Népszabadság, 1988. december (46. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-08 / 292. szám

2 Továbbra is feszült a helyzet a Kaukázusban A legsürgetőbb a menekültek problémájának megoldása Örményországban és Azerbaj­dzsánban jelenleg a legfontosabb, a legsürgetőbb probléma a menekült­­kérdés, a kétirányú menekültáradat megállítása — jelentette ki szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján Vagyim Perfiljev szovjet külügyi szóvivő. A gondokat kétségkívül csak súlyosbít­ja az Örményországot ért természeti csapás, a katasztrofális földrengés, amelynek részleteiről lapunk más helyén számolunk be. Perfiljev sajnálattal állapította meg, hogy egyebek között Azerbaj­dzsánban a köztársasági televízió el­nöke, az ifjúsági és az úttörőlapok vezetői nem a rendezést segítő, a hangulatot csillapító állásfoglalások­kal vették ki részüket a legutóbbi napok eseményeiből. Perfiljev hang­súlyozta, a tévé elnökét, valamint több lapszerkesztőség vezetőjét fel­mentették tisztségéből, s közölte azt is, hogy több más állami és pártve­zetőt is felelősségre vonnak a kiala­kult helyzet kapcsán. Moszkvai tudósítónk, Dunai Péter beszámol arról, hogy helyszíni saj­tótudósítások szerint a kaukázusi fe­szültség központja egyre inkább Azerbajdzsánra és Bakura tevődik át. Félő — szól a bakui katonai pa­rancsnok értékelése —, hogy mind élesebbé válnak az azerbajdzsán szélsőségesek fenyegetései az örmé­nyek ellen. Jerevánban a helyzet nyugodt, a vegyes, örmény—azer­bajdzsán lakosságú járásokban azonban parázslik a feszültség a ki­járási tilalom ellenére. A bakui katonai parancsnok, Tra­­gunov vezérezredes beszámol arról, hogy a városban az örmények elle­ni pogromkísérletre került sor, asz­­szonyokat és gyerekeket bántalmaz­tak. A katonai járőrök őrizetbe vet­ték azokat, akik Bakuban örménye­ket dobtak ki saját lakásukból, hogy oda Örményországból elmenekült azerbajdzsánokat kvártélyozzanak be. Nehezíti a helyzetet, hogy egyes rendőrök szimpatizáltak a szélsősé­gesekkel. Bakuban vezető rendőr­tiszteket távolítottak el emiatt a Bel­ügyi szervekből. A Moszkovszkije Novosztyi tudó­sítása is azt sejteti, hogy a főváros, a köztársaság vezetésének egyes tag­jai, az irányításuk alatt működő biz­tonsági szervek részrehajlóan visel­kedtek. Akadályozták a hetilap tu­dósítóinak a munkáját, különösen, amikor a főtéren gyűlésező, a szélső­séges, nacionalista, soviniszta, né­melykor iszlám fundamentalista megnyilvánulásokat, a felbukkant zöld-piros-fehér zászlót fotózták a Moszkvából érkezett újságírók. Kirovábádban, abban az azerbaj­dzsán városban, ahol az örményelle­­nes pogromra készülő tömeget há­rom szovjet katona halála árán sike­rült csak megállítani, a helyzet to­vábbra is feszült. Több évszázaddal ezelőtti hangulatot idéz a Moszkovsz­kije Novosztyi helyszíni beszámolója arról, hogy a város más részeiből az örmények és az oroszok a helyi ör­mény templomba húzódtak a fanati­zált tömeg elől. A templomot, benne a menekülteket, a szovjet hadsereg egységei védik, egy tábornok ve­zénylete alatt. A szovjet hatóságok, a Scserbina miniszterelnök-helyettes vezette me­nekültügyi bizottság nagy erőfeszí­téseket tesznek a helyzet normalizá­lására, a felszított szélsőséges szen­vedélyek, a nacionalista gyűlölkö­dés levezetésére. Trockij unokája a Szovjetunióba látogat Csaknem hatvanévi távollét után engedélyt kapott a