Népszabadság, 1978. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-01 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér NEPSZMXCSM 1978. március 1., szerda AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXXVI. évfolyam 51. szám ­r-Életmentő vér Nem múlik el nap, hogy kór­házainkban ne adnának vért egyik vagy másik betegnek. Az egész­ségügyi ellátásunkban semmivel sem pótolható, sokszor közvetle­nül életet mentő vért és vérkészít­ményeket hazánkban több mint félmillió ember önzetlensége biz­tosítja. Tegyük rögtön hozzá: mintegy 90 százalékát már térí­tésmentesen adják az áldozatkész fiatalok és idősebbek, köztük gyakran olyanok is, akik egyéb­ként talán egy-egy tű­szúrástól is iszonyodnak. Mi készteti, késztet­heti őket mégis arra, hogy ellen­szolgáltatás nélkül a betegek, a veszélyeztetettek segítségére sies­senek? Nem tudjuk más okát ad­ni, mint azt, hogy hazánkban mind erőteljesebb a közösségi ér­zés. Hiszen aki vért ad, nem ma­gára gondol: ismeretlen embertár­sai megmentéséhez, gyógyításához nyújtja az önzetlen és nélkülözhe­tetlen segítséget. A térítésmentes véradás szerve­zése napjainkban a Magyar Vö­röskereszt egyik legnépszerűbb, a mozgalom mélyen humánus jelle­gét leginkább kifejező tevékeny­sége. Ebben a nagyszerű mozga­lomban, amely természetesen er­kölcsi támogatást kap az egész társadalomtól, szinte meghatározó szerepe van a nagyüzemi munká­soknak, a szocialista brigádok tag­jainak, akik ezernyi példáját ad­ják az önzetlenségnek, az embe­riességnek. De számarányukat messze meghaladó mértékben ve­szik ki részüket a nemes akcióból a fegyveres testületek tagjai; jel­lemző, hogy például a leszerelt katonák, hazatérve, többnyire to­vábbra is rendszeresen adnak vért. Nagy szükség is van rá: a vér és a belőle előállított készítmé­nyek nélkülözhetetlenek a meg­előző-gyógyító tevékenységben. Felhasználásuk mértéke állandóan növekszik, nem utolsósorban a bal­eseti sérülések sajnálatosan nagy száma, a szívműtétek kiterjeszté­se, a művesekezelés egyre na­gyobb mérvű alkalmazása követ­keztében. Mind több az olyan megbetegedés, amelynél a haté­kony gyógyítás csak a vérből elő­állított készítményekkel lehetsé­ges, sok betegség megelőzésében pedig egyetlen gyógyítóeszközünk a vér, a belőle készült koncentrá­­tum. A korszerű vérvétel színhelye ma a vértranszfúziós állomás, ahol a friss vért (bonyolult be­rendezésekkel, viszonylag gyorsan) frakciókra választják szét A gyó­gyító orvostudomány mind türel­metlenebbül igényli ezeket a vér­származékokat (derivátumokat). Alkalmazásuk biztonságosabbá te­szi a gyógyulást, és gazdaságosab­bá a felhasználást, hiszen az egy­­egy véradótól nyert vérből előál­lított négy-öt készítménnyel töb­beket is gyógyíthatnak. A véremet adnám érte! —szok­tuk mondani néha tréfásan, más­kor komolyan, amikor valakiért — másokért — minden áldozatra készek vagyunk. Nos, a véradók népes és örvendetesen állandó tá­boránál (mintegy 75 százalékuk nemcsak egyszer ad ugyanis vért) ez a kifejezés szent és komoly do­log: ők valóban ezrek és ezrek éle­tét mentik meg a vérükkel, ön­zetlenül teszik, ezért különösen helyeselni lehet, hogy a véradó­mozgalom gazdája, a Magyar Vö­röskereszt most már rendszeresen gondoskodik a vérüket leggyak­rabban felajánlók erkölcsi elisme­réséről is. Újlaki László Ünnepi ülést tartott Moszkvában a húszéves Szovjet-Magyar Baráti Társaság A Szovjet-Magyar Baráti Tár­saság megalakulásának 20. évfor­dulójáról emlékeztek meg az SZMBT vezetőségének ünnepi ülé­sén kedden Moszkvában, a Barát­ság Házában. Az ünnepi ülés el­nökségében foglalt helyet Pjotr Fedoszejev akadémikus, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának alelnöke, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, Zinajda Kruglova, a Szov­jet Baráti Társaságok Szövetségé­nek elnöke, Marjai József, a Ma­gyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára. Nagy Mária, aki a jubileumi rendezvényeken részt vevő magyar küldöttség élén tartózkodik Moszk­vában, a nap folyamán látogatást tett Zinajda Kruglovánál, megbe­szélést folytatott Pjotr Fedosge­­jevvel,­­és fogadta őt Vlagyimir Popov, a Szovjetunió kulturális miniszterének helyettese. Fedoszejev akadémikus ünnepi beszédében meleg szavakkal mél­tatta a Szovjet—Magyar Baráti Társaság két évtizedes tevékeny­­ségét egymás jobb megismerésé­ben, a két testvérnép őszinte ro­­konszenvének elmélyítésében. A Szovjetunióban az SZMBT-nek 62 köztársasági, területi, városi, ke­rületi tagozata működik, 1500 kol­lektív taggal. Szilárd összekötő kapcsot jelentenek, a két ország népe közötti földrajzi távolságot hidalják át a testvérvárosi kap­csolatok, az üzemi, vállalati, mun­kahelyi kollektívák közötti együtt­működés különböző formái. Rend­szeresek a baráti társaságok kül­döttségeinek és aktivistáinak köl­csönös látogatásai, filmek, kiállí­tások bemutatása, irodalmi estek rendezése. A barátság erősödésé­nek, az egymás élete jobb megis­merésének jele és formája a két ország között évről évre növekvő idegenforgalom. A Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének üdvözletét Zinajda Kruglova elnök tolmácsolta, és az SZBTSZ emlékérmét nyújtotta át Pjotr Fedoszejevnek, Vaszilij Sztriganovnak, az SZMBT elnöke első helyettesének, az OSZSZSZK kulturális minisztere helyettesé­nek, Iván Parfjonyenkónak, a szocialista munka hősének, a minszki motorgyár dolgozójának, Viktor Jerofejevnek, a kupavnai finomposztógyár igazgatójának, Ivan Kuc és Iván Zamercev tá­bornokoknak. Nagy Mária, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság elnökségének forró üdvözletét és szívből jövő jókívánságait tolmácsolta az ün­nepi ülés részvevőinek, az SZMBT valamennyi kollektív és egyéni tagjának. Beszédében hangsúlyoz­ta a két ország vezetői, mindenek­előtt Kádár János és Leonyid Brezsnyev rendszeres találkozói­nak, a népeinket összekötő testvé­ri barátság szálainak megszilár­dítására gyakorolt jelentőségét. Beszéde végén az MSZBT főtitká­ra Olcsai Kiss Zoltán Kossuth-díjas szobrászművész kisplasztiká­ját adta át emlékül Pjotr Fedosze­jevnek. Az ünnepi ülésen felolvasták Apró Antalnak, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjának, az MSZBT elnökének és Marjai Jó­zsefnek, az MSZMP KB tagjának, a Magyar Népköztársaság moszk­vai nagykövetének az ünnepi ülés részvevőihez intézett levelét. Az ünnepség tartalmas kulturá­lis programmal zárult. (MTI) Szövegtervezetet terjesztettek elő a belgrádi találkozó záródokumentumára Madridot javasolják a következő találkozó színhelyéül A belgrádi európai biztonsági és együttműködési találkozó kedd délutáni ülésén a dán küldöttség előterjesztette 16 nyugati állam szövegtervezetét a találkozó záró­­dokumentumára. A jugoszláv rádió közlése sze­rint a rövid — mintegy 3 oldalas — javaslat a többi között azt in­dítványozza, hogy a legközelebbi, belgrádi típusú európai biztonsági és együttműködési találkozót Madridban, 1980. február 19-ére hívják össze. Mint ismeretes, Belgrádban hasznos és alapos véleménycsere folyt az európai biztonsági érte­kezlet záróokmányának megvaló­sításáról, a kölcsönös kapcsolatok javításáról, az európai biztonság és együttműködés megszilárdítá­sáról, valamint az enyhülés folya­matának elmélyítéséről. A Szov­jetunió és a többi szocialista or­szág számos konkrét javaslatot tett a fegyverkezési hajsza be­szüntetésére, a gazdasági, a tudo­mányos, a műszaki, a kulturális és az egyéb természetű együttmű­ködés fejlesztésére. A TASZSZ hírügynökség ezzel kapcsolatos kommentárja megál­lapítja: a szocialista országok kül­döttségei továbbra is erőfeszítése­ket tesznek azért, hogy a találko­zó záróközlemény elfogadásával konstruktív módon fejeződjék be. A szovjet küldöttség olyan, min­denre kiterjedő okmány­terveze­tet nyújtott be, amely magában foglalja a találkozó valamennyi részvevője által egyeztetett tétele­ket. A nyugati országok küldött­ségei elutasították ezt a szovjet tervezetet, annak, ellenére, hogy az jó alapul szolgált volna a záró­­dokumentum kidolgozásához. A szocialista országok képvise­lői a múlt pénteken a nem hiva­talos konzultációkon kijelentették, hogy egyetértenek a semleges és az el nem kötelezett küldöttségek által előkészített záróokmány-ter­vezettel, és azt kölcsönösen elfo­gadhatónak tartják. Az Egyesült Államok képviselője és NATO- beli szövetségesei viszont szembe­helyezkedtek a tervezettel. (MTI) I .