Népszabadság, 1982. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-01 / 204. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,40 Ft NÉPSZABADSÁG 1982. szeptember 1., szerda AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XL. évfolyam, 204. szám Igazodva a növekvő igényekhez (L. oldal) Befejeződött a szíriai egységek kivonása Nyugat-Bejrútból ( BEJRÚTI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Miközben tovább folyik a palesz­tin harcosok, valamint a szíriai egy­ségek kivonulása Nyugat-Bejrútból, kedvezőtlen előjelek mutatkoznak a szeptember 6-ra tervezett arab csúcs­­értekezlet összehívásával kapcsolat­ban. Kedden további ezer szíriai katona hagyta el az izraeli hadsereg által be­kerített Nyugat-Bejrútot, hogy csat­lakozzék a kelet-libanoni Bekaa­­völgyben állomásozó arab békefenn­tartó erőkhöz. A több nemzetiségű haderő olasz egységei által elkísért, 265 járműből álló konvoj a távozó csapatok nehézfegyverzetét, páncé­losait is magával vitte. Ezzel befeje­ződött az 1976 óta Bejrútban tartóz­kodó szíriai egységek kivonása. A kiürítési művelettel egyidejűleg izraeli—szíriai légi csata zajlott le Li­banon légterében, amelynek során egy szíriai harci gépet lelőttek. A re­pülőgép egy lakóházra zuhant Bej­rút közelében. A nap folyamán befejeződött a még Bejrútban maradt palesztin sza­badságharcosok kivonása is. A két utolsó hajó Szíriába és Észak-Jemen­­be indult, 500—500 fegyveressel a fe­délzetén. A szíriai hajóval távozott Szalah Khalaf (Abu Ijad), az El Fa­­tah helyettes vezetője. Közben váratlan feszültséget oko­zott Nyugat-Bejrútban az az izraeli vád, hogy a Palesztinai Felszabadí­­tási Szervezet — a kiürítési egyez­ményt megsértve — nem a libanoni hadseregnek, hanem a libanoni bal­oldali milíciáknak, főként a Függet­len Nasszeristák Mozgalmának (Al- Munabitun) adta át a nehézfegyver­zetét. Az An-Nahar című bejrúti lap ér­tesülése szerint Izrael a hét végéig adott haladékot arra, hogy a palesz­tin nehézfegyvereket átadják a liba­noni hadseregnek. Ellenkező esetben — hangzott a fenyegetés — az izraeli hadsereg „saját eszközeihez” folya­modik a nehézfegyverek összegyűj­tése végett. . Bócz Sándor Nézeteltérések, bizonytalanság az arab csúcs körül Nem túlságosan kedvezőek az elő­jelek a szeptember 6-án kezdődő arab csúcsértekezlet előtt: Moamer Kadhafi, a líbiai forradalom veze­tője hétfőn felszólította a Szilárdság Frontjának tagjait — Algériát, Szí­riát, Dél-Jement és a PFSZ-t —, hogy bojkottálják az arab állam- és kormányfők csúcstalálkozóját. Alig­hogy az arab külügyminiszterek meg­állapodtak a találkozó időpontjában, Libanon kérte a csúcsértekezlet egy hónappal történő elhalasztását — nyilvánvalóan azért, hogy Fesben már Basir Gemajel, Libanon új el­nöke képviselje országát. Fahd király — az ellentmondásos „Fahd-terv” szülőatyja — hétfőn Ri­­jadban bejelentette, hogy nem ra­gaszkodik tervének megvitatásához — számára mindennél fontosabb az arab egység. Abu Ijad, a PFSZ egyik vezetője Nyugat-Bejrútban kemény hangú nyilatkozatban utasította el azt az elképzelést, hogy a csúcsérte­kezlet megvitassa a Fahd-tervet. Hafez Asszad szíriai elnök hétfőn Damaszkuszban Szolimán Frangié volt libanoni elnökkel tárgyalt. Újó­lag leszögezte, hogy Szíria támogat­ja Libanon nemzeti egységét, és szembeszegül az izraeli inváziós had­sereggel, mindaddig, amíg az nem hagyja el Libanont. Szíria nem há­rítja el magától Libanon irányában vállalt nemzeti felelősségét — mon­dotta a szíriai államfő.