Népszabadság, 1985. február (43. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-01 / 26. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,80 Ft NÉPSZABADSÁG IHHHHHHR 1985. február 1., péntek MM M i ü i ' ü mmmmmnmmmmmmm AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA mmmmmffimmmmmmmmmmmmm XLIII. évfolyam, 26. szám mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmKmm A barátság szolgálatában (3. oldal) Ülést tartott a Minisztertanács Napirenden a Balaton fejlesztésének programja A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Kaare Willochnak, a Norvég Királyság miniszterelnökének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány jelentést hallgatott meg a Balaton vízminőségének javítására és az üdülőkörzet fejlesztésére hozott határozatának teljesítéséről. Megtárgyalta és jóváhagyta a térség hosszútávú fejlesztésére kidolgozott programot. A Minisztertanács — a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével összhangban — módosította a termelőszövetkezetek kölcsönös támogatási alapjairól szóló rendeletet, egyben szabályozta az ipari, a fogyasztási, az értékesítő és beszerző szövetkezetek közös alapjai képzésének és felhasználásának rendjét. A változások nagyobb önállóságot biztosítanak a szövetkezeti önkormányzat és a közös alapok működésének belső szabályozása számára. A kormány határozatot hozott egyes új vállalatok létesítésének kedvezményeiről. Felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a vállalatok gyáregységeinek, telepeinek önállósulásuk esetén nyújtson pénzügyi kedvezményeket. (MTI) (A Balaton fejlesztésének programjáról szóló kommentár a 4. oldalon.) A haderő-csökkentési tárgyalások újabb fordulója Bécsben Bécsben csütörtökön megnyílt a közép-európai haderők és fegyverzetek csökkentéséről folyó tárgyalások 35. fordulója. Az első ülés arról tanúskodott, hogy a Nyugat folytatja halogató taktikáját, és a bécsi tárgyalásokon — a szocialista országok megegyezési szándéka ellenére — egyelőre továbbra sem várható haladás. Valerián Mihajlov nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője beszédében rámutatott, hogy a Varsói Szerződés országai rövid időn belül készek megállapodni, de a NATO-államok továbbra is meddő vitákkal gátolják a megegyezést. A szocialista országok szóvivője az ülés után hangoztatta: minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy kölcsönösen elfogadható megállapodást érjenek el Bécsben. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a Nyugat változtasson magatartásán. A tavaly áprilisi NATO-javaslat nem szolgálhat a megegyezés alapjául, mert alapvető feltételek hiányoznak belőle, így a javaslat (a többi között) nem tér ki a fegyverzetek csökkentésére, a légierők létszáma és a hadgyakorlatok korlátozására, sem pedig arra, hogyan lehet biztosítani a két fél haderőinek egyenlő szinten tartását a jövendő csökkentés után. A szocialista országok nem kívánnak új formát a bécsi tárgyalásokhoz, hiszen azok kerete, célja világos: mielőbb meg kell egyezni a katonai szembenállás szintjének gyakorlati csökkentésében, amihez jó alapot kínál a Varsói Szerződés 1983-as egyezménytervezete. A lényeg a haderők csökkentése — az ellenőrzés ennek függvénye. Utalt a szóvivő arra a nyugati taktikára, amely az ellenőrzést állítja a középpontba, mielőtt még megállapodtak volna arról, mit kell majd valójában ellenőrizni. A szocialista országok egyébként 11 év alatt már mintegy 20 javaslatot terjesztettek elő Bécsben, lényegesen többet, mint a NATO — mondotta. — Várhatóan lesznek további szocialista javaslatok is — tette hozzá a szóvivő, aki hangoztatta: amint a genfi szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalások alakulása segítheti a haladást