Népszabadság, 1988. október (46. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-20 / 251. szám
2 Személyi változások a JKSZ Elnökségében (Folytatás az 1. oldalról.) télen koalíció sem. Állást foglalt a jugoszláv gazdaság, a politikai intézményrendszer és a JKSZ egyidejűleg végrehajtandó gyökeres reformja mellett, a megújított szocializmus elvei alapján. Kijelentette, hogy Jugoszlávia csak föderatív államként maradhat fenn, egyébként szétesik. Elsőrendű feladatként jelölte meg a koszovói helyzet mielőbbi normalizálását. Kiállt a JKSZ demokratikus centralizmusának szilárdítása mellett. Végül aláhúzta, hogy a következő hónapokban és években az egész társadalmat a kitűzött gazdasági feladatok végrehajtására, a válság felküzdésére, a dolgozók életkörülményeinek javítására kell mozgósítani. A JKSZ KB ülése Szerdán 37 tagú munkacsoportot választott a kommunista szövetségbelső élete és tevékenysége reformja irányelveinek kidolgozására. Ezt követően Szitipe Suvar a KB Elnöksége nevében javasolta: a plénum titkos, személyre szóló szavazással döntsön arról, hogy a KB Elnökségének tagjaii közül kiket erősít meg tisztségükben, illetve kiktől vonja meg a bizalmait. Emlékeztetett arra, hogy a 14 tagú KB-elnökség négy tagja: Franc Setinc (Szlovénia), Bosko Krunics (Vajdaság), Milanko Renovica (Bosznia-Hercegovina) és Kole Shiroka (Koszovó) visszavonhatatlanul kérte felmentését. Így ezúttal a testület jelenlegi 10 tagjának mandátumáról kell határozni. — Ezt a javaslatot — mondotta Luvar — a központi bizottság, a párttagság és a széles közvélemény előtt érzett felelősségünk tudatában terjesztjük elő. Nem óhajtunk tovább dolgozni a mostani körülmények között, amikor elvtelen támadások és bírálatok kereszttüzében állunk. Kérjük tehát, hogy a központi bizottság foglaljon állást ebben az ügyben. Suvar ugyancsak a KB Elnöksége nevében indítványozta, hogy a központi bizottságban is hajtsanak végre személyi változásokat, fiatalítsák meg, cseréljék kitagjainak egyharmadát, amire a szervezeti szabályzatlehetőséget ad. A központi bizottság új tagjait másfél hónaponbelül demokratikus úton, többes jelöléssel, titkos szavazással, az alapszervezetektől kiindulva kell megválasztani. Arra kell törekedni, hogy főiként a közvetlen termelők és a ■tudósok közül minél többen kerüljenek be a párt vezető testületeibe. — Nem tisztogatásról, hanem kádermegújításról van szó — hangsúlyozta. A plénum egyhangú szavazással felmentette KB-elnökségi tisztségéből Bostko Krunicsot, Milanko Renovicát és Kole Shirokát, valamint 3 ellenszavazat leadása mellett Franc Selivicet is. Krunics JKSZ központi bizottsági tagságát sem tartotta meg. A KB-elnökség lényegében mind a négy távozó politikus tevékenységéről pozitív értékelésit adott. Renovica 1986 és 1987 júniusa, Krunics pedig 1987 és 1988 júniusa között a JKSZ KB Elnökségének elnöke volt. Az ülésen a Szerb Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága beadványban kezdeményezte, hogy Kole Shirokát, Azem Vllaszit és Szvetiszlav Dolasevicset, a Koszovói Kommunisták Szövetsége három ismert vezetőjét zárják ki a JKSZ KB tagjai közül, mert súlyos felelősség terheli őket az autonóm tartományban kialakult válságos helyzetért. Ezután Kljusa Jasari, a, Koszovói Kommunisták Szövetségének elnöke kért szót. Kijelentette: az lett volna méltányos, ha a szerb