­­ „Az Egyesült Államok nem képes megteremteni a tartós és igazságos béke feltételeit a Közel-Keleten” — jelentette ki Husszein jordániai ki­rály a Lityeraturnaja Gazeta szovjet hetilap munkatársának adott inter­júban. Az uralkodó hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió bevonása nélkül nem képzelhető el a közel-keleti kérdés rendezése. A jobboldali falangista rohamosztagok áldozatai Bejrútban. Oly korban élünk... Negyvenhárom éve robbant ki a második világháború. Az 1939. szep­tember 1. óta eltelt csaknem négy és fél évtized krónikájában hat évet foglal el a fasiszta hadigépezet és a japán militarizmus elleni világmé­retű küzdelem. De leverésük után sem ült, nem ülhetett el a fegyverek zaja a régi és az új gyarmatosítók által kierőszakolt helyi háborúkban, a nemzetek szabadságáral és bizton­ságára­ törő imperiailista fegyveres provokációkban. Válsággócok, fej­­felparázsló háborús tűzfészkek fi­gyelmeztetnek: azóta sem múlt el a nagy világégés veszélye, hogy a mii földrészünk modern kori történe­tének leghosszabb békekorszakát éli. Mártírhalált halt költőnk, Radnóti Miklós a „balhitekben hitt” elalja­­sult ember, a­ fasizmus jellemrajzát adta kora leírásául Töredék című versében. Ő, ha bizton remélte is, hogy bekövetkezik, már nem érhette meg a „barna pestis" hadigépeze­tének megsemmisítését. Már azt sem láthatta, hogy az újjáépülő világ­ban miként gyarapodik a béke tettre kész híveinek táborai, s hogyan vá­lik győzhetetlenné az a rend, amely lényegéből fakadóan csakis a bé­kére törekszik­­ a szocializmus. * Az emberiség nem felejti: negy­­venhatmi­llió halottal és százmillió örökre sérülttel kellett fizetnie azért, hogy megtanulja, nem lehet több háború. S a jóa­karatú emberek mil­­liárdjai azt is tudják: nem elég em­lékezni az áldozatokra. Hisz oly kor­ban élünk ma, amikor évente 500 milliárd dollárt költ a világ a pusz­tító arzenál „fejlesztésére". Amikor a fegyverek olyan veszélyesek már, hogy minden józanul gondolkodó előtt világos: a tömegpusztító fegy­verek háborújának nem lehet győz­tese, talán túlélője sem. Ezért nem kerl el külön bizonyítani, hogy a nácik háborús őrületénél is veszélyesebben ostoba, „balhitek­ben hivő lealjasult" az, aki „tartós alamhháborúra” készül, s aki jogot formál az első csapásra. Kimondva­­ki mondattam ül azzal a gondolattal, hogy egy másik világrész lenne a hadszíntér. Például Európa. Ám akik, sajnos, így gondolkodnak, hatalmas pusztítóerő fölött rendelkeznek. S mégis, oly korban élünk ma, amikor — tény — hatalmas az ereje azoknak is, akik megálljt tudnak pa­rancsolni a háborús fenyegetőzés megszállottjainak. Ma­ már tízmil­liókat fűz össze a békéért való cse­lekvés Kelet- és Nyugat-Európában, Észak- és Dél-Amerikában, Ázsiá­ban és mindenütt. S megvannak a megfelelő eszközök ahhoz is, hogy a békeszerető szocialista államok közössége lefogja a kezét azoknak, akik háborús kalandorságot szíthat­nak letűnt világuralmuk visszaállítá­sára. Nemcsak a korszellem, a történe­lem parancsoltai létszükség késztet aktív cselekvésre a­ béke védelmé­ben. Erre szólít - s nemcsak ma, a második világháború kirobbantásá­nak évfordulóján m­ai tudat is: a békeszerető embereknek nem csu­pán az eltökéltségük, de az erejünk is megvan ahhoz, hogy földrészünk e leghosszabb békekorszaka ne tö­redék legyen, hanem a háborút nem ismerő nemzedékek és korok nyitá­nya. Ma nem „békévé old", hanem békére serkent az emlékezés. Füzes Oszkár ­ MAGYAR SZOLIDARITÁSI BIZOTTSÁG ŐSZI RENDEZVÉNYEIRŐL Politikai fórumok, szolidaritási akciók és gyűlések A Magyar Szolidaritási Bizottság kedden nyilatkozatot tett közzé az őszi szolidaritási akciósorozat alkal­mából. A dokumentum egyebeik között megállapítja: nehéz időszakot él át az emberiség. Évtizedek óta nem volt ennyire feszült, ellentmondások­kal, veszélyekkel terhes a világ. Az Egyesült Államok politikájában az éles konfrontáció, a fegyverkezési verseny új hulláma került előtérbe. A békét féltő tömegek mind bátrab­ban és erőteljesebben lépnek fel az emberiséget fenyegető veszélyek el­len. E világméretű küzdelemben — elsősorban a hatékonyabb szocialis­ta építőmunkával — részt vállal a magyar nép is. A Szovjetunió, a szo­cialista országok, a világ népei és haladó erőinek cselekvő szolidaritá­sa, összefogása a békéért, a háborús politika feletti győzelem döntő fel­tétele. A Magyar Szolidaritási Bizottság ez évben is szeptember 