Népszabadság, 1982. augusztus (40. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-27 / 200. szám
A nagykőrösi 1. számú lakóterületi pártszervezetnek 127 tagja van. Közülük harmincnyolcan még aránylag fiatalok, olyan intézményekben dolgoznak, ahol az alacsony létszám miatt még nem tudtak pártszervezetet alakítani. A többiek idősek, nyugdíjasok, s közülük harminckilencen betegségük vagy magas koruk miatt kérték is, hogy a vezetőség mentse fel őket a pártmunka végzése alól. A vezetőségnek hét tagja van, ebből hárman keresőképes korúak, a terület kis intézményeiben dolgoznak. Az alapszervezet titkára a 46 éves Horváth Albert, az OTP nagykőrösi fiókjának vezetője; a szervezőtitkár a 37 éves Forgács László, a göngyölegellátó szövetkezet vezetője; az agit.-prop.-felelős pedig a 48 éves körzeti állatorvos, dr. Balogh József. Mind a hármuknak tehát olyan munkahelyük van, ahol közvetlenül hatást gyakorolhatnak a lakosság gazdasági helyzetére, ellátására. Ez megkönnyíti hivatali és politikai munkájukat is. Közérdekű tájékoztatók Horváth Albert a nagykőrösi gimnáziumban érettségizett, az OTP az első munkahelye. Itt végezte el — munka mellett — a közgazdasági technikumot és a marxizmus—leninizmus esti egyetemét. 1973-ban nevezték ki fiókvezetővé. Rövidesen megtanulta, hogy a város fejlesztése, a párt politikájának helyi alkalmazása érdekében hogyan mozgósíthatja társadalmi munkára a lakosságot, és ezeknek a megmozdulásoknak eredményességét az OTP hogyan segítheti elő. Az 1. számú pártkörzet taggyűlésein, a népfrontbizottság összejövetelein, a tanácstagi beszámolókon — a nemzetközi kérdéseknek és a párt politikájának magyarázatán kívül — például az áfész felvásárlórészlegének vezetője ismerteti, hogy előreláthatólag a jövő évben a háztáji földön mivel lesz érdemes foglalkozni. Elmondja, hogyan juthatnak a kerttulajdonosok vetőmaghoz, műtrágyához, mezőgazdasági hitelhez. A szabad pártnapokon szakemberek beszélnek a lakásépítési akció részleteiről, a zártkertek hasznosításáról, a szerződéses állattartásról és hasonló, közérdekű témákról, amelyekben gyakran az OTP is érdekelt. Ezek az összejövetelek igen látogatottak. A tanyaiak — párttagok és pártonkívüliek — félidőben, bár az utak akkor nehezen járhatók, napközben bejönnek a városba, itt meghallgatják az őket közvetlenül is érdeklő tájékoztatókat, választ kérnek kérdéseikre, és éjjel inkább valamelyik nagykőrösi ismerősüknél alszanak, nehogy valamit is elmulasszanak az előadásból. Az idősebb nőket és férfiakat most különösen érintik ezek a felvilágosítások. Háztáji földjükön egyre többen vállalnak olyan szerződéses termelést, amellyel megtoldhatják nyugdíjukat. Az 1. számú politikai körzet ezzel a tevékenységével növelni tudja a város mezőgazdasági eredményeit, a piacra vitt áru mennyiségét is. Nagykőrös gazdáinak hagyományai közé tartozik az uborkatermesztés. Az utóbbi években csökkent a termelési kedv. Az OTP most igyekszik támogatni az öntözést a kertekben, a háztáji földeken. Ennek a törekvésnek már látszanak az eredményei. A leghatékonyabb és leggazdaságosabb módszerek elterjesztésében a tizenegy pártcsoport is részt vesz. A lakóterületi szervezet pártcsoportjait úgy állították össze, hogy tagjaik akár korábbi munkahelyükről, akár a lakóházuk, kertjük közelsége miatt már régebben ismerték egymást, így könnyebben jutnak közös nevezőre. Pártmunkájuk egy része abból áll, hogy példaadással, szóbeli agitációval igyekeznek a legjobb módszereket párton kívüli ismerőseik között is elterjeszteni. Eredményes nevelőmunka A körzeti pártszervezetekben eredményes nevelőmunka is folyik. Ennek egyik látható eredménye, hogy a Monori Kefe- és Játékgyár 130 embert foglalkoztató nagykőrösi üzemében a közelmúltban tizenkettőre emelkedett a párttagok száma, ezáltal az üzemben önálló