Népszabadság, 1984. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-01 / 257. szám

2 Moszkva űregyüttműködést sürget Csernyenko kitüntetéseket adott át a rekorder űrhajósoknak ( MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A Szovjetunió azt akarja, hogy a világűr ne a katonai szembenállás, hanem a gyümölcsöző együttműködés színtere legyen. Abból a realitásból indul ki, hogy a fegyvermentes világűr a szilárd földi béke egyik elengedhetetlen feltétele, s azt óhajtja, hogy más országok is ezt az egyetlen ésszerű álláspontot vallják. E moszkvai pozíciót Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, államfő adta tudtul, amikor szerdán a Kremlben magas kitüntetéseket — Lenin-rendet — nyújtott át a világ eddigi leghosszabb időtartamú űrrepülése részvevőinek, Leonyid Kizimnek, Vlagyimir Szolovjovnak és Oleg Atykovnak. A három kozmonauta 237 napot dolgozott a Szaljut—7 űrállomás fedélzetén. A szovjet vezető nagyra értékelte az űrhajósok bátorságát, szakmai tevékenységét, s külön is kiemelte a nyílt világűrben végzett munkájukat, a végrehajtott egyedülálló kísérleteket. Mint mondta, e kozmikus maraton nagy tudományos, technikai, népgazdasági és nemzetközi politikai jelentőségű. Megerősítette az olyan Föld körül keringő űrkomplexumok megteremtésének lehetőségét, amelyek előre megtervezett, a tudományt és a gyakorlat érdekeit egyaránt szolgáló kutatásokat hajthatnak végre. Egyúttal arról tanúskodott, hogy a Szovjetunió helyes, hatékony utat választott a kozmonautika fejlesztésében. Mint megjegyezte, a Szaljut űrállomások békés tudományos laboratóriumok, fedélzetükön sok más ország képviselői is jártak, dolgoztak barátságban. Azokban az esetekben is, amikor a legénység tagjai különböző társadalmi rendszerű országok polgárai voltak. Moszkva — hangsúlyozta — békés, eredményes együttműködést óhajt a világűrben, s nem katonai szembenállást. Erre utalt a szovjet televízió kommentátora is, felemlítve, hogy a Reagan-kormányzat gyakorlatilag hatályon kívül helyezte a még 1972-ben aláírt szovjet—amerikai űregyüttműködési megállapodást. Noha az amerikai elnök aláírta azt az űrkutatási programot, amely kelet—nyugati együttműködést szorgalmaz a kozmosz meghódítására, a washingtoni adminisztráció tovább kíván haladni az űrfegyverkezés útján — jelentette ki a kommentátor. Z. I. Az FKP Központi Bizottsága elfogadta a kongresszusi határozattervezetet ( PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Az FKP Központi Bizottsága, Paul Laurent előterjesztése alapján, kétnapos vita után — hat tartózkodással (köztük Pierre Junquiné és Marcel Rigouté) — elfogadta az 1985. február 6. és 10. között tartandó XXV. kongresszus határozattervezetét. E kongresszust előkészítő dokumentumot Laurent vezetésével egy szeptemberben létrehozott bizottság dolgoztaki. Munkája során a Központi Bizottság tagjainak több száz javaslatát tanulmányozta és dolgozta fel. A L’Humanité pénteki számában közli a határozattervezetet, majd a párttagság a párt fórumainak valamennyi szintjén megvitatja és javaslataival egészíti ki. Ezt a vitát a L’Humanité november 13-tól rendszeresen közölni fogja. A KB ülésén elfogadták a XXV. kongresszus két napirendi pontját: 1. Georges Marchais beszámolója „Hogy kijussunk a válságból a francia szocializmus felé — Harcolni, összefogni, építeni” címmel; 2. a vezető szervek megválasztása. Kovács István Szovjet szóvivő az állami terrorizmusról ( MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A Szovjetunió határozottan fellép mind az állami szintre emelt terrorizmus, mind pedig az olyan terrorista akciók ellen, amelyek politikai személyiségek, egyszerű emberek halálát okozzák, sértik az államok és képviselőik diplomáciai tevékenységét, s éppen ezért javasolta e kérdést az ENSZ-ülésszak napirendjére. Ezt Vlagyimir Lomejko külügyi szóvivő fejtette ki szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján. Először kitért az Indira Gandhi elleni merényletre, s mint mondta, amikor korábban e tájékoztatót elhatározták, nem feltételezhették, hogy a tragikus hír különös élességgel veti fel e kérdést. Egy kérdésre válaszolva azt mondta: a Szovjetunió és India kapcsolatai a két országra jellemző barátság, jószomszédság hagyományos elvei alapján fejlődnek jelenleg és a jövőben is. A szikh terrorista csoportok és a CIA kapcsolatait firtató kérdésre a szóvivő azt válaszolta: ami a merényletet, közvetlen végrehajtókat s a szervezőket illeti, felkutatásukkal, a merénylet kivizsgálásával az indiai kormány foglalkozik, s csak az indiai kormány nyilatkozhat arról, kik álltak a bűnös merénylet mögött. A moszkvai szóvivő beszélt arról, hogy az ENSZ-ben előterjesztett szovjet javaslat széles körű támogatást élvez, mert sok ország ítéli el az állami terrorizmust. Ennek példájaként külön említette fel Washingtonnak a Nicaragua elleni hadüzenet nélküli háborúját, a Kuba elleni amerikai provokációkat s a Libanon elleni izraeli politikát, amely amerikai támogatást élvez. Azt hangoztatta, hogy Washington az alapvető nemzetközi normákat, gyakran saját törvényeit megsértve avatkozik más országok belügyeibe, csupán azért, mert azok társadalmi rendje neki nem tetsző. Különösen veszélyesnek nevezte Schultz külügyminiszternek azt a kijelentését, hogy Washington jogot formál „preventív csapásokra” bárhol a világon, s ehhez elegendőnek tartja kinyilvánítani, hogy valamilyen célpont „terrorista” támadásnak van kitéve. A szóvivő utalt rá, hogy az állami terrorizmus különös veszélyforrás a nukleáris szembenállás korában. Kérdésre válaszolva arra is emlékeztetett, hogy a „nemzetközi terrorizmus elleni harc” jelszavát ürügyként használják fel a nemzeti felszabadító mozgalmak, a szocialista országok politikájának elferdítésére, egyúttal az állami terrorizmus kurzusának igazolására. Kitért az „Antonov-ügyre” is, s mint mondta, a kiagyalt ürügyek, olasz szakértői vélemények szerint is teljesen megalapozatlan vádak a Bulgária, a szocialista országok elleni rágalomhadjáratot szolgálják. Egy kérdésre válaszolva, Lomejko kifejtette: a Szovjetunió sohasem mondta, hogy minden terrorista mögött az Egyesült Államok áll. A terrorizmus jelensége túlságosan régi, széles körű. Moszkva éppen megakadályozása, korlátozása miatt lép fel az állami terrorizmus, mindenfajta terrorista akció ellen. Ezt szolgálja ENSZ-beli javaslata. Ha az Egyesült Államok érdekelt lenne érdemi, becsületes együttműködésben, akkor nem nevezte volna „puszta szavaknak” az indítványt, s megkísérelné az együttműködés útjainak keresését, például az ENSZ keretében. Zalai István Megalakult az új japán kormány ( TOKIÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök szerdán megalakította új kormányát. A 21 tagú kabinetben a legtöbb tárca gazdát cserélt, s a kormányban 1962 óta először foglal el helyet nő. Ami a legfőbb posztokat illeti, Abe Sintaro