Népszabadság, 1989. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-10 / 8. szám

4 NÉPSZABADSÁG 1989. január 10., kedd Nőnek a közlekedési és postai díjak Tájékoztató a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban (Munkatársunktól.) A Minisztertanács döntése alapján a vasúti személyszállítás díjai feb­ruár 1-jétől átlagosan 30 százalékkal növekednek — tájékoztatott Klézl Róbert miniszterhelyettes tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyen felvonultak az érintett közlekedési vállalatok vezetői, továbbá számos minisztérium és árhivatali szakem­ber is megjelent, hogy információk­kal szolgáljanak. Mert a vasúti sze­mélyszállítás tarifáin kívül megdrá­gult, méghozzá január 1-jétől — át­lagosan húsz százalékkal — mind a belföldi, mind az export-import áru­­szállítás is a vasúton. Drágább lett január 9-től a közúti darabáru-fu­varozás, ennek mértéke átlagosan 15 százalék. A közúti áruszállítás egyéb díjai szabadárasak lettek — kivéve a propán-bután gáz, a háztar­tási tüzelőolaj, valamint a szilárd tüzelőanyagok házhoz szállítása. Ez utóbbiak a fűtési szezon elmúltával bekövetkező áremelkedésükig átme­netileg továbbra is maximált árfor­mában, változatlanok maradnak. A távolsági autóbusz-közlekedés tarifái átlagosan tíz százalékkal, az iskolák, ifjúsági szervezetek igényel­te különjáratok díja 50 százalékkal emelkedik február 1-jétől. A hely­közi buszközlekedés átlagosan tíz­­százalékos viteldíjemelésén belül na­gyok az eltérések: rövid szakaszon lényegesen nagyobb az emelés mér­téke. (5 kilométerig 50 százalék, 5- 16 kilométerig 25 százalék.) A Mi­nisztertanács döntésének értelmében a diákok egyéni útra szóló 50 szá­zalékos kedvezménye január 1-jétől, 40 kilométeres körzeten belül kiter­jed a helyközi autóbuszjáratokra is, hogy a HÉV-vel, vasúttal el nem látott településeken élők is bekap­csolódhassanak ezzel a kedvezmény­nyel a belföldi turizmusba. A helyi tömegközlekedés díjai or­szágos átlagban 62 százalékkal lesz­nek drágábbak február 1-jétől, Bu­dapesten viszont­­ az agglomerációt is figyelembe véve — 87 százalék ez az átlag. Évek óta feszültséget oko­zott, hogy míg a budapesti agglome­ráció 11 településére kijártak a BKV kék autóbuszai, értelemszerűen bu­dapesti tarifával, addig a környék többi településének lakói cs­ak a jó­val drágább Volánnal tudtak utaz­ni. Más városokban ugyancsak léte­zik, legalábbis február 1-jéig ha­sonló gyakorlat. Akkortól viszont megszűnik: a közigazgatási határon kívül megszűnik a kék buszokra ed­dig érvényes vonaljegy, illetve busz­bérlet, tehát aki Budapestről például Budaörsre utazik, annak a főváros közigazgatási határa utáni vonalsza­kaszra oda megfelelő bérlettel vagy jeggyel kell majd rendelkeznie.­ Megtudtuk azt is, hogy február 1- jétől átlagosan 16 százalékkal emel­kednek a postai árak. Ezen belül az otthoni telefon alapdíja 100, illetve 120 forint lesz. Ha viszont a tele­font az előfizető saját maga szerzi be, akkor február 1-jétől a meg­emelt díjból húsz forint kedvez­ményt kap a postától. A legnagyobb kihatása a nemzetközi hívások díja emelésének lesz: az európai orszá­gokkal folytatott beszélgetések át­lagosan 64 százalékkal drágulnak. Az eddigi 21 helyett mindössze öt európai és 3 tengerentúli díjtétel lesz, az utóbbiak tarifája nem vál­tozik. Egypercnyi