hazalátogatásra az 1917-es oroszországi forradalom egyik vezetőjének, a meggyilkolt Lev Trockijnak (eredeti nevén Bronstein) az unokája. A hírt maga a Mexikó­ban élő unoka, Esteban Volkov-Bronstein közölte újságírókkal. Hazalátogatására az ad okot, hogy Moszkvában élő féltestvére gyógyít­hatatlan beteg. Volkov-Bronstein el­mondta, hogy már megkapta a be­utazási engedélyt. (AP) Befejeződött a Szocialista Internacionálé tanácsülése a francia fővárosban Párizsban szerdán véget ért a Szo­cialista Internacionálé Tanácsának kétnapos ülése, amelyen a világ 48 szocialista és szociáldemokrata párt­ja, valamint a társult szervezetek képviselői vettek részt. A Szocintern következő kongresszusát júniusban tartják Stockholmban. A tanácsülés elsősorban a világ­­gazdasági helyzettel foglalkozott, s határozatában megállapítja: a fejlett országoknak segítséget kell nyújta­niuk a fejlődőknek gazdasági gond­jaik megoldásához. A tanácsülés ugyanakkor sürgette a fegyverzetek minden fajtájának csökkentését, az atomfegyver-kísérletek és a vegyi fegyverek betiltását, és javasolta: kezdjenek tárgyalásokat atomfegy­vermentes övezetek kialakításáról. A tanácsülés szerdán tájékoztatót hallgatott meg a kelet-európai hely­zetről, s ennek során felszólaltak a Szocintern társult szervezeteiként működő emigráns magyar, lengyel, észt és litván szociáldemokrata pár­tok képviselői. A tanács az ülést követő sajtóérte­kezleten elhangzott szóbeli nyilatko­zatban üdvözölte a magyar szociál­demokrata mozgalom újjáalakulását. A Szocintern nevében elítélte a Ro­mániában folyó módszeres falurom­bolási programot. (MTI) A keleti kapcsolatokról tárgyal a NATO külügyminiszteri értekezlete A kelet—nyugati kapcsolatok kér­désköre áll a NATO-külügyminiszte­­rek ma kezdődő év végi brüsszeli tanácskozásának középpontjában — közölte szerdai bevezető sajtóérte­kezletén Manfred Wörner, a NATO főtitkára. A kelet—nyugati régkör bátorító, s lehetőségeket kínál a párbeszéd el­mélyítésére — mondotta a NATO el­ső tisztségviselője. Wörner az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva kifejtette, hogy a NATO-országok pozitív elkötelezettséggel viszonyul­nak a kelet-európai országokban ki­bontakozó változások iránt. A kelet-nyugati kapcsolatokat többféle megközelítésben is vizsgál­ják a szövetségesek. Áttekintik Gor­bacsov amerikai útjának eredmé­nyeit. Megvitatják a szövetség poli­tikai bizottsága által készített jelen­tést a keleti országokról. Áttekin­tik a bécsi utótalálkozó állását és a várható eredményes befejezés nyo­­­mán esedékes európai bizalomerősí­tő, illetve a hagyományos fegyverzet csökkentésére vonatkozó tárgyalások, az azokon előterjesztendő NATO- j­avaslatok előkészítését. Szó lesz a vegyi fegyverzet teljes betiltásával foglalkozó tárgyalások állásáról, s jelentést hallgatnak meg a NATO- fegyverzetre, ezzel kapcsolatban pe­dig az egész katonai-politikai meg­közelítésre vonatkozó globális kon­cepció előkészítésében eddig elért haladásról. Foglalkoznak a még fennálló nehézségekkel is. Ez a té­makör rejti magában a rövid ható­­távolságú atomfegyverzet korszerűsí­tésének a szövetségen belül is vita­tott kérdését. A külügyminiszterek elé terjesz­tendő, Kelet-Európával foglalkozó jelentés árnyalt megközelítést sürget majd országonként — mondotta Wörner. Az MTI tudósítójának ez­zel kapcsolatos kérdésére válaszolva a főtitkár