Népszabadság, 1986. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-31 / 257. szám

2 Az ENSZ az izraeli nukleáris berendezések nemzetközi ellenőrzését sürgeti Az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszaka szerdán ismételten felszólította Iz­raelt,­ hogy helyezze a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) felügyelete alá összes nukleáris be­rendezését. A világszervezet 86:5 arányban, 55 tartózkodás mellett szavazta meg a határozatot. Ez egyben felkéri a leszerelési kérdésekkel foglalkozó tárgyalófeleket, próbáljanak olyan egyezményre jutni, amely megtilta­ná a nukleáris berendezések­­ elleni katonai támadásokat. A semleges országok csoportja ál­tal beterjesztett és szerdán elfoga­dott javaslatban a közgyűlés sajnál­kozását fejezi ki, amiért Izrael még nem kötelezte magát arra, hogy Irakban vagy máshol nem támad meg nukleáris berendezéseket, bele­értve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség felügyelete alá tartozó­kat is. Az ENSZ közgyűlése előtt már hatodik éve szerepel ez a kérdés. 1981 júniusában Tamuz közelében izraeli katonai repülőgépek lebom­báztak egy épülőfélben levő­ iraki nukleáris erőművet, arra hivatkoz­va, hogy az erőmű nukleáris­ fegy­verek előállítására is alkalmas le­het.­­ Izrael ENS­Z-képviselője kijelen­tette: az atomenergia-ügynökség ta­valy elfogadta Izrael arra vonatko­zó ígéretét, hogy nem támad meg békés célú nukleáris berendezése­ket, és a bécsi székhelyű nemzet­közi szervezet le is vette napirend­ről a kérdést. A közgyűlés, vitájában szó esett arról is, hogy Izrael rendelkezik nukleáris fegyverek gyártásához szükséges technológiai eszközökkel és ismeretekkel. Omán és Katar képviselői szerint Izrael nukleáris robbanótölteteket állított elő, és ele­gendő plutóniuma van egy nagy ere­jű atombomba elkészítéséhez is. Katar ENSZ-képviselője szerint ezt a hírt semleges források is megerő­sítették. (MTI) Libanonban tart a „táborok háborúja" a BEJRÚTI TUDÓSÍTÓNKTÓL­­ A dél-libanoni Szaida környékén felvonulásra készen áll az a dél-li­banoni ütközőerő, amely 4000 em­berrel meg­­kívánja akadályozni a „táborok háborújának'' újabb for­dulóját. Csütörtök este újabb harcok rob­bantak ki a Bejrút melletti Bordzs el-Baradzsne tábor körül, és a síi­­­ta Amal mozgalom szorosabbra von­ta az ostromgyűrűt Dél-Libanonban, a Túr környéki Rasidije tábor kö­rül. Bejrútban attól tartanak, hogy a „táborok háborúja" az elkövetke­ző napokban hevesebbé válik. Bejrútban nagy visszhangot vál­tott ki Valid Dzsumblattnak, a Ha­ladó Szocialista Párt vezetőjének­­az az interjúja, amelyben ellenezte a palesztinok eredeti libanoni szere­pének visszaállítását. A palesztinok elleni szövetséget nem támogatják jelentős erők Libanonban. Ezt a pillanatot választotta ki Camille Samun, a libanoni jobbol­dal koridős vezére arra, hogy beje­lentse: a ,,libanoni front" a jövő héten újjáalakul. A­ „frontot" 1976- ban hozták létre Samun pártjának, a falangistáknak és a „libanoni erők" nevű jobboldali milíciának a részvételével. Újjászervezése ma a keresztény erők egységének egyfaj­ta próbaköve. Szíria Libanont kéne fel arra, hogy londoni nagykövetsége révén képviselje érdekeit Nagy-Britanniá­­ban. Damaszkusz és London egy hete szakította meg diplomáciai kapcso­latait, mert Nagy-Britannia azzal vádolta Szíriát, hogy támogatja a nemzetközi terrorizmust.­­ Fodor György Menesztették Jam­am szaúdi olajminisztert Csütörtökön felmentették tisztsé­géből Ahmed Zaki Jamani szaúd­­arábiai olajipari és bányaügyi mi­nisztert. A tárca élére — ügyvezető miniszterként — Hisám Nazer ter­vezési minisztert nevezték ki, eddi­gi tisztségének megtartásával — je­lentette a szaúdi hivatalos hírügy­nökség. A hírügynökség szerint Jamanit királyi rendelettel mentették fel, de menesztésének okát a rendelet nem közli. Jamani 1962 óta irányította a szaúdi királyság olaj- és bánya­ügyeit, s az OPEC tanácskozásain képviselte Rijádot.