Népszabadság, 1986. október (44. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-31 / 257. szám
Ára: 1,80 Ft VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPSZABADSÁG 1986. október 31., péntek AZ MSZMP XLIV. évfolyam, 257. szám .Programajánlatok, RTV (8—9—10. oldal) Kapjon új lendületet a mezőgazdasági kistermelés Országos tanácskozás a MÉM-ben (Munkatársunktól.) Csütörtökön a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztésének lehetőségeiről tanácskoztak. Szabó Ferenc miniszterhelyettes megnyitója után Misi Sándor főosztályvezető tartott előadást, majd az állami, tanácsi, érdekképviseleti szervek, a Hazafias Népfront és a termelési rendszerek képviselői kértek szót. Aháztáji és kisegítő gazdaságok termelése a VI. ötéves terv idején 12 százalékkal növekedett, és a mezőgazdasági termékek csaknem 35 százalékát adták. A mintegy másfél millió kistermeléssel foglalkozó családnak a fele rendszeresen értékesít mezőgazdasági termékeket, és ők állítják elő a kistermelésből származó áru 80 százalékát. Érthető, hogy egyes , a sertés-, baromfi-, juh- — ágazatok nehézségeit az utóbbi években a kistermelés is erősen megérezte. A tavalyi és idei intézkedések célja, hogy új lendületet adjanak a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlődésének. A VII. ötéves terv a kistermelés évi háromszázalékos növelését irányozza elő. Ennek teljesítése mindenképpen szükséges, hiszen ez szerves része a mezőgazdaság középtávú tervének. Az előirányzatok szerint a növénytermelés ötszázalékos, az állattenyésztés 0,5 százalékos növekedése várható, mindez azt jelenti, hogy ezután is a háztáji és kisegítő gazdaságok adják az összes mezőgazdasági termelés több mint egyharmadát. A kistermelés fejlődésének segítése sokoldalú, összehangolt munkát követel a központi irányítástól, a tsz-ektől, az állami gazdaságoktól, áfészektől, a felvásárló- és feldolgozóvállalatoktól. Mindennél fontosabb a kistermelők anyagi érdekeltségének kielégítő megteremtése, a termelés és az értékesítés biztonsága. Mindez megfelelő szabályozással és a megnövekedett becsületű termelési szerződések révén érhető el. Szó esett a tanácskozáson a szakosodó kistermelés korszerűsítésének fontosságáról, a technikai, műszaki ellátás javításának szükségességéről, a takarmányok minőségéről. Javaslat hangzott el a kistermelők szakmai igényeinek, tanulási kedvének kielégítéséről és a kistermelők , érdekeinek fokozott képviseletéről. Átadják az M 1-es autópálya új tíz kilométeres szakaszát A terveknek megfelelően ma átadják az M 1-es autópálya Biatorbágy és Herceghalom között elkészült új 10 kilométeres szakaszát. A generálkivitelező Betonútépítő Vállalat már október első hetében készen állt a műszaki átadásra, a kisebb munkák azonban még hátra voltak. Az építőknek még meg kellett tisztítani az autópályát, parkosítani az útpadka melletti sávot, hogy tavaszra ne kavarja föl a port, a homokot a szél, balesetveszélyt okozva. Ezután tehát Tatabányáig közlekedhetnek az autósok 60 kilométeres, kétszer osztott sávon. Az autópálya — a bicskei csomópontban felépített új autópályaüzemmérnökséggel együtt — 900 millió forintba került. A Győrig vezető 70 kilométeres autóútnál is megteremtették a feltételeit annak, hogy — ha arra az anyagi lehetőségek módot nyújtanak —, tovább folytatódhassék az autópálya építése. A Betonútépítő Vállalat szakemberei az út befejezésén dolgoznak. ■V A Az ismeretszerzés eszköze Az olvasáskultúra, kivált az ideológia és politikai érdeklődés helyzetéről szólva, sűrűn hallani a vészharangok zúgását. „Guterrberg-galaxisról”, az írott tömegközlés lassú sorvadásáról, s azon belül is elsősorban a könyv haláláról, „az ideológia alkonyáról”, a társadalomelméleti ismeretek iránti igények állítólag megállíthatatlan csökkenéséről olvashattunk már évtizedekkel ezelőtt. A tények, a könyvkiadás számadatai nem igazolják a prognózist, ám a megérzett jelenségre adott feltételezés mégsem minden alap nélküli. Ha ugyanis a „klasszikus” olvasáskultúra irodalomjegyzékét nézzük, akkor kétségtelen, hogy a „klasszikus" olvasói rétegekben ma kevesebb rangos szépirodalmat olvasnak, mint akár két évtizeddel ezelőtt, s az is tagadhatatlan hétköznapi tapasztalat, hogy az emberek ma kevesebbet beszélnek ideológiai és politikai kérdésekről, mint - mondjuk - a hatvanas években. Igen ám, de az olvasáskultúrát nem lehet csakis a klasszikusok bestsellerlistáján mérni, s az sem jó, ha a társadalmi érdeklődésnek a „tisztán" ideológiai irodalom olvasottsága az egyedüli mérce. Változó világban élünk; az információrobbanással és nálunk az azzal együtt