Népszabadság, 1988. szeptember (46. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-29 / 233. szám
1988. szeptember 29., csütörtök NÉPSZABADSÁG KIMONDOM 1988. szeptember 28-án a Népszabadság 9. oldalán Cserhalmi Imre „Fából vaskarika?” című cikkében elmarasztal, mert előző reggel a Kossuth Rádióban, „csúcsidőben” (!), egy rövid riportban, amelyben a „Tizenkét előadás a pluralizmusról” című készülő filmemről volt szó, azt találtam mondani, hogy ........nem értem, hogy mi az, hogy szocialista pluralizmus, illetve értem, csak amit értek rajta, az nekem nem tetszik igazán, fából vaskarika. Én nem szeretem, hogy ha a szocializmus korlátozza a pluralizmust, én azt szeretném, ha a pluralizmusból kialakulna az, amit egyfajta képviseleti rendszerben a magyar nép, a különféle érdekcsoportok együttesen akarnak”. Válaszképpen hadd reflektáljak a cikk három állítására. 1. „ ... az utóbbi időben szaporodni látom a közéletben azokat a nyilatkozókat, akik mikor azt mondják, hogy akarják a többpártrendszert, ezzel egyben azt hallgatják el, s egyben fejezik ki, hogy nem akarják a kommunisták pártját.” Szerintem elég, ha a kommunisták pártját a kommunisták akarják. De ez az akarat jelen körülményeink között, azt hiszem, csak akkor szolgálhatja a társadalmi kibontakozást, ha nem a kizárólagosság eszméjére épül. Annál is inkább, mert visszatekintve nyilvánvaló, hogy a hatalmi hegemónia helyzetét nem az elvek harca és az egyik természetes győzelme hozta létre, hanem egy olyan eltorzult akarat, amelyik erőszakos úton magába olvasztotta vagy felszámolta a többi pártot. Úgy gondolom, hogy a kommunistákon kívül más társadalmi erőknek, például a demokratikus népi csoportosulásoknak vagy a szociáldemokratáknak is joguk volna megjelenni a politikai porondon. Ez nemhogy nem veszélyeztetné a szocializmust, hanem végre emberarcúvá tenné. 2. „Elismerem Vitézy Lászlónak azt az állampolgári jogát, hogy a magyar állam rádiójában, csúcsidőben elmondja: a szocializmust — akár csak e vonatkozásban is — korlátozó tényezőnek tartja, de a nyilvános szereplés íratlan szabályai alól nem tudom felmenteni: legyen következetesen nyílt, mondta volna ki, hogy a szocialista pluralizmus helyett mit látna szívesebben!” Kimondom: a pluralizmust. Csak így magában, jelző nélkül. Ez ugyanis számomra egyik előfeltétele annak, hogy majd jogosan kapja meg a szocialista jelzőt. Ez a minimális garanciája annak, hogy lehet még közmegegyezésből is szocializmus, amiben magam — bármilyen utópikusnak tűnhet is ez Cserhalmi Imre szemében — reménykedem. Reménykedem tehát a hatalomgyakorlók józan önmérsékletében mint alapfeltételben, mert nem hiszem, hogy az ún. történelmileg kialakult egypártrendszer volna a jelen és a jövő szocializmusának egyetlen lehetséges formája. Nemigen állta meg a helyét eddig sem az a nézet, hogy „a párt, önmaga ellenzéke is”. Ma meg már az is kevésnek tűnik, hogy létezhet párton belüli és kívüli máskéntgondolkodás. A programok pluralizmusa kell! A magyar állam rádiójára történő hivatkozáshoz pedig csak ennyit: a cikkíró logikája szerint nyíltan talán inkább úgy kellett volna a mondatnak hangzania: nem szabad megengedni, hogy az állam rádiójának leghallgatottabb idejében efféle nézetekkel keltsenek zavart... Remélem, a Magyar Rádió vezetői nem hallják ki a cikkből ezt a már nem az én személyem ellen irányuló, feljelentő szép üzenetet. 