Népszabadság, 1988. május (46. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-12 / 112. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,80 Ft NÉPSZABADSÁG 1988. május 12., csütörtök AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLVI. évfolyam, 112. szám (3. oldal)­­ . A FOGLALKOZTATÁSI ALAP FELHASZNÁLÁSA Az év végéig várhatóan tízezren kapnak elhelyezkedési támogatást Jövőre országosan igénybe vehető az újrakezdési kölcsön (Munkatársunktól.) Az idei foglalkoztatási alap — a költségvetésben jóváhagyott 1,2 mil­liárd forint — felhasználásáról tá­jékoztatta lapunk munkatársát Ró­zsa József, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezető­je. Egyebek között elmondotta, hogy 1988-ra 230 millió forint áll az úgy­nevezett közhasznú munkák fedeze­tének szolgálatában. Tavaly erre a célra 60 millió forintot fordított a költségvetés. Az idén az ÁBMH szerződést kötött a megyei és a vá­rosi tanácsokkal a közhasznú mun­kákra, melyeknek költségét 70 szá­zalékban a központi költségvetés, 30 százalékban pedig a helyi tanácsok finanszírozzák. Új vonása a köz­hasznú munkának, hogy a részve­vők számára munkaidőben tovább­tanulási lehetőséget is teremtenek. Ezzel a munkaügyi kormányzat az­t igyekszik segíteni, hogy a közhasz­nú munkára jelentkező mintegy há­romezer állampolgár közül az az 500, akinek nincs általános iskolai bizonyítványa, elvégezze a nyolc osztályt. Ez ugyanis feltétele annak, hogy valamilyen elhelyezkedési le­hetőséget találjon magának a kép­zetlen munkaerő is. Az idei első negyedévben 1500-ra emelkedett azoknak a száma, akik elhelyezkedési támogatásban része­sülnek. A tavalyi év utolsó negye­dében ez a létszám mindössze száz fő körüli volt. Az ÁBMH prognózi­sa szerint év végéig tízezren veszik majd igénybe az elhelyezkedési tá­mogatást, amely a foglalkoztatási alapból 300 millió forinttal része­sedik. A munkahelyteremtő beruházások­ra 400 millió forint jut, amelyből 200 millió még odaítélésire vár, 175 millió sorsáról pénteken döntenek a munkaügyi hivatalban az e célra létrehozott zsűri tagjai. Újrakezdési kölcsönre 300 millió forintot fordítanak. A jogszabály, amely meghatározza az újrakezdési kölcsön felvételének módjait, ugyan­csak június elején jelenik meg, ám a következő napokban már az OTP-knél és a megyei munkaügyi szolgáltató szerveknél kapható lesz az a tájékoztató, amely részletes fel­világosítást nyújt az érdeklődőknek, hogy ki milyen feltételek mellett részesülhet e kölcsönfajtából. Az egyelőre három megyében beveze­tendő vállalkozói kölcsönt jövőre az egész ország területére kiterjesztik. Átképzési támogatásra 150 millió forintot költhetnek 1988-ban, ötven­millió forintot mintegy ezer munka nélkül maradt dolgozó átképzésére, százmilliót pedig munkahellyel ren­delkező, de munkahelyet, illetve szakmát váltók átképzésére fordíta­nak. Szovjet-amerikai külügyminiszteri tanácskozás Centben Háromórás volt Eduard Sevard­nadze szovjet és George Scultz amerikai külügyminiszter első, szer­da délutáni tanácskozása.­­Az ame­rikai ENSZ-képviseleten tartott tár­gyalások után egyik fél sem nyilat­kozott; hír szerint az eszmecserék befejezéséig nem kívánnak érdemi tájékoztatást adni. Szerda este munkavacsora kereté­ben folytatódtak a megbeszélések, ezúttal a Szovjetunió ENSZ-képv­i­­seletén, amely közel van az ameri­kai misszióhoz. Csütörtök reggel lesz a következő, majd a délutáni órák­ban az újabb, várhatóan befejező tárgyalási forduló. A csütörtök esti sajtóértekezletek után a két kül­ügyminiszter csak péntek reggel hagyja el Genfet. Min­t megfigyelők rámutatnak, az amerikai szenátus éppen a talál­kozó küszöbén napolta el a vitát a közepes hatótávolságú nukleáris­­fegyver-egyezmény törvénybe ikta­tásáról. Ennélfogva újabb bizonyta­lansági tényező keletkezett. Se­vardnadze megérkeztekor így nyi­latkozott: nem látja valószínűnek, hogy a csúcstalálkozóra befejezhes­sék a hadászati támadófegyverekkel