megmaradt a külügy- és Takesita Noboru a pénzügyminisztérium élén. Nakaszone azonban Kató Koicsi személyében új politikust nevezett ki a nemzetvédelmi hivatal, azaz a hadügyminisztérium vezetőjévé, és Murata Keidzsiro személyében új ember került a külkereskedelmi és ipari minisztérium élére is. Komoto Tosio továbbra is miniszterelnök-helyettes maradt, mint ahogy Fudzsinami Takeo is változatlanul betölti a kabinet főtitkárának, azaz a kormány szóvivőjének tisztét. A kabinet egyetlen női tagja, a 71 éves Isimoto Sigeru a környezetvédelmi hivatal — miniszteri rangú — vezetője lett. Nakaszone Jaszuhiro új kormánya — amely a harmadik 1982-ben való hivatalba lépése óta — csütörtökön teszi le az esküt Hirohito császár előtt. A kabinetben változatlanul a Lockheed-féle megvesztegetési perben elítélt volt miniszterelnök, Tanaka Kakuei frakciójának van a legnagyobb befolyása, szám szerint hat tárcával. Ennek ellenére a kormány megalakítását követő első nyilatkozatában Nakaszone igyekezett cáfolni azokat az állításokat, amelyek szerint a párttagságától megválni kényszerült, de frakcióját ennek ellenére irányító Tanaka Kakuei továbbra is döntő szóhoz jut majd az LDP — s ezáltal a kormány — politikájának alakításában. Pietsch Lajos NÉPSZABADSÁG 1984. november 1., csütörtök Véget ért a rendkívüli OPEC-értekezlet Genfben szerda este befejeződött a kőolaj-exportáló országok szervezetének (OPEC) rendkívüli értekezlete. A tanácskozáson, mint jelentettük, az együttes termelés napi 1,5 millió hordóval való csökkentését határozták el az árak további esésének megakadályozása végett. Az eddigi, napi 17,5 millió hordóban meghatározott plafonhoz képest ez kilenc százalékos csökkenést jelent. A termelés visszafogásából adódó terhek oroszlánrészét a világ vezető olajexportőre, Szaúd-Arábia vállalta magára: elvben 647 ezer tonnával csökkenti saját olajtermelését. A 13 tagország közül Iraknak és Nigériának az egyezség alapján egyáltalán nem kell csökkentenie termelését, sőt Nigériának — tekintettel az ország nehéz gazdasági helyzetére — a hordónkénti kétdolláros árcsökkentést sem kell visszavonnia. (MTI) A szenátus döntése: Andreotti marad ( RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A római szenátus (a parlament egyik háza) kedd éjjel úgy döntött, hogy Andreotti külügyminisztert felmenti az őt ért erkölcsi vádak alól. A szenátus ülésén az Olasz Kommunista Párt vezérszónoka, Macaluso szenátor — alki egyébként az OKP vezetőségének tagja és a L’Unitá főszerkesztője — azzal vádolta Andreottit, hogy a hetvenes években miniszterelnöksége idején tevékenységével fedezte a P. 2 összszeesküvő társaság bűnös politikai és pénzügyi tevékenységét. Az OKP szónoka egyúttal úgy vélekedett, hogy az Andreottinak a legutóbbi hónapokban követett külpolitikája figyelmet érdemelt, mert a nemzetközi enyhülés érdekében nem követte a szélsőséges NATO-sémákat. Az OKP szerint azonban Andreottit nem külpolitikája, hanem erkölcsi-politikai magatartása, vagyis a P. 2-vel való kapcsolatai szempontjából kell megítélni, pontosabban elítélni. Az olasz, kommunisták ezért indítványt terjesztettek a szenátus elé, amelyben Andreotti azonnali távozását követelték a kormánytól. Bettino Craxi miniszterelnök szenátusi beszédében arra törekedett, hogy pontról pontra megcáfolja a kommunisták vádjait, és hangoztatta, hogy azok jogtalanok és alaptalanok. Végül is a római szenátus két napon át tartó igen