Népszabadság, 1989. augusztus (47. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-26 / 201. szám

4 Modellváltást segítő program kell Barabás János előadása Békéscsabán (Tudósítónktól.) Pénteken Békéscsabán zsú­folásig megtelt a Városi If­júsági és Úttörőház: több száz Békés megyei pedagógus és művelődés-irányításban dolgozó szakember hallgatta meg Barabás János, az MSZMP Politikai Intéző Bi­zottságának tagja, KB-titkár előadását, aki bevezetőjében szólt a működésképtelenné vált voluntarista, bürokratikus, pa­zarló társadalomszervezési modellről, illetve a járható útnak ígérkező, de még nem pontosan meghatározott de­mokratikus szocializmus rend­szeréről. A demokratikus szo­cializmusra való áttéréssel kapcsolatban megjegyezte, hogy ennek nincs forgatóköny­ve. — Az új helyzetben — foly­tatta az előadó — az MSZMP- nek a szocializmust, mint ér­tékrendet lehet a programjá­ban megjeleníteni. S az érté­keket integrálni kell, hiszen minden értékrend alapjául ál­talános, egyetemes emberi ér­tékek szolgálnak. Ebből következik — vonta le a következtetést Barabás Já­nos —, hogy az MSZMP-nek nem világnézeti alapon, ha­nem a programjával való azonosulás alapján kell szer­veződnie. Egyebek között az új baloldali értéktartalmakkal is meg kell tölteni a párt programját. Előadása következő részében a KB titkár szólt a kritikátlan szabadelvűség és a korláto­zatlan liberalizmus túlsá­gosan is nagy „piaci kínála­táról”. Barabás János befeje­zésképpen utalt arra az el­lentmondásra, hogy a pártok nem készültek fel az új vá­lasztásokra — az MSZMP sem —, az ország érdeke vi­szont azt kívánja, hogy egy erős, válságkezelő kormány minél hamarabb kezdje meg a munkát. B. Sz. J. Az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei IB tájékoztatója (Megyei tudósítónktól.) Tegnap megtartotta első ülé­sét, szándéknyilatkozatot adott ki és sajtótájékoztatót hívott össze az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Intézőbizottsága. A dokumentum szerint a most 11 tagú testület összetételében is kifejezésre akarja juttatni a párton belüli áramlatokat, alapvetően érdekelt a szocialis­ta társadalom, illetve az MSZMP radikális modellvál­tásában, és szövetséget óhajt mindazokkal, akik hajlandók ebben együttműködni. Ugyan­akkor értetlenül fogadja, hogy a debreceni reformkörök nem kívánnak részt venni az IB munkájában. Bárdi Ida elnök és az intéző­­bizottság több tagja a tájékoz­tatón kérdésekre is válaszolt. Egyebek között elmondották, hogy az IB — munkaidő után tartandó — ülései a párttagság számára nyilvánosak lesznek, a megyei székházat pedig a helyiséggondokkal küszködő pártszervezetek rendelkezésére bocsátják. Ugyanitt a testület tagjai minden csütörtök dél­után politikai eszmecserére várják az érdeklődőket. Végül idézet a debreceni re­formkörök csütörtök esti együttes ülésén elfogadott nyi­latkozatából : „A plenáris ülés átfogó és szenvedélyektől sem mentes vi­ta után minimális szótöbbség­gel úgy döntött, hogy az inté­zőbizottságban felajánlott tag­ságot nem fogadja el. Ugyan­akkor kinyilvánította, hogy az új testület reformokat előmoz­dító törekvéseit támogatni fog­ja. A reformkörök elkezdték a helyi társadalom legfontosabb problémáinak feltárását, és a közeljövőben kidolgoznak egy ide vonatkozó politikai prog­ramot”. Országos tanácskozást tartott a Marxista Egységplatform Sodródtak és­ ­Munkatársunktól.) A párt jelenlegi vezetésével nem lehet megegyezni — mondta Ribánszki Róbert a Marxista Egységplatform teg­nap megtartott országos ta­nácskozásán, amelyen 300- 400-an vettek részt. A szó­nok élesen bírálta a párt ve­zetését, mondván, az részese a „negatív tendenciák eszka­lálódásának”. Kijelentette: el kell utasítani a vezetés pár­tot bontó taktikáját, amely egyfajta vereségtudat kialakí­tásával párosul. Hangsúlyoz­ta: meg kell védeni a párt kommunista alapállását, mar­xista jellegét. „Likvidátorok uralma alá­­kerültünk” — mondta, majd arra utalt, hogy az MSZMP szétzilálódásában a vezetés pozitív erőit is fele­lősség terheli, mert sodród­tak a folyamatokkal és meg­hátráltak a politikai kihívá­sok elől. E helyütt Grósz Ká­roly nevét említette. Beszédében szólt arról is, hogy a vezetés eltitkolta azt az „elemi erejű” tiltakozást, amely 1956 népfelkeléssé mi­nősítése miatt februárban ki­robbant. Véleménye szerint ezt „teljes mértékben figyel­ mi eghátr­ált ak­ mén kívül hagyták”. Ha feb­ruárban tekintetbe veszik a párttagok véleményét — ál­lította —, és eltávolítják Pozsgay Imrét a vezetésből, akkor most nem lenne ilyen nehéz a helyzet. Az előadó éles hangon bírálta Németh Miklós augusztus 20-i beszé­dét is. Ribánszki Róbert vitaindí­tóját követően sok kritikus és indulatos felszólalás hangzott el. Volt, aki a baloldali poli­tikai áramlatok összefogására szólított fel. A tanácskozás résztvevői foglalkoztak a kongresszusi dokumentumokkal is , eluta­sították azokat. Egy hozzá­szóló az MSZMP programter­vezetét a rekapitalizálás prog­ramjának nevezte, s volt aki javasolta, hogy vonják két­ségbe a kongresszus ilegitimi­­tását­­is, mivel a küldöttvá­­lasztásoko­n a tagság igen kis hányada vett részt. A tanácskozáson több áll­l­ásfoglalás-tervezetet olvastak fel és vitattak­­meg, amelyek közül az egyik hangsúlyozza: a kommunisták, a dolgozók tömegei nem fogadhatják el a rendszerváltozás programját. Reformkori gondolatok ( Munkatársunktól) Az MSZMP reformköreinek és reform alapszervezeteinek szeptemberi konferenciájára készült vitaanyagait adja köz­re az Új Fórum most megje­lent első különszáma. A re­formmozgalom, a szellemi ter­méséből készült válogatással a társadalom és a párt gyöke­res megújulásához kíván hoz­zájárulni. A valóság új szemlé­leti megközelítésétől a műve­lődés és oktatáspolitika sürge­tő átalakításáig, a tulajdonre­form esélyeinek latolgatásától a válságmenedzselésre, illetve egy gyökeresen megújult párt szervezeti felépítésére, műkö­dési rendjére vonatkozó javas­latokig terjed a témaválaszték. Olvasható ajánlat az MSZMP reformszárnyának választási programjára éppúgy, mint a szociálpolitika vagy a környe­zet- és településpolitika újra­gondolására. A vaskos különszám első ré­szében a szerzők felteszik a kérdést: Mit akarunk —és mit nem akarunk? Válaszukat egyebek között így fogalmaz­zák meg: „Elvetjük, hogy „szo­cializmusnak” nevezzék azt a formációt..., amely zsákutcá­nak bizonyult. És amikor — ennek meghaladására töreked­ve — elfogadjuk a „demokrati­kus szocializmus” célul tűzé­sét, azon nem az előbbi „de­­mokratizáltabb” változatát értjük”. Álláspontjuk szerint minden lépés, amit a szocialis­ta mozgalmak az esélyegyenlő­ség, a társadalmi igazságosság, a szolidaritás iránti elkötele­zettségük jegyében tesznek a fejlődés dinamizálásáért, az ember emancipálásáért — kö­zelebb visz a reménybeli tár­sadalomhoz. NÉPSZABADSÁG - HAZAI KORKÉP 1989. augusztus 26., szombat BEFEJEZŐDÖTT AZ MSZMP TATAI NYÁRI EGYETEME Tisztázó kongresszusra van szükség Kovács Jenő, a Központi Bizottság titkára tartotta a záróelőadást . Sok meglepetést okoztak már eddig is a kongresszusi küldöttválasztó tanácskozások, s bizonyították: az MSZMP bármelyik vezetője helyébe ■több jól képzett, megfelelő felkészültségű, ám korábban­ a politikai vezetéstől távolma­radó párttagot képes állítani — hangsúlyozta Kovács Jenő, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság pártszervezési ügyekkel foglalkozó titkára pénteken Tatán, az MSZMP nyári egyetemének zárónap­ján. Az MSZMP jövőbeni ké­pét előrevetítő tanácskozások üdvözlendő újszerűsége várha­tóan jelentős haszonnal jár a pártmozgalom számára, hiszen világosabbá váltak a városok­ban, a választókörzetekben a párton belüli politikai erővi­szonyok. A tapasztalatok kö­zül kiemelte, hogy nem egy helyen fundamentalistának ki­kiáltott környezetben a re­form­­mellett elkötelezett kül­döttet választottak, s a fel­színen centristának vagy re­formernek tűnő pártkörzetben a konzervatív erők kerültek ki győztesen. Megjelentek a politikai közéletben olyan új, fiatalabb és középkorú kom­munisták, akik a közvéle­mény, a párttagság előtt hite­lesen tudják képviselni az MSZMP elgondolásait. Áttérve a párt legmagasabb fórumával szembeni várako­zásokra, leszögezte: tisztázó kongresszusra van szükség, amely feladja a lehetetlen kompromisszumkísérleteket, s az elvi természetű, az ország jövőjét alapvetően érintő kérdésekben igent vagy ne­met mond. Ugyanakkor azon­ban bizonyos kompromisszu­mok elkerülhetetlenek, hogy a szocialista mozgalomban ne a­ kirekesztés, a megbélyegzés váljon uralkodóvá — tette hozzá, majd arról beszélt, hogy a megalakuló küldött­­csoportotóban meg kell kezde­ni a politikai eszmecseréket azzal az igénnyel, hogy a kongresszust ne terhelje a pártban hosszú évek óta fel­gyülemlett valamennyi ügy végső tisztázásának kényszere. Ezért született a Központi Bi­zottságnak az a javaslata — amely találkozott a párt akti­vistáinak egyetértésével —, hogy ne csak területi alapon, hanem politikai­ nézetek, platformok szeriint is szerve­ződhessenek küldöttcsoportok. Kovács Jenő felhívta a fi­gyelmet arra is, hogy a kong­resszusi küldötteknek a ta­nácskozás megkezdése előtt egyezségre kell jutniuk az alapvető kérdésekben. Ameny­­nyiiben az­­ügyrend nem te­remt tisztességes egyensúlyt a küldött egyéni jogai és az ésszerűség között, akkor a kongresszus munkája szervez­­hetetlen, eredménytelen lesz. Előzetesen kell tehát jóvá­hagyni a választási szabályza­tot, s konszenzusra kell jutni a párt programjával, szerve­zeti szabályzatával összefüggő tartalmi kérdésekben is. A nyári egyetem résztve­vőinek kérdései nyomán a KB titkára leszögezte: a plat­formok többsége rendszeresen konzultál egymással, az azon­ban tagadhatatlan, hogy van­nak olyan ellvi­­természetű ügyek, amelyek a politikai csoportok között kibékíthetet­len ellentétet jelentenek. E kérdésekben a kongresszus feladata lesz a döntés. El­mondta azt is, hogy a kong­resszus nyilván­osságáról nem döntött még a Központi Bi­zottság, ebben is kikéri a küldöttek véleményét. Figye­lembe kell azonban venni, hogy a többpártrendszer kö­rülményei között az MSZMP sem kérheti, hogy a tv, a rá­dió és az újságok — a párt­­sajtó kivételével — egész nap nyomon kövessék az ott tör­ténteket. Andics Jenő, a KB osztály­­vezetője — összegezve a tan­­foyam tapasztalatait — kije­lentette: célját és hangulatát te­kintve eredményes, sikere® volt a nyári egyetem. Több kér­désben világossá vált, hogy a politikai, stratégiai és takti­kai kérdésekre milyen vála­szokat keres az MSZMP. (MTI) Politikai agytorna Az MSZMP nyári egyetemé­nek látogatója — ha véletle­nül csütörtökön tévedt a tatai egykori KISZ-táborba —, méltán hihette, hogy számhá­borúzni készülő úttörő- vagy cserkészcsapatok közé kevere­dett. Arról, hogy ez mégsem így áll — a tábor központi épületében helyet foglalók „külalakja”, életkora árulko­dott. Nézzük a számokat! A pla­kátokon leggyakrabban elő­forduló a 7-es, a 6-os, a 8-as. Pár perc alatt megtudom, a számok szimulált programo­kat jelentenek, amik lényegé­ben platformok. A platform­tervezetek nagy része „elkelt”, tehát többen-kevesebben mindegyikhez csatlakoztak a részvevők. Ez nemcsak a plat­formkészítőket dicséri, hanem azt is mutatja, hogy az MSZMP-n belüli kritikátlan, monolitikus egység régen a múlté. A megszerveződött platfor­mok vezető képviselői, szóvi­vői annak rendje-módja sze­rint programbeszédet tartot­tak, válaszoltak a nekik fel­tett kérdésekre, feltehetően abban reménykedve, hogy újabb híveket toborozhatnak. Nyerni kell! A hatos platform szóvivő tisztét dr. Kádár Magdolna kunhegyesi orvos, országgyű­lési képviselő töltötte be. — Mi tagadás, a nyári egye­tem első egy-két napján ki­csit feszélyezve éreztem ma­gam, mint a már megkérdője­lezett legitimitású parlament egyetlen jelen lévő tagja, de látván a hangulatot, magam is feloldódtam — mondja. — Két­­három évvel ezelőtt ilyen for­májú, ilyen hangulatú párt­rendezvény elképzelhetetlen volt, a belénk sulykolt pártfe­gyelem, a látszategység min­denáron való megőrzése miatt. Most viszont a láncaikat vesz­tett gondolatok szárnypróbál­gatásai hallhatók itt, és úgy látom, akik kimondják gondo­lataikat, ki is állnak majd azok mellett, vállalják a vá­lasztásokon való megmérette­tést is. — Viszonylag keveset fog­lalkoznak a vidéki Magyaror­szág gondjaival. — Lehet, hogy ez fogyatékos­sága a platformunknak, az vi­szont már itt, a vitákban ki­kristályosodott, hogy teljesen új kormányzati- és pártpoliti­kát kell folytatni, meg kell szüntetni a javak barátságon, ismeretségen, kijáráson ala­puló újraelosztását. — Mi a véleménye, milyen lesz az MSZMP esélye a leg­közelebbi választásokon? — Bizonyítanunk kell, hogy készek vagyunk a párt olyan megújítására, ami az ország minden lakójának­­ érdekét szolgálja. Helyzetbe kell hoz­nunk a pártot. Nyerni kell! Ha ezt elérjük, ha így indul min­denki, akkor sikerrel vehetjük fel a harcot az újonnan ala­kult pártokkal. Földindulás után Dr. Paragi János kandidá­tus, MSZMP-alkalmazott, a za­laegerszegi pártiskola tanára . A mi megyei pártérte­kezletünk valóságos földindu­lás volt. Nem tudom, meddig alkalmazható a megyei párt­választmány — mint intéz­mény —, annyi azonban máris világos, hogy ebben a szerve­zeti formában sokkal jobban kifejezhetők az érdekek, sok­kal több információhoz jut a megye pártvezetősége, mint a régi struktúrában. Úgy vélem, a választásokon ezen lesz a hangsúly — hogyan, milyen formában, melyik párt tudja érvényre juttatni a helyi ér­dekeket. Nekünk most helyi viszonyokra is alkalmazható programokra van szükségünk, olyanra, amely konkrétumokat tartalmaz, amelyet a helyi vi­szonyok biztonságos ismereté­ben­­ is lehet alkalmazni, adott esetben módosítani, kibővíte­ni. Az uniformist hordtuk ép­pen elég sokáig, itt az ideje, hogy kevésbé merev, jól sza­bott ruhákat viseljünk. Homokzsákemberek Kiss Mihálynak, Zalakaros Nagyközség Tanácsa vb-titká­­rának vitabeli hozzászólását nagy taps köszöntötte. Magya­rán kimondta, ha nem lesz annyi lendület az otthoni mun­kában, mint amennyi volt a ta­tai ötletbörzéken, a vidéki pártmunkát — szerinte — megeszi a fene. — Ön két évvel ezelőtt Hosszúpályiból költözött Za­­lakarosra. Mi volt e négyszáz kilométeres ugrás oka? — Hajdú-Bihar nemcsak a mostani, hanem a két év előt­ti Zalához viszonyítva is álló­víz volt. Jóformán egyetlen öt­letemet, javaslatomat sem tud­tam megvalósítani. Zalában dolgozva két év alatt több öt­letemet valósíthattam meg, mint Hajdú-Biharban másfél évtized alatt. — Hogyan látja a párt vá­lasztási esélyeit falun? — Most már — és a jövő­ben mindig — nagyon pontos­nak kell lennünk, csak olyat szabad ígérnünk, amit meg is valósítunk. Ha nem ezt tesz­­szük, kész a bukás. A másik fontos dolog: az MSZMP sza­baduljon meg a homokzsák­emberektől, azoktól, akik visz­­szahúzzák a léghajónkat. — Felemelkedhet-e még a léghajónk? — Igen, azért kell a hitelüket vesztett emberektől megszaba­dulni, hogy föl is tudjon száll­ni, hogy