1-től, az an­tifasiszta világnaptól kezdődően meg­hirdeti hagyományos őszi akciósoro­zatát. Politikai fórumok, szolidaritá­si gyűlések, kiállítások és más ren­dezvények segítik, hogy közvélemé­nyünk minél szélesebb körben meg­ismerje a bonyolult nemzetközi helyzet összefüggéseit, a világbé­kéért, a politikai enyhülésért, a fegyverkezési hajsza megállításáért, a leszerelésért, Európa békéjéért és biztonságáért, a társadalmi ha­ladásért folytatott világméretű küz­delem legfontosabb eseményeit, az imperializmus ellen küzdő népek jogos és igazságos harcát. A prog­ramsorozat jó alkalom arra, hogy a magyar nép ismételten kifeje­zésre juttassa a nemzetközi hely­zet alakulásáért, a társadalmi hala­dásért, a szocializmusért, a béke ügyéért érzett mély felelősségét, cse­lekvő szolidaritását az elnyomott né­pek felszabadító antiimperialista harcával. A Magyar Szolidaritási Bizottság felhívással fordul a magyar közvé­leményhez: határozottan ítélje el az Amerikai Egyesült Államoknak és szö­vetségeseinek, a NATO-nak agresz­­szív, a világbéke szempontjából be­láthatatlan következményekkel járó konfrontációs politikáját. Tiltakoz­zon Izrael közel-keleti agressziója, a palesztinai és a libanoni nép elleni támadásaival szemben. Emelje fel szavát a latin-ameriikai népek és Af­rika déli részének haladó és felsza­­badítási mozgalmai elleni helyi há­borúk, a független államok belügyei­­be történő beavatkozás és a reak­ciós erőknek nyújtott támogatás el­len. Biztosítsa szolidaritásáról Viet­nam, Kambodzsa és Laosz népeit bé­kés építőmunkájukban, s tiltakozzon a nemzetközi imperializmust támo­gató kínai hegemonizmus és a tér­ség más reakciós erőinek törekvései ellen. Nyilvánítsa ki szolidaritását az afgán néppel, ítélje el az afgán for­radalom külső és belső ellenségeinek a politikai kibontakozást akadályozó provokációit. A bizottság nyilatkozatában kö­szönetét fejezi ki azoknak a kollek­tíváknak és egyéneknek, akik önkén­tes hozzájárulásukkal lehetővé tet­ték, hogy az év első felében segítsé­get nyújtsanak a palesztinai, a liba­noni, az angolai, a namíbiai, a nica­­raguai, az etióp, a vietnami, a laoszi, az afganisztáni, a kambodzsai népnek hősies küzdelmükhöz, és enyhítsék a függetlenségért, a társadalmi hala­dásért harcoló népek szenvedéseit. A dokumentum a továbbiakban leszögezi: a világ különböző népei a jövőben is számítanak támogatá­sunkra, ami jelentősen erősíti szo­cialista hazánk nemzetközi tekinté­lyét. A Magyar Szolidaritási Bizott­ság ezért köszönettel fogadja a szám­lájára történő önkéntes befizetéseket. (A bizottság MNB-egyszámlaszáma: 235—96852.) Abban a meggyőződésben hirdet­jük meg az őszi akciósorozatot, hogy az a magyar nép internaciona­lista hagyományaihoz méltóan ez­úttal is kifejezi társadalmunk egé­szének tevékeny hozzájárulását a békéért, a nemzetközi enyhülésért vívott küzdelemhez, a nemzeti fel­­szabadítási mozgalmak harcának tá­mogatásához — fejeződik be a nyi­latkozat. (MTI)* Managuában átadták a Magyar Szolidaritási Bizottság 1,2 millió fo­rint értékű segélyszállítmányát a ni­­caraguai árvízkárosultak megsegíté­sére. Az SPD továbbra is a koalíció fenntartása mellett A Német Szociáldemokrata Párt­nak — Helmut Schmidt kancellár­ral együtt — eltökélt szándéka, hogy kitart a szabaddemokrata párttal fennálló koalíciója, a választóktól 1980-ban négy évre kapott kormány­megbízatása mellett — közölték ked­den Bonnban az SPD elnökségének hétfői üléséről. Ezzel egyidejűleg az FDP vezetői újabb éles támadásokat intéztek az SPD politikája ellen. Wolfgang Clement, az SPD szóvi­vője keddi sajtóértekezletén azt kö­zölte az elnökség üléséről: az SPD nem hagyja magát bevonni a most folyó taktikai, hatalmi csatározásba, és ha az FDP fel akarja bontani a szociálliberális koalíciót, akkor ezt az egész ország nyilvánossága előtt kell tennie, ami egyet jelent a fele­lősség vállalásával is. A kormány­szövetség esetleges felbontásának na­pirenden tartása azonban