továbbhaladó kulturális forradalommal nemcsak az emberek érdeklődési köre tágult ki nagymértékben, hanem az érdeklődő embereknek a köre is. Érdemes erre is gondolni ma, a politikai könyvnapok megnyitóján, s érdemes emlékeztetni arra, amit a könyvnapokat rendező Kossuth Könyvkiadó egyik vezetője a negyedszázaddal ezelőtti kezdetről, a kezdeti célokról elmondott. Annak idején, amikor először szervezték meg a nem annyira ünnepélyes, mint inkább praktikus találkozást a politikai témájú könyv és olvasója között, javában folyt a mezőgazdaság szocialista átszervezése, s ennek megfelelően a könyvnapi jelszó is az volt, hogy ki kell vinni a falura a kiadványokat, hogy föl kell számolni az olvasásszociológiai térképen a fehér foltokat, amelyek elsősorban falusi körzeteket takartak akkor. Ma, ha elégedettek még korántsem lehetünk népünk olvasottsági szintjével, azt elmondhatjuk, hogy azok a fehér foltok már eltűntek a térképről — Magyarországon olyan könyvolvasó nemzet él, amelyik olvasáskultúrájában, csak Európában maradva, több nála gazdaságilag erősebb, fejlettebb nációt előz meg. Lehet, hogy egyes városi értelmiségi rétegek olvasásigénye nem nőtt, esetleg el is maradt az évtizedekkel ezelőtti mértéktől, de ezzel a jelenséggel szemben ott áll az ez idő alatt olvasóvá lett emberek tömegeinek a tábora. És mint ahogy átalakult az olvasók köre, hasonlóképpen változott az olvasmányok, a kiadott könyvek tartalmi szerkezete is - s változott magának a politikai könyvnek a fogalma is. Ami régebben jobbára agitációs irodalomból, párt- és munkásmozgalom-történetből, a marxizmus klasszikusainak és a politikai vezetőknek a műveiből állt össze a politikai irodalom fogalmává, az ma kibővült az új- és legújabb kori történelmi ismeretterjesztés, a politikával igen szorosan összefüggő időszerű jelenségek megismerése iránti igényekkel. A könyv, a társadalomismeretek, a politikai információ, a történelmi tudatot formáló tényismeretet terjesztő könyv nálunk politikai küldetést tölt be, ugyanis a társadalomépítéshez szükséges tudást, kultúrát terjeszti. Nálunk a politikai és ideológiai ismeretterjesztés több a tájékoztatásnál vagy az ismeretszerzés lehetőségének bővítésénél, alapvető eszköz a politikában való közvetlen érdekeltség tudatosításában. Ez a felismerés, valamint a marxista elmélet és a szocialista társadalmi gyakorlat alapos ismeretének az elengedhetetlen szükségessége hívta életre a politikai könyvnapok intézményét, melynek sorában a huszonötödik ma nyílik meg Újpesten, az egykori Munkásotthonban. Papp Gábor Gustáv Husák munkalátogatása Budapesten Hosszú távú gazdasági és műszaki-tudományos programot írtak alá Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására csütörtök délelőtt Budapestre érkezett Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. Kíséretében volt Vasil Bilák, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Pavel Hrivnák, a szövetségi kormány elnökhelyettese és Svatopluk Potác, a szövetségi kormány elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke. • A Ferihegyi repülőtéren Kádár János, valamint Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Marjai József miniszterelnök-helyettes, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke és Kótai Géza, a KB osztályvezetője, a Központi Bizottságtagjai fogadták a csehszlovák vendégeket. Jelen volt Kovács Béla, hazánk prágai és Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti nagykövete. Délelőtt megkezdődtek a megbeszélések Kádár János és Gustáv Hasák között. A főtitkárok véleménycseréjével egy időben a csehszlovák személyiségek magyar partnereikkel folytattak tárgyalást. Szűrös Mátyás Vasil Bilakkal, Marjai József — aki egyben a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki tudományos együttműködési vegyes bizottság magyar társelnöke — kollégájával, Pavel Hrivnákkal, Faluvégi Lajos Svatopluk Potáccal folytatott tárgyalást. Csütörtökön a kora esti órákban elutazott Budapestről Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZK elnöke. Gustáv Husákot és kíséretét magyar vendéglátóik búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren. Budapesti, baráti munkalátogatását befejezve, csütörtök este hazaérkezett Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. Prága Ruzynei repülőterén Gustáv Husák és kísérete fogadására megjelent Lubomír Strougal miniszterelnök, Alois Indra, Milos Jakes, Antonín Kopek és Josef Kempny, a CSKP KB Elnökségének tagjai, Jan Fojtik és Josef Haman, az elnökség póttagjai, Mikulás Benő, Josef Havtin és Jindrich Polednik, a CSKP KB titkárai, Marié Kabrhelová, a KB