Népszabadság, 1977. augusztus (35. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-11 / 188. szám

1977, augusztus 11. csütörtök 5 NÉPSZABADSÁG Folytatta munkáját a III. anyanyelvi konferencia Szekcióülések — Fogadcis az Országházban Fontos összekötő kapocs SZAKSZERVEZET AZ ÖRKÉNYI BÉKE TSZ-BEN A Budapesten ülésező III. anya­nyelvi konferencia keretében szerdán fontos témákkal foglal­kozó előadások és a témákat elemző szekcióülések • voltak. A plenáris ülésen elhangzott előadá­sokból a világ minden részéből érkezett mintegy kétszázötven vendég, illetve hazai részvevő részletesen tájékozódhatott a ma­gyar anyanyelv külföldi oktatá­sának pedagógiai elveiről s a nyelvoktatás gyakorlati kérdései­(Tudósítónktól.) Fontos feladatuk a tanácsoknak az államigazgatási munka állandó korszerűsítése, vagyis az ügyinté­zés gyorsítása, egyszerűsítése. En­nek a feladatnak a helyi végre­hajtásáról, a tapasztalatokról és a tennivalókról tárgyalt a közel­múltban a Veszprém megyei ta­nács végrehajtó bizottsága. A megyei és a helyi tanácsok belső munkáját tekintve már több határozatot hoztak; a tanácsi ügy­­félfogadás és -tájékoztatás rend­jét és lényegét megváltoztatták. Ma már a megye mind a hét vá­rosában működik ügyfélszolgálati iroda, ezek heti két alkalommal a szokott munkaidőn túl is nyitva vannak. A községekben is beve­zették a munkaidőn túli ügyele­tet, a városok üzemeiben pedig kihelyezett tanácsi ügyfélfogadá­sokat rendeznek. A megyei tanács elnökének utasítására egyszerűsí­tették a helyi tanácsoknál az adat­szolgáltatási rendszert. A végrehajtó bizottság felfigyelt rá, hogy az egyszerűsítésnél, kor­szerűsítésnél a helyi tanácsoktól viszonylag kevés javaslat érkezett. Az ok: a bürokratizmust ma még sősorban társakat keres. Azt vár­ja, hogy szóljanak hozzá, és ő is szólhasson. Hogy meglelje önma­gát, azt a világot, amelyben kel­lemes és jó lesz a közérzete. A szórakoztatás tehát nem va­lami alacsony rendű, egyáltalán nem lebecsülendő dolog. Éppen ezért a megszervezése is fontos társadalmi tennivaló. Talán abból kellene kiindulnunk, hogy a szó­rakozást ne tekintsük eleve igény­telenségnek. S főként ne gyara­­pítsuk intézményesen is az igény­telen szórakozás lehetőségeit. Az e rövid eszmefuttatás elején emlí­tett új házsorokba még be sem költöztek a lakók, amikor a sarki kocsma már tárt ajtókkal főfadta a vendégeket. Zöldségboltnak, kö­zértnek híre-hamva sem volt, de a kocsma már hivatása magasla­tán állva tölthette be „népszóra­koztatói” funkcióját. Vajon nem lett volna-e hasznosabb először játszóteret berendezni a gyere­keknek, még akkor is, ha az nem hoz jövedelmet? A bemutatásra kerülő filmekről mindig jó előre közük, hogy mű­vészi alkotásról vagy „csak” szó­rakoztató filmről van szó. Sosem értettem, hogyan lehet művészi az a film, ami a szó nemes értelmé­ben nem szórakoztatja az em­bert. S miért ne lehetne művészet a javából egy igazán jól szórakoz­tató könyv, színdarab vagy film, amelyből az emberség melege süt, amelyből derű vagy felszabadult humor árad. Egyszóval miért ne lehetne valami egyszerre igényes és szórakoztató is? A Fővárosi Művelődési Ház Igazgatója is azon töri a fejét, ho­gyan lehetne a peremvárosból ho­vatovább városközponttá váló ke­rületben az igényes tömegszóra­koztatást megoldani. Szerencsére nem tartja ezt a feladatot igény­telenségnek, s most már a hivata­los állásfoglalás is amellett szól, hogy a szórakoztatás a közműve­lődés része. A művelődési házban a Nemzeti Színház jóvoltából szín­ről. A délutáni szekcióüléseken — egyebek között — a gyermek- és ifjúságnevelés problémáiról, az anyanyelv, a kultúra és a szemé­lyiség kapcsolatáról, az anya­nyelvoktatást tankönyvekről volt szó. Az anyanyelvi konferencia al­kalmából a Népköztársaság