Népszabadság, 1977. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-06 / 80. szám

8 2. Villany, Vietnam, választás Seattle-ben, a Csendes-óceán partján hatalmas neonfelirat vág át az esőn, amely itt évi 300 napig esik. A magánkézben levő elektromos művek hirdetése figyelmeztet: „A villamos energia nemzeti kincsünk, bánj vele takarékosan!" Egy szót — mondják a házigazdák — legutóbb kicseréltek a hirdetésen. Éveken át az utolsó szó ez volt: „bőkezűen”. Jobb kanyar vörös fénynél A villamos energiával az amerikaiak egyelőre még tékozlóan bánnak. Ha elmennek hazulról — részben biztonsági okokból, a potenciális betörők megtévesztésére —, a villanyok égve maradnak. New York felhőkarcolói sötétedés után változatlanul fényárban úsznak. Az amerikai gyárak még mindig 40 százalékkal több villamos energiát fogyasztanak, mint konkurrenseik, amelyek az Atlanti-óceán túlsó oldalán gyártanak acélt, műszálat, margarint. Bízva a fűtés és a légkondicionáló hűtés mindenhatóságában, az amerikaiak nagy részének egyébként valóban ultramodern háza még mindig úgy épült, hogy abban semmi néven nevezendő izolációs berendezés — a forróság vagy a hideg ellen — nincs. „Még az eszkimók jégkunyhóinak is jobb a hőszigetelésük, mint legtöbb épületünknek”.— foglalja össze véleményét egy amerikai szakértő. Ez van még. De abban a periódusban, amikor az amerikaiak rákényszerültek, hogy kabinetjükben először legyen energiaügyiminiszter, akkor tudják, hogy mindez sokáig már nem tartható. A miniszter szerint „nem lehet a gyertyát továbbra is egyszerre mind a két végén égetni”, egy kongresszusi megállapítás pedig így fogalmazott: „Azok az idők, amikor az olcsó energia formálta az amerikai élet- és munkastílust, örökre elmúltak.” Valóban. Az új felhőkarcolók egyebek közt azért is drágábbak, mert füstszínű üvegből készültek. A füstszínű üveg — magyarázzák az építők — hőszigetelő tulajdonságai folytán harmadára csökkenti a fűtés és a hűtés költségeit, így az építési költségtöbbletet néhány év alatt meg lehet takarítani. A legtöbb amerikai szövetségi állam rendőrhatóságai olyan új KRESZ- en dolgoznak, ami a jobbra fordulást a jelzőlámpa vörös fényénél is megengedi, hogy meg lehessen takarítani a várakozásnál elvesző benzinmennyiséget. 1985-re pedig a hivatalos várakozások szerint a felfelé húzó benzinár és a még szigorúbb környezetvédelmi előírások kombinációjának eredményeképpen Amerika autóipara lényegében áttér az európai szabású kocsikra. kárörvendés: a másodállás és a pluszmunka minden országban felvet problémákat az egyén és társadalom számára, nálunk is. De az Egyesült Államok mégis a világ egyik leggazdagabb — ha nem a leggazdagabb — országa, ahol ez a jelenség az utolsó években terjedt el ennyire. A válságcsavarok szorításához ugyanebben az időszakban — a hetvenes esztendők közepén — más tényező is járult. Nehéz ezt másképpen fogalmazni: a bizalmi válság új minősége. Az általuk megismert politikusokról az amerikaiak sohasem tápláltak különösen jó véleményt. A legnagyobb közvéleménykutató intézet közölt egyszer egy kimutatást különböző foglalkozási ágakhoz tartozók szavahihetőségi fokáról. Eszerint csak a használtautó-kereskedőnek kisebb a hitele, mint a hivatásos politikusnak. De bármit gondolt az átlagamerikai az egyes politikusokról, bizonyos intézményeket sérthetetlennek tartott. Ilyen volt példáulaz elnöki intézmény. És gondoljuk végig mindazt, amit egy-két év leforgása alatt az átlagamerikainak tudomására