Népszabadság, 1983. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-05 / 30. szám
1983. február 5., szombat NÉPSZABADSÁG 3 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1982. évi fejlődéséről *■ A gazdaság 1982. évi fejlődése — a romló nemzetközi feltételek mellett is — alapvetően megfelelt a népgazdasági tervben előírt követelményeknek. A legfőbb cél teljesült: az ország külgazdasági egyensúlyi helyzete — a külső feltételek kényszerítő hatására és a belső erőfeszítések eredményeként — javult. A konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalom kiviteli többlettel zárult. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása — az előirányzatoknak megfelelően — kismértékben meghaladta az előző évi szintet. A gazdasági egyensúly javítása a nehezebb feltételek miatt a korábbiaknál nagyobb erőfeszítést követelt mind a gazdaságirányítás, mind a gazdálkodó szervezetek részéről. Az év folyamán a fizetőképesség fenntartásának biztosítására jelentős intézkedések történtek, amelyek a belföldi felhasználás tervezett keretek között tartása érdekében mérsékelték a vállalatok és a lakosság jövedelmét, illetve annak emelkedését, és növelték a költségvetés bevételét. A gazdálkodó szervezetek tevékenységére és eredményére a korábbinál nagyobb és közvetlenebb hatással voltak a nemzetközi gazdasági folyamatok. A vállalatok gazdasági helyzete — piaci lehetőségeik, illetve alkalmazkodási képességeik alapján — tovább differenciálódott. A termelők és a fogyasztók igényeinek jobb kielégítését segítették az év folyamán alakult, új típusú gazdasági szervezetek. Az ezekben részt vevők nagyobb és növekvő hányadát a vállalati gazdasági munkaközösségek, szövetkezeti szakcsoportok és kisszövetkezetek foglalkoztatják. Ipar Az ipari termelés 2%-kal, ezen belül az állami ipar termelése 1,9%kal, a szövetkezeti iparé 3,9%-kal haladta meg az előző évit. A termelésnövekedés túlnyomórészt a kivitelt bővítette. Az ipari termékek exportátadása mindkét fő elszámolási viszonylatban fokozódott, összességében 4,9%-kal haladta meg az előző évit. A belföldi értékesítésen belül a lakosságnak és a termelőfelhasználóknak 1,3—1,3%-kal többet, beruházási célra 6,9%-kal kevesebbet értékesítettek az iparvállalatok és szövetkezetek. Az éles nemzetközi piaci verseny és a korlátozott belföldi kereslet a gazdálkodó egységeket különbözőképpen érintette, és alkalmazkodásuk a változó helyzethez eltérő volt. A fejlődés üteme szakágazatonként és vállalatonként differenciálódott. A legnagyobb mértékben az élelmiszeripar és a gépipar növelte termelését. A legtöbb élelmiszer-ipari ágazat termelése meghaladta az előző évit, a nagyobbak közül az átlagosnál gyorsabb volt a növekedés a hús-, a baromfi- és tojásfeldolgozó, valamint a növényolajiparban. A gépiparon belül a legnagyobb mértékben a gép- és gépi berendezésipar, valamint a műszeripar növelte termelését. A többi gépipari ágazat termelésnövekedése is meghaladta az ipari átlagot, kivéve a fémtömegcikkipart, ahol csökkent a termelés. Néhány ágazat termelését különösen kedvezőtlenül érintették a tőkés világpiaci értékesítési nehézségek. Ezek közé tartozott a kohászat, egyes vegyipari ágazatok, továbbá a ruházati ipar. A szocialista ipar termelésének alakulása Az ipar termékszerkezete korszerűsödött, jobban alkalmazkodott a felhasználói igényekhez. A folyamat azonban a szükségesnél lassúbb, a termékcserélődés üteme, a gyártmány- és gyártásfejlesztés intenzitása elmarad a követelményektől. 