El­nöki Tanácsa este az Országház Vadásztermében fogadást adott. A konferencia ma folytatja munkáját gyakran előidéző központi előírá­sok, iránymutatások, adatközlési kötelezettségek megszüntetésére nem helyben, hanem a főhatósá­goknál van lehetőség. A megyei tanács egyébként az utóbbi időszakban 82 jogszabály­módosítási javaslatot terjesztett a főhatóságok elé. Közülük jó né­hányban már intézkedtek is. Egy­szerűsödött például az építési en­gedélyezési eljárás ás az adó­megállapítás, megszűnt az éven­kénti ebösszeírás. Sajnos, az is ta­pasztalat, hogy a főhatóságok, a felügyeleti szervek egyszerűsítési intézkedései nem mindig veszik figyelembe a megyei tanácsok gyakorlati tapasztalatait. Eseten­ként nem megfelelő az együttmű­ködés a főhatóságok egyes osztá­lyai és a helyi tanácsok között sem. Az államigazgatási munka to­vábbi korszerűsítését változatla­nul fontosnak tartják Veszprém megyében: az év, végéig az építés­ügyi, az egészségügyi, a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi, valamint a pénzügyi ágazatokban vizsgál­ják felül az ügymenetet, és tesz­nek javaslatokat az egyszerűsítés­re. ház is játszik, s a bemutatott darab sikere nyilván kedvet ad az újabb igényesebb vállalkozások­hoz is. Mozijuk van, népművészeti központtá váltak, táncházukban a fiatalok sokasága lel szórakozást. Az igazgató azonban nem elég­szik meg ennyival. Az egymást kereső emberek a tartalmas, igé­nyes időtöltésre vágyó közössé­gek otthonává szeretné tágítani a házat, hogy jó közérzettel, fel­frissültén, élményekben gyara­podva távozzanak onnan az em­berek. Igen érdekes, amit az em­lített közösségek kialakulásáról mond. Van például egy ma már ismert operacsoportjuk, amely kü­lönféle hivatású, énekelni szerető zenekedvelőkből alakult. Eleinte nem azért, hogy operákat mutas­sanak be, hanem, hogy megismer­kedjenek a zeneirodalommal, s közben jól szórakozzanak. Kuti Tamás, a csoport irányítója köz­gazdász, Adrigán Judit tisztviselő, Maróth Nóra mérnök, Békefi Sári kétgyermekes háziasszony, Bánfi András taxisofőr. Szórakozni akartak, de a kedvvel végzett kö­zös foglalkozások során a felsorol­tak mindegyikéről kiderült, hogy énekesként is megáüja a helyét. Mégsem ringatják magukat illú­ziókban, pedig a közös munka, az igényes tanulás eredményeképpen sokuknak máf fellépési engedélye is van, s a csoport szép kulturális missziót tölt be más művelődési házakban, munkásszállásokon, üzemi rendezvényeken is. Beetho­ven-, Schubert-, Schumann-, Csaj­kovszkij-, Bartók-dalok szerepel­nek a műsoraikon. Erkel Hunyadi Lászlójának keresztmetszetét úgy állítják pódiumra, hogy a zene­drámát elemző előadás közben szólaltatják meg a csúcspontot jelentő áriákat. * |py |s lehet szórakozni. S ha-zL----------- az igényesen szó­rakozók tehetségük révén az igé­nyes szórakoztatáshoz is kedvet kapnak, ez már hivatásnak sem lebecsülendő. Kékesdi Gyula Termelőszövetkezetben szak­­szervezet? Ilyenre a korábbi évek­ben aligha gondolt volna valaki. Az élet, a szocialista fejlődés azonban magával hozta az ilyen irányú mozgalmi előrehaladást is. S ami öt-hat évvel ezelőtt furcsá­nak hatott, az ma már természe­tes: szakszervezet munkálkodik a tsz-ekben, s ez nem csökkenti a szövetkezeti demokráciát, hanem még növeü is azt, mert a szak­­szervezet összekötő kapcsot jelent 3 tsz-ben dolgozó munkások és parasztok, a szövetkezeti tagok és tsz-alkalmazotta'k között. Védi az utóbbiak érdekeit, de egyben hoz­zájárul a szövetkezeti élet kitelje­sedéséhez. Növekvő ipari jelleg így van ez az Örkényi Béke Ter­melőszövetkezetben, ahol az or­szágban elsők között alakult meg szövetkezeti szakszervezet, és az­óta fokozatosan építették ki a gazdaságon belül a szakszervezeti munkát. Sajátosan fejlődött a kö­zösségi munka is