beszélgetés Eu­rópába 25—60 forint között mozog. Az első díjövezetbe a környező szocialista országok, valamint a Szovjetuniónak Kárpát-Ukrajna te­rülete tartozik, a másodikba Ausztria, Jugoszlávia, a har­madikba az NSZK, Olaszország, Svájc, Anglia stb. A nemzetközi te­lexdíjak az előbbinél nagyobb mér­tékben növekednek. A távirati szó­díj az eddigi egy forint húsz fillér helyett 2 forint lesz. Február 1-jétől megdrágulnak egyes kiegészítő táv­beszélő-szolgáltatások is, mint pél­dául az átírás, a titkosítás, az adat­szolgáltatás stb. A szabványlevélre az eddigi négy­­forintos bélyeg helyett ötforintost kell ragasztani, a képeslapot kettő helyett 3 forintért lehet feladni. A szocialista országokba és Ausztriába húsz grammig továbbra is belföldi díjtétellel viszi leveleinket a posta. Az expresszdíj ezentúl nem 10 fo­rint lesz, hanem 12, az ajánlási díj pedig hatról 8 forintra emelkedik. Február 1-jétől ötven százalékkal emelkedik a nemzetközi levélpostai küldemények díja, és április 1-jétől száz százalékkal több pénzért veszi át a posta külföldre csomagjainkat. F. Gy. A HELYI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI DÍJAK: Budapesten Vidéken jelenleg 1989-től jelenleg 1989-től Ft-ban Vonaljegyek — villamos (metró, stb.)2 5 2 5 — troli2 5 4 5 — autóbusz3 6 4 6 Általános bérletek — villamos 75 180 45 90—120 — troli (1989-től troli és villamos) 75 180 70—100 150 — autóbusz, egyvonalas 90 140 60—80 100—120 — autóbusz, összvonalas— — 100—130 140—180 — kombinált 170 280 160 240 Tanulók és nyugdíjasok havi bérlete az általános bérletek árának 25%-a. MINDEN IRODA ELKELT A HARMADIKBAN Újabb nemzetközi kereskedelmi központ Budapesten Ma nyitják meg a Régiposta utcai Fontana ház, valamint a Váci utcai épület után a harmadik nemzetközi kerskedelmi központot Budapesten a Bajcsy-Zsilinszky út és József At­tila utca sarkán a Pénzintézeti Köz­pont beruházásában. A hétfőn meg­tartott sajtótájékoztatón Bíró Mihály vezérigazgató elmondta, hogy a Finta József és alkotócsoportja által ter­vezett épület 18 hónap alatt határ­időn belül készült el a jugoszláviai Jeklotehna fővállalkozásában, vala­mint a Pomurje cég generálkivitele­zésében. A kereskedelmi központ 21,5 mil­lió márkába került (700 millió fo­rint plusz áfa). A 13 ezer négyzet­­méteres házból a hasznos irodaterü­let 8000 négyzetméter. Az új létesít­ményben 75 helyiséget adtak bérbe 53 cégnek. Ezekben 400 telefonvona­lat, 200 telex- és 200 telefaxkészü­léket helyeztek el. A földszinten 250 személyes konfe­renciaterem van, melynek egyik ol­dalát az 1920-as évekből való nagy­méretű fotó borítja, a korabeli hely­szín képével. Mellette a fából készült „kockakövekből” raktak ki egy részt — akkoriban burkolták ezzel az Andrássy utat. Az alagsorban két­szintes garázst építettek 100 gépko­csiállással. A kereskedelmi központ minden irodáját már előre kiadták a külföldi vállalatoknak, illetve hat magyarországi érdekeltségű vegyes vállalatnak. A bérleti díj havi 36 nyugatnémet márka négyzetméte­renként. Mint mondják, ez az ár át­­­­lagos közép-európai színvonalnak fe­lel meg. Az újságírók kérdésére Bíró Mi­hály elmondta, hogy a Pénzintézeti Központ eddig 20 ezer négyzetméter irodát épített külföldi szervezetek­nek, valamint 120 lakást épített, il­letve vásárolt. Mindez az igények­hez képest