Népszabadság, 1980. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-16 / 243. szám
4 EGYIPTOM Hústalan hónap Egy hónapon át nem lehetett csak baromfihúst kapni Egyiptomban. Üresek voltak a hentesboltok, csak a kampók lógtak a nyitva hagyott hűtőszekrényekben, megváltozott az éttermek étlapja is, bécsi szelet helyett rántott pulykát kínáltak, a milánói makarónica csirkéből készült a mártás. Csirke és pulyka, de tojás meg sajt nehezen volt kapható az éttermeken kívül. A húspótló áruk eltűnésének oka az volt, hogy miként olyan sok mindent, ezt az intézkedést is hirtelen hozta a vezetés a lakosság tudomására. Szadat elnök szeptember elsején rádióbeszédet mondott, amelyben új „élelmiszer-stratégiát” hirdetett meg. Támadta a hentesüzletek meggazdagodott tulajdonosait (egyikük egymillió fontért épített házat), és közölte, a következő naptól leállíttatja a vágóhidakat, és egyhónapos hústilalmat rendelek Miért pang a feketepiac? Az intézkedés nyomán megjelent a feketepiac, négyszeres-ötszörös áron kínálták itt (a kilátásiba helyezett súlyos büntetés ellenére) a marha-, a birkahúst, de a szokástól eltérően ez a feketepiac nem virágzott. Részint árai miatt (csak nagyon szűk réteg engedhette meg magának, hogy itt vásároljon), résziint a vevők féltek, esetleg beteg állat húsát adják el itt. A félelem nem volt alaptalan, elárulja ezt az, amit Ahmed Szamir Szálem főállatorvos mondott a kairói vágóhidak tavalyi betegségstatisztikájáról. Az adatok azért érdekesek, mert általános képet festenek az egyiptomi állatállomány állapotáról. Tbc-snek találtak 33 ezer 317 állatot, más tüdőbajban szenvedett 19 ezer 959, bélféreggel volt fertőzve 10 ezer 245, máj beteg volt 33 ezer 364. Mivel nem volt hús, megváltozott az egyiptomiak hagyományos étrendje, legalábbis a húsfogyasztó egyiptomiaké. Az ellenzék — így például Helmi Murád közgazdászprofesszor — feltette a kérdést, mi az oka annak, hogy a vezetés ilyen súlyos politikai kockázattal járó gazdasági intézkedést hozott. Olyan-e a gazdaság helyzete, hogy ezt a politikai kockázatot vállalni kell? A hústalan hónap azonban bebizonyította, hogy különösebben nagy politikai kockázatot a vágóhidak és henitestboltok bezárása nem jelentett. Ennek oka az, hogy a 42 millió egyiptomi közül 36— 37 millió évente amúgy is csupán a nagy ünnepnapok idején jut húshoz, hiszen azt kilónkénti kétfontos áron csak nagy ritkán engedheti meg magának. Az Egyiptomi Nemzetközi Bank statisztikája szerint az évi jövedelem a városokban 177 font, vidéken csupán 75 font. Sokféle módon indokolták a hivatalos személyek meg a félhivatalos sajtó az intézkedést. E szerint egy általános élelmiszer-gazdasági tervnek a bevezetője, ugyanakkor pedig harc azokkal a rétegekkel szemben, amelyek az utóbbi időben — a nyitott kapu gazdaságpolitikája következtében — rendkívüli módon meggazdagodtak. Az új gazdaságstratégiának még a körvonalai sem látszanak, de a kormány elé került javaslatokból kitetszik, szó sem lesz arról, hogy egyszerre serkentsék a mezőgazdaság termelését, és küzdjenek az újgazdagok további gazdagodása ellen. Ahmed Nuhi ellátási miniszter arra tett javaslatot, hogy a nagy magánfarmok a jövőben ugyanolyan kedvezményben részesüljenek majd, mint a kistermelők. Mivel most a húskérdésről beszélünk, álljon itt a statisztikai hivatal jelentése a magán-állattenyésztők bevételeiről. Eszerint tavaly 710 millió dollárt jövedelmeztek ezek a farmok, a 710 milliónak pedig pontosan 50 százalékát a nagytenyésztők kapták. Az új intézkedések nyomán az ő profitjuk megduplázódik majd. A hústalan hónap a húsfogyasztás nagy ünnepnapjait, a Ramadán utáni Bajramot követték. Kétségtelen, hogy elrendelésében közrejátszott a hiány. Most a bojtos hónap végén megint csak több napos ünnep következik, amire