Népszabadság, 1988. szeptember (46. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-08 / 215. szám
1988. szeptember 8., csütörtök MEPSZABADSÁG * A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORÁBÓL KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Melllényi zseb. 8.30: Könnyűzene. 9.15: Labirintus. 1 9.30: Vicccsaportosan írták. 10.05: Dió,e félóra. 10.35: Cseniki Imre népzenei feldolgozásaiból. 11.00: Bolgár művészek operafelvételeiből. 11.39: A hetedik udvar, Vészi Endre novellája. Felolvassa: Kézdy György. 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.00: Klasszikusok dálidőben. 14.10: A magyar nyelv századai. 14.25: Zenei tükör. 15.00: Szóról szóra. 16.05: Farikas Ferenc kórusművei. 16.20: Furfangos törtééntet. Miron Ivanov hangjátéika. Fordította: Juhász Péter. 17.00: A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén. 17.30: Vállalkozóik a tudományban. 18.00: Kritikusok fóruma. 19.05: Az ötkarika jegyében. 13.20: Fejezeteik a rádiórendezés történetéből. Barlay Gusztáv: Az ön számlájára ment. 20.30: Korikóstoló. 21.00: Diszkotéka. 22.30: Romamitikus kórusmuzsika. 22.50: Mindennapi dogmáink. 23.00: A dzsessz világa. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Albert György népi zenekara játszik, Gránát Zsuzsa nótákaténekel. 8.20: A Szabó család. 8.50: Külpolitikai figyelő. 9.05: Napközben. 12.10: Kereskes Tóth Erzsébet erdélyi népdalokat énekel. 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből. 13.05: Nosztalgiahullám. 14.00: Sátán, ördög, boszorkány. 3. rész. 15.05: Néhány perc tudomány. 15.10: Operaslágerek. 15.45: Törvénykönyv. 16.00: Salgóbánya ’88. 16.30: Nóták. 17.05: Halló, Hichard Claydermann. 17.30: Táskarádió. 18.30: Slágerlista. 19.04: Operettkedvenő kínéik. Közben: 19.15: Lottósorsolás. 20.00: POPtarisznya. 21.05: Mesék a lépcsőn. 22.05: Országok, tájak népzenéje. 22.17: Countryivilág. 23.10: Az U2 együttes összes nagylemeze. BARTÓK RÁDIÓ 9.08: Nagy mesterik vonós kamarazenéjéből. 10.37: Sztravinszkij: Szimfónia C-ben. 11.10: Magyarán szólva. 11.25: Ady Endre versei. 11.31: Vivaldi: Titus Manlius: Háromfelvonásos opera. III. felvonás. 13.05: Fejezeteik a rádiórendezlés történetéből. 13.53: Bemutatjuk új felvételeinket. 14.08: Romantikuskamara,muzsika. 15.00: Pophulláim. 15.54: Bolgár szerzők műveiből. 17.00: Nyitnik'étk. 17.30: A III. nemzetközi Liszt Ferenc orgonaverseny. 18.30: Román nyelvű műsor. 19.05: Beethoven: C-dúr vonósnégyes. 19.35: vetésforgó. 20.05: A Magyar Állami Hangversenyzenekar Mendelssohn-hangversenye. Közben: Kb. 20.45: Iván Dinikov, Borisz Hrusztov és Marim Georgiev bolgár Ccelitek versei. Kb.21.50: Barokk muzsika. 22.10: Rossini operáiból. 22.41: Napjainak zenéje. TELEVÍZIÓ 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak. 9.00: Képújság. 9.05: Teledoktor. Orvosi tanácsok tíz percben. Az asztmáról. 9.15: Zenés TV-Szíuház. Sárközy István: Itt járt Mátyás király... ... és meglátta a szelistyei aszszonyokat. 10.20: Képújság. 16.35: Hírek. 16.40: A Koreai Népi Demokratasttas Köztársaság nemzeti ünnepin. 17.00—09.05: Hazai Tükör. 17.00: Fekete munka külföldön. Engedély nélküli magyar munkavállalóik európai országokban, alkalmi foglalkoztatás diákoknak Észak-Amerikában. 17.25: Mennyit ér egy olimpiai arany? Győztesek beszélnek az aranyérem erkölcsi, politikai és lavoyagi hasznáról, illetve a befektetett energiáról és pénzről. 18.10: Egy elmaradt bérreform nyomában. Mire jók az átmeneti intézkedések ? Hogyan képneki a közeli jövő bérpolitikáját a Gazdasági Kamara és hogyan a SZOT? 18.35: Sztrájk. A munkabeszüntetés joga: helyi csatározások, személyes perpatvarok, avagy Isoteákat érintő igazság,talanságok. 