Népszabadság, 1977. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-04 / 130. szám
1977. június 4., szombat NÉPSZABADSÁG Centenáriumi ünnepség a szegedi Kenderfonóban Lázár György üdvözlő levele . A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat legrégibb, s egyik legjelentősebb gyárában, a szegedi Kenderfonóban fennállásának 100. évfordulója alkalmából pénteken munkásgyűlést tartottak. Az ünnepségen megjelentek a megye párt- és állami vezetői. Keserű Jánosné könnyűipari miniszter üdvözölte a gyár dolgozóit, egyszersmind átadta Pápai István kötélverőnek a Munka Érdemrend arany fokozatát. A munkásgyűlésen a könnyűipari miniszter felolvasta Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének üdvözlő levelét. A miniszterelnök levelében egyebek között hangoztatja: „Őszinte tisztelettel köszöntöm Önöket abból az alkalomból, hogy gyáruk fennállásának 100. évfordulóját ünnepük. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat szegedi Kenderfonógyára az egykori kis kötélverő műhelyből szocialista társadalmi rendszerünkben modern nagyüzemmé fejlődött, ma textiliparunk fontos bázisa, amely hazai alapanyagból belföldön és külföldön egyaránt keresett jó minőségű terméket állít elő. Kérem önöket, hogy tehetségükkel és szorgalmukkal a jövőben is alkotó módon segítsék elő szocialista céljaink elérését és járjanak élen pártunk XI. kongreszszusa határozatainak végrehajtásában." Keserű Jánosné ünnepi beszédében egyebek között elmondta, hogy az iparág az V. ötéves terv eddigi szakaszát eredményesebben teljesítette, mint az előző tervidőszakban. A miniszter végül kitüntetéseket nyújtott át azoknak, akik elősegítették a termelés növelését, a gyár termékeinek sikerét bel- és külföldön. (MTI) ---------------------------------------------------------------- A KÖZÉLET HÍREI Megbízólevél-átadás Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken fogadta Árun Kantidas rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, az Indiai Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Garai Róbert külügyminiszter-helyettes. A Szovjetunió atomenergia-bizottságának elnöke Debrecenben A hazánkban tartózkodó Andronyik Petroszjanc, a Szovjetunió állami atomenergia-bizottságának elnöke pénteken Debrecenben tett látogatást. A neves tudóst elkísérte Osztrovszki György, az Országos Atomenergia Bizottság elnöke. A vendégek megtekintették a Medicor Művek helyi gyárában nemrégiben átadott sugársterilizálót, majd a Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézetében és végül a Kossuth Lajos Tudományegyetemen tettek látogatást Dr. Körom Mihály Romániába utazott Dr. Köröm Mihály igazságügyminiszter pénteken — küldöttség élén — hivatalos látogatásra Bukarestbe utazott, a Román Szocialista Köztársaság igazságügyminiszterének meghívására. A delegáció tárgyalásokat folytat a magyar—román jogi kapcsolatok továbbfejlesztéséről, s tanulmányozza az igazságügyi szervezet működését, a törvényalkotás és az igazságszolgáltatás gyakorlatát Romániában. A bukaresti otopeni repülőtéren az igazságügyi delegációt Constantin Statescu igazságügyminiszter fogadta; ott volt dr. Biczó György, hazánk bukaresti nagykövete is. lágnézeti tisztázás, a mélyebb világnézeti összefüggések megemésztése. A Központi Bizottság határozata a pártpropaganda feladatairól nem véletlenül hangsúlyozza „a materialista világnézet”, „a dialektikus gondolkodásmód”, „a történelmi szemlélet”, „a világnézeti