­ Rijádi források szerint valószínű, hogy Jamani szembekerült a királyi családdal, s a minisztert a király állítólag meg­bírálta az Olajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) legutóbbi szakminiszteri értekezlete kapcsán. (MTI) hírmagyarázónk írja Nem tudni, hogy valóban az OPEC múlt héten befejeződött maratoni értekezlete okán menesztették-e Ja­manit. A genfi tanácskozáson min­denesetre abban állapodtak meg, hogy az év végéig meghosszabbít­ják az augusztusban kikötött, szep­temberre és októberre szóló egyez­séget a termeléscsökkentésről. Azzal a nem túl lényeges különbséggel, hogy a napi 16,8 millió hordós össz­termelést 17 millióra növelik. Tény, hogy a megállapodást Szaúd-Arábia — értsd: Jamani — álláspontjának módosulása tette lehetővé. Feladta ugyanis azt a követelést, hogy dol­gozzanak ki új részesedési rend­szert, s növeljék a királyság kvótá­ját. Az olajpiac hosszú távú stabilizá­lásának jelszavával tanácskozott a 13 szakminiszter. A közvetlen kö­rülmények kedveztek e szándéknak: az OPEC termelése szeptemberben pontosan alászállt a megállapodás szerinti 16,8 millió hordós napi szintre, az árak ugyanakkor a nyári hordónkénti tíz dollárról 13—15 dol­lárra kúsztak fel. A genfi egyezség ennek alátámasztására hivatott. Mégisi­ korai lenne még az OPEC reneszánszáról beszélni. Mert igaz ugyan, hogy a fő legfejlettebb tőkés or­szágok olajszükségletüknek átlago­san alig a felét fedezik saját for­rásból, s az OPEC-hez nem tartozó termelők még akkor is legfeljebb a kétharmadát adhatnák a fejlett ipa­ri országok szükségletének, ha más régiókba nem szállítanának. S igaz az is, hogy a „fekete arany” keres­kedelmének­­ még mindig a felét az OPEC adja (noha részesedése a ter­melésből csak egyharmados). Az olajkartell tehát elméletileg ma is meghatározhatná a piacot. Hogy je­lenleg , mégsem diktálhat, annak több oka van. Ha ezúttal nem ele­mezzük a világ energia-háztartásá­nak hosszabb távú tényezőit, ha­nem pusztán az elkövetkező hóna­pokra tekintünk,­­ akkor az okok egyikéből, a mostani kereslet-kíná­lati viszonyokból kell kiindulnunk. Közvetlenül az augusztusi megál­lapodás után írta a Neue Zürcher Zeitung: „A globális olajaritmetika szerint az OPEC által tető 2010 ho­zott 19 százalékos termeléscsökken­tés rövid távon elegendő lenne ugyan a piaci egyensúly újbóli hely­reállításához, más szóval, legalább­is a további áresés megakadályozá­sához. Ennek feltétele azonban, hogy végre a kartell valamennyi tagja tartsa magát a játékszabályokhoz, például azzal, hogy nem használja ki az augusztust a lehető legtöbb olaj eladására, mielőtt szeptemberben életbe lépnek a megállapított terme­lési határok.” A lap nem bizonyult rossz jósnak.­­Az OPEC termelése augusztusban meghaladta a napi 21 millió hordót. A szállítási idő miatt a nyári mennyiség októberben ért a vásárlókhoz. Jórészt ennek követ­keztében, a tőkés ipari országok olajtartalékai a harmadik negyedév­ben napi 2,6 millió hordóval duz­zadtak. Noha a szeptember eleje óta tartó termelés-visszafogás érezteti már ha­tását a kínálatra, s a világ az idén kb. három százalékkal, több olajat fogyaszt, mint tavaly, az árak még­sem emelkednek. Köszönhető ez a tartalékokon kívül annak, hogy az OPEC jelenlegi termelése szinte hordóra megegyezik a szervezet ola­ja iránti kereslettel. Ha pedig való­ban úgy van — mint számos szak­értő véli —, hogy Jamani menesz­tése azt jelentheti: Rijad olajpiaci részesedésének növelésére fog töre­kedni, akkor az újabb nyomást gya­korol az árakra. Piaci döntnökként, tényleges árkartellként némely meg­ítélés szerint akkor léphet fel újból az OPEC, ha olajának világkereslete napi húszmillió hordóra nőne. Be­látható időn belül ez aligha követ­kezik be. Laczik Zoltán NÉHÁNY