Népszabadság, 1977. augusztus (35. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-11 / 188. szám
1977. augusztus 11. csütörtök NÉPSZABADSÁG Folytatta munkáját a III. anyanyelvi konferencia Szekcióülések — Fogadós az Országházban A Budapesten ülésező III. anyanyelvi konferencia keretében szerdán fontos témákkal foglalkozó előadások és a témákat elemző szekcióülések voltak. A plenáris ülésen elhangzott előadásokból a világ minden részéből érkezett mintegy kétszázötven vendég, illetve hazai részvevő részletesen tájékozódhatott a magyar anyanyelv külföldi oktatásának pedagógiai elveiről s a nyelvoktatás gyakorlati kérdéseiről. A délutáni szekcióüléseken — egyebek között — a gyermek- és ifjúságnevelés problémáiról, az anyanyelv, a kultúra és a személyiség kapcsolatáról, az anyanyelvoktatási tankönyvekről volt szó. Az anyanyelvi konferencia alkalmából a Népköztársaság Elnöki Tanácsa este az Országház Vadásztermében fogadást adott. A konferencia ma folytatja munkáját Veszprém megyei tapasztalatok: Javult az államigazgatási munka Tanácsi ügyfélfogadás az üzemekben (Tudósítónktól.) Fontos feladatuk a tanácsoknak az államigazgatási munka állandó korszerűsítése, vagyis az ügyintézés gyorsítása, egyszerűsítése. Ennek a feladatnak a helyi végrehajtásáról, a tapasztalatokról és a tennivalókról tárgyalt a közelmúltban a Veszprém megyei tanács végrehajtó bizottsága. A megyei és a helyi tanácsok belső munkáját tekintve már több határozatot hoztak; a tanácsi ügyfélfogadás és -tájékoztatás rendjét és lényegét megváltoztatták. Ma már a megye mind a hét városában működik ügyfélszolgálati iroda, ezek heti két alkalommal a szokott munkaidőn túl is nyitva vannak. A községekben is bevezették a munkaidőn túli ügyeletet, a városok üzemeiben pedig kihelyezett tanácsi ügyfélfogadásokat rendeznek. A megyei tanács elnökének utasítására egyszerűsítették a helyi tanácsoknál az adatszolgáltatási rendszert. A végrehajtó bizottság felfigyelt rá, hogy az egyszerűsítésnél, korszerűsítésnél a helyi tanácsoktól viszonylag kevés javaslat érkezett. Az ok: a bürokratizmust ma még gyakran előidéző központi előírások, iránymutatások, adatközlési kötelezettségek megszüntetésére nem helyben, hanem a főhatóságoknál van lehetőség. A megyei tanács egyébként az utóbbi időszakban 82 jogszabálymódosítási javaslatot terjesztett a főhatóságok elé. Közülük jó néhányban már intézkedtek is. Egyszerűsödött például az építési engedélyezési eljárás és az adómegállapítás, megszűnt az évenkénti ebösszeírás. Sajnos, az is tapasztalat, hogy a főhatóságok, a felügyeleti szervek egyszerűsítési intézkedései nem mindig veszik figyelembe a megyei tanácsok gyakorlati tapasztalatait. Esetenként nem megfelelő az együttműködés a főhatóságok egyes osztályai és a helyi tanácsok között sem. Az államigazgatási munka további korszerűsítését változatlanul fontosnak tartják Veszprém megyében: az év végéig az építésügyi, az egészségügyi, a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a pénzügyi ágazatokban vizsgálják felül az ügymenetet, és tesznek javaslatokat az egyszerűsítésre. sősorban társakat keres. Azt várja, hogy szóljanak hozzá, és ő is szólhasson. Hogy meglelje önmagát, azt a világot, amelyben kellemes és jó lesz a közérzete. A szórakoztatás tehát nem valami alacsony rendű, egyáltalán nem lebecsülendő dolog. Éppen ezért a megszervezése is fontos társadalmi tennivaló. Talán abból kellene kiindulnunk, hogy a szórakozást ne tekintsük eleve igénytelenségnek. S főként ne gyarapítsuk intézményesen is az igénytelen szórakozás lehetőségeit. Az e rövid eszmefuttatás elején említett új házsorokba még be sem költöztek a lakók, amikor a sarki kocsma