Népszabadság, 1983. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-05 / 30. szám

1983. február 5., szombat NÉPSZABADSÁG 3 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1982. évi fejlődéséről *■ A gazdaság 1982. évi fejlődése — a romló nemzetközi feltételek mel­lett is — alapvetően megfelelt a nép­­gazdasági tervben előírt követelmé­nyeknek. A legfőbb cél teljesült: az ország külgazdasági egyensúlyi hely­zete — a külső feltételek kényszerí­tő hatására és a belső erőfeszítések eredményeként — javult. A konver­tibilis valutákban elszámolt árufor­galom kiviteli többlettel zárult. A lakosság reáljövedelme és fogyasz­tása — az előirányzatoknak megfe­lelően — kismértékben meghaladta az előző évi szintet. A gazdasági egyensúly javítása a nehezebb feltételek miatt a koráb­biaknál nagyobb erőfeszítést köve­telt mind a gazdaságirányítás, mind a gazdálkodó szervezetek részéről. Az év folyamán a fizetőképesség fenntartásának biztosítására jelentős intézkedések történtek, amelyek a belföldi felhasználás tervezett kere­tek között tartása érdekében mérsé­kelték a vállalatok és a lakosság jö­vedelmét, illetve annak emelkedését, és növelték a költségvetés bevételét. A gazdálkodó szervezetek tevé­kenységére és eredményére a koráb­binál nagyobb és közvetlenebb ha­tással voltak a nemzetközi gazdasá­gi folyamatok. A vállalatok gazdasá­gi helyzete — piaci lehetőségeik, il­letve alkalmazkodási képességeik alapján — tovább differenciálódott. A termelők és a fogyasztók igényei­nek jobb kielégítését segítették az év folyamán alakult, új típusú gazdasá­gi szervezetek. Az ezekben részt ve­vők nagyobb és növekvő hányadát a vállalati gazdasági munkaközösségek, szövetkezeti szakcsoportok és kisszö­vetkezetek foglalkoztatják. Ipar Az ipari termelés 2%-kal, ezen be­lül az állami ipar termelése 1,9%­­kal, a szövetkezeti iparé 3,9%-kal haladta meg az előző évit. A terme­lésnövekedés túlnyomórészt a kivi­telt bővítette. Az ipari termékek ex­portátadása mindkét fő elszámolási viszonylatban fokozódott, összessé­gében 4,9%-kal haladta meg az elő­ző évit. A belföldi értékesítésen be­lül a lakosságnak és a termelőfel­használóknak 1,3—1,3%-kal többet, beruházási célra 6,9%-kal keveseb­bet értékesítettek az iparvállalatok és szövetkezetek. Az éles nemzetközi piaci verseny és a korlátozott belföldi kereslet a gazdálkodó egységeket különböző­képpen érintette, és alkalmazkodásuk a változó helyzethez eltérő volt. A fejlődés üteme szakágazatonként és vállalatonként differenciálódott. A legnagyobb mértékben az élel­miszeripar és a gépipar növelte ter­melését. A legtöbb élelmiszer-ipari ágazat termelése meghaladta az elő­ző évit, a nagyobbak közül az átla­gosnál gyorsabb volt a növekedés a hús-, a baromfi- és tojásfeldolgozó, valamint a növényolaj­iparban. A gépiparon belül a legnagyobb mér­tékben a gép- és gépi berendezés­­ipar, valamint a műszeripar növelte termelését. A többi gépipari ágazat termelésnövekedése is meghaladta az ipari átlagot, kivéve a fémtömeg­cikkipart, ahol csökkent a termelés. Néhány ágazat termelését különösen kedvezőtlenül érintették a tőkés vi­lágpiaci értékesítési nehézségek. Ezek közé tartozott a kohászat, egyes vegyipari ágazatok, továbbá a ruhá­zati ipar. A szocialista ipar termelésének alakulása Az ipar termékszerkezete korsze­rűsödött, jobban alkalmazkodott a felhasználói igényekhez. A folyamat azonban a szükségesnél lassúbb, a termékcserélődés üteme, a gyárt­mány- és gyártásfejlesztés intenzitá­sa elmarad a követelményektől. 