1982-ben a nemzeti jövedelem a tervezettet valamivel meghaladóan, 1,5—2,0%-kal emelkedett, összege több mint 670 milliárd forint volt. Az ipari bruttó termelés növekedése és az országos építési-szerelési tevékenység mérséklődése lényegében megfelelt a tervezettnek. A mezőgazdasági termékek bruttó termelése a tervezettnél gyorsabban nőtt. A nemzeti jövedelem növekedése az anyagi ágakban foglalkoztatottak számának kismértékű, 0,5%-os csökkenése mellett következett be. A termelékenység emelkedése nagyobb volt, mint a termelésé. A termelőfelhasználás aránya a bruttó termeléshez viszonyítva csökkent. Az anyagi ágakban a termelés bővülése mellett az előző évinél kevesebb energiát használtak fel. A lakosság energiafelhasználása emelkedett. Az összes felhasználásban a kőolaj és származékainak aránya csökkent, a földgázé nőtt. A termelés növekedése, az egyensúlyi követelményeknek megfelelően, az export fokozását szolgálta. A belföldi felhasználás az előirányzott mértékben, kb. 2%-kal csökkent, és összege — a korábbi évekkel ellentétben — kisebb volt, mint a nemzeti jövedelemé. A belföldi felhasználás főbb tételei közül a lakossági fogyasztás kb. 1%-kal haladta meg az 1981. évit. A felhalmozás — a beruházások volumenének csökkenése és a készletnövekedés jelentős mérséklődése következtében — 10—15%-kal kevesebb volt az előző évinél. Így a felhalmozás aránya a belföldi felhasználásban 16%, kisebb az előző évinél. Az anyag- és energiaellátás általában kielégítő volt. Egyes, nem rubelelszámolású importból származó anyagok és alkatrészek tekintetében az év második felében előfordultak hiányok. Ezek azonban a vállalatok viszonylag szűk körében nehezítették a termelés folyamatosságát. Az iparban foglalkoztatottak száma 30 800 fővel, 2%-kal volt kevesebb, mint 1981-ben. A bányászatban és az élelmiszeriparban a létszám viszonylag stabil volt, a többi fő ágazatban csökkent, a legnagyobb mértékben a könnyűiparban és az építőanyagiparban. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés valamennyi fő ágazatban emelkedett, és az ipar egészében 4,1 %-kal haladta meg az előző évit. A teljesített órák száma a létszámcsökkenés, valamint az ötnapos munkahétre való áttérés következtében 6,4 %-kal kevesebb volt, mint 1981-ben. Az egy órára jutó termelés 9%-kalemelkedett. Az ipar állóeszköz-állománya tovább bővült. A fejlesztések jelentős része az energia- és anyagellátás biztosítását szolgálta. Befejeződött a szovjet—magyar földgázvezeték Városföld—Kiskundorozsma közötti szakaszának építése. A Halimba III. bauxitbánya kapacitása 1982-ben évi 440 ezer tonnával nőtt, és befejeződött a Bitó II. bauxitbánya építése. A Tatabányai Szénbányáknál vállalati beruházásként megnyitott Csordakét II. bánya 1982-ben évi 100 ezer tonna többlettermelést eredményezett, s ezzel kiépült a bánya teljes kapacitása. Évi 110 ezer tonna gyöngybrikettgyártással bővült a Tatabányai Brikettgyár kapacitása. A Veszprémi Szénbányáknál évi 200 ezer tonna kapacitással termelni kezdett az Ármin-akna. Az év utolsó napjaiban megkezdődött a paksi atomerőmű I. sz. reaktorblokkjának a kísérleti üzemeltetése. Elkészült a Csepeli Csőgyár beruházása. A Dunai Vasmű konverteres acélművének II. sz. konverterét üzembe helyezték. A Tiszai Vegyi Kombinátban évi 4300 tonna kapacitással megindult a polipropilénfólia-gyártás. A Borsodi Vegyi Kombinátban évi 46 000 tonna kapacitással új salétromsavüzem készült el. Konvertibilis exportárualapot bővítő beruházásként befejeződött a Herendi Porcelángyár nyersárugyártást korszerűsítő beruházása. A Kaposvári Húskombinátban befejezték az évi 10 000 tonna kapacitású húsfeldolgozó üzemet. Elkészült a Hajdú megyei Tejipari Vállalat napi 200 ezer liter tej feldolgozására alkalmas új üzeme, bővítették az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat hűtőkapacitását. Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene lényegében a tervezettnek megfelelően, 1%-kal csökkent. A kivitelező építőipar az 1981. évinél 2,9%-kal kevesebbet termelt, míg a nem építőipari szervezetek némileg fokozták építési teljesítményeiket. A belföldi építési tevékenység csökkenése mellett az építési export nőtt. A beruházási építési igények mérséklődésével a kivitelező építőipari szervezetek termelésében emelkedett a fenntartási jellegű munkák aránya. Az építmények átadásának ütemességében, a munka minőségében érdemleges változás nem történt. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 4,7%-kal, kereken 15 ezer fővel csökkent. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2%-kal emelkedett. Az év folyamán 75 550 lakás épült fel, a tervezettnél valamivel kevesebb. Az épített lakások egynegyede állami, a többi túlnyomórészt államilag támogatott magánlakás volt. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése 5%-kal haladta meg az előző évi szintet, és nagyobb volt az éves tervben előirányzottnál. A növénytermelés 6%-kal, az állattenyésztés 4%-kal nőtt. 1982-ben 14,8 millió tonna gabona termett, 15%-kal több az egy évvel azelőttinél. Búzából 25%-kal, kukoricából 14%-kal többet takarítottak be. A búza termésátlaga hektáronként 4,39 tonna volt, ami 10%-kal több az 1981. évinél. Kukoricából minden eddiginél több, 6,85 tonna termett hektáronként. Cukorrépából 14%-kal többet, napraforgóból 7%-kal kevesebbet takarítottak be, mint egy évvel azelőtt. A répa cukortartalma alacsonyabb volt az 1981. évinél. A szántóföldön termelt burgonya mennyisége a vetésterület csökkenése miatt 12%-kal kevesebb volt, mint 1981-ben, a lakossági igények azonban — a kertekben termelt burgonyával együtt — így is kielégíthetők. A zöldségfélék szántóföldi vetésterülete 11%-kal csökkent, miközben a kerti zöldségtermelés tovább bővült. A termésmennyiség összességében a megelőző évihez hasonló volt. A gyümölcstermés meghaladta az előző évit. Almából több mint 1,2 millió tonna termett. Az 1981. évi visszaesés után ismét kiemelkedően jó termés volt szőlőből: 960 ezer tonnát szüreteltek, hektáronként minden eddiginél több, 6,4 tonna termett. 1982 végén 9 035 000 sertést tartottak a gazdaságok, 9%-kal többet az egy évvel korábbinál. Az állományon belül az anyakocák száma is kiemelkedően magas volt. A szarvasmarhaállomány némileg csökkent, és az év végén 1 922 000-et tett ki. A juhok száma ugyanebben az időpontban 3 200 000 volt, 60 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A vágóállat-termelés 5%-kal nőtt az 1981. évihez képest, és megközelítette a 2,2 millió tonnát. Valamennyi fontosabb vágóállat termelése növekedett. A tejtermelés az 1981. évihez képest 1,6%-kal nőtt. Tojásból és gyapjúból valamivel többet termeltek, mint az előző évben. A mezőgazdasági nagyüzemek nem mezőgazdasági tevékenysége 1982- ben is gyorsabban nőtt, mint alaptevékenységük. Ezzel összefüggésben a nagyüzemekben foglalkoztatottak évi átlagos száma mintegy 29 ezer fővel emelkedett A nagyüzemekben a fontosabb gépek közül a traktorok, az aratócséplő gépek és a tehergépkocsik száma gyakorlatilag nem változott, összességében — a gépek cserélődése folytán — bővült a gépi vonóerő kapacitása, amely 1982 végén csaknem elérte a 8 millió kW-ot. Kedvezően alakult az ágazat energiagazdálkodása, folyékony szénhidrogénekből csökkent a felhasználás. Műtrágyából az előző évinél 5%kal vásárolt többet a mezőgazdaság, így egy hektár mezőgazdasági területre hatóanyagban számítva 236 kg jutott. Az erdőgazdálkodás fakitermelése meghaladta a 8 millió köbmétert, ami 1%-kal több az előző évinél. Az új erdők létrehozására irányuló telepítés és fásítás — a beruházási lehetőségekkel összhangban — az 1981. évinél kisebb területre terjedt ki. A meglevő erdők felújítását szolgáló tevékenység 7,8%-kal bővült. Vízgazdálkodás A vízgazdálkodás termelő-szolgáltató tevékenysége a tervben számítottat kismértékben meghaladóan nőtt. A közüzemi vízművek víztermelő kapacitása 2,1%-kal bővült, több mint 100 ezerrel emelkedett a vezetékes ivóvízzel ellátottak száma, így arányuk az összlakosságon belül 78%-ra nőtt. A csatornázott területen élők száma, illetve aránya gyakorlatilag nem változott. A szennyvíztisztító kapacitás 4,8%-kal bővült, elkészült 30 km árvízvédelmi töltés. Közlekedés és hírközlés A közlekedési vállalatok áruszállítási teljesítménye 3%-kal csökkent. A csökkenés nagyobbrészt a