Népszabadság, 1977. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-04 / 130. szám

1977. június 4., szombat NÉPSZABADSÁG Centenáriumi ünnepség a szegedi Kenderfonóban Lázár György üdvözlő levele . A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat legrégibb, s egyik legje­lentősebb gyárában, a szegedi Kenderfonóban fennállásának 100. évfordulója alkalmából pénteken munkásgyűlést tartottak. Az ün­nepségen megjelentek a megye párt- és állami vezetői. Keserű Jánosné könnyűipari miniszter üdvözölte a gyár dolgozóit, egy­szersmind átadta Pápai István kö­télverőnek a Munka Érdemrend arany fokozatát. A munkásgyűlésen a könnyű­ipari miniszter felolvasta Lázár Györgynek, a Minisztertanács el­nökének üdvözlő levelét. A mi­niszterelnök levelében egyebek kö­zött hangoztatja: „Őszinte tiszte­lettel köszöntöm Önöket abból az alkalomból, hogy gyáruk fennál­lásának 100. évfordulóját ünnep­ük. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat szegedi Kender­fonógyára az egykori kis kötélverő műhely­ből szocialista társadalmi rend­szerünkben modern nagyüzemmé fejlődött, ma textiliparunk fontos bázisa, amely hazai alapanyagból belföldön és külföldön egyaránt keresett jó minőségű terméket ál­lít elő. Kérem önöket, hogy tehet­ségükkel és szorgalmukkal a jövő­ben is alkotó módon segítsék elő szocialista céljaink elérését és jár­janak élen pártunk XI. kongresz­­szusa határozatainak végrehajtá­sában." Keserű Jánosné ünnepi beszédé­ben egyebek között elmondta, hogy az iparág az V. ötéves terv eddigi szakaszát eredményesebben teljesítette, mint az előző terv­időszakban. A miniszter végül ki­tüntetéseket nyújtott át azoknak, akik elősegítették a termelés nö­velését, a gyár termékeinek sike­rét bel- és külföldön. (MTI) ----------------------------------------------------------------­ A KÖZÉLET HÍREI Megbízólevél-átadás Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénte­ken fogadta Árun Kantidas rend­kívüli és meghatalmazott nagykö­vetet, az Indiai Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbí­zólevél átadásánál jelen volt Cse­­terki Lajos, az Elnöki Tanács tit­kára és Garai Róbert külügymi­niszter-helyettes. A Szovjetunió atomenergia-bizottságának elnöke Debrecenben A hazánkban tartózkodó And­­ronyik Petroszjanc, a Szovjetunió állami atomenergia-bizottságának elnöke pénteken Debrecenben tett látogatást. A neves tudóst elkísér­te Osztrovszki György, az Orszá­gos Atomenergia Bizottság elnöke. A vendégek megtekintették a Me­dicor Művek helyi gyárában nem­régiben átadott sugársterilizálót, majd a Magyar Tudományos Aka­démia debreceni Atommagkutató Intézetében és végül a Kossuth Lajos Tudományegyetemen tettek látogatást Dr. Körom Mihály Romániába utazott Dr. Köröm Mihály igazságügy­miniszter pénteken — küldöttség élén — hivatalos látogatásra Bu­karestbe utazott, a Román Szocia­lista Köztársaság igazságügymi­niszterének meghívására. A dele­gáció tárgyalásokat folytat a ma­gyar—román jogi kapcsolatok to­vábbfejlesztéséről, s tanulmányoz­za az igazságügyi szervezet mű­ködését, a törvényalkotás és az igazságszolgáltatás gyakorlatát Romániában. A bukaresti otopeni repülőté­ren az igazságügyi delegációt Constantin Statescu igazságügy­miniszter fogadta; ott volt dr. Bi­­czó György, hazánk bukaresti nagykövete is. lágnézeti­ tisztázás, a mélyebb vi­lágnézeti összefüggések meg­emésztése. A Központi Bizottság határozata a pártpropaganda fel­adatairól nem véletlenül hangsú­lyozza „a materialista világnézet”, „a dialektikus