pártvezetés erről a kérdésről előzőleg megbeszélést folytat a koszovói tartományi pártvezetőséggel. — Elfogadhatatlan — mondotta —, hogy önkényesen és általában vádolják a Koszovói Kommunisták Szövetsége tartományi szerveit. Shirokát, Vilaszit és Dolasevicset alaptalan támadások és sértések érik. A Szerb Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága figyelmen kívül hagyjaa tényeket. A jugoszláv pártplénum úgy határozott, hogy bizottságot alakít a három koszovói politikust ért vádak konkrétkivizsgálására. A délutáni ülésen Vladiszlav Darabos javasolta, hogy a központi bizottság a bizalmi szavazást elnökségének állandó tagjain kívül terjessze ki a hat tagköztársaság és a két autonóm tartomány kommunista szövetségeinek elnökeire, valamint a jugoszláv néphadsereg pártbizottságának elnökére is, akik beosztásuknál fogva részt vesznek e testület munkájában. — Ezt a bizalmi szavazást az adott politikai helyzet indokolja — szögezte le Darabos. Nyomban szót kért Bogdan Trifunovics, a Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetsége (Népfront) szerbiai választmányának elnöke, és elutasította ezt az indítványt. Azzal érvelt, hogy a párt szervezeti szabályzata nem rendelkezik arról, s egy ilyen szavazás eredménye esetleg beláthatatlan következményekkel járhatna. A tagköztársaságok és az autonóm tartományok kommunista szövetségei élén ismert politikusok állnak, köztük Szlobodan Milosevics (Szerbia), Milan Kucsan (Szlovénia), Jakon Lazarovszki (Makedónia) és mások. Végül az esti órákban a KB-elnökség 10 állandó tagja iránti bizalomról szavaztak titkosan. Andjelko Kovacsevics, a szavazás lebonyolítására megválasztottbizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a jugoszláv párt történetében ilyen eset még nem fordult elő, és a szervezeti szabályzat sem tesz róla említést. A szavazáson a KB 146 tagja vett részt. A bizalom megerősítéséhez az elnökség minden tagjának legalább 80 szavazatot kellett megkapnia. A KB-elnökség állandó tagjai közül Iván Brigics 128, Dusán Cskrebics 68, Radisa Cacsics 125, Sztefan Korosec 129, Marko Orlandics 128, Milán Pancsevszki 86, Ivica Racsán 129, Sztipe Suvar 126, Vaszil Tupurkovszki 128, Vidoje Zsarkovics 120 szavazatot kapott, így aközponti bizottság Dusán Cskrebics (Szerbia) kivételével elnökségének kilenc tagját ismét megerősítette tisztségében. (Így öt új tagot kell majd választania.) Nyomban a szavazás eredményének ismertetése után Dusán Cskrebics lemondott tisztségéről. Kijelentette, hogy elhatározását erkölcsi kényszer diktálja. Ezután Szlobodan Milosevics, a Szerb Kommunisták Szövetségének elnöke kérte, hogy ebben az ügyben később hozzanak végleges döntést. Javaslata válasz nélkül maradt. A plénum végül egyhangúlag elfogadott határozatban rögzítette azt, hogy a JKSZ-re milyen feladatok várnak az ország jelenlegi politikai, gazdasági és társadalmi válságának leküzdésében. A dokumentumot később hozzák nyilvánosságra. Márkus Gyula r Jan Fojtik látogatása a pozsonyi Új Szónál ( PRÁGAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Jan Fojtik, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára látogatást tett a pozsonyi Új Szó szerkesztőségében. A látogatásról, a szerkesztőségi kollektívával folytatott eszmecseréről az SZLKP KB magyar nyelvű lapja szerdai számában számolt be. Fojtik a találkozó