nagy kiterjedésű esőzóna alakult ki. A levegő hőmérséklete az időjá­rási front mögött tovább enyhül. A légmozgások megélénkülnek. Közép- és Kelet-Európában az évszakhoz ké­pest még mindig enyhe a levegő. A Szovjetunió nagy részén esik az eső. Hazánkban hétfőn a Dunántúl ki­vételével felszakadozott a köd. Az or­szág déli és középső részén késő dél­után az eső is megeredt, később a Kisalföldön a déli szél megélénkült. A levegő hőmérséklete a délutáni órákban a ködös helyeken nulla, máshol 5 fokig emelkedett. Távolabbi kilátások péntek reggelig: Változékony idő, főként az időszak első felében havas esővel, esővel. A megélénkülő déli, délnyugati széllel a hőmérséklet emelkedik. A reggeli órákban párásság. A legalacsonyabb hajnali hőmérséklet mínusz 3—plusz 2, majd 1—6, a legmagasabb nappali hőmérséklet 3—8 fok között lesz. Je­lentős mennyiségű (5 milliméter) csa­padék az ország területének 40 száza­lékán várható. Várható időjárás ma estig: Párás, hajnalra a keleti országrész­ben még többfelé ködös, máshol túl­nyomóan borult idő, nyugat felől ha­vazással, havas esővel, majd esővel Megélénkülő a Dunántúlon helyen­ként megerősödő délnyugati szél. Várható legmagasabb hőmérséklet ál­talában 3—8, északkeleten kevéssel 0 fok felett. A Duna vízállása hétfőn Budapest­nél 434 centiméter volt, mára 400 cen­timéter várható.

Next