Népszabadság, 1976. december (34. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-07 / 289. szám
10 A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A változó világkép. VI. 8.57: Zenekari muzsika. 10.05—10.35: Iskolarádió. 2015: Gluck: Herkules és Hébé menyegzője. Operaszerenád. 11.45: Nagy könyvgyűjtemények. 12.35: Melódiakoktél. Közben: 13.10: Törvénykönyv. 14.00: Az élő népdal. 14.10: Ezeregy délután. 14.10: Éneklő Ifjúság. 15.10: Operettdalok. 15.31: Pete Seege énekel. 15.44: Magyarán szólva . .. 17.05: Harsan a kürtszó! 16.35: Beethoven: István király. 17.07: Fiatalok Stúdiója. 17.30: Liszt tantermében. IV. Is.op: A Szabó család 19.15: Mindenki zeneiskolája. 21.00: Gazdasági minifórum. 21.30: Nóták. 22.20: Berg: Három zenekari darab. 22.42: Meditáció. 22.52: Wagner: A walkür. Részi. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Citeramuzsika. 8.20: Svédasztal. 1.33: Szirmai operettjeiből. 9.33: Derűre is derű. 12.00: Népi zene. 12.33: Arcképek a lengyel irodalomból. 12.50: Két Haydn-trió. 13.25: Állatbarátok öt perce. 13.33: Bárdos Lajos kórusaiból. Kettőtől hatig . . . Zenés délután. 14.00: Operaslágerek. 14.30: Tánczenei koktél. 15.20: Könyvről — könyvért. 15.36: Örökzöld dallamok. 16.33: Csúcsforgalom. 18.00: Barátság-slágerexpressz. 18.33: Kórusok. 19.15: Véleményem szerint. 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: Finn hangjátékok hete. 21.11: A hanglemez-katalógusokról. VI. 21.30: Krisztina kisasszony. Zenés játék. 23.42: Kocsár: Nagyrédei lakodalmas. 3. MŰSOR 14.05: Kórusok. 14.22: Glenn Gould zongorázik. Szt. 15.05: Írószobám. Tamás Aladár vallomása 16.03: Gounod operáiból. 16.30: Nemzetközi magazin. 17.00: Leonard Bernstein vezényel. Szt. 18.03: Dalok, hangszerszólók. 18.23: Brahms-művek. Szt. 19.15: Orosz társalgás. * 19.33: Verdi: Don Carlos. Részi. Szt. 20.35: Zenekari hangverseny. Szt. 22.05: Dzsesszfelvételek. Szt. 22.31: Decsényi János műveiből. TELEVÍZIÓ 7.59: Tévétorna (sz.). 8.05: Élővilág 8. o. (ism. 13.05). 9.00: Ének (ism. 14.00). 9.05: Környezetism. 4 o. (ism. 14.05). 10.05: Élővilág 6. o. (ism. 14.55). 11.05: Világnézet (ism 15.25). 12.05: Földrajz 5. o. (ism. 16.50). 17.23: Hírek. 17.35: Feltűnés nélkül. Mindenki iskolája. (18.10: Fizika. 18.45: Biológia.) 19.15: Esti mese. 19.20: Tévétorna (sz.). 19.30: Tv Híradó. 20.00: Századunk. A ,,Margaréta-terv" című rész Magyarország német megszállásának körülményeit idézi fel. Amíg Hitler Horthyval tárgyal, a németek átlépik a magyar határt. A kormányzó megtilt mindennemű ellenállást 21.20: Az arhangelszki „Szever" együttes műsora. 21.40: Az ötszemközt emlékezetes. 1. 22.50: Tv Híradó. 2. MŰSOR 20.00: NDK-tájfilm Szász-SvájcróL 20.35: Bayreuthi próbák. 21.30: Násznép. Tv-film. NÉPSZABADSÁG 1978. december 7., kedd mmmmw és tekhnika Rendellenességek a légkörben A LÉGNYOMÁS Az idei december első hete meteorológiai szenzációt hozott: rohamosan csökkenni kezdett a légnyomás, és az ország egész területén olyan alacsonyra szállt le, amilyenre legalább százhúsz esztendő óta nem volt példa. Mindez abból következett, hogy a fölöttünk levő légkörben páratlanul kivételes állapot alakult ki. Mi okozza a változásokat? A levegő többféle gáznak a keveréke, s a gázmolekulák viszonylag szabadon száguldoznak a térben, amíg valamilyen határoló felületnek nem ütköznek. Ha