alkalmából nagyra értékelte azt a munkát, amelyet az Új Szó végez az olvasók rugalmasabb és alaposabb tájékoztatásáért, a csehszlovákiai nemzetek és nemzetiségek közötti viszony további szilárdításáért, a szlovákiai magyarság nemzetiségiazonosságtudatának elmélyítéséért. Rámutatott, hogy növekszik a tömegtájékoztatási eszközök szerepe az új gondolkodásmód meghonosításában, s kiemelte: a tömegtájékoztatásban a kioktató és a leíró stílust az alkotó, hozzáértő párbeszédnek kell felváltania. Szerkesztőségben tett látogatása előtt Jani Fojtilk részt vett és felszólalt az SZLKP KB ülésén. Beszédében az átalakítással kapcsolatos elméleti-ideológiai kérdéseket elemezte. Egyebek között rámutatott, hogy a propagandának a társadalomtudományok szilárd hátterére, alkotó elméleti tevékenységre, alapos elemzésekre, hiteles statisztikákra kell támaszkodnia, s ki kell iktatni belőle a dogmatizmust, a doktrínák erőltetését és az utasítgatást. Egyidejűleg a CSKP KB titkára elutasította, hogy a gazdasági reformot olyan „demokratizálással” kapcsolják egybe, amely szavai szerint káoszt idézne elő a termelésben, s nem határozná meg világosan, milyen célja van az önigazgatásnak a vállalati szférában. Úgy fogalmazott, hogy a pártra felelősség hárul a szocializmus további fejlődéséért, de ahhoz, hogy ezt a felelősséget érezze, nincs szükség informális ellenzéki erőikre és arra, hogy ilyen magatartásba tüntetésekkel kényszerítsék. Mindazonáltal Fojtik síkraszállt azért, hogy "a szocialista pluralista felépítmény alapján új típusú munkahelyi és állampolgári motiváció alakuljon ki. K. T. A szocializmus nem építhető a társadalom döntő többségének részvétele nélkül Marian Orzechowski cikke a Pravdában Célunk a demokratikus szocializmus új lengyel modelljének, a sztálini torzulásoktól mentes szocializmusnak a megteremtése — hangoztatta a Pravdának írt és szerdán megjelent cikkében Marian Orzechowski. A LEMP KB PB tagja, a KB titkára szerint, a Lengyelországban célul tűzött szocializmusnak tükröznie kell a nemzeti jelleget, a lengyel társadalom körülményeit, szükségleteit és történelmileg kialakult hagyományait. Az új lengyelországi szocializmuskép kialakításának nehézségeit számba véve a lengyel politikus kifejti: a lengyel vezetés minden eddiginél jobban látja: a szocializmus nem építhető fel a társadalom döntő többségének részvétele nélkül, vagy éppenséggel annak akarata ellenére. A párt politikai küldetése éppen abban van, hogy a párbeszéd és a megegyezés útján a társadalom minden aktív erejét bevonja a reformokat véghezvivő, válságellenes koalícióba. A lengyel nemzeti megegyezés egyik legfontosabb sajátossága az állam és az egyház közötti párbeszéd. A számos, még megoldatlan probléma ellenére az eltelt évek jelentős eredményeket hoztak. Mint a KB-titkár írja, a lengyel vezetők tudatában vannak annak, hogy a legutóbbi lengyelországi történések, egyebek között a „kerekasztal”-tanácskozás ötlete, „kétséget, mi több, nyugtalanságot ébreszthetnek Lengyelország külföldi barátaiban”. Eloszlatandó az effajta kétségeket, Orzechowski leszögezi: a LEMP továbbra is ura a helyezetnek. A Szolidaritás helyzetével kapcsolatban a politikus hangsúlyozta: a szervezet az 1981. december 13. előtti formájával és jellegével nem térhet vissza a politikai életbe, nyitva hagyva ezzel a lehetőséget egy újfajta