éles vita után nyílt szavazással, 177:98 arányban elvetette a kommunista indítványt, így tehát Andreotti marad. Buzási János NÉHÁNY SORBAN HBaauuauuaNUMunNuaauMi Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szerdán, Moszkvában fogadta Arthur Hartmant, az Egyesült Államok szovjetunióbeli nagykövetét. Az amerikai diplomata kérésére megtartott véleménycsere során a szovjet—amerikai kapcsolatok néhány kérdését és egyes nemzetközi problémákat vitatták meg. (MTI) Reagan elnök kedden aláírta az Egyesült Államok 1984. évi kereskedelmi és tarifatörvényét, amely szabályozza az ország külkereskedelmi kapcsolatainak legfőbb elveit. Az új törvény jellegzetessége, hogy a nagy amerikai külkereskedelmi hiány ellenére viszonylag liberális előírásokat tartalmaz az importra. (MTI) Az idén jelentősen megnőtt a Szovjetunióból hivatalosan vagy nem hivatalosan Kínába utazók száma, közölték a kínai határőrszervek a China Daily című lappal. Januártól szeptemberrel bezárólag tízezren utaztak be a Szovjetunióból, tavaly egész évben nyolcezren. (MTI) Halálos fenyegetést kapott Haim Herzog izraeli elnök attól a csoporttól, amely vasárnap egy palesztinokat szállító autóbusz ellen Jeruzsálem óvárosának közelében, rakétatámadást hajtott végre. A támadásnak egy halálos áldozata és tíz sebesültje volt. Megfigyelők szerint az elnököt azért fenyegették meg, mert több alkalommal is elítélte a szélsőséges szervezetek által végrehajtott arabellenes terrorakciókat. (Reuter) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége szerdán Alekszandr Koldunov repülőmarsallt repülő főmarsallá, Fedot Krivda vezérezredest hadseregtábornokká nevezte ki. (TASZSZ) Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt, aki kedd este óta tartózkodik az NSZK-ban, szerda délelőtt fogadta Richard von Weizsäcker nyugatnémet államfő. A megbeszélést követő díszebéden elhangzott pohárköszöntőjében Weizsäcker egyaránt síkraszállt Izrael állami létének elismeréséért és a palesztinok önrendelkezési jogának biztosításáért. (MTI) Algéria nemzeti ünnepére Algéria fiatal ország: a lakosság közel hatvan százaléka szinte egyidős a függetlenséggel, ők csak szüleik elbeszéléseiből, iskolai tanulmányaikból ismerik a három évtizeddel ezelőtt megkezdődött szabadságharc eseményeit, annak a nyolc esztendeig tartó fegyveres küzdelemnek a jelentős állomásait, melyet a magyar nép is mindvégig egyértelműen támogatott. Ma már történelemmé vált az 1954. november 1-én kibontakozott nemzeti felszabadító harc; jelképpé formálódott az Aures hegység neve is, ahol az algériai hazafiak egy csoportja szerény körülmények között, szegényes fegyverzettel adott jelt a 130 éves francia gyarmati uralom megdöntésére. Algériában sohasem felejtik a majdnem egymillió hősi halott emlékét. A mai algériai ifjúság, még ha koránál fogva nem is alakíthatta a közelmúlt történelmét, de átélte azt. A fiatalok a gyarmati örökség felszámolásának küzdelmes éveiben lettek felnőttek. Láthatták azokat a nagy erőfeszítéseket, amelyeket a fegyveres harc éveiben országos mozgalommá terebélyesedett Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) vitt véghez 1962, a függetlenné válás után. Az ország egyetlen pártja állt az élén a nagyszabású politikai s persze gazdasági átalakulásnak is. A franciák által Algériára kényszerített monokultúrás — bortermelő — afrikai országból számottevő iparral — főleg kőolaj- és földgázfeldolgozással rendelkező