hoztak azokról, akik elnökök voltak, vagy lehettek volna... azoknak, akik e fővárosokban politikai elemzéssel foglalkoztak, a válaszuk nem volt. Csak éppen az Egyesült Államok fővárosában foganatosítottak olyan intézkedéseket, mintha társadalmi forradalom állt volna küszöbön. Az a közérzet, amelyben a Watergateleleplezések megindultak, elválaszthatatlan volt attól, hogy immár az amerikai uralkodó osztály egy része maga magát érezte fenyegetve. Mert ne felejtsük: kommunistákat, gyanúsított szimpatizánsokat, baloldali hollywoodi színészeket már két évtizeddel korábban lehallgattak, felbontották a leveleiket stb. Akkor ettől senki nem féltette az amerikai demokráciát. De most szenátorokról, képviselőkről, főbírákról volt vagy lehetett szó, és arról, hogy a republikánus párt egy vezető csoportja elmosta a frontvonalakat és olyan szabályoknak hányt fittyet, amelyek sérthetetlenek. A két párt politikai harcába, a végrehajtó hatalom és a kongresszus konfrontációjába vittek be olyan módszereket, amelyek eredetileg csak a kívülállókkal szemben lettek volna elismerhetőek... És az uralkodó osztály saját sajtójával, a két nagy újsággal, a három nagy tv-társasággal szemben is alkalmazták e módszereket, amelyek aztán a Fehér Ház elleni Watergate-offenzíva derékhadát alkották. Az eredmény közismert. A használtautó-kereskedő és a politikus Az angol nyelv az új realitások tudatosodásának idejét úgy hívja, „moment of truth", az igazság pillanata. A kifejezés akkor is plasztikus, ha az, ami tudatosodik, esetleg csak féligazság. Az adott esetben arról a felismerésről van szó, hogy az energiahordozók árrobbanása hullámszerűen terjedve olyan inflációhoz vezetett, amely aláásta az amerikai életforma hagyományos pilléreit, veszélyeztetve sokat a kétségkívül impozáns vívmányok közül, amelyeket az amerikaiak az évtizedek során kiharcoltak maguknak. Sok példa helyett egy: a munkaidőé. Senki sem tudja, mert erről statisztika nincs, hogy hány amerikai dolgozik napi 12—13 órát. Katonatisztek munkaidő után telkekkel ügynökösködnek vagy taxisofőrök, állami kistisztviselők pincérek, hogy fizethessék az autó- és házrészleteket vagy a gyerekek tandíját. És az egyetemi hallgatók jelentős része nem tudna tanulni és megélni, ha nem dolgozna. Eszem ágában sincs a A Nagy Testvér hallgat De sokkal többről is szó volt, mint elnökökről. Egy bizonyos ponton túl a személyekre koncentráló leleplezéseknek megvolt a maguk belső, a leleplezett eredeti szándékán túlmutató logikája, egyfajta hólabda-effektusok: kiderült, hogy azt a szabadságjogot, amelyre az amerikaiak különösen büszkék, rendszeresen megsértették. A feltételezett politikai meggyőződés (a feltételezés egyébként többnyire alaptalannak bizonyult) elegendő volt levelek tízezreinek átvizsgálásához, megszámlálhatatlan telefonbeszélgetés lehallgatásához: beleírták őket mindenféle könyvbe és minden módon számontartották, komputerekben, magnószalagokon. Mint ismeretes, a II. világháború éveiben a német tábori telefonokra olyan feliratot szereltek: „Az ellenség is hallgat". Az amerikaiak erről nemigen tudnak, közöttük ez vált szólásmondássá: „A Nagy Testvér hallgat”. A Nagy Testvér nem indián törzsfőnök, hanem a Szövetségi Nyomozó Iroda, népszerűen FBI. A szólásmondás egyébként messzemenően igazságtalan, mert az FBI-n kívül még tucatnyi kormányügynökségről kiderült, hogy szintén részt vesznek abban, amit egy publicista az évtized társasjátékának nevezett. Akárki volt a hívatlan