Népszabadság, 1981. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-01 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! /Kőül 24 oldal - Ara: 1,80 Ft NÉPSZABILSÁG 1981. február 1., vasárnap A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXXIX. évfolyam, 27. szám Budapest közeljövője ú­rta: dr. Békési László, a fővárosi tanács elnökhelyettese A főváros idei városfejlesztési ter­ve, és várhatóan a hatodik ötéves terv is biztosíték arra, hogy Buda­pest dinamikusan fejlődik tovább. Javulnak a lakosság életkörülmé­nyei, a város sok fontos létesítmény­nyel gazdagodik. A népgazdasági tervhez hasonlóan azonban, a tanács idei városfejlesz­tési elgondolásai is magán viselik a két ötéves terv közötti átmenet je­gyeit. Ez a terv szorosan kötődik a népgazdasági elképzelésekhez, s ez azt jelenti, hogy hasonlóan az országos beruházásokhoz — noha attól lénye­gesen kisebb mértékben —, a Buda­pest fejlesztésére fordítható erőfor­rások a múlt évhez képest több mint 1,4 milliárd forinttal csökkennek. A szerényebb lehetőségek miatt a ren­delkezésre álló erőforrások nagy többségét a már megkezdett és fo­lyamatban levő beruházások folyta­tására, illetve befejezésére koncent­ráljak az idén. A fővárosi tanácsnak még nincs jóváhagyott VI. ötéves terve, de az idei terv céljai és belső arányai már híven tükrözik a most induló tervidőszak városfejlesztési koncepcióját. Az előzetes elképzelé­sekben s a most társadalmi vitára bocsátott tervekben ismertetett ki­emelt feladatok képezik az évi terv súlyponti feladatait. A következő esztendők legnagyobb feladata Budapesten a lakásépítés és a lakásgazdálkodás javítása lesz. A tervidőszakban 90 ezer lakás felépí­tésével számolunk. Az idén 17 ezer lakás megvalósítását várjuk, annyit, amennyi tavaly épült. Ugyanakkor már most megkezdődik az a belső arányváltozás a különböző lakásépí­tési formák között, amely az egész tervidőszakra jellemző lesz. Ennek lényege, hogy az állami erőforrásból felépülő lakások száma jobban csök­ken, mint az összesen elkészülő la­kásoké, a magánerős, ezen belül a telepszerű magánerős formában épü­lő lakások mennyisége pedig nő. A lakásépítés az idén az eddigieknél koncentráltabb és ütemesebb lesz. Az állami lakások építése a város 13 területén — ezen belül csupán egy új lakótelepen —, a telepszerű laká­soké pedig 16 helyen folytatódik. A legtöbb új otthon Békásmegyeren, Rákoskeresztúron, Pestlőrincen, Kis­pesten, Angyalföldön és Csepelen épül. A tavalyi eredmények ismere­tében reméljük, hogy sok év után az idén javul a lakásátadások ütemes­sége, nem lesznek év végi torlódá­sok, s bízunk abban is, hogy a kivi­telezés minősége javul. A főváros ez évi és VI. ötéves tervi elképzeléseiben is a legnagyobb összegeket a lakásépítésre, valamint az ehhez kapcsolódó közmű-, közle­kedési beruházások megvalósítására kívánjuk fordítani. A megmaradó összeg zöme az egészségügyi és az ál­talános iskolai fejlesztéseket szolgál­ja. Az egészségügyi beruházások kö­zül változatlanul az alapellátást nyújtó hálózat fejlesztése és a kór­­házépítési program folytatása emel­kedik ki. Nagy gondot fordítunk a gyerme­kek elhelyezésére és oktatására. A bölcsődékben és az óvodákban már az idén érezhetően javulni fog az el­látás, csökken a zsúfoltság. Elképze­léseink szerint a tervidőszak végére gyakorlatilag valamennyi bölcsődei és óvodai igényt ki tudunk elégíteni a tervezett fejlesztések révén. Már 1981-ben 12 ezerrel emelkedik az általános iskolai tanulók létszá­ma. Az idén 240—250 általános isko­lai tanterem építése ellenére is nö­vekszik a zsúfoltság. E területen rendkívüli erőfeszítésekre van szük­ség: hiánytalanul fel kell épülniük a tantermeknek, ésszerűen tovább kell módosítani a beiskolázási körzete­ket, átmeneti megoldások — ha kell, újabb szükségtantermek — igénybe­vételével, a kerületek egymás közötti együttműködésének javításával kell biztosítani az igények kielégítését. A kereskedelmi hálózat fejleszté­se — amely fontos része a lakosság életkörülményei javításának — a fo­lyamatban levő beruházások nagy ré­szének befejezése nyomán az idén nagyobb ütemű lesz, mint tavaly. 