már zárt ajtókkal feladta a vendégeket. Zöldségboltnak, közértnek híre-hamva sem volt, de a kocsma már hivatása magaslatán állva tölthette be „népszórakoztatói” funkcióját. Vajon nem lett volna-e hasznosabb először játszóteret berendezni a gyerekeknek, még akkor is, ha az nem hoz jövedelmet? A bemutatásra kerülő filmekről mindig jó előre közük, hogy művészi alkotásról vagy „csak” szórakoztató filmről van szó. Sosem értettem, hogyan lehet művészi az a film, ami a szó nemes értelmében nem szórakoztatja az embert. S miért ne lehetne művészet a javából egy igazán jól szórakoztató könyv, színdarab vagy film, amelyből az emberség melege süt, amelyből derű vagy felszabadult humor árad. Egyszóval miért ne lehetne valami egyszerre igényes és szórakoztató is? A Fővárosi Művelődési Ház igazgatója is azon töri a fejét, hogyan lehetne a peremvárosból hovatovább városközponttá váló kerületben az igényes tömegszórakoztatást megoldani. Szerencsére nem tartja ezt a feladatot igénytelenségnek, s most már a hivatalos állásfoglalás is amellett szól, hogy a szórakoztatás a közművelődés része. A művelődési házban a Nemzeti Színház jóvoltából színház is játszik, s a bemutatott darab sikere nyilván kedvet ad az újabb igényesebb vállalkozásokhoz is. Mozijuk van, népművészeti központtá váltak, táncházukban a fiatalok sokasága lel szórakozást. Az igazgató azonban nem elégszik meg ennyivel. Az egymást kereső emberek a tartalmas, igényes időtöltésre vágyó közösségek otthonává szeretné tágítani a házat, hogy jó közérzettel, felfrissülten, élményekben gyarapodva távozzanak onnan az emberek. Igen érdekes, amit az említett közösségek kialakulásáról mond. Van például egy ma már ismert operacsoportjuk, amely különféle hivatású, énekelni szerető zenekedvelőkből alakult. Eleinte nem azért, hogy operákat mutassanak be, hanem, hogy megismerkedjenek a zeneirodalommal, s közben jól szórakozzanak. Kuti Tamás, a csoport irányítója közgazdász, Adrigán Judit tisztviselő, Maróth Nóra mérnök, Békefi Sári kétgyermekes háziasszony, Bánfi András taxisofőr. Szórakozni akartak, de a kedvvel végzett közös foglalkozások során a felsoroltak mindegyikéről kiderült, hogy énekesként is megállja a helyét. Mégsem ringatják magukat illúziókban, pedig a közös munka, az igényes tanulás eredményeképpen sokuknak más fellépési engedélye is van, s a csoport szép kulturális missziót tölt be más művelődési házakban, munkásszállásokon, üzemi rendezvényeken is. Beethoven-, Schubert-, Schumann-, Csajkovszkij-, Bartók-dalok szerepelnek a műsoraikon. Erkel Hunyadi Lászlójának keresztmetszetét úgy állítják pódiumra, hogy a zenedrámát elemző előadás közben szólaltatják meg a csúcspontot jelentő áriákat. *py is lehet szórakozni. S ha -z------------ az igényesen szórakozók tehetségük révén az igényes szórakoztatáshoz is kedvet kapnak, ez már hivatásnak sem lebecsülendő. Kékesdi Gyula Fontos összekötő kapocs SZAKSZERVEZET AZ ÖRKÉNYI BÉKE TSZ-BEN Termelőszövetkezetben szakszervezet? Ilyenre a korábbi években aligha gondolt volna valaki. Az élet, a szocialista fejlődés azonban magával hozta az ilyen irányú mozgalmi előrehaladást is. S ami öt-hat évvel ezelőtt furcsának hatott, az ma már természetes: szakszervezet munkálkodik a tsz-ekben, s ez nem csökkenti a szövetkezeti demokráciát, hanem még növeli is azt, mert a szakszervezet összekötő kapcsot jelent a tsz-ben dolgozó munkások és parasztok, a szövetkezeti tagok és tsz-alkalmazottak között. Védi az utóbbiak érdekeit, de egyben hozzájárul a szövetkezeti élet kiteljesedéséhez. Növekvő ipari jelleg így van ez az Örkényi Béke Termelőszövetkezetben, ahol az országban elsők között alakult meg szövetkezeti