harmadik, a traumatikus hatás mélyen ül. Minden amerikai telefonkönyv elején — körülbelül, ahol nálunk a pályaudvarok telefonszáma található — ott a használati utasítás, miként kell felfedezni, ha a hívott fél engedély nélkül magnóra veszi beszélgetésünket. Mivel azonban az amerikaiak többsége nem a hívott félre gyanakszik, bizonyos, a magánélet és az üzleti élet témakörébe vágó kényesebb témákat nem beszélnek meg telefonon. Ezeknek a vonásoknak a felerősödése — Amerika vezető publicistái a rendőrállam-közérzetről beszélnek — elválaszthatatlan volt a vietnami háborútól. Ma már tudjuk, hogy a vietnami háború — a vereség hosszú árnyéka, amely előrevetődött már akkor, amikor még félmillió amerikai állomásozott ott — hónapokra dezorientálta az uralkodó osztály derékhadát. A háborúellenes mozgalmat a főbb szocialista és tőkés országok fővárosaiban lényegében jelentőségének megfelelően értékelték: nagy erejű, új típusú tömegmozgalom, nem kevéssé lefogja a Pentagon kezét. Veszélyezteti a rendszert? Mind Az elit ismerte A múltat azért érdemes feleleveníteni, mert enélkül nem lehet megérteni az 1976-os választások légkörét. Máig emlékszem washingtoni kollégám érzékletes beszámolójára a New Hampshire-i előválasztásról. A demokrata párt egyik önjelöltje, egykori mogyorófarmer, egy áruház kapujában állva a hóviharban, kezet szorít a belépőkkel és bemutatkozik: „Jimmy Carter vagyok, a Fehér Házba készülök.” Biztos: a belépők közül sokan megmosolyogták. Utólag visszatekintve bizonyos, hogy azok közül, akik valóban számítanak, nem kevesen épp azokban a hetekben tették Carterre a tétjüket. Mert nem kell komputer ahhoz hogy megkapjuk a pontos választ a kérdésre, milyen elnökre volt az Egyesült Államok uralkodó osztályának szüksége 1976-ban. Először is demokrata elnökre, mert a másik párt hibáinak nyoma volt a közelibb s az emlékezetesebb. Aztán olyan elnökre, akinek kevés köze van az országos politikához, s így hitelt érdemlően tudja magát elhatárolni közvetlen elődeitől, a „tegnaptól”. Olyanra, akinek a múltjában nem lehet kikezdhető foltokat fellelni. (A demokrata párt vezetői túl sokszor égették meg magukat, 1972- ben például egy — igaz, gyógyult — alkoholistát javasoltak alelnökjelöltnek. A jelölést vissza kellett vonniuk. Már tudták, hogy Carter évek óta vasárnapi iskolában tart bibliamagyarázatokat, de ez nem volt elég. A konvenció küszöbén detektívármádia vizsgálta, nincs-e az ottani kifejezéssel élve — „csontváz a Carter család valamelyik ruhásszekrényében”. Nem volt. Olyan elnökre volt szükség, aki egyszerű, viszonylag ismeretlen, de az elit számára mégis ismert. A közhittel ellentétben az elit jól ismerte Cartert. A Trilaterális Bizottságban járva New Yorkban (ez egyike a kevéssé ismert, de roppant befolyásos szerveknek; feladata a három fő erőközpont, az Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Japán kapcsolatának új alapokra fektetése) elmondották, hogy Georgia állam kormányzóját a bizottság egyik alapító tagja vonta be a munkába. A professzort Zbigniew Brzszinskynek hívták. Vajda Péter (Folytatjuk.) NÉPSZABADSÁG 1977. április 6., szerda — A KGST vegyipari állandó bizottsága az NDK-beli Templinben tartja 50. ülésszakát. A jubileumi ülésen dr. Horváth László nehézipari miniszterhelyettes vezetésével magyar delegáció is részt vesz. — Magyar vízügyi küldöttség utazott Berlinbe dr. Gergely István államtitkárnak, az OVH elnökének vezetésével, dr. Hans Reicheltnek, az NDK