például egy zárt tartályban mozognak, mozgási energiájuk következtében a zárt tartály falának ütközve nyomást fejtenek ki rá. A Föld felületén kialakuló légnyomásnak is ez a magyarázata, mert a Föld felszíne a légkörnek — a mi nézőpontunkból tekintve — alsó határfelülete. Ebből már az is világos, hogy amikor a földfelszínt terhelő légtömeg sűrűsége, vagyis a benne száguldó gázmolekulák száma csökken (meleg levegő), kisebb lesz a légnyomás — vagyis a földfelszínt terhelő légoszlop súlya —, mint amikor a molekulák száma növekszik (hideg levegő). A légnyomás a tenger szintjén kereken egyenlő egy olyan higanyoszlopnak a nyomásával, amelynek alapterülete egy négyzetcentiméter, magassága pedig 760 milliméter. Ez azonban a légnyomásnak csak az átlagos értéke. A légnyomás ugyanis nem állandó, hanem az időjárással együtt jelentékeny mértékben ingadozik: ha hidegebb, sűrűbb légrétegek vannak felettünk, akkor nagyobb; ha melegek, ritkák a légtömegek, akkor kisebb. A légnyomás igen jelentékeny nagyságú. Egy négyzetméter felületre például a levegő akkora nyomóerőt fejt ki, mint egy olyan higanyoszlop, amelynek egy négyzetméter az alapja, és kereken 760 milliméter a magassága. Minthogy a higany igen súlyos anyag (13,56- szor nehezebb a víznél!), ezért ennek a higanyoszlopnak a súlya nem kevesebb, mint megközelítőleg tíz tonna. Ez történt december 3-án Fél évszázad óta a rádió mindennap bemondja a déli időjárásjelentésben (ez idő szerint 13 óra 45 perckor) a Budapesten fennálló, tengerszintre átszámított légnyomást. Legtöbbször olyan értékeket hallunk, amelyek aránylag kevéssé térnek el a 760 milliméteres átlagértéktől: rendszerint 750 és 770 milliméter közé esnek. Évente egy-két alkalommal az is előfordul, hogy a tengerszinti légnyomás 745 milliméter közelébe száll le. Ennél kisebb értékek Közép-Európában már meteorológiai ritkaságnak számítanak. 1976 december 2-án délben azonban a tengerszinti légnyomás csupán 732 milliméter volt De még mindig nem ez volt a mélypont. A légnyomás zuhanása ugyanis délután és este tovább tartott, és a legalacsonyabb érték csak december 3-án, pénteken 0 és 2 óra között következett be. Ekkor a tengerszintre átszámított légnyomás mindössze 727,3 milliméter lett. Itt meg kell magyaráznunk, hogy miért beszélünk mindig tengerszinti légnyomásról. Azért, mert a légnyomás értéke a magasságtól függően erősen változik. Ha tíz méterrel magasabbra emelkedünk, akkor a légnyomás körülbelül egy milliméterrel csökken, vagyis már egy házon belül is emeletenként más és más a légnyomás. Ezért kell minden egyes légnyomási adatot a tenger szintjére átszámítani. Budapest sík területi részei valamivel több mint 100 méterrel, a budai lakónegyedek egy része 200 —400 méterrel fekszik a tenger szintje felett. Ezért a lakásainkban levő barométerek még kevesebbet is mutattak a fenti 727 milliméternél. Az Országos Meteorológiai Szolgálat budapest-lőrinci obszervatóriumában észlelt tényleges legkisebb légnyomás 715 milliméter volt. A műszer már nem tudta írni A barográfok (légnyomásíró műszerek) színes tintával papírszalagra rajzolják fel a légnyomás változásait. Ezúttal azonban a légnyomás olyan alacsonyra süllyedt, hogy az írókar lecsúszott az előnyomtatott papírszalag alá, s ezért a légnyomási görbe (amint képünkön látható) hosszabb időre megszakadt. A meteorológiában (általában az egész geofizikában) nem szokatlan esemény az, hogy rendkívüli állapotok idején a műszerek mutatói „kiütnek” a skálájukból, és a leolvasás lehetetlenné válik. A földrengésjelző készülékek írófejei például részletesen felrajzolják a távoli országokban pusztító földlökéseket, de ha magának az obszervatóriumnak a helyét éri erősebb földrengés, akkor a túlságosan durva hatás miatt a műszerek finomíróberendezései felmondják a szolgálatot. Lehetne persze olyan légnyomásíró műszereket is szerkeszteni, amelyek a százévenként egyszer előforduló kivételes nyomásértékeket is feljegyzik, ez azonban nagyon drága volna. Egyébként a higanyos barométerek a kivételesen kicsiny vagy kivételesen nagy légnyomási értékeket is hűséges pontossággal megmutatják, s mutatták most is. Amikor azt mondjuk, hogy ilyen kis légnyomás legalább 120 éve nem fordult elő fővárosunkban, akkor a legalább szón van a hangsúly. Könnyen lehet ugyanis, hogy évszázadok alatt sem volt ilyen kicsiny a légnyomás, de ezt feljegyzések hiányában nem lehet megállapítani. Légkörünk sok száz millió éves története folyamán sokféle rendellenesség felléphetett, amiről nincsen tudomásunk. Az egyetlen olyan ismert eset, amely bizonyos mértékig összemérhetőnek mondható a mostani légnyomászuhanással, 112 esztendővel ezelőtt, 1864. március 28-án fordult elő Réthly Antal profeszszor adatai szerint ezen a napon a tengerszinti légnyomás 733,6 milliméterre csökkent, de ez még mindig 6 milliméterrel nagyobb volt a mostaninál. Érdekes azonban, hogy egy csaknem ugyanilyen eset a közelmúltban is lejátszódott, 1974. február 7-én. Ekkor a budapesti tengerszinti légnyomás kereken 735 milliméterre szállt le. Könnyű légtömegek Az idei december 3-i kivételes légnyomásértékben csak egyik tünetét kell látnunk annak, hogy az egész légkör állapotában kivételes helyzet következett be. Sok száz kilométer széles sávban meleg — vagyis ritka, könnyű — szubtrópusi származású légtömegek rendkívül heves áramlásban árasztották el Közép-Európát és a Szovjetunió európai területét. Ennek a légnyomás csökkenésén kívül egyik következménye volt a téli időponthoz képest rendkívül magas hőmérséklet is: december 2-án az ország nagy részén 10—15 fokot mutattak nappal a hőmérők, annak ellenére, hogy semmi napsütés nem volt, az égboltot vastag felhőtömegek borították. A szokatlan felmelegedést tehát kizárólag a meleg szél okozta. Ezzel párhuzamosan az ország egész területén bőséges esők hullottak, és még nyárias jellegű zivatar is kialakult. Következmények A légnyomás erős csökkenésének több gyakorlati következménye van. A robbanómotorok ilyenkor kisebb hatásfokkal dolgoznak, mert kevesebb oxigénhez jutnak. A talajhézagokba bebörtönzött gázok gyorsabban áramlanak ki a légkörbe, vonatkozik ez elsősorban a talajban képződő széndioxidra és a radioaktív gázokra. A levegő radioaktivitása ilyenkor megnövekszik. Hazánktól távoli, más éghajlatú vidékeken a rendkívül kis nyomású légtömegek határán alakulnak ki a hurrikánok. A szubtrópusi levegő jelenléte hat az emberi szervezetre is, bár a legtöbben nem is tudják, hogy panaszaiknak a rendkívüli időjárás az oka. A szakembert meggondolásra késztetheti, hogy a légkör kivételes állapotáról tanúskodó rendkívüli légnyomáscsökkenések időpontjai ilyen sajátságosan csoportosulnak: 120 év alatt a három