Népszabadság, 1986. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-14 / 191. szám

Betűk vagy orchideák? Megszoktam már, hogy az utóbbi időben vásárolható le­velezőlapok kétfélék. A nor­mál levelezőlap egyik oldalát a címzés, a feladó és a bélyeg helyének megjelölése tölti ki, s még az írásra is marad hely, a másik oldala pedig teljesen a levélíró rendelkezésére áll. Van azonban egy másik fajta is, amelynek egy részét külön­féle hirdetések foglalják el, jelentősen csökkentve ezzel az írásra felhasználható felületet — írja Józsa Dániel Szegedről. Esetenként ezek a hirdetések hasznosak lehetnek, hiszen — például — közérdeklődésre számot tartó eseményre hív­hatják fel a figyelmet. Ám az egyik nemrég kibocsátott nyomtatvány alighanem csak a külleméért dicsérhető; az eredeti funkció teljesen háttérbe szorul. Íme: Nemzetközi Or­chidea és Bromélia Konferen­cia, Budapest, 1986. Közepén az embléma, stilizált föld­gömbbel, szemet gyönyörköd­tető, színpompás orchideák­kal. Nem mondom, szép, ké­peslapként is megállná a he­lyét. Csak azt nem hiszem, hogy ennek láttán bárki is ha­nyatt-homlok sietne a reklá­mozott eseményre. Az viszont — úgy vélem — joggal bosz­­szankodik, aki a levelezőlap mindkét oldalát rendeltetésé­nek megfelelően szeretné ki­tölteni. Balaton-parti látnivaló A Siófokon ezekben a hetekben nagy számmal megforduló vendé­gek figyelmét szeretném felhívni egy értékes látnivalóra. A Kál­mán Imre sétány 10. szám alatt reggel 9-től este 7-ig lehet meg­tekinteni A Kárpát-medence ásvá­nyai című tárlatot, ötven vitrin­ben mintegy háromezer különféle ásvány sorakozik itt; a gazdag anyag Kövecses-Varga Lajos föld­­rajz-biológia szakos tanár tulaj­dona, aki gyűjteményét lelőhe­lyek szerint csoportosította. Kovács László Siófok Vacsora a menzán A Pápai Öregdiákok Baráti Kö­re szervezésében ünnepélyes ke­retek között­­került sor a pápai bencés gimnázium, valamint , a helyi nőnevelő intézet egykori ta­nulóinak érettségi találkozójára. Az ünnepségen több mint kétszá­zan vettek részt, nem kevesen kül­földről érkeztek. Az egykori diá­­koik ellátogattak a temetőbe, le­rótták kegyeletüket az elhunyt tanárok és diáktársak sírjánál, majd — a régi időket felidézendő — a kollégium menzáján vacso­ráztak, s megnézték Gáti Samu tanár úrnak az egykori torna­­vizsgákról készített dokumentum­­filmjeit is. Matics József : Pápa SZÓT KÉR AZ OLVASÓ Lehangoló tájkép a pusztulásról A Vasvári Pál Nevelőinté­zet II., Budakeszi út 55. szám alatti épületének fűtésekor ke­letkezett salakot éveken át a kert évszázados fái közt rak­ták le. Már ettől kipusztult néhány fa. A nyár elején be­gyulladt a salak, a tűzoltóság elvonulása után föld ráhordá­sával kívánták megelőzni a további égést. D­e a szükséges mennyiség sokszorosát hord­ták oda, újabb fákat veszé­lyeztetve. A környék lakóinak kérésére hetek múltán is csak annyi történt, hogy a földet — elhordás helyett — lesimí­tották. A Béke Nevelőotthon II., Hárshegyi út 9. szám alatti épülete elé is hónapokon át hordták a földet és a törme­léket, feltöltve az előtte levő területet és a völgy egy ré­szét. Fák tucatjait pusztítot­ták el. Azt hallottuk, hogy sportpályát kívánnak építeni az állami gondozott gyerekek­nek. Ez igen szép lenne, ha az évek során nem ment vol­na tönkre egy sportpálya a Béke Nevelőotthon, egy má­sik a Vasvári Nevelőotthon mellett. Tucatszámra pusztul­tak el a Budakeszi út geszte­nyefái, a közmű és telefon­­hálózat fejlesztése miatt több­ször felbontott járdák men­tén, mivel a gyökérzetet sem kímélték. A sitt a fák tövén maradt, s ott vízzáró réteget alkotott. A környezet védelméért többször fordultunk illetékes szervekhez; reméljük, hogy válaszuk most már a hathatós intézkedés lesz. Szeredás Andrásné Budapest II., Pálos u. Fák a hordalék szorításában. Egy