foglalkozó szerződés kidolgozását. A külügyminiszter azonban higgadt, barátságos hangnemben fogalmazta meg a szovjet diplomácia reménye­it: azt, hogy az alig valamivel több mint két hét múlva kezdődő csúcs­­találkozó feladata összegezni és megszilárdítani a tavalyi washing­toni csúcsértekezlet óta elvégzett igen lényeges munka eredményeit, s azokat számba véve, kidolgo­zni a terveket. Valószínűsíthető, hogy az ülése­ken megkísérlik tisztázni a közepes hatótávolságú eszközökről kötött szerződés ellenőrzési rendszerével kapcsolatban felvetődött kérdéseket. A nemzetközi problémák előteré­ben várhatóan Afrika déli része áll, tekintettel azokra a tárgyalásokra is, amelyeket a közelmúltban Ango­la, Kuba és Dél-Afrika képviselői folytattak a rendezés lehetőségeiről. (MTI)* öttagú szovjet küldöttség érkezett kedden az amerikai fővárosba, hogy a két ország közötti kulturális cse­re újabb három évre szóló prog­ramjáról tárgyaljon. Az 1985-ben tartott genfi csúcs­­találkozón hat évre szóló kulturá­lis keretiegyezményt írtak alá, amelynek az első három évre szó­ló része 1988 végén lejár. A most kidolgozandó, s újabb három éviig érvény­es programot esetleg már Ro­nald Reagan amerikai elnök május végén esedékes moszkvai látogatása­kor véglegesíthetik — közölte ked­den az Egyesült Államok tájékoz­tatási hivatalának (USIA) szóvivő­je. (AP) George Scultz és Eduard Sevardnadze az amerikai ENSZ-képviselet előtt. MÓDOSÍTANI KELL AZ ELKÉPZELÉSEKET Változóban a településrendezési tervező munka (Munkatárs­unktól.) Az utóbbi évek társadalmi, gaz­dasági körülményeinek változásai, mint például egy-egy település vonz­erejének vagy a helyi munkalehe­tőségeknek növekedése, illetve csök­kenése, a településrendezési terve­zés tartalmának széles körű felül­vizsgálatát követelik meg. Az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisz­tériumban tavaly kezdődött el az az elemző munka, amelynek célja, hogy a rendezési tervekre vonatko­zó szabályozás korszerűsítéséhez ta­pasztalatokat gyűjtsenek. Lackó Lászlótól, az ÉVM­­telepü­lés­fejlesztési és kommunális ellátá­si főosztályvezetőjétől megtudtuk, az elemzés ma is széles­­szakmai bázi­son folyik, a helyi tanácsoktól az MTA-ig több mint száz szervezet vesz részt benne. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a rendezési ter­vek korszerűsítését igen sok ténye­ző indokolja. Többek között az, hogy a múlt években csökkentek a köz­ponti nagyberuházások, amelyek a településfejlesztés és -­rendezés meg­határozó, extenzív jellegű tényezői voltak. Ugyanakkor jelentősen meg­nőtt a tanácsok önállósága és fele­lőssége a helyi gondok megoldásá­ban­, de ez nem járt együtt anyagi lehetőségeik arányos növekedésé­vel. A megalapozottabb koncepciók kidolgozását az egyes településeken az is megköveteli, hogy a tanácsi apparátust a lakosság választja. Mára az alapvető népgazdasági ágakban már jelentős szerepük lett a kisvállalkozásoknak is, amelyek nagy hatást gyakorolnak a telepü­lésszerkezetre, a területfelhasználás­ra. A városokban, községekben, fal­vakban megélénkült az ingatlanfor­galom, gyakori a tulajdonosváltozás, ez pedig a rendezési tervek elkészí­tésénél egyáltalán nem hagyható fi­gyelmen kívül. Nagyon fontos té­nyező az is, hogy a helyi lakosok egyre nagyobb mértékben kívánnak beleszólni a közvetlen környezetü­ket érintő rendezési tervekbe, tehát a tervezőknek, a városfejlesztőknek és az állampolgároknak szót kell ér­teniük egymással. Az eddigi vizsgálatok azt mutat­ták, hogy a jövőben a rendezési ter­vek elkészítésénél jobban figyelem­be kell venni az egyes településtípu­sokat, főként azt, hogy várhatóan mivé fejlődik majd az adott tele­pülés. Éppen ezért kísérleti tervek készülnek a kis létszámú stagnáló községek, a fejlődő települések és a városok rendezésére. Általános ta­pasztalat az is, hogy a korábbi ter­vek új igények jelentkezése, illetve a gyakori szabályozóváltozások, vagy éppen az egyes ágazatok