Bécsben, úgy ez fordítva is elképzelhető. A NATO nevében felszólalt Josef Holik, az NSZK nagykövete, s ugyancsak reményét fejezte ki, hogy a genfi tárgyalások megkezdése pozitív hatással lesz a bécsi fórumra. (MTI) Munkában a jégtörők Mint megyei tudósítónk, Kékesi Katalin jelenti: a Felső-Tiszán lassan apad a jeges ár. Csütörtökön Záhony térségében egy óra alatt 4 centiméterrel, Dombrádnál egy centiméterrel csökkent a megáradt Tisza vízszintje. Az apadás nem kedvez a jégtorlaszok levonulásának. Csütörtökön Tiszakaráddal szemben hat jégtörő kezdett dolgozni, mintegy 12 kilométerre a legközelebbi jégbe fagyott hajótesttől. A Tisza itteni szakaszán a torlódott jég vastagsága meghaladja a két métert. A jég fogságába esett 15 hajótestből eddig hetet már biztonságba helyeztek. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság és a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság egyesített jégtörőinek munkáját a vízügyes brigádok lazító robbantásokkal segítik. Az árral együtt belvíz is sújtja Szabolcs-Szatmárt. Mintegy 10 600 hektár van víz alatt, ebből 2000 hektár vetés. A Duna jugoszláv szakaszán Apafin és Vukovár között megindult a jégzajlás — tájékoztatta Sáfrán István Baranya megyei tudósítónkat Vukováry Attila vízügyi főmérnök. A Jugoszláviában dolgozó négy magyar jégtörő ez idő szerint Apafin magasságában bontja a helyenként összetorlódott jeget. A Duna magyarországi szakaszán Baja és Mohács között megszakításokkal áll a jég, Paks és Baja között szórványos a zajlás, míg Dunaföldvár és Paks között megcsúszott a mozdulatlannak tetsző jégmező. Különben mindenütt működik a szárazföldi és a légi megfigyelés, hogy ha szükséges, idejében riasszák a jégtörő hajókat. A Dunán egyébként helyenként kisebb torlódások is előfordulnak, de ezek hatására számottevő vízszintemelkedés eddig még nem következett be. Kongresszusi verseny: sikeres évkezdés Csökkentették a hideg okozta termeléskiesést • Exportcélú erőfeszítések Az iparvállalatok kollektívái, szocialista brigádjai a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben vállalt kötelezettségeik alapján nagy erőfeszítéseket tettek, hogy a szokatlanul hideg januári időjárásiban viszonylag zökkenőmentesen indíthassák az évet. Esetenként pótvállalások teljesítésével igyekeztek az elmaradásokat mérsékelni. Sok helyütt sikerült is a hónap utolsó napjaira pótolni a termeléskiesést, folyamatossá, ütemessé tenni a gyártást és az értékesítést. Számottevő eredményeket hozott a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny az Ózdi Kohászati Üzemekben is. A vállalt 100 millió forinttal szemben 154 millió volt az anyagmegtakarítás értéke. A tervezettnél mintegy 300 millió forinttal kevesebb importanyagot használtak fel. A következő hónapok során főként az energiatakarékosság terén kívánnak előbbre lépni. Januárban is lendületet adott a termelésnek a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny a győri Rába gyárban. Tovább javult a minőség, az üzemek közötti kooperáció, miközben a létszám és a termelési költségek sem növekedtek. A munkaversenynek is köszönhető, hogy az év első hónapjában csaknem 2 milliárd forint értékben készültek — főként exportra — Rábatermékek, egyebek között 2200 nagy teljesítményű dízelmotor, 6600 hátsó és 2200 mellső futómű, 91 kamion, 10 pótkocsi és 30 darukocsi. A tavaszi munkákhoz januárban 26 Rába- Steiger erősgépet, 12 nagy teljesítményű kukorica- és 70 gabonavető gépet gyártottak. E berendezésekhez 33 millió forint értékben pótalkatrészek is készültek az elmúlt hónapban. A negyedéves terv teljesítése jól halad, s a Rába termelése várhatóan egész évben ütemes lesz, mivel az ideikapacitás 80 százalékát már lekötötték a megrendelők. Az utóbbi évtized