titkárságának tagja. Jelen volt Benyó Pál, a prágai magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője is. (A látogatásról kiadott közleményt a 3. oldalon közöljük.) Gustáv Husák és Kádár János aláírják a gazdasági, műszakitudományos együttműködés hosszú távú programját. Rédei ferenc felvétele Moszkva nem megy üres késsel a bécsi Sevardnachser Schults eszmecserére A szovjet kormányszóvivő nemzetközi kérdésekről ( MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A Szovjetunió nem megy üres kézzel a Bécsben november elejére tervezett szovjet—amerikai külügyminiszteri eszmecserére, mondotta csütörtökön, nemzetközi kérdésekről tartott sajtóértekezletén Geraszinov szovjet kormányszóvivő. A szóvivő jelezte: Sevardnadze és Schultz esetleg két ízben is találkozhat a november 4. és 6. közötti időszakban Bécsben. Noha az eszmecsere napirendjét nem szabták meg, a Szovjetunió szerint azon a fő kérdésre, a nukleáris fegyverzetek megsemmisítésére kellene összpontosítani a figyelmet. Geraszimov nem kommentálta azt a kérdést, hogy a bécsi szovjet csomagterv azonos lesz-e a reykjavíkival, de nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy az izlandi munkacsúcs alapjain új szovjet kezdeményezést tesznek. A hivatalos szovjet—amerikai kontaktus fennmaradt, működik, az október 27-én kezdett kétoldalú tárgyalásokon a világűr békés hasznosításáról például eddig kiviláglott, hogy lehetséges az együttműködés a kozmikus fizikában, meteorológiában, biológiában, orvostudományban — mondta Geraszimov, s hozzátette, október 29-én kétoldalú konzuli megbeszéléseket kezdtek Washingtonban. Geraszimov ezután beszélt egyes amerikai, nyugati körök tevékenységéről, amellyel a párbeszéd, a higgadt tárgyalások, a nyugodtabb légkör ellen hatnak. Három konkrét példával igazolta a szovjetellenesség, a kémhisztéria felszítását. Október28-án San Franciscóban őrizetbe vettek egy bizonyos Allan John Davis nevű férfit, akiről a hatóságok azt állítják, szovjet kém. Az FBI munkatársai szovjet diplomatáknak kiadva magukat, nagy pénzeket ajánlva embereket közelítenek meg, „katonai titkokért”, majd a letartóztatottakra rásütik a „szovjet ügynök” bélyeget. Ez történt a Davis-ügyben is. A San Franciscó-i szovjet főkonzulátus munkatársai — hangsúlyozta a szóvivő — sohasem találkoztak vagy beszéltek Davisszel. Ugyanilyen légből kapottak a washingtoni kormányhoz kötődő Washington Times című lap értesülései, hogy Sevardnadze mexikói útján megállapodtak kétkonzulátus felállításáról Encenada és Ciudad Juarez városokban. Ezekről, úgymond a szovjetek figyelemmel kísérhetik a kaliforniai hadiüzemekben dolgozó ügynökeiket, és az SDI-kísérletek színhelyeit, White Sandst és Fort Blisst. Mindez az utolsó szóig kitalálás. Végül a The Washington Post és a nyugatnémet Bild nemrég arról írt, hogy a Szovjetunióban Szarocsigának kazahsztáni városban földi telepítésű lézerfegyver működik, amely már három amerikai felderítő műholdat megsemmisített, s hogy Moszkva az űrfegyverek vonatkozásában lekörözte Washingtont. A Szovjetuniónak nincs lézerfegyvere — szögezte le Geraszimov. A szóvivő közvetve cáfolta azokat a nyugati jelentéseket, amelyek szerint vadászgépek támadása miatt keresett menedéket szovjet területen egy Kuvaitból Teheránba tartó személyszállító gép. A kuvaiti utasgép a rossz időjárás következtében szállt le október 29-én a jereváni repülőtéren, majd másnap, csütörtök reggel úti célja, az iráni főváros irányába elhagyta a Szovjetuniót. Fedélzetén tartózkodott a kuvaiti emír tanácsadója, akit a szovjet hatóságok illő tisztelettel fogadtak Dunai Péter Reagan bejelentése a találkozóról Reagan amerikai elnök szerdán megerősítette, hogy George Scultz amerikai és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter Bécsben találkozik egymással. Reagan azt mondta, hogy a miniszterek megbeszélése „folytatása lesz Mihail Gorbacsovval két héttel ezelőtt Reykjavíkban megtartott tanácskozásának”, és hogy Schultzot utasította, közölje a szovjet külügyminiszterrel, „mindazok a javaslatok, amelyeket ott helyeztünk az asztalra, továbbra is ott vannak". Az elnök szerint az Egyesült Államok „meg akarja erősíteni az Izlandon elért megállapodásokat, és építeni akar azokra”. „Reméljük, a szovjetek készek arra, hogy csatlakozzanak hozzánk az atomfegyverek fenyegetésének csökkentésében. Úgy vélem, egyedülálló alkalom nyílik haladásra, ha a szovjetek is előre akarnak lépni” — jelentette ki az amerikai elnök, úgy tüntetve fel a helyzetet, mintha a megállapodásoknak a Szovjetunió állna útjába, és a kezdeményezés Reykjavíkban tőle eredt volna. (MTI)