Népszabadság, 1989. március (47. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 4,80 Ft NÍPSZABADSÁG 1989. március 1., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XLVII. évfolyam, 51. szám A magyar reformról tájékozódik az Európai Parlament küldöttsége Budapesten folytat tárgyalá­sokat az Európai Parlament küldöttsége, Paul Staes belga politikus vezetésével. A küldött­ség kedden Stadinger Istvánnal, az Országgyűlés elnökével, aki a magyar reformról tájékoztatta a vendégeket, majd Melega Ti­bor kereskedelmi miniszterhe­lyettessel találkozott. Az Európai Közösségek tör­vényhozásán belül szervező­­dött képviselőcsoport hivata­los elnevezése: „Kettes Szá­mú Kelet-európai Delegáció”, s az a feladata, hogy a ma­gyar és a bolgár parlament­tel tartsa a kapcsolatot. (Elv­ben Romániával is foglalkoz­nia kellene, de Bukaresttel mindeddig nem alakított ki együttműködést.) Ennek a de­legációnak az egyik a­lelnöke Habsburg Ottó, aki kedd dél­után érkezett Budapestre, és csatlakozott a küldöttséghez. A vendégek kedden először három országgyűlési bizottság — az ipari, a kereskedelmi és a mezőgazdasági — tagjai­val folytattak megbeszélést, majd Stadinger Istvánnal, az Országgyűlés elnökével talál­koztak. (Az Európai Parlamentet bemutató írásunk a 2. olda­lon.) Március 15-e az egész nemzet ünnepe Sajtótájékoztató a Politikai Bizottság üléséről ( MUNKATÁRSUNKTÓL ) Az MSZMP Politikai Bi­zottságának keddi üléséről, a napirenden szereplő kérdések­ről Kimmel Emil szóvivőhe­lyettes és Thürmer Gyula, a főtitkár tanácsadója tájékoz­tatta az újságírókat, majd vá­laszolt a kérdésekre. A bevezetőben elhangzott, hogy a PB napirendjén több fontos téma szerepelt. Szó volt a párt rövid távú akcióprog­ramjáról; a Magyar Néphad­sereg helyzetéről, szerepéről és hosszú távú fejlesztéséről; a határőrizetről; a párt új el­méleti folyóiratáról, március 15-e megünnepléséről. A tes­tület osztályvezető-helyettese­ket mentett fel és újakat ne­vezett ki. E napirend kereté­ben, más megbízatása miatt ,felmentette a Népszabadság főszerkesztő-helyettesi tisztsé­géből Sztrapák­ Ferencet, és egyben jóváhagyta Karcagi Lászlónak főszerkesztő-helyet­tessé történő kinevezését. A testület meghallgatta és elfo­gadta a főtitkár beszámolóját csehszlovákiai és jugoszláviai látogatásáról. Ami a programot illeti, az a következő kongresszusig ha­tározza meg az MSZMP cse­lekvését. Szembenéz a múlt­tal, vállalja a jelent, s felfog­ható közelségbe hozza a szo­cializmus építésével kapcsola­tos feladatokat és célokat. A dokumentum tehát kevésbé ideológiai jellegű, inkább ak­cióterv, s azt a KB március 7-i ülésén vitatják meg Be­­recz János előterjesztésében. Amit már ma is tudni lehet róla: a párt azonosul a re­formeszmékkel, vállalja a szo­ciáldemokrácia és a reform­kommunizmus szellemi örök­ségét, az életszínvonal-csökke­nés elleni harcot, az oktatás megújítását, fellép a közéleti tisztaságért. A hadseregről és a fegyve­res testületekről szólva az MSZMP azt tartja a legfonto­sabbnak, hogy azok ne válhas­sanak a politikai küzdelem tárgyává. Erősíteni kell a had­sereg védelmi jellegét, s a pártnak meg kell fogalmaznia katonapolitikáját. Az MSZMP kötelességének tartja biztos.