miniszterelnök-helyettesének, környezetvédelmi és vízgazdálkodásügyi miniszternek a meghívására. — Kállai Éva nevét vette fel az NDK-ban az auerswaldei 12 osztályos iskola. Tanulói Kállai Éváról az iskolát patronáló szomszédos oberlichtenaui erosolgyár munkásaitól hallottak először; ott már régebben működik egy, szintén Kállai Éváról elnevezett szocialista brigád. A TÍZ DERKOVITS-ÖSZTÖNDÍJAS képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás tegnap Szombathelyen. A művész szülővárosa hetedszer teremt fórumot a fiatalok műveinek. — A magyar komplex szállítások kiállításának nagy sikere van Bagdadban. A bemutatót dr. Simon Pál nehézipari miniszter kalauzolásával megtekintette Haszszan Ali iraki külkereskedelmi miniszter is. — AZ IDEI SABARIA-RENDEZVÉNYEK Szombathelyen megkezdődtek. A 16. évébe lépett, tízezreket vonzó kulturális és idegenforgalmi eseménysorozat — a hagyományoknak megfelelően — gazdag programot ígér a város vendégeinek. ORSZÁGOS IFJÚSÁGI ESZPERANTÓTALÁLKOZÓ zárult kedden Győrött: a háromnapos programnak másfél száz hazai részvevője volt, képviseltették magukat a szocialista országok eszperantószövetségi is. Elsőfokú árvízvédelmi készültséget tartottak kedden is az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság dolgozói a Bodrog országhatár és Sárospatak közötti szakaszán. Január óta már harmadszor kellett elrendelni a folyó gátjain a védekezést, most alig három nap alatt 102 centiméterre emelkedett Felsőbereckinél a Bodrog szintje. — Francia kórus — Caen város 39 tagú egyetemi énekkara — vendégszerepeit kedden nagy sikerrel, a szegedi Bartók Béla Művelődési Központban, viszonozva a Bartók-kórus korábban náluk adott koncertjét. A francia énekkar csütörtökön a Kecskeméti Művelődési Központban lép dobogóra. AZ ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES ének-, zene- és tánckara kedd este nagy sikerrel vendégszerepeit a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központban. Tiszán innen, Dunán túl című műsorában négy tájegység zenéjét, táncait és népszokásait elevenítette fel. A szentendrei falumúzeum ismét megnyitotta kapuit. Az elmúlt hónapokban újabb látnivalókkal gazdagodott a skanzen: a már felépített Felső-Tisza-vidéki néprajzi tájegység portái több melléképülettel egészültek ki. — Most jelent meg: Szimfónia. Harminc év lírai története. Antológia. VáL és szerk.: Baranyi Ferenc. A magyar irodalom gyöngyszemei sorozat (Kozmosz). — Anton Csehov: A csinovnyik halála. Elbeszélések és kisregények. Janus-könyvek sorozat (Európa). — Kolozsvári Grandpierre Emil: A csillagszemű. Regény, V. kiad. — Nemere István: A Triton — gyilkosságok. Bűnügyi regény. Albatrosz könyvek (Magvető). — Lukácsy András: Népek játékai. 2., átd. kiad. (Móra). — Belkereskedelmi és idegenforgalmi adatok. Negyedéves statisztikai közlemények (Statisztikai). MARTIN GYÖRGYNÉ, 7. Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje 64 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása ma 15 órakor lesz a Kispesti új temetőben. — Az MSZMP XIX. kerületi Bizottsága. RAFFAI ISTVÁN, a párt- és a munkásmozgalom régi harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje 80 éves ,korában elhunyt. Temetése péntek délután 3 órakor lesz, az újpesti Megyeri úti temetőben. — Az MSZMP IV. kerületi Bizottsága. — KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Hálás köszönetünket fejezzük ki a párt-, állami és társadalmi szerveknek, elvtársaknak, barátoknak és harcostársaknak, akik