SORBAN Jövő év májusában tartja követ­kező kongresszusát a Görög Kom­munista Párt. A döntést a párt köz­ponti bizottságának csütörtökön megtartott ülésén hozták. (TASZSZ) Kormányközi megállapodást írtak alá csütörtökön Moszkvában a Szovjetunió és a Német Demokra­tikus Köztársaság illetékesei, amely­nek értelmében a két ország együtt­működik az NDK-beli Stendal atomerőmű második szakaszának építésében. (TASZSZ) Nevada és Utah állam társadalmi szervezetei felszólították az ameri­kai kormányt, folytasson vizsgálatot az áprilisi nevadai nukleáris inci­dens ügyében. Az akkori atomrob­bantás idején radioaktív anyagok kerültek a levegőbe.. " (TASZSZ) Moszkvában értekezletet tartottak a Varsói Szerződés tagállamai kül­­ügy- és honvédelmi minisztériumai­nak képviselői. Az értekezleten a stockholmi konferencián elért meg­állapodások végrehajtásával kap­­­solatos kérdéseket vitatták meg. (TASZSZ) Hivatalos látogatásra csütörtökön Pekingbe érkezett Bettino Craxi olasz miniszterelnök. Röviddel meg­érkezése után Craxi megbeszélést folytatott­ Csao­­ Ce-jang kínai mi­niszterelnökkel. (MTI) Négynapos hivatalos látogatásra csütörtökön Belgrádba érkezett Zail Szingh indiai köztársasági elnök. (MTI) NÉPSZABADSÁG 1986. október 31., péntek Argentin tiltakozás Londonnál Az argentin kormány szerdán til­takozását fejezte ki az ellen, hogy Nagy-Britannia a brit fennhatóság alatt álló Falkland- (Malvin-) szige­tek körüli halászati vizek határát az eddigi három mérföldről 200 mér­földre terjesztette ki. Az argentin kormány közleménye a Falkland-szigetekre vonatkozó ENSZ-határozat megsértésével is vá­dolja Nagy-Britanniát. A határozat a falklandi kérdés békés rendezését szorgalmazza, és a feleket inti az egyoldalú lépésektől. A másfél év­százada brit fennhatóság alatt álló szigetekre Argentína, bár hajlandó a kérdés tárgyalásos rendezésére, igényt tart. (MTI) Összecsapások Suriname-ban — A suriname-i kormány elleni ge­rillaharc kiszélesedése része annak a külföldi tervnek, hogy megdöntsék a Desi Bouterse vezette baloldali kor­mányt — mondotta Henk Herrenberg suriname-i külügyminiszter. A suriname-i hírügynökség jelenté­se szerint kormányellenes erők hét­főn leromboltak egy hidat a főváros­tól 65 kilométerre. Az AFP azt je­lentette, hogy összecsapások voltak a repülőtér környékén, is, de ezt hi­vatalosan nem erősítették meg. Szeptemberben kormányellenes ge­rillák hatalmukba kerítettek két bel­földi gépet, arra kényszerítve a ha­tóságokat, hogy arra a napra állítsák le a belföldi járatokat. (MTI) Karpov nehéz tárgyalásokra számít A genfi szovjet—amerikai fegy­verzetkorlátozási tárgyalásokon le­hetséges a gyors és mélyreható át­törés. Ennek a véleményének adott hangot az Izvesztyija csütörtöki számában megjelent interjújában Viktor Karpov, a szovjet küldött­ség vezetője. Karpov azonban felhívta a figyel­met arra is:,, ehhez az kell", hogy mind a két fél a Reykjavíkban le­rakott alapokra támaszkodjék. Az izlandi fővárosban ugyanis komoly, szilárd alapot teremtettek a tovább­lépéshez, mindenekelőtt a hadásza­ti támadófegyverek, az európai kö­zepes hatótávolságú rakéták felszá­molása, a nukleáris fegyverkísérle­tek beszüntetése irányába. Nehéz tárgyalások következnek — hangsú­lyozta a küldöttségvezető. A szovjet diplomata kifejtette: a reykjavíki eredmények — neveze­tesen az egyetértés, abban, hogy tíz év alatt fel kell­ számolni az összes hadászati támadófegyvert, fel kell számolni az Európában telepített közepes hatótávolságú szovjet és amerikai rakétákat, tárgyalásokat kell kezdeni a nukleáris kísérleti robbantások, teljes beszüntetéséről , új hozzáállást követelnek meg a genfi tárgyalásokon is. A szovjet diplomata emlékezte­tett arra, hogy az amerikai közepes hatótávolságú rakéták európai te­lepítését előirányzó „kettős határo­zat” fő okaként a szovjet SS—20- as