Örkényben, mert az itteni parasztok előbb ala­csony típusú gazdaságot, tszcs-t létesítettek és a kezdeti években továbbra is maguk munkálták meg saját földjüket, a gyarapodó közös gazdaságukban főleg az iro­dákban és a gépéknél kénytele­nek voltak alkalmazottakat fog­lalkoztatni. Ahogyan nőtt a közös vagyon, úgy kerültek mind többen alkal­mazottként a tsz-be. A mellék­üzemági tevékenység kifejlődése tovább növelte az alkalmazotti létszámot. A tszcs örökölte a régi gépállomás épületeit, amelynek megfélelőnek látszottak mellék­üzemági tevékenység kialakításá­ra. A tszcs az Ikarus gyárral, a Mávauttal és a Labor Műszer­ipari Művekkel teremtett megfe­lelő kapcsolatot Nagyon sokan, akik korábban ipari üzemekben dolgoztak, visszatértek falujukba, magukkal hozták az ipari szem­léletet, a munkásosztályra jellem­ző étetfelfogást. Magatartásukkal hatni tudtak, illetve hatottak a tszcs-ben dolgozó paraszttársaik­ra. Pezsgést, társadalmi mozgást hoztak a szövetkezetbe. De nem léptek be a szövetkezetbe tagnak, jórészt azért, mert az iparban megszerzett nyugdíjjogosultságu­kat s annak folyamatosságát ko­rábban csak így tarthatták meg. Nem akartak lemondani korábbi jogaikról. A szövetkezet sem kí­vánta minden alkalmazottját tag­nak felvenni. Egyre sürgetőbben vetődött fel a szövetkezetben a szakszervezet megalakításának gondolata, ne­hogy tsz-alkalmazottként elve­szítsék korábbi szakszervezeti jo­gaikat. A gazdaságon belüli nö­vekvő ipari jelleg növelte a tsz­­alkalmazottak részarányát. Szük­ség volt szakszervezetre. Nagyüzemekből jöttek A szakszervezeti csoport meg is alakult 1970-ben, húsz taggal, a la­katosüzemben. A megalakulás kö­rül buzgón bábáskodott Kulcsár István akkori párttitkár, aki maga is lakatos alkalmazottként dolgo­zott a tsz-ben. A kezdeményezők persze azok az ipari munkások voltak, akik nagyüzemekből kerül­tek a szövetkezetbe. A szakszerve­zeti csoport őrizte, védte a tagok jogait, gondoskodott, hogy meg­kapják azokat a szociális és egyéb kedvezményeket, amelyekben ko­rábban is részesültek. Felvették a kapcsolatot a MEDOSZ-szal, és hangsúlyozták, hogy a szövetkeze­ti tagokkal együttműködve igye­keznek részt venni a mozgalmi, társadalmi munkában, kezdemé­nyezői voltak például a szocia­lista brigádok szervezésének a tsz-ben. A szakszervezeti bizottság titká­rának Rózenberszki Istvánt vá­lasztották meg, aki korábban 17 évig a Ganz-Mávagban dolgozott és igen gazdag tapasztalata volt a szakszervezeti és az érdekvédel­mi munkában. Ahogyan növeke­dett a melléküzemági tevékeny­ség, és mind több ipari jellegű munkát végeztek a szövetkezet­ben, és ahogyan újabb munkások I kerültek alkalmazottként a gaz­daságba, úgy növekedett a szak­­szervezeti taglétszám. Ma már több mint kétszáz tagja van a szövetkezet szakszervezetének és a titkár örömmel jelentette ki: — Szakszervezetünk sokoldalú munkát végez. Emellett bizo­nyos anyagiakkal is rendelkezik. Mint ismeretes, a szakszervezeti tagdíjak egy része az alapszer­vezetnél marad, amely fölött a szakszervezeti bizottság dönt. Ebből az összegből adunk segé­lyeket, főleg az idős tagoknak, azoknak, akik huzamosabb ideig betegség vagy más ok miatt tá­vol maradnak a munkától, így rá­szorulnak a szakszervezet támo­gatására. Természetesen a szak­­szervezeti költségvetésből jut egyébre is, hiszen nem kis összeg­ről várj szó. Telik abból az összegből a be­tegek segélyezésére, a kismamák támogatására, és sok minden másra. így időnként megjutalmaz­zuk a szakszervezeti aktívákat is. Ezenkívül a szövetkezeti dolgo­zók, a szakszervezeti tagok gyer­mekeinek minden télen télapó­­csomaggal kedveskedünk. A szakszervezeti munka termé­szetesen nem merül ki csak segé­lyezésben. A szakszervezeti bi­zottság a tsz-vezetőséggel együtt szervezi