25 ezer négyzetméter alapterületű kiske­reskedelmi üzlet épül, több mint 90 százaléka a lakótelepeken, és főként élelmiszerbolt nyílik ezekben. A terv­időszakban arra törekszünk, hogy za­vartalan élelmiszer-ellátást biztosít­sunk az új lakónegyedekben. A la­kossági szolgáltatások kapacitása az idén három-négy százalékkal nő, el­sősorban a tartós fogyasztási cikke­ket javító és a lakáskarbantartással foglalkozó vállalatoknál. A tanácsi fejlesztési alapból meg­valósuló fejlesztések mellett a négy kiemelt egyedi nagyberuházásra több mint négymilliárd forintot fordítha­tunk az idén. Az egyedi beruházások közül az év végén adjuk át rendelte­tésének az ország és a főváros egyik nagy jelentőségű új létesítményét, a Sportcsarnokot. Befejeződik a sze­métégető mű építése, folytatódik az észak-déli metróvonal megvalósítá­sa, elkezdődött az Árpád-híd széle­sítése. A metróépítés jelentős állo­másához érkezik: előreláthatóan az év végén átadható lesz a Deák tér— Élmunkás tér közötti szakasz s ve­le együtt a felszín, a Marx tér és a Bajcsy-Zsilinszky út is. A tervidőszak fontos célja, és ez már az idei tervekben is érzékelhe­tően jelentkezik, hogy nő a nemzeti vagyonunk jelentős részét alkotó fő­városi létesítmények felújításának, rekonstrukciójának és fenntartásá­nak a szerepe. Ennek megfelelően emelkednek a lakóházfenntartási és -felújítási, az intézmény-, valamint az út-híd fenntartási és felújítási elő­irányzatok. A budapesti tervek céljait felvil­lantó rövid ismertetés, azt hiszem, meggyőzően bizonyítja, hogy a város továbbra is harmonikusan fejlődik. Épp ezért nyugodtan kijelenthetjük, hogy az utóbbi évek erőteljes fejlő­désével összhangban állnak elképze­léseink. Ugyanakkor felelősséggel szólnunk kell azokról a feszültségek­ről is, amelyekkel már az idén szá­molnunk kell, s melyeknek csökken­tése — a tervcélok megvalósítása mel­lett — az egész tervidőszakban ki­emelkedően fontos feladatunk. Épü­lő új lakótelepeink ellátása néhány területen szerényebb mértékű lesz az előző évekénél. Állami, tanácsi erő­forrásokból kevesebb és szerényebb színvonalú park és parkolóhely épí­tését tudjuk biztosítani, mint az elő­ző tervidőszakban. A közterületek parkosítására, a temetők rekonstruk­ciójára, a közvilágítás korszerűsíté­sére, a fürdők fejlesztésére, új köz-, művelődési és sportlétesítményekre csak minimális összegeket fordítha­tunk, és a folyamatban levőkön kívül egyelőre nem tudjuk tovább folytat­ni a belvárosi foghíjak beépítését, a belvárosi üzletközpont építését, jó né­hány­ kereskedelmi szakmában a zsú­foltság csökkentését. A városfejlesztési terv fő céljainak a megvalósításáért minden eddiginél nagyobb szükség van a takarékosság­ra, a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, a koncentrált, jól szerve­zett, fegyelmezett munkára. E köve­telmények érvényesítése mellett a legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a fővárosi tanács és a kerületi tanácsok — mint beruházók, mint megrende­lők — valóban felelős gazdái legye­nek saját beruházásaiknak és felújí­tásaiknak. Növeljék a követelménye­ket a lebonyolító és kivitelező szer­vezetekkel szemben, fokozzák az el­lenőrzést, ne fogadjanak el kritika nélkül, könnyebb ellenállást választ­va, az indokoltnál és lehetségesnél magasabb árakat, költségesebb mű­szaki megoldásokat, a tervezettet meghaladó igényeket. Nemcsak a fel­adataink nagysága és az eddigieknél nehezebb körülmények kényszeríte­nek rá, de a beruházási piac javuló egyensúlya, az építőipari vállalatok­nál megjelenő fizetőképes kereslet csökkenése is lehetővé teszi a követ­kező időben a megrendelő pozíciójá­­nak erősítését, kiszolgáltatottsága megszüntetését, az eddiginél sokkal magasabb minőségi követelmények érvényesítését. A következő években a tanácsnak kevesebb pénze lesz parkosításra, szépítésre, de ezt a hiányt pótolhat­ja, e területen beruházási lehetősé­geinket bővítheti a budapestiek v£­­rosszeretete, a már bevált társadal­­mimunka-mozgalmak bővítése és to­vábbfejlesztése. Szándékunk, hogy a társadalmi munkaakciók szervezésé­ben és hatékonyabbá tételében a ko­rábbinál több támogatást és segítsé­get nyújtunk a lakosságnak, mert csak együttes összefogással, közös cselekvéssel fejlődhet tovább főváro­sunk. NÓGRÁD MEGYE VI. ÖTÉVES TERVÉBŐL Javuló egészségügyi ellátás — Több lakás (Munkatársunktól.) Nógrád megye közép- és rövid tá­vú fejlesztési elképzelései a most zá­rult tervidőszak eredményein ala­pulnak. Ennek megfelelően szerény mértékben bár, de tovább javítják és szélesítik az ellátást. A sorrendiség kialakításakor figyelembe veszik a jo­gos társadalompolitikai követelmé­nyeket s az egyes települések szerep­körét is. Az 1981-es év terveiben elsőbbsé­get kapott a lakásépítés, a közmű­ves ivóvízellátás, a járó- és fekvő­beteg-ellátás, az oktatási feltételek javítása, valamint az időskorúakról való sokoldalú gondoskodás további fejlesztése. A számítások szerint a korlátozottabb anyagi lehetőségek el­lenére a tanácsok és az intézmények a korábbinál takarékosabb és haté­konyabb gazdálkodás révén, illetve a társadalmi összefogás fokozottabb ki­aknázásával megvalósítják elképze­léseiket. Nógrád megye tanácsainak a tele­pülésfejlesztést s az ellátás szélesí­tését ez évben mintegy 700 millió fo­rintból kell megoldaniuk. A rendel­kezésre álló pénz nagyobb részét a legfontosabb társadalompolitikai fel­adat megvalósítására, a lakáshelyzet javítására fordítják. Már a most in­dult tervidőszak első esztendejében 1200 lakás megépítését tervezik, amelynek fele több szintes kivitele­zésben valósul meg. A kiemelt, de kisebb települések egészségügyi, illet­ve pedagógusi ellátásának biztosítása érdekében a községi tanácsok akár 450 ezer forintos támogatást is nyúj­tanak a betelepülni szándékozó ott­honteremtőknek. Megkülönböztetett figyelmet fordí­tanak a megyében a volt, úgyneve­zett kolóniák felszámolására. Az in­nen kiköltözőknek ez év során Sal­gótarjánban 39, Nagybátonyban pe­dig 28 lakást biztosítanak. Javul a megye egészségügyi ellá­tása is. Folytatódik a balassagyarma­ti kórház rekonstrukciója, megkez­dik a salgótarjáni kórházfejlesztést és a pásztói kórházrekonstrukció elő­készítését. A járóbeteg-ellátás szín­vonalának emelése érdekében ugyan­csak az idén hozzákezdenek a me­gyeszékhelyen és Drégelypalánkon egy-egy orvosi rendelő építéséhez. Jelentős mértékben növekszik a már működő egészségügyi intézmények gép- és műszerellátottsága is. Az oktatási és kulturális ellátás javítása — noha ezek kiteljesítése ér­dekében eddig is s ez évben is jelen­tős társadalmi összefogás tapasztal­ható szerte a megyében — nagy anya­gi ráfordítást igényel. A rendelkezés­re álló több mint százmillió forintból mindenekelőtt a már folyamatban le­vő létesítmények befejezését szorgal­mazzák. Balassagyarmaton nyolc ál­talános iskolai tanterem építése feje­ződik be, s ugyanitt jelentősen ja­vulnak a középfokú oktatás tárgyi feltételei, hiszen ugyanennyi tante­remmel bővül a gimnázium is. To­vább folytatódik a 75 munkahelyes tanműhely kivitelezése, Pásztón pe­dig 200 személyes általános iskolai kollégium és tornaterem létesül. A közműhálózat további szélesíté­sére 21 millió forintot fordíthatnak a tanácsok. Folytatják a Nyugat-nógrá­di Térségi Vízmű munkálatait, s en­nek eredményeként a nyomvonal mentén már az idén több község ivó­vízgondján enyhítenek. Ugyancsak ez évben fejeződik be a Dejtár—Balassa­gyarmat közötti ivóvíz-vezeték lefek­tetése, s átadják Érsekvadkert, Pa­tak, valamint Kálló új törpe vízmű­vét is. Új városrész Salgótarjánban, bisztray Károly felvétele ~ mt­ foto MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL OLDAL GAZDASÁG: Amit vállalnunk kell 3. Hévizek hasznosítása 7. Számvetés Mocsárt 9. TÁRSADALMUNK: A járási pártbizottságokról 5. Miért költözik a hivatal?