nemcsak a kormány munkáját gátolja, hanem súlyos károkat okoz az NSZK-nak külföldön is. Az SPD elnöksége név szerint is bírálta Otto Lambsdorff szabadde­mokrata párti gazdasági minisztert, aki a közelmúltban több nyilatkoza­tában is lehetségesnek nevezte, hogy az FDP az ellenzéki keresztény unió­pártokkal fog szövetségre lépni. A szociáldemokrata vezetés megítélése szerint az FDP és a CDU tervezett hesseni szövetsége jobboldali szövet­ség lenne, és az egész NSZK politi­kai arculatát megváltoztathatná. A külpolitikában az SPD változat­lanul az enyhülési politika folytatá­sáért, a fejlett kelet-nyugati gaz­dasági kapcsolatokért és a fegyver­kezési verseny megszüntetéséért száll síkra. A szociáldemokrata párt leg­fontosabb belpolitikai célkitűzése pedig a kétmilliós munkanélküliség csökkentése, a társadalmi terhek vállalásában az igazságosság elvének érvényesítése. Ezzel szemben a CDU és a CSU a társadalom gyengébb rétegeit akarja megterhelni és a na­gyobb jövedelműeket megkímélni a nehezebbé vált gazdasági helyzet­ben. Az SPD állásfoglalásától szögesen eltérő beszédet mondott kedden Hans-Dietrich Genscher, a szabad­­demokrata párt elnöke és Lambs­dorff gazdasági miniszter. A hesseni választás kapcsán mindketten éle­sen támadták az SPD országos poli­tikáját, amely véleményük szerint oda vezetett, hogy a gazdaságpoliti­kában a magántőke kezdeményezésé­vel szemben túl nagy szerep jutott az államnak, és ennek következté­ben a szükségesnél nagyobb mérték­ben növekedtek a szociális juttatások. Az 1983-as költségvetéssel kapcso­latban Lambsdorff elismerte, hogy a saját maga által júliusban előterjesz­tett gazdasági adatok őszre valószí­nűleg elavulnak, a gazdasági növeke­dés kisebb lesz, s ezért újabb hiány fog keletkezni a költségvetési terve­zetben. E hiány fedezését Genscher és Lambsdorff csakis a szociális ki­adások csökkentésével, így a mun­kanélküli-segély korlátozásával tar­totta elképzelhetőnek. Sem Genscher, sem Lambsdorff nem beszélt a magántőke, a nagyjö­vedelműek fokozottabb tehervállalá­sáról, valamint a szociálliberális koa­líció folytatásának szükségességéről. Ellenkezőleg, kijelentették: ha az SPD nem fogadja el a szabaddemok­rata párt követeléseit, akkor az FDP olyan koalíciós partnert fog keresni, amellyel megvalósíthatja elképzelé­seit. (MTI) Hazánkba érkezik a norvég külügyminiszter Svenn Stray, a Norvég Királyság külügyminisztere Pója Frigyes kül­ügyminiszter meghívására ma, szeptember 1-én hivatalos látogatásra ha­zánkba érkezik. (MTI) Irak az el nem kötelezettek külügyminiszteri értekezletéről Hamid Alván, az iraki elnök kü­­lönmegbízottja kedden az indiai fő­városban Indira Gandhi kormányfő előtt megerősítette: Irak lemond az el nem kötelezett országok külügy­miniszteri értekezletének megtartá­sáról. A hírt Irak új-delhi nagykö­vetségének szóvivője közölte. Mint a nagykövetségi szóvivő el­mondta, Alván közölte az indiai mi­niszterelnök asszonnyal, hogy Bag­dad az el nem kötelezett mozgalom egységének érdekében mondott le a külügyminiszteri értekezlet megren­dezéséről. • Eredetileg az el nem kötelezett or­szágok hetedik — ez év szeptembe­rére tervezett — csúcsértekezletét tartották volna Bagdadban. Irak a tanácskozás megrendezéséről au­gusztus első felében mondott le. En­nek — csakúgy mint a csúcsértekez­letet előkészítő külügyminiszteri ta­nácskozás megrendezéséről való le­mondásnak­­ a hátterében az áll, hogy az Irakkal hadban álló Irán és annak támogatói nem fogadták el a bagdadi helyszínt. Mint az indiai külügyminisztérium szóvivője elmondta, Fidel Castro ku­bai államfő, az el nem kötelezett or­szágok szervezetének soros elnöke közölte a mozgalomhoz tartozó or­szágok vezetőivel: a szervezet tagál­lamainak többsége azt szeretné, hogy a hetedik csúcsértekezletet Új-Delhi­­ben tartsák. Ugyanerről tájékoztatta New Yorkban az el nem kötelezett országok koordinációs irodáját Isi­­dor­ Malmierca kubai külügyminisz­ter. (MTI)

Next