a szocialista munkaver­senyt, amely az Örkényi Békében is kibontakozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfor­dulójának tiszteletére. A szak­­szervezet együttműködik a ver­senybizottsággal, a pártszervezet­tel és gondoskodik róla, hogy a műhelyekben dolgozók részt ve­gyenek a különböző társadalmi munkákban és élen járjanak a termelésben. A tagok érdekében Gondok is akadnak a szövetke­zetben és ezen is igyekszik segí­teni a szakszervezeti bizottság. Eddig évente átlagosan négy-öt szakszervezeti üdülési beutalót kaptak. Sajnos, a beutaló meg­szerzése korábban igen sok gon­dot okozott, mert nem voltak ön­állóak, hanem a Felsőbabádi Álla­mi Gazdaság szakszervezeti bi­zottságához tartoztak, és az ottani MEDOSZ-tól nem minden esetben kapták meg a megígért üdülési beutalókat. Ezért arra törekedtek, hogy a taglétszám növelésével megszerezzék a helyi szakszerve­zet önáüó, bizottsági szintű mű­ködésére a jogot. Ez 1977 tavaszán sikerült, s így az eddiginél sokkal nagyobb lehetőséget kaptak, még több kedvezményt tudnak nyújta­ni a tagoknak. A Béke Termelőszövetkezetben alapszabályban is rögzítették a szakszervezeti munka fontosságú: A MEDOSZ a Béke Tsz-ben na­gyon fontos összekötő kapocs sze­repét tölti be. Van munka bőven. A szövetkezeti tagok és az alkal­mazottak üdültetésének megoldá­sa, és a már említett feladatok megvalósítása. Jelenleg a tőserdei hétvégi ház, amelyet a tsz üze­meltet, jelent csak biztos megol­dást a dolgozók üdültetésére. Igaz, a pihenni vágyók igényeit itt csaknem 90 százalékban ki tudják elégíteni. Ezenkívül a szövetkezet­nék van egy vadászháza, amelyet családok látogatnak, sőt a szocia­lista brigádok is gyakran kiláto­gatnak a szép környezetben fekvő vadásziakba. S természetesen a SZOT-beutalókat is igénybe ve­szik, így eljutnak az ország SZOT- üdülőibe is. Együtt formálják a tsz-i 1976-ban Tatárszentgyörgyön, a textilrészlegben éppen a szakszer­vezet szorgalmazására öltözőt, ét­kezőt épített a tsz, a lakatosüzem­részben pedig bővítik a szociális helyiségeket. Gondoskodik, hogy a szakszervezet tagjai éljenek mind­azzal a joggal, amely megilleti őket. A szakszervezeti tagok munká­ját nyolc bizalmi fogja össze, mindegyikükhöz 20—25 ember tar­tozik, kivéve a tatárszentgyörgyi bizalmit, Kálvin Józsefnét, aki mintegy 50 szakszervezeti tag ügyeit intézi. Persze a Béke Tsz-ben a szak­­szervezeti munkában még a kez­deti eredményeknél tartanak, de máris fontos szervvé vált a szak­­szervezeti bizottság. Együttmű­ködve a párt-alapszervezetekkel, tevékenyen részt vesz a gazdaság mindennapi életében. Mizser Jó­zsef tsz-elnök szerint a szakszer­vezeti munka is hozzájárult, hogy a gazdaság 1976-ban a tervezett 91,6 millió forintos árbevételét 101.5 miüió forintra teljesítette, a nyereség pedig 12,9 millió fo­rint volt. A segédüzemágak igen eredményesen termeltek. Az árbe­­véteü tervüket 125 százalékra tel­jesítették. A lakatosipari üzemág 44.5 miüió forinttal járult hozzá a szövetkezet árbevételéhez. A segédüzemágakban, a szövet­kezeti tagokon kívül alkalmazot­tak, tehát szakszervezeti tagok is dolgoznak. A szakszervezet igen fontos szerepet tölt be a társadal­mi tudat fejlesztésében, hiszen a volt nagyüzemi munkások ipari szemléletükkel formálják a szö­vetkezeti tagok gondolkodását is. Gáli Sándor ÚJ RENDELŐ A JÓZSEFVÁROSBAN Űj szakorvosi rendelőintézet épül a főváros VIII. kerületében, Józsefvárosban, az Auróra utcában. A 9 szintes egészségügyi lé­tesítményben 41 szakorvosi munkahely, valamint gyógyszertár kap helyet. Műszaki átadása az év végéig megtörténik. (Bánhalmi János felvétele.) Veszprém megyei tapasztalatok: Javult az államigazgatási munka Tanácsi ügyfélfogadás az üzemekben

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék