Népszabadság, 1989. augusztus (47. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-31 / 205. szám

2 Az Amnesty International fel­szólította a kínai kormányt: „Vessen véget annak, hogy po­litikai eszközként használja a törvényszéki gyilkosságokat... A londoni székhelyű polgár­jogi szervet 48 oldalas jelen­tésben, szemtanúk beszámo­lóira hivatkozva megállapítot­ta, hogy a pekingi diákmeg­mozdulással történt véres le­számolás után is mindenna­posak a brutális megtorló ak­ciók: a foglyokat rendszere­sen verték, kínozták, és ez sokszor az őrizetesek halálá­hoz vezetett. A jelentés sze­rint legkevesebb 1300 ember, főként fegyvertelen polgári személy vesztette életét, ami­kor a hadsereg tankokkal és automata fegyverekkel támadt rá a Tienanmen téren már két hónapja tüntető tömegre. Az Amnesty International egyúttal telexüzenetet küldött Li Peng miniszterelnöknek, s ebben idézett a szervezethez is eljutott jelentésekből, ame­lyek a kivégzésekkel kapcso­latban a KKP KB által jóvá­hagyott júniusi direktíváról szólnak. A kínai pártvezetők a 3. számú direktívaként is­mert utasításban hangsúlyoz­ták, hogy „a legsúlyosabb bű­nöket elkövető ellenforradal­márokat ki kell végezni”. A direktíva megszabta azt is, hogy a bebörtönzött és kivég­zett személyek számát nem lehet nyilvánosságra hozni, de bizonyos halálos ítéleteket köz­zé kell tenni, hogy példát sta­tuáljanak. Az Amnesty Inter­national ezzel kapcsolatban rámutat: ismeretes, hogy több tucat embert végeztek ki, a 3. számú dokumentum azon­ban erősíti azt a félelmet, hogy titokban jóval több em­bert ítéltek halálra. A Li Penghez küldött üze­netben az Amnesty felvilágo­sítást kért Vang Dán diákve­zető sorsáról, s idézett egy külföldre menekült rendőr be­számolójából, amely szerint Vang Dánt is titokban kivé­gezték, miután megkínozták. A 24 éves fiatalembert, aki a 21 leginkább keresett személy között szerepelt, júliusban tar­tóztatták le. A jelentésben számos sajtójelentés és egyéni beszámoló kapott helyet, köz­tük a lengyel televízió ripor­terének közlése. Ő egy méter­re állt egy diáktól, akit az elő­nyomuló katonák agyonlőttek, mert sértő kijelentéseket tett. A lengyel újságíró látta azt is, amint a katonák válogatás nélkül hátba lőtték a menekü­lő fiatalokat. Egy külföldi ta­nár, akivel a brit tv készített interjút, elmondta: egy kato­na közvetlen közelről agyon­lőtt három lányt,­­akik térden állva könyörögtek neki, hogy ne használja fegyverét. A tö­meg ezután lerohanta a kato­nát, és felakasztotta egy fára. Szemtanúk számoltak be ar­ról, hogy páncélozott autók gázoltak át nagy sebességgel a lassan vonuló fiatalokon, s agyontapostak 11 diákot. (UPI) AZ AMNESTY INTERNATIONAL SZERINT Kínában folytatódnak a megtorló akciók NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1989. augusztus 31., csütörtök MARAD-E AZ APÁCAKOLOSTOR AZ EGYKORI AUSCHWITZBAN? Amerikai zsidó szervezetek bírálják Glemp bíboros czestochowai kijelentéseit Az Amerikai Zsidó Világkong­resszus és más amerikai zsidó szervezetek élesen bírálták Jó­­zef Glemp bíboros „kirohaná­sát” a zsidóság ellen. A Reuter elemzése szerint egyre hevesebbé válik az a nemzetközi vihar, amelyet a lengyel katolikus prímás egy megjegyzése váltott ki. Zsidó vezetők felszólították Lengyel­­ország kommunista államfőjét és a Szolidaritás színeiben megválasztott miniszterelnö­két, hogy