fejleszté­sének módosítása miatt gyorsan el­avultak. Ezért fontos feladat, hogy a tervekben megpróbálják különvá­lasztani a hosszú távra érvényes stratégiai jellegű elemeket azoktól, amelyek a napi döntések, illetve le­hetőségek függvényében változnak. A viták az idén is ugyanolyan szé­les szakmai és társadalmi körben folytatódnak, mint tavaly az előké­szítés során. Szentendre, ahol a hagyományos jól illeszkedik az új építési módhoz. boros Jenő felvétele VSZ-tanácskozás Szófiában ( SZÓFIAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A bolgár fővárosban szerdárn meg­kezdődött a Varsói Szerződés tagor­szágai egyesített fegyveres erői ka­tonai tanácsának soros ülése. A tanácskozáson a szövetséges néphadseregek, valamint az egye­sített fegyveres erők törzsének de­legációi vesznek részt. A tanácsko­zást Viktor Kulikon marsall, az egyesített fegyveres erők főparancs­noka nyitotta meg, a házigazdák nevében Dobri Dzsurov hadsereg­­tábornok, nemzetvédelmi miniszter üdvözölte a részvevőket. N. K. A Szocialista Internacionálé * M * n # U m m * ' m Z ' * 0 a párbeszéd folytatását kíván­a González és Brandt beszéde a madridi ülésen A leszerelésért teendő erőfeszíté­sekről, a kelet-nyugati párbeszéd fontosságáról volt szó a Szocialista Internacionálé tanácsának szerdán Madridban megnyílt ülésén. A szer­vezet Közel-Kelettel kapcsolatos ál­lásfoglalásában Izrael elítélésének megkerülése ellentéteket váltott ki a tanácskozás részvevői között. Az első szónok, Felipe González hangsúlyozottan szólt a szocialisták franciaországi győzelméről, a brit hely­hatósági választásokon, az NSZK-beli tartományi választáso­kon, valamint az Ecuadorban ara­tott sikerről. A spanyol kormányfő, aki egyúttal a Szocialista Interna­­cionálé alelnöke is, örömét fejezte ki a már tető alá hozott szovjet— amerikai leszerelési megállapodá­sok kapcsán és rámutatott: szorgal­mazni kell, hogy az amerikai sze­nátus mielőbb ratifikálja az egyez­ményt. González különleges fontos­ságot tulajdonított a Szovjetunió­ban végbemenő változásoknak és kifejtette: bölcsességet és realizmust kell tanúsítani, érzelmektől mente­sen kell elemezni a fejleményeket. González síkraszállt a NATO eu­rópai szárnyának erősítése mellett, de erőfeszítéseket sürgetett az Euró­pa nyugati és keleti része közötti viszony javítására. Megismételte is­mert nézetét, hogy az egyensúlyt a lehető legalacsonyabb szinten kell megteremteni. González üdvözölte a szovjet haderő Afganisztánból va­ló kivonását. Willy Brandt, a Szocialista Inter­­nacionálé elnöke rámutatott az eu­rópai kormányok felelősségére a nagyhatalmak közötti dialógus üte­mének fenntartásában. Kijelentette: a hagyományos fegyverzet terén megvalósuló leszerelést nem szabad újabb nukleáris eszközökkel „ellen­súlyozni”. Brandt felidézte a Mihail Gorbacsovval a közelmúltban foly­tatott beszélgetését és azt mondta, hogy történelmi lehetőség van a le­szerelésre, mind világméretekben, mind Európában. Közölte, hogy Mi­hail Gorbacsov magáévá tette a Szocialista Internacionálé több el­képzelését, így a közös biztonság, vagyis a nukleáris háború meg­­nyerhetetlenségének az elvét, a ka­tonai fölény csökkentésének szükség esetén akár aszimmetrikus módon való megvalósítását. A tanácskozáson felszólalt Kalevi Sorsa, Gro Harlem Brundtland és Neil Kinnock. Vihart kavart Simon Peresz izraeli munkapárti küldött, külügyminiszter szereplése. A po­litikus védelmébe vette Izrael poli­tikáját. Az izraeli Munkapártról, mint a béke szorgalmazójáról szólt. Válaszbeszédében Bettino Craxi, volt olasz kormányfő úgy fogalma­zott, hogy ma Izrael a közel-keleti rendezés legfőbb akadálya. Craxi nagy tapsot kapott azért a megjegy­zéséért, amely szerint Izrael politi­kájával megsérti a nemzetközi tör­vényeket és az emberi jogokat. A spanyol televízió híradója ve­zető helyen számolt be Peresz és a jelen levő szovjet megfigyelő, Alek­­szandr Zotov találkozójáról. (MTI)

Next