Népszabadság, 1986. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-31 / 257. szám

Ára: 1,80 Ft VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! N­ÉPSZABADSÁG 1986. október 31., péntek AZ MSZMP XLIV. évfolyam, 257. szám .Program­ajánlatok, RTV (8—9—10. oldal) K­apjon új lendületet a mezőgazdasági kistermelés Országos tanácskozás a MÉM-ben (Munkatársunktól.) Csütörtökön a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban a háztáji és kisegítő gazdaságok fej­lesztésének lehetőségeiről tanács­koztak. Szabó Ferenc miniszterhe­lyettes megnyitója után Misi Sán­dor főosztályvezető tartott előadást, majd az állami, tanácsi, érdekkép­viseleti szervek, a Hazafias Nép­front és a termelési rendszerek kép­viselői kértek szót. A­­háztáji és kisegítő gazdaságok termelése a VI. ötéves terv idején 12 százalékkal növekedett, és a me­zőgazdasági termékek csaknem 35 százalékát adták. A mintegy másfél millió kistermeléssel foglalkozó csa­ládnak a fele rendszeresen értéke­sít mezőgazdasági termékeket, és ők állítják elő a kistermelésből származó áru 80 százalékát. Érthe­tő, hogy egyes , a sertés-, barom­fi-, juh- — ágazatok nehézségeit az utóbbi években a kistermelés is erősen megérezte. A tavalyi és idei intézkedések célja, hogy új lendü­letet adjanak a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlődésének. A VII. ötéves terv a kisterme­lés évi háromszázalékos növelését irányozza elő. Ennek teljesítése mindenképpen szükséges, hiszen ez szerves része a mezőgazdaság kö­zéptávú tervének. Az előirányzatok szerint a növénytermelés ötszáza­lé­kos, az állattenyésztés 0,5 százalékos növekedése várható, mindez azt je­lenti, hogy ezután is a háztáji és kisegítő gazdaságok adják az összes mezőgazdasági termelés több mint egyharmadát. A kistermelés fejlődésének segíté­se sokoldalú, összehangolt munkát követel a­ központi irányítástól, a tsz-ektől, az állami gazdaságoktól, áfészektől, a felvásárló- és feldol­gozóvállalatoktól. Mindennél fonto­sabb a­ kistermelők anyagi érdekelt­ségének kielégítő megteremtése, a termelés és az értékesítés biztonsá­ga.­ Mindez megfelelő szabályozás­sal és a megnöveked­ett becsületű termelési szerződések révén érhető el. Szó esett a tanácskozáson a sza­kosodó kistermelés korszerűsítésé­nek fontosságáról, a technikai, mű­szaki ellátás javításának szükséges­ségéről, a takarmányok minőségé­ről. Javaslat hangzott el a kister­melők szakmai igényeinek, tanulási kedvének kielégítéséről és a kis­termelők , érdekeinek fokozott kép­viseletéről. Átadják az M 1-es autópálya új tíz kilométeres szakaszát A terveknek megfelelően ma átad­ják az M 1-es autópálya Biatorbágy és Herceghalom között elkészült új 10 kilométeres szakaszát. A generál­­kivitelező Betonútépítő Vállalat már október első hetében készen állt a műszaki átadásra, a kisebb munkák azonban még hátra voltak. Az építőknek még meg kellett tisz­títani az autópályát, parkosítani az útpadka melletti sávot, hogy tavasz­ra ne kavarja föl a port, a homokot a szél, balesetveszélyt okozva. Ez­után teh­át Tatabányáig közlekedhet­nek az autósok 60 kilométeres, két­szer osztott sávon. Az autópálya — a bicskei csomó­pontban felépített új autópálya­­üzemmérnökséggel együtt — 900 mil­lió forintba került. A Győrig vezető 70 kilométeres autóútnál is megteremtették a felté­teleit annak, hogy — ha arra az anya­gi lehetőségek módot nyújtanak —, tovább folytatódhassék az autópálya építése. A Betonútépítő Vállalat szakemberei az út befejezésén dolgoznak. ■V A Az ismeretszerzés eszköze