igen kevés, ezért már a negyedik nemzetközi kereskedelmi központot is tervezik. A kivitelezést már az elmúlt év végén megkezdték volna, de telekügyben az illetékesek még nem mondták ki a végső dön­tést. A Pénzintézeti Központ a jelent­kező cégektől a bérleti díjat 10-12 évre előre megkéri, s ebből az ösz­­szegből finanszírozza az építkezéseit. Jelenleg a bérbe adott irodákból és lakásokból évente mintegy 3 millió USA-dollár bevételre számítanak. Az irodaházak falainak fölhúzása jöve­delmező üzletnek számít, bár mint tegnap hallottuk, a harmadik nem­zetközi kereskedelmi központ az áfa miatt már csak körülbelül 14 év alatt térül meg. Egerszegi Csaba Az épületet Finta József és alkotó­­csoportja tervezte. Az aulából nyílik a 250 személyes konf­erenciaterem. BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELEI AMIT MONDTAK, ÉS AMIT LÁTTUNK Új ár már volt, áru még nem mindenütt (Folytatás az 1. oldalról.) A Balaton Füszérthez érkező meg­rendelések szerint elsősorban a mo­sószerek, az étolaj, a hús- és sajtfé­lék, valamint a margarin fogyott. A hét elején mind a 110 gépkocsijuk dolgozik, s még hétfőn több mint ezertonnányi árut szállítottak a so­mogyi és zalai boltokba. A nagyke­reskedelmi vállalat saját üzletházai közül vasárnap a fonyódi Pátria, hétfőn a boglárlellei Fortuna leltá­rozott — ez utóbbi ma délben már ki is nyit. — Két héten belül képesek va­gyunk feltölteni az összes kiürült pol­cot vegyi áruval, mosószerrel, liszt­tel, cukorral — mondta Ledniczky Zsigmond az Alfa Élelmiszer- és Ve­gyiáru Kereskedelmi Vállalat vezér­­igazgatója. Ez annál is könnyebben megy — húzta alá —, mert az Alfa raktárai nem ürültek ki teljesen, még szombaton is szállítottak a boltokba például három kilogrammos mosó­szereket. Többet is ki tudtak volna vinni — így a vezérigazgató —, de a kiskereskedők inkább a meglevő készletek leltározásával voltak el­foglalva. Egyébként, mivel az ipar­olyamatosan dolgozik, az áru is ilyen módon kerül ki a több mint három­ezer budapesti élelmiszerboltba. Ter­mészetesen a szállítási lehetőségek korlátozottak. Az Alfa most minden­esetre saját teherautóval hozza fel a mosóport a szolnoki gyárból, hogy az esetleges hiányt minél gyorsabban lehessen pótolni. A múlt heti felvásárlás — az ed­digi tapasztalat alapján — körülbe­lül másfél-két hónapig csökkenti az igényeket, azután általában visszaáll a szokásos forgalom. A mostani ár­emelés még indokoltabbá teszi a cég diszkonthálózatának fejlesztését. A Közraktár utcai Alfa-áruház mellett hamarosan újabb két raktárbolt nyí­lik a XI. kerületi Nándorfehérvári úton és Újpesten. Sokan felismerték, mondta Ledniczky vezérigazgató, hogy érdemes három-négy kis jöve­delmű vásárlónak összeállnia és gyűjtőcsomagolású árut venni a ked­vezmény miatt. Hétfő délben kicsi körben őrjárat­ra indultunk. József körút 12., kis­­áruház, a Józsefvárosi Közért 8059- es boltja: négy-öt pohár tejföl, pár csomag túró, három doboz körözött, néhány krémtúró, egyféle sajt, vág­va, fóliában, háromféle kockasajt. A mirelitgondolában itt-ott árválko­dik egy csomag brokkoli, egy zöld­bab ... A felvágottaspultban van párizsi, krinolin, kenőmájas és sza­lonna. A gondolák még foghíjasak, látszik, hogy most rakodhatják a cuk­rot, lisztet, rizst, fűszereket. Amikor fizetek a pénztárnál, azt mondja az