használható is legyen. Meg kell válnunk jó néhány embertől, mert őmiattuk fe­cséreltünk el évtizedeket. Hegyes Zoltán m­it AKARUNNK ?! KÖZÉLET (■rósz Károly Finnországba utazik Grósz Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára a Finn Köztársaság kormányá­nak meghívására szeptember elején látogatást tesz Finnor­szágban. A tervek szerint meg­beszélést folytat Mauno Koi­­visto köztársasági elnökkel, a kormány és a finn politikai­­társadalmi élet több vezetőjé­vel, találkozik finn üzletembe­rekkel. A főtitkár pénteken fogadta Olli Kivinent, a Helsingin Sa­­nomat finn napilap külpoliti­kai szerkesztőjét, és interjút adott számára. Az MSZMP főtitkára szeptember eleji lá­togatásáról szólva nagyra ér­tékelte a magyar—finn együtt­működés fejlődését. Röviden : Juan B. Oddone, a Uru­guayi Keleti Köztársaság nagy­követe hazája nemzeti ünnepe alkalmából pénteken fogadást adott a rezidenciáján. A foga­dáson részt vett Horváth La­jos, az Országgyűlés alelnöke, Békesi László pénzügyminisz­ter, Gombocz Zoltán kereske­delmi minisztériumi államtit­kár, Bényi József külügymi­niszter-helyettes.­­ Szűrös Mátyás, az Or­szággyűlés elnöke pénteken fogadta az Aizava Hidejuki­­nak, a japán parlament al­sóháza külügyi bizottsága el­nökének vezetésével Magyar­­országon tartózkodó parla­menti küldöttséget. (A dele­gáció tagja a japán Liberá­lis Demokrata Párt, a Japán Szocialista Párt és a Kommu­nista Párt képviselője.) A de­legációt a nap folyamán fo­gadta Straub F. Brúnó, az El­nöki Tanács elnöke. Békesi László pénzügyminiszter és Bényi József külügymi­miszter­­helyettes, valamint együttes ■megbeszélésre került sor az Országgyűlés külügyi bizott­ságának és kereskedelmi bi­zottságának képviselőivel­. A találkozón jelen volt Eiji Seki, Japán magyarországi nagykövete.­­ Békesi László pénzügy­­miniszter meghívására Ma­gyarországon folytat tárgyalá­sokat Ricardo Zerbino uru­guayi gazdasági és pénzügymi­niszter. Ricardo Zerbinót fo­gadta Beck Tamás kereskedel­mi miniszter. A megbeszélése­ken áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatainak ala­kulását.­­ Az Elnöki Tanács dr. Benda Kálmánnak, a reformá­tus egyház Ráday-gyűjtemé­­nyek igazgatójának, a történe­lemtudomány doktorának élet­műve elismeréseként a Ma­gyar Népköztársaság aranyko­szorúval díszített Csillagrend­je kitüntetést adományozta.­­ A szegedi József Attila Tudományegyetemen pénteken délelőtt az egyetem tanácsa díszdoktorrá avatta Arto Salo­­man matematikust, a turkui egyetem matematika tanszéké­nek professzorát. Szov­j­et—osztrák közös űrrepülés Az Asztromir elnevezésű, az 1990-es évek elején sorra kerü­lő szovjet—osztrák közös űr­repülésről tartottak sajtótájé­koztatót Grazban. Willibald Bieler tudományos vezető nyi­latkozata szerint a közös út so­rán különböző technikai kuta­tómunkákon kívül több orvosi kísérletet is terveznek, ame­lyek jelentősen segíthetik majd a modern gyógyászatot. S az OS Megszűnik az Országos Saj­tószolgálat? A többpártrend­szer jogi garanciákkal alátá­masztott kialakulása után — minthogy az életrehívását in­dokoló körülmények megvál­toznak — nagy a valószínű­sége. Az elképzelések szerint, ha valamely szervezet tovább­ra is ragaszkodik állásfoglalá­sainak teljes terjedelmű köz­léséhez, akkor azt az MTI-nek meg kell fizetni. Mint megtudtuk: az tévhit, hogy az Országos Sajtószolgá­lat ma minden beérkező nyi­latkozatot kiad. Ugyanis je­lenleg csak azokat a közle­ményeket adja ki, amelyekért konkrét személy vagy szerve­zet felelősséget vállal. A mi­nap például a Karhatalmisták Forradalmi Bizottságának köz­leménye azért nem kerü­lt nyilvánosságra, mert hosszas keresgélés után sem akadtak a szervezet — illetve a ki­adásért felelősséget vállaló(k) — nyomára.

Next