ország jött létre. A gazdasági szerkezet átalakítása során az FLN nagy figyelmet fordított a mezőgazdaság korszerűsítésére s termékprofiljának bővítésére is. S a ma fiataljai az országban gomba módra szaporodó szakiskolákban, egyetemeken szerzik be a sokszínű gazdaság vezetéséhez elengedhetetlenül szükséges ismereteket. A fejlődés célja persze mindenekelőtt a létkörülmények javítása. A lakásprogram keretében például évi 100 ezer új otthon épült. A korszerűbb út- és vasúthálózat kiépítésével pedig elérhető közelbe kerültek a mezőgazdasági termelővidékek és a nagyvárosok. A mai Algéria a független ország alapítóitól örökségként olyan pozitív külpolitikát is kapott, amely az országnak nagy nemzetközi tekintélyt s az arab világban elismert szerepet szerzett. Az észak-afrikai ország az elmúlt évtizedek során bebizonyította: következetesen küzd a gyarmatosítás ellen, aktívan részt vesz az el nem kötelezett országok mozgalmában, s pozitív szerepet vállal a közel- és a közép-keleti konfliktus mielőbbi megoldása érdekében. Algéria gazdaságilag és politikailag jó, építő szellemű kapcsolatokat tart fenn a szocialista országokkal, köztük hazánkkal is. A közelmúlt sikereinek, a jelen eredményeinek megőrzése mellett Algéria előretekint. Elismerést kelt jövőt építő munkájával, pozitív el nem kötelezettségével, békeszerető nemzetközi magatartásával. Ezekre a fontos vívmányokra és sajátosságokra is gondolunk, amikor a 30. évforduló alkalmából elismeréssel köszöntjük Algéria népét, az ország vezetőit, és további sikereket kívánunk munkájukhoz.* Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, táviratban üdvözölte Sadli Bendzsedidet, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökét, az FLN Párt főtitkárát. Az évforduló alkalmából Lázár György, a Minisztertanács elnöke Abdelhamid Brahimi miniszterelnöknek küldött üdvözlő táviratot. Heves összetűzések Chilében az újabb országos tiltakozó napon Hét halálos áldozata és több sebesültje van a keddi chilei tiltakozó megmozdulásoknak és sztrájknak — közölték a chilei katonai hatóságok. Heves összetűzésekre került sor kedden Santiagóban és az ország más városaiban a Pinochet-rezsim ellen tüntető tömeg és az ellenük kivezényelt katonaság között. Santiago utcáin a diktatúra ellen lázadók barikádokat emeltek. A sztrájk nem volt általános, de az eddigi legnagyobb diktatúraellenes megmozdulás volt — közölte Rodolfo Seguel szakszervezeti vezető. „Sztrájkunk csupán a kezdet” — tette hozzá. (MTI) hírmagyarázónk írja ) Chilében tavaly május óta az országos tiltakozó napok mindinkább rendszeressé válnak, s szinte azonos forgatókönyv szerint követik egymást. Az sem állítható, hogy a katonai diktatúra reagálása kiszámíthatatlan elemeket tartalmazna: a rezsim biztonsági alakulatai minden alkalommal rendkívüli kegyetlenséggel lépnek fel a Pinochet tábornok távozását követelő tüntetőkkel szemben, a diktátor pedig szinte soha nem mulasztja el bejelenteni, hogy hatalma fenntartására gyakorlatilag bármilyen eszközt hajlandó igénybe venni. S hogy szavainak nagyobb nyomatéka legyen, a rendfenntartó erők az utcára vonulók közül minden tiltakozó napon agyonlőnek vagy holtra vernek legalább fél tucat embert. E szcenárió a hét elején immár tizenegyedszer ismétlődött meg, önkéntelenül felvetődik a kérdés, vajon nem arról van-e szó, hogy egyfajta patthelyzet alakult ki a felek között, amelyben mindegyikük érzékeny csapásokat