rakétákat tartották. Most, amikor a szovjet fél ezek megsemmisítését javasolja, a „kettős határozat" elfo­gadói gyökeresen megváltoztatták álláspontjukat. Egész sor újabb fel­tételt támasztanak, amelyek az 1000 kilométernél kisebb hatótávolságú rakétákkal és a hagyományos fegy­verzettel kapcsolatosak. (MTI)­­ A nukleáris és űrfegyverekről fo­lyó genfi szovjet—amerikai tárgya­lások keretében csütörtökön ülést tartott a közép-hatótávolságú nuk­leáris fegyverekkel foglalkozó mun­kacsoport. (TASZSZ) Tizenhárom év után sincs haladás a haderő-csökkentési megbeszéléseken A Nyugat pusztán a szocialista or­szágok további engedményeire vár, ezért nincs haladás a bécsi haderő­csökkentési tárgyalásokon. Erről be­szélt a csütörtöki fordulón Stanislaw Przygodski lengyel nagykövet. Emlé­keztetett arra, hogy 13 éve ezen a na­pon kezdődtek meg a bécsi tárgyalá­sok, s a megállapodást változatlanul az alábbi fő okok akadályozzák: nincs egyetértés az amerikai és szov­jet csapatokat érintő első csökkentés formájában és tartalmában; abban, mit jelent az (elvi) egyetértés, hogy az első csökkentés után a megmaradt haderőket befagyasztják, végül pedig az egyezmény ellenőrzési rendszeré­ben. Az első csökkentésre vonatkozó megállapodás problémái nem meg­­oldhatatlanok, mondotta a lengyel nagykövet, ám a szocialista országok elengedhetetlennek tartják, hogy a csökkentés ne csak a katonai sze­mélyzetre terjedjen ki (amint a NA­TO igényli), hanem a fegyverzetekre is, hiszen a cél a katonai­ szembenál­lás szintjének valódi csökkentése Kö­­zép-Európában. A befagyasztás kér­désében a VSZ kész akár arra, hogy az egyes szövetségek erőit összesítve vegyék figyelembe, akár arra, hogy az egyes nemzeti haderők számára is plafont állapítsanak meg, ám a Nyu­gat egyik javaslatot sem fogadta el, emellett elutasítja a légierők korlá­tozását. Az ellenőrzés kérdésében a NATO semmi figyelmet nem szentel a stockholmi konferencia döntései­nek, és irreális, a teljes katonai sze­mélyzetre kiterjedő ellenőrzési igé­nyekkel lép fel — közölte a lengyel nagykövet. Edouard Molitor luxemburgi nagy­követ megerősítette, hogy a NATO az első megállapodás keretében nem kívánja a fegyverzetek csökkentését, azzal érvel, hogy azok nehezen össze­­mérhetőek. A NATO szóvivője sze­rint a Nyugat „döntő engedményt" tett azzal, hogy — 1985 decemberé­ben — félretette a sokéves létszám­vitát, ezért (azóta) „várja a keleti vá­­laszt". (MTI) Belgrádi lapok a vezető testületek belpolitikai értékelését elemzik ( BELGRÁDI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Jugoszláviában rendkívül nagy visszhangot keltett a párt- és állam­elnökség októberi együttes ülésének belpolitikai helyzetértékelése, amely szerint az országban erősödött és fo­kozódott a polgári jobboldali, a na­cionalista és a dogmatikus-bürokra­tikus erők ellenzéki, ellenséges tevé­kenysége. A csütörtöki belgrádi lapok egye­bek között kiemelték a két testület határozatának azt a megállapítását, hogy a jobb- és a baloldali ellenzék és a nacionalisták egyes csoportjai politikai programokat dolgoztak ki, különféle bizottságokban készülőd­nek, beférkőztek egyes tudományos és kulturális intézményekbe, nyilat­kozatokat, közleményeket, emlékez­tető feljegyzéseket hoznak nyilvá­nosságra, nyílt vagy zárt összejövete­leket szerveznek, egyes napi- és he­tilapokban, folyóiratokban, könyvek­ben, tanulmányokban fejtik ki szo­cializmus- és önigazgatás-ellenes né­zeteiket. Nyíltan rágalmazzák Titót, Kar­­deljt, Bakaricsot és a jugoszláv for­radalom és szocialista építés­ számos egykori vezetőjét. A párt- és államelnökség „ellen­­forradalmi tartalmúnak" értékeli a Szerb Tudományos és Művészeti Aka­démia­­elnökségének nemrég nyilvá­nosságra került „Szerbia és a szerb nép helyzete" című feljegyzésterve­zetét. A JKSZ kongresszusi határozatai­nak megvalósításában