19.05: Esti mese (ff). 19.30: Híradó. 20.15: Szomszédok. Teleregtény. 36. fejezet. 20.45: Hírháttér. 21.35: Tájkép. 22.20: Gálaest Castelgandolfóban.. Magyar művészek hangversenye a pápa tiszteletére. 22.45: Híradó 3. 2. MŰSOR 17.50: Képújság. 17.55: Autó-motortepont. 18.15: Magyar évszázadok. 18.30: Féltestvérek. Francia tévéfilmsorozat. IV/4. rész. 19.25: Hírek szlovák nyelven. 19.30: A szegedi körzeti stúdió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora. 20.05: Képújság. 20.10: Szerelmek nyomában. Francia tévéfilmsorozat. I/1. rész. 21.45: Híradó 2. 22.00: Telesport. Labdarúgó kupanap. 23.00: Képújság. Üzemzavar a Barátság—II. vezetéken Ismét Nagyhalásznál történt repedés (Megyei tudósítónktól.) A Barátság—II. kőolajvezetéken ismét fel kellett fedezni a csőben a lyukat. A hibát kedden fél három előtt észlelték a vezeték fényeslitkei fogadóállomásán abból, hogy a berendezések rendes működése ellenére hirtelen lecsökkent a rendszerben a nyomás. A kompresszorokat, mint ez esetben előírás, azonnal leállították, majd gyalogos, gépjárműves és légi úton az olajcsőrepedés felderítésére indultak. A vezetéket és a kompresszorállomásokat működtető Gáz- és Olajszállító Vállalat szakemberei nem sokkal este nyolc óra után találták meg a szaknyelven haváriának nevezett üzemzavar helyét, Nagyhalász határában egy nemrég bevetett szántón. A GOV és a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nagy erőkkel vonult a helyszínre, ahol körülbelül 400 köbméter kőolaj szivárgott ki és egy kis krátert képezett, majd onnan egy kifli alakú terepmélyedésbe folyt, miközben majdnem 2000 négyzetméternyi talajt szennyezett el az eddigi becslések szerint fél méter vastagon (a mélységi feltárást csütörtök reggel kezdik. — Az üzemzavar elhárításáért és az okozott környezeti károk megelőzéséért a GOV és a vízügyi igazgatóság részéről nyolcvan ember és számos munkagép tevékenykedik — tájékoztat Szlávik Lajos vízügyi igazgató. — Szerda estig a kiömlött 400 köbméter olajnak már háromnegyedét gyűjtötték össze az úgynevezett párnatartályokban, s táplálják vissza majd az ismét üzembe álló vezetékbe. Csütörtök délelőttre kidolgozzuk és átadjuk a GOV-nak a teljes, hosszabb távú mentesítést. Aggasztó jel viszont — teszi hozzá mindehhez az ilyen eseményről az idén már másodszor tudósítani kényszerülő újságíró —, hogy a tizenhatodik évét „élő” Barátság—I. vezetéken a hasonló üzemzavarok mind gyakoribbak. Az első jó esztendeje és ugyancsak Nagyhalász térségében keletkezett. Az eddigi hat közül az utolsó négy esetben az olasz eredetű csövek oldalvarrata szakadt ki és csak a véletlen ajándékának tűnik, hogy eddig mindig szárazföldön. JELKÉP-DÖNTÉS SZEPTEMBER VÉGÉN Magyarország-embléma külpiacokon Made in Hungary. A túlságosan diszkrét és sokszor el sem olvasott feliratot hamarosan új, szembeötlő jel váltja fel a külföldi áruházak polcaira kerülő magyar árukon. Hogy milyen lesz ez az új Magyarország-jel ? Ami a formáját illeti, még nem tudni, jóllehet hazai, és a magyar vállalatokkal kapcsolatot tartó külföldi üzletembereik százai mondták el véleményüket a lehetséges variációikról. Persze nem a szóba jöhetők mindegyikét mutatták be az NSZK- beli, a szovjet és a hazai szakembereiknek. Hiszen a kormány mellett korábban működött Tájékoztatási Koordináló Bizottság kezdeményezésére meghirdetett pályázatára 24 grafikus 98 javaslatot nyújtott be. Ezeket, az első lépcsőiben, a művészeti szempontokat vizsgáló szakmai zsűri minősítette. Így 75 pályamű kerülhetett tovább a kommunikációs szakma jeles képviselőiből álló hazai bizottság elé. E rostálás után tízféle embléma maradt a porondon. Ezeket legnagyobb gazdasági