1982-ben a nemzeti jövedelem a tervezettet valamivel meghaladóan, 1,5—2,0%-kal emelkedett, összege több mint 670 milliárd forint volt. Az ipari bruttó termelés növekedése és az országos építési-szerelési tevé­kenység mérséklődése lényegében megfelelt a tervezettnek. A mező­­gazdasági termékek bruttó termelé­se a tervezettnél gyorsabban nőtt. A nemzeti jövedelem növekedése az anyagi ágakban foglalkoztatottak számának kismértékű, 0,5%-os csök­kenése mellett következett be. A ter­melékenység emelkedése nagyobb volt, mint a termelésé. A termelőfelhasználás aránya a bruttó termeléshez viszonyítva csök­kent. Az anyagi ágakban a termelés bővülése mellett az előző évinél ke­vesebb energiát használtak fel. A lakosság energiafelhasználása emel­kedett. Az összes felhasználásban a kőolaj és származékainak aránya csökkent, a földgázé nőtt. A termelés növekedése, az egyen­súlyi követelményeknek megfelelően, az export fokozását szolgálta. A bel­földi felhasználás az előirányzott mértékben, kb. 2%-kal csökkent, és összege — a korábbi évekkel ellen­tétben — kisebb volt, mint a nemze­ti jövedelemé. A belföldi felhaszná­lás főbb tételei közül a lakossági fo­gyasztás kb. 1%-kal haladta meg az 1981. évit. A felhalmozás — a beru­házások volumenének csökkenése és a készletnövekedés jelentős mérsék­lődése következtében — 10—15%-kal kevesebb volt az előző évinél. Így a felhalmozás aránya a belföldi fel­­használásban 16%, kisebb az előző évinél. Az anyag- és energiaellátás általá­ban kielégítő volt. Egyes, nem rubel­­elszámolású importból származó anyagok és alkatrészek tekintetében az év második felében előfordultak hiányok. Ezek azonban a vállalatok viszonylag szűk körében nehezítették a termelés folyamatosságát. Az iparban foglalkoztatottak száma 30 800 fővel, 2%-kal volt kevesebb, mint 1981-ben. A bányászatban és az élelmiszeriparban a létszám viszony­lag stabil volt, a többi fő ágazatban csökkent, a legnagyobb mértékben a könnyűiparban és az építőanyag­iparban. Az egy foglalkoztatottra ju­tó termelés valamennyi fő ágazatban emelkedett, és az ipar egészében 4,1 %-kal haladta meg az előző évit. A teljesített órák száma a létszámcsök­kenés, valamint az ötnapos munka­hétre való áttérés következtében 6,4 %-kal kevesebb volt, mint 1981-ben. Az egy órára jutó termelés 9%-kal­­emelkedett. Az ipar állóeszköz-állománya to­vább bővült. A fejlesztések jelentős része az energia- és anyagellátás biz­tosítását szolgálta. Befejeződött a szovjet—magyar földgázvezeték Vá­rosföld—Kiskundorozsma közötti sza­kaszának építése. A Halimba III. bauxitbánya kapacitása 1982-ben évi 440 ezer tonnával nőtt, és befejező­dött a Bitó II. bauxitbánya építése. A Tatabányai Szénbányáknál válla­lati beruházásként megnyitott Csor­dakét II. bánya 1982-ben évi 100 ezer tonna többlettermelést eredménye­zett, s ezzel kiépült a bánya teljes kapacitása. Évi 110 ezer tonna gyöngybrikettgyártással bővült a Ta­tabányai Brikettgyár kapacitása. A Veszprémi Szénbányáknál évi 200 ezer tonna kapacitással termelni kezdett az Ármin-akna. Az év utolsó napjaiban megkezdődött a paksi atomerőmű I. sz. reaktorblokkjának a kísérleti