Népszabadság, 1978. június (36. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-14 / 138. szám
8 Budai Hánti és moszkvai dolgozók baráti találkozója A moszkvai szakszervezetek barátságvonatának utasai kedden budapesti vállalatok szocialista brigádjainak vezetőivel, tagjaival találkoztak a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Mihail Radinovics Kozlov, a Moszkvai Szakszervezeti Tanács titkára, a küldöttség vezetője, és Simon László, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának titkára a szocialista brigádmozgalom jelentőségéről szólt a szocialista társadalom építésében, és méltatta a magyar és a szovjet dolgozók, a két nép testvéri kapcsolatát, barátságát. SZERGEJ SCSERBAKOVNAK, az SZKP KB tudományos és közoktatási osztályvezetője első helyettesének vezetésével — az MSZMP Központi Bizottságának meghívására — szovjet pártmunkásküldöttség érkezett hazánkba. A NEMZETKÖZI ÚJSÁGÍRÓTANÁCSKOZÁS, amelyen a bolgár, a csehszlovák, a jugoszláv, a lengyel, az NDK, a román és a szovjet újságíró-szövetség küldöttsége vett részt, Budapesten befejeződött. A külföldi újságírók tanulmányozták a magyar környezetvédelem munkáját, különös tekintettel a vízvédelemre. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke fogadást adott a küldöttségek tiszteletére. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIAfőtitkárhelyettese, Láng István, kedden Kanadába utazott a Nemzetközi Talajtani Társaság XI. világkongresszusára, amelyen előadást tart. Ottawában találkozik a kanadai tudománypolitikai szervek képviselőivel is. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA kezdődött kedden Berlinben az NDK Tudományos Akadémiája, az NSZEP KB Társadalomtudományi Akadémiája és a Humboldt Egyetem rendezésében Engels Anti-Dühringje megjelenésének 100. évfordulója alkalmából. BELEHALT SÉRÜLÉSEIBE Sóti József 39 éves hevesi lakos, aki hétfőn a 31-es számú útvonalon a Heves és Tenk községek között összeütközött két autóbusz egyikén utazott és életveszélyesen megsérült. A baleset további négy súlyos sérültjét az egri kórházban ápolják. AZ ORSZÁGOS BÉKETANÁCS elnöksége a béke, a barátság és a szolidaritás érdekében kiemelkedő munkát végző 20 szakszervezeti tisztségviselőnek a magyar békemozgalom kitüntető jelvényét adományozta. EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉST kötöttek a Tatabányai Szénbányák és Bicske közművelődési vezetői, KISZ-bizottságai. A szénbányák számos bicskei lakost foglalkoztatnak, az ő szellemi gyarapításuk az együttműködés fő célja. A RUHAIPARI VÁLLALATOK üzemegészségügye megfelelően fejlődött az elmúlt két és fél évben — állapították meg a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete szervezésében rendezett keddi tanácskozáson, amelyen részt vett dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár is. GYŐR VÁROSÁNAK ajándékozta Simon József, Svédországban élő magyar szobrászművész egyik alkotását. A szobrot eredetileg fia születése alkalmából készítette, s most ajánlást vésett rá a tavaly elhunyt Kovács Margit keramikusművésznek, az egykori művésztársnak és legkedvesebb barátnak. EXPORTNÖVELŐ BERUHÁZÁS Tokodon. Két nagy teljesítményű csőhúzó gépsor üzemi próbáit kezdték meg a tokodi üveggyárban. A tervek szerint a korábbinak éppen kétszerese, évi ötezer tonna, injekciós ampullákhoz szükséges üvegcső készül a gyárban. FÖLDRENGÉS. Csekély erősségű földlökést észleltek kedden az észak-olaszországi Friuli tartományban, ahol 1976-ban csaknem ezer embert elpusztító földrengés robbant ki. A Richter-skála szerinti 3,4-es erősségű rengés kisebb pánikon kívül egyéb kárt nem okozott. TŰZ ÜTÖTT KI, majd gránát robbant a Fülöp-szigeteken fekvő Davao város piacán, öt ember meghalt, körülbelül százan megsebesültek. A helyi hatóságok szerint merénylet