partnereink és a hazai kereskedőik tesztelték. Végül három országjelre szűkült a választék. Ezek még a szélesebb nyilvánosság előtt vizsgáznak. A gazdasági szakemberek két lapjában, a Napi Világgazdaságban és a Heti Világgazdaságban található szavazólapon voksolhatnak a legjobban tetsző mellett. A Magyar Gazdasági Kamarához a szeptember tizedikéig beérkező szavazatokat fogadják el érvényesnek. A győztes jel pedig majd a határainkon kívül hirdeti: magyar termék. Az eredményt szeptember végén hozzák nyilvánosságra. Kovács Lajos HUNGARY HUNGARY HUNGARY A három Magyarország-jel fekete-fehér változata. Munkahelyteremtés kedvezményes hitelből Az idén még hatvan kérelemről döntenek (Munkatársunktól.) Január óta lehetséges, hogy vállalatok, szövetkezetek, vagy akár egyéni vállalkozóik a Foglalkoztatáspolitikai Alapból munkahelyteremtő beruházásokra kedvezményes kölcsönt, vagy támogatást kérjenek. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivataltól kapott tájékoztatás szerint eddig 260 gazdálkodó szervezet (köztük két kisiparos és mintegy húsz kisszövetkezet is) élt a lehetőséggel, összesen 2,8milliárd forintot igényeltek és ennek fejében 17 500 munkahely létesítését ígérték. A kérelmeket elsősorban ipari munkahelyek létesítésére nyújtották be. Az év első nyolc hónapjában háromszor ült össze az a tárcaközi bizottság, amelyik dönt e hiteleknek a kihelyezéséről. Hetvenhárom esetben hoztak kedvező döntést, és ötven kérelmet utasítottak el, összesen 470 millió forintot helyeztek ki, ez összesen majd kétmilliárd forintnyi fejlesztést és 5300 munkahely megteremtését teszi lehetővé. Az elutasítások oka az esetek többségében az volt, hogy az elbírálóik nem látták biztosítottnak a piaci hátteret a tervezett beruházásnak, vagy úgy ítélték meg, hogy a fejlesztés nem lesz gazdaságos. A támogatásokból 90 millió forintot „vissztehermentesen ítéltek oda” a kérelmezőiknek, azaz visszafizetési kötelezettség nélkül. A kihelyezett hitelek túlnyomó részét, 362 millió forintot, alapjuttatásként kapták meg a beruházók. Ezután járadékfizetési kötelezettség terheli őket, ami azt jelenti, hogy tizenöt éven keresztül törlesztik a kapott összeget, évi hét és fél százalékos kamattal. A fennmaradó 18 millió forintot pedig kamatmentes kölcsönként kapták az igénylőik. Még ebben a hónapban újabb hatvan munkahelyteremtő beruházáshoz kapcsolódó kérelemről döntenek. Bank és egyetem együttműködése (Munkatársunktól.) Együttműködési megállapodást írt alá szerdán Fodor Lajos, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora, vala-mint Demján Sándor, a Magyar Hitelbank elnök-vezérigazgatója. Az együttműködés keretében a bank részt vesz az egyetem kutatási eredményeinek belföldi és külföldi hasznosításában, pénzgazdálkodásának megszervezésében, diákpénztár létrehozásában, valamint 49,9 millió forint értékű alapítványt hoz létre a kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatók, oktatók támogatására. Nem „vagy” Tegnap „OTP vagy MKB Rt.?” című jegyzetünkben megírtuk: több kereskedelmi bank, közöttük a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. (MKB Rt.) is jogot kapott arra, hogy magánszemélyek devizaszámláját vezesse. Az OTP illetékese azonban felhívta figyelmünket arra, hogy választani a bankok között nincs mindenkinek módja, mert az MKB Rt. csak nagy összegű betétekkel foglalkozik, a kispénzűeket az OTP-hez küldi. Meggyőződtem róla, hogy ez így igaz. „Mi csak olyan devizaszámlákat vezetünk, amelyeken legalább 2000 dollár van” — állította kérdésemre két ügyintéző is. Ezek szerint van már gazdagok bankja és szegények bankja; ez a kisebbik baj. A nagyobbik az, hogy az MKB Rt. sértő és durva