egyik vevőnek a pénztáros: azt hittem, ma senki nem jön vásárolni. Háztartási bolt, József körút 16. Félig lehúzva a roló, az ajtón egy csinos tábla, órát formáz, rajta a fel­irat: áruátvétel, nyitás 2-kor. Csemege Áruház, Rákóczi út—Le­nin körút sarok. A bejáratnál már ismét hegyekben állnak a két-három kilós mosószerek, ha nagy, kétliteres öblítőt nem is látok, kisebb flako­nok kaphatók. Van narancs és man­darin, kicsit ütődött, barnálló grape­­fruit is. A felvágottaspurltok teljes választékot kínálnak, megszámlál­­hatatlanféle áru, füstölt és felvágott egyaránt kapható. A kenyeres i­s tel­jes választékot kínál. A hűtőpultok­nál azonban már nem ez a kép fo­gad. Előre csomagolt hús nincs, a gondolákban fagyasztott csirke, né­hány hal, néhányféle mirelit étel, nur­­ka és kolbász látható. Hiányos még a sajtválaszték és a tejtermékek kí­nálata is szerény. Alfa Illatszerbolt, Rákóczi út 30, az árkádok alatt: csak egyféle kis­­dobozos mosópor van, a nagy és a többi, mint mondják, kifogyott. Rákóczi út, Nagydiófa utca sarok, Húsáruház. Kong az ürességtől a dé­li órán. S ezt így is, úgy is lehet ér­teni. A hűtőpultok szinte teljesen üresek, három-négy karácsonyi bébi­pulyka árválkodik az egyik közepén. Mirelit zöldségnek híre-hamva sincs A húsosztályon három-négy darab marhaleveshús árválkodik — mint megtudom, még nem jött újabb szál­lítmány, ez a teljes választék mar­hából. De van négy-öt comb, egy rö­vidkaraj és friss sertésfej a pulton. Mellettem egy házaspár megjegyzi, hogy immár ez az ötödik üzlet, ahol járnak, s bizony az áremeléssel már találkoztak, választékkal kevésbé. Sőt. Ugyanezt lehet elmondani a fel­vágott kínálatról is: mutatóban négy­ötféle kapható. Szóval a hétfő déli körkép nem igazán szívderítő. S ezt csak fokozza az a tapasztalat, a Corvin előtti par­kolóban levő újságárusnál megtud­juk: hétfőn tíz-tizenkét darab napi­lapot kaptak, Népszabadságot, Ma­gyar Nemzetet, Népszavát , Magyar Hírlapot pedig nem is küldtek. Ugyan miért? A fővárosi népfrontbizottság nyugdíjasszövetség alakítását tervezi A budapesti nyugdíjasszövetség megalakításáról, valamint aktívaér­tekezlet összehívásáról döntött a nyugdíjasok helyzetével foglalkozó fővárosi népfrontbizottság a napok­ban megtartott ülésén. A szövetség főként érdekképvise­leti funkciót látna el, s összefogná a már meglévő különféle nyugdíjas­klubokat, köröket, valamint az újon­nan alakuló közösségeket. Ösztönöz­né az eddigiekhez képest új nyugdí­jas baráti társaságok, szakmai cso­portok szervezését is. A szövetség foglalkozna az aktuális, a nyugdí­jasok pillanatnyi helyzetét javító ak­ciók indításával éppúgy, mint a szé­les körű tapasztalatcserékkel, vagy a hosszabb távú tervek, intézkedések véleményezésével. Az aktívaértekezlet összehívását január 26-ra tervezik. Akkor dönte­nek majd a részvevők a szövetség szervezésének részleteiről. Ezen a tanácskozáson a társadalmi aktivis­tákon kívül várhatóan részt vesznek a gerontológiával, a gondozással, a szociálpolitikai munkával foglalkozó szakemberek is. Konkrét feladata lesz a bizottságnak, hogy részletesen tájékozódjék például az eltartási szerződések körüli visszásságokról. Megkérdeztük Hogyan számítják az árindexet? Az Országos Árhivatal közleménye szerint a hétfőn bejelentett fogyasz­­tóiár-emelkedések 5,5-6 százalékkal