történt. BERDA JÓZSEF emlékszobát alakítanak ki Újpesten, az Ady Művelődési Házban. A költő Újpesten élt és alkotott, az emlékszoba anyagát legnagyobbrészt a helytörténeti gyűjteményből állítják össze. A TEXTILIPARI REKONSTRUKCIÓ jó ütemben halad — állapították meg kedden a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdődött XXIV. textilipari műszaki konferencián, amelyen az V. ötéves tervidőszak félidejét értékelték az iparág szakemberei. TRENCSÉNYI-WALDAPFEL IMRE klasszika-filológus, irodalomtörténész születésének 70. évfordulója alkalmából a Magyar Írók Szövetsége koszorúzási ünnepséget rendez június 16-án, péntek délelőtt 11 órakor az irodalomtudós urnahelyénél a Farkasréti temetőben. VÁLTSÁGDÍJ kifizetése ellenében elrablói kedden szabadon engedték Angelo Longoni olasz nyomdagép-kereskedőt. A három hónapon át fogva tartott Longoni az idei olaszországi maffiás emberrablások 30. áldozata. MOST JELENT MEG: Róbert László: Hotel Majestic. Riportok, útijegyzetek. — Thiery Árpád: Úszó partok. Regény (Kozmosz). — Magyar Statisztikai Zsebkönyv (Statisztikai). — Balogh Edgár: Szárnyasoltár. Szép halál — Szép élet — Szép szó. Elbeszélések. — Karinthy Frigyes: Görbe tükör. Karcolatok, humoreszkek. Szerk. és sajtó alá rend. Ungvári Tamás. 2. kiad. K. F. Összegyűjtött Művei sorozat. — Mocsár Gábor: Kék barlang — Küldöttség koszorúval — Életem legszebb nyomozása: Kisregények (Szépirodalmi). Sáskaveszély a világ ötven országában Sáskainvázió veszélye fenyegeti a világ mintegy ötven országát Afrika nyugati partjaitól egészen a Himalájáig. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO úgy véli, hogy könnyen kritikussá válhat a helyzet, ha az etiópiai és Szomáliai területekre lecsapó sáskafelhőket nem sikerül elpusztítani. A sáskák rohamos szaporodásának kedveztek a Vörös-tenger és az Adeni-öböl két partján lehullott bőséges tavaszi esőzések. Nagy mennyiségű rovarirtó alkalmazása — ahol erre mód van — megfelelő védelmet nyújt. Ha a beavatkozás elmarad — s ettől tartanak a FAO szakemberei — félelmetes méreteket ölthet a sáskajárás okozta kár. A vándorsáska naponta saját testsúlyának megfelelő mennyiségű táplálékot fogyaszt, márpedig ha egy területet sáskahad száll meg, ott egy négyzetkilométeren 40—80 millió rovar kezdi meg a lakmározást. A FAO szakértői szerint, ha a jelenleg sáskadúlta országokban az egész lakosság — katonák és parasztok — nem indít harcot a kártevők ellen, könnyen katasztrofálissá válhat a helyzet. NÉPSZABADSÁG 1978. június 14., szerda Elhunyt Venesz József Venesz József, nyugdíjas vendéglátóipari igazgató, a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetségének elnöke, június 11-én, 66 éves korában elhunyt. Oktatói, nevelői és szakírói tevékenységével egész élete során a magas felkészültségű szakmai utánpótlás megteremtéséért fáradozott Akik tőle tanultak, emlékét kegyelettel megőrzik. Temetéséről később történik intézkedés. Felhívás előfizetőinkhez Ha nyári szabadsága alatt a lap utánküldését kéri az ideiglenes címére, szabadsága megkezdése előtt legalább 6 nappal szóban vagy írásban jelentse be a lakóhelye szerint illetékes hírlapkézbesítő postahivatalnál. Kerület A hivatal neve Postacím Tárk.szám I. Budapest 114. II. Budapest 114. vl. Budapest 3. ni. Csillaghegy Békásmegyer Csillaghegy Pünkösdfürdő IV. Újpest 1. V. Budapest 62. VI. Budapest 62. vn. Budapest 70. VIII. Budapest 70. IX. Budapest 100. X. Budapest 10. XL Budapest 112. xn Budapest 114. xm. Budapest 62. XIV. Budapest 70. XV. Rákospalota Rákospalota L Pestújhely XVL Cinkota XVL Árpádföld Rákosszentmihály Rákosszentmihály XVL Mátyásföld Mátyásföld XVI. Sashalom Sashalom XVIL Rákosliget Rákoshegy Rákoskert Rákoscsaba Rákoskeresztúr XVIIL Pestlőrinc 1. XVIIL Pestimre 1. XIX. Kispest 1. XX. Pesterzsébet