üzemeltetése. Elkészült a Csepeli Csőgyár beruházása. A Du­nai Vasmű konverteres acélművének II. sz. konverterét üzembe helyezték. A Tiszai Vegyi Kombinátban évi 4300 tonna kapacitással megindult a poli­­propilénfólia-gyártás. A Borsodi Ve­gyi Kombinátban évi 46 000 tonna ka­pacitással új salétromsavüzem ké­szült el. Konvertibilis exportáruala­pot bővítő beruházásként befejező­dött a Herendi Porcelángyár nyers­­árugyártást korszerűsítő beruházása. A Kaposvári Húskombinátban befe­jezték az évi 10 000 tonna kapacitású húsfeldolgozó üzemet. Elkészült a Hajdú megyei Tejipari Vállalat napi 200 ezer liter tej feldolgozására alkal­mas új üzeme, bővítették az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat hűtőka­pacitását. Építőipar Az országos építési-szerelési mun­kák volumene lényegében a terve­zettnek megfelelően, 1%-kal csök­kent. A kivitelező építőipar az 1981. évinél 2,9%-kal kevesebbet termelt, míg a nem építőipari szervezetek né­mileg fokozták építési teljesítményei­ket. A belföldi építési tevékenység csökkenése mellett az építési export nőtt. A beruházási építési igények mér­séklődésével a kivitelező építőipari szervezetek termelésében emelkedett a fenntartási jellegű munkák aránya. Az építmények átadásának ütemessé­gében, a munka minőségében érdem­leges változás nem történt. A kivitelező építőiparban foglal­koztatottak száma 4,7%-kal, kereken 15 ezer fővel csökkent. Az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés 2%-kal emelkedett. Az év folyamán 75 550 lakás épült fel, a tervezettnél valamivel keve­sebb. Az épített lakások egynegyede állami, a többi túlnyomórészt állami­lag támogatott magánlakás volt. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás A mezőgazdasági termékek terme­lése 5%-kal haladta meg az előző évi szintet, és nagyobb volt az éves terv­ben előirányzottnál. A növényterme­lés 6%-kal, az állattenyésztés 4%-kal nőtt. 1982-ben 14,8 millió tonna gabona termett, 15%-kal több az egy évvel azelőttinél. Búzából 25%-kal, kuko­ricából 14%-kal többet takarítottak be. A búza termésátlaga hektáron­ként 4,39 tonna volt, ami 10%-kal több az 1981. évinél. Kukoricából minden eddiginél több, 6,85 tonna termett hektáronként. Cukorrépából 14%-kal többet, nap­raforgóból 7%-kal kevesebbet taka­rítottak be, mint egy évvel azelőtt. A répa cukortartalma alacsonyabb volt az 1981. évinél. A szántóföldön ter­melt burgonya mennyisége a vetés­­terület csökkenése miatt 12%-kal ke­vesebb volt, mint 1981-ben, a lakos­sági igények azonban — a kertekben termelt burgonyával együtt — így is kielégíthetők. A zöldségfélék szántóföldi vetéste­rülete 11%-kal csökkent, miközben a kerti zöldségtermelés tovább bővült. A termésmennyiség összességében a megelőző évihez hasonló volt. A gyümölcstermés meghaladta az előző évit. Almából több mint 1,2 millió tonna termett. Az 1981. évi visszaesés után ismét kiemelkedően jó termés volt szőlőből: 960 ezer ton­nát szüretel­tek, hektáronként min­den eddiginél több, 6,4 tonna termett. 