kifejtette, hogy ez a titkos dokumentum gyakorlatiasabb és dif­ferenciáltabb megközelítést javasol a térség országai irányában, amelyek maguk is igen differenciált módon fejlődnek. Természetesen — fűzte hozzá — az egyes NATO-országokra és kormányaikra tartozik, hogy a le­hető legelőnyösebben használják ki az egyes keleti országokkal kiépített kapcsolataikat. Amennyiben egyez­tetett politikáról beszélhetünk, azt leginkább úgy lehetne megfogalmaz­ni, mint pozitív elkötelezettséget minden területen. (MTI) Megkezdődött az Uruguayi KP kongresszusa (Telexjelentésünk Montevideóból.) A montevideói Bonáról palotában szerda este megkezdődött az Uru­guayi Kommunista Párt XXI. kong­resszusa. A küldöttek és a külföldi vendégek először Jaime Pérez főtit­kár-helyettesnek, a KB nevében előterjesztett politikai jelentését hallgatták meg. A párt leendő új főtitkárának tar­tott Pérez beszédének homlokteré­ben a demokrácia megvédése és el­mélyítése, egy új Uruguay felépítése állt. Eszközéül a demokratikus erők Széles Frontjának, benne a kommu­nista pártnak a megerősítését java­solta. Az UKP legutóbb 1970-ben tartott kongresszust, a Pachecu Areco kor­mány brutális antikommunista ül­dözése közepette. A XX. kongresz­­szuson fogadták el a Széles Front létrehozásának tervét. A demokra­tikus erők 1971-ben megalakult Szé­les Frontja fontos szerepet játszott a katonai diktatúra felszámolásában és a polgári szabadságjogok helyre­­állításában. Az UKP bonyolult hazai és latin­amerikai feltételek között tartja kongresszusát. Két nagy választási csatára kell felkészülnie: a népsza­vazásra, hogy hatályon kívül helyez­zék azt a törvényt, mely elévültnek minősítette a diktatúra éveiben az emberi jogok ellen elkövetett bű­nöket, továbbá az 1989 novemberé­ben esedékes elnök- és parlamenti választásra. A népszavazással és az amnesztiával összefüggésben Uru­­guayban nagy figyelmet és aggodal­mat keltett a szomszédos Argentíná­ban lezajlott katonai lázadás. Uru­guayi kommunisták a jobboldali ka­tonai szféra újbóli aktivizálódását figyelmeztető jelnek tartják, és úgy ítélik meg, hogy ezt tekintetbe vé­ve, az uruguayi mozgalom fő fel­adata a demokrácia védelme kell hogy legyen. Simó Endre NÉPSZA­BA­DSÁ­G 1988. december 8., csütörtök Növekszik a kivándorlás a Szovjetunióból Az idei év első kilenc hónapjá­ban 77 ezer szovjet állampolgár ka­pott kivándorlási engedélyt — kö­zölte a Moszkovszkije Novosztyi munkatársával Rudolf Kuznyecov, a szovjet külügyminisztérium ví­zumügyekkel és külföldiek regiszt­rálásával foglalkozó igazgatóságá­nak (OVIR) vezetője. Kuznyecov részletesen ismertette a kivándorlók összetételét a célor­szág és a korábbi évek adatainak fényében. Eszerint az OVIR több mint 24 ezer felnőtt állampolgár­nak adott engedélyt az NSZK-ba való kiutazásra. Ez kétszer több a tavalyinál és harminchatszorosa a két évvel ezelőttinek — hangsú­lyozta az osztályvezető. Izraelbe az év első kilenc hónapjában 14 ezer szovjet állampolgár kapott kiutazá­si engedélyt, ez is csaknem kétsze­rese a tavaly kiadott engedélyek számának. (Az izraeli kiutazási en­gedéllyel rendelkezők 80 százaléka egyébként az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában telepedett le.) Sokan vándoroltak ki az Egye­sült Államokba közvetlenül oda szóló engedély birtokában is (11 ezren), s kisebb számban — főként házasságkötéssel összefüggésben — szocialista