____________4. ÉVFORDULÓ:_______ 3­5 éve a Kossuth téren .6. VILÁGPOLITIKA: Az amerikai diplomácia első embere__________8. A héten történt______10. KULTÚRA:__________ Csingiz Ajtmatov esszéje 13. Tamás Aladár visszaemlékezése____14. Léger­ről, centenáriumán_______15. A pedagógusképzés arányai 16. Reagan sajtókonferenciájának nemzetközi visszhangja Reagan várható külpolitikája fe­letti nem csekély aggodalom tükrö­ződik a nemzetközi sajtóban az új elnök első sajtókonferenciája után. Sokak szerint Reagan merev külpo­litikáját az is motiválhatja, hogy az­zal ellensúlyozza hazai nadrágszíj­­meghúzó terveit. Az amerikai lapok többsége egyet­értés vagy ellenvélemény kifejezése nélkül ismertette Reagan szavait, egyöntetűen elfogadva az új elnök­nek azt az állítását, hogy a republi­kánus kormányzat hatalomra jutásá­val irányváltás következett be az amerikai politikában. Ennek a változásnak a lényegéről a The New York Times megállapít­ja: „Reagan elnök jelzéseket ad ar­ra, hogy szakít a Carter-korszak mérsékeltebb stílusával és tartalmá­val”. Kommentár nélkül jegyzi meg: az elnök a Szovjetunió elmaraszta­lásában éles stílust vett fel. Más he­lyen a lap Reagannek a szovjet po­litikára vonatkozó kijelentéseit „tör­ténelmileg vitathatónak” minősíti, s azt írja, hogy az amerikai elnök a szovjet politikát voltaképpen a troc­­kizmussal próbálja azonosítani. A párizsi Le Matin washingtoni­­tudósításában belpolitikai motívu­mokat vél felfedezni az éles ameri­kai nyilatkozatok mögött. Az iráni ügy megoldása felforrósította a köz­véleményt, de az amerikaiak hamar megfeledkezhetnek erről, amikor sor kerül az új vezetés által előkészített fájdalmas intézkedésekre, amelyek a kormánykiadások lefaragására és a katonai kiadások növelésére irá­nyulnak. A Le Figaro azzal foglalkozik, hogy Reagan nyilatkozatai nyomán magasra kúszott a dollár árfolyama, nehézségekkel találta magát szem­ben a nyugatnémet márka és a nyu­gat-európai pénzrendszer, amelynek Franciaország is tagja. A hidegháborús offenzívaként jel­lemzi a párizsi L’Humanité az ame­rikai kormányzat új vezetőinek nyi­latkozatait. Reagan sohasem beszé­deinek finomságáról volt ismert, szovjetellenes kirohanása azonban majdhogynem otromba volt. Ilyen nyelvezetet nem hallottunk a hideg­háború, az ötvenes évek óta — írja az FIKGP lapja, majd így folytatja: összeterelni a csillagos-sávos lobogó mögé a habozó szövetségeseket, nö­velni az Egyesült Államok fegyveres erejét, nyíltabban szembeszállni a világ népeinek haladó fejlődésével, ez a Washington által indított offen­­zíva célja. Reagannek és Haignek a nemzet­közi terrorizmusról szóló kijelenté­seit kommentálva Giancarlo Paretta, az QKP vezetőségi tagja az Unió­nak adott interjújában kijelentette: aligha férhet az emberek fejébe, ho­gyan rágalmazhatják a nemzetközi terrorizmus, benne az olaszországi­nak a szításával azt a Szovjetuniót, amellyel tegnapig baráti kapcsolato­kat ápoltak. Pajetta véleményét ki­terjesztette Csehszlovákiára, Líbiára és minden olyan országra, amelyet olasz és amerikai részről rágalom ért azzal, kapcsolatban, hogy „nemzet­közi terrorizmust” szítanak. „Őszintén szólva meglep bennün­ket az amerikai politikai gondolko­dás konzervativizmusa” — jelentette ki Fjodor Burlackij vezető szovjet politológus egy szovjet lapban meg­jelent interjúban, amelyben az eny­hülés kilátásairól volt szó. „A jelen­legi feltételek között a pánamerika­­nizmus és az amerikai vezető szerep újjászületéséről álmodozni egyet je­lent azzal, hogy valaki állandóan fej­jel megy a falnak. Az amerikaiak kí­sérletezők és újítók a tudomány és a műszaki élet területén, ugyanakkor az ideológiában és a politikában meg­lepő rugalmatlanságot és dogmatiz­­must tanúsítanak” — mondta Bur­lackij.

Next