szakszervezet, és azóta fokozatosan építették ki a gazdaságon belül a szakszervezeti munkát. Sajátosan fejlődött a közösségi munka is Örkényben, mert az itteni parasztok előbb alacsony típusú gazdaságot, tszcs-t létesítettek és a kezdeti években továbbra is maguk munkálták meg saját földjüket, a gyarapodó közös gazdaságukban főleg az irodákban és a gépeknél kénytelenek voltak alkalmazottakat foglalkoztatni. Ahogyan nőtt a közös vagyon, úgy kerültek mind többen alkalmazottként a tsz-be. A melléküzemági tevékenység kifejlődése tovább növelte az alkalmazotti létszámot. A tszcs örökölte a régi gépállomás épületeit, amelynek megfelelőnek látszottak melléküzemági tevékenység kialakítására. A tszcs az Ikarus gyárral, a Mávauttal és a Labor Műszeripari Művekkel teremtett megfelelő kapcsolatot Nagyon sokan, akik korábban ipari üzemekben dolgoztak, visszatértek falujukba, magukkal hozták az ipari szemléletet, a munkásosztályra jellemző ételfelfogást. Magatartásukkal hatni tudtak, illetve hatottak a tszcs-ben dolgozó paraszttársaikra. Pezsgést, társadalmi mozgást hoztak a szövetkezetbe. De nem léptek be a szövetkezetbe tagnak, jórészt azért, mert az iparban megszerzett nyugdíjjogosultságukat s annak folyamatosságát korábban csak így tarthatták meg. Nem akartak lemondani korábbi jogaikról. A szövetkezet sem kívánta minden alkalmazottját tagnak felvenni. Egyre sürgetőbben vetődött fel a szövetkezetben a szakszervezet megalakításának gondolata, nehogy tsz-alkalmazottként elveszítsék korábbi szakszervezeti jogaikat. A gazdaságon belüli növekvő ipari jelleg növelte a tszalkalmazottak részarányát. Szükség volt szakszervezetre. Nagyüzemekből jöttek A szakszervezeti csoport meg is alakult 1970-ben, húsz taggal, a lakatosüzemben. A megalakulás körül buzgón bábáskodott Kulcsár István akkori párttitkár, aki maga is lakatos alkalmazottként dolgozott a tsz-ben. A kezdeményezők persze azok az ipari munkások voltak, akik nagyüzemekből kerültek a szövetkezetbe. A szakszervezeti csoport őrizte, védte a tagok jogait, gondoskodott, hogy megkapják azokat a szociális és egyéb kedvezményeket, amelyekben korábban is részesültek. Felvették a kapcsolatot a MEDOSZ-szal, és hangsúlyozták, hogy a szövetkezeti tagokkal együttműködve igyekeznek részt venni a mozgalmi, társadalmi munkában, kezdeményezői voltak például a szocialista brigádok szervezésének a tsz-ben. A szakszervezeti bizottság titkárának Rózenberszki Istvánt választották meg, aki korábban 17 évig a Ganz-Mávagban dolgozott és igen gazdag tapasztalata volt a szakszervezeti és az érdekvédelmi munkában. Ahogyan növekedett a melléküzemági tevékenység, és mind több ipari jellegű munkát végeztek a szövetkezetben, és ahogyan újabb munkások kerültek alkalmazottként a gazdaságba, úgy növekedett a szakszervezeti taglétszám. Ma már több mint kétszáz tagja van a szövetkezet szakszervezetének és a titkár örömmel jelentette ki: — Szakszervezetünk sokoldalú munkát végez. Emellett bizonyos anyagiakkal is rendelkezik. Mint ismeretes, a szakszervezeti tagdíjak egy része az alapszervezetnél marad, amely fölött a szakszervezeti bizottság dönt. Ebből az összegből adunk segélyeket, főleg az idős tagoknak, azoknak, akik huzamosabb ideig betegség vagy más ok miatt távol maradnak a munkától, így rászorulnak a szakszervezet támogatására. Természetesen a szakszervezeti költségvetésből jut egyébre is, hiszen nem kis összegről várt szó. Telik abból az összegből a betegek segélyezésére, a kismamák támogatására, és sok minden másra, így időnként megjutalmazzuk a szakszervezeti aktívákat is. Ezenkívül a szövetkezeti dolgozók, a szakszervezeti tagok gyermekeinek minden télen télapócsomaggal