3. „.. . mi a teendő ilyesfajta rádiónyilatkozatok esetén és idején? . .. adjunk teret azoknak a létező (!) reflexeknek, amelyeknek ilyen esetekben az úgynevezett hatalmi megoldásokra van hajlamuk? Isten őrizz, így nem lehetne szocialista pluralizmus.” Cserhalmi Imre technikás. Az úgynevezett hatalmi megoldásra hajlamosakat visszatartja, nehogy . .. Nem is tudom pontosan, mire gondol .. . Megvéd avagy fenyeget? Vagy netán csak dicsekszik, hogy ő bizony van olyan helyzetben, hogy ismerheti, sőt vezényelheti e titkos rosszhajlamúak cikkében emlegetett „több százezres” seregét, nehogy megint rossz hírbe keverjék a szocialista jelzőt a pluralizmus kifejezés előtt? Ha megteheti, hát tegye. Köszönet érte. Mert ha tényleg módja van uralkodni, amint írja, a „létező reflexeken”, ez már az első lépés volna a szerintem kívánatos szocializmus: a valóságos pluralizmuson alapuló, humanista szocializmus felé. Vitézy László Köszönöm az elismerő jelzőket, amelyekkel Vitézy László engem illet, noha ezek némileg ellentmondanak ama feltételezésének, hogy én 700 000 példányban akartam volna feljelenteni bárkit is, ráadásul a Magyar Rádió vezetőinél, akik bizonyára nem a Népszabadságból értesülnek a rádióban elhangzottakról. Megtisztelő a kívánsága, hogy bárcsak állna módomban az általam egyértelműen elítélt hatalmi reflexek visszaszorítása. Nos, ilyen eszközök, sajnos, nincsenek a birtokomban. De örömmel látom, hogy módomban állt írásommal Vitézy Lászlót (akivel egyébként hosszú évek óta egyazon párt tagjai vagyunk) arra késztetni, hogy — még ha megfogalmazásaiban, például az egypártrendszer-többpártrendszer kérdéseiről vitathatóan is — sokkal világosabban fejtse ki az álláspontját, mint a szóban forgó rádióinterjújában tette. Cserhalmi Imre A Pártélet szeptemberi számából A választási törvény alkalmazásának tapasztalatairól, a további feladatokról, a törvény módosításának főbb irányairól — ezzel a címmel közli a folyóirat szeptemberi száma a Központi Bizottság június 23-i állásfoglalását. Ezt követi Fejti Györgynek, az ugyanazon a KB-ülésen elmondott előadói beszéde, amelyben egyebeken kívül ez olvasható: „A választási rendszer biztosítson tágabb lehetőségeket a különböző társadalmi csoportok, rétegek, helyi közösségek érdekérvényesítési törekvései számára, segítse elő a társadalmi érdekinntegrációt, a közérdek felismerését és érvényre juttatását.” Petrik Ferenc azt fejtegeti, hogy a cselekvő közösségek kialakulásának folyamatában, a közösséggé való szerveződésben fontos szerepe van a véleménynyilvánítási, a gyülekezési és az egyesülési jog szabad gyakorlásának. Dudla József a kádermunkáról szólva hangsúlyozza, hogy a vezetői tevékenységben egyre fontosabb a társadalmi felelősség, a tettek és a következmények önálló mérlegelésének képessége — vagyis: a valódi politikusság. A Központi Bizottság július 13— 14-i ülésén elhangzott hozzászólások közül négy olvasható