biztosítani kellett az ellátást Ez a hiány még inkább csak jelzése a jövő gazdasági problémáinak. Mindinkább látszik ugyanis, hogy Egyiptom élelmiszer-ellátása képtelen lépést tartani a lakosság növekedésének ütemével. Most már minden tíz hónapban gyarapodik egymillióval az ország lakossága, és akármekkora is az ország területe, annak megművelhető része csupán 35 ezer négyzetkilométer — akkora, mint a Dunántúl. Kivitel helyett behozatal Ha nem sikerül csökkenteni a népesség növekedésének ütemét, a század végére 70 milliós lesz Egyiptom. Mivel jár ez a robbanásszerű létszámnövekedés? 1970- ben az ország százmillió dollárért importált élelmiszert. (Arról ne is beszéljünk, hogy a második világháború idején a Közel-Keleten állomásozó szövetséges csapatokat ez az ország élelmezte.) 1978-ban az élelmiszerimport 1,4 milliárd, 1979-ben kétmilliárd volt. Az Al Gumhurija című újságban olyan, az egyiptomi népélelmezésben alapvető termékek termelési adatait ismertették, amelyek valamikor Egyiptomnak kiviteli cikkei voltak, most viszont az ország behozatalra szorul belőlük. Babból a fogyasztás 40 százalékát kell Angliából fedezni. Salátából Egyiptom tízszer annyit importál, mint termel. Gabonából még 1970-ben is jutott kivitelre, most Egyiptom a világ harmadik-negyedik legnagyobb gabonaimportáló állama. Néhány évvel ezelőtt a jó minőségű gyapot kivitele a teljes élelmiszer-importot fedezte, most csupán arra elegendő, hogy megvegyék érte azt a cukrot, amelyre szükség van a hazai termelésen felül. (Tíz éve Egyiptom cukrot is exportált.) 1971- ben Egyiptom 600 millió dollárral tartozott más országoknak. 1972-ben 2,4 milliárddal, 1979-ben 16 milliárddal. Abdel Rázzák Abdel Meguid külgazdasági kapcsolatokkal foglalkozó miniszter szerint rövid időn belül megduplázódik az az ütem, amely most átlagosan napi tízmillió dollár kölcsönfelvételt jelent. 1985-re Egyiptom összes adósságainak összege 32 milliárd dollár körül mozog majd. Ebben az esztendőben csupán a kölcsönök visszafizetésére 1040 millió dollárt fordított Egyiptom. A kereskedelmi mérleg hiánya kétmilliárd dollár. Hozzátartozik még az egyáltalán nem szívderítő statisztikai adatokhoz az, hogy az ebben az esztendőben felvett kölcsönökből az ország 1,8 milliárd dollárt egyszerűen megeszik majd, s ebből az összegből semmi se kerül a gazdaság vérkeringésébe. Politikai ár Az eladósodás politikai következményei nyilvánvalóak. 1974 táján az egyiptomi vezetés arról beszélt, hogy az ország gazdaságának fellendítésére 16 milliárd dollárra volna szüksége. Ezt az összeget akkoriban senki sem vette komolyan. Most közvetett módon az adósságstatisztikákból kiderül, hogyha ennyit nem is, de 12 milliárdot kapott azóta Egyiptom. Egyiptom stratégiai, politikai jelentősége miatt az Egyesült Államok és szövetségesei számottevő összegeket adtak Egyiptomnak, de hogy az elkövetkezendő öt évre tervezett újabb 16 milliárd érkezik-e, az továbbra is attól a politikai ártól függ majd, amelyet a vezetés fizetni képes. Az is bebizonyosodott, hogy a népesség növekedésének üteme s a mezőgazdaság alacsony termelékenysége miatt a dollármilliók nem gazdasági stabilitáshoz vezettek, hanem csupán a súlyos napi problémák átvészeléséhez elegendők , ha elegendők. Kereszty András NÉPSZABADSÁG 1980. október 16., csütörtök Pénteken megindul a forgalom a Szabadság-hidon Ú Útátépítések a fővárosban — Két új szennyvíztisztító Péntek délután három órakor a hagyományos hordóátgomlással átadják a forgalomnak a felújított Szabadság-hidat — jelentette be tegnap a Városházán megtartott sajtótájékoztatóján Rumorz Pál, a fővárosi tanács Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóságának vezetője. Forgalmi változások A Duna-hidak elkerülhetetlenné vált felújítása 1977 októberében, a