Szolidaritás bekapcsolódása előtt. Orzechowski szerint a LEMP sorsdöntő időszakot él át és jelentős próbatétel előtt áll. Múlhatatlanul szükséges a LEMP politikai tevékenysége olyan új formulájának létrehozására, amely az igazságosságra, a bizalomra és a nagyfokú társadalmi tekintélyre épít. — „A LEMP-nek valóban új típusú párttá kell válnia, amelyet tudatosan, evolúciós módon „modelleznek újra”, — hangoztatta Marian Orzechowski. (MTI) NÉPSZABADSÁG 1988. október 20., csütörtök Zsivkov fogadta Whiteheadet ( SZÓFIAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) John Whitehead amerikai első külügyminiszter-helyettest kedd este fogadta Todor Zsivkov. A bolgár államtanács elnöke a szülőfalujában, Pravecben épült rezidencián fogadta Whiteheadet, miután az látogatást tett a mikroprocesszoros készülékek itteni gyárában, és megtekintette Zsivkov szülőházát. A találkozóról kiadott sajtóközlemény megállapítása szerint a Bulgária és az Egyesült Államok közötti magas szintű politikai dialógus élénkülése kedvező feltételeket teremt együttműködésük fejlesztéséhez minden területen, az érdekek egyensúlya alapján. Whitehead szerdán Petar Mladenov külügyminiszterrel és Andrej Lukjanovval, a külgazdasági kapcsolatok miniszterével és más bolgár vezetőkkel tárgyalt. Nagy Károly Lapvélemény a krakkói diáksztrájkról ( VARSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL ~~) Nem az értelem, hanem az erőszak uralkodik most a krakkói Jagelló Egyetemen — állapítja meg a krakkói Gazeta Krakowska című lap szerdai száma. Mint a lap leírja, immáron egy hete bojkottálják a krakkói Jagelló Egyetem diákjai a honvédelmi oktatást. A sztrájkőrség azokat a keveseket sem engedi az órákat látogatni, akik ezt szeretnék. A krakkói lap megállapítja, hogy a Bányászati és Kohászati Főiskola diákjainak egy része is csatlakozott a bojkotthoz. Kedden pedig egy diákgyűlésen bejelentették, hogy a megmozdulást kiterjesztik a többi szakra, a közgazdaságira, a társadalompolitikaira és f a szociológiáira is. A röplapok követelése, hogy a honvédelmi oktatás és gyakorlat teljes egészében maradjonki az egyetemi t tantervből. A megmozdulásokkal kapcsolatban a krakkói lap több kérdést is feltesz: így néz ki az egyetemi autonómia, az önkormányzat, a demokrácia és pluralizmus? Ezekkel a megmozdulásokkal járulnak hozzá az egyetemi körök a kerekasztalmegbeszélések előkészítéséhez? Most ugyanis — mint a lap végül megállapítja — nem az értelem, hanem az erőszak uralkodik a krakkói Jagelló Egyetemen. K. Nyirő József A FIAT PANDA: A PERESZTROJKA AUTÓJA? Versenyben a szovjet piacért Nyugat-Európából elsőként Olaszország száll fel (vagy inkább száll be beruházásokkal) a szovjetunióbeli peresztrojka menetét előrelendítő járműre. De Mita olasz kormányfő a múlt héten Moszkvában Gorbacsov elnökkel folytatott tanácskozásain egyértelmű szabad jelzést adott az olasz iparnak. Ha esetleg korábban lettek volna is kétségek, most meggyőződött arról, hogy a szovjet vezetés szilárdan eltökélt a megkezdett változások folytatására, az út végigvitelére. Garancia erre Mihail Gorbacsov személye, újszerűen gondolkozó csapata és az a körülmény is, hogy Moszkvában tisztában vannak a történelmi jelentőségű vállalkozás még magánynyi nehézségével. Ugyancsak De Mitárahivatkozik az olasz sajtó, azt fejtegetve, hogy Nyugat-Európának érdeke