Népszabadság, 1985. augusztus (43. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-01 / 179. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1,80 Ft NÉPSZABADSÁG * * * * ’Mummmmmmmmim 1985. augusztus 1., csütörtök XLIII. évfolyam, 179. szám nevei . m AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA Hová megy (3. oldal) Konferencia Havannában Latin-Amerika problémáiról Fidel Castro kubai állam- és kormányfő meghívására a latin-amerikai és karibi országok több mint ezer képviselője kezdett tanácskozást kedden Havannában a térség országainak eladósodása nyomán kialakult helyzetről. Száztizenöt különböző irányzatú politikai párt és tömegszervezet küldöttein kívül volt katonai vezetők, közgazdászok, értelmiségiek, egyházi személyiségek is jelen vannak a szombatig tartó találkozón, hogy kötetlen formában, előzetes napirend és záróközlemény kimunkálása nélkül folytassanak párbeszédet. Fidel Castro megnyitó beszédében hangoztatta, hogy a mostani a legszélesebb körű ilyen találkozó, amelyet valaha is tartottak a kontinensen. Kiemelte, hogy az eladósodás a térséget példátlanul súlyos gazdasági nehézségek elé állította. A kubai államfő az elmúlt hónapokban több beszédében és nyilatkozatában is szót emelt Latin-Amerika és az egész fejlődő világ már-már elviselhetetlen gazdasági problémáinak, elsősorban az adósságkérdésnek a megoldásáért. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem egyszerűen gazdasági gondról van szó, mivel a csődbe jutott országokban éleződnek a társadalmi feszültségek. A megoldás átfogó társadalmi-gazdasági intézkedésekkel képzelhető el. A kubai államfő július 8-án, a nemzetgyűlésben elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy az adósságok eltörlése önmagában még nem oldaná meg a problémát, s ezért szorgalmazta új nemzetközi gazdasági rend megteremtését és a latin-amerikai gazdasági integrációt. A keddi felszólalók kiemelték, hogy a térség országai csak egységes fellépéssel orvosolhatják a jelenlegi gazdasági problémákat. Többen kiemelték, hogy a földrészen a teljes gazdasági függetlenségért vívott küzdelem folyik jelenleg. Freddy Justianiano bolíviai tervezési és koordinációsügyi miniszter, elnöki különmegbízott beszédében kijelentette, hogy országa egy évvel ezelőtt felfüggesztette az adósságok fizetését a külföldi magánbankoknak (mint mondta, Bolívia külföldi adósságának 25 százalékával tartozik ezeknek a bankoknak). Ezzel azonban — tette hozzá — az ország problémái távolról sem oldódtak meg. Nem arról van szó, hogy nem akarunk, egyszerűen nem tudunk fizetni. A felszólalók között volt Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára is, aki kiemelte, hogy a gyorsan növekvő chilei adósság már meghaladja a 20 milliárd dollárt, s mindez az Egyesült Államok által kezdeményezett gazdaságpolitika következménye. (MTI) Diplomáciai feszültség Nicaragua és Costa Rica között Az Egyesült Államok azt követeli Costa Ricától, hogy a közeli napokban szakítsa meg diplomáciai kapcsolatait Nicaraguával. Dániel Ortega nicaraguai államfő kedden a rádió és a televízió által közvetített műsorban hangsúlyozta: az amerikai kormány nyomást gyakorol Luis Alberto Monte Costa Rica-i elnökre, hogy hívja vissza diplomáciai képviseletét Managuából. Az Egyesült Államok így próbálja a Nicaragua elleni fegyveres agreszszió feltételeit előkészíteni — mondotta Ortega. Ortega megismételte azt a korábbi felhívását, hogy Costa Rica és Nicaragua képviselői Panamában dolgozzák ki azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek segítségével biztonsági övezetet létesítenének a közös határvidéken. A nemzetközi felügyelő erőkben olyan dél-amerikai országok képviselői kaphatnának helyet, mint Argentína, Brazília, Uruguay és Peru. A Costa Rica-i elnök azonban visszautasította az egy hónappal ezelőtt tett javaslatot. A közép-amerikai válságot békés eszközökkel, tárgyalások útján kell megoldani — olvasható abban a nyilatkozatban, amelyet mintegy húsz latin-amerikai ország képviselője fogadott