utasítsák vissza Glemp bíboros megjegyzéseit. A kérdés felmerül majd a jövő hónapban is, amikor zsi­dó vezetők magas rangú vati­káni személyiségekkel tanács­koznak éppen arról, ami Glemp reagálását kiváltotta: nevezetesen, hogyan távolít­­sanak el az egykori auschwitzi haláltábor területéről egy kar­melita kolostort. Katolikusok és zsidók egyet­értenek abban, hogy a máso­dik világháború kezdete után 50 évvel a katolikus kolostor a történelem legnagyobb zsi­dó temetőjének helyén árt a két vallás közötti kapcsolatok­nak. A katolikusok azt hangoz­tatják, hogy a karmelita apá­cák feladata éppen a haláltá­borban kivégzettekért való imádkozás. A zsidók szerint a kolostor léte azt példázza, hogy a katolikusok hogyan sa­játítanak ki eg­y zsidó szimbó­lumot : a hitleri Holocaust ide­jén meggyilkolt hatmillió em­ber emlékét. Glemp szombaton, a czesto­chowai templomban tartott misén élesen­ bírálta a zsidó tiltakozásokat, mondván: azok lengyelellenes érzelmeket szí­tanak szerte a világon. Hoz­zátette: „Kedves zsidók, ne szóljatok hozzánk a kiválasz­tott nép pozíciójából és ne diktáljatok olyan feltételeket, amelyek teljesíthetetlenek.” Glemp azzal is megvádolta a zsidókat, hogy számos ország­ban ellenőrzésük­­alatt tartják a tömegkommunikációt. A bí­boros szerint az apácák meg­gyilkolását és az épület lerom­bolását akadályozták meg, mi­kor a múlt hónapban hét til­takozó amerikai zsidó aktivis­tát megvertek és erőszakkal eltávolítottak a kolostor terü­letéről. Kálmán Sultanik, a New York-i székhelyű Zsidó Világ­­kongresszus egyik alelnöke kedden telefonon felhívta Len­gyelország washingtoni ügy­vivőjét és követelte, hogy to­vábbítsa a kérést Jaruzelski elnöknek és Mazowiecki mi­niszterelnöknek: utasítsák el és minősítsék „antiszemitá­nak” Glemp bíboros megjegy­zéseit. Glempnek az a megjegyzé­se, amely szerint az Avi Weiss New York-i rabbi által veze­tett hét tiltakozó aktivista megverésével és eltávolításá­val az apácák meggyilkolását sikerült megakadályozni, kü­lönösen feldühítette a zsidó vezetőket, akik ebben a kö­zépkori „vérvádak” késői visszhangját fedezték fel. Weiss rabbi, aki saját elmondása szerint a kolostor területén megtartott imával akart til­takozni, bejelentette, hogy bí­rósághoz fordul az ügyben. Albert Decourtray bíboros, a francia egyház feje védel­mébe vette Glempet és han­goztatta, hogy Glemp nem an­tiszemita. Közben még a Szo­lidaritás lapja is bírálta a prí­mást első oldalas vezércikké­ben, amelyben megállapította, hogy a lengyel egyházfő meg­jegyzései „valós, és nem mes­terséges vagy látszólagos fáj­dalmat okoztak”. Glemp a misén nem tett em­lítést arról az 1987-es doku­mentumról, amelyben katoli­kus és zsidó vezetők megálla­podtak, hogy 1989 februárjá­ra eltávolítják a karmelita ko­lostort a tábor területéről. E megállapodás megsértése ve­zetett a jelenlegi tiltakozási hullámhoz. Egyes megfigyelők szerint Glemp erre a doku­mentumra célzott, amikor „tel­jesíthetetlen feltételeket” em­lített. A Vatikán távol maradt a megállapodástól, talán azért, mert krakkói érsek korában a mostani pápa kezdeményezte a vitatott kolostor építését. A pápa — akkor még mint Karol Wojtyla bíboros — 1971-ben kereste fel Auschwitzot, hogy tisztelegjen az egyik kivégzés­re kijelölt ember helyére lépő Maximilien Keibe atya emlé­ke előtt. (Reuter) Szíriai csapatok bejrúti