Népszabadság, 1989. március (47. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-01 / 51. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 4,80 Ft NÍPSZABADSÁG 1989. március 1., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XLVII. évfolyam, 51. szám A magyar reformról tájékozódik az Európai Parlament küldöttsége Budapesten folytat tárgyalásokat az Európai Parlament küldöttsége, Paul Staes belga politikus vezetésével. A küldöttség kedden Stadinger Istvánnal, az Országgyűlés elnökével, aki a magyar reformról tájékoztatta a vendégeket, majd Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettessel találkozott. Az Európai Közösségek törvényhozásán belül szerveződött képviselőcsoport hivatalos elnevezése: „Kettes Számú Kelet-európai Delegáció”, s az a feladata, hogy a magyar és a bolgár parlamenttel tartsa a kapcsolatot. (Elvben Romániával is foglalkoznia kellene, de Bukaresttel mindeddig nem alakított ki együttműködést.) Ennek a delegációnak az egyik alelnöke Habsburg Ottó, aki kedd délután érkezett Budapestre, és csatlakozott a küldöttséghez. A vendégek kedden először három országgyűlési bizottság — az ipari, a kereskedelmi és a mezőgazdasági — tagjaival folytattak megbeszélést, majd Stadinger Istvánnal, az Országgyűlés elnökével találkoztak. (Az Európai Parlamentet bemutató írásunk a 2. oldalon.) Március 15-e az egész nemzet ünnepe Sajtótájékoztató a Politikai Bizottság üléséről ( MUNKATÁRSUNKTÓL ) Az MSZMP Politikai Bizottságának keddi üléséről, a napirenden szereplő kérdésekről Kimmel Emil szóvivőhelyettes és Thürmer Gyula, a főtitkár tanácsadója tájékoztatta az újságírókat, majd válaszolt a kérdésekre. A bevezetőben elhangzott, hogy a PB napirendjén több fontos téma szerepelt. Szó volt a párt rövid távú akcióprogramjáról; a Magyar Néphadsereg helyzetéről, szerepéről és hosszú távú fejlesztéséről; a határőrizetről; a párt új elméleti folyóiratáról, március 15-e megünnepléséről. A testület osztályvezető-helyetteseket mentett fel és újakat nevezett ki. E napirend keretében, más megbízatása miatt ,felmentette a Népszabadság főszerkesztő-helyettesi tisztségéből Sztrapák Ferencet, és egyben jóváhagyta Karcagi Lászlónak főszerkesztő-helyettessé történő kinevezését. A testület meghallgatta és elfogadta a főtitkár beszámolóját csehszlovákiai és jugoszláviai látogatásáról. Ami a programot illeti, az a következő kongresszusig határozza meg az MSZMP cselekvését. Szembenéz a múlttal, vállalja a jelent, s felfogható közelségbe hozza a szocializmus építésével kapcsolatos feladatokat és célokat. A dokumentum tehát kevésbé ideológiai jellegű, inkább akcióterv, s azt a KB március 7-i ülésén vitatják meg Berecz János előterjesztésében. Amit már ma is tudni lehet róla: a párt azonosul a reformeszmékkel, vállalja a szociáldemokrácia és a reformkommunizmus szellemi örökségét, az életszínvonal-csökkenés elleni harcot, az oktatás megújítását, fellép a közéleti tisztaságért. A hadseregről és a fegyveres testületekről szólva az MSZMP azt tartja a legfontosabbnak, hogy azok ne válhassanak a politikai küzdelem tárgyává. Erősíteni kell a hadsereg védelmi jellegét, s a pártnak meg kell fogalmaznia katonapolitikáját. Az MSZMP kötelességének tartja biztos.(Folytatás az 5. oldalon.) AZ ENSZ EMBERI JOGOK BIZOTTSÁGA Hazánk javaslatainak élénk visszhangja Heves román kirohanás Budapest ellen Élénk nemzetközi visszhangot keltettek azok a javaslatok, amelyeket hazánk terjesztett elő hétfőn az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága genfi tanácskozásán elsősorban a nemzeti kisebbségek védelmében. Horn Gyula külügyi államtitkár felszólalásából egyöntetűen a Romániának címzett bíráló megjegyzéseket emelték ki. Nem váratott magára sokáig a román válasz sem: Gheorghe Dolga nagykövet a bizottság keddi ülésén heves kirohanást intézett Magyarország ellen, miközben idilli képet próbált festeni a hazájában uralkodó állapotokról. Egyöntetűen az emberi jogok helyzete miatt Romániának címzett bíráló szavakat emeltek ki a hírügynökségek Horn Gyula külügyi államtitkárnak az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága genfi tanácskozásán elhangzott felszólalásából. A Reuter jelentése hangsúlyozta, hogy Magyarország most először tett hivatalos panaszt VSZ-szövetségese ellen a magyar kisebbséggel szemben alkalmazott bánásmód miatt. Az AFP úgy fogalmazott, hogy Horn Gyula elítélte az emberi jogok romániai megsértését, és kiemelte: Magyarország támogatja azt a svéd kezdeményezést, hogy a romániai helyzet kivizsgálására az ENSZ különmegbízottat nevezzen ki. A UPI is aláhúzta, hogy Magyarország a keleti tömb országai között eddig példátlan kritikával illette a szomszédos Romániát. A DPA-tól átvett jelentésében az APA azt írta, hogy Magyarország hajlandó a romániai vizsgálat finanszírozásához is hozzájárulni. A Tanjug jelentése szerint Horn Gyula egyaránt elítélte az emberi jogok megsértését Romániában, Palesztinában és Dél-Afrikában, de megállapította, hogy a külügyi államtitkár számos példát hozott fel az emberi jogok romániai megsértésére. A Stuttgarter Zeitung azt írja, hogy Magyarország hiába igyekezett kétoldalú alapon kezelni a Romániával való nézeteltéréseit. Fáradozásai eredménytelenek maradtak a merev és hajthatatlan bukaresti álláspont miatt. Ezért nem maradt más hátra, mint az ENSZ-hez fordulni. A lap — csakúgy, mint a Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közel álló Frankfurter Rundschau — kifejti, hogy a szavazásnál mindenképpen érdeklődésre tart majd számot a bizottság kelet-európai tagjainak magatartása. Például az, hogy az NDK és Csehszlovákia milyen álláspontot foglal el Romániával kapcsolatosan. Hasonlóképpen tanulságos lehet a Szovjetunió állásfoglalása. Tehát az a kérdés, hogy az emberi jogok bizottsága a nyugati és magyar javaslatoknak megfelelően küldjön-e megbízottat Romániába, a szocialista közösség szempontjából is jelentékeny tényezővé válhat. A beszédről több francia, brit és japán lap is pozitív hangvételű tudósításban számolt be. Ugyanakkor heves kirohanást intézett Magyarország el(Folytatás a 3. oldalon.) iuUJ^LiulUuJ ■IJLiUAíáiMií Az Olvasóhoz Célunk a lap tartalmi, szerkezeti modernizálása. (3. oldal) Polgárok, pártok, parlamentek A Magna Charta alapelve: nincs adózás képviselet nélkül. (6. oldal) A ma a holnap történelme A botrány egy ártatlannak induló iskolabulin tört ki... (7. oldal) Merre tart a KISZ ? Már az sem meglepő, ha át akarják festeni a cégtáblát. (7. oldal) Lakásdeform Ha a magyar lakástükörbe nézünk, torz képet látunk. Nem a foncsor a hibás. (8. oldal) Koncepciós perek Minél több idő telik el, annál nehezebb lesz kideríteni az igazságot. (9. oldal) Nyelvtanóra Néha már percekre boldogok vagyunk. (7. old.) A szakszervezetek nem fogadják el a sztrájktörvény tervezetét Nagy Sándor előadása a Vasas Akadémián , MUNKATÁRSUNKTÓL A mozgalom számára az egyetlen reális alternatíva a munkavállalói érdekek következetes képviselete és védelme — mondta Nagy Sándor, a SZOT főtitkára a Vasas Akadémia második napján. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szakszervezeteknek nem kell kialakítaniuk saját álláspontjukat a gazdaságpolitikát érintő legfontosabb kérdésekben. Nagy Sándor részletesen szólt a többpártrendszerre való áttérés kapcsán a szakszervezetekre háruló feladatokról. Utalva az MSZMP képviselőivel folytatott hétfői megbeszélésekre, megerősítette a szakszervezetek érdekeltségét egy kerekasztal-tanácskozás összehívásában. Hozzátette azonban, ennek feltétele, hogy a leendő részvevők elfogadják egymást partnernek, kölcsönösen komolyan vegyék egymás szándékát, és képesek legyenek önmérsékletet tanúsítani. Hosszabb távon a szakszervezeteknek meg kell határozni viszonyukat a többpártrendszer különböző tagjaihoz. A nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve többféle modell létezik — mondta a főtitkár. — A magyar szakszervezetek számára ezek közül az látszik a legjobbnak, amely — kellő rugalmasságot tanúsítva a gyakorlati működésben — megőrzi a mozgalom egységét. Mint mondta, nem szabad megengedni, hogy a szakszervezetek egymással rivalizáló csoportokra essenek szét, mert ez csak gyengítené a mozgalmat. Hozzátette azonban: nem biztos, hogy ez sikerül. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, mindenekelőtt arra van szükség, hogy a szakszervezetek visszaszerezzék hitelüket a dolgozó tömegek előtt. (Folytatás az 5. oldalon.) Belgrádi megmozdulások a kosovói vezetők lemondatása miatt ( BELGRÁDI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A kosovói fejlemények, főként az autonóm tartomány három albán nemzetiségű politikusának tisztségéről történt lemondatása miatt kedden reggel tiltakozó felvonulások kezdődtek Belgrádban. A három politikust a tartományban „a szerb vezetőségtől való függőséggel" vádolták. Gyári munkások, vállalati dolgozók, egyetemi és főiskolai hallgatók, középiskolások, volt frontharcosok kisebb-nagyobb menetoszlopai és csoportjai járták az utcákat, s egy részük a szövetségi parlament épülete előtt, más részük a Száva bal partján, a folyó dunai torkolatánál elterülő parkban gyülekezett. A Száva torkolatánál reggel kilenc órára már mintegy 300 000 ember gyűlt össze. A tömeg hangadói rádiófelhívásokban és küldöttségek útján arról igyekeztek meggyőzni a parlament körül tolongó tömeget, hogy csatlakozzon hozzájuk. Többek között azt kiabálták, hogy „Kosovóba megyünk” és hogy „Egész Szerbia felvonul”. A Száva torkolatánál tüntetők egy része később elindult a parlament épületéhez, amelyet 11 órakor már közel százezren vettek körül. A déli és a délutáni órákban a parlamentnél folytatódott a tüntetés. Néhány százezer ember töltötte meg az épület környékét, a közeli ifjúsági parkot és a Marx—Engels teret. A mikrofon előtt egymást váltották a szónokok, akik újra meg újra támogatásukról biztosították a tisztségéről hétfőn lemondásra kényszerült Rahman Morinát, a Kosovói Kommunista Szövetség elnökét, Husamedin Azemit, a pristinai pártbizottság elnökét és Ali Sukinát, a JKSZ KB kosovói tagját. Hangoztatták: nem fogják megengedni, hogy a jugoszlávellenes erők nyerjék meg a kosovói csatát. Dragan Tomics, a Szerb Népfront belgrádi bizottságának elnöke kijelentette: elsősorban Stipe Suvar, a JKSZ KB Elnökség horvátországi elnöke és Stefan Köröséc, a JKSZ KB-elnökség szlovéniai titkára a felelős azért, hogy a legmagasabb szintű jugoszláv vezetés „engedte megdönteni a kosovói pártvezetőséget”, s ezért követelte mindkettőjük erkölcsipolitikai felelősségre vonását. (Folytatás a 2. oldalon.) Tüntető tömeg Belgrádban. A GÓLYA MÉG NEM DIPLOMÁS! Félig nyitott egyetemek Czibere Tibor Keresnek a gyereknek egy viszonylag alacsony követelményeket támasztó gimnáziumot. Itt akár félgőzzel is eléri a maximális egyetemi felvételi pontszámot hozó tanulmányi eredményt. Közben külön szakmai előkészítőre járatják, jó pénzért. A felvétel szinte biztos. De mi lesz annak a szülőnek a gyerekével, aki nem ilyen ügyes, s főként nincs ennyi pénze? Czibere Tibor művelődési miniszter a tegnapi sajtóbeszélgetésen — ahogy ő maga nevezte — ezzel a példával illusztrálta, milyen torzulásokat kíván megszüntetni az eddigi felvételi rendszert felváltó új. A felvételi szabályok módosításai közül a miniszter elsőként említette a felvételi keretszámok rugalmas kezelését. A minisztérium ezentúl csak irányszámokat határoz meg, ettől az egyes főiskolák, egyetemek eltérhetnek. Akár 10-15 százalékkal is több hallgatót vehetnek fel. A felvétel azonban nemcsak az érettségire és az azt követő vizsgára alapozódik, hanem időben kitolódik: a képzés második évének végén dől csak el véglegesen, hogy a hallgató tovább folytathatja-e tanulmányait, vagy arra alkalmatlannak bizonyul. A miniszter hangsúlyozta, hogy az egyéni kudarcérzést enyhítendő, a felsőoktatásban eltöltött részleges időt is el kell ismerni a későbbi munkába állásnál. Az új rendszer lényege tájékoztatója tehát: többen juthatnak be egyetemre, főiskolára, de a diplomát szerzők száma nem változik. Az új felvételi rendszer fokozatosan lehetővé kívánja tenni, hogy az alsó pontszámot elérő jelentkezők mindegyike megkezdhesse felsőfokú tanulmányait. Az intézmények széles körű önállóságot kaptak nemcsak a keretszám megállapításában (ehhez a tavalyinál valamivel több pénz is rendelkezésükre áll), hanem a felvételi követelmények meghatározásában is. A minisztérium kialakított bizonyos alapelveket, de ezeken túl minden intézmény érvényesítheti saját szempontjait. Külön hangsúlyozta azonban a miniszter, hogy csak olyan követelményeket lehet támasztani a felvételizőkkel szemben, amelyeket előzetesen, a továbbra is minden évben megjelenő egységes felvételi tájékoztatóban meghirdettek. Az új rendszert az egyes intézmények vezetőinek döntése szerint vezetik be nyár az idén vagy csak jövőre. Czibere Tibor a kétéves felsőfokú tanulmányokat — megszakítás esetén is — jobbnak, demokratikusabbnak nevezte az utóbbi időben gyakran emlegetett, szorgalmazott „nyitott egyetemnél”. A képzési költségeknek részben vagy egészben a családokra történő áthárítása ugyanis súlyosan sértené a társadalmi esélyegyenlőség lehetőségeit. V. Gy.