el Limában. A limai nyilatkozat aláírói között szerepel az argentin, a bolíviai, a kolumbiai, a perui, az uruguayi és a dominikai államfő is. (TASZSZ) A szovjet nagykövet bemutatkozó látogatásai Kádár János, a Magyar Szocialista mutatkozó látogatáson fogadta Bő- Munkáspárt főtitkára, Lázár György, risz Sztukalint, a Szovjetunió Budai Minisztertanács elnöke és Sarlóspesten akkreditált rendkívüli és meg- István, az Országgyűlés elnöke behatalmazott nagykövetét. (MTI) Szedd és vidd! Olcsóbban a frisset, csak gyere érte, szedd le, és vidd. Ez a jelszava annak a mozgalomnak, amely egyre terebélyesedik hazánkban is. A napokban a fóti Vörösmarty Tsz akciójától volt hangos a főváros. A tsz meghirdette, aki kajszibarackot akar, vigyen üres kosarat, gyümölcsösládát, szedje le magának a termést, olcsón megkaphatja. Olcsón? Mindenesetre jóval olcsóbban, mint a boltokban, a piacokon. Mondjuk, és így igaz, az idén kedvező a termés kajszibarackból és sárga barackból, az üzletekben mégis elég drága. Bármennyire soik a termés, a termelőnek akkor is megvannak a maga költségei. Hogy miért? A termést le kell szedni, ahhoz, hogy a boltokban elfogadható minőségben árusíthassák, válogatni, osztályozni szükséges a gyümölcsöt, tehát tetemes munkabérköltséggel jár. Ezenkívül a fuvarozás is pénzbe kerül, és még nem is számoltuk a kereskedelem költségeit és hasznát. A hasznot, amelyből mindenki részesedni akar. A felvásárló, a nagykereskedő és végül a bolt. Tehát a kacskaringós utat is megfizeti a vásárló. Még ha figyelmeztet is a közmondás, hogy a járt utat a járatlanért el ne hagyd, jó néhány nagyüzem mégiscsak merte vállalni az úttörő szerepét. Tavaly meg tavalyelőtt is. Új utat kerestek, járatlant, tudva persze azt is, hogy ezt az utat nem ők találták ki. A Szedd magad !-mozgalmat a fejlett ipari országokban kezdeményezték, amikor még konjunktúra volt a munkaerőpiacon, s nagy költségekkel járt volna a szedés, ezért a farmerek úgy igyekeztek pénzt csinálni a megtermelt zöldségből, gyümölcsből, hogy házhoz hívták a vevőket, szedjék és vigyék az árut. A mi nagyüzemeinket is hasonló okok késztették erre a lépésre. Ha ugyanis a vevő kimegy a barackosba, s maga szedi le a gyümölcsöt, akkor a gazdaság megtakaríthatja a szedés munkabérköltségét, nem kell a gyümölcshöz nagy pénzekért göngyöleget előteremteni. Ráadásul megszabadulnak az idegőrlő alkudozásoktól és rettegéstől, hogy egyáltalán elviszi-e a felvásárló kereskedelem az árut, így kevesebb költséggel lényegében anynyi bevételhez jut a gazdaság, mintha a felvásárló kereskedelemnek vagy a feldolgozó iparnak értékesítené a gyümölcsöt. És hogy milyen népszerű ez a mozgalom, azt jelzi: a fóti barackos előtti úton kocsik százaiból rajzoltak ki a szedők a múlt hét végén is. Voltak családok, amelyek összefogtak, és úgy szedték a barackot, kifizették a kilónkénti 13 forintot. Sokan lekvárt főznek belőle, vannak, akik frissen fogyasztják, és azt tartják, még az íze is más annak, amit maguk szedtek. Eltölthették volna az idejüket a strandon is, de ők a mozgást választották, mert a gyümölcsszedés még haszonnal is járt, s így sem nélkülözték a jó levegőt, a napsütést, a kirándulást. Egyetlen megjegyzés azonban ide kívánkozik. A Szedd magad !-mozgalom részvevői megérdemlik, hogy a feltételeket megteremtsék számukra, például létráról is gondoskodjanak. Ami pedig nagyon biztató, hogy a fótiak nincsenek egyedül, másutt is eredményesnek tekinthető az akció, köztük az Alagii Állami Gazdaságban. Ott a kajszibarack már lefutott, most őszibarackot lehet szedni a szobi kerületben. Fajtától, minőségtől függően ,nyolc-kilenc forintot kérnek kilójáért. És mindennap várják a szedőket, vásárlókat, egészen augusztus 25-ig, amíg el nem fogy a gyümölcs. Érdemes tehát új utakat, módszereket keresni, és tovább szélesíteni az akciót. Mert ez a módszer nemcsak a nagyüzemnek előnyös, hanem a fogyasztónak is. Cserkúti Ferenc Szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalás Helsinkiben MA BEFEJEZŐDIK A HARMINCÖT