Népszabadság, 1982. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-01 / 204. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,40 Ft NÉPSZABADSÁG 1982. szeptember 1., szerda AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XL. évfolyam, 204. szám Igazodva a növekvő igényekhez (L. oldal) Befejeződött a szíriai egységek kivonása Nyugat-Bejrútból ( BEJRÚTI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Miközben tovább folyik a palesztin harcosok, valamint a szíriai egységek kivonulása Nyugat-Bejrútból, kedvezőtlen előjelek mutatkoznak a szeptember 6-ra tervezett arab csúcsértekezlet összehívásával kapcsolatban. Kedden további ezer szíriai katona hagyta el az izraeli hadsereg által bekerített Nyugat-Bejrútot, hogy csatlakozzék a kelet-libanoni Bekaavölgyben állomásozó arab békefenntartó erőkhöz. A több nemzetiségű haderő olasz egységei által elkísért, 265 járműből álló konvoj a távozó csapatok nehézfegyverzetét, páncélosait is magával vitte. Ezzel befejeződött az 1976 óta Bejrútban tartózkodó szíriai egységek kivonása. A kiürítési művelettel egyidejűleg izraeli—szíriai légi csata zajlott le Libanon légterében, amelynek során egy szíriai harci gépet lelőttek. A repülőgép egy lakóházra zuhant Bejrút közelében. A nap folyamán befejeződött a még Bejrútban maradt palesztin szabadságharcosok kivonása is. A két utolsó hajó Szíriába és Észak-Jemenbe indult, 500—500 fegyveressel a fedélzetén. A szíriai hajóval távozott Szalah Khalaf (Abu Ijad), az El Fatah helyettes vezetője. Közben váratlan feszültséget okozott Nyugat-Bejrútban az az izraeli vád, hogy a Palesztinai Felszabadítási Szervezet — a kiürítési egyezményt megsértve — nem a libanoni hadseregnek, hanem a libanoni baloldali milíciáknak, főként a Független Nasszeristák Mozgalmának (Al- Munabitun) adta át a nehézfegyverzetét. Az An-Nahar című bejrúti lap értesülése szerint Izrael a hét végéig adott haladékot arra, hogy a palesztin nehézfegyvereket átadják a libanoni hadseregnek. Ellenkező esetben — hangzott a fenyegetés — az izraeli hadsereg „saját eszközeihez” folyamodik a nehézfegyverek összegyűjtése végett. . Bócz Sándor Nézeteltérések, bizonytalanság az arab csúcs körül Nem túlságosan kedvezőek az előjelek a szeptember 6-án kezdődő arab csúcsértekezlet előtt: Moamer Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője hétfőn felszólította a Szilárdság Frontjának tagjait — Algériát, Szíriát, Dél-Jement és a PFSZ-t —, hogy bojkottálják az arab állam- és kormányfők csúcstalálkozóját. Alighogy az arab külügyminiszterek megállapodtak a találkozó időpontjában, Libanon kérte a csúcsértekezlet egy hónappal történő elhalasztását — nyilvánvalóan azért, hogy Fesben már Basir Gemajel, Libanon új elnöke képviselje országát. Fahd király — az ellentmondásos „Fahd-terv” szülőatyja — hétfőn Rijadban bejelentette, hogy nem ragaszkodik tervének megvitatásához — számára mindennél fontosabb az arab egység. Abu Ijad, a PFSZ egyik vezetője Nyugat-Bejrútban kemény hangú nyilatkozatban utasította el azt az elképzelést, hogy a csúcsértekezlet megvitassa a Fahd-tervet. Hafez Asszad szíriai elnök hétfőn Damaszkuszban Szolimán Frangié volt libanoni elnökkel tárgyalt. Újólag leszögezte, hogy Szíria támogatja Libanon nemzeti egységét, és szembeszegül az izraeli inváziós hadsereggel, mindaddig, amíg az nem hagyja el Libanont. Szíria nem hárítja el magától Libanon irányában vállalt nemzeti felelősségét — mondotta a szíriai államfő. „Az Egyesült Államok nem képes megteremteni a tartós és igazságos béke feltételeit a Közel-Keleten” — jelentette ki Husszein jordániai király a Lityeraturnaja Gazeta szovjet hetilap munkatársának adott interjúban. Az uralkodó hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió bevonása nélkül nem képzelhető el a közel-keleti kérdés rendezése. A jobboldali falangista rohamosztagok áldozatai Bejrútban. Oly korban