országokba. A beadott kérvényeknek 1,4 százalékát utasí­tották el — mondta Kuznyecov. Várkonyi Péter Pekingben ( PEKINGI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A sanghaji magyar főkonzulátus megnyitása és a hsziani történelmi nevezetességek megtekintése után szerdán Pekingbe érkezett Várkonyi Péter külügyminiszter, aki Csien Csi-csen külügyminiszter meghívá­sára hivatalos látogatást tesz a Kí­nai Népköztársaságban. Külügyminiszterünk kíséretében van Iván László külügyminisztériu­­mi főosztályvezető, Komoróczki Ist­ván külügyi szóvivő és Németh Iván, pekingi magyar nagykövet. Csien Csi-csen este baráti díszva­csorán köszöntötte a magyar diplo­mácia vezetőjét. Pohárköszöntőjé­ben megállapította, hogy az utóbbi években jelentősen fejlődtek a két párt és a két ország kapcsolatai, bő­vült a politikai, a gazdasági, a mű­szaki-tudományos és kulturális együttműködés. A legmagasabb szin­tű vezetők kölcsönös látogatása elő­mozdította a kapcsolatok sokoldalú fejlődését. Ez megfelel népeink alap­vető érdekeinek — mondta a kínai külügyminiszter. — Kína határozott politikája, hogy aktívan erősíti és fejleszti baráti viszonyát Magyaror­szággal — folytatta. — Országainknak tartósan szilárd és békés nemzetkö­zi környezetre van szüksége a szo­cializmus építéséhez. Mi készek va­gyunk arra, hogy nemzetközi tevé­kenységünkben tovább erősítsük együttműködésünket a magyar elv­társakkal, hogy egymást támogas­suk, és közösen járuljunk hozzá a világbéke megőrzéséhez. Csien Csi-csen elismeréssel szólt a magyar reformpolitika sikereiről és a májusi pártértekezlet új kezdemé­nyezéseiről, majd kijelentette:" Az önök eredményei, tapasztalatai és problémái rendkívül nagy jelentő­ségűek a szocialista építés útjainak és módszereinek kutatása szempont­jából, és igen tanulságosak Kína és a többi szocialista ország számára is. Várkonyi Péter válaszbeszédében köszönetet mondott a kínai meghí­vásért és a baráti fogadtatásért, majd így folytatta: — Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy kapcsolataink a legutóbbi években újjászülettek, töretlenül fej­lődnek. Együttműködésünk ma már kiterjed az államélet szinte minden területére, s a kölcsönös érdekek alapján és közös erőfeszítéseink eredményeként lendületesen fejlő­dik. Csao Ce-jang és Kádár János tavaszi, kölcsönös látogatásai ki­emelkedő mérföldkövei kapcsolata­ink fejlődésének. Népeink hagyományos barátságát, amely a történelmi múlt és a szo­cialista építés eredményeinek meg­becsülésén s céljaink közösségén alapszik, tovább erősíti, hogy az or­szágaink társadalmi-gazdasági fej­lődése során felmerülő új problé­mákra hasonló gondolkodással és cselekvéssel keressük az új válaszo­kat. Érdekeltek vagyunk a szocializ­mus megújulásában, egymás reform­jainak kölcsönös sikerében. Mindez ösztönzi egymás megoldásainak köl­csönös tanulmányozását, a tapaszta­latok cseréjét. A bizalom és megértés szellemé­ben írjuk majd most alá a vízum­­kényszer kölcsönös megszüntetéséről szóló egyezményt és a külügyminisz­tériumaink közötti együttműködési megállapodást. A kölcsönös bizalom és együttműködési készség eredmé­nye sanghaji főkonzulátusunk meg­nyitása is. Reményeink szerint mindez jó hatással lesz gazdasági együttműködésünk kiszélesítésére is, amelynek nagysága még nem éri el a tényleges lehetőségeinket és orszá­gaink kölcsönös szükségleteit. Bócz Sándor Mitterrand ma