a szovjet megújulás támogatása, a peresztrojka visszafordíthatatlanná tétele. A moszkvai látogatással egy időben az olaszországi Rimimiben tartottak nemzetközi tanácskozást a leendő közös Európáról, egyrészt az 1992-től esedékes egységesített nyugati piac, másrészt a szocialista országiakban végbemenő átalakulás tükrében. E fórumon Fjodor Burlackij, Gorbacsov egyik tanácsadója jelentette ki: — Önöktől is függ, hogy mi történik itt nálunk. Nyugat-Európa kétszer már (a NÉP éveiben, majd Hruscsov idejében) elszalasztotta a lehetőséget. Reméljük, ezúttal megragadják a harmadik alkalmat. Szó sincs ajándékról — reagált Buklackij a De Mita-javaslat első olasz belpolitikai kritikájára —, amely Craxi szájából hangzott el —, mii a vegyesvállalati formák iránt érdeklődők, kínáljuk a piacot, és cserében technológiát kérünk. A lehetőség persze nem csupán az olaszoknak kínálkozik. Ezt Rómában is nagyon jól tudják, még ha a látogatás kapcsán erről mintha kevesebb szó esett volna. A diplomáciai naptár nyújtotta elsőség alig több, mint egyhétnyi előnyt jelent. Hamarosan érkezik Kohl kancellár, majd novemberben Mitterrand elnök. A De Mita-látogatással egyidejű Itália 2000 kiállításon részt vevő több, mint 260 olasz cég, persze, igyekezett kihasználni a néhány napos időnyereséget. A Róma részéről most felkínált, mintegy ezerdolláros hitelcsomag az olasz technológia importjának finanszírozására nem egyedülálló. Nyugatnémet bankok hasonló, hárommilliárd márkányi hitelkeretet hagytak jóvá, s miként az olasz gazdasági napilap, az 1l Sole—24 Ore éppen kedden jelenítette Londonból, brit bankházak ugyancsak másfél milliárd dolllár értékű kölcsön nyújtására készülnek. Újraindul tehát a verseny a szovjet piacért, amiből az amerikai és a japán vállalkozók sem kívánnak kimaradni. A nyugat-európaiak, így különösen az olaszok, a közelgő 1992-es időpontra is tekintenek, a korlátoktól megszabadított gazdasági vetélkedés kezdetéiig szeretnének biztos és tartós üzleteket lekötni „hátországuk” erősítése céljából. Az érdektalálkozás remélhetőleg szerencsés lesz, nyer vele a szovjetunióbeli átalakulás, tovább szilárdul a peresztrojka, miközben a vegyesvállalati formák terjedésével a kelet—nyugati együttműködés ,is erősödik. Amikor e sorok írródnak, De Mita már visszaérrkeztett Rómába, az olasz üzleti élet nagyságai viszont még Moszkvában tárgyalnak, egyebek között a gorbacsovi időszak első olasz—szovjet maximegállapodásáról. A Raul Gardini irányította Ferruzzi-csoport vállalkozik a Kaszpi-tengernél egy 500 ezer hektáros agráripari mintagazdaság létrehozására. Agnelli pedig aziránt puhatolózik, mi az esélye, hogy a Ladák után egy másik Fiat-modell is sorozatban készüljön a Szovjetunióban. A római újságírók máris a Pandát emlegetik a peresztrojka leendő autójaként, amelyből évente akár egymillió is lefuthatna a gyártószalagról. Ehhez persze 4-5 milliárd dollár beruházásra lenne szükség — számol Agnelli. Rubel összeget is említ, csak hát az még nem konvertibilis. Ebbe a realitásba ütközik sok olasz, és nyilvánvalóan más nyugati üzletember. Márpedig a korlátok időbeni lebontása, a szovjet gazdaság és pénzügyi viszonyok rugalmassá tétele, a nyitás a szélesebb összeurópai piac felé — a peresztrojka lendületétől és ütemétől függ. Róma, 1988. október. Ortutay L. Gyula Almeyda kiszabadult A chilei