élünk... Negyvenhárom éve robbant ki a második világháború. Az 1939. szeptember 1. óta eltelt csaknem négy és fél évtized krónikájában hat évet foglal el a fasiszta hadigépezet és a japán militarizmus elleni világméretű küzdelem. De leverésük után sem ült, nem ülhetett el a fegyverek zaja a régi és az új gyarmatosítók által kierőszakolt helyi háborúkban, a nemzetek szabadságáral és biztonságára törő imperiailista fegyveres provokációkban. Válsággócok, fejfelparázsló háborús tűzfészkek figyelmeztetnek: azóta sem múlt el a nagy világégés veszélye, hogy a mii földrészünk modern kori történetének leghosszabb békekorszakát éli. Mártírhalált halt költőnk, Radnóti Miklós a „balhitekben hitt” elaljasult ember, a fasizmus jellemrajzát adta kora leírásául Töredék című versében. Ő, ha bizton remélte is, hogy bekövetkezik, már nem érhette meg a „barna pestis" hadigépezetének megsemmisítését. Már azt sem láthatta, hogy az újjáépülő világban miként gyarapodik a béke tettre kész híveinek táborai, s hogyan válik győzhetetlenné az a rend, amely lényegéből fakadóan csakis a békére törekszik a szocializmus. * Az emberiség nem felejti: negyvenhatmillió halottal és százmillió örökre sérülttel kellett fizetnie azért, hogy megtanulja, nem lehet több háború. S a jóakaratú emberek milliárdjai azt is tudják: nem elég emlékezni az áldozatokra. Hisz oly korban élünk ma, amikor évente 500 milliárd dollárt költ a világ a pusztító arzenál „fejlesztésére". Amikor a fegyverek olyan veszélyesek már, hogy minden józanul gondolkodó előtt világos: a tömegpusztító fegyverek háborújának nem lehet győztese, talán túlélője sem. Ezért nem kerl el külön bizonyítani, hogy a nácik háborús őrületénél is veszélyesebben ostoba, „balhitekben hivő lealjasult" az, aki „tartós alamhháborúra” készül, s aki jogot formál az első csapásra. Kimondvaki mondattam ül azzal a gondolattal, hogy egy másik világrész lenne a hadszíntér. Például Európa. Ám akik, sajnos, így gondolkodnak, hatalmas pusztítóerő fölött rendelkeznek. S mégis, oly korban élünk ma, amikor — tény — hatalmas az ereje azoknak is, akik megálljt tudnak parancsolni a háborús fenyegetőzés megszállottjainak. Ma már tízmilliókat fűz össze a békéért való cselekvés Kelet- és Nyugat-Európában, Észak- és Dél-Amerikában, Ázsiában és mindenütt. S megvannak a megfelelő eszközök ahhoz is, hogy a békeszerető szocialista államok közössége lefogja a kezét azoknak, akik háborús kalandorságot szíthatnak letűnt világuralmuk visszaállítására. Nemcsak a korszellem, a történelem parancsoltai létszükség késztet aktív cselekvésre a béke védelmében. Erre szólít - s nemcsak ma, a második világháború kirobbantásának évfordulóján mai tudat is: a békeszerető embereknek nem csupán az eltökéltségük, de az erejünk is megvan ahhoz, hogy földrészünk e leghosszabb békekorszaka ne töredék legyen, hanem a háborút nem ismerő nemzedékek és korok nyitánya. Ma nem „békévé old", hanem békére serkent az emlékezés. Füzes Oszkár MAGYAR SZOLIDARITÁSI BIZOTTSÁG ŐSZI RENDEZVÉNYEIRŐL Politikai fórumok, szolidaritási akciók és gyűlések A Magyar Szolidaritási Bizottság kedden nyilatkozatot tett közzé az őszi szolidaritási akciósorozat alkalmából. A dokumentum egyebeik között megállapítja: nehéz időszakot él át az emberiség. Évtizedek óta nem volt ennyire feszült, ellentmondásokkal, veszélyekkel terhes a világ. Az Egyesült Államok politikájában az éles konfrontáció, a fegyverkezési verseny új hulláma került előtérbe. A békét féltő tömegek mind bátrabban és erőteljesebben lépnek fel az emberiséget fenyegető veszélyek ellen. E világméretű küzdelemben — elsősorban a hatékonyabb szocialista építőmunkával — részt vállal a magyar nép is. A Szovjetunió, a szocialista országok, a világ népei és haladó erőinek cselekvő szolidaritása, összefogása a békéért, a háborús politika feletti győzelem döntő feltétele. A Magyar Szolidaritási Bizottság