oktatás és nevelés” jelentőségét a propagandamunka fejlesztésében. Ahhoz, hogy a megtanult marxista ismeretek élő szemléletté, alkotó marxista gondolkodássá váljanak, mélyebben — világnézetileg, filozófiailag — is meg kell, hogy gyökeresedjenek az emberek gondolkodásában. A marxizmus—leninizmus nem sajátítható el igazán és kellő mélységgel pusztán másod- és harmadkézből, Marx, Engels és Lenin műveinek ismerete és tanulmányozása nélkül. A klasszikusok munkáit azonban nem szabad tértől és időtől független idézetgyűjteménynek tekintenünk, hanem történelmileg kell tanulmányoznunk, mint tanításaik történelmi fejlődését és konkrét alkalmazását saját korukban. Ez a történeti megközelítés teszi lehetővé ezeknek a műveknek alkotó felhasználását és folytatását, mára vonatkozó tanulságaik megértését és módszerük alkalmazását. A marxista történelemszemléletet erősíti, ha a marxista propagandában feltárjuk a forradalmi munkásmozgalom történeti tapasztalatait, tanulságait. A marxista propaganda fontos feladata megvilágítani és tudatosítani ezeket a tapasztalatokat, amelyeket egyetlen kommunista párt, egyetlen szocialista ország sem nélkülözhet. Értékes tapasztalatokat, időálló tanulságokat tartalmaz pártunk csaknem hat évtizedes múltja és ezen belül a szocialista építőmunka három évtizedes hazai története is. A marxista képzésnek és önképzésnek elválaszthatatlan része a nemzetközi és hazai tapasztalatok tanulmányozása. A marxista propaganda hatékonyságának egyik alapvető feltétele, hogy mennyire tudja öszszekapcsolni az elméletet és a gyakorlatot. Az ideológiai munka feladataival foglalkozó pártdokumentumok erre a követelményre különösen nagy nyomatékkal hívják fel a figyelmet. A Központi Bizottságnak a pártpropaganda soron levő feladataival foglalkozó határozata is elsősorban azoknak a kérdéseknek a tisztázására irányítja a propaganda figyelmét, amelyek szoros kapcsolatban vannak a gyakorlattal, a fejlett szocialista társadalom építésével, a hatalom jellegével és a szocialista demokráciával, a proletár internacionalizmussal és a szocialista hazafisággal összefüggő elméleti kérdésekre. AZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT összekapcsolásának követelménye céltudatosabb és hatékonyabb tevékenységre ösztönzi a társadalomtudományi kutatómunkát, hogy közelebb kerüljön a szocialista gyakorlat problémáihoz, gyorsabban adjon marxista választ fejlődésünk új kérdéseire, határozottabban törekedjen az eszmei munka igényeinek kielégítésére. Természetesen ez nemcsak a propaganda szempontjából sürgető, hanem a gyakorlat, a szocialista építés szempontjából is. A propagandamunkának viszont arra kell törekednie, hogy gyorsabban hasznosítsa a marxista társadalomtudományi kutatásoknak az eredményeit, kimunkált válaszait a fejlődés és a szocialista gyakorlat új kérdéseire. A marxizmus elméleti alapjainak oktatása és magyarázata, a marxista forradalmi mozgalom történelmi tapasztalatainak ismertetése mellett, azzal összhangban, bátran tárgyalja a mai gyakorlattal összefüggő időszerű kérdéseket, mutassa meg, hogy ezekre az új kérdésekre a marxizmus képes alkotó választ adni, s csak a marxista elmélet alapján és csakis a marxista módszer segítségével juthatunk el a helyes válaszhoz. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy növekedjen a marxizmus propagandistáinak elméleti felkészültsége, jól ismerjék a klasszikusok munkáit, tájékozottak legyenek a marxista társadalomtudományok kiforrott eredményeiről, kiismerjék magukat az elméleti és ideológiai vitákban, a megalapozott marxista tudományos eredményeket meg tudják különböztetni a bizonytalanságot keltő megalapozatlan hipotézisektől és téveszméktől. Ezért a propagandamunka nagyobb hatékonyságának és fejlődésének egyik kulcskérdése a propagandisták elméleti felkészülése és felkészítése az új, megnövekedett feladatokra. AZ EMBEREK GONDOLKODÁSÁNAK, szemléletének — s ezáltal munkájuknak, magatartásuknak, egész személyiségüknek — a formálása: ez a propagandisták megtisztelő, de nehéz feladata, önmagában és egyedül azonban semmiféle propaganda nem képes megváltoztatni az emberek gondolkodását és magatartását Már Marx figyelmeztetett annak a régi tanításnak az ellentmondására, miszerint a megváltozott emberek a körülményeknek és a változott nevelésnek termékei: ez a tanítás megfeledkezett arról, hogy a nevelőt magát is nevelni kell és ezért a társadalmat szükségszerűen elkülönítette két részre, amelynek egyike felette áll a társadalomnak. Marx találta meg és mutatta meg az emberek gondolkodása és magatartása megváltoztatásának igazi kulcsát: a forradalmi gyakorlat az, amely megváltoztatja a körülményeket és egyidejűleg magukat az embereket is. A propaganda is csak akkor lehet hatékony tudatformáló erő, ha ezt a gyakorlatot, a szocialista gyakorlatot tudatosítja. Wirth Ádám Pedagógusnapi kitüntetések az A nevelő-oktató munkában kiemelkedően tevékenykedő pedagógusokat tüntették ki pénteken az Országház kupolatermében. A pedagógusnap alkalmából rendezett ünnepségen részt vett Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja, Ortutay Gyula akadémikus, az Elnöki Tanács tagja és Voksán József, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára. Polinszky Károly oktatási miniszter köszöntötte a párt és a kormány nevében a megjelenteket, s velük az ország 220 ezer pedagógusát, a tanyai, a falusi tanítókat, az óvónőket, az általános iskolák, a középfokú oktatási intézmények, a főiskolák és az egyetemek oktatóit, tanárait, a pedagógia tudományának művelőit és a tanügyigazgatásban dolgozó pedagógusokat. A miniszter tíz pedagógusának — kimagasló tevékenységéért — átnyújtotta az Apáczai Csere János-díjat. A Kiváló tanár címet és jelvényt hatvanhaton, a Kiváló tanító címet és jelvényt harmincegyen, a Kiváló óvónő címet és jelvényt huszonhárman kapták meg. A kitüntetések átadása után Polinszky Károly fogadást adott az Országház Vadásztermében. apáczai csere János-díj Ballai Antalné, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola 2. sz. gyakorlóiskolájának szakvezető tanára, dr. Haraszty Árpád kandidátus, a Kossuth Lajos Tudományegyetem egyetemi tanára, dr. Kárpáti László, a soproni Berzsenyi Dániel gimnázium szakfelügyelő tanára, dr. Kiss Árpád kandidátus az Országos Pedagógiai Intézet nyugalmazott főiskolai tanára, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke, Koltai Magdolna megyei szakfelügyelő, a komlói Fürst Sándor általános iskola tanára, dr. Pataki Ferenc kandidátus, a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetének igazgatója, dr. Polgár Péter, a miskolci 114. számú Eötvös József Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója, Réti Zoltán, a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Állami Zeneiskola igazgatója, Szlávik Lajosné vezető szakfelügyelő, a tatabányai Széchenyi István általános iskola tanára, Tóth