I. XX. Soroksár XXI. Csepel xxn. Budafok Budafok 1. Budatétény xxn. Nagytétény Nagytétény Baross G. telep 1525 Budapest 1525 Budapest 1300 Budapest 350 —350/1574 m. 350—350/1673 m. 889—313 1311 Budapest 888—906 1325 Budapest 1376 Budapest 1376 Budapest 1425 Budapest 1425 Budapest 1476 Budapest 1475 Budapest 1502 Budapest 1525 Budapest 1376 Budapest 1425 Budapest 691—106 121—200/ 56 m. 121—200/ 59 m. 428—118/101 m. 428—118/115 m. 270—433 575—719 667—327 350—350/1574 m. 121—200/ 73 m. 428—118/ 286 m. 1601 Budapest 692—572 1629 Budapest 832—523 1625 Budapest 636—0G7 1630 Budapest 1631 Budapest 1657 Budapest s íi i i i üss 1975 Budapest 281—020 1683 Budapest 480—170 1701 Budapest 272—639 1725 Budapest 478—797 1734 Budapest 479—530 1751 Budapest 142—410 1775 Budapest 265—650 1780 Budapest 264—629 ZÁLOGHÁZTÖRTÉNET Hivatalosan üzletágnak nevezik. Része a Bizományi Áruház Vállalatnak. Mégis történelmi légköre van, a beceneve évszázados: zaci. Egyébként nem szívesen beszélnek róla. Zálogházba járni, ha nem is szégyen, de semmiképp sem kellemes. Pedig nagy a forgalom. Igaz, az utóbbi évtizedekben a változások is. Egy dolog azonban változatlan. A becsüs gondosan átnézi a zálogba tenni kívánt értéktárgyat, kiállítja a cédulát, a klasszikus régit, amelyen csak szám van, s az áru megnevezése. Név, lakcím, személyiigazolvány-szám — ilyesmi már nincs. És a zálogházban dolgozók is hallgatagok. Itt éppúgy üzleti alapelv, mint a bankszakmában — a diszkréció. Az elsőt Mária Terézia alapította — Aki itt dolgozik — mondja Lázár Lajos, a BÁV zálogkölcsön osztályának vezetője — szótlan. Csak annyit kérdez, amenynyit muszáj, mert jó szakembereink vannak, specializálódnak az ékszerekhez, a műtárgyakhoz, a szőrmékhez és a szőnyegekhez. A vidéki házakban akadnak olyan becsüsök is, akik kitanulták a porcelánszakmát, s a festményekhez is értenek. A zálogház, ahol most járunk, a Kinizsi utca elején található. 1903- ban épült, központi zálogház és árverési csarnok céljára. Azokban az években, amikor megkezdte működését, naponta tartottak itt árveréseket, szó szerint kalapács alá kerültek a pénzszűkében levő lakosok értéktárgyai. Akkoriban nepperek és kiskereskedők lepték el a csarnokot, licitáltak vagy kivárták a legalacsonyabb árat, hogy aztán jó pénzért továbbadják a használt ruhákat, az egykor féltve őrzött családi ereklyéket vagy gyűjteményeket. — Manapság is van árverés — folytatja Lázár Lajos. — Persze másként, mint a harmincas években. A BÁV képaukciókat rendez. De a régi és a mai üzletmenet között egy társadalom átalakulása, megváltozása a különbség. Érezni és pontosan mérni lehet azt is — hiszen őrzik az évszázados főkönyveket, sok évtizeden át megjelent újságcikkeket —, hogyan változott a lakosság életszínvonala. Az első zálogházat 1773-ban, Pozsonyban alapította Mária Terézia. Alapvetően szociális intézménynek szánta, azért, hogy az uzsorások ne szipolyozhassák ki a megszorultakat. 1787-ben nyílt Budán az első zálogház, amelyet 1802-ben helyeztek át Pestre. Manapság az országban 19 zálogház van, közülük 12 a fővárosban. Újpesten, Kispesten, Erzsébeten, Kőbányán, Zuglóban, a Keleti és a Nyugati pályaudvar táján, a Lehel piacnál, a Nagyvárad térhez közel és Budán, az Attila körúton, valamint a Bem rakparton. Biztonságban az arany — Mekkora a zálogházak forgalma? — Különösen alakul. Évről évre csökken a zálogba tett értéktárgyak száma — mondja Lázár Lajos —, viszont mind drágább holmik kerülnek a polcokra és a raktárakba, letétként. Egy példa. Az ötvenes években a megszorultak lepedőt, bakancsokat, munkaruhákat adtak be zálogként, a hatvanas években rádiókat, magnetofonokat, az utóbbi öt évben pedig a zálogba tett tárgyak 75— 78 százaléka aranynemű, hat-hét százaléka műszaki cikk. Négy fő csoportba sorolják, így