gondolkodásmód”, „a történelmi szemlélet”, „a világ­nézeti oktatás és nevelés” jelentő­ségét a propagandamunka fejlesz­tésében. Ahhoz, hogy a megtanult marxista ismeretek élő szemlélet­té, alkotó marxista gondolkodássá váljanak, mélyebben — világné­zetileg, filozófiailag — is meg kell, hogy gyökeresedjenek az em­berek gondolkodásában. A marxizmus—leninizmus nem sajátítható el igazán és kellő mélységgel pusztán másod- és harmadkézből, Marx, Engels és Lenin műveinek ismerete és ta­nulmányozása nélkül. A klasszi­kusok munkáit azonban nem sza­bad tértől és időtől független idé­zetgyűjteménynek tekintenünk, hanem történelmileg kell tanul­mányoznunk, mint tanításaik tör­ténelmi fejlődését és konkrét al­kalmazását saját korukban. Ez a történeti megközelítés teszi lehe­tővé ezeknek a műveknek alkotó felhasználását és folytatását, má­ra vonatkozó tanulságaik megér­tését és módszerük alkalmazását. A marxista történelemszemléletet erősíti, ha a marxista propagan­dában feltárjuk a forradalmi mun­kásmozgalom történeti tapasztala­tait, tanulságait. A marxista pro­paganda fontos feladata megvilá­gítani és tudatosítani ezeket a ta­pasztalatokat, amelyeket egyetlen kommunista párt, egyetlen szocia­lista ország sem nélkülözhet. Ér­tékes tapasztalatokat, időálló ta­nulságokat tartalmaz pártunk csaknem hat évtizedes múltja és ezen belül a szocialista építőmun­ka három évtizedes hazai történe­te is. A marxista képzésnek és önképzésnek elválaszthatatlan ré­sze a nemzetközi és hazai tapasz­talatok tanulmányozása. A marxista propaganda haté­konyságának egyik alapvető fel­tétele, hogy mennyire tudja ösz­­szek­apcsolni az elméletet és a gyakorlatot. Az ideológiai munka feladataival foglalkozó pártdoku­mentumok erre a követelményre különösen nagy nyomatékkal hív­ják fel a figyelmet. A Központi Bizottságnak a pártpropaganda soron levő feladataival foglalko­zó határozata is elsősorban azok­nak a kérdéseknek a tisztázására irányítja a propaganda figyelmét, amelyek szoros kapcsolatban vannak a gyakorlattal, a fejlett szocialista társadalom építésével, a hatalom jellegével és a szocia­lista demokráciával, a proletár internacionalizmussal és a szo­cialista hazafisággal összefüggő elméleti kérdésekre. AZ ELMÉLET ÉS A GYAKOR­LAT összekapcsolásának követel­ménye céltudatosabb és hatéko­nyabb tevékenységre ösztönzi a társadalomtudományi kutatómun­kát, hogy közelebb kerüljön a szocialista gyakorlat problémái­hoz, gyorsabban adjon marxista választ fejlődésünk új kérdéseire, határozottabban törekedjen az eszmei munka igényeinek kielé­gítésére. Természetesen ez nem­csak a propaganda szempontjából sürgető, hanem a gyakorlat, a szocialista építés szempontjából is. A propagandamunkának vi­szont arra kell törekednie, hogy gyorsabban hasznosítsa a marxis­ta társadalomtudományi kutatá­soknak az eredményeit, kimun­kált válaszait a fejlődés és a szo­cialista gyakorlat új kérdéseire. A marxizmus elméleti alapjainak oktatása és magyarázata, a mar­xista forradalmi mozgalom törté­nelmi tapasztalatainak ismerteté­se mellett, azzal összhangban, bátran tárgyalja a mai gyakor­lattal összefüggő időszerű kérdé­seket, mutassa meg, hogy ezekre az új kérdésekre a marxizmus ké­pes alkotó választ adni, s csak a marxista elmélet alapján és csak­is a marxista módszer segítségé­vel juthatunk el a helyes válasz­hoz. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy növekedjen a marxizmus propagandistáinak el­méleti felkészültsége, jól ismerjék a klasszikusok munkáit, tájéko­zottak legyenek a marxista tár­sadalomtudományok kiforrott eredményeiről, kiismerjék magu­kat az elméleti és ideológiai vi­tákban, a megalapozott marxista tudományos eredményeket meg tudják különböztetni a bizonyta­lanságot keltő megalapozatlan hi­potézisektől és téveszméktől. Ezért a propagandamunka na­gyobb hatékonyságának és fejlő­désének egyik kulcskérdése a pro­pagandisták elméleti felkészülése és felkészítése az új, megnöveke­dett feladatokra. AZ EMBEREK GONDOLKO­DÁSÁNAK, szemléletének — s ezáltal munkájuknak, magatartá­suknak, egész személyiségüknek — a formálása: ez a propagan­disták megtisztelő, de nehéz fel­adata, önmagában és egyedül azonban semmiféle propaganda nem képes megváltoztatni az em­berek gondolkodását és magatar­tását Már Marx figyelmeztetett annak a régi tanításnak az ellent­mondására, miszerint a megvál­tozott emberek a körülmények­nek és a változott nevelésnek ter­mékei: ez a tanítás megfeledke­zett arról, hogy a nevelőt magát is nevelni kell és ezért a társa­dalmat szükségszerűen elkülöní­tette két részre, amelynek egyike felette áll a társadalomnak. Marx találta meg és mutatta meg az emberek gondolkodása és maga­tartása megváltoztatásának igazi kulcsát: a forradalmi gyakorlat az, amely megváltoztatja a körül­ményeket és egyidejűleg magukat az embereket is. A propaganda is csak ak­kor lehet hatékony tudat­­formáló erő, ha ezt a gyakorla­tot, a szocialista gyakorlatot tu­datosítja. Wirth Ádám Pedagógusnapi kitüntetések az A nevelő-oktató munkában ki­emelkedően tevékenykedő pedagó­gusokat tüntették ki pénteken az Országház kupolatermében. A pe­dagógusnap alkalmából rendezett ünnepségen részt vett Aczél György, a Minisztertanács elnök­­helyettese és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tag­ja, Ortutay Gyula akadémikus, az Elnöki Tanács tagja és Voksán Jó­zsef, a Pedagógusok Szakszerveze­tének főtitkára. Polinszky Károly oktatási mi­niszter köszöntötte a párt és a kormány nevében a megjelente­ket, s velük az ország 220 ezer pe­dagógusát, a tanyai, a falusi taní­tókat, az óvónőket, az általános is­kolák, a középfokú oktatási intéz­mények, a főiskolák és az egyete­mek oktatóit, tanárait, a pedagó­gia tudományának művelőit és a tanügyigazgatásban dolgozó peda­gógusokat. A miniszter tíz peda­gógusának — kimagasló tevékeny­ségéért — átnyújtotta az Apáczai Csere János-díjat. A Kiváló tanár­­ címet és jelvényt hatvanhaton, a­­ Kiváló tanító címet és jelvényt harmincegyen, a Kiváló óvónő cí­met és jelvényt huszonhárman kapták meg. A kitüntetések átadása után Polinszky Károly fogadást adott az Országház Vadásztermében. apáczai csere János-díj Ballai Antalné, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola 2. sz. gyakorló­­iskolájának szakvezető tanára, dr. Haraszty Árpád kandidátus, a Kossuth Lajos Tudományegyetem egyetemi tanára, dr. Kárpáti László, a soproni Berzsenyi Dá­niel gimnázium szakfelügyelő ta­nára, dr. Kiss Árpád kandidátus az Országos Pedagógiai Intézet nyugal­mazott főiskolai tanára, a Magyar Pe­dagógiai Társaság elnöke, Koltai Magdolna megyei szakfelügyelő, a komlói Fürst Sándor általános iskola tanára, dr. Pataki Ferenc kandidátus, a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetének igazgatója, dr. Polgár Péter, a miskolci 114. szá­mú Eötvös József Ipari Szakmunkás­­képző Intézet igazgatója, Réti Zoltán, a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Állami Zeneiskola igazgatója, Szlá­­vik Lajosné vezető szakfelügyelő, a tatabányai Széchenyi