1982 végén 9 035 000 sertést tartot­tak a gazdaságok, 9%-­kal többet az egy évvel korábbinál. Az állományon belül az anyakocák száma is kiemel­kedően magas volt. A szarvasmarha­állomány némileg csökkent, és az év végén 1 922 000-et tett ki. A juhok száma ugyanebben az időpontban 3 200 000 volt, 60 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A vágóállat-termelés 5%-kal nőtt az 1981. évihez képest, és megköze­lítette a 2,2 millió tonnát. Vala­mennyi fontosabb vágóállat terme­lése növekedett. A tejtermelés az 1981. évihez ké­pest 1,6%-kal nőtt. Tojásból és gyap­júból valamivel többet termeltek, mint az előző évben. A mezőgazdasági nagyüzemek nem mezőgazdasági tevékenysége 1982- ben is gyorsabban nőtt, mint alapte­vékenységük. Ezzel összefüggésben a nagyüzemekben foglalkoztatottak évi átlagos száma mintegy 29 ezer fővel emelkedett A nagyüzemekben a fontosabb gé­pek közül a traktorok, az arató­cséplő gépek és a tehergépkocsik száma gyakorlatilag nem változott, összességében — a gépek cserélődé­se folytán — bővült a gépi vonóerő kapacitása, amely 1982 végén csak­nem elérte a 8 millió kW-ot. Kedve­zően alakult az ágazat energiagaz­dálkodása, folyékony szénhidrogé­nekből csökkent a felhasználás. Műtrágyából az előző évinél 5%­­kal vásárolt többet a mezőgazdaság, így egy hektár mezőgazdasági terü­letre hatóanyagban számítva 236 kg jutott. Az erdőgazdálkodás fakitermelése meghaladta a 8 millió köbmétert, ami 1%-kal több az előző évinél. Az új erdők létrehozására irányuló telepí­tés és fásítás — a beruházási lehe­tőségekkel összhangban — az 1981. évinél kisebb területre terjedt ki. A meglevő erdők felújítását szolgáló tevékenység 7,8%-­kal bővült. V­ízgazdálkodás A vízgazdálkodás termelő-szolgál­tató tevékenysége a tervben számí­tottat kismértékben meghaladóan nőtt. A közüzemi vízművek vízter­melő kapacitása 2,1%-kal bővült, több mint 100 ezerrel emelkedett a vezetékes ivóvízzel ellátottak száma, így arányuk az összlakosságon belül 78%-ra nőtt. A csatornázott terüle­ten élők száma, illetve aránya gya­korlatilag nem változott. A szenny­víztisztító kapacitás 4,8%-kal bővült, elkészült 30 km árvízvédelmi töltés. Közlekedés és hírközlés A közlekedési vállalatok áruszál­lítási teljesítménye 3%-kal csökkent. A csökkenés nagyobbrészt a nem­zetközi, kisebb részben a belföldi szállítási igények mérséklődéséből adódott és elsősorban a vasúti szál­lításokat érintette. A közúti és a cső­­vezetékes szállítás teljesítménye va­lamelyest emelkedett A távolsági személyszállítást 1%-kal kevesebb utas vette igénybe. A vonaton utazók száma tovább mérséklődött. Az autó­buszok utasainak száma megközelí­tette az 1981. évit A helyi tömegköz­lekedés utasainak száma 1%-kal nőtt. Villamoson kevesebben, met­rón és autóbuszon többen utaztak, mint 1981-ben. A vasút az év folyamán 39 villa­mos és dízelmozdonyt, 50 személy- és 518 teherkocsit állított forgalom­ba. 337 km hosszúságú pályát kor­szerűsítettek, 99 fcm-t villamosítot­tak. 120 km vonalhosszúságban ön­működő vonalbiztosító berendezést szereltek fel. A közúti tömegközlekedés javítá­sát többek között 1170 autóbusz, 35 trolibusz forgalomba állítása szol­gálta. Az év folyamán 97 ezer új sze­mélygépkocsit értékesítettek. Az év végi állomány megközelítette az 1,2 milliót, amelyből több mint 1,1 mil­lió a lakosság tulajdonában volt. Folytatódott az úthálózat fejlesztése. Átadták a forgalomnak az M 1 autó­pálya Bicske—Tatabánya­­közötti 22 km-es szakaszát, az M 3 autópálya budapesti bevezető szakaszához tar­tozó Felszabadulás úti csomópontot, valamint az Árpád-híd új déli híd­­pályáját és a Flórián téri közúti fe­lüljárót. A