­­(Folytatás az 5. oldalon.) AZ ENSZ EMBERI JOGOK BIZOTTSÁGA Hazánk javaslatainak élénk visszhangja Heves román kirohanás Budapest ellen Élénk nemzetközi visszhangot keltettek azok a javaslatok, amelyeket hazánk terjesztett elő hétfőn az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága genfi tanácskozásán elsősorban a nemzeti kisebbsé­gek védelmében. Horn Gyula külügyi államtitkár felszólalásá­ból egyöntetűen a Romániának címzett bíráló megjegyzéseket emelték ki. Nem váratott magá­ra sokáig a román válasz sem: Gheorghe Dolga nagykövet a bi­zottság keddi ülésén heves ki­rohanást intézett Magyarország ellen, miközben idilli képet pró­bált festeni a hazájában ural­kodó állapotokról. Egyöntetűen az emberi jo­gok helyzete miatt Romániá­nak címzett bíráló szavakat emeltek ki a hírügynökségek Horn Gyula külügyi államtit­kárnak az ENSZ Emberi Jo­gok Bizottsága genfi tanács­kozásán elhangzott felszólalá­sából. A Reuter jelentése hangsúlyozta, hogy Magyaror­szág most először tett hivata­los panaszt VSZ-szövetségese ellen a magyar kisebbséggel szemben alkalmazott bánás­mód miatt. Az AFP úgy fogal­mazott, hogy Horn Gyula el­ítélte az emberi jogok romá­niai megsértését, és kiemelte: Magyarország támogatja azt a svéd kezdeményezést, hogy a romániai helyzet kivizsgálásá­ra az ENSZ különmegbízottat nevezzen ki. A UPI is aláhúz­ta, hogy Magyarország a ke­leti tömb országai között ed­dig példátlan kritikával illette a szomszédos Romániát. A DPA-tól átvett jelentésében az APA azt írta, hogy Ma­gyarország hajlandó a romá­niai vizsgálat finanszírozásá­hoz is hozzájárulni. A Tanjug jelentése szerint Horn Gyula egyaránt elítélte az emberi jogok megsértését Romániában, Palesztinában és Dél-Afrikában, de megállapí­totta, hogy a külügyi állam­titkár számos példát hozott fel az emberi jogok romániai megsértésére. A Stuttgarter Zeitung azt ír­ja, hogy Magyarország hiába igyekezett kétoldalú alapon kezelni a Romániával való nézeteltéréseit. Fáradozásai eredménytelenek maradtak a merev és hajthatatlan buka­resti álláspont miatt. Ezért nem maradt más hátra, mint az ENSZ-hez fordulni. A lap — csakúgy, mint a Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közel álló Frankfurter Rundschau — kifejti, hogy a szavazásnál mindenképpen ér­deklődésre tart majd számot a bizottság kelet-európai tag­jainak magatartása. Például az, hogy az NDK és Csehszlo­vákia milyen álláspontot fog­lal el Romániával kapcsolato­san. Hasonlóképpen tanulsá­gos lehet a Szovjetunió állás­­foglalása. Tehát az a kérdés, hogy az emberi jogok bizott­sága a nyugati és magyar ja­vaslatoknak megfelelően küld­­jön-e megbízottat Romániába, a szocialista közösség szem­pontjából is jelentékeny té­nyezővé válhat. A beszédről több francia, brit és japán lap is pozitív hangvételű tudósí­tásban számolt be. Ugyanakkor heves kiroha­nást intézett Magyarország el­­(Folytatás a 3. oldalon.) iuUJ^LiulUuJ ■IJLiUAíáiMií Az Olvasóhoz Célunk a lap tartalmi,­­ szerkezeti modernizálása.