fokozott fele­lősségre van szükség — mutat rá a határozat —, a hosszú­­távú gazdasá­gi egyensúlyi programot egységesen és következetesen végre kell hajtani, mert a szocializmusellenes erőkkel szemben vívott harc leghatékonyabb módja a súlyos gazdasági problémák mielőbbi leküzdése. Márkus Gyula Közös piaci állásfoglalás az EGK és a KGST közötti kapcsolatok bővítéséről A brüsszeli főbizottság irányelvei az érdemi megbeszélésekre ( BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Közös Piac tárgyalásai mind a KGST-vel, mind pedig annak tagor­szágaival jól haladnak a hivatalos kapcsolat kiépítéséről, az együttmű­ködésről és a kereskedelmi egyez­mények megkötéséről — jelentette ki­­Willy de Clercq, az EGK Bizottságá­nak nemzetközi kapcsolatokért fele­lős tagja az Európai­ parlament poli­tikai bizottsága előtt. A Közös Piac képviselőházának bizottsága előtt Willy de Clercq há­rom fő pontban foglalta össze a KGST-vel, illetve annak tagországai­val folyó tárgyalások állását. 1. A kapcsolatok normalizálása. Minden jó úton halad abba az irány­ba, hogy egyrészről az EGK, más­részről a KGST szervezete, illetve a KGST egyes tagországai között nor­mális kapcsolat alakuljon ki. 2. Párhuzamosság. A két gazdasá­gi­ tömörülés szervezetei közti kap­csolattal párhuzamosan a Közös Piac nagy súlyt helyez a KGST egyes tagországaival való kétoldalú kap­csolatokra is, ezeknek sok tekin­tetben előnyt ad.­­3. Differenciáltság. A KGST egyes tagországaival való egyez­ményben az EGK az adott ország sajátosságainak megfelelő differen­ciáltságra törekszik. Az egyes KGST-tagországokkal folytatott tárgyalások állásáról el­mondta: Romániával és­­Csehszlová­kiával, újabban pedig Magyaror­szággal is elkészült az érdemi tár­gyalások lefolytatásának tervezete, s ezt jóváhagyásra, illetve a tárgya­lásra való mandátum megszerzése érdekében az EGK-bizottság a tag­országok külügyminisztereinek ta­nácsa elé terjeszti. Lengyelország­gal és Bulgáriával folynak az elő­készítő megbeszélések. Az NDK-val szakértői szintű előzetes tárgyalá­sokat tartanak novemb­er 12—13-án. Az EGK — Willy de Clercq szavai szerint — a Szovjetunióval is a kap­csolatok normalizálását akarja. Az EGK és a KGST szervezetei közti kapcsolatra vonatkozóan Willy de Clercq elmondta: egyelőre aka­dály Nyugat-Berlin státusa. Az EGK ragaszkodik annak kimondásához, hogy Nyugat-Berlin a Közös Piachoz tartozik. Egyidejűleg az EGK brüsszeli saj­tóközpontjában hivatalosan bejelen­tették, hogy az Európai Gazdasági Közösség brüsszeli főbizottsága szer­dán elfogadta Magyarország és az EGK között tervezett kereskedelmi és gazdasági együttműködési megál­lapodás tárgyalási felhatalmazásá­nak tervezetét. A tervezet vázolja azokat az irányelveket, amelyek alapján a fő­bizottság tárgyalni szándékozik a nyugat-európai közösség és Magyar­­ország kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatait rendező ter­vezett megállapodásról, és amely irányelvekhez a főbizottságnak előbb meg kell kapnia a tagországok kül­ügyminiszteri tanácsának felhatal­mazását. Az EGK belső eljárási rendje szerint e tervezetet a tagor­szágok szakértői véleményezik, majd a brüsszeli központ mellett működő állandó képviselők bizottsága önti azt végső formába és terjeszti a kül­ügyminiszterek tanácsa elé. Ha ez utóbbi jóváhagyja, akkor ezzel meg­adja a felhatalmazást az EGK-főbi­­zottságnak a megállapodás megtár-­ gyalására és megkötésére. Kedvező esetben, ha a tervezet­nek e közbeeső két fórumon nincs „nehéz útja", az előterjesztés a kül­ügyminiszterek novemberben esedé­kes tanácsülése elé kerülhet. Magyarország és az EGK között már folytak előzetes tárgyalások a tervezett megállapodásról. Magyar­­ország ezeken — GATT-tagságára hivatkozva — az EGK által alkal­mazott hátrányos megkülönbözteté­sek megszüntetését igényli. Fábián Ferenc

Next