Népszabadság, 1985. augusztus (43. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-14 / 190. szám
1985. augusztus 14., szerda NÉPSZABADSÁG Munkásfiatalok találkozója Győrben (Munkatársunktól.) Augusztus 29-től szeptember 1-ig Győr-Sopron megye lesz a házigazdája a munkásfiatalok II. országos találkozójának. A többnapos rendezvényről tegnap a KISZ Központi Bizottságának székházában sajtótájékoztatót tartott dr. Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára. A munkásfiatalok találkozójára megyénként nyolcvan, a fővárosból száz fiatal érkezését várják, ők és a vendéglátó megyéből csaknem nyolc-tízezer fiatal vesz részt a rendezvényen. A találkozó célja, hogy a fiatalok megvitassák munkahelyük ágazati sajátosságait, valamint azt, hogy a mai társadalmi-gazdasági közegben milyen szerepet vállal a KISZ. A rendezők lehetőséget teremtenek arra is, hogy az egymástól távol élő munkások a politikai és szakmai vitákon kicseréljék tapasztalataikat. Az üzemlátogatásokon, a szakmai szekcióüléseken egyebek között megvitatják a KISZ X. kongresszusa óta eltelt időszak munkáját, amely egyben már felkészülés is a következő kongresszusra. (A találkozó összegezhető tapasztalatait napirendre tűzi a KISZ Központi Bizottságának titkársága.) Miniszterek és miniszterhelyettesek adnak tájékoztatót a gazdasági helyzetről, a tennivalókról. A többnapos rendezvénysorozat egyik kiemelkedő eseményének ígérkezik az Országos Béketanáccsal közösen szervezett augusztus 30-i békenagygyűlés. Sok kulturális és sportprogram is várja a fiatalokat Győrben és a megye több városában, községében. A sajtótájékoztatón elmondták: a KISZ szeretne hagyományt teremteni; azt tervezik, hogy a győri találkozó után kétévenként rendszeresen összehívják majd a fiatal munkások képviselőit. Tennivalók az üzletlakások felszámolására Még mindig sok a raktár, az iroda Az eredetileg kereskedelmi vagy ipari szolgáltató tevékenység céljaira létesített, de jelenleg másra használt helyiségek felszabadítása valamennyi fővárosi kerületnek gondja. Budapesten még mindig sok az olyan helyiség, amelyet nem eredeti rendeltetésének megfelelően használnak: üzletek vagy műhelyek helyén raktárak, irodák működnek. A Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága már korábban meghatározta azokat a fontosabb útvonalakat, területeket, amelyeken különösen indokolt a rendeltetéstől eltérő célú helyiségek felszámolása. A XII. kerületben évtizedek óta gond a kereskedelmi ellátás fogyatékossága. E hegyvidéki jellegű városrészben több mint tíz éve kezdődött meg az üzletlakások felszámolása, s ezzel párhuzamosan a kereskedelmi hálózat fejlesztése. A tanácsnál évente négy-öt kiutalható helyiség odaítéléséről döntenek. A Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága 12 útvonalat jelölt ki felmérésre a kerületben. A tanács munkatársai, a XII. és I. Kerületi Ingatlankezelő Vállalat bérleményhasznosítási csoportja és a házkezelőségek képviselői összesen 460 helyiséget ellenőriztek. A felmérés során készült lista szerint 23 üzlethelyiséget használnak lakásként a vizsgált útvonalakon, s 29 olyan helyiséget találtak, amelyet rendeltetésétől eltérő módon használnak a bérlők és a tulajdonosok. A lakosság érdekeit szem előtt tartva döntenek majd arról, hogy milyen kereskedelmi, illetve