István általános iskola tanára, Tóth Istvánná, az or­­goványkargalai tanyai iskola vezető tanítója. KIVÁLÓ TANÁR Antal László, a pápai 1. sz. általá­nos iskola szakfelügyelő tanára, Ba­ráth Gézáné, a Jászberényi Tanító­képző Főiskola gyakorló általános is­kolájának tanára, Bak István, a sze­gedi Kiss Ferenc erdészeti, növény­­termesztő és állattenyésztő szakkö­zépiskola tanára, Barkócz László, a hajdúszoboszlói Hőgyes Endre gim­názium igazgatóhelyettese, dr. Be­­rend Ivánné, a Budapest XXI. ke­rületi Katona József utcai általános iskola igazgatója, Bujtár József, a pécsi Acsády Ignác úti általános is­kola szakfelügyelő tanára, Cuba Bé­­láné, a zalaegerszegi Hamburger Je­nő általános iskola tanára, Czupy György, a sellyei Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovább­képző Intézet igazgatója, Damó Ele­mérné, az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem Ságvári Endre gyakorlóisko­lájának vezető tanára, dr. Ficsor Jó­­zsefné, a miskolci Zrínyi Ilona gim­názium tanára, Füzessi Imre, a nyír­egyházi Benczúr Gyula Kollégium igazgatója Gálicz József, a mócsai általános iskola tanára, Gulyás Ist­ván, a leninvárosi 2. sz. általános is­kola igazgatója, Gyimesi László, a­­ miskolci 104. sz. Ipari Szakmunkás­­képző Intézet igazgatóhelyettese, Har­matii István, a szegedi Hámán Kató általános iskola tanára, dr. Horváth Jánosné, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem Apáczai Csere János gyakorlógimnázium vezető tanára, Ir­­landa Dezső, az egri Gárdonyi Géza gimnázium és szakközépiskola tanára, dr. Jakab Lászlóné, a székesfehér­vári Petőfi Sándor általános iskola tanára, Kapor Károlyné, a veszprémi Lovassy László gimnázium és szak­­középiskola tanára, Kardeván Péter­­né, a budapesti Pesti Barnabás Élel­miszeripari Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet tanára, Kiss Bé­la, a balatonfüredi Lóczy Lajos gim­názium és szakközépiskola igazgatója, Kiss Jánosné, a Budapest, XVI. ke­rületi Geisler Eta általános iskola igazgatóhelyettese, Kiss Zoltán, a ka­posvári Táncsics Mihály gimnázium és óvónői szakközépiskola tanára, Kocsor Ferenc, a budapesti Vendel utcai középiskolás diákotthon igazga­tója, Kovács Gábor, a balassagyarmati Balassi Bálint gimnázium tanára Kő­falvi István, a szombathelyi Entz­­bruder Dezső Szakközépiskola igaz­gatója, Krajczár Károly, az apátist­­vánfalvi általános iskola igazgató­­helyettese, Krausz Györgyné, a kom­lói Steinmetz Miklós Szakközépiskola igazgatóhelyettese, Kromek Sándor, a pécsi Nagy Lajos gimnázium taná­ra, Kunos András, a szarvasi Vaj­da Péter gimnázium és szakközépis­kola tanára, Lantos György, a kar­doskúti általános iskola igazgatója, dr. Lendvay Vilmosné, az egri 5. sz. általános iskola igazgatója, Ma­gyar Istvánné, a budapesti XX. ke­rületi Vörösmarty utcai általános is­kola tanára, Mártis Béla, a zalaeger­szegi Csányi László Közgazdasági Szakközépiskola tanára, dr. Méhész Lászlóné, a budapesti XVIII. kerületi Kond utcai általános iskola tanára, dr. Mikulási Béla, az ócsai Bolyai János gimnázium szakfelügyelő taná­ra, Molnár Ferencné, a kiskunhalasi Szűts József általános iskola szak­­felügyelő tanára Morotai János, a szekszárdi Garay János gimnázium és óvónői szakközépiskola szak­­felügyelő tanára, Nagy Istvánná, az Oktatási Minisztérium 4. sz. Leány­nevelő Intézetének tanára, Németh Géza, a buzsáki általános iskola igazgatóhelyettese, Némethné Zoller Éva, az Esztergomi Tanítóképző Fő­iskola gyakorlóiskolájának tanára, dr. Novák Elek, a győri Szamuely Ti­bor Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola szakfelügyelő taná­ra, Nyitrai József­né, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola 1. sz. gyakorlóiskolájának tanára, dr. Orosz Emilné, a szolnoki Abonyi úti álta­lános iskola tanára, Palásti Károly, a budapesti XIV. kerületi Egressy Gá­bor Finommechanikai és Műszer­ipari Szakközépiskola igazgató­­helyettese, Pallos Béla, az Eötvös Lo­ránd Tudományegyetem Radnóti Mik­lós gyakorló általános iskolájának vezető tanára. Péter Imréné, a nyír­egyházi 107. sz. Ipari Szakmunkás­­képző Intézet tanára Pongor József, a derecskei Bocskai István általános iskola tanára, Rácz János, a buda­pesti XIV. kerületi I. István gimná­zium tanára, Rozsnyai Istvánné, a budapesti XIX. kerületi Landler Je­nő gimnázium igazgatója, Rusznyák Péter, a budapesti XII. kerületi Arany János általános iskola és gimnázium igazgatóhelyettese, Simon László, a túrkevei gimnázium és szakközépis­kola tanára, Simon Mihály vezető szakfelügyelő, a makói Szoboszlai Imre általános iskola tanára, Szaba­dos József, a jánoshalmi általános is­kola igazgatója, Szabó Pál, a tisza­­löki gimnázium igazgatóhelyettese, Sztanyik János, a ceglédi Várkonyi István általános iskola tanára, Szu­­csán András, a csongrádi Batsányi János gimnázium és óvónői szak­­középiskola igazgatóhelyettese, Tabi József­né, a nyírbátori 1. sz. általános iskola tanára, Tóth Andrásné, a bu­dapesti XIII. kerületi Csata utcai ál­talános iskola tanára, Tóth Miklós­­né, a szerencsi Hunyadi János álta­lános iskola tanára, dr. Vass-Eysen Ervinné, a kecskeméti Czoller téri ál­talános iskola tanára, dr. Valkusz Pál, a József Attila Tudományegye­tem Ságvári Endre gyakorlógimnáziu­mának igazgatója, Vág Mátyásné, a szekszárdi 1. sz. általános iskola ta­nára, Velkey Imre, a ceglédi Kossuth Lajos gimnázium tanára, Véghelyi József, a budapesti VII. kerületi Ma­dách Imre gimnázium igazgatója, Vi­déki Gusztávné, a budapesti XXII. kerületi Budai Nagy Antal gimnázium tanára. KIVÁLÓ TANÍTÓ Bazsó Margit, a sajókazai általá­nos iskola tanítója, dr. Béna Ervinné, a budapesti IV. kerületi Bajza utca 2. sz. általános iskola tanítója, Buj­dosó László, a pécsi 39-es Dandár úti általános iskola igazgatója. Deák Fe­rencné, a békéscsabai 2. sz. általános iskola szakfelügyelő tanítója, Domon­kos Béla, a seregélyes-szőlőhegyi ál­talános iskola szakfelügyelő tanítója, Fodor Lajosné, az andornaktályai ál­talános iskola igazgatóhelyettese, Gá­ti József­né, a vajszlói általános isko­la tanítója, Kelemen Béláné, a ko­máromi Petőfi Sándor általános is­kola tanítója, Király Lászlóné, a csornai II. Rákóczi Ferenc általán©- iskola tanítója, dr. Kiss Andrásné, a debreceni Bányai Júlia általános is­kola tanítója, Kovács Györgyné, a decsi általános iskola és diákotthon igazgatóhelyettese, Kovács Mátyásné, a gyulai 3. sz. általános iskola ta­nítója, dr. Magyart Beck Vladi­­mirné, a budapesti XI. kerületi Bog­­dánfy utcai általános iskola tanítója, dr. Márton Andrásné, a budapesti XVI. kerületi Baross Gábor utca 30. sz. általános iskola tanítója, Molnár Jolán, a ziliz­ általános iskola taní­tója, Pásztor Sándor, a balatonkene­sei általános iskola tanítója, Révai Sándorné, a budapesti V. kerületi Szemere utcai általános iskola taní­tója, dr. Rinfel József­né, a surdi ál­talános iskola tanítója, Szabó Albert­­né, a hajdúnánási I. sz. általános is­kola tanítója, dr. Szilvágyi Herman­­né, a budapesti VI. kerületi Labda utcai általános iskola tanítója, Szitás