nemzetközi, kisebb részben a belföldi szállítási igények mérséklődéséből adódott és elsősorban a vasúti szállításokat érintette. A közúti és a csővezetékes szállítás teljesítménye valamelyest emelkedett A távolsági személyszállítást 1%-kal kevesebb utas vette igénybe. A vonaton utazók száma tovább mérséklődött. Az autóbuszok utasainak száma megközelítette az 1981. évit A helyi tömegközlekedés utasainak száma 1%-kal nőtt. Villamoson kevesebben, metrón és autóbuszon többen utaztak, mint 1981-ben. A vasút az év folyamán 39 villamos és dízelmozdonyt, 50 személy- és 518 teherkocsit állított forgalomba. 337 km hosszúságú pályát korszerűsítettek, 99 fcm-t villamosítottak. 120 km vonalhosszúságban önműködő vonalbiztosító berendezést szereltek fel. A közúti tömegközlekedés javítását többek között 1170 autóbusz, 35 trolibusz forgalomba állítása szolgálta. Az év folyamán 97 ezer új személygépkocsit értékesítettek. Az év végi állomány megközelítette az 1,2 milliót, amelyből több mint 1,1 millió a lakosság tulajdonában volt. Folytatódott az úthálózat fejlesztése. Átadták a forgalomnak az M 1 autópálya Bicske—Tatabányaközötti 22 km-es szakaszát, az M 3 autópálya budapesti bevezető szakaszához tartozó Felszabadulás úti csomópontot, valamint az Árpád-híd új déli hídpályáját és a Flórián téri közúti felüljárót. A bekapcsolt távbeszélő fő- és mellékállomások száma 41 700-zal, ezen belül a lakásokon felszerelteké 13 500-zal bővült. A távbeszélő főközpontok kapacitása Budapesten szerény mértékben, vidéken jelentősebben bővült. Az országos távhívó hálózatba a főállomások 78%-a van bekapcsolva. A közlekedésben és hírközlésben foglalkoztatottak száma 1%-kal kevesebb volt, mint 1981-ben. A közlekedési vállalatoknál az összes és az egységnyi szállítási teljesítményre jutó üzemanyag-felhasználás némileg csökkent. Külkereskedelem 1982-ben a behozott áruk mennyisége ugyanannyi, a kivitt áruké kb. 7%-kal nagyobb volt, mint 1981-ben. A szocialista országokkal folytatott tervszerű együttműködés tovább erősödött. A rubelelszámolású behozatal volumene 3%-kal, a kivitelé 4%kal nőtt. Jelentősen bővült mind az exportban, mind az importban az ipari késztermékek forgalma. Ezenkívül a behozatalban az alkatrészek és félkész termékek, a kivitelben a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek forgalma emelkedett Nyers- és alapanyagokból az előző évinél kevesebbet hoztak be. A behozatali árak emelkedése nagyobb volt, mint a kiviteli áraké, ezért a behozatali többlet meghaladta az 1981. évit. A fejlett tőkés országokból származó behozatal csökkent, az oda irányuló kivitel nőtt. A fejlődő országokkal lebonyolított forgalomban mind a behozatal, mind a kivitel nagymértékben emelkedett. A nem rubelelszámolású behozatal együttes mennyisége kevesebb, a kivitelé lényegesen több volt az előző évinél. A nem rubelelszámolású behozatalban csökkent a nagy súlyt képviselő anyagok, főleg a nyers- és alapanyagok, valamint a félkész termékek importja. Számottevően mérséklődött a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek behozatala, de kevesebbet importáltak ipari késztermékekből is. A kivitel növekedésében meghatározó szerepe volt a gépeknek és az élelmiszer-ipari termékeknek. Erőteljesen nőtt a komplett gyár- és gépberendezések, a közlekedési eszközök, a műszerek és a híradástechnikai gépek kivitele. Az élelmiszeripar exporttermékei közül a legjelentősebb tételt képviselő hús- és baromfiipari termékekből, továbbá gyümölcs- és főzelékkonzervekből, növényolaj-ipari termékekből bővült a kivitel. Anyag jellegű termékekből ugyanannyit, fogyasztási iparcikkekből kevesebbet exportáltak ebbe a viszonylatba, mint 1981- ben. A forgalomban a kivitel növekedése és a behozatal mérséklődése következtében — a cserearányromlás ellenére — kiviteli többlet keletkezett. Beruházások A szocialista szervek beruházásainak összege 185,4 milliárd forintot tett ki, 2,6 milliárd forinttal többet, mint 1981-ben. A beruházások volumene 2,3%-kal, a tervezettnél kevésbé csökkent. Az állami beruházásokra kifizetett összegek az előirányzatnak megfelelően, folyó áron 1%-kal mérséklődtek. 