felejthetetlen férjem elhunyta alkalmából részvétük nyilvánításával, illetőleg a temetésen való részvételükkel nagy fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. —Szántó Zoltánná és családja. — Elhunyt Zádor Jenő zeneszerző. A művész, akinek nevét mindenekelőtt filmzenéi tették ismertté, Los Angelesben, 82 éves korában halt meg. — Tatabánya várossá nyilvánításának 30. évfordulója alkalmából reprezentatív kiállítás nyílt meg a Komárom megyei Munkásmozgalmi és Ipartörténeti Múzeumban, öt Komárom megyei festő-, illetve szobrászművész alkotásaiból. A PEST MEGYEI PEDAGÓGIAI NAPOKAT kedden nyitották meg a Váci Művelődési Központban. A háromnapos tanácskozáson megvitatják a közoktatás és a közművelődés együttműködésének eredményeit és további feladatait is. — A Magyar Partizán Szövetség meghívására Budapestre érkezett a finn frontharcos veteránszövetség küldöttsége, Yrjö Keinonen elnök vezetésével. — 101. születésnapját ünnepelte kedden a Csongrád megyei Tömörkény községben özvegy Ambrus Gáspárné, akit e ritka alkalomból gyermeke, unokái, dédunokái, ükunokái, valamint a község vezetői köszöntöttek. — A II. DÉL-DUNÁNTÚLI DALOSTALÁLKOZÓ tegnap kezdődött meg Pécsett, Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye ifjú dalosainak részvételével. — Új autóskempinget létesítenek a Hejő-patak völgyében, a strandfürdő szomszédságában. A 25, kényelmesen berendezett faház egyszerre száz vendéget tud fogadni, s a kétszobás, négyágyas faházakban, zuhanyozót, főzőfülkét és társalgót is kialakítottak, a kempinget jövőre tovább bővítik. — AZ ÚTTÖRŐ-ZENEKAROK ORSZÁGOS FESZTIVÁLJA tegnap fejeződött be Sopronban. 16 fúvószenekar, hét vonószenekar, és négy népi zenekar részvételével. — Személygépkocsijával áttért az úttest bal oldalára Solt külterületén Molnár Ignác 39 éves szekszárdi autószerelő és összeütközött egy szabályosan haladó autóbusszal. A még kiderítetlen okból bekövetkezett balesetnél Molnár Ignác és felesége szörnyethalt, Péter nevű hétéves kisgyermeküket súlyos sérüléssel szállították kórházba. Új üzemviteli épületet emelnek a Gáz- és Olajszállító Vállalat zalaegerszegi telephelyein. Itt helyezik el azt a telemechanikus irányító diszpécserközpontot is, amely folyamatosan ellenőrzi a zalai gáz- és olajvezeték-rendszerek működését. Gyermekhalál a mocsárban Március 19-én a sajtóban a rendőrség a lakosság segítségét kérte az eltűnt Raab Gábor 11 éves budapesti kisfiú felkutatásához. Március 31-én, bejelentés alapján, a XX. kerületi Lőrinci útnál levő sós mocsárban a kisfiú holttestét a rendőrség megtalálta. A vizsgálat megállapítása szerint a kisfiú véletlen baleset folytán került a mocsárba. Veszettség ütötte fel a fejét Baranyában Baranya különböző részein veszettség ütötte fel a fejét; ez eddig emberéletben nem okozott kárt, viszont többféle háziállatra és haszonállatra átragadt. A vészt rókák terjesztik, de rajtuk kívül helyenként macskákon, szarvasmarhákon, sertéseken és juhoson is észleltek veszettséget, amely már a zárt állattartásba is behatolt.A veszett állatokat megsemmisítették, a velük érintkezett embereket védőoltásban részesítették. Az illetékes szervek felhívást tettek közzé, hogy ha valaki gyanúsan viselkedő rókát vagy más állatot lát, tanúsítson kellő óvatosságot és azonnal jelentse az állatorvosnak. A vadásztársaságokat felkérték a rókaállomány és a kóbor állatok erőteljesebb irtására. Az iskolákban kioktatják a gyerekeket a veszély felismerésére. (MTI)