Margit-híd rekonstrukciójával kezdődött. Ezt a munkát hét és fél, az utána következő Petőfihíd felújítását tizenhárom és fél, s a most befejeződött Szabadsághíd átépítését pedig az eredetileg tervezettnél két hónappal korábban, négy hónap alatt végezték el. A három híd rekonstrukciója másfél milliárd forintba került. A Szabadság-híd szerkezetének megújítására 95, míg a kapcsolódó munkákra mintegy ötmillió forintot fordítottak. Háromszáz tonna acélszerkezetet építettek be, s 6700 négyzetméteren újították fel a közúti és villamospályát. A munkában a Hídépítő Vállalat irányításával 22 vállalat működött közre. A hidat az eredeti zöldes színre később festik át Az átépítés során egyébként nemcsak a híd újult meg. A pesti és a budai oldalon rekonstruálták a közművezetékeket, a csatlakozó közutakat s a villamosvágányokat is. Az átadással ismét a korábbi útvonalán jár majd az 1-es autóbusz, s közlekednek a 47-es és a 49-es villamosok, amelyeknek az útvonala azonban megrövidül. Végállomásuk az észak-déli metróvonal építése miatt a Madách téren lesz, amelynek vágányhálózatát ugyancsak átépítették. A megszűnő szakaszon a XIII. kerület felé villamospótló autóbuszok szállítják majd az utasokat, a Marx tér elkerülésével, a Madách tér—Bajcsy-Zsilinszky út—Rudas László utca—Élmunkás-híd—Lehel út útvonalon a Bulcsú utcáig. • Következik az Árpád-híd A sajtótájékoztatón elmondták, hogy a következő felújításra kerülő Duna-híd az Árpád-híd lesz, amelynek átépítése 1981-ben kezdődik meg, s befejezése 1984-ben várható. Ekkorra készül el a kétszer három forgalmi sáv és a Vörösvári út—Lehel utca között közlekedő gyorsvillamos pályája. A munka előkészítéseként jól halad a Bécsi út és a forgalom zavartalanságát biztosító Duna-parti út kiépítése. Ami a jövőt illeti, a tervekben szereplő kétszer három forgalmi sávos lágymányosi Duna-hidat az elképzelések szerint 1986-ban kezdik el építeni, s várhatóan 1989-ben adják át A hetedik ötéves terv második felében készül el a Csalogány utca és a Kossuth tér között épülő kétszer háromsávos Duna alatti közúti alagút is. A Lánchíddal kapcsolatban kiemelték, hogy szerkezeti átépítésre itt nincs szükség, de a jövőben az aszfaltszőnyeget felújítják, s a hidat újra festik. A Petőfi-híd átadása óta folyik a Boráros tér átépítése, amelynek aluljáró-rendszerét, csatlakozva a csepeli HÉV végállomásához, 1982 közepén vehetik birtokukba a közlekedők. Megújuló közművek Az utóbbi évtized közlekedésének ugrásszerű fejlődése bebizonyította, hogy a főváros út- és közműhálózata elavult, elöregedett Folyamatos felújítása elengedhetetlen feltétele a szolgáltatások, illetve a közlekedés zavartalanságának. Budapest 3650 kilométer hosszú útjának rekonstrukciójára az idén 1,3 milliárd forintot fordítanak, amelyből főként a fő- és tömegközlekedési útvonalakat valamint a már említett hidak útpályáit újítják fel. A csaknem 18 és fél millió négyzetméterből 650— 700 ezret borítottak új aszfaltszőnyeggel. Ezzel összhangban korszerűsítették az itt húzódó közműveket is. A legfontosabb munkák közül eddig elkészült illetve az év végéig elkészül a III. kerületi Szépvölgyi út a XII. kerületi Városmajor utca, a XI—XXII. kerületi régi balatoni út a XVIII. kerületi Ferihegyi út, a XX. kerületi Nagy Sándor utca, valamint — október végéig — a Pozsonyi út A közművekről szólva hangsúlyozták, hogy a víz-, a csatorna- és a gázvezetékek mintegy tízezer kilométernyi hálózatának jelentős része ötven évnél idősebb, ezért fokozott rekonstrukcióra szorul. Erre a célra a Fővárosi Vízművek és a Csatornázási Művek 28—28, a Távfűtő Művek 38, a Fővárosi Gázművek pedig 190 millió forintot használ fel az év végéig. Mindezek ellenére, hogy a következő években a helyzet ne romolják tovább, évente 40—50 kilométer víz-, 