bekapcsolt távbeszélő fő- és mellékállomások száma 41 700-zal, ezen belül a lakásokon felszerelteké 13 500-zal bővült. A távbeszélő fő­központok kapacitása Budapesten szerény mértékben, vidéken jelentő­sebben bővült. Az országos távhívó hálózatba a főállomások 78%-a van bekapcsolva. A közlekedésben és hírközlésben foglalkoztatottak száma 1%-kal ke­vesebb volt, mint 1981-ben. A közle­kedési vállalatoknál az összes és az egységnyi szállítási teljesítményre jutó üzemanyag-felhasználás némi­leg csökkent. Külkereskedelem 1982-ben a behozott áruk mennyi­sége ugyanannyi, a kivitt áruké kb. 7%-kal nagyobb volt, min­t 1981-ben. A szocialista országokkal folytatott tervszerű együttműködés tovább erő­södött. A rubelelszámolású behoza­tal volumene 3%-kal, a kivitelé 4%­­kal nőtt. Jelentősen bővült mind az exportban, mind az importban az ipari késztermékek forgalma. Ezen­kívül a behozatalban az alkatrészek és félkész termékek, a kivitelben a mezőgazdasági-élelmiszeripari ter­mékek forgalma emelkedett Nyers- és alapanyagokból az előző évinél kevesebbet hoztak be. A behozatali árak emelkedése nagyobb volt, mint a kiviteli áraké, ezért a behozatali többlet meghaladta az 1981. évit. A fejlett tőkés országokból szár­mazó behozatal csökkent, az oda irá­nyuló kivitel nőtt. A fejlődő orszá­gokkal lebonyolított forgalomban mind a behozatal, mind a kivitel nagymértékben emelkedett. A nem rubelelszámolású behozatal együttes mennyisége kevesebb, a kivitelé lé­nyegesen több volt az előző évinél. A nem rubelelszámolású behoza­talban csökkent a nagy súlyt képvi­selő anyagok, főleg a nyers- és alap­anyagok, valamint a félkész termé­kek importja. Számottevően mérsék­lődött a mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari termékek behozatala, de keve­sebbet importáltak ipari késztermé­kekből is. A kivitel növekedésében meghatározó szerepe volt a gépek­nek és az élelmiszer-ipari termékek­nek. Erőteljesen nőtt a komplett gyár- és gépberendezések, a közle­kedési eszközök, a műszerek és a híradástechnikai gépek kivitele. Az élelmiszeripar exporttermékei közül a legjelentősebb tételt képviselő hús- és baromfiipari termékekből, továb­bá gyümölcs- és főzelékkonzervek­­ből, növényolaj-ipari termékekből bővült a kivitel. Anyag jellegű ter­mékekből ugyanannyit, fogyasztási iparcikkekből kevesebbet exportál­tak ebbe a viszonylatba, mint 1981- ben. A forgalomban a kivitel növe­kedése és a behozatal mérséklődése következtében — a cserearányromlás ellenére — kiviteli többlet keletke­zett. Beruházások A szocialista szervek beruházásai­nak összege 185,4 milliárd forintot tett ki, 2,6 milliárd forinttal többet, mint 1981-ben. A beruházások volu­mene 2,3%-kal, a tervezettnél ke­vésbé csökkent. Az állami beruházásokra kifize­tett összegek az előirányzatnak meg­felelően, folyó áron 1%-kal mérsék­lődtek. 