megkülönböztetést alkalmaz, ami sem okos kereskedelmi módszernek, sem előrelátó bankári gondolkodásnak nem minősíthető. A legnagyobb baj pedig bankrendszerünk olyan fejletlensége, a követelményeknek annyira nem megfelelő volta, hogy — valós verseny hiányában — az MKB Rt. ezt meg is teheti. G. Zs. Barterszerződést kötött a Transelektro a Szovjetunióban Újszerű üzletet kötött a Transelektro Kereskedelmi Vállalat a Szovjetunióban, az andropovi kábelgyárral. A 13,6 millió rubeles barterszerződés szerint a Könnyűipari Szerelő- és Építő Vállalat (Kipszer) hétezer négyzetméter összterületre könnyűszerkezetes épületeket tervez, szállítja a szerkezeti elemeket, az épületgépészeti és légtechnikai berendezéseket, és gondoskodik a szerelésvezetésről is. A tervek szerint az új gyártócsarnokban 1990-ben már megkezdődik a kábelgyártás. A szállítások ellenértékeként a Transelektro vörösréz kábeleket és tekercselőhuzalokat kap az andropovi üzemből. E bartermegállapodás jelentőségét növeli, hogy a Transelektro először kötött üzletet egy szovjet iparvállalattal közvetlenül, mégpedig az illetékes szovjet külkereskedelmi vállalat bevonása nélkül. (MTI) A Harmónia beterjesztette indokait Nagy visszhangot keltett, hogy kedden az árhivatal három hónapra felfüggesztette a Harmónia Kereskedelmi Vállalat döntését, amely szerint felemelték a cigaretták árát. A Harmónia gazdasági igazgatóhelyettese, Dióssy Dezsőné az MTI munkatársának elmondta, hogy a vállalat központjában kedd délután értesültek hivatalosan az árhivatal határozatáról, azt követően, hogy a rádió már hírt adott erről. Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek, mivel 270 boltjuk van Budapesten, s ezeknek túlnyomó többségében nincs telefon. Levélbeni értesítésre sem volt módjuk az idő rövidsége miatt, így tehát személyesen keresték fel a boltvezetőket és értesítették őket az "újabb árváltozásról. A gazdasági igazgatóhelyettes tudomása szerint szerda reggel 7 óráig valamennyi bolt kezelőjét sikerült elérni, így ezen a napon már mindenhol a régi áron kínálták a cigarettákat. Amennyiben valaki mást tapasztalt, a vállalat kéri, hogy ezt jelentse be a központban. A Harmónia vezetői egyébként szerdán megbeszéléseket folytattak az árhivatalban, és beterjesztették az áremelésre vonatkozó érveiket, azokat a kimutatásokat, amelyek bizonyítják, hogy a dohányforgalmazás a jelenlegi feltételek között veszteséges. (MTI) Olcsó síterep magyar turistáknak A magyar turisták igényeinek és pénztárcájának jobban megfelelő ajánlatokkal igyekezett előállni az idén őszi-téli programfüzetében az Orbis lengyel utazási iroda — kezdte tegnap délelőtti sajtótájékoztatóján Jan Cisowski, az iroda budapesti igazgatója. Elmondta a lengyel—magyar turistaforgalom alakulásáról, hogy az első félévben 35 százalékkal kevesebb lengyel turista járt Magyarországon, mint tavaly ilyenkor. Ennek a csökkenésnek anyagi következményei is vannak: néhány évvel ezelőtt 100 millió rubelt költöttek Magyarországon a hozzánk látogatók, most 50-60 milliót; túlságosan drága lett a lengyel turistáknak Magyarország. Viszont a magyar turistáknak változatlanul kedvelt célállomása Lengyelország. A tavalyival megegyező számú vendéget várnak az idén: 600 ezer magyar látogatót. Elsősorban a síelés szerelmeseire számítanak, a vékonyabb pénzűekre is. Arra törekednek az ajánlati lista összeállítói, hogy mindenki találjon kedvére való és pénztárcájának megfelelő programot. Az olcsóság viszont nem jelenti azt, hogy színvonalbeli engedményeket kell tenniük az olcsóbb lehetőséget keresőknek. Csupán a felkapott síterepekről, a népszerű hegyvidékről kell lemondaniuk. Kényelemről nem. A kedvezőbb áron kívül