­­ (3. oldal) Polgárok, pártok, parlamentek A Magna Charta alap­­elve: nincs adózás képvi­selet nélkül. (6. oldal) A ma a holnap történelme A botrány egy ártatlan­nak induló iskolabulin tört ki... (7. oldal) Merre tart a KISZ ? Már az sem meglepő, ha át akarják festeni a cégtáblát. (7. oldal) Lakásdeform Ha a magyar lakástü­körbe nézünk, torz képet látunk. Nem a foncsor a hibás. (8. oldal) Koncepciós perek Minél több idő telik el, annál nehezebb lesz ki­deríteni az igazságot. (9. oldal) Nyelvtanóra Néha már percekre bol­dogok vagyunk. (7. old.) A szakszervezetek nem fogadják el a sztrájktörvény tervezetét Nagy Sándor előadása a Vasas Akadémián­­ , MUNKATÁRSUNKTÓL A mozgalom számára az egyetlen reális alternatíva a munkavállalói érdekek következetes képviselete és védelme — mondta Nagy Sándor, a SZOT főtitkára a Vasas Akadémia második napján. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szak­­szervezeteknek nem kell kialakítaniuk saját állás­pontjukat a gazdaságpoli­tikát érintő legfontosabb kérdésekben. Nagy Sándor részletesen szólt a többpártrendszerre való áttérés kapcsán a szakszervezetekre háruló feladatokról. Utalva az MSZMP képviselőivel foly­tatott hétfői megbeszélé­sekre, megerősítette a szakszervezetek érdekeltsé­gét egy kerekasztal-tanács­kozás összehívásában. Hoz­zátette azonban, ennek fel­tétele, hogy a leendő rész­vevők elfogadják egymást partnernek, kölcsönösen komolyan vegyék egymás szándékát, és képesek le­gyenek önmérsékletet ta­núsítani. Hosszabb távon a szakszervezeteknek meg kell határozni viszonyukat a többpártrendszer külön­böző tagjaihoz. A nemzet­közi tapasztalatokat is fi­gyelembe véve többféle modell létezik — mondta a főtitkár. — A magyar szak­­szervezetek számára ezek közül az látszik a legjobb­nak, amely — kellő rugal­masságot tanúsítva a gya­korlati működésben — megőrzi a mozgalom egy­ségét. Mint mondta, nem szabad megengedni, hogy a szakszervezetek egymással rivalizáló csoportokra esse­nek szét, mert ez csak gyengítené a mozgalmat. Hozzátette azonban: nem biztos, hogy ez sikerül. Ah­hoz, hogy ez sikerüljön, mindenekelőtt arra van szükség, hogy a szakszer­vezetek visszaszerezzék hi­telüket a dolgozó tömegek előtt. (Folytatás az 5. oldalon.) Belgrádi megmozdulások a kosovói vezetők lemondatása miatt ( BELGRÁDI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A kosovói fejlemények, fő­ként az autonóm tartomány há­rom albán nemzetiségű politi­kusának tisztségéről történt le­mondatása miatt kedden reg­gel tiltakozó felvonulások kez­dődtek Belgrádban. A három politikust a tartományban „a szerb vezetőségtől való függő­séggel" vádolták. Gyári munkások, vállalati dolgozók, egyetemi és főisko­lai hallgatók, középiskolások, volt frontharcosok kisebb-­­nagyobb menetoszlopai és csoportjai járták az utcákat, s egy részük a szövetségi parlament épülete előtt, más részük a Száva bal partján, a folyó dunai torkolatánál el­terülő par­kban gyülekezett. A Száva torkolatánál reg­gel kilenc órára már mintegy 300 000 ember gyűlt össze. A tömeg hangadói rádiófelhívá­sokban és küldöttségek útján arról igyekeztek meggyőzni a parlament körül tolongó tö­meget, hogy csatlakozzon hozzájuk. Többek között azt kiabálták, hogy „Kosovóba megyünk” és hogy „Egész Szerbia felvonul”. A Száva torkolatánál tün­tetők egy része később elin­dult a parlament épületéhez, amelyet 11 órakor már közel százezren vettek körül. A déli és a délutáni órák­ban a parlamentnél folytató­dott a tüntetés. Néhány száz­ezer ember töltötte meg az épület környékét, a közeli if­júsági parkot és a Marx—En­gels teret. A mikrofon elő­tt egymást váltották a szónokok, akik újra meg újra támoga­tásukról biztosították a tiszt­ségéről hétfőn lemondásra kényszerült Rahman