érkezik Prágába ( PRÁGAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Kétnapos hivatalos látogatásra csütörtökön érkezik Csehszlovákiába Francois Mitterrand francia köztár­sasági elnök. Már megérkezése nap­ján tárgyal Gustáv Husák államfő­vel és Vladislav Adamec miniszter­­elnökkel, s fogadja őt Miles Jakes, a CSKP KB főtitkára is. Mitterrand programjában ezen kí­vül szerepel egyebek között pozso­nyi látogatás, valamint T. G. Masa­­ryk, az önálló Csehszlovákia első el­nöke sírjának megkoszorúzása és nemzetközi sajtóértekezlet. Mitterrand személyében első alka­lommal tesz hivatalos látogatást francia államelnök Csehszlovákiá­ban. A várakozás ennek megfelelően nagy Prágában, hetven külföldi új­ságíró tudósít majd a tárgyalások­ról. Zdenek Vanicek, a csehszlovák külügyminisztérium képviselője a látogatás alkalmából adott nyilatko­zatában a kétoldalú viszony javulá­sának jeleként értékelte Mitterrand mostani vizitjét. Szavai szerint e kapcsolatok az utóbbi időszakban jól fejlődtek, különösen politikai té­ren, amit Dumas francia külügymi­niszter néhány héttel ezelőtti prá­gai megbeszélései is kiemeltek. Csehszlovák részről készek a gaz­dasági együttműködés bővítésére is Franciaországgal. Párizs egyelőre csupán a hatodik helyet foglalja el Prága tőkés partnereinek sorában; csehszlovák megítélés szerint főként az autógyártásban, a vegyiparban, a híradástechnikában és az építőipar­ban- lenne lehetőség az eddiginél na­gyobb mértékű együttműködésre. Várakozások szerint Mitterrand konkrét elképzelésekről is szót vált majd vendéglátóival. Kis Tibor Az ENSZ közgyűlése közel-keleti békekonferencia összehívása mellett foglalt állást Az ENSZ-közgyűlés kedden véget ért közel-keleti vitája után három határozatot fogadtak el. A dokumen­tumok elítélik az arab területeket megszállva tartó Izraelt, és felhívják az érdekelteket, hogy a világszerve­zet védnökségével, az öt állandó BT- tagállam és valamennyi érdekelt fél, — beleértve a PFSZ-t is — részvéte­lével tartsanak nemzetközi békekon­ferenciát a térség problémáinak meg­oldására. Az egyik határozat az izraeli csa­patok azonnali, teljes és feltétel nél­küli kivonását követeli a megszállt területekről, továbbá bírálja az Egye­sült Államokat, amiért az Izraelnek nyújtott katonai és gazdasági segít­séggel Tel-Avivot agresszív és ter­jeszkedő politikára bátorítja. A do­kumentum követeli annak az izraeli döntésnek a visszavonását, amely Je­ruzsálemet Izrael fővárosaként tünte­ti fel. A közgyűlés másik határozata tör­vényellenesnek és érvénytelennek minősíti a Golan-fennsíkon és más arab területeken bevezetett izraeli törvényeket és joggyakorlatot. A ha­tározat kimondja, hogy Izrael nem békeszerető állam, és az Izraellel va­ló diplomáciai, kereskedelmi és kul­turális kapcsolatok felfüggesztésére szólít fel. A harmadik, a közel-keleti rende­zésről elfogadott határozat megálla­pítja, hogy a palesztin népet képvi­selő Palesztinai Felszabadításii Szer­vezet (PFSZ) nélkül nem lehet meg­valósítani a térség békéjét. A ren­dezéshez elengedhetetlen, hogy Izra­el kivonuljon a megszállt arab terü­letekről, és megvalósuljanak a Pa­lesztináról és a Közel-Keletről szóló ENSZ-határozatok. A nemzetközi ér­tekezletről szólva a határozat hang­súlyozza: a konferenciát fel kell ha­talmazni az átfogó, igazságos rende­zéshez szükséges összes jogkörökkel. A közgyűlés állást foglalt