képes osztogatni, de döntő módon egyikük sem képes a maga javára billenteni az erőviszonyokat. A körülmények ismeretében azonban egyértelműen megállapítható, hogy végső soron mégsem erről van szó. Mert bármily kísérteties hasonlósággalismétlődnek is Chilében az országos tiltakozó napok, az egyes megmozdulások között nem elhanyagolható eltérések is mutatkoznak. A leglényegesebb változás: a tiltakozási hullám ma már nem szorítkozik a fővárosra, hanem az ország mind több településére terjed ki. Egyidejűleg pedig fokozatosan szélesedik az ellenzéki mozgalom társadalmi bázisa, javul összetevő elemeinek szervezettsége, s növekszik elszántsága. Mindez együttvéve máris láthatóvá tette a katonai rezsim épületében keletkezett repedéseket, s kétségkívül meggyorsította a katonai diktatúra bomlási folyamatát. Ezt Pinochetnek mindeddig a legkegyetlenebb erőszakkal sem sikerült megakadályoznia, s a demokratikus ellenzék véleménye szerint a folyamat előrehaladásával a tábornoknak mind kevesebb reménye lehet a politikai túlélésre. Erre a legfőbb garancia az, hogy — miként Rodolfo Seguel szakszervezeti vezető fogalmazott — a „chilei nép már elvesztette félelemérzetét”. Kis Tibor A lengyel pártok egyöntetűen elítélik a varsói pap meggyilkolását Mindhárom lengyel politikai párt állást foglalt a Popieluszko-ügyben. Az Egyesült Parasztpárt kedd esti nyilatkozatával csatlakozott a lengyel kormányhoz, a LEMP-hez, illetve a Demokrata Párthoz az emberrablás szigorú elítélésében. A parasztpárt nyilatkozata elítéli a terrorista akciót mint a demokráciától idegen jelenséget, s azt a meggyőződést hangoztatja, hogy a tettesek és esetleges felbujtóik elnyerik megérdemelt büntetésüket. Rámutat, hogy a varsói pap elrablása és meggyilkolása durva provokáció a közmegegyezés eszméje ellen, s beláthatatlan károkat okozhat a belpolitikai normalizálódásnak és Lengyelország nemzetközi tekintélyének. Jerzy Popieluszko meggyilkolásával kapcsolatban Józef Glemp bíboros, Lengyelország prímása üzenetet intézett a lengyel hívőkhöz. Ebben hangoztatja, hogy Popieluszkót előre megfontolt szándékkal és kegyetlenséggel ölték meg; az egyház ragaszkodni fog az igazságszolgáltatáshoz, vagyis a bűnösök megbüntetéséhez. Az üzenet, amelyet varsói politikai megfigyelők mérsékelt hangvételűnek tartanak, kitér arra is, hogy az egyház elő akarja segíteni a társadalmi megnyugvást, egyszersmind az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében fog tevékenykedni. A püspöki kar sajtóirodája Glemp üzenetének közzétételével egyidejűleg bejelentette, hogy a meggyilkolt Popieluszko holttestének boncolásánál az egyházi hatóságok által meghatalmazott ügyvéd és törvényszéki orvosszakértő is jelen lehetett. Kizárták a LEMP-ből a lengyel belügyminisztériumnak azt a három tisztjét, akiket a varsói pap elrablásával és meggyilkolásával gyanúsítanak. Erről a három tiszt alapszervezete hozott határozatot, s azt keddi ülésén megerősítette a minisztérium pártbizottsága. A LEMP belügyminisztériumi bizottsága határozatban foglalt állást a Popieluszkoügyben. Ez élesen elítélte a bűntény elkövetőit, s hangoztatja, hogy a kommunisták hiánytalanul megvalósítják a LEMP Központi Bizottsága péntek-szombati ülésén elfogadott határozatot. A belügyminisztériumi pártbizottság határozata felszólítja a minisztérium minden dolgozóját, hogy tevékenyen vegyen részt az emberrablás esetleges értelmi szerzőinek leleplezésében. (MTI)