30—35 kilométer gázcsőhálózat valamint 25—30 kilométer csatorna felújítását kell elvégezni. A közeli hetekben egyébként két szennyvíztisztító mű és egy vízműrendszer készül el. A délpesti biológiai szennyvíztisztító 40 ezer köbméter, míg az északpesti szennyvíztisztító első átadásra kerülő mechanikai részlege 140 ezer köbméter szennyvíz tisztítására lesz alkalmas. A főváros vízellátását javítja majd a Tahiban elkészülő százezer köbméteres vízműrendszer. A közüzemi munkák jobb öszszehangolására ettől az évtől kezdve számítógéppel egyeztetik a feladatokat a fővárosi tanácsnál. A felesleges burkolatbontások elkerülése érdekében a munkát rendszeresen ellenőrzik, ennek eredményeképpen, valamint a kirótt büntetéseknek köszönhetően az idén valamelyest javult a helyzet, bár a jövőben még jobb együttműködésre van szükség a közüzemi vállalatok között. Friss Róbert Átadás előtt a Szabadság-híd. (Boros Jenő felvétele.) Nemzetközi vásár Bukarestben Tovább fejlődik a magyar-román gépipari együttműködés Bukarestben a VI. nemzetközi vásáron több mint ezer román vállalat mellett 26 ország csaknem 800 cége, főként gépeket, továbbá közszükségleti cikkeket és vegyipari termékeket állított ki. A magyar ipar gyártmányait 13 külkereskedelmi vállalat pavilonjában mutatják be. A magyar—román árucsereforgalom a jelenlegi tervidőszakban az előzőhöz képest megkétszereződött, a gépiparnak ebben csaknem 60 százalékos a részesedése. A következő ötéves tervben a gépipar területén a kölcsönös termékszállítások várhatóan megduplázódnak. Megjelent a Nemzetközi Szemle új száma A Nemzetközi Szemle októberi száma megjelent. A folyóirat — egyebek között — érdekes elemzéseket közöl az amerikai elnökválasztásról, az olaj és a tőkés gazdaság kapcsolatairól, a nyugat-európai munkásmozgalomról. Az új számban az olaszországi politikai helyzetről s a kínai fejleményekről is olvashat az érdeklődő. Hetényi István Dániában és Finnországban Dr. Hetényi István pénzügyminiszter befejezte dániai látogatását. Kétnapos tartózkodása során Svend Jakobsen pénzügyminiszterrel, a kormány több más tagjával, valamint a központi bank vezetőivel áttekintette a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat. Megvizsgálták az együttműködés bővítésének azokat a lehetséges formáit, amelyek kifejlesztéséhez a tavaly aláírt adóügyi egyezmény is segítséget ad. Dr. Hetényi István Ahti Pekkala finn pénzügyminiszter meghívására szerdán hivatalos látogatásra Helsinkibe érkezett. A magyar pénzügyminisztert fogadta Mauio Koivisto miniszterelnök. Tudományos ülésszak Lukács György munkásságáról Lukács György és a magyar kultúra címmel kétnapos tudományos ülésszakot rendez az MTA Irodalomtudományi Intézete. A szerdai nyitónapon a XX. századi magyar szellemi élet egyik legkiemelkedőbb, európai hatású képviselőjének a magyar kultúrában elfoglalt helyéről, 1919-es művelődéspolitikai koncepciójáról s a felszabadulás utáni tevékenységéről volt egyebek között szó. A csütörtöki ülésen folytatódik életművének részletes tárgyalása, s elemzik a magyar irodalom folyamatára is kiható kritikusi munkásságát, realizmuselméletét, esztétikai, irodalomtörténeti tanításait. Csehszlovákiában szerepel a Nemzeti Színház Október 22-én csehszlovákiai vendégjátékra utazik a Nemzeti Színház társulata. Az együttes egyhetes szereplése során négy alkalommal Pozsonyban, a Pavel Országu — Hviezdoslav Színházban, ezután pedig kétszer Prágában, a Tyll Színházban mutatkozik be. A csehszlovákiai közönség Vörösmarty Csongor és Tündéjét láthatja majd Sik Ferenc rendezésében, valamint Arnold Wesker A konyha című színművét. Pozsonyban Benedek Miklós, Császár Angéla és Szacsvay László bemutatja a század első felének kabaréhangulatát idéző Budapestorfeum című zenés összeállítását is.