félreértés tisztázása Az IKV nem zárkózik el A lap június 4-i számában Csótányharc címmel megjelent írásra szeretnék reflektálni — írja Lasz György, IV. kerületi tanácstag. — Sajnos az új­pesti városközpont egy részé­nek (Gács u., Erzsébet u., Pe­tőfi u.) lakótelepi lakásaiban a csótányinvázió ellen immár harmadik éve küzdenek si­kertelenül a lakók, miközben időről időre felvonulnak a bo­gárirtószert szolgáltató kisipa­rosok, szövetkezetek stb. Mindez azonban mit sem ér, ha a közös használatú helyi­ségeket, lépcsőházakat, táro­lókat az IKV nem gondozza. Ezt a feladatot azzal hárítja el magától, hogy „az is a la­kók,­­ és a helyi lakóbizottsá­gok dolga”. Ezzel a tévhittel szeretnék vitába szállni. Ugyanis — bérlakásokról lé­vén szó — tudtommal a kör­nyezetóvás, a tisztán tartás az IKV hatás- és feladatkörébe tartozik. Bogácsi György, a IV. Ke­rületi Tanács műszaki osztá­lyának helyettes vezetője (aki­hez az IKV felügyelete tarto­zik) ezzel kapcsolatban a kö­vetkező tájékoztatást adta: Mindenekelőtt egy félreértést szeretnék eloszlatni: amikor az IKV azt mondja, hogy a lakóbi­zottság vagy egy közös képviselő szervezze meg a lakáson belüli rovarirtást, ez korántsem jelenti azt, hogy egyben a lakókra há­rítja e feladatot a közös haszná­latú helyiségek esetében is. Az IKV csupán azt kérte — és kéri továbbra is ■ —, hogy a­ lakók ezt az akciójukat hozzák a vállalat tudomására, s akkor az IKV egy­idejűleg gondoskodik a közös he­lyiségek fertőtlenítéséről. Ha a levélíró által említett házakban tömeges fertőzésről van szó — bár erről csak most­ értesültünk —, az Ingatlankezelő Vállalat oly­annyira nem zárkózik el az ott élők gondjának megoldásától, hogy vállalja e lakóházakban a komplett és egyidejű csótány­mentesítés megszervezését, mint ahogyan tette ezt nemrégiben­­például a kerületi Nyár utca 26. számú házban, a bérlők kezdemé­nyezésére. Hideg zuhany ingyen Lázár Mihályné isaszegi olvasónk lányával a hat­vani strandon keresett felüdülést a kánikulában. Mi­előtt jegyet­ váltott volna, cigarettát és rágógumit akart venni a fürdő sarkán levő vendéglőben. Beállt a pult előtt várakozó sor végére. A baj azzal kezdődött, hogy később a pult másik részén is kialakult egy négytagú sor, s amikor levélírónk következett, az eladó ennek a sornak az elején álló hölgyet szolgálta ki. Szólt, hogy ő a soros. Ezt a többi sorban álló is megerősítette, kivéve az eladót, aki kijelentette, hogy itt ő dönt, s ismét egy másik vásárlóhoz fordult. Ek­kor újfent kérte, hogy szolgálja ki végre, mire az el­adó ráripakodott: „Ha nem tetszik, írjon a panasz­­könyvbe." Ismételt felszólamlására nagy nehezen megkapta a két doboz cigarettát és a hat csomag rágógumit, ám az eladó bőven mellékelt hozzájuk megjegyzéseket, hogy egyesek mit meg nem engednek maguknak. De, ezzel még nem volt vége. Amikor olvasónk kézbe vette a cigarettát, pultra rakta a pénzt, megint az eladó jött, ő így nem tud szá­molni. Akkor visszatette a pultra a portékát ama re­ményének kifejezésével, hogy így már biztosan tud szá­molni. Ekkor az eladó kikelt magából: neki ne mond­ják, mit és hogyan számoljon. Felkapta a cigarettát és a rágógumit, visszadobta a polcra, s közölte az „izgá­ga” vevővel, hogy nem szolgálja ki. Keményen tartotta is magát a kijelentéséhez. Le­vélírónk most már kérte a panaszkönyvet. De immár azt sem kapta meg. Az eladó leakasztotta ugyan a szögről, ám nyomban a pult alá vágta. „Bevallom, kissé idegesen, de továbbra is álldogál­tam a pultnál, hátha valahogy mégis megoldódik a do­log — írja Lázárné. — Meg is oldódott. A kiszolgáló közölte velem, hogy azonnal hagyjam el a helyiséget. Mondtam, szolgáljon ki, vagy adja ide a panaszköny­vet. Ő erre kijött a pult mögül, karon ragadott, és egy­szerűen kilökött az ajtón a már