tűzpárbaja a keresztény erőkkel Hatórás tűzpárbajt vívtak szerdán hajnalban Bejrútban a Szíriai csapatok és Michel Aun keresztény erői. Egy ember meg­halt, 19 megsebesült. A bejrúti keresztény rádió szerint a sebe­sültek közt van két francia ál­lampolgár is. A szíriai tüzérség a libano­ni fővárostól északra, a ke­resztény csapatok által elle­nőrzött 45 kilométeres­ part­szakaszt lőtte, miután kedden egy szíriai őrhajó lángba bo­rított egy, a keresztény had­seregnek üzemanyag-utánpót­lást szállító tartályhajót. Szerdán folytatta bejrúti tárgyalásait Francois Scheer, a francia külügyminisztérium főtitkára, aki előzőleg Da­­maszkuszban Háfez Asszad szíriai államfővel folytatott megbeszéléseket a libanoni helyzetről. Scheer reggel a keresztény városrészben más­fél órás megbeszélést tartott Naszrallah Szfei­ pátriárkával, a maronita keresztény közös­ség vallási vezetőjével. A francia diplomata ezután a zöld vonalat átlépve Nyugat- Bejrútban Mohamed Mehdi Samszeddinnel,­ a libanoni síi­ták vallási vezetőjével talál­kozott. Michel Aun tábornok, a ke­resztény erők vezetője a vál­ság megoldása érdekében ke­rekasztal-tárgyalásokat java­solt a konfliktusban érdekelt összes fél részvételével. Az Al Rai című jordániai napilap­nak nyilatkozva Aun ugyanak­kor megerősítette: kész a vég­sőkig, azaz a szíriai csapatok távozásáig kitartani. Tüzelőállásban. Hét hónapon belül a harma­dik japán miniszterelnökkel ta­lálkozik pénteken George Bush, az Egyesült Államok elnöke. Kaifu Tosiki szerda este uta­zott el Tokióból, éppen három héttel azután, hogy Unó Szó­szukét váltotta a kormánypárt elnöki és kormányfői poszton. Bevett gyakorlat a szigetország miniszterelnökeinél a wa­shingtoni bemutatkozó láto­gatás. Ám ezúttal tényleg szüksége van erre az 58 éves politikusnak, aki a politikai vi­harok szeszélye folytán szinte az ismeretlenségből került a csúcsra. Kaifu egyáltalán nincs köny­­nyű helyzetben. Kényes kül­detésére akkor kerül sor, ami­kor kormánya — amely, Unó kabinetje után, minden idők második legkevesebb támoga­tójára számíthat a japán par­lamenti demokrácia fennállása óta — még meg sem melege­dett a bársonyszéksorban, máris újra kellett rendezni. A kormány főtitkára — hja, a szokás nagy úr! — szexbotrány miatt a múlt héten távozni kényszerült. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy a Li­berális Demokrata Párt jövő­jét súlyosan érintő, több mint egy éve kirobbant vesztegetési botrány szele az új kormány több tagját is érintette. A csú­szópénzzel oly nagyvonalúan bánó Recruit cég ugyanis az új kabinet öt tagjának szin­tén nyújtott kisebb anyagi tá­mogatást — beleértve magát a miniszterelnököt is. Kaifunak így az a kényes feladat jutott — mutat rá az Aszahi Simbun című tokiói lap —, hogy meggyőzze a Fe­hér Ház gazdáját: a kormány­párt noha eresztékeiben re­­cseg-ropog, megtartja Japán külpolitikájában a következe­tességet és a folyamatosságot, aminek pillére változatlanul az Egyesült Államokhoz fűződő viszony. Emellett washingtoni látogatását arra is fel kell használnia, hogy meggyőzze a japán népet: az új kormány megérdemli, hogy ne tekintsék átmenetinek — teszi hozzá a The Asian Wall Street Jour­nal. Természetesen az ellenzék, főleg a Szocialista Párt, min­dent elkövet, hogy sarokba szorítsa az LDP-t. Az alsóház mielőbbi felosztását szorgal­mazza, s ezt lehetőleg