szolgáltató létesítmény nyíljon ezekben. A VII. Kerületi Tanács végrehajtó bizottsága az év elején döntött a jelenleg lakásként használt üzlethelyiségek sorsáról. A kereskedelmiszolgáltató hálózat fejlesztésének legfőbb akadálya, hogy nincs elég üzlethelyiség, ahol a vállalkozók új boltot nyithatnának. A tanács felmérése szerint csaknem 160 üzlethelyiséget használnak a kerületben lakásként, is a bennük élő emberek elhelyezését előbb-utóbb amúgy is meg kell oldani. Az üzletlakások felszabadítására készült terv szerint az idén 40 ilyen helyiségből költöztetik ki a lakókat, nekik a lakásügyi osztály ajánl fel cserelakást. Elsősorban olyan üzletlakásokat igyekeznek kiüríteni és eredeti céljuknak megfelelően hasznosítani, amelyek egymás mellett vannak, így nagyobb, tágasabb terű üzletek létesülhetnek bennük. Az elképzelések szerint az Akácfa, a Dohány, a Kertész, a Majakovszkij és a Landler Jenő utcában, valamint a Garay téren szüntetnek meg üzletlakásokat. Sok üres üzlethelyiséget azok a kereskedelmi vállalatok, illetve magánkereskedők kapnak majd meg, akiket a Klauzál téri vásárcsarnok átalakítása miatt vagy a tömbrehabilitációs program folytatása során kártalanítani kell. A többit — az érvényben lévő helyiséggazdálkodási jogszabályoknak megfelelően — pályázat útján hirdetik meg, néhányat pedig egy-egy meglévő bolt bővítésére használnak fel. (MTI) *Új távhővezeték épül Budán Jól haladnak a nyári karbantartással (Munkatársunktól.) A Fővárosi Távfűtő Művek új gerincvezetéket épít Buda északi részén. A forró vizet szállító csövek az észak-budai és a Zápor utcai fűtőműveket kötik majd össze. A vezeték építése része annak a munkának, amellyel a jövőben a főváros fűtőműveit egymáshoz kapcsolják. Ennek révén növekszik majd az üzembiztonság, és takarékosabb lehet a fűtőanyag-felhasználás. Tavaly fektették le azt az egy kilométeres vezetéket, amely a Gellérthegy alatt Kelenföldről a Várnegyedbe szállítja a forró vizet. Az óbudai vezeték lefektetését szintén az elmúlt évben kezdték el, és a munkát, a tervek szerint, 1986. szeptember 15-ig fejezik be. A beruházás 250 millió forintba kerül. A lakótelep által körbenőtt és zajos Zápor utcai fűtőművet a vezeték átadása után csak akkor indítják meg, amikor a hőmérséklet két fok alá csökken. Az észak-budai fűtőmű kapacitásbővítése kisebb helyi, ideiglenesen működő berendezésekkel nem lett volna gazdaságos. Az építők most a Bécsi út mellett, a Reménység és a Váradi utca között dolgoznak. A földmunkák közben a Bécsi út alatt átvezető szakasz építésekor csontvázakat találtak. A leleteket a régészek gyorsan megvizsgálták, így a munka hamarosan folytatódhatott. Budapest távhőellátásáról öt hőerőmű és 22 fűtőmű gondoskodik. A Távfűtő Műveknél arra törekednek, hogy az erőművek hulladékhőjét a korábbiaknál nagyobb mértékben hasznosítsák. Októbertől a budapesti szemétégető mű hulladékhőjét fogják munkára; a káposztásmegyeri lakótelep már megépült házaiban ezt a hulladékhőt használják fel. A lakótelep bővítésével összhangban új, 70 centiméter átmérőjű vezetéket építenek, amely teljes egészében 1987-be készül el. Pesterzsébeten bővítik a szivattyúparkot, a kazánházban új automatikákat szerelnek be. A nyári karbantartással a vállalat szakemberei jól haladnak. Szeptember 15-ire az egész távfűtőrendszer működésre