Az olvasáskultúra, kivált az ideo­lógia és politikai érdeklődés hely­zetéről szólva, sűrűn hallani a vész­harangok zúgását. „Guterrberg-ga­­laxisról”, az írott tömegközlés lassú sorvadásáról, s azon belül is első­sorban a könyv haláláról, „az i­deo­­lógia alkonyáról”, a társadalomel­méleti ismeretek iránti igények ál­lítólag megállíthatatlan csökkené­séről olvashattunk már évtizedek­kel ezelőtt. A tények, a könyvkiadás szám­adatai nem igazolják a prognózist, ám a megérzett jelenségre adott feltételezés mégsem minden alap nélküli. Ha ugyanis a „klasszikus” olvasáskultúra irodalomjegyzékét nézzük, akkor kétségtelen, hogy a „klasszikus" olvasói rétegekben ma kevesebb rangos szépirodalmat ol­vasnak, mint akár két évtizeddel ezelőtt, s az is tagadhatatlan hét­köznapi tapasztalat, hogy az em­berek ma kevesebbet beszélnek ideológiai és politikai kérdésekről, mint - mondjuk - a hatvanas évek­ben. Igen ám, de az olvasáskultúrát nem lehet csakis a klasszikusok bestsellerlistáján mérni, s az sem jó, ha a társadalmi érdeklődésnek a „tisztán" ideológiai irodalom ol­vasottsága az egyedüli mérce. Vál­tozó világban élünk; az információ­­robbanással és nálunk az azzal együtt továbbhaladó kulturális for­radalommal nemcsak az emberek érdeklődési köre tágult ki nagymér­tékben, hanem az érdeklődő embe­reknek a köre is. Érdemes erre is gondolni ma, a politikai könyvnapok megnyitóján, s érdemes emlékeztetni arra, amit a könyvnapokat rendező Kossuth Könyvkiadó egyik vezetője a ne­gyedszázaddal ezelőtti kezdetről, a kezdeti célokról elmondott. Annak idején, amikor először szervezték meg a nem annyira ünnepélyes, mint inkább praktikus találkozást a politikai témájú könyv és olvasója között, javában folyt a mezőgazda­ság szocialista átszervezése, s en­nek megfelelően a könyvnapi jelszó is az volt, hogy ki kell vinni a­ fa­­lura a kiadványokat, hogy föl kell számolni az olvasásszociológiai tér­képen a­ fehér foltokat, amelyek elsősorban falusi körzeteket takar­tak akkor. Ma, ha elégedettek még koránt­sem lehetünk népünk olvasottsági szintjével, azt elmondhatjuk, hogy azok a fehér foltok már eltűntek a térképről — Magyarországon olyan könyvolvasó nemzet él, amelyik ol­­vasáskultúrájában, csak Európában maradva, több nála gazdaságilag erősebb, fejlettebb nációt előz meg. Lehet, hogy egyes városi értel­miségi rétegek olvasásigénye nem nőtt, esetleg el is maradt az évti­zedekkel ezelőtti mértéktől, de ez­zel a jelenséggel szemben ott áll az ez idő alatt olvasóvá lett em­berek tömegeinek a tábora. És mint ahogy átalakult az olvasók köre, hasonlóképpen változott az olvasmányok, a kiadott könyvek tartalmi szerkezete is - s változott magának a politikai könyvnek a fogalma is. Ami régebben jobbára agitációs irodalomból, párt- és munkásmozgalom-történetből, a marxizmus klasszikusainak és a po­litikai vezetőknek a műveiből állt össze a politikai irodalom fogal­mává, az ma kibővült az új- és legújabb kori történelmi ismeretter­jesztés, a politikával igen szorosan összefüggő időszerű jelenségek megismerése iránti igényekkel. A könyv, a társadalomismeretek, a politikai információ, a történelmi tudatot formáló tényismeretet ter­jesztő könyv nálunk politikai kül­detést tölt be, ugyanis a társada­lomépítéshez szükséges tudást, kul­túrát terjeszti. Nálunk a politikai és ideológiai ismeretterjesztés több a tájékoztatásnál vagy az ismeret­­szerzés lehetőségének bővítésénél, alapvető eszköz a politikában való közvetlen érdekeltség tudatosításá­ban. Ez a felismerés, valamint a