már a szeptemberre összehívott rend­kívüli parlamenti ülésszakon ki akarja kényszeríteni. Ez­után máris az új, koalíciós kormány megalakítására össz­pontosíthatná az erejét. Ebben a helyzetben Kaifa nem sokat ígérhet Bush el­nöknek. Holott Washingtonban elsősorban arra számítanak, hogy a biztonsági szerződésen alapuló katonai együttműkö­dés mellett nyomatékosan hi­tet tesz a japán kormányfő. Azt is várják tőle, hogy újabb piacliberalizálási engedménye­ket jelent be. Az LDP egyik vezetője szerint azonban ezt Kaifu csak akkor teheti majd meg, ha pártja győz az alsó­házi választásokon. Jelenleg mégis inkább az látszik fontosnak, hogy a szi­getország kormányfője kapjon támogatást a Fehér Háztól. Washingtonnak sokkal na­gyobb érdeke fűződik az LDP hatalmon maradásához, mint ahhoz, hogy a japán—ameri­kai biztonsági szerződést meg­kérdőjelező és a mezőgazdasá­gi import liberalizálását visz­­szafogni akaró Szocialista Párt kerüljön kormányra Tokióban. Amiben a legkönnyebbnek látszik egyetértésre jutni, az a nemzetközi helyzet megítélése. Emellett a kölcsönös partneri kapcsolatok alapján olyan glo­bális problémák orvoslását le­het egyeztetni, mint a fejlődő világ adóssághelyzete és a kör­nyezetvédelem. Az előzetes kommentárok tudni vélik, hogy a csúcstalálkozó témája lesz a Szovjetunióhoz és Kí­nához fűződő viszony, továbbá a kambodzsai kérdés is. A Kyodo hírügynökség úgy tud­ja, hogy a japán—amerikai csúcstalálkozók történetében először napirenden szerepel majd a kelet-európai refor­mer országok támogatásának egyeztetése is. Tokió, 1989. augusztus 30. Trom András Kaifu: kényes vizit Washingtonban Gorbacsovot és Reagant ismét jelölték a Nobel-békedíjra Az idei Nobel-békedíj várományosai között Mihail Gor­bacsov és Ronald Reagan is szerepel — jelentette be kedden a Nobel-díj bizottság. Közölték továbbá a 455 ezer dolláros díj kihirdetésének napját is, amely október 5-e lesz. A hagyomá­nyokhoz híven a Nobel-békedíjat az idén is Oslóban ítélik oda, szemben a másik öt Nobel-díjjal, amelyeket Stockholmban hirdetnek ki. (UPI) Jakes—Vorotnyikov eszmecsere Prágában Miles Jakes, a CSKP KB főtitkára szerdán fogadta a Prá­gában tartózkodó Vitalij Vorotnyikovot, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagját, az Orosz Föderáció Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnökét. Mint arról a TASZSZ szovjet hírügy­nökség beszámolt, a felek nagy figyelmet szenteltek a Szovjet­unióban és Csehszlovákiában zajló átépítési folyamat problé­máinak, tekintetbe véve mindkét ország tapasztalatait és sajá­tosságait. Hangsúlyozták: hatékonyabbá kellene tenni a tapasz­talatcserét a két országban zajló társadalmi átalakulásokról, el kellene mélyíteni a pártkapcsolatokat, erősíteni kellene a két állam parlamentjeinek együttműködését. (TASZSZ) Előkerülnek-e az eltűnt szovjet katonák? A szovjet parlament szerdán segítséget kért az iráni és pakisztáni törvényhozástól az Afganisztánban eltűnt, s mind­eddig ismeretlen helyen tartózkodó több mint 300 szovjet katona felkutatásához és kiszabadításához. Az iráni és pakisz­táni parlamentnek küldött üzenet hangsúlyozza, hogy a szov­jet kormány — nemzetközi szervezetek, így az ENSZ segítsé­gét is igénybe véve — mindent megtett annak érdekében, hogy az afganisztáni kormányellenes erők fogságába esett szovjet katonákat felkutassa és szabadon