pártszervezet alakult. A régebben itt dolgozó párttagoka 2. számú körzetből átigazoltatták magukat az új, üzemi pártszervezetbe. Vitáik, döntéseik most már elsősorban a gyártmányaik gazdaságosságát, értékesítését érintik. Még nem érték el az önállósághoz szükséges létszámot a megyei Sütőipari Vállalat összesen negyven embert foglalkoztató 101. számú üzemében. Az itteni két párttag ezért még jó ideig az 1. számú pártkörzet keretei között dolgozik. Az üzemnek nagy jelentősége van Nagykőrös, Kocsér, Nyársapát ellátása szempontjából: naponta 70 mázsa kenyérrel és 50 ezer péksüteménnyel járul ehhez hozzá. Jelentőségét fokozza, hogy ebben az üzemben végzik a Toldi Miklós szakközépiskola sütőipari osztályának hallgatói szakmai gyakorlatukat. Nemrégen egy NDK-beli diákcsoport is dolgozott az üzemben. Velük pótolták a szabadságolások miatt keletkező munkáshiányt. , Kulcsemberek A két párttag egyike, Fehér Sándor sütőmunkás húsz éven át vett közvetlenül részt a termelésben, 1973- ban nevezték ki a telep vezetőjének. Sarkadi Lajos karbantartó lakatos pedig egymaga biztosítja a géppark üzemképességét. Mindketten kulcsemberek, munkaidejük általában jóval több a napi nyolc óránál, és ritka az olyan éjszaka, amelynek egy részét ne töltenék bent az üzemben. A sütőiparnak naponta sok ezer ellenőre van, a fogyasztók roppant érzékenyek a kenyér minőségére. A reklamáció elég ritka, de ha valamelyik üzletből taggyűlésen, tanácstagi beszámolón panaszolják, hogy a kenyér nem sült át, vagy a süteményt túl sokáig sütötték. Fehér Sándor többnyire maga megy ki a panaszoshoz, kicseréli a hibás árut, és az üzemben kiküszöböli a hiba okát. Nagy és fontos elfoglaltságuk miatt az 1. számú körzet vezetősége kevés különmunkával bízza meg a két kommunistát. Fő feladatuk az ellátás biztosítása. A nagykőrösi városi párt-végrehajtóbizottság és a lakóterületi vezetőség is minden évben beszámoltatja őket munkájukról. Az üzem régóta működik felújítás nélkül, szükségessé vált a rekonstrukciója. Megkapta hozzá a szükséges anyagi segítségét. Az átalakítás alatt a két kommunista, a szakszervezeti és a KISZ-tagok nagy erőfeszítéseket tettek, hogy a termelésben ne legyen fennakadás. A nagy munka befejezéséhez közeledik. A két párttag figyelemmel kíséri munkatársai politikai nevelését is. Most hárman kérik közülük a körzeti pártszervezetet, vegye fel őket a pártba. A munkában mindhárman jól helytálltak, politikailag sokat fejlődtek, ajánlani fogják őket. * összegezve megállapíthatjuk, hogy a lakóterületi pártszervezetek sokszínű politikai munkát végeznek a fővárosban és vidéken egyaránt, a helyi sajátosságoknak megfelelő módszerrel dolgoznak. Ebben a munkában együtt vesznek részt idősek és fiatalabbak, nyugdíjasok és még aktív dolgozók, akiknek a munkahelyén a kis létszám miatt nincs önálló pártszervezet, vagy van, de éppen ez bízza meg őket a körzeti pártmunkával. Hasznos ez az együttműködés a lakóterületek nagy közösségének, de hasznos azoknak, az életük delén már túllevő kommunistáknak is, akik ebben az életkorban érzik: hűségükre, politikai tapasztalataikra, friss és fiatalos szemléletükre változatlanul számot tart a szocializmust építő társadalom. (Vége.) MÁTÉ GYÖRGY RIPORTSOROZATA LAKÓTERÜLETI PÁRTSZERVEZETEKRŐL Idősek és fiatalok együtt 3. A város fejlődéséért Csomagolás a Kefe- és Játékgyár üzemében. Ügyelnek a minőségre a sütőüzemben. Balogh p. lászló felvételei CT 656-os Colorion televízió Félvezetős áramköri elemekből felépített, modulrendszerű készülék. Érintésre bekapcsol, nyolc adóállomásra programozható. In-line képes öves, mérete 56 cm és 1l0°-os. Pál és Secam rendszerű aldások vétele automatikus átkapcsolással történhik. Javítása egyszerű, áramfelvétele kicsi. Fülhallgató és magnetofon csatlakoztatására, külső RGB jelek fogadására is (Teletext, Viewdata) alkalmas. Ára: 27 900 Ft. ’ Kapható a Ravill Elektron szaküzleteiben. ClCVfTffWrl Színes NÉPSZABADSÁG 1982. augusztus 27., péntek Bútorböngészde a hajdani lovardában A Tűzoltó utcai hosszú-hosszú téglafalon táblák jelzik, nyilak mutatják a hatalmas bútorraktár bejáratát. A hajdani Mária Terézia, majd Killián laktanya egykori lovardájában már régen nem lépkednek lovak. A homokra kockaköveket raktak. Az ablakok maradtak, és a boltívet sem bonthatták le, pedig a teherautók nap nap után bajlódnak a szűk kapunál. Az épület műemlék, még bevakolni sem lehet. A Bizományi Áruház Vállalat bútorraktárait használta, majd immár tíz éve a hatalmas terembe bebocsátják a vevőket is: böngésszenek kedvükre. * A rozoga széktől Hol voltak tíz éve a raktáráruházak? Magyarországon még sehol. A BÁV vezetői mégis úgy ítélték meg, hogy a Tűzoltó utcai hodály több,, mint raktár. Akkor nevezték ki vezetőnek Márkus Sándort. — Kevés üzletünk volt a városban, s azok sem tágasak. A bútornak meg kell a hely. Itt se elégedtünk meg a 4500 négyzetméterrel, hamarosan megdupláztuk. Továbbterjeszkedtünk a tető felé. Vasszerkezetből emeletet ácsoltunk. Lent őrizzük a korpusz bútorokat, a szekrényeket, sublótokat, asztalokat, fenn meg a kárpitokat. Sétáljon végig, most sem talál egy talpalatnyi üres helyet, pedig állandóan hordjuk-visszük a bútorokat. — Mekkora készletet tartanak? — Megvan az 7—8 millió forint értékű is. Persze nemcsak árulunk, ez a helyiség raktár is. Szállítunk a Szent István körúti és a Szép utcai stílboltoknak és több más üzletünknek is. A legszebb darabokat mindjárt odaviszik, de azért marad nekünk is. A hibás bútorokat viszont mind mi tesszük ki: nálunk elfér, s gyakran elkél. Ha megéri, még ki is javítjuk. • — Keresik a régi bútort? — Hát van forgalmunk, az idén meglesz a 24 millió forint. Látja, a nyár inkább uborkaszezon. Télen meg kora tavasszal naponta 160 ezer forintnyi bútort is kiárulunk, ilyenkor meg jó, ha 25—30 ezer összejön. Hiába vagyunk mellékutcában, idetalálnak a vevők A körúti transzparens is megteszi a magáét. Kíváncsiak az emberek. A bútorok is drágultak, sokan a mi darabjainkból rendezik be az első lakásukat. Az OTP szintén mellettünk szól. A szanálásokról és az újl lakótelepekről majdnem annyit tudok, mint a tanácsok. Az új lakásba ritkán viszik magukkal a régi bútort, és ha esetleg vinnék is, hát nem fér be. Megy a becsüs, és aztán nem csoda, hogy nálunk mindent megtalál, a rozoga széktől a míves stílbútorig. Bámészkodók és vásárlók A bejárat mellett a várakozó szállítómunkás egy nyolcvanforintos karszékben üldögél. Kicsitkopott a huzata, a karfáját is régen fényezték, de még megáll a négy lábán. A többi bútor a csarnok két oldalán sorokba rendezve körbejárható. Kevés a modern darab, azok is jobbára a húsz éve divatos világos, fényezett, szögletes szekrények. Néhány lapokra bontott újkori modul szekrénysor. És aztán mindenütt nehézkes, testes szekrények, komódok, tizenkét személyes asztalok. Porosak, megviseltek, némelyiket már a szögek sem tartják össze. Amott egy ónémet tálaló, szép faragásokkal. A márványlap viszont darabjaira tört, és az alatta levő fiókok is megvetemedtek. Nyolcezer forint. Ha a márvány és az alja is ép volna, tán még egy nullával is megtoldhatták volna. A szűk utcácskában húszan-harmincan böngésznek, mégis szinte üresnek tetszik a tágas csarnok. Idős házaspár kétajtós szekrényt nézeget. Az ajtaját nyitogatják, az rendben volna, de keveslik a polcokat. Az eladó megnyugtatja őket, hogy mindössze két ék hibádzik. A fa elbírja, csak be kell ütni és feltenni egy deszkát. Német házaspár kószál a sorok között, ők csak bámészkodni jöttek. A fiatal házaspárral, akik név nélkül szívesen beszélgetnek, már a pénztárba menet találkozunk. — Mennyi a számla? — Nem vészes, alig több