marxista elmélet és a szocialista társadalmi gyakorlat alapos isme­retének az elengedhetetlen szüksé­gessége hívta életre a politikai könyvnapok intézményét, melynek sorában a huszonötödik ma nyílik meg Újpesten, az egykori Munkás­­otthonban. Papp Gábor Gustáv Husák munkalátogatása Budapesten Hosszú távú gazdasági és műszaki-tudományos programot írtak alá Kádár Jánosnak, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkárának meg­hívására csütörtök délelőtt Buda­pestre érkezett Gustáv Husák, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. Kíséretében volt Vasil Bilák, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Pavel Hrivnák, a szö­vetségi kormány elnökhelyettese és Svatopluk Potác, a szövetségi kor­mány elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke. •­ A Ferihegyi repülőtéren Kádár Já­nos, valamint Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkára, Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes, Falu­végi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke és Kótai Géza, a KB osztályvezetője, a Központi Bizottság­­tagjai fogadták a csehszlovák vendégeket. Jelen volt Kovács Béla, hazánk prágai és Ond­­rej Durej, Csehszlovákia budapesti nagykövete. Délelőtt megkezdődtek a megbe­szélések Kádár János és Gustáv Ha­sák között. A főtitkárok vélemény­­cseréjével egy időben a csehszlovák személyiségek magyar partnereikkel folytattak tárgyalást. Szűrös Mátyás Vasil Bilakkal, Marjai József — aki egyben a ma­gyar—csehszlovák gazdasági és mű­szaki tudományos együttműködési vegyes bizottság magyar társelnöke — kollégájával, Pavel Hrivnákkal, Faluvégi Lajos Svatopluk Potáccal folytatott tárgyalást. Csütörtökön a kora esti órákban elutazott Budapestről Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZK el­nöke. Gustáv Husákot és kíséretét ma­gyar vendéglátóik búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren. Budapesti, baráti munkalátogatá­sát befejezve, csütörtök este hazaér­kezett Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. Prága Ruzynei repülőterén Gustáv Husák és kísérete fogadására megjelent Lu­­bomír Strougal miniszterelnök, Alois Indra, Milos Jakes, Antonín Kopek és Josef Kempny, a CSKP KB El­nökségének tagjai, Jan Fojtik és Jo­sef Haman, az elnökség póttagjai, Mikulás Benő, Josef Havtin és Jind­­rich Polednik, a CSKP KB titká­rai, Marié Kabrhelová, a KB titkár­ságának tagja. Jelen volt Benyó Pál, a prágai magyar nagykövetség ideig­lenes ügyvivője is. (A látogatásról kiadott közleményt a 3. oldalon közöljük.) Gustáv Husák és Kádár János aláírják a gazdasági, műszaki­tudományos együttműködés hosszú távú programját. Rédei ferenc felvétele Moszkva nem megy üres késsel a bécsi Sevardnachser Schults eszmecserére A szovjet kormányszóvivő nemzetközi kérdésekről ( MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A Szovjetunió nem megy üres kéz­zel a Bécsben november elejére ter­vezett szovjet—amerikai külügymi­niszteri eszmecserére, mondotta csü­törtökön, nemzetközi kérdésekről tartott sajtóértekezletén Geraszinov szovjet kormányszóvivő. A szóvivő jelezte: Sevardnadze és Schultz esetleg két ízben is találkoz­hat a november 4. és 6. közötti idő­szakban Bécsben. Noha az eszme­csere napirendjét nem szabták meg, a Szovjetunió szerint azon a fő kér­désre, a nukleáris fegyverzetek meg­semmisítésére kellene összpontosí­tani a figyelmet. Geraszimov nem kommentálta azt a kérdést, hogy a bécsi szovjet csomagterv azonos lesz-e a reykjavíkival, de nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy az izlandi munkacsúcs alapjain új szovjet kezdeményezést tesznek. A hivatalos szovjet—amerikai kon­taktus fennmaradt, működik, az ok­tóber 27-én kezdett kétoldalú tár­gyalásokon a világűr békés haszno­sításáról például eddig kiviláglott, hogy lehetséges az együttműködés a kozmikus fizikában, meteorológiá­ban, biológiában, orvostudomány­ban — mondta Geraszimov, s hoz­zátette, október 29-én kétoldalú konzuli megbeszéléseket kezdtek Washingtonban. Geraszimov ezután beszélt egyes amerikai, nyugati körök tevékeny­ségéről, amellyel a párbeszéd, a hig­gadt tárgyalások, a nyugodtabb lég­kör ellen hatnak. Három konkrét példával igazolta a szovjetellenes­­ség, a kémhisztéria felszítását. Ok­tóber­­28-án San Franciscóban őri­zetbe vettek egy bizonyos Allan John Davis nevű férfit, akiről a ha­tóságok azt állítják, szovjet kém. Az FBI munkatársai szovjet dip­lomatáknak kiadva magukat, nagy pénzeket ajánlva embereket közelí­tenek meg, „katonai titkokért”, majd a letartóztatottakra rásütik a „szov­jet ügynök” bélyeget. Ez történt a Davis-ügyben is. A San Franciscó-i szovjet főkonzulátus munkatársai — hangsúlyozta a szóvivő — sohasem találkoztak vagy beszéltek Davisszel. Ugyanilyen légből kapottak a wa­shingtoni kormányhoz kötődő Wa­shington Times című lap értesülé­sei, hogy Sevardnadze mexikói útján megállapodtak két­­konzulátus fel­állításáról Encenada és Ciudad Jua­­rez városokban. Ezekről, úgymond a szovjetek figyelemmel kísérhetik a kaliforniai hadiüzemekben dolgo­zó ügynökeiket, és az SDI-kísérle­­tek színhelyeit, White Sandst és Fort Blisst. Mindez az utolsó szóig kitalálás. Végül a The Washington Post és a nyugatnémet Bild nemrég arról írt, hogy a Szovjetunióban Szaro­­csigának kazahsztáni városban földi telepítésű lézerfegyver működik, amely már három amerikai felde­rítő műholdat megsemmisített, s hogy Moszkva az űrfegyverek vo­natkozásában lekörözte Washingtont. A Szovjetuniónak nincs lézerfegy­vere — szögezte le Geraszimov. A szóvivő közvetve cáfolta azokat a nyugati jelentéseket, amelyek szerint vadászgépek támadása miatt keresett menedéket szovjet terüle­ten egy Kuvaitból Teheránba tartó személyszállító gép. A kuvaiti utas­gép a rossz időjárás következtében szállt le október 29-én a jereváni repülőtéren, majd másnap, csütör­tök reggel úti célja, az iráni fővá­ros irányába elhagyta a Szovjet­uniót. Fedélzetén tartózkodott a ku­vaiti emír tanácsadója, akit a szov­jet hatóságok illő tisztelettel fogad­tak Dunai Péter Reagan bejelentése a találkozóról Reagan amerikai elnök szerdán megerősítette, hogy George Scultz amerikai és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter Bécsben ta­lálkozik egymással. Reagan azt mondta, hogy a miniszterek megbe­szélése „folytatása lesz Mihail Gor­­bacsovval két héttel ezelőtt Reykja­­víkban megtartott tanácskozásá­nak”, és hogy Schultzot utasította, közölje a szovjet külügyminiszter­rel, „mindazok a javaslatok, ame­lyeket ott helyeztünk az asztalra, továbbra is ott vannak". Az elnök szerint az Egyesült Ál­lamok „meg akarja erősíteni az Iz­­landon elért megállapodásokat, és építeni akar azokra”. „Reméljük, a szovjetek készek arra, hogy csatla­kozzanak hozzánk az atomfegyve­rek fenyegetésének csökkentésé­ben. Úgy vélem, egyedülálló alka­lom nyílik haladásra, ha a szovje­tek is előre akarnak lépni” — je­lentette ki az amerikai elnök, úgy tüntetve fel a helyzetet, mintha a megállapodásoknak a Szovjetunió állna útjába, és a kezdeményezés Reykjavíkban tőle eredt volna. (MTI)

Next