ez évben is szeptember 1-től, az antifasiszta világnaptól kezdődően meghirdeti hagyományos őszi akciósorozatát. Politikai fórumok, szolidaritási gyűlések, kiállítások és más rendezvények segítik, hogy közvéleményünk minél szélesebb körben megismerje a bonyolult nemzetközi helyzet összefüggéseit, a világbékéért, a politikai enyhülésért, a fegyverkezési hajsza megállításáért, a leszerelésért, Európa békéjéért és biztonságáért, a társadalmi haladásért folytatott világméretű küzdelem legfontosabb eseményeit, az imperializmus ellen küzdő népek jogos és igazságos harcát. A programsorozat jó alkalom arra, hogy a magyar nép ismételten kifejezésre juttassa a nemzetközi helyzet alakulásáért, a társadalmi haladásért, a szocializmusért, a béke ügyéért érzett mély felelősségét, cselekvő szolidaritását az elnyomott népek felszabadító antiimperialista harcával. A Magyar Szolidaritási Bizottság felhívással fordul a magyar közvéleményhez: határozottan ítélje el az Amerikai Egyesült Államoknak és szövetségeseinek, a NATO-nak agreszszív, a világbéke szempontjából beláthatatlan következményekkel járó konfrontációs politikáját. Tiltakozzon Izrael közel-keleti agressziója, a palesztinai és a libanoni nép elleni támadásaival szemben. Emelje fel szavát a latin-ameriikai népek és Afrika déli részének haladó és felszabadítási mozgalmai elleni helyi háborúk, a független államok belügyeibe történő beavatkozás és a reakciós erőknek nyújtott támogatás ellen. Biztosítsa szolidaritásáról Vietnam, Kambodzsa és Laosz népeit békés építőmunkájukban, s tiltakozzon a nemzetközi imperializmust támogató kínai hegemonizmus és a térség más reakciós erőinek törekvései ellen. Nyilvánítsa ki szolidaritását az afgán néppel, ítélje el az afgán forradalom külső és belső ellenségeinek a politikai kibontakozást akadályozó provokációit. A bizottság nyilatkozatában köszönetét fejezi ki azoknak a kollektíváknak és egyéneknek, akik önkéntes hozzájárulásukkal lehetővé tették, hogy az év első felében segítséget nyújtsanak a palesztinai, a libanoni, az angolai, a namíbiai, a nicaraguai, az etióp, a vietnami, a laoszi, az afganisztáni, a kambodzsai népnek hősies küzdelmükhöz, és enyhítsék a függetlenségért, a társadalmi haladásért harcoló népek szenvedéseit. A dokumentum a továbbiakban leszögezi: a világ különböző népei a jövőben is számítanak támogatásunkra, ami jelentősen erősíti szocialista hazánk nemzetközi tekintélyét. A Magyar Szolidaritási Bizottság ezért köszönettel fogadja a számlájára történő önkéntes befizetéseket. (A bizottság MNB-egyszámlaszáma: 235—96852.) Abban a meggyőződésben hirdetjük meg az őszi akciósorozatot, hogy az a magyar nép internacionalista hagyományaihoz méltóan ezúttal is kifejezi társadalmunk egészének tevékeny hozzájárulását a békéért, a nemzetközi enyhülésért vívott küzdelemhez, a nemzeti felszabadítási mozgalmak harcának támogatásához — fejeződik be a nyilatkozat. (MTI)* Managuában átadták a Magyar Szolidaritási Bizottság 1,2 millió forint értékű segélyszállítmányát a nicaraguai árvízkárosultak megsegítésére. Az SPD továbbra is a koalíció fenntartása mellett A Német Szociáldemokrata Pártnak — Helmut Schmidt kancellárral együtt — eltökélt szándéka, hogy kitart a szabaddemokrata párttal fennálló koalíciója, a választóktól 1980-ban négy évre kapott kormánymegbízatása mellett — közölték kedden Bonnban az SPD elnökségének hétfői üléséről. Ezzel egyidejűleg az FDP vezetői újabb éles támadásokat intéztek az SPD politikája ellen. Wolfgang Clement, az SPD szóvivője keddi sajtóértekezletén azt közölte az elnökség üléséről: az SPD nem hagyja magát bevonni a most folyó taktikai, hatalmi csatározásba, és ha az FDP fel akarja bontani a szociálliberális koalíciót, akkor ezt az egész ország nyilvánossága előtt kell tennie, ami egyet jelent a felelősség vállalásával is. A kormányszövetség esetleges felbontásának napirenden