ORSZÁG TANÁCSKOZÁSA (Kiküldött munkatársunk telefonjelentése.) Hasznosnak, érdekesnek és őszintének nevezte mindkét fél a finn fővárosban tartott háromórás szovjet —amerikai külügyminiszteri találkozót. A fő téma a novemberre tervezett genfi csúcstalálkozó előkészítése volt. A helsinki záróokmány tízéves jubileumán tegnap tizenöt ország képviselője szólalt fel. Várkonyi Péter ma mondja el beszédét. Eduard Sevardnadze és George Schultz tegnap Helsinkiben azokról a kérdésekről tárgyalt, amelyek minden bizonnyal kiemelt szerepet játszanak majd a novemberi szovjet— amerikai csúcstalálkozón. Az új szovjet külügyminiszter most először találkozott amerikai partnerével. A megbeszélést a Helsinki-öböl partján fekvő amerikai nagykövetség épületében tartották, ott, ahol tizenhat évvel ezelőtt a két ország képviselői a SALT-szerződésről tanácskoztak. A tegnapi eszmecsere három órán át tartott. Most alkalmazták először az egyidejű szinkrontolmácsolást, ami mintegy a felére csökkentette a tárgyalásra szükséges időt. Mindkét külügyminiszter magas rangú munkatársaival együtt jelent meg. Eduard Sevardnadze mellett többek között ott volt Viktor Komplektov külügyminiszterhelyettes, Anatolij Dobrinyin, washingtoni szovjet nagykövet és Jurij Kvicinszkij, a Genfben tárgyaló szovjet delegáció egyik vezetője is. George Shultzot elkísérte Rozanne Ridgway, az európai ügyekért felelős új külügyminiszter-helyettes, Paul Nitze, az elnök fegyverzetkorlátozási főtanácsadója és Max Kampelman, a genfi amerikai delegáció vezetője. Vlagyimir Lomejko szovjet szóvivő, aki maga is ott volt a tárgyaláson, elmondta, hogy a két miniszter igen alapos eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzetről, a szovjet—amerikai viszonyról és a novemberi csúcstalálkozóról. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan tárgyalását úgy kell előkészíteni, hogy érdemben javuljon a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolata és a nemzetközi helyzet — mondta a szovjet diplomata. Eduard Sevardnadze kijelentette, hogy mindenekelőtt a biztonság kérdéseit kell a genfi dialógus középpontjába állítani. Megismételte: országa továbbra is annak tulajdonítja a legnagyobb jelentőséget, hogy megakadályozzák a fegyverkezési hajszát a világűrben és megszüntessék a földön. Nem szabad növelni a katonai összeütközés veszélyét — hangsúlyozta a szovjet külügyminiszter, és óvott attól, hogy megpróbálkozzanak beavatkozni más országok belügyeibe. Mind a nemzetközi biztonság, mind a kétoldalú kapcsolatok alakításában fontosnak mondotta a mértéktartást, és hangsúlyozta, hogy az előkészítő munkának és magának a csúcstalálkozónak ösztönzést kell adnia a szovjet—amerikai kapcsolatok javításához. A szovjet külügyminiszter kifejezte reményét, hogy az amerikai fél komolyan foglalkozik majd Mihail Gorbacsov bejelentésével, amelyben közölte: a Szovjetunió egyoldalúan szünetelteti a kísérleti nukleáris robbantásokat. Bár az amerikai fél erre nem mutatott készséget, a Szovjetunió ezt nem tekinti végleges válasznak, és a jövő év január elseje után is kész tartani magát a moratóriumhoz, ha az amerikai fél is csatlakozik hozzá. Ami az amerikaiak javaslatát illeti — nevezetesen azt, hogy a Szovjetunió küldjön szakértőket a Nevadai-sivatagba az amerikai robbantások ellenőrzésére, Lomejko szóvivő kijelentette: amíg az Egyesült Államok ellenőrzést, és ezzel bizonyos törvényesítést javasol, a Szovjetunió célja a nukleáris robbantások megszüntetése. Anatolij Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet szerint a találkozó megteremtette a szükséges munkakapcsolatokat a két külügyminiszter között. Olyan személyes kontaktus is kialakult, amely alkalmas a feladat végrehajtására, a csúcstalálkozó előkészítésére — mondta Dobrinyin. A csúcstalálkozón három nagy kérdéscsoport megvitatását tervezik. Szó lesz a biztonság témájáról, beleértve a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés teljes problémakörét, megvitatják a különböző regionális nemzetközi kérdéseket