az Orbis igazgatója szerint további előnyöket — például kevésbé zsúfolt síterepeket — élvezhetnek azok, akik a heti 3500 forintért szállást és teljes ellátást kínáló Astron, illetve Brenna térségét választják. K.L. J. Megkérdeztük Lesz-e újság a hírlapterjesztésben? Nem újkeletű, sok a panasz a hírlapterjesztésre. Asztalos Ferencet, a Magyar Posta szakosztályvezetőjét kérdeztük meg az ügyben. Már ez év tavaszán arról beszélt a posta egyik elnökhelyettese az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága előtt, hogy átalakulóban van a hírlapterjesztés, és könynyen lehet, hogy rövidesen vetélytársai is akadnak. Történt-e azóta valami, vagy a helyzet változatlan? — Történt egy s más. Először is: e tárgyban külön kormánybizottság végez elemzést, és dolgoz ki a változtatásokra különböző javaslatokat. Másodszor: 1987 januárja óta folyik az új postatörvény előkészítése, amelyben szintén szóba kerül a hírlapterjesztés. Nem kevesebb mint tizenegy országban vizsgálták szakembereink az ottani postatörvényeket. Mindent egybevetve a Magyar Posta közelíteni igyekszik a nyugati országokban honos modellhez, ami annyit jelent, hogy számolunk, és magunk is szorgalmazzuk egyes postai monopóliumok felszámolását. — Például? — Ilyen lehet a hagyományos postai munkában a helyi küldemények kézbesítése, természetesen a postaitól eltérő megjelöléssel és bélyegzéssel. Ide sorolható a csekk- és takarékbetét be- és kifizetésével kapcsolatos közvetítő szolgálat vagy a hírlapterjesztés. Ez az 1964-ben kiadott postatörvény óta postai monopólium ugyan, de már jó ideje léteznek kivételek is. Mintegy 1800 különböző magyar lap jelenik meg, közülük 700-at terjeszt a Magyar Posta, míg a többit üzemek, a szakszervezetek és mások. Ezek azonban kicsi példányszámú lapok, amit az is jelez, hogy az összes példányszám 97-98 százaléka postai terjesztésű. Ez pedig napi négymillió, évi 1,4 milliárd kiadvány. — Lemondanának e feladatról, s a vele járó haszonról? Végtére is a posta a lapok eladási árának 31 százalékát kasszírozza be a terjesztésért. — Korábban a postai hagyományos szolgáltatást az állam támogatta, majd aztán már csak a hírlapterjesztés kapott dotációt. 1979-től már az sem. Vele egyidejűleg 31 százalékban rögzítették az illetékesek a hírlapterjesztés postai díját. Csakhogy azóta ennek ellenére is ráfizetéses ez a szolgáltatás. A postai hírlapterjesztés eddigi 37 esztendejéből — 1952-ben vettük át — mindössze évtizednyi időben hozott nyereséget. Az idén csaknem megduplázódik majd a tavalyi veszteség. A költségeket aligha lehet mérsékelni, hiszen azok csaknem háromnegyede személyi kiadás, bér és közteher. A bruttósítás kereken újabb 300 millió forinttal növelte a hírlapterjesztés költségeit. — Ha így áll a dolog, meglehet, hogy más sem fog kapkodni ez után a munka után. Akkor pedig mi lesz velünk, előfizetőkkel? — Van ország, ahol adókedvezménnyel támogatják a kevésbé sűrűn lakott helyeken végzett lapterjesztést, másutt eltérő a gyakorlat: kereskedelmi tevékenységnek számít, ami az árakban is kifejeződik. A cél mindkét esetben ugyanaz: életképessé tenni egy szolgáltatást. A szakembereknek az a véleményük, hogy nálunk is kereskedelmi tevékenységgé kellene tenni a lapterjesztést, ami semmiképp sem tűrné meg a monopóliumot, illetve a ráfizetést. Lehetőséget kellene adni tehát más szervezeteknek is, hogy vegyék ki részüket ebből a szolgáltatásból. Azt pedig a sajtóigazgatás feladatkörébe kellene utalni, hogy kinek engedélyezi a terjesztést. Mindazonáltal a majdani — jövőre megújuló — postatörvénynek is ki kell mondania az ellátási kötelezettséget és a szolgáltatás folyamatosságának szükségességét. Fejér Gyula