amellett, hogy a BT alakítson bizottságot a konferencia előkészítésére. A közgyűlés vitájában felszólalt Endreffy Miklós, a magyar küldött­ség tagja. Rámutatott, hogy a regio­nális válsággócok rendezésére irá­nyuló, sikeres nemzetközi erőfeszíté­sek nem hoztak változást a közel­­keleti konfliktusban, amely megol­datlanságával továbbra is veszélyez­teti a nemzetközi békét és biztonsá­got. Különösen a megszállt palesz­tin területeken vált tarthatatlanná a helyzet, ami még sürgetőbbé teszi a politikai rendezést. Ebből a szem­pontból igen jelentős a Palesztin Eredményesek és építő szelleműek voltak azok a tárgyalások, amelye­ket Jasszer Arafat, a Palesztinai Fel­­szabadítási Szervezet Végrehajtó Bi­zottságának elnöke folytatott kedden Stockholmban — közölte a svéd kül­ügyminisztérium. Arafat Sten An­­dersson svéd külügyminiszterrel és Ingvar Carlsson miniszterelnökkel találkozott, és megbeszéléseket foly­tatott öt amerikai zsidó személyiség­gel, akik tagjai a Tel-Avivban mű­ködő nemzetközi békekutató köz­pontnak. Tárgyalásait Arafat a várt­nál is sikeresebbnek minősítette. A tárgyalásokról kiadott közös közleményben Arafat közvetlen for­mában is elismerte Izrael állam léte­zéshez való jogát. A közleményt szerdán sajtóértekezleten ismertette Sten Andersson svéd külügyminisz­ter. A közlemény négy pontban kon­kretizálta a Palesztin Nemzeti Ta­nács novemberi ülésének határoza­tait. Az első értelmében a palesztin parlament állást foglalt amellett, hogy az ENSZ égisze alatt tartandó nemzetközi tanácskozáson béketár­gyalásokat kezdjenek a közel-keleti rendezésről. A konferencián jelen lenne a Biztonsági Tanács öt állandó tagja, valamint a PFSZ, mint a pa­lesztin nép egyetlen törvényes kép­Nemzeti Tanács novemberi ülése. Az ott hozott döntések olyan új lehető­ségeket teremtettek, amelyeket az érintett feleknek meg kell ragadniuk a rendezés politikai eszközökkel tör­ténő előmozdítására. A közgyűlés egy másik, ugyancsak keddi határozatában felhívja a tag­államokat, különösen a fejlett űr­technikával rendelkezőket, hogy aka­dályozzák m­eg a fegyverkezési haj­sza kiterjedését a világűrre. Egy to­vábbi határozat üdvözölte, hogy az ENSZ békefenntartó erőinek ítélték oda az idei Nobel-békedíjat, viselője, amely a rendezésben érde­kelt többi féllel azonos jogokat él­vezne. A második pont hangsúlyoz­za, hogy a PNT Algírban kikiáltot­ta a független palesztin államot, és elfogadta Izraelnek, mint a térség egyik államának létét. A harmadik kimondja, hogy a PNT elutasítja és elítéli a terrorizmus minden formá­ját, beleértve az állami terrorizmust, a negyedik pontban pedig a palesz­tin menekültek problémájának a nemzetközi joggal és a vonatkozó ENSZ-határozatokkal összhangban történő rendezésére szólított fel. A svéd diplomácia vezetője sze­rint a közlemény áttörés a közel­­keleti rendezés folyamatában, mivel — mint mondta — a PFSZ ezzel már minden kétséget kizáróan elfo­gadta Izraelt, mint államot. An­dersson hangsúlyozta, hogy ezt a fontos lépést még továbbiaknak kell követniük. Jasszer Arafat stockholmi sajtóér­tekezletén megerősítette, hogy a PNT elfogadta Izrael létét, majd hozzáfűzte azt is, hogy két államot fogadtak el: egy palesztint és egy izraelit. Jichak Samir egyik tanácsadója Jeruzsálemben­­ propagandafogás­nak minősítette Arafat kijelentését. (MTI) Arafat elismerte Izrael létezéshez való jogát

Next