a lapban: Berecz Frigyesé (A gazdaság jelene és jövője), Beck Tamásé (Exportdinamika, struktúraátalakítás, a működő tőke bevonása), Boros Lászlóé (A radikális fordulat az egyetlen megoldás) és Orbán Istváné (Erősíteni kell az érdekeltséget). Folytatódik az országos pártértekezlet írásban benyújtott hozzászólásait ismertető sorozat, e dokumentumokból szintén négyet közöl a szeptemberi szám. A párttagság és a pártvezetés kapcsolata a tárgya a Lakos Sándor vezette kerekasztal-beszélgetésnek. A részvevők seregnyi példával teszik érzékletessé mondandójukat, amelynek lényege, hogy nyitottabban, a teljes egyenjogúság és egyenrangúság alapján kell részt vennie a pártéletben valamennyi párttagnak — szinte függetlenül attól, hogy vezetőről vagy „közpárttagról” van-e szó... bár a felelősségvállalás mértékében akadnak különbségek a különféle „szintek” között. Részben azonos tárgyról szól Thürmer Gyulának a Testvérpártok életéből rovatban megjelent cikke. A sok hazai tanulsággal is szolgáló írás címe: Pártmunka, pártdemokrácia az SZKP-ban. FÉL ÉV ALATT Hatezer halott a francia utakon (Párizsi tudósítónktól.) Az 1988-as év első fele mint a leggyilkosabb hat hónap vonul be Franciaország közlekedési történetébe — mondta a belügyminisztérium illetékese az idei közúti balesetekről. Az első fél év során 6061 halott és több tízezer sebesülés volt a francia utakon. 1987 első feléhez képest 16 százalékkal nőtt a halálos balesetek száma. A leggyilkosabb július utolsó hétvégéje volt, amikor 135 áldozatot követelt a közúti közlekedés. 1952 óta egy nagyváros lakóinak számával — 384,5 ezerrel — egyenlő a halottak száma. Még nem tették közzé az augusztusi statisztikát, de félnek, hogy a halottak száma már meghaladja a tízezret, és lehetséges, hogy az év végére eléri a tizenegyezret. Naponta három, a hétvégeken pedig húsz, 22 évesnél fiatalabb személy veszíti életét az országutakon. Most egy országos ellenakciót kezdtek, ettől azt remélik, hogy megállítja a tömeges halált az utakon. K. I RIASZTÓ STATISZTIKA Érdemes költeni a vagyonvédelemre Másfél óránként betörnek egy lakásba, háromszor gyakoribb hazánkban ez a bűncselekmény, mint öt évvel korábban volt, az ellopott dolgok értéke viszont a négyszeresére duzzadt. Az idén az első félévben már annyi kártérítést , 150 millió forintot — fizetett ki emiatt ügyfeleinek az Állami Biztosító, mint tavaly egész évben. — Meg kell nehezíteni a betörő dolgát — tanácsolja a legkézenfekvőbbet dr. Czegle Tibor, az Állami Biztosító vagyonőrirodájának vezetője. — Tökéletes biztonság ugyanis nem létezik, számos módon segíthetjük viszont a kármegelőzést. S mert a világon minden biztosítótársaság ösztönzi az ügyfeleit a jogtalan behatolások megnehezítésére, az ÁB is kedvezményekkel buzdít erre a BNV-n. Módfelett megdrágul a lakásbiztosítás, és a biztonsági berendezések ára is borsos. Hogy spórol nekünk, ügyfeleknek, az ÁB? — Aki a BNV-n köti meg a családiotthon-biztosítást, annak teljes egészében kifizetjük az újonnan megvásárolt biztonsági berendezések munkadíját. Sőt, valamennyien részt vesznek egy sorsoláson, ahol a mechanikus vagy elektronikus lakásőr vételárát