kimenekült lányom után.” Lám, még be sem tette a lábát a hőn vágyott strandra, máris megkapta a hideg zuhanyt. Ingyen. n. t. ÜZENJÜK Tóth Kálmánnak, Sümegre. Bérpótlék annak adható, aki kü­lönleges helyen, munkakörben, illetve munkakörülmények között, az általában szokásos munkaidő­­beosztástól eltérő időben dolgo­zik, és ezt a személyi alapbér vagy a teljesítménybér megálla­pításánál­ nem vették figyelembe. Tárnai Attilánénak, Szeghalom­ra: A 20-ik hetet meghaladó ter­hességet csak rendkívüli esetben, külön engedély alapján, az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt Intézményekben lehet megszakítani. Elekes Ivánnak, Salgótarjánba: A CB-rádió üzemeltetését lehető­vé tevő tetőantenna felszerelésé­hez a Posta engedélye és a ház tulajdonosának (bérlakás esetén az IKV-nak) a hozzájárulása szükséges. Makói Andrásnak, Kalocsára: A biztosítási (élet-, vagyon-, stb.) kötvények a szerződés felbontása esetére vonatkozó feltételeket is tartalmazzák. Balla Krisztinának, Budapestre: A jegyzetboltok (amelyekben a felsőoktatási intézmények okta­tóinak jegyzetei megvásárolha­tók) a tanévkezdethez igazítják a nyitva tartási rendjüket. Vasvári Gábornak, Balatonsze­pezdre: Horgászengedélyt, horgá­szatra jogosító okiratot másra át­ruházni nem lehet, azt tulajdono­sa horgászás közben köteles ma­gánál tartani, s kívánatra felmu­tatni. ABSZOLÚT BIZONYÍTÉK — Büszkén vidd, fiacskám,­ mert most mindenki lát­hatja, milyen ügyes, bátor és kitartó ember vagy. MÉSZÁROS ANDRÁS KARIKATÚRÁJA Ősi falu nyomában Székesfehérvár közelében van Perkáta nagyközség, amelyről a történetírás azt tartotta, hogy a XIV. század­ban a Kiskunságból átköltö­zött kunok alapították. Nem­rég azonban kiderült, hogy ennél sokkal idősebb a tele­pülés, amelyet már a XI. században laktak. A falu határában, a Kőhal­mi-dűlőben talált leletek nyo­mán Hatházi Gábor régész vezetésével ásatás­­kezdődött, amely figyelemre méltó ered­ménnyel járt. Bebizonyoso­dott, hogy ezen a területen, már a kunok falva előtt né­pes település virágzott, kő­templommal és nagy temető­vel. A kutatók több mint 160 sírt tártak fel; közülük a leg­régebbiek még István király idejéből valók. A jelek sze­rint az ősi falu a tatárjárás idején elpusztult, s csak ké­sőbb telepedtek le e vidéken a kunok. A török idők alatt azután nekik is menekülniük kellett. A környék elpusztult, elhagyott települései olykor nem az eredeti helyen, ha­nem annak szomszédságában­­épültek újjá, mint Perkáta is. A korai magyar és kun sí­rokból jellegzetes ha­­­karikák, a későbbiekből pedig gömbös fülbevalók, gyöngyök, párták kerültek elő. A gazdag lelet­anyag a székesfehérvári Ist­ván Király Múzeum gyűjte­ményét gyarapítja. Somogyi Gyula Székesfehérvár Válaszoltak, intézkedtek Előtte: lakógyűlés Miért legyen drágább, kor­szerűtlenebb? címmel közöl­tünk egy levelet, amely szóvá tette, hogy a VIII. kerületi Stáhly utca 2/a. számú ház­ban évről évre akadozik a fű­tés, és bár a régi, de modern critall-rendszerű sugárzófű­tést radiátoros fűtéssel akar­ják felváltani. Ez — mint ír­ja — az előző fűtéshez képest drágább, s a lakások jó ki­használását is akadályozza. Szabó Lajos, a VIII. Kerületi Ingatlankezelő Vállalat igaz­gatója a levélre válaszul töb­bek közt ezt írta: Jelenleg a fűtési szolgálta­tás kifogástalan ellátása érde­kében előkészítjük a hálózat felújítását. A fűtési hálózat tervezésének megkezdése előtt lakógyűlést kívánunk tartani, melyen a tervező, az üzemel­tető, a tervezett szerelést vég­ző kivitelező, továbbá a Fő­városi Tanács Ingatlankezelé­si és Építési Főigazgatóságá­nak képviselői fogják a lakók­kal a munka szükségességé­nek okait ismertetni. Ezután az épület fűtési hálózatának állapotáról szakvéleményt ké­szíttetünk, s annak alapján döntünk ,a leggazdaságosabb, legcélszerűbb