Margit, a zalkodi általános iskola tagiskolavezető tanítója, Szőke Ernő­­né, a soproni Petőfi Sándor általános iskola szakfelügyelő tanítója, Tancsik Pálné, a budapesti VIII. kerületi 3. sz. általános iskola szakfelügyelő ta­nítója, Tarcsay Gyuláné, a budapesti XXII. kerületi Budafoki téri általá­nos iskola tanítója, Tettinger Antalné, a bácsbokodi Móra Ferenc általános iskola tanítója, Tóth Imréné, a zala­­szentgróti 2. sz. általános iskola ta­nítója, Trombitás Jenőné, a kistele­ki 2. sz. általános iskola tanítója, Új­helyi Istvánné, a romhányi általános iskola tanítója, Visy Györgyné, a tú­rai általános iskola szakfelügyelő ta­nítója,­­­alcz Józsefné, az eszter­gomi Balassa Bálint általános iskola igazgatója, Zsivola Józsefné, a sze­gedi Gera Sándor általános iskola tanítója. KIVÁLÓ ÓVÓNŐ Balogh Lászlóné, a petőfibányai napközi otthonos óvoda vezető óvó­nője, Erényi Tiborné óvodai szak­­felügyelő, a mezőnyárádi napközi otthonos óvoda vezető óvónője, Erdei Franciska, a szentesi 1. sz. napközi otthonos óvoda vezető óvónője, Feny­vesi Mihályné óvodai felügyelő, a pé­csi Építők úti óvoda vezető óvónője, Földes Imréné óvodai felügyelő, a nyíregyháza-jósavárosi 5. sz. óvoda óvónője, Garai Józsefné, a Fóti Gyer­mekváros óvodás otthonának vezető­je, Gersy Tamásné, a budapesti XV. kerületi Varga József utcai 100. sz. óvoda vezető óvónője, Greiner Fri­­gyesné, a budapesti VI. kerületi Mun­kácsy Mihály utcai 23. sz. óvoda ve­zető óvónője, Joó Katalin, a szege­di Odessza-lakótelepi óvoda vezető óvónője, Lipták Lajosné, a dunaúj­városi 8. sz. napközi otthonos óvo­da vezető óvónője, Lukácsi Lászlóné óvodai felügyelő, a veszprémi 14. sz. napközi otthonos óvoda vezető óvó­nője, Muhari Béláné, a jászalsószent­­györgyi óvoda vezető óvónője, Né­meth Teréz, a paksi óvodaigazgató­ság vezető óvónője, Palócz Lajosné óvodai felügyelő, az ajkai 6. sz. óvo­da vezető óvónője, Preisinger Ferenc­né óvodai felügyelő, a Budapest IX. kerületi Epreserdő utcai napközi ott­honos óvoda óvónője, Pucsák Katalin, a nagykanizsai Korvin Ottó úti nap­közi otthonos óvoda óvónője, Sáreczid Lászlóné, a kiskőrösi 1. sz. napközi otthonos óvoda óvónője, Szabari Mik­­lósné, a komlói Sallai utcai napközi otthonos óvoda vezető óvónője, Sza­bó Jánosné, a kalocsai 8. sz. napköz otthonos óvoda vezető óvónője, Sza­kács Károlyné óvodai felügyelő, a kapuvári 4. sz. napközi otthonos óvoda vezető óvónője, Tóth Kálmán­né, a püspökladányi óvodaigazgatóság vezető óvónője, Varga Istvánné, a bajai Kossuth Lajos utcai napközi otthonos óvoda óvónője, Vozár Jó­zsefné, a budapesti XIV. kerületi Martos Flóra utcai napközi otthonos óvoda óvónője.­ A Városházán tegnap Szépvöl­gyi Zoltán, a fővárosi tanács el­nöke ünnepélyesen átnyújtotta az idei Földes Ferenc-díjakat a fia­talokat különösen nagy felelős­séggel és hivatástudattal nevelő kiváló budapesti pedagógusoknak. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a gyakorlati oktatás te­rén kitűnt gazdaságokat, vállala­tokat, illetve szakembereket Nagyváthy János-díjjal jutalmaz­ta. Kitüntették a szakmunkáskép­zésben, a hazafias honvédelmi ne­velésben, a biztonságos közleke­désre oktatásban példás munkát végző pedagógusokat, oktatókat, s az egészségügyi felsőoktatás kiváló oktatóit is. Országszerte sokfelé rendeztek tegnap pedagógusnapi ünnepséget, s adtak át kitünteté­seket, jutalmakat. Este a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága az Operaházban adott díszelőadást a pedagógusnap alkalmából. S

Next