kiemelkedő eset 1864-ben, 1974-ben és 1976-ban fordult elő, vagyis közülük kettő a legközelebbi múltban. Ebből ugyanis az a megállapítás vonható le, hogy légkörünk jelenleg a kivételes háborgás időszakában van. Dr. Aujeszky László Képünkön az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző Intézetében működő egyik légnyomásíró műszer regisztrálószalagja látható. A legkisebb légnyomás idején a görbe megszakadt, mert a légnyomás a műszer küszöbértéke alá szállt le. Az aszfalt szárazságra és légszomjra kárhoztatja a fákat Lélegző felületburkolás A városokban levő fák gyökérzetét magába foglaló föld felszínének részbeni lefedése vízzáró és légcserét gátló aszfalttal vagy betonnal, szinte sivatagi szárazság elviselésére és légszomjra kárhoztatja a gyökereket Emiatt nagyon megrövidül e fájt élettartama, és csökken környezetjavító képességük is. Ezért most a szakemberek azt javasolják, hogy ne csak a fa főrészének közvetlen környékét hagyják fedetlenül, hanem körülötte minél nagyobb felületrészen rácsos betonlapok lerakásával helyettesítsék a szokásos összefüggő felületburkolást. E célra kialakítottak már többféle, kisebb-nagyobb hézagokkal áttört betonlapokat (nálunk is forgalomba kerültek ilyenek). Bármilyen is a kialakításuk, kétségtelenül sokkal kevésbé gátolják a víz beszivárgását és a légcserét, mint az összefüggő burkolatok. A gyalogos közlekedés és a gépkocsiforgalom szempontjából sem jelentenek különösebb hátrányt, ha jó az alapozásuk és megfelelően rakják le őket. Esetekként csökkenthetik a vízmegrekedést és ezzel a csúszásveszélyt is. Ráadásul a hézagokban előbb-utóbb megtelepedhetnek fűfélék és más apróbb növények, amelyek mérséklik a felszíni felmelegedést, a porképződést, valósággal zöld szűrővé változtatva a terek és utcák így borított részeit. . A fa körüli rácsos betonburkolat egyik változata. Kevesebb köd kontinensünket az Atlanti-óceán felől gyors mozgással határozott frontál zóna közelítette meg. Ezért a délutáni órákra Nyugat-Európában már nagy kiterjedésű esőzóna alakult ki. A levegő hőmérséklete az időjárási front mögött tovább enyhül. A légmozgások megélénkülnek. Közép- és Kelet-Európában az évszakhoz képest még mindig enyhe a levegő. A Szovjetunió nagy részén esik az eső. Hazánkban hétfőn a Dunántúl kivételével felszakadozott a köd. Az ország déli és középső részén késő délután az eső is megeredt, később a Kisalföldön a déli szél megélénkült. A levegő hőmérséklete a délutáni órákban a ködös helyeken nulla, máshol 5 fokig emelkedett. Távolabbi kilátások péntek reggelig: Változékony idő, főként az időszak első felében havas esővel, esővel. A megélénkülő déli, délnyugati széllel a hőmérséklet emelkedik. A reggeli órákban párásság. A legalacsonyabb hajnali hőmérséklet mínusz 3—plusz 2, majd 1—6, a legmagasabb nappali hőmérséklet 3—8 fok között lesz. Jelentős mennyiségű (5 milliméter) csapadék az ország területének 40 százalékán várható. Várható időjárás ma estig: Párás, hajnalra a keleti országrészben még többfelé ködös, máshol túlnyomóan borult idő, nyugat felől havazással, havas esővel, majd esővel Megélénkülő a Dunántúlon helyenként megerősödő délnyugati szél. Várható legmagasabb hőmérséklet általában 3—8, északkeleten kevéssel 0 fok felett. A Duna vízállása hétfőn Budapestnél 434 centiméter volt, mára 400 centiméter várható.