is visszanyerhetik: félmillió forintot fordítunk erre a nyereményre. Aki viszont csak felszerelést vásárol a BNV-n általunk bemutatott választékból, annak — akár van érvényes biztosítása, akár nem — a szerelés költségének felét az ÁB állja. — Ezertől százötvenezer forintig sokféle zárszerkezetet, berendezést kínálnak. Hogy válasszuk ki ebből a megfelelőt? — Szakértőink nemcsak a vásár idején, hanem a vagyonőrirodában is folyamatos tanácsadással szolgálnak, kérésre a helyszínen vizsgálják meg az adottságokat. Érdemes élni ezzel a lehetőséggel, ugyanis nagyon sok pénzt megtakaríthatunk. Egy lakótelepi házban például az első emeletnél feljebb elegendő a bejárati ajtó mechanikus védelme, fölösleges elektronikus betörőriasztóval ellátni. A szakszerű szereltetéséről az ÁB gondoskodik. — De milyen legyen a zár? Mintha ez is divatcikk lenne manapság. — Valóban „divatcikk” — aszerint változó, hogy a műszaki fejlesztés milyen még biztonságosabb megoldásokat kínál. A pár éve még „leg”ként kezelt mágneszárat például játszva kinyitják az illetéktelen „specialisták”. — Cseréljük ki a két-három éve vásárolt drága zárakat?! — Érdemes. Ugyanis, ha a vagyonőriroda által elismert és minősített zárakat szereljük fel, akkor a kártérítés felső határa nem százezer, hanem egymillió forint! Ki-ki mérlegelheti, áldoz-e a kármegelőzésre, vagy bízik a szerencsében, hogy nem ő lesz a kárvallott. A. A. Acélheveder az ajtón — az esztétikusabb mechanikus betörésgátlók közé tartozik. BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE Vietnami gasztronómiai napok (Munkatársunktól.) Tegnaptól október 4-ig vietnami gasztronómiai napokat rendeznek Budapesten, a Thököly étteremben. A távol-keleti konyhaművészet olyan remekeit vonultatják fel a vacsoraesteken, mint például a tengeri rákból készült palacsinta, párolt csiga gyömbérlevéllel, kókusztejben főzött lótuszmag. A két ország kereskedelmi minisztereinek megállapodása szerint 1990-ben a magyar konyha ínyencségei mutatkoznak be Hanoiiban az Észak-pesti Vendéglátó Vállalat „előadásában”. f Új nemzetközi biztosítótársaság alakult Munkatársunktól.) Tegnap délelőtt az Állami Biztosító székházában sajtótájékoztatón jelentették be, hogy az Állami Biztosító és az AVUS GmbH ausztriai székhelyű nemzetközi vállalat korlátolt felelősségű társaságot alapít Magyarországon. Az új cég alapfeladata magyar állampolgárok ás vállalatok külföldi igényérvényesítése, kárrendezése s a kintlevőségek behajtása. Mint azt a tájékoztatón dr. Csurgó Ottó, a kft. ügyvezető igazgatója elmondotta, hogy "bár külföldön jól ismert ez a speciális, elsősorban szolgáltató jellegű biztosítói és banki tevékenység, e céllal az AVUS—ÁB Kft. az első ilyen jellegű magyar székhelyű és részesedésű intézmény. A másfél millió osztrák schiling alaptőkével indított vállalat, az AVUS egész világra kiterjedő hálózatának segítségével, vállalja a magyar állampolgárok és vállalatok bármily jogcímen külföldön levő igényének érvényesítését, értékének hazahozatalát. Az ügyvezető igazgató közölte, hogy felajánlják szolgálataikat a társadalombiztosításnak, az idegenforgalomnak, hiszen mindkét területnek jócskán