Istvánná, az orgoványkargalai tanyai iskola vezető tanítója. KIVÁLÓ TANÁR Antal László, a pápai 1. sz. általános iskola szakfelügyelő tanára, Baráth Gézáné, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola gyakorló általános iskolájának tanára, Bak István, a szegedi Kiss Ferenc erdészeti, növénytermesztő és állattenyésztő szakközépiskola tanára, Barkócz László, a hajdúszoboszlói Hőgyes Endre gimnázium igazgatóhelyettese, dr. Berend Ivánné, a Budapest XXI. kerületi Katona József utcai általános iskola igazgatója, Bujtár József, a pécsi Acsády Ignác úti általános iskola szakfelügyelő tanára, Cuba Béláné, a zalaegerszegi Hamburger Jenő általános iskola tanára, Czupy György, a sellyei Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet igazgatója, Damó Elemérné, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ságvári Endre gyakorlóiskolájának vezető tanára, dr. Ficsor Józsefné, a miskolci Zrínyi Ilona gimnázium tanára, Füzessi Imre, a nyíregyházi Benczúr Gyula Kollégium igazgatója Gálicz József, a mócsai általános iskola tanára, Gulyás István, a leninvárosi 2. sz. általános iskola igazgatója, Gyimesi László, a miskolci 104. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatóhelyettese, Harmatii István, a szegedi Hámán Kató általános iskola tanára, dr. Horváth Jánosné, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Apáczai Csere János gyakorlógimnázium vezető tanára, Irlanda Dezső, az egri Gárdonyi Géza gimnázium és szakközépiskola tanára, dr. Jakab Lászlóné, a székesfehérvári Petőfi Sándor általános iskola tanára, Kapor Károlyné, a veszprémi Lovassy László gimnázium és szakközépiskola tanára, Kardeván Péterné, a budapesti Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet tanára, Kiss Béla, a balatonfüredi Lóczy Lajos gimnázium és szakközépiskola igazgatója, Kiss Jánosné, a Budapest, XVI. kerületi Geisler Eta általános iskola igazgatóhelyettese, Kiss Zoltán, a kaposvári Táncsics Mihály gimnázium és óvónői szakközépiskola tanára, Kocsor Ferenc, a budapesti Vendel utcai középiskolás diákotthon igazgatója, Kovács Gábor, a balassagyarmati Balassi Bálint gimnázium tanára Kőfalvi István, a szombathelyi Entzbruder Dezső Szakközépiskola igazgatója, Krajczár Károly, az apátistvánfalvi általános iskola igazgatóhelyettese, Krausz Györgyné, a komlói Steinmetz Miklós Szakközépiskola igazgatóhelyettese, Kromek Sándor, a pécsi Nagy Lajos gimnázium tanára, Kunos András, a szarvasi Vajda Péter gimnázium és szakközépiskola tanára, Lantos György, a kardoskúti általános iskola igazgatója, dr. Lendvay Vilmosné, az egri 5. sz. általános iskola igazgatója, Magyar Istvánné, a budapesti XX. kerületi Vörösmarty utcai általános iskola tanára, Mártis Béla, a zalaegerszegi Csányi László Közgazdasági Szakközépiskola tanára, dr. Méhész Lászlóné, a budapesti XVIII. kerületi Kond utcai általános iskola tanára, dr. Mikulási Béla, az ócsai Bolyai János gimnázium szakfelügyelő tanára, Molnár Ferencné, a kiskunhalasi Szűts József általános iskola szakfelügyelő tanára Morotai János, a szekszárdi Garay János gimnázium és óvónői szakközépiskola szakfelügyelő tanára, Nagy Istvánná, az Oktatási Minisztérium 4. sz. Leánynevelő Intézetének tanára, Németh Géza, a buzsáki általános iskola igazgatóhelyettese, Némethné Zoller Éva, az Esztergomi Tanítóképző Főiskola gyakorlóiskolájának tanára, dr. Novák Elek, a győri Szamuely Tibor Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola szakfelügyelő tanára, Nyitrai Józsefné, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola 1. sz. gyakorlóiskolájának tanára, dr. Orosz Emilné, a szolnoki Abonyi úti általános iskola tanára, Palásti Károly, a budapesti XIV. kerületi Egressy Gábor Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskola igazgatóhelyettese, Pallos Béla, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Radnóti Miklós gyakorló általános iskolájának vezető tanára. Péter Imréné, a nyíregyházi 107. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára Pongor József, a derecskei Bocskai István általános iskola tanára, Rácz János, a budapesti XIV. kerületi I. István gimnázium tanára, Rozsnyai Istvánné, a budapesti XIX. kerületi Landler Jenő gimnázium igazgatója, Rusznyák Péter, a budapesti XII. kerületi Arany János általános iskola és gimnázium igazgatóhelyettese, Simon László, a túrkevei gimnázium és szakközépiskola tanára, Simon Mihály vezető szakfelügyelő, a makói Szoboszlai Imre általános iskola tanára, Szabados József, a jánoshalmi általános iskola igazgatója, Szabó Pál, a tiszalöki gimnázium igazgatóhelyettese, Sztanyik János, a ceglédi Várkonyi István általános iskola tanára, Szucsán András, a csongrádi Batsányi János gimnázium és óvónői szakközépiskola igazgatóhelyettese, Tabi Józsefné, a nyírbátori 1. sz. általános iskola tanára, Tóth Andrásné, a budapesti XIII. kerületi Csata utcai általános iskola tanára, Tóth Miklósné, a szerencsi Hunyadi János általános iskola tanára, dr. Vass-Eysen Ervinné, a kecskeméti Czoller téri általános iskola tanára, dr. Valkusz Pál, a József Attila Tudományegyetem Ságvári Endre gyakorlógimnáziumának igazgatója, Vág Mátyásné, a szekszárdi 1. sz. általános iskola tanára, Velkey Imre, a ceglédi Kossuth Lajos gimnázium tanára, Véghelyi József, a budapesti VII. kerületi Madách Imre gimnázium igazgatója, Vidéki Gusztávné, a budapesti XXII. kerületi Budai Nagy Antal gimnázium tanára. KIVÁLÓ TANÍTÓ Bazsó Margit, a sajókazai általános iskola tanítója, dr. Béna Ervinné, a budapesti IV. kerületi Bajza utca 2. sz. általános iskola tanítója, Bujdosó László, a pécsi 39-es Dandár úti általános iskola igazgatója. Deák Ferencné, a békéscsabai 2. sz. általános iskola szakfelügyelő tanítója, Domonkos Béla, a seregélyes-szőlőhegyi általános iskola szakfelügyelő tanítója, Fodor Lajosné, az andornaktályai általános iskola igazgatóhelyettese, Gáti Józsefné, a vajszlói általános iskola tanítója, Kelemen Béláné, a komáromi Petőfi Sándor általános iskola tanítója, Király Lászlóné, a csornai II. Rákóczi Ferenc általán©- iskola tanítója, dr. Kiss Andrásné, a debreceni Bányai Júlia általános iskola tanítója, Kovács Györgyné, a decsi általános iskola és diákotthon igazgatóhelyettese, Kovács Mátyásné, a gyulai 3. sz. általános iskola tanítója, dr. Magyart Beck Vladimirné, a budapesti XI. kerületi Bogdánfy utcai általános iskola tanítója, dr. Márton Andrásné, a budapesti XVI. kerületi Baross Gábor utca 30. sz. általános iskola tanítója, Molnár Jolán, a ziliz általános iskola tanítója, Pásztor Sándor, a balatonkenesei általános iskola tanítója, Révai Sándorné, a budapesti V. kerületi Szemere utcai általános iskola tanítója, dr. Rinfel Józsefné, a surdi általános iskola tanítója, Szabó Albertné, a hajdúnánási I. sz. általános iskola tanítója, dr. Szilvágyi Hermanné, a budapesti VI. kerületi Labda utcai általános iskola tanítója, Szitás