1982-ben 3 új nagyberuházást indítottak. Az év folyamán a folya­matban levő 23 nagyberuházás közül ötöt befejeztek és többet részlegesen üzembe helyeztek. A vállalati beruházások összege kb. 3%-kal nagyobb volt az előző évinél. Az évközi központi intézke­dések a beruházási vásárlóerőt kor­látozták, a vállalati beruházások nö­vekedési üteme mérséklődött, de az egész évben felhasznált összeg na­gyobb volt a tervben számítottnál. A folyamatban levő beruházások állománya az év folyamán nőtt, a be­ruházások átlagos készültségi foka csökkent. A beruházások volumenének csök­kenése szelektív beruházási politika mellett valósult meg. 1982-ben állami támogatásban és hitelezési előnyben részesültek töb­bek között az energiaracionalizálási, a másodlagos nyersanyagok felhasz­nálását, a háttéripar fejlesztését szol­gáló és a konvertálható exportáru­­alapokat bővítő beruházások. Az elő­irányzottat meghaladó összegeket for­dítottak a szénhidrogének kutatásá­nak, termelésének, szállításának, tá­rolásának és elosztásának, a gabo­natároló hálózat, a közműhálózat, a helyi közlekedés, az általános isko­lák, az óvodák, a bölcsődék fejleszté­sére. Népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság 1983. január 1-én az ország népes­sége 10 700 000 fő volt, 10 500-zal ke­vesebb, mint egy évvel korábban. 1982 folyamán 133 600 gyermek szü­letett, 9300-zal kevesebb, mint 1981 - ben. A csökkenés oka egyrészt a 15— 49 éves szülőképes korú nők számá­nak további csökkenése, másrészt a szülési kedv mérséklődése. 1982-ben 144 100-an haltak meg, valamivel ke­vesebben, mint az előző évben. A csecsemőhalandóság tovább mérsék­lődött: ezer élveszülöttre 19,7 egy éven aluli haláleset jutott, míg 1981- ben 20,8. 1983. január 1-én 4 992 000 fő volt aktív kereső, számuk az elmúlt év­ben 10 ezer fővel, 0,2%-kal csökkent. A csökkenés lényegében a nyugdíj­korhatárnál idősebb dolgozók köré­ben következett be. A munkaválla­lási korú aktív keresők száma nem változott, miközben az ilyen korúak létszáma csökkent. Az anyagi ágakban 21 900-zal csök­kent, a nem anyagi ágakban 13 600- zal nőtt a foglalkoztatottak száma. Az anyagi ágakon belül az iparban, az építőiparban jelentősebb, a közle­kedés- és hírközlésben kisebb mérté­kű volt a létszámcsökkenés. A keres­kedelemben és a vízgazdálkodásban lényegében változatlan maradt, a me­zőgazdaságban pedig — a kiegészítő tevékenység bővülése révén — emel­kedett a létszám. 1982-ben a népgazdaság szocialista szektorában — a mezőgazdaság kivé­telével — befejeződött az ötnapos munkahétre való áttérés. Ezzel egy időben került sor a szabadságolások új rendjének alkalmazására, amely növelte az egy dolgozóra jutó sza­badságnapok számát. A népgazdaság 1982. évi fejlődésének főbb ráutalószám­ai Törv­­ény 1981. év %-ában Nemzeti jövedelem 101 —101,5 100,5—106 Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 98—99 98 Ipari termelés a» —i«e,5 102 Országos építés-szerelés 98—99 99 Mezőgazdasági termékek termelése 104 —104,5 105 Egy lakosra jutó reáljövedelem 100 —100,5 100,5 Lakossági fogyasztás 100,5—101 101 A szocialista szervek beruházásai, milliárd forint, folyó áron 178 —ISO 185,4 1982. év 1981. év %-ában Bányászat Villamosenergia-ipar Kohászat Gépipar Építő­anyag-ipar Vegyipar Könnyűipar Élelmiszeripar Ipar összesen 101.4 99.4 100,8 103.7 100,9 101.8 98.4 104.4 102,0 A lakosság jövedelme és fogyasztása A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagkeresete bér­­kiegészítésekkel együtt 4970 forint volt, nominálértékben 5,6%-kal több az 1981. évinél. A mezőgazdasági szö­vetkezetekben dolgozók közös gazda­ságból származó nominális átlagke­resete 6,2%-kal emelkedett, nagysága elérte a havi 4490 forintot. A pénzbeli társadalmi jövedelmek összege 9%-kal nőtt, és kb. 102,5 mil­(Folytatás a 4. oldalon.)

Next