vannak még eddig behajtatlan kintlevőségei, de ugyanakkor vállalják örökségek, tartásdíjak és nyugdíjak hazahozatalát is. Szolgáltatásaink révén olyan dollárösszegeket adunk át a népgazdaságnak, amelyek egyébként nem jönnének be az országba — mondta tájékoztatója végén dr. Csurgó Ottó. A vállalkozók eszmecseréje Levél a parlament elnökének — Tudományos testület segíti a munkát (Munkatársunktól.) A Vállalkozók Országos Szövetségének ankétjén oly nagy volt az érdeklődés, hogy szűknek bizonyul szerda délelőtt a MOM Szakasits Árpád Művelődési Központjánál színházterme. Az eszmecsere célja az volt, hogy a vállalkozókat tájékoztassák a jövő évtől várhatóan életbe lépő törvény illetve jogszabálytervezetek várható hatásairól, a tervezett adóintézkedésekről. A hozzászólásokból és az ankétét követő vitából kiderült, hogy a vállalkozók a személyi jövedelemadózás jelenlegi módszerét saját szférájukban fokozottan teljesítményvisszatartó tényezőként értékelik. Elhangzott az a javaslat, hogy a kisiparosok bizonyos rétegénél — különösen a kis létszámmal működő szolgáltatási területen — indokolt lenne az átalányadózást szélesebb körben alkalmazni, ez ugyanis növelné a vállakozókedvet és a biztonságot, jelentősen csökkentené a bürokráciát és a költséges ellenőrzést. Az általános forgalmi adóról szólva többen kifejtették véleményüket, hogy az ÁFA túlságosan nagy tőkét köt le, és von ki a működésből. A társasági törvénnyel kapcsolatban egyebek között felmerült az a gondolat is, hogy a befektetett tőkének legalább a kamatszintű hozadékot biztosítania kell az osztalékfizetésnek, hiszen különben nincs értelme vállalkozni és kockáztatni. Az ankét legfőbb tapasztalatait és következtetéseit a VOSZ elnöksége levélben kívánja eljuttatni az Országgyűlés elnökének, hogy a gazdaságpolitikai célok érdekében a felmerült hasznos észrevételek figyelembe vehetők legyenek a parlament munkájában. A vállalkozóbarát gazdasági környezet kialakítására a szövetség tudományos tanácsadó testületet hozott létre. A neves szakértőkből álló tanácsadói gárdától azt kéri a VOSZ, hogy a jogszabályok kidolgozásához, a kormányzati döntésekhez, az állásfoglalások megalapozásához tudományos érvrendszerrel segítsék a kutatók a munkát. A RÁDIÓ Kát A TELEVÍZIÓ MAI V1 ISOKA HOZ. KOSSUTH RÁDIÓ 8.30: Nyolc rádió nyolc dala. 9.00: Verbunkosok, nóták. 9.30: Jelenidőben — a vállalkozásokról. 10.05: Diák félóra. 10.38: Olasz madrigálok. 10.55: Katonazenekarok találkozói. 11.26: Rózsa Sándor. 9. rész. 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.00: Klasszikusok déli időben. 14.10: A magyar nyelv századai. 14.25: Táncházi muzsika. 15.00: Szóról szóra. 16.05: Zeneiskolások muzsikálnak. 16.17: Legenda a kapitányról,örsi Ferenc rádiójátéka. 17.00: Vonzáskör. 17.30: Szöul ’88. 17.50: Ipargazdák. 17.55: Krisztinavárosi madrigál. 19.15: Szöul ’88. 19.25: Alma és fája. Bolyai Farkas és János. Horgas Béla dokumentumműsora. 30.11: István király a zenében. 20.51: Műhelyfőnökök. 21.14: Idősebbek hullámhosszán. 22.30: Ernest Blanc operaáriákat énekel. 22.50: Mindennapi dogmáink. 23.00: Tükörképünk 37 darabban. 