készen áll, és a szezon kezdetén, október 15-én, ha az időjárás indokolja, megkezdik a fűtést. A fővárosban található 2100 hőközpont közül Észak-Pesten Hűben hozzákezdenek a korszerű, távirányítású rendszer kiépítéséhez, amelynek segítségével nemcsak kevesebb munkáskézre lesz szükség, hanem takarékosabb is lesz az üzemmód, és gyorsabban tudják majd ki- és bekapcsolni a berendezéseket. Új eljárásokkal is kísérleteznek. A Tahi úton NSZK-licenc alapján olyon vezetéket építenek, amely a többinél jobban szigeteli a hőt, és az élettartama is hosszabb. Szerelik a vezetéket a Bécsi út mellett. 5 URÁNBÁNYÁSZOK Az e bányászkodás körül akarvaakaratlanul táplált misztikum segített elhitetni, hogy az uránérckincs éppúgy egy csapásra gazdaggá tehet minket, mint ahogy a sivatagban felszínre törő olaj nábobokká emelt korábban nyomorgó beduintörzseket. Hogy ez sajnos nem így van, azt a nemzetközi piac árviszonyai mindennap bebizonyítják nekünk. Az uránérc ára nem kúszott feljebb az olaj nyomába, de kibányászása rendkívül nagy értékű beruházásokat követel, bár még így is mindössze tíz százaléka az elengedhetetlenül szükséges dúsítás költségeinek. E bonyolult művelet teljes folyamatára berendezkedni mi képtelenek vagyunk, egyszerűen nincs hozzá technikánk, és belátható időn belül ilyen, vásárlásra nem is futja majd anyagi erőnkből. A paksi atomerőmű példáját véve alapul, az itt termelt villamos energia összköltségének mindössze hét százalékát emészti fel az első művelet, az uránérc felszínre hozása. A magyar uránból ugyan nem tudunk meggazdagodni, de boldogulásunkhoz, energiaellátásunk biztonságához egyre inkább szükséges a bányászkodás e fajtája is. Kavicsból kőtömb korszerű, de nehéz körülmények között, több mint ezer méter mélyen, sziklafalak között dolgoznak az emberek az uránbánya üzemeiben. A kicsordogálló víz pillanatok alattgőzfürdőt teremt. Mintha megváltoznának a fizika törvényei, más súlyt kap minden, mint odafenn: egy-egy lepattanó kavics kőtömbként zúdul alá. Itt ■több mintt tízmillió forintos gépmonstrumok működnek, mégpedig pokoli csattogással, amelyet felerősít a mélységben tátongó sziklaüreg, és nem könnyíti az emberek dolgát, hogy csupán robbantással tudnakméterről méterre előbbre jutni. Mindez olyan érzetet kelt abban, aki először száll le a vájvéghez, mintha egy iszonyatos háború kellős közepébe csöppent vollna; dörög, robajlik minden. Lent a bányában, a gyöngyöző testű emberek sokaságában sehol sem fedezhető fel egyetlen idősebb arc. Itt az átlagéletkor 31 év. Egy kézen megszámolható, ki az, aki huszonöt esztendeje dolgozik e bányában, hamar elhasználódnak az emberek. Aki a zajtól vagy a szilikózistól 36 százalékos károsodást szenved, az többé nem szállhat le a bányába. Az uránbányászok olyan szigorú, rendszeres orvosi ellenőrzés alatt állnak, mint a berepülőpilóták. Bizonyságul erre egyetlen példa: a bánya orvosai halláskárosodással leszázalékoltak egy 28 éves vájárt, akinek a sportrepülés és az ejtőernyős ugrás volt a hobbija. Az után, hogy búcsút mondott az uránbányának, még hat évig űzte kedvenc sportját, holott repülési engedélyének megújításához ugyancsak rendszeresen, orvosi bizottság elé kellett állnia. A bányából kikerült emberek rehabilitációja rengeteg gondot okoz. Korábbi fizetésük 80 vagy száz százalékát