háromezer forintnál — mondja a feleség, és mosolyogva megtoldja. — A hétvégi házikónkban eddig csak egy sámli volt. Most majd belakjuk négy székkel, egy kerek asztallal és két keskeny heverővel. Ja, és még két fotel is tartozik a garnitúrához. — Hogyan találtok ide? — Régóta bejárunk nézelődni. Most kicsit idegesebbek voltunk, hogy találunk-e valami használhatót. A Duna-kanyarban vásároltunk telket, faházzal. A régi tulajdonos kétszáz méterrel odébb építkezett, elvitte a régi bútorait. Nem nagyon válogattunk: a huzat kopott, de a fűrésziek épek, és a fotelek még kényelmesek is. Háromezerért nem várhatunk többet. A lakásunkban örökölt bútorok vannak, azok is nagyon masszívak. — Jobbak a régi bútorok? — Kinek hogy — mondja a férj. — Mi ragaszkodunk a korosabb darabokhoz. Nem olyan hivalkodóak, mint a mostani bútorok, és tovább is bírják. Ha egyszer öt-hat szobás lakásunk lenne, bizonnyal régi, szép darabokkal rendeznénk be. Évekig is elszórakoznánk a vételükkel, sőt még élveznénk is. Tudja, szeretem a mély fiókokat, a kis rekeszeket és a faragott széklábakat. Aki köztük akar élni Tahi Péter ellenőrző becsül egy fekete asztalkát emel le az egyik szekrény tetejéről. Az a dolga, hogy megismerje a bútorokat, és az árukat is kimondja, hát tudja, hogy ez boulle. Az asztalka dísze ugyanis a gyöngyházberakásos rézintarzia. Kilencezer forintra tartják, mert egyetlen darabja sem hiányzik. — Ha a rézintarzia megsérül, azt ma már nem pótolja senki. Nem is itt kéne porosodnia, de a Szent István körúti üzlet tele van. Amint szólnak, már pakoljuk is kocsira. Ezek ám a kapós darabok. Az a divat ugyanis, hogy a modern bútorok közé becsempésznek egy-egy kis régit: sublótot, parasztszéket, faragott polcot vagy éppen ezt az asztalkát. Az apróbútorokból soha nincs fölös készletünk. Elkerített zugban félretett bútorokat őriznek, ezek a BNV Otthon ’83 kiállítására kerülnek majd. Egyajtós biedermeier szekrény. Igazán szép darab, hát persze, a Steindl-műhelyből való. Steindl mester a múlt század közepén nagyon értette ezt a stílust: Pesten, Győrben, sőt Bécsben is volt műhelye. Odébb egy ugyancsak biedermeier stílusú kicsi varróasztal. Minden darabja megvan, és többszörösét éri, amióta megjavították. Mellette egy régi pohárszekrény. A be-,csüs Mária Teréziának mondja, mert a szekrény hajlított és gömbölyű, papucslábakon áll. A kiállításra készülődve a BÁV asztalosműhelyében mindegyik bútor új külsőt kapott. Pótolták a hiányzó részeket, megerősítették a ragasztást és a szögelést. A raktáráruházban bizony volna még néhány tucat reparálásra szoruló, szép formákat rejtő bútor. Ráfizetne a BÁV, ha azokat is átvinné a műhelyébe? — A saját műhelyünk még azokat se győzni, amit mi magunk kiválasztunk — mondja a becsüs —, kisiparosokkal is dolgoztatunk. Az árakkal különben úgy állunk, hogy általában csak annyival emelhetnénk a kijavított bútor árát, mint amit kifizettünk, a mesternek. Alig-alig találni manapság már műbútorasztalost. Gondolhatja, hogy nem unatkoznak. " Úgy tetszik, a bútorok között sem könnyű eligazodni. Bár néha maguk a szakemberek is meglepődnek. Egy, éve hatalmas, legalább három méter magas, a századforduló tájékáról származó tálalót kínáltak. Elképzelni sem tudták, hogy a félköríves tetejű bútor vevőre talál, hiszen kastély tulajdonosok ritkán tévednek a Tűzoltó utcába. Egy hónap múlva mégis elvitték, a közepét kiszedték, és már meg is volt a pinceklub bejárata. No persze nem a fiatalok voltak az utolsók, akik hivatalból böngésztek. Az Iparművészeti Múzeumnak elővásárlási joga van, a filmgyár vesz és elad. A színészmúzeumba is itt válogatták öszsze az emlékszobák bútorait. Már régóta nemcsak a lovarda műemlék. A kopottas, nyikorgó faalkotmányok is a múltra emlékeztetnek. Dalia László Ki kell használni a helyet. BOROS JENŐ FELVÉTELE