1982-ben 3 új nagyberuházást indítottak. Az év folyamán a folyamatban levő 23 nagyberuházás közül ötöt befejeztek és többet részlegesen üzembe helyeztek. A vállalati beruházások összege kb. 3%-kal nagyobb volt az előző évinél. Az évközi központi intézkedések a beruházási vásárlóerőt korlátozták, a vállalati beruházások növekedési üteme mérséklődött, de az egész évben felhasznált összeg nagyobb volt a tervben számítottnál. A folyamatban levő beruházások állománya az év folyamán nőtt, a beruházások átlagos készültségi foka csökkent. A beruházások volumenének csökkenése szelektív beruházási politika mellett valósult meg. 1982-ben állami támogatásban és hitelezési előnyben részesültek többek között az energiaracionalizálási, a másodlagos nyersanyagok felhasználását, a háttéripar fejlesztését szolgáló és a konvertálható exportárualapokat bővítő beruházások. Az előirányzottat meghaladó összegeket fordítottak a szénhidrogének kutatásának, termelésének, szállításának, tárolásának és elosztásának, a gabonatároló hálózat, a közműhálózat, a helyi közlekedés, az általános iskolák, az óvodák, a bölcsődék fejlesztésére. Népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság 1983. január 1-én az ország népessége 10 700 000 fő volt, 10 500-zal kevesebb, mint egy évvel korábban. 1982 folyamán 133 600 gyermek született, 9300-zal kevesebb, mint 1981 - ben. A csökkenés oka egyrészt a 15— 49 éves szülőképes korú nők számának további csökkenése, másrészt a szülési kedv mérséklődése. 1982-ben 144 100-an haltak meg, valamivel kevesebben, mint az előző évben. A csecsemőhalandóság tovább mérséklődött: ezer élveszülöttre 19,7 egy éven aluli haláleset jutott, míg 1981- ben 20,8. 1983. január 1-én 4 992 000 fő volt aktív kereső, számuk az elmúlt évben 10 ezer fővel, 0,2%-kal csökkent. A csökkenés lényegében a nyugdíjkorhatárnál idősebb dolgozók körében következett be. A munkavállalási korú aktív keresők száma nem változott, miközben az ilyen korúak létszáma csökkent. Az anyagi ágakban 21 900-zal csökkent, a nem anyagi ágakban 13 600- zal nőtt a foglalkoztatottak száma. Az anyagi ágakon belül az iparban, az építőiparban jelentősebb, a közlekedés- és hírközlésben kisebb mértékű volt a létszámcsökkenés. A kereskedelemben és a vízgazdálkodásban lényegében változatlan maradt, a mezőgazdaságban pedig — a kiegészítő tevékenység bővülése révén — emelkedett a létszám. 1982-ben a népgazdaság szocialista szektorában — a mezőgazdaság kivételével — befejeződött az ötnapos munkahétre való áttérés. Ezzel egy időben került sor a szabadságolások új rendjének alkalmazására, amely növelte az egy dolgozóra jutó szabadságnapok számát. A népgazdaság 1982. évi fejlődésének főbb ráutalószámai Törvény 1981. év %-ában Nemzeti jövedelem 101 —101,5 100,5—106 Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 98—99 98 Ipari termelés a» —i«e,5 102 Országos építés-szerelés 98—99 99 Mezőgazdasági termékek termelése 104 —104,5 105 Egy lakosra jutó reáljövedelem 100 —100,5 100,5 Lakossági fogyasztás 100,5—101 101 A szocialista szervek beruházásai, milliárd forint, folyó áron 178 —ISO 185,4 1982. év 1981. év %-ában Bányászat Villamosenergia-ipar Kohászat Gépipar Építőanyag-ipar Vegyipar Könnyűipar Élelmiszeripar Ipar összesen 101.4 99.4 100,8 103.7 100,9 101.8 98.4 104.4 102,0 A lakosság jövedelme és fogyasztása A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagkeresete bérkiegészítésekkel együtt 4970 forint volt, nominálértékben 5,6%-kal több az 1981. évinél. A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó nominális átlagkeresete 6,2%-kal emelkedett, nagysága elérte a havi 4490 forintot. A pénzbeli társadalmi jövedelmek összege 9%-kal nőtt, és kb. 102,5 mil(Folytatás a 4. oldalon.)