legnehezebb hónapjaként tartja számon az idei januárt az Almásfüzitői Timföldgyár kollektívája. A rendkívüli hideg miatt lelassult a gyár bauxitellátása. A vasúti kocsikban a nyersanyag tömbbé fagyott össze, ezért kirakodás előtt melegítették, csákányozták, légkalapáccsal lazították a bauxitot. A vállalatnál szigetelőbrigádokat szerveztek, amelyek a sok szabadtéri berendezés óvását is vállalták. A rendkívüli körülményekhez képest az év első hónapját jó eredménnyel zárta a gyár, s a brigádok példamutató összefogása révén a várt negyvenszázalékos termeléskiesést sikerült lényegesen, tíz százalékra mérsékelni, így nem került veszélybe az idei timföldgyártási terv teljesítése. Az újpesti Gyapjúszövő Gyárban az elmúlt hetekben az adminisztratív munkaterületeken dolgozó brigádok is segítették a gyártóüzemek munkáját, hogy a termelés, a csomagolás és a szállítás még rövid ideig se szenvedjen késedelmet, a munka folyamatos és ütemes legyen. A vállalat — amely a legutóbbi néhány év alatt megháromszorozta kivitelét — 1985-ben 600 ezer négyzetméternyi tiszta gyapjú, illetve poliészter— gyapjú keverék kelmét és mintegy száz tonna fonalat exportál az igényes nyugat-európai, közel-keleti és tengerentúli piacokra. A folyamatos szállítás érdekében a laboránsokból, termelésszervező és -előkészítő dolgozókból álló szocialista brigádok pótvállalásuknak megfelelően januárban 140 ezer méternyi szövetet csomagoltak be, s a tételt ezekben a napokban útnak indította a gyár. (MTI) Dolgoznak a győri Rába motor- és kamionszereldéjében. (BOROS JENŐ FELVÉTELEI Carrington űrfegyverkezéssel kapcsolatos kételyei Lord Carrington, a NATO brit főtitkára csütörtökön Cambridge-ben kissé kételkedve foglalkozott az űrfegyverkezéssel. Egyetemi beszédében a főtitkár — anélkül, hogy bárkinek is címezte volna megjegyzéseit — kijelentette, az űrfegyverkezésnek „változatlanul bizonyítania kell létjogosultságát”. Ugyanis — fűzte hozzá — rendkívül nehéz lesz egy olyan stratégiai védelmi rendszert kiépíteni, amely eleget tesz az egyensúly, a fölénymentesség és a fokozott elrettentés követelményeinek. Ezt követően Carrington arról szólt, hogy a fegyverzetkorlátozás ügyét nem segíti az űrfegyverkezés problémájának megjelenése. Szerinte „a meglévő fegyverzetek által alkotott amúgy is bonyolult képben most fel kellett venni egy új elemet, s ez csak nehezíti a szovjet és az amerikai tárgyaló partnerek dolgát. A volt brit kül- és hadügyminiszter végül szkeptikusan nyilatkozott arról, leállíthatók-e a „csillagháborús” kutatások. A genfi tárgyalásokat illetően Lord Carrington óvott attól, hogy a felek mindhárom fegyverzetcsoportban egyenlőségre törekedjenek. Kijelentette, a múltban is bebizonyosodott már, hogy az összes fegyverzetet egységes egészként kezelve, adok-kapok alapon „hatékony egyensúly hozható létre”. (MTI) Japán közéleti személyiségek a katonai költségvetést bírálják ( TOKIÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Befolyásos japán politikusok és közéleti személyiségek síkraszálltak a szigetország katonai kiadásainak növelése ellen. Csütörtökön közzétett nyilatkozatukban követelték a fegyverkezési ráfordítások korlátozásának fenntartását. A nyilatkozat azután látott napvilágot, hogy a japán kormány az 1985- ös pénzügyi évre rekordnagyságú katonai kiadásokat irányzott elő. Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnök a parlamentben azt hangoztatta, hogy az eddigi korlátozás — úgymond — nehezen tartható, ezért a kabinet annak felülvizsgálatára készül. Japánban egy 1976-os kormányhatározat kimondta, hogy a katonai kiadások nem léphetik túl a bruttó nemzeti termék egy százalékát. A nyilatkozat aláírói között kormánypárti politikusok, sőt — Miki Takeó és Szuzuki Zenko személyében — egykori miniszterelnökök, továbbá hadügyminiszterek is voltak. Mint megállapították, a japán katonai kiadások korlátozásának eltörlése igen káros lenne éppen akkor, amikor a fegyverzetkorlátozás előmozdítása a legfontosabb feladat, és nemzetközi erőfeszítéseket tesznek érte. Miki Takeo — akinek kormánya 1976-ban a háború utáni japán békealkotmánnyal összhangban álló határozatot hozta — hangsúlyozta: a japán katonai kiadások korlátozása egyben jelképes, és már csak ezért sem szabad érvényteleníteni azt. Pietsch Lajos A szaktudás ereje Zavarba hozták az ismert kutatót egy tanyai előadáson. Megkérdezték tőle: mikor és hogyan lehet a leghatásosabban védekezni a zöldségfélék egyik kevésbé ismert kártevője ellen. A kutató más szakterülettel foglalkozik, így nem tudott azonnal válaszolni, elnézést kért, s levélben értesítette a kérdezőt. A tanyai kistermelőnek bizonyára esze ágában sem volt kényelmetlen helyzetbe hozni a szakembert, csupán többet akart tudni arról, amit valahol olvasott. Érthető a kíváncsisága, hiszen neki korántsem mindegy, mennyire károsítják növényeit a bogarak, s mennyi termést takaríthat majd be kertjéből. Az ez iránti kíváncsiság véteti kezébe a szakkönyveket is, amelyek között — szerencsére — válogathat. A múlt esztendőben például a mezőgazdasági könyvkiadás is elsősorban a kistermelőknek kedveskedett, s népszerűen megírt szakkönyveket ajánlott a házi polcokra. Az idei, 28. mezőgazdasági könyvhónapon a nagyüzemekben dolgozó mezőgazdák szakmai kíváncsiságát igyekszik elsősorban kielégíteni a könyvkiadás. A februári könyvhónapon 49 szakkönyvet 272 ezer példányban — igaz, a tavalyinál jóval kevesebbet — ajánlanak az olvasóknak. Sok köztük a közgazdasági témákat felölelő munka, tekintélyes arányt képviselnek az állattenyésztéssel foglalkozó szakkönyvek is. A könyvkiadás tehát alkalmazkodik az agrártermelés nagy kérdéseihez, igyekszik segíteni a szakemberek eligazodását. Szükségük is van erre a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban dolgozóknak. Napjainkban ugyanis fordulóponthoz érkezett a mezőgazdasági termelés. Büszkén tekinthetünk vissza arra, hogy megközelítettük az egy főre jutó gabonatermelésben az 1500 kilogrammot, a hústermelésben pedig a 150 kilogrammot, s így lényegesen többet termelünk belőlük a hazai felhasználásnál. Ez a tény azonban megfontolt előrelátásra készteti a mezőgazdasági termelőket. Tekintetbe kell venniük, hogy az eddigi — mindenképpen tekintélyes - eredményeket jórészt a fejlett technika, a korszerű technológia importjával értük el. A jövőben ez a helyzet egyre inkább megváltozik, s a termelés mennyiségi növelése helyébe a minőség lép. A minőséget, pontosabban a minőségi munkához szükséges fogásokat már nem lehet importálni, azt itthon kell kitalálni és alkalmazni. Tudás és naprakész információk nélkül ez csak óhaj marad. A szakmai tudás tehát közérdek. Számos tapasztalat viszont arra utal, hogy még nem vált közüggyé. A termelőszövetkezeti, állami gazdasági központokban, az állattartó telepi szűk irodákban járva a foghíjas könyvespolcok vagy a polcok hiánya arra engednek következtetni, hogy a szakkönyvekben rejlő ismeretek hasznosítása még nem napi gyakorlat. A kiadók szerint a könyvkereskedelem alábecsüli a várható forgalmat, a kereskedők azt állítják, hogy érdektelenek a vásárlók, a vevők szerint pedig drágák a szakkönyvek. Vitatkozni, egymásra hárítani a felelősséget persze lehet, de ettől még nem lesz több könyv azoknak a szakembereknek a kezében, akik naponta meríthetnének belőlük hasznosítható ismereteket. A vita helyett azon kellene inkább munkálkodniuk az érdekelteknek, hogy közügy legyen a szakirodalom forgatása, közkinccsé váljanak az ismeretek. V. Farkas József