tartása azonban nemcsak a kormány munkáját gátolja, hanem súlyos károkat okoz az NSZK-nak külföldön is. Az SPD elnöksége név szerint is bírálta Otto Lambsdorff szabaddemokrata párti gazdasági minisztert, aki a közelmúltban több nyilatkozatában is lehetségesnek nevezte, hogy az FDP az ellenzéki keresztény uniópártokkal fog szövetségre lépni. A szociáldemokrata vezetés megítélése szerint az FDP és a CDU tervezett hesseni szövetsége jobboldali szövetség lenne, és az egész NSZK politikai arculatát megváltoztathatná. A külpolitikában az SPD változatlanul az enyhülési politika folytatásáért, a fejlett kelet-nyugati gazdasági kapcsolatokért és a fegyverkezési verseny megszüntetéséért száll síkra. A szociáldemokrata párt legfontosabb belpolitikai célkitűzése pedig a kétmilliós munkanélküliség csökkentése, a társadalmi terhek vállalásában az igazságosság elvének érvényesítése. Ezzel szemben a CDU és a CSU a társadalom gyengébb rétegeit akarja megterhelni és a nagyobb jövedelműeket megkímélni a nehezebbé vált gazdasági helyzetben. Az SPD állásfoglalásától szögesen eltérő beszédet mondott kedden Hans-Dietrich Genscher, a szabaddemokrata párt elnöke és Lambsdorff gazdasági miniszter. A hesseni választás kapcsán mindketten élesen támadták az SPD országos politikáját, amely véleményük szerint oda vezetett, hogy a gazdaságpolitikában a magántőke kezdeményezésével szemben túl nagy szerep jutott az államnak, és ennek következtében a szükségesnél nagyobb mértékben növekedtek a szociális juttatások. Az 1983-as költségvetéssel kapcsolatban Lambsdorff elismerte, hogy a saját maga által júliusban előterjesztett gazdasági adatok őszre valószínűleg elavulnak, a gazdasági növekedés kisebb lesz, s ezért újabb hiány fog keletkezni a költségvetési tervezetben. E hiány fedezését Genscher és Lambsdorff csakis a szociális kiadások csökkentésével, így a munkanélküli-segély korlátozásával tartotta elképzelhetőnek. Sem Genscher, sem Lambsdorff nem beszélt a magántőke, a nagyjövedelműek fokozottabb tehervállalásáról, valamint a szociálliberális koalíció folytatásának szükségességéről. Ellenkezőleg, kijelentették: ha az SPD nem fogadja el a szabaddemokrata párt követeléseit, akkor az FDP olyan koalíciós partnert fog keresni, amellyel megvalósíthatja elképzeléseit. (MTI) Hazánkba érkezik a norvég külügyminiszter Svenn Stray, a Norvég Királyság külügyminisztere Pója Frigyes külügyminiszter meghívására ma, szeptember 1-én hivatalos látogatásra hazánkba érkezik. (MTI) Irak az el nem kötelezettek külügyminiszteri értekezletéről Hamid Alván, az iraki elnök különmegbízottja kedden az indiai fővárosban Indira Gandhi kormányfő előtt megerősítette: Irak lemond az el nem kötelezett országok külügyminiszteri értekezletének megtartásáról. A hírt Irak új-delhi nagykövetségének szóvivője közölte. Mint a nagykövetségi szóvivő elmondta, Alván közölte az indiai miniszterelnök asszonnyal, hogy Bagdad az el nem kötelezett mozgalom egységének érdekében mondott le a külügyminiszteri értekezlet megrendezéséről. • Eredetileg az el nem kötelezett országok hetedik — ez év szeptemberére tervezett — csúcsértekezletét tartották volna Bagdadban. Irak a tanácskozás megrendezéséről augusztus első felében mondott le. Ennek — csakúgy mint a csúcsértekezletet előkészítő külügyminiszteri tanácskozás megrendezéséről való lemondásnak a hátterében az áll, hogy az Irakkal hadban álló Irán és annak támogatói nem fogadták el a bagdadi helyszínt. Mint az indiai külügyminisztérium szóvivője elmondta, Fidel Castro kubai államfő, az el nem kötelezett országok szervezetének soros elnöke közölte a mozgalomhoz tartozó országok vezetőivel: a szervezet tagállamainak többsége azt szeretné, hogy a hetedik csúcsértekezletet Új-Delhiben tartsák. Ugyanerről tájékoztatta New Yorkban az el nem kötelezett országok koordinációs irodáját Isidor Malmierca kubai külügyminiszter. (MTI)