legfelsőbb bíróság határozatára kedden kiengedték börtönéből Clodomiro Almeydát, az alkotmányon kívül helyezett chilei Szocialista Párt főtitkárát, az Allendekormány volt külügyminiszterét. A 65 éves politikus tavaly márciusban —II. János Pál pápa chilei látogatásakor — tért haza száműzetéséből szülőföldjére, s azonnal börtönbe zárták felforgatás és erőszakos lázítás vádjával. Tíz évre megfosztották polgári jogaitól is. A legfelsőbb bíróságmost három szavazattal kettő ellenében úgy döntött, hogy elejti az ellene felhozott vádakat. • Almeydát a börtön előtt ünneplők csoportja fogadta. Első nyilatkozatában kijelentette, immárszabad emberként kíván részt venni a chilei nép harcában a demokrácia teljes helyreállításáért, a népszavazási eredmény kamatoztatásáért. (MTI) Az ENSZ megerősítette Izrael mandátumát ( WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Az ENSZ közgyűlése, mint minden évben, meghallgatta a mandátumvizsgáló bizottság jelentését, amely szokás szerint megállapította: minden tagország mandátuma rendben van. Az arab államok csoportja ezúttal is előterjesztette módosító javaslatát, amely megkérdőjelezte Izrael mandátumának érvényességét. Az ENSZ-ben — diplomáciai források szerint — az a gyakorlat, hogy hat éve már egy-egy skandináv ország kezdeményezi: a közgyűlés ne döntsön az Izrael kizárásával egyértelmű módosító javaslatról (így elkerülendő azt, hogy közvetlenül Izrael tagsága kerüljön évről évre terítékre). Az idén Norvégia terjesztette be a javaslatot, hogy a módosító indítvánnyal ne foglalkozzon a közgyűlés. Hazánk, változtatva azon a gyakorlaton, hogy évek óta nem vesz részt ezen a szavazáson, az idén, 94 másik országgal együtt, támogatta a norvég indítványt. Nem szavazott 15 ország (köztük Csehszlovákia, Bulgária, Lengyelország és — első ízben — az NDK); 41 ország (köztük a Szovjetunió) ellenezte azt, hogy a közgyűlés ne foglalkozzon az arab országok módosító javaslatával. Hét ország tartózkodott. Az ENSZ közgyűlése így szótöbbséggel elfogadta a mandátumvizsgáló bizottság jelentését. Kereszty András * KAMBODZSA Reagan és a kongresszus célja a vietnami kivonulás és a „vörös khmer" kirekesztése Ronald Reagan amerikai elnök kedden aláírta a Kambodzsával kapcsolatos kongresszusi határozatot. A képviselőház és a szenátus által egyaránt elfogadott okmány, amely különben nem köti meg a kormányzat kezét, két alapvető elvet szögez le az Egyesült Államok Kambodzsapolitikájára nézve. Eszerint Washington arra törekszik, hogy kivonják a vietnami csapatokat Kambodzsából, valamint ki akarja zárni annak lehetőségét, hogy a véres emlékezetű „vörös khmerek” ismét magukhoz ragadják a hatalmat az indokínai országban. A New Yorkban tartózkodó Norodom Szihanuk herceg kedden találkozott Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárral és tájékoztatta őt a kambodzsai kérdéssel kapcsolatos elképzeléseiről. A herceg elsősorban arra törekszik, hogy szülessen pontos menetrend a vietnami csapatok Kambodzsából való kivonására. Szihanuk utasította a dzsakartai konzultáción részvevő képviselőjét — történetesen saját fiát —, hogy egy ilyen menetrend kidolgozását igyekezzen elérni. Dzsakartában a kambodzsai kérdés rendezési lehetőségeiről folyik többoldalú, nem hivatalosnak minősített eszmecsere. A tanácskozáson nem képviselteti magát a „vörös khmer”. (MTI)