Általános sztrájk Peruban Csaknem száz ember megsebe­sült, és kétszáz tüntetőt letartóz­tattak a perui dolgozók 48 órás ál­talános sztrájkjának első napján. A Perui Dolgozók Általános Szö­vetsége (CGTP) felhívására hét­főn kezdődött a sztrájk, amelyet a perui rendőrség hasztalanul próbált letörni. A 700 ezer tagú baloldali szakszervezeti szövetség a politikai foglyoknak általános amnesztiát, a tavaly júliusi sztrájk miatt elbocsátott mintegy 4000 embernek munkát, az alapvető közszükségleti cikkek árának be­fagyasztását és a bérek általános emelését követeli. Limában és néhány más város­ban az ipari üzemek többsége le­állt. A fővárosban megbénult a közlekedés, az üzletek nagyrészt kinyitottak. Az utcára vonult tö­meg összecsapott a rendfenntartó alakulatokkal. Szélsőjobboldali csoportok buszokat gyújtogattak, barikádokat emeltek. Francisco Morales Bermudez perui elnök „békességre és nyu­galomra” szólította fel az ország lakosságát. (Reuter) MAI SZÁMUNKBAN A közhangulat formálói (3. oldal.) Tárca: A tervező nyugtalanságai (4. oldal.) A külkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatója Bővülnek nemzetközi gazdasági kapcsolataink (5. oldal.) Franciaországi riportsorozat 3 város, 3 polgármester (6. oldal.) A gépkocsi­nyereménybetétkönyvek sorsolásának gyorslistája (8. oldal.) Közgazdaság Nyersanyag­­és energiagazdálkodási együttműködés (10. oldal.) Folytatta munkáját a KB-titkárok budapesti tanácskozása Kedden folytatta munkáját a szocialista országok testvérpártjai központi bizottsági titkárainak budapesti tanácskozása. A szocialista országok testvér­pártjai központi bizottsági titká­rainak budapesti tanácskozásán részt vevő küldöttségek tisztele­tére kedden ünnepi estet rendez­tek a Várszínházban. A nagy tet­szést aratott műsorban kiváló magyar ének- és táncegyüttesek léptek fel (MTI) Kormányellenes megmozdulások Nicaragua több városában Huszonöt halálos áldozat - Megostromolták az egyetemi várost Szemtanúk szerint 25 halálos áldozata volt a nicaraguai Malaya városában lezajlott összecsapások­nak, amikor a Nemzeti Gárda egységei megtámadták a Somoza diktátor lemondását követelő tün­tetőket. A kormánycsapatok re­pülőgépekről és helikopterekről könnygázgránátokat dobtak le, páncélautókat vetettek be, és gép­­puskatüzet nyitottak a tömegre. A La Prensa című ellenzéki lap szerint Masaya városában nyílt kormányellenes,felkelés bontako­zik ki. A nicaraguai Vöröskereszt elnöke, Ismael Reyes bejelent­et­­te, hogy Malayával nincs telefon­összeköttetés, és nem biztosítható a lakosság vízellátása sem. A január elején kibontakozott kormányellenes tiltakozó mozga­lom újabb hullámát Somoza el­nök legutóbbi beszéde korbácsolta fel. A diktátor leszögezte, hogy nem hajlandó eleget tenni a de­mokratikus erők követelésének, és csak hivatali idejének lejárta, 1981 után vonul vissza. A zendülés hulláma hétfőn át­terjedt a fővárosra, Managuára is. A feszültség növekedéséhez hoz­zájárult, hogy a városban rövid áramszünet volt, és ezalatt szór­ványos lövöldözés kezdődött. A kormánycsapatok megostro­molták a nicaraguai főváros ön­­kormányzatot élvező egyetemét. A védekezők között egyetemi taná­rok is voltak. Az összetűzések helyszínén három diák holttestét találták meg, negyvenen, köztük három professzor, súlyosan meg­sebesültek. Nicaragua több más városából is összecsapásokról érkeztek hí­rek. (Reuter) ÉPÜL AZ ADRIA KŐOLAJVEZETÉK A csehszlovákiai Psynostav Pardubice konszern kétszáznegyven dolgozója építi hazánkban az Adria kőolajvezeték Százhalom­batta és a Somogy megyei Kára község közötti 105 kilométeres szakaszát. A vezeték, valamint négy kompresszorállomás mű­szaki berendezéseinek megépítését szeptember 10-re fejezik be. Képünk az enyingi előkészítő munkahelyen készült. (Bajkor József felvétele / MTI Fotó.)

Next