23.30: Fuvolaművészek felvételeiből. PETŐFI RÁDIÓ 8.05—1240: Napközben. 12.10—14.30: Halló, itt Szöul! (vívás, kardcsapat, röplabda, ökölvívás torna, asztalitenisz), közben: kb. 12.25: Útikalauz üdülőknek. 15.05: Tudományos könyvespolc. 15.10: Operaslágerek. 15.45: Törvénykönyv. 16.00: Önnek milyen a karrierje? 17.05: Újdonságainkból. 17.30: Zöld telefon. 18.30: Slágerlista. 19.05: Grabócz Miklós: Nyugatdunántúli táncok. 19.15: Lottósorsolás! 19.20: Operettkedvelőknek. 20.15: Poptarisznya. 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. Apámtól fiamig. 22.16: Archívumunkból. 22.38: Barangolás régi hanglemezek között. 23.10: Az U2 együttes összes nagyle-23.51: Halló, itt Szöul! BARTÓK RÁDIÓ 9.08: Zenekari muzsika. 10.24: Richard Strauss: Ariadné Naxos szigetén. Egyfelvonásos opera előjátékkal. közben: 11.05: Pillanatkép. 11.10: Magyarán szólva. 12.47: Bozza: Szonatina. 13.03: Színészvizsga . 1988. 14.00: Grieg: Zongoraverseny. 14.30: Operába hívogató. 15.00: Pophullám. 16.04: Kamarazene. 17.00: Nyitnikék. 17.30: Rossini nyitányok. 17.50: Nemzetközi Bartók Béla Kórusverseny. 18.30: Román nyelvű műsor. 19.05: Schubert: Esz-dúr vonósnégyes. 19.35: A Liszt Ferenc Kamarazenekar Beethoven-hangversenye. közben: kb. 20.25: Száz éve született Tersánszky Józsi Jenő. kb. 21.20: Gitármuzsika. 21.40: A pécsi stúdió hangarchívumából. 22.00: Magyar művészek operafelvételeiből. 32.28: Napjaink zenéje. televízió 10.00: Tévét arrna nyugdíjasoknak. 10.05: Képújság. 10.10: Teledoktor. Orvosi tanácsok tíz percben. Válaszok a nézők leveleire. 10.20: Fejezetek a magyar képírás történetéből. Nagybánya IV/4. rész (ism.). 11.00: Szöul ’88: Atlétika, kajak-kenu, súlyemelés, női kosárlabda döntő, tenisz, ökölvívás, cselgáncs, ritmikus sportgimnasztika, birkózás, női kézilabda döntő, női röplabda döntő. kb. 14.35: Képújság. 16.35: Hírek. 16.40: Az utca táncosai. Zenés-táncos riport. 17.10: Hármas „csatorna”. IV/6. rész: Európai városok. München. 17.55: Ének a katonákról. Irodalmi OCC76á11 stác 18.25: Ne! A dohányzás elleni küzdelem Magyarországon. 18.55: Tévétorna. 19.00: Esti mese. 19.15: Lottósorsolás. 19.30: Híradó. 20.06: Budapesti Művészeti Hetek. Méhes György: Volt egyszer egy úrlovas. Tévéfilm. , 21.20: Vízválasztó. Riportfilm a dunai vízlépcsőrendszer határairól. Magyar dokumentumfilm I/1. rész. 21.45: A hét műtárgya. Rutollio Manetti: Lót megvendégeli az angyalokat. (Esztergomi Keresztény Múzeum.) 21.50: Fejezetek az első világháborúból. Burton Benjámin filmsorozata az archívumokban őrzött eredeti dokumentumokból. XH3/6. rész (ff). 11. fejezet: Az óceánon innen. 12. fejezet: Az óceánon túl. 22.35: Híradó 3. 2. MŰSOR 17.05: Képújság. 17.10: Magyar évszázadok. Károly Róbert pénzreformja (ism.). 17.25: Képes nóták. Különkiadás a néphadsereg napja alkalmából. 17.55: Ábrahám gyermekei. Paul- Jacques Callebaut és Nicole Saey sorozata xm/13. rész: A szunniták és Mekka, a tiltott város. Belga filmsorozat. 18.25: Hírek szlovák nyelven. 18.30: A szegedi körzeti stúdió román nyelvű műsora. 19.00: Képújság. 19.05:—kb. 3.00: Szöul ’88. összefoglalók. és 24 órától kb. 3.00-ig kajak-kenu 500 m-es döntők. Közben: Híradó 2.