bocsátásukat kieszközölje, ám ennek ellenére 300 katona sorsa továbbra is ismeretlen. (MTI) Csapajevszkiek a vegyi üzem ellen A Volga menti Csapajevszk város lakossága továbbra sem törődik bele, hogy az amúgy is súlyosan szennyezett levegőjű városban újabb vegyi üzemet létesítsenek. Mint ismeretes, a szovjet honvédelmi minisztérium Csapajevszkben építette fel azt az üzemet, amelyben a vegyi fegyverek megsemmisítése folyik majd. A helybeliek újabb tiltakozó akciójáról szerdán számolt be a Szovjetszkaja Rosszija. Csapajevszkben tömeg­­rendezvényeken tiltakoznak az üzem megindítása ellen, s eddig mintegy 60 ezren írtak alá tiltakozó nyilatkozatot. (MTI) Az argentin elnök kész találkozni Thatcherrel Carlos Menem argentin elnök kész találkozni Margaret Thatcher miniszterelnökkel, hogy megtárgyalják a két ország közötti nézeteltéréseket. Ajánlatát Menem a londoni The Timesban szerdán megjelent nyilatkozatában fejtette ki. Az argentin elnök véleménye szerint a megbeszélésre sor kerül­hetne az ENSZ jövő hónapban New York­ban kezdődő köz­gyűlésén, de szívesen találkozna Thatcherrel „akár Angliában, akár Argentínában, vagy bárhol másutt a Földön”. (AP) Világútlevél Bulgáriában Továbbra is sok a kérdőjel a bolgár világútlevéllel kapcso­latban, amelynek a bevezetéséről szóló törvény szeptember 1-jén lép hatályba. A bolgár útlevéltörvénnyel foglalkozó mi­nisztertanácsi végrehajtási utasításból annyi kiderül, hogy az útlevél 5 évig érvényes, azonban minden kiutazáshoz külön engedélyt kell kérni. Nem kell kiutazási engedély 14 szocialis­ta országba történő utazáshoz, közöttük Albániába, Kínába vagy a KNDK-ba. (Szófiai tudósítónktól.) Moszkva és Washington is elítéli Izraelt a deportálások miatt Azzal, hogy Izrael a palesztin menekülteket deportálni kívánja a megszállt területekről, eltávo­lodik attól a korábbi nyilatkoza­tától, amely szerint az izraeli kormány célja a közel-keleti béke és biztonság helyreállítása - mutatott rá Geraszimov szov­jet külügyi szóvivő. Az izraeli kormány ezzel a lépésével aláássa azt a ked­vező folyamatot, amely elve­zethet a közel-keleti probléma megoldásához, az arab—izrae­li konfliktus rendezéséhez. Emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi közvélemény ha­ladó része mindent megtesz a deportálási tervek visszavona­tása érdekében. Gennagyij Geraszimov külügyi szóvivő szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának követelnie kell a döntés visszavonását. Az amerikai kormányzat el­ítélte Izraelt öt palesztin sze­mély hét végén történt depor­tálása miatt. A washingtoni külügymi­nisztérium szóvivője rámuta­tott, hogy palesztinok újabb és újabb kiutasítása megnehezíti az izraeliek és a palesztinok közötti párbeszéd megkezdé­sét. Az amerikai bírálatot az váltotta ki, hogy Izrael va­sárnap újabb öt palesztint kényszerített külföldre távoz­ni. A megszálló hatóságok vádja szerint az illetők részt vettek a palesztin felkelés irányításában, de ezt semmi­féle törvényes eljárásban nem bizonyították rájuk. Izrael eddig már 58 palesztint kény­szerített külföldre. Mint a washingtoni külügyi szóvivő is hangsúlyozta, az izraeli kiutasítások ellentét­ben állnak a negyedik genfi konvencióval, amely a polgári személyeket háború idején megillető jogokat rögzíti. Az európai közösség is bí­rálta Izraelt a legutóbbi ki­utasítások miatt. (MTI)

Next