megkapják, és keresnek számukra olyan munkahelyet, ahol a feladat elvégzése nem megerőltető, s nem kíván különösebb szakértelmet. Nem készül jegyzőkönyv Miért vállalják e különlegesen nehéz körülményeket a 20—21 éves fiatalemberek? Azok annyiféle mint amennyien e bányánál munkára jelentkeznek. Évente betegség miatt, vagy azért, mert megriadtak, esetleg másutt jobb munkalehetőségre bukkantak, átlagosan ezren mennek el, és jönnek helyettük újak. Jóformán minden vidéki újságban hirdet, toboroz e bánya, és akad, akit csábít az ígért magas kereset; itt átlagosan 105 ezer forint jut esztendőnként egy-egy dolgozóra. Akadnak, akik belebuktak pályakezdésükbe, vannak, akik rossz házasságuk elől menekülnek ide, és előfordul, hogy valaki éppen azért vállal minden megpróbáltatást, mert a lehető leghamarabb szeretne otthont teremteni, családot alapítani. Bárhonnan és bárhogyan érkeznek is azonban az emberek, a számtalan veszély és egymásrautaltság közepette átformálódik énjük és gondolkodásmódjuk. Itt ugyan nem esik szó olyan fogalmakról mint hűség, becsület, önfeláldozás, szívós kitartás, bátorság és ezernyi más, az életet gazdagító jellemvonás, ám lassan-lassan mindez vérükbe ivódik. S ha nem, a többiek tesznek róla, hogy a kollektivitás íratlan törvényei betartassanak. Megtörténik például, hogy ha egy műszakról valaki elmarad, a csapat megy utána, felkeresi és elhozza a kocsmából. Erről nem készül jegyzőkönyv, az ügyben nem lesz semmilyen tárgyalás. A kemény élet kemény szokásokat formál. Nem az ellen van kifogásuk, hogy társuk betér a kocsmába és akár öthat korsó sört is megiszik, hiszen egy uránbányász a várvégen egyetlen műszak alatt két-öt liter folyadékot veszít, izzad ki magából. Szórakozásból, mulatságból felrúgni a bánya diktálta erkölcsi normát, a szemükben ez a bűn. Ritka az az ember, aki kétszer követhet el ilyen hibát. Az is igaz, hogy egy várvégi csapathoz bekerülni nem lehet pusztán vezérigazgatói ukázzal, vagy a pártbizottság titkárának nyomatékos kérésével — ez ehhez nem elegendő. Az emberek maguk döntik el hogy kikkel dolgoznak, kikre bízzák a saját és társaik életét — a választás elidegeníthetetlen joguk. Ám akit befogadnak, azt gyötrik-gyúrják és védik a maguk felfogása szerint. Ehhez a magatartáshoz hozzátartozik, hogy akik közülük párttagok, azok nem restellik ezt sehol, semmilyen körülmények között kimondani, és bármilyen vitában egyértelműen eszerint nyilatkoznak meg. Hat év a vájárságig Ez az emberformálás gyakran hosszú esztendőkig tart. Igaz, nem kevés idő telik el, míg az Alföldről jött parasztgyerekből jól kereső vájár lesz. A próba elkezdődik már az első pillanatban: száz jelentkező közül átlagosan negyvenen alkalmatlanok föld alatti bányamunkára. Érdekes, hogy a diszkó, a magnó a húszéves fiatalemberek hallását oly mértékben megrontja, hogy az uránbánya orvosi bizottsága kénytelen leszállást tiltó határozatot hozni. Aki viszont átesik a szigorú egészségügyi rostán, azt viszonylag rövid időn belül felkészítik, hogy leszállhasson és a szállításnál dolgozhasson. Akad, aki e pontnál meg is reked, mások viszont, akik a magasabb jövedelemért a várvéghez igyekeznek jutni, a legkülönbözőbb tanfolyamokon vesznek részt, és a sikeres vizsgák, valamint 300 műszak teljesítése után lesznek előbb segédvájárok, majd újabb