és a kétoldalú kapcsolatok javításának lehetőségeit. A szovjet nagykövet véleménye szerint a biztonsági kérdések bonyolultabbak, mint a kétoldalú kapcsolatok problémái. A tegnapi találkozón a két külügyminiszter futólag minden kérdést érintett. A megbeszéléseket néhány hét múlva folytatják, amikor Sevardnadze New Yorkba megy az ENSZ közgyűlésére, és várhatóan ellátogat majd a washingtoni Fehér Házba is, ahol az amerikai elnök fogadja. George Shultz amerikai külügyminiszter a találkozó után úgy nyilatkozott, hogy szovjet kollégájával való találkozója jó első lépés volt egy termékeny csúcstalálkozó előkészítése felé. — Hasznos, fontos, őszinte, érdekes és gyakorlatias — ezekkel a jelzőkkel jellemezte a háromórás megbeszélést. Azt mondta, hogy a megvitatott témák között volt olyan, amelyben bizonyos előrelépés történt, de nem nevezte meg őket. A két ország véleménye között továbbra is nagyok a különbségek — jelentette ki, de hangsúlyozta a realista megközelítés fontosságát. Az amerikai delegációhoz tartozó vezető beosztású diplomaták értékelése szerint a tegnapi megbeszélés elsősorban azért volt hasznos, mert folytatta a csúcstalálkozó előkészítését, és lehetőséget adott az első alkalommal találkozó két külügyminiszternek, hogy részletesen kifejthesse országának álláspontját. Ami a szovjet pozíciót illeti, az amerikai diplomaták megállapíthatták, hogy a szovjet külpolitika céljai változatlanok, a szovjet diplomáciára továbbra is a folyamatosság jellemző. , Sevardnadze főként Mihail Gorbacsov októberre kitűzött franciaországi látogatásáról folytatott eszmecserét szerdán Roland Dumas francia külügyminiszterrel. Az amerikai és a szovjet küldöttség a tárgyalóasztalnál. További felszólalások a teljes ülésen Bár a legnagyobb érdeklődés természetesen a szovjet—amerikai kétoldalú tárgyalásnak szólt, a Finlandia-palotában terv szerint folytatódott a harmincöt ország tanácskozása is. A tegnapi ülésen tizenöt külügyminiszter szólalt fel. Szinte minden beszéd hangsúlyozta, hogy Európának továbbra is szüksége van a helsinki folyamat továbbvitelére, a kölcsönös biztonságot erősítő együttműködésre, a problémák békés megoldására. Karolosz Papuliasz görög külügyminiszter szerint a különféle válságok, politikai, szociális és kulturális ellentétek és mindenekelőtt az ijesztően gyorsuló fegyverkezési verseny olyan helyzetet teremtett, hogy a tíz év előtti helsinkimegállapodás teljesítése ma fontosabb, mint valaha. Kanada külügyminisztere, Joe Clark úgy vélte, hogy a tíz év előtti remények nagy része nem teljesült, és komoly politikai akaratra van szükség ahhoz, hogy a párbeszéd ne váljék a süketek dialógusává. Mindezzel együtt ő is hangsúlyozta: a helsinki záróokmány teremtette meg annak lehetőségét, hogy a részt vevő államok egymás rendszerének veszélyeztetése nélkül ,találhassanak módot a problémák megoldására. Raif Dizdarevic, Jugoszlávia küldötte úgy látta: a helsinki záróokmány nagy szerepet játszott abban, hogy az európai országok még abban az időben is meg tudták őrizni elért eredményeiket, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonya a legrosszabb volt. Óvott attól a gyakorlattól, hogy bárki is a záróokmány egyes tételeit — saját érdekeinek megfelelően — egy másik ország ellen próbálja felhasználni. Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere szerint a két német állam, kapcsolatai különösen fontosak a kontinens, biztonsága és békéje számára. — A bonni kormány arra törekszik — mondta —, hogy az NSZK és az NDK kapcsolatai tartalmasak legyenek, és példaadóan mutassák a helsinki záróokmány teljesítését. Reményét fejezte ki, hogy a genfi szovjet—amerikai tárgyalások eredményesek lesznek. Hangsúlyozta, hogy összefüggésükben kell megvitatni a kozmikus, valamint a hadászati és a taktikai nukleáris fegyverek kérdését. A cél a világűrben fegyverkezés megakadályozása, a nukleáris fegyverkezés korlátozása, a stratégiai stabilitás megerősítése — mondta a nyugatnémet külügyminiszter. (Folytatás a 2. oldalon.)