Morinát, a Kosovói Kommunista Szö­vetség elnökét, Husamedin Azemit, a pristinai pártbizott­ság elnökét és Ali Sukinát, a JKSZ KB kosovói tagját. Han­goztatták: nem fogják meg­engedni, hogy a jugoszlável­­lenes erők nyerjék meg a ko­sovói csatát. Dragan Tomics, a Szerb Népfront belgrádi bi­zottságának elnöke kijelentet­te: elsősorban Stipe Suvar, a JKSZ KB Elnökség horvátor­szági elnöke és Stefan Körö­séc, a JKSZ KB-elnökség szlovéniai titkára a felelős azért, hogy a legmagasabb szintű jugoszláv vezetés „en­gedte megdönteni a kosovói pártvezetőséget”, s ezért kö­vetelte mindkettőjük erkölcsi­politikai felelősségre vonását. (Folytatás a 2. oldalon.) Tüntető tömeg Belgrádban. A GÓLYA MÉG NEM DIPLOMÁS! Félig nyitott egyetemek Czibere Tibor Keresnek a gyereknek egy viszonylag alacsony követel­ményeket támasztó gimnáziu­mot. Itt akár félgőzzel is eléri a maximális egyetemi felvéte­li pontszámot hozó tanulmá­nyi eredményt. Közben külön szakmai előkészítőre járatják, jó pénzért. A felvétel szinte biztos. De mi lesz annak a szü­lőnek a gyerekével, aki nem ilyen ügyes, s főként nincs ennyi pénze? Czibere Tibor művelődési miniszter a tegna­pi sajtóbeszélgetésen — ahogy ő maga nevezte — ezzel a pél­dával illusztrálta, milyen tor­zulásokat kíván megszüntetni az eddigi felvételi rendszert felváltó új. A felvételi szabályok mó­dosításai közül a minisz­ter elsőként említette a felvételi keretszámok rugal­mas kezelését. A minisztérium ezentúl csak irányszámokat határoz meg, ettől az egyes főiskolák, egyetemek eltérhet­nek. Akár 10-15 százalékkal is több hallgatót vehetnek fel. A felvétel azonban nemcsak az érettségire és az azt követő vizsgára alapozódik, hanem időben kitolódik: a képzés második évének végén dől csak el véglegesen, hogy a hallgató tovább folytathatja-e tanulmányait, vagy arra al­kalmatlannak bizonyul. A mi­niszter hangsúlyozta, hogy az egyéni kudarcérzést enyhíten­dő, a felsőoktatásban eltöltött részleges időt is el kell ismer­ni­ a későbbi munkába állás­nál. Az új rendszer lényege tájékoztatója tehát: többen juthatnak be egyetemre, főiskolára, de a diplomát szerzők száma nem változik. Az új felvételi rendszer fo­kozatosan lehetővé kívánja tenni, hogy az alsó pontszámot elérő jelentkezők mindegyike megkezdhesse felsőfokú tanul­mányait. Az intézmények szé­les körű önállóságot kaptak nemcsak a keretszám megálla­pításában (ehhez a tavalyinál valamivel több pénz is rendel­kezésükre áll), hanem a felvé­teli követelmények meghatá­rozásában is. A minisztérium kialakított bizonyos alapelve­ket, de ezeken túl minden in­tézmény érvényesítheti saját szempontjait. Külön hangsú­lyozta azonban a miniszter, hogy csak olyan követelménye­ket lehet támasztani a felvéte­lizőkkel szemben, amelyeket előzetesen, a továbbra is min­den évben megjelenő egységes felvételi tájékoztatóban meg­hirdettek. Az új rendszert az egyes intézmények vezetőinek döntése szerint vezetik be nyár az idén vagy csak jövőre. Czibere Tibor a kétéves fel­sőfokú tanulmányokat — meg­szakítás esetén is — jobbnak, demokratikusabbnak nevezte az utóbbi időben gyakran em­legetett, szorgalmazott „nyitott egyetemnél”. A képzési költ­ségeknek részben vagy egész­ben a családokra történő át­hárítása ugyanis súlyosan sér­tené a társadalmi esélyegyen­lőség lehetőségeit. V. Gy.

Next