tanulás, illetve vizsga után, többnyire hat esztendő múltán vájárokká avatják őket. Ekkor már valóban jól keresnek, messze az átlagon felül. Ám igazán gazdag bányásszal nemigen találkozhatunk. Kovács István, a bánya pártbizottságának titkára volt a kalauzom. Magas, erőteljes ember, aki egész életében bányász volt, és nem tagadja, hogy amikor valamelyik üzembe leszáll, még ma is összeszorul a torka egy-egy váratlan zaj hallatán. Márpedig ezt gyakran megteszi, mert belső kényszer hajtja, hogy ott legyen azok között, akikért és akikkel dolgozik, éppúgy próbára tegye önmagát, mint társai, mert hiszi, csak addig vállalja, viseli tisztét, amíg erre képes. Sólyom József Robbantás előtt a várvégen. erb János felvétele Termékszerkezet-korszerűsítés a textiliparban A textil- és textilruházati ipar vállalatai a kivitel bővítéséért és a hazai választék szélesítéséért korszerűsítik termékszerkezetüket, fejlesztik gyártmányaikat. A pamutszövetek iránt mind külföldön, mind a hazai felhasználók körében növekszik a kereslet. Főleg a széles és nemes kikészítésű kelmék a kelendőek. Ezért az utóbbi időben csaknem hét százalékkal növelték a gyártók a szövetek átlagos szélességét, és öt százalékkal bővítették az igényes kikészítésű kelmék arányát. Az értékesebb és így jobban eladható pamut alapanyagú szövetek nagyobb arányú termelését az tette lehetővé, hogy a fonodákban jelentősen javították a minőséget, és a szálak egyenletesebbé váltak. Emellett korszerűsítették a szövődei gépeket és a kikészítőberendezéseket. A Kispesti Textilgyárban rövidesen megkezdődik az a kapacitásbővítő beruházás, amelynek eredményeként tovább nő az értékes pamutszövetek választéka. A kötőiparban ugyancsak az értékesebb, kiváló minőségű ruházati cikkek a keresettek. A Habselyem Kötöttárugyárban műszaki fejlesztéssel kívánják bővíteni a szabadidős öltözékek, a keresett finom női alsóruházati cikkek körét. A Debreceni Kötöttárugyár 12 nagy teljesítményű japán kötőgépet bérel a közeljövőben. Ezzel bővíti gyapjú és gyapjútípusú felső kötöttáruexportját. A selyemipar külföldre szánt termékeinek kétharmadát értékesíti konvertibiliselszámolású piacon. E termékcsoport legfőbb gyártója a Magyar Selyemipar Vállalat, ahol az utóbbi években a piaci igényeknek megfelelően a női blúzok és divatruházati termékek készítésére alkalmas kelmék arányát növelték. Megkezdték a tarkán szőtt és nyomottmintás ing- és blúzanyagok gyártását is. Főleg a megváltozott hazai igények kielégítésére, az import magyar áruval való helyettesítésére fejlesztették gyártmányaikat az egészségügyi textíliák készítői. Így ma már alig van szükség külföldi pelenka- és egészségügyi betétre. Több millió forintos beruházás eredményeként a Rico Kötszerművek hazai termékei váltották fel a korábban tőkés importból származókat. A textilruházati ipar csak úgy tudja gyártmányait fejleszteni, ha ehhez a kellékek is korszerűek. Bár e termékek választéka még korántsem éri el a kívánt szintet, a kellékgyártás is fejlődött. A cipzárat például kezdi felváltani a tépőzár, amelynek termelése öt év alatt megduplázódott. Szintén jelentősen bővült a hímzett és a bársonyszalagok gyártása. Ezek körében további dinamikus gyártmányfejlesztés szükséges. (MTI) Korszerű körkötő gépek a Habselyem Kötöttárugyárban. ERDEI KATALIN FELVÉTELE