fűtési hálózat kialakításáról. Radiátoros fű­tési hálózat esetén a műszaki lehetőségek keretén belül a legmesszebbmenőkig igyek­szünk bérlőink igényeit a fű­tőtestek elhelyezésével kap­csolatban figyelembe venni. Jogos panasz Ecséd községi lakosoktól közérdekű bejelentést kap­tunk, amely a kisnyugdíjasok gondjára hívja fel a figyel­met. E szerint Ecséden és a környező településeken többek nyugdíjának 33 százalékát le­­tiltatják az egyáltalán nem működő szemétszállítás ellen­értékeként. A Heves Megyei Tanácstól kértük a panasz ki­vizsgálását, amelynek ered­ményéről Zámbori Ferenc, az építési­­és vízügyi osztály ve­zetője adott felvilágosítást. Nem ez az első jelzés, amely figyelmezteti a megyei taná­csot, hogy három Hatvan kör­nyéki községben — Horton, Csányban, Ecséden — megol­datlan a szemétszállítás. Ép­pen ezért azt javasoltuk az ér­dekelt helyi tanácsok elnökei­nek, hogy ne az abasári üzem­mel (illetve az általuk meg­bízott magánszeméllyel) kös­senek szerződést a szolgáltatás elvégzésére, hanem a hatvani Városgazdálkodási Vállalattal. A hatvani vállalatnál a felté­telek biztosítottak, és­ sem a város, sem a vállalat vezetői nem zárkóznak el ettől. Mint a jogos panasz jelzi, a sze­métszállít­ás átfogó rendezésé­ig is szükséges néhány konk­rét intézkedés; ezeket termé­szetesen megtesszük. Méltányosság Juhász Imre penyigei olva­sónk mozgásképtelen, beteg édesanyját mentőautóval szál­lították a további gondozását ellátó lányához. Ennek költsé­geiről számlát küldtek olva­sónknak, aki hozzánk fordult közbenjárásért, mert rendkí­vül nehezen tudta a több mint 1300 forintot kifizetni. A ké­rést az Országos Mentőszolgá­lathoz továbbítottuk. Dr. Ben­­cze Béla főigazgató a követke­ző tájékoztatást adta: Minthogy a levélíró , édes­anyját szolgálatunk szállította lakásáról Kistokajba, a meg­tett kilométereknek megfele­lően a mentőállomás 1368 fo­rint szállítási díjat számlázott, mert a lakásról lakásra szállí­tás díjtérítésre kötelezett. Fi­gyelemmel azonban a beteg egészségi állapotára, rendelet­ben biztosított jogkörömnél fogva — méltányosságból — a szállítási díj megfizetése alól mentesítést adok; a befizetett összeg visszautalásáról intéz­kedtem. Erdész-bányász együttműködés ma is a hagyományos „Jó sze­rencsét!” köszöntéssel üdvöz­­lik egymást. Ezek a tradíciók ma új tartalmat kapnak, hi­szen a bányászat eredményes­sége attól is függ, hogyan tel­jesítik az erdő- és fafeldolgo­zó gazdaságok a bányák igé­nyeit, képesek-e a fatermékek méretpontos, minőségi szállí­tására, a mennyiségi igények kielégítésére. Ilyen kérdések­kel foglalkoztunk a bányá­szok és erdészek részvételével tartott tanácskozáson, ame­lyet a minap tartottunk a Bá­nyászati Ellátó Vállalat köz­pontjában. Abban mindenki egyetértett: a bányászati ter­vek teljesítéséhez elengedhe­tetlen feltétel, hogy a bányá­szati faanyagok szállítása üte­mes legyen. A mi gazdaságunk — a Fel­ső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság — a korábbi évek­ben átlag 18 ezer köbméter bányászati faanyag termelését és értékesítését vállalta, míg 1986-ra 24 ezer köbméterét. A hazai termésű — főként akác — bányászati faanyagból a megbeszélés időpontjáig 15 ezer köbméter teljesítéssel az időarányosnál jobb eredményt ért el. Gazdaságunk éppen a megbeszélés idején nyújtott segítséget a mecsekieknek: a Mecseki Ércbányáknak 500 köbméter bányapillérfa azon­nali, a Mecseki Szénbányák­nak pedig 300 köbméter bá­nyafa terven felüli szállításá­val. Kazinczi Ferenc Nyíregyháza Régi hagyományai vannak az erdész-bányász kapcsola­toknak, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem hallgatói ■ . I megjelent a Cooptourist 4gj^ I ^Utazási Iroda 1986—87-es A Cooptourist valamennyi „ • m ^ mm £ •• m utazási irodája I őszi—teli programfüzete

Next