is tárolják a letéti tárgyakat. Az aranyneműt, az ékszereket páncélteremben, biztonsági berendezések riasztórendszere védelmében. A korszerű fémállványokon levő fiókokban, apró borítékokba, zacskókba zárva őrzik a csupán számmal jelölt drágaköveket, láncokat, gyűrűket, órákat. Aztán sorra kerülnek elő mutatóba az érdekességek. Kincsek, amelyeknek fejében olykor 15—20 ezer forintot is kap a zálogba tevő. Vörös bársony tokban 24 karátos aranyból nyakék, karkötő, fülbevaló és gyűrűkészlet. Antik óra borostyánberakásokkal, rubintokkal díszítve. Gyöngyös díszkard, óriási ezüsttálak, művészien cizellált gyertyatartók... Óriási raktárban tárolják a Kinizsi utcában a műszaki cikkeket. Fénymérőktől a legkorszerűbb japán fényképezőgépekig, hűtőszekrénytől a filmfelvevőig, porszívótól a televízióig, háztartási robotgéptől az oszcilloszkópig szinte minden megtalálható. Minden, ami el is adható. Mert azokat a tárgyakat, amelyeket a lejáratot követő egyhónapi türelmi idő után sem váltják ki, a bizományi áruházakban eladják. Éppúgy, mint a textilosztályon őrzött ágyneműt, asztalneműt, konfekciótermékeket, vagy a szőnyeg- és szőrmeosztályon tárolt perzsa-, nutria- és nercbundákat, sarkiróka-kucsmákat. Ebben a raktárban a bu■harai perzsaszőnyegektől a békésszentandrásiig, a keleti imaszőnyegektől a kínai ritkaságokig minden megtalálható. S mindenre gondosan vigyáznak. A ruhákat vállfákra akasztják, becsomagolják, vegyszerekkel, a legkorszerűbb technológiával portalanítják, múlytalanítják. Ötvenmillió forint haszon — Ritkán kérdezünk — magyarázza Lázár Lajos. — De az utóbbi évek során rájöttünk arra, hogy sokan azért adják be az értékes bundákat, mert mi jobbanvigyázunk rá a nyári hónapokban, mint a lakások gardróbszekrényeiben -teszik. Az is feltűnt, hogy sokan, akik hosszabb időre külföldre, vagy vidékre mennek dolgozni, értékesebb szőnyegeiket, berendezési tárgyaikat behozzák a zálogházba, voltaképp megőrzésre. E tapasztalatok nyomán alakítottuk ki, szolid díjazásért az értékmegőrzést, megóvásszolgáltatást Tetszőleges időre vállaljuk, hogy vigyázunk mindarra, amit behoznak. Sokan élnek ezzel a lehetőséggel — Milyen hasznot jelent a zálogüzlet? — Nem árulok el titkot, kamatra adjuk a pénzt. Három hónapon belül 200 forint zálogértékig — amely mindig a bizományi ár fele — hatszázalékos kamatot számítunk fel, három hónapon túl hét százalékot. Kétezer forintig hét százalék a kamat, kétezren felül pedig 10 százalék. Ha valaki az adott határidőn belül, azaz hat hónap után, nem váltja ki a zálogba tett tárgyat, késedelmi kamatot fizet a türelmi időre, mert egy hónapot még várunk. A zálogüzletág 50 millió forint hasznot hozott a BÁV-nak. A fővárosban 22 becsüs dolgozik, a raktárosokkal, adminisztrátorokkal együtt 160-an bonyolítják le ezt a nagy forgalmat. Pedig sok aprólékos munkával jár. Emberismeretet is követel a szakmai tudáson felül. Mert attól, aki a becsüs elé lép, nem kérnek személyi igazolványt, semmiféle felvilágosítást. A zálogügyletekről nem adnak senkinek felvilágosítást. A vidékiek tárgyaikat postai úton is zálogosíthatják, illetve kiválthatják. Egyetlen szankciót ismernek: fel kell mutatni a zálogcédulát. S ha ez elveszett, és a tulajdonos nem jegyezte fel a számot, akkor elveszítette értéktárgyát is. Ha meg tudja mondani a zálogcédula számát, akkor megkezdődhet a cédula megsemmisítésének folyamata, visszakerülhet tulajdonosához a zálogba tett érték. Azokat a tárgyakat, amelyeket nem váltanak ki tulajdonosaik, a rendes üzleti forgalomban eladják. Többért, mint amennyi pénzt annak idején a tulajdonos kapott a zálogba tett tárgyért. De a cédulatulajdonos öt éven belül az eladási ár és a zálogkövetelés közötti különbözetet a cédula ellenében felveheti. Dolecskó Kornélia MINSZK 10 I | |I 2 | III | •