Margit, a zalkodi általános iskola tagiskolavezető tanítója, Szőke Ernőné, a soproni Petőfi Sándor általános iskola szakfelügyelő tanítója, Tancsik Pálné, a budapesti VIII. kerületi 3. sz. általános iskola szakfelügyelő tanítója, Tarcsay Gyuláné, a budapesti XXII. kerületi Budafoki téri általános iskola tanítója, Tettinger Antalné, a bácsbokodi Móra Ferenc általános iskola tanítója, Tóth Imréné, a zalaszentgróti 2. sz. általános iskola tanítója, Trombitás Jenőné, a kisteleki 2. sz. általános iskola tanítója, Újhelyi Istvánné, a romhányi általános iskola tanítója, Visy Györgyné, a túrai általános iskola szakfelügyelő tanítója,alcz Józsefné, az esztergomi Balassa Bálint általános iskola igazgatója, Zsivola Józsefné, a szegedi Gera Sándor általános iskola tanítója. KIVÁLÓ ÓVÓNŐ Balogh Lászlóné, a petőfibányai napközi otthonos óvoda vezető óvónője, Erényi Tiborné óvodai szakfelügyelő, a mezőnyárádi napközi otthonos óvoda vezető óvónője, Erdei Franciska, a szentesi 1. sz. napközi otthonos óvoda vezető óvónője, Fenyvesi Mihályné óvodai felügyelő, a pécsi Építők úti óvoda vezető óvónője, Földes Imréné óvodai felügyelő, a nyíregyháza-jósavárosi 5. sz. óvoda óvónője, Garai Józsefné, a Fóti Gyermekváros óvodás otthonának vezetője, Gersy Tamásné, a budapesti XV. kerületi Varga József utcai 100. sz. óvoda vezető óvónője, Greiner Frigyesné, a budapesti VI. kerületi Munkácsy Mihály utcai 23. sz. óvoda vezető óvónője, Joó Katalin, a szegedi Odessza-lakótelepi óvoda vezető óvónője, Lipták Lajosné, a dunaújvárosi 8. sz. napközi otthonos óvoda vezető óvónője, Lukácsi Lászlóné óvodai felügyelő, a veszprémi 14. sz. napközi otthonos óvoda vezető óvónője, Muhari Béláné, a jászalsószentgyörgyi óvoda vezető óvónője, Németh Teréz, a paksi óvodaigazgatóság vezető óvónője, Palócz Lajosné óvodai felügyelő, az ajkai 6. sz. óvoda vezető óvónője, Preisinger Ferencné óvodai felügyelő, a Budapest IX. kerületi Epreserdő utcai napközi otthonos óvoda óvónője, Pucsák Katalin, a nagykanizsai Korvin Ottó úti napközi otthonos óvoda óvónője, Sáreczid Lászlóné, a kiskőrösi 1. sz. napközi otthonos óvoda óvónője, Szabari Miklósné, a komlói Sallai utcai napközi otthonos óvoda vezető óvónője, Szabó Jánosné, a kalocsai 8. sz. napköz otthonos óvoda vezető óvónője, Szakács Károlyné óvodai felügyelő, a kapuvári 4. sz. napközi otthonos óvoda vezető óvónője, Tóth Kálmánné, a püspökladányi óvodaigazgatóság vezető óvónője, Varga Istvánné, a bajai Kossuth Lajos utcai napközi otthonos óvoda óvónője, Vozár Józsefné, a budapesti XIV. kerületi Martos Flóra utcai napközi otthonos óvoda óvónője. A Városházán tegnap Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke ünnepélyesen átnyújtotta az idei Földes Ferenc-díjakat a fiatalokat különösen nagy felelősséggel és hivatástudattal nevelő kiváló budapesti pedagógusoknak. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a gyakorlati oktatás terén kitűnt gazdaságokat, vállalatokat, illetve szakembereket Nagyváthy János-díjjal jutalmazta. Kitüntették a szakmunkásképzésben, a hazafias honvédelmi nevelésben, a biztonságos közlekedésre oktatásban példás munkát végző pedagógusokat, oktatókat, s az egészségügyi felsőoktatás kiváló oktatóit is. Országszerte sokfelé rendeztek tegnap pedagógusnapi ünnepséget, s adtak át kitüntetéseket, jutalmakat. Este a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága az Operaházban adott díszelőadást a pedagógusnap alkalmából. S