kedveskedünk. A szakszervezeti munka természetesen nem merül ki csak segélyezésben. A szakszervezeti bizottság a tsz-vezetőséggel együtt szervezi a szocialista munkaversenyt, amely az Örkényi Békében is kibontakozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére. A szakszervezet együttműködik a versenybizottsággal, a pártszervezettel és gondoskodik róla, hogy a műhelyekben dolgozók részt vegyenek a különböző társadalmi munkákban és élen járjanak a termelésben. A tagok érdekében gondok is akadnak a szövetkezetben és ezen is igyekszik segíteni a szakszervezeti bizottság. Eddig évente átlagosan négy-öt szakszervezeti üdülési beutalót kaptak. Sajnos, a beutaló megszerzése korábban igen sok gondot okozott, mert nem voltak önállóak, hanem a Felsőbabádi Állami Gazdaság szakszervezeti bizottságához tartoztak, és az ottani MEDOSZ-tól nem minden esetben kapták meg a megígért üdülési beutalókat. Ezért arra törekedtek, hogy a taglétszám növelésével megszerezzék a helyi szakszervezet önálló, bizottsági szintű működésére a jogot. Ez 1977 tavaszán sikerült, s így az eddiginél sokkal nagyobb lehetőséget kaptak, még több kedvezményt tudnak nyújtani a tagoknak. A Béke Termelőszövetkezetben alapszabályban is rögzítették a szakszervezeti munka fontosságú. A MEDOSZ a Béke Tsz-ben nagyon fontos összekötő kapocs szerepét tölti be. Van munka bőven. A szövetkezeti tagok és az alkalmazottak üdültetésének megoldása, és a már említett feladatok megvalósítása. Jelenleg a tőserdei hétvégi ház, amelyet a tsz üzemeltet, jelent csak biztos megoldást a dolgozók üdültetésére. Igaz, a pihenni vágyók igényeit itt csaknem 90 százalékban ki tudják elégíteni. Ezenkívül a szövetkezetnek van egy vadászháza, amelyet családok látogatnak, sőt a szocialista brigádok is gyakran kilátogatnak a szép környezetben fekvő vadásziakba. S természetesen a SZOT-beutalókat is igénybe veszik, így eljutnak az ország SZOT- üdülőibe is. Együtt formálják a tsz-t 1976-ban Tatárszentgyörgyön, a textilrészlegben éppen a szakszervezet szorgalmazására öltözőt, étkezőt épített a tsz, a lakatosüzemrészben pedig bővítik a szociális helyiségeket. Gondoskodik, hogy a szakszervezet tagjai éljenek mindazzal a joggal, amely megilleti őket. A szakszervezeti tagok munkáját nyolc bizalmi fogja össze, mindegyikükhöz 20—25 ember tartozik, kivéve a tatárszentgyörgyi bizalmit, Kálvin Józsefnét, aki mintegy 50 szakszervezeti tag ügyeit intézi. Persze a Béke Tsz-ben a szakszervezeti munkában még a kezdeti eredményeknél tartanak, de máris fontos szervvé vált a szakszervezeti bizottság. Együttműködve a párt alapszervezetekkel, tevékenyen részt vesz a gazdaság mindennapi életében. Mizser József tsz-elnök szerint a szakszervezeti munka is hozzájárult, hogy a gazdaság 1976-ban a tervezett 91,6 millió forintos árbevételét 101,5 millió forintra teljesítette, a nyereség pedig 12,9 millió forint volt. A segédüzemágak igen eredményesen termeltek. Az árbevételi tervüket 125 százalékra teljesítették. A lakatosipari üzemág 44,5 millió forinttal járult hozzá a szövetkezet árbevételéhez. A segédüzemágakban, a szövetkezeti tagokon kívül alkalmazottak, tehát szakszervezeti tagok is dolgoznak. A szakszervezet igen fontos szerepet tölt be a társadalmi tudat fejlesztésében, hiszen a volt nagyüzemi munkások ipari szemléletükkel formálják a szövetkezeti tagok gondolkodását is. Gáli Sándor 5 ÚJ RENDELŐ A JÓZSEFVÁROSBAN Új szakorvosi rendelőintézet épül a főváros VIII. kerületében, Józsefvárosban, az Auróra utcában. A 9 szintes egészségügyi létesítményben 41 szakorvosi munkahely, valamint gyógyszertár kap helyet. Műszaki átadása az év végéig megtörténik. (Bánhalmi János felvétele.)