emelik a fogyasztói árszínvonalat. Miután a lakosság ennél jóval töb­bet érez, a laikusok előtt csökken a statisztika hitele. Ezért kérdeztük meg Cinkotai Jánost, az Országos­ Árhivatal tanácsosát, hogyan szá­mítják a fogyasztói árindexet, hogy jött ki ez az 5,5—6 százalék. — Abból indulunk ki, hogy a la­kosság vásárlásai a boltokban 1989- ben, de 1988-as árakon 740 milliárd forintot tesznek — tennének — ki. Ebből 175 milliárd a hatósági áras termékek forgalma, 565 milliárd pe­dig a szabadáras termékeké. Nézzük először a hatósági áras ter­mékeket. Az idei áremelkedések eb­ben a körben 36,5 milliárd forintos többletkiadást okoznak a lakosság­nak. Ebből 1,8 milliárd a tavalyi köz­ponti áremelkedések áthúzódó hatá­sa, további 0,8 milliárd a választék­­csere, 15 milliárd származik a támo­gatások csökkentéséből és mintegy 19 milliárdot tesz ki a termelői árak növekedéséből adódó drágulás. Ez az összesen 36,5 milliárdos kiadásnöve­kedés ebben a termékkörben átlago­san 21 százalékkal emeli az árszínvo­nalat. Mintegy tíz-tizenöt év tapasztala­tai alapján megbízhatóan jelezhető előre, hogy milyen mértékű áremel­kedés várható a szabadáras szférá­ban. Részben a mostani támogatás­csökkentés is érinti ezeket a termé­keket, de számításba vettük a továb­bi piaci hatásokat is. Összességében azzal számolunk, hogy a szabadáras termékek körében az áremelkedések mintegy 65 milliárddal növelik a ki­adásokat, s ez 11,5 százalékkal emeli az árszínvonalat. Összességében tehát a lakosság ki­adásai az év során 101,5 milliárd fo­rinttal növekednek. Ez az összforga­lom 740 milliárdjához viszonyítva 13,7 százaléknak felel meg. Az éves fogyasztói árindexből ki kell emelni azokat a hatásokat, ame­lyek a mostani áremelkedéshez kö­tődnek. Ezek összesen 42,9 milliárd­dal növelik a lakosság kiadásait. Ez visszaosztva a 740 milliárddal, azt mutatja, hogy­ az árszínvonalat a mostani intézkedések csaknem 6 szá­zalékkal emelik. — Mire számíthatunk az év hátra­lévő részében? — A mostani hat százalékon túl éves szinten négy százalékot tesz ki a­­tavalyi központi és piaci áremelke­dések együttes áthúzódó hatása. Ed­dig tehát összesen 10 százalék van „kitöltve” az idei áremelkedési terv­ből. Marad 3,7 százalék. Ez a meg­közelítés azonban csalóka. Az árin­dexnél ugyanis azt is számításba kell venni, hogy milyen termékkörben és mikor emelik az árakat. És még va­lamit: ha a szabadáras termékek árát, mondjuk, csak júliusban eme­lik, akkor ennek az áremelkedésnek csak a fele jelenik­­meg­­az éves át­lagot tükröző árindexben. Tehát egy júliusban bekövetkezett 9 százalékos árnövekedés az éves árindexben 4,5 százalék lesz. Mindez pedig csupán átlagszám, a különböző termékek árai ennél jóval nagyobb mértékben szóródhatnak.­­ Én elhiszem, amit a szakemberek állítanak, hogy a fogyasztói árindex számításának ez a módszere korsze­rű, és megfelel a nemzetközi normá­nak. Mégis igen távol áll a lakosság­tól, alighanem csak az érti meg, aki­nek valamilyen szakirányú képzett­sége van. Nem gondolja-e, hogy cél­szerű lenne — a statisztika hitele érdekében — egyéb, érthetőbb